|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
|
|
2016-02-18 16:56:14, csütörtök
|
| |
| |
A jobb világ eszméje ma
Mindannyian egy jobb világot akarunk.
Évezredek óta egy jobb világot akarunk.
És a világ nemzedékről nemzedékre jobb.
Ezért a haladásért mindig nagy árat kell fizetni, az eredmény pedig mindig ellentmondásos. A világ jobb is, de az újabb áldozatok, az újabb fenyegetések is nagyobbak. Az emberek ennek ellenére töretlenül bíznak kompetenciájukban és újabb és újabb álmokat álmodnak, újabb és újabb harcokat vállalnak.
Egy jobb világot álmodni csodálatos érzés. A feladat tudatos erővé szervezni a mozgósítható energiákat, és értelmes célokat megjelölni.
Az emberiség által bejárt út kanyargós. Voltak zsákutcák. Volt, aminek értelméről ellentétesen vélekedünk. Ennek ellenére kirajzolódik a társadalmi haladás iránya.
Ma már nem eszünk embert. Elítéljük a rabszolgatartást. Néhány országban az állam már nem büntet halállal. Nem vágjuk le a tolvaj karját. Erről azt kell mondani: meghaladtuk a ősi barbárságot.
Itt az ideje hozzálátni a szociális barbárság felszámolásához, hozzálátni egy új szociális társadalom kialakításához. Milyen program kell ehhez?
Ne ölj! Ne kövess el erőszakot! Ne kövess el igazságtalanságot!
Nem csak fizikai értelemben, hanem szociális, gazdasági vagy kulturális értelemben sem.
A hajléktalanság, szociális gyilkosság!
A munkanélküliség gazdasági gyilkosság!
A kultúra iparosítása kulturális gyilkosság!
Ha te eltűrsz egy olyan rendet, amely elköveti ezeket, tettestárs vagy a barbárság fennmaradásában.
A társadalmi fejlődés már olyan fokra jutott, hogy a javak szűkössége többé nem indokolhatja a gyilkolást, a rabszolgaságot, a jobbágyságot, a kizsákmányolást! Akkor sem, ha ez csak szociális, gazdasági vagy kulturális és nem fizikai gyilkolás.
A társadalomnak el kell ismernie, hogy minden embernek - a biológiai testén túl - van egy tágabb szociális, gazdasági és kulturális aurája, felségterülete, amelyet ugyanolyan sérthetetlennek kell tekinteni, mint a biológiai testét.
Ma már nem lenne szabad senkit sem munka nélkül hagyni, nem lenne szabad senkit sem megfosztani lakásától, nem lenne szabad senkit sem élelem, fény, meleg nélkül hagyni, nem lenne szabad senkitől sem megtagadni a tanulás, a művelődés, az egészségmegőrzés és gyógyulás, a szabad alkotás és vállalkozás lehetőségeit.
Ehhez a történelmi fordulathoz nem elsősorban pénzre van szükség, hanem az ember és a civilizáció új felfogására, egy új felelősségre. Éppen egy ilyen fordulat teremtheti meg majd az alapját egy új etikának is, amely méltó helyre helyezi az értékteremtő munkát, és amely az alamizsnát nem fogadja el az emberhez méltó eszköznek.
Ma már a szociális barbárság felszámolása reális program. A problémák hatalmas súlya egyben esélyt ad a feleszmélésre és a cselekvésre: lokális és globális, elméleti és gyakorlati szinten egyaránt.
Todor Szimeonov
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-18 16:37:59, csütörtök
|
| |
| |
A négy őselem és a leckénk
Minden négy ős elemből épül. Ahogy a gének is.
Ezeket az ókori görög filozófusok tiszteletére elnevezhetjük földnek, tűznek, víznek és levegőnek.
A kezdet, az első, vagyis a föld maga az erő. Ezért a föld adja a stabilitást, a föld vonz, visszavár, visszafogad.
Ha a föld elegendő mértékben összegyűlt, mélységében fogant, így lesz a tűz. A tűz melegít és világít, a tűz megtisztít.
A tűz emészt, emészti a földet. A tűzben emésztett földből por és hamu marad, de kiszabadulnak a lángok és a füst, megszületnek a gázok. A légkör köbe veszi a földet, és megszületik a mozgás, a szabadság, a szép megszemlélésének lehetősége.
A hideg és a meleg végül vizet fakaszt a levegőből, az felhőkben vándorol, menekül, de egy pillanatban esőcseppekbe gyűlik, a földre húl, folyókban szalad, tengereket tölt meg. A víz az élet.
A mi földünk a Föld, más néven Gaia, a mi tüzünk a Föld gyomra, Vulkánia, a mi vizünk Óceán, a mi levegőnk Eolia. Mind a négy: élőlény, amely együtt óvón vigyáz minden földi élőlényre, az emberre is.
Közben joggal lehetünk, és vagyunk is hálások egy másik tűznek, a Mi Nagy Tüzünknek, a Napnak, más nevén Héliosznak. Nélküle, melegsége és fénye nélkül el sem tudnánk képzelni sorsunkat. Neki is, ennek a hatalmas élőlénynek kimondhatatlan hálával és szeretettel tartozunk.
Végül, ahogy Epikurosz is tanított már majdnem 2500 éve, fontos tudni, hogy sok milliárd másik föld van, és közöttük vannak, amelyek hasonlítanak a mi Földünkre, és vannak, amelyek nem.
De mi itt és most vagyunk, ezen a Földön, a Nap, Gaia, Vulkánia, Óceán és Eolia birodalmában.
Ha megtanuljuk leckénket ez a birodalom egy örök paradicsom lesz.
Todor Szimeonov
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-18 15:54:59, csütörtök
|
| |
| |
Afgán közmondás
A szerelem először egy tekintet, azután egy mosoly, azután egy szó, egy ígéret, egy találkozás.
Angol közmondás
Barátodról jót mondjál, ellenségedről semmit.
A jó üllő nem fél a kalapácstól.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-18 15:42:47, csütörtök
|
| |
| |
Bölcsességek, közmondások
A legfontosabb.
Nem lehet kellemesen élni anélkül, hogy megfontoltan, becsületesen és igazságosan élnénk, sem megfontolással, becsülettel és igazsággal élni anélkül, hogy kellemesen élnénk.
Epikurosz
Az Emberhit bölcsességei
Aki másokat ismer, okos.
Aki magát ismeri, bölcs.
Aki másokat legyőz, erős.
Aki önmagát legyőzi, hős.
(Lao-Ce)
Mindig azt hallottátok, hogy a munka átok, a robot szerencsétlenség,
De én mondom néktek, ha dolgoztok, beteljesíttek egy darabkát a föld legmesszibb álmaiból, azt a darabkát, melyet rátok szabtak, amikor az álom megszületett,
És amíg munkálkodtok, igazán szeretitek az életet,
És az életet munkálkodással szeretni azt jelenti, hogy meghitt ismerősötök az élet legbensőbb titka.
(Halíl Dzsibrán)
Magadra találni
Ne tégy soha semmit mással, amiért gyalázat érhet, még titokban sem, mert a szemérem önmagad előtt még inkább kötelez. (Püthagorasz)
Légy hű önmagadhoz, és légy jó máshoz. ... Ebben minden benne van. (Kung Fu-Ce)
Amely pillanatban csak akarsz, visszavonulhatsz önmagadba! (Marcus Aurelius)
Benned a jutalom, legfőbb bírád magad vagy. (Puskin)
Sokat ismerhetsz a világból, mégsem tudsz bármikor eljutni valamelyik béke-szigetére. Csakhogy te is egy egész világ vagy, és ha azt jól ismered, hamar találsz saját magadban egy ilyen vágyott béke-szigetet. (Szimeonov Todor)
Az igazság
Az igazság az örökkévalóság számára van, és az alvilágba száll azzal, aki cselekedte. Amikor eltemetik, és a föld egyesül vele, neve nem töröltetik el a földön, megemlékeznek róla a jó miatt az isteni szavak számbavételekor. (Ismeretlen óegyiptomi elbeszélő)
Ki biztosat tud, az gyúljon haragra csak:
a sejtelem más, mint a biztosan-tudás.
(Aiszkhülosz)
Jó és rossz
Aki a maga idejében jót tesz, századokért dolgozott. (Francois de Salignac de la Mothe Fénelon francia moralista) [idézve...]
Aki fejét bűnre adta, árnyéktól is fél, ebadta... (Alessandro Manzoni) [idézve...]
A hét bölcs
Egy napon a hét bölcs ellátogatott a híres Delphoi Apollón-templomba. Nagy tisztelettel fogadták őket, majd megkérték, hogy véssenek egy-egy bölcs mondást a templom falaiba.
Khilón a bejárat fölött, a homlokzatra írta:
,,Ismerd meg tenmagad!"
Kleobulosz templomkapu jobb oldalára véste:
,,Tarts mértéket!"
Periandrosz a bal oldalára:
,,A legszebb dolog a világon a nyugalom."
Szolón az előcsarnok egyik félhomályos sarkát választotta:
,,Ha megtanultál engedelmeskedni, akkor tudni fogsz uralkodni."
Thalész a templom külső falát választotta:
,,Emlékezz meg barátaidról!"
Pittakosz a padlóra ezt az érthetetlen mondatot véste:
,,Fizesd vissza a betétet!"
Priénéi Biasz utolsónak maradt, és csak hosszas unszolásra reszkető kézzel leírta minden idők legdöbbenetesebb és legvitatottabb mondását:
,,Az emberek többsége rossz." [idézve...]
Halhatatlan költők társasága
A szerelem mindent legyőz. [Omnia vincit amor.] (Vergilius)
Minden vád ellen lehet védekezni, csak az önvád ellen nem. (Juhász Gyula)
Az élet művészete
A kávé legyen forró, mint a pokol; fekete, mint az ördög; tiszta, mint az angyal; édes, mint a szerelem. (Talleyrand-Périgord) [idézve...]
A szerencse
...Nem csak a szerencse vak, többnyire azokat is elvakítja, akiket kegyeibe fogad. (Cicero) [idézve...]
Tessék tudni!
Emberi tudás és hatalom egy és ugyanaz. (Francis Bacon)
Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad! (Szimeonov Todor)
Tégy jót, s gondold meg, hogy minden óra lehet az utolsó. (Talmud) [idézve...]
Az isten akként formázta kezünket, hogy a lelkünk ne legyen süket. (Tibeti bölcsesség)
Ha nem tehetjük, amit akarunk, hadd tegyük, amit tudunk. (Engel)
Ha Rómában élsz, élj római módon; ha másutt élsz, élj úgy, ahogy ott élnek. (Ambrosius)
...Midőn a bódhiszattva, a hatalmas lény a tökéletes bölcsességet valósítja meg, így gondolkodik: az, hogy "bódhiszattva" csak szó; az, hogy "megvilágosodás", csak szó; az, hogy "tökéletes bölcsesség", megint csak szó... (Nágárdzsuna) [idézve...]
A bölcs maga elé néz, a balga vaktában megy. De egy és ugyanaz a sorsa mind a kettőnek. (Prédikátorok könyve 2,13-14) [idézve...]
Műveletlen emberek és rendek megelégszenek határozatlan képzetekkel... (Hegel) [idézve...]
Tőlünk függ minden, csak akarjunk. (Széchenyi István) [idézve...]
A tízezer mérföldes utazás is egyetlen lépéssel kezdődik. (Kínai közmondás) [idézve...]
Ő csak tudja.
A nép kell hogy alkotmányát a maga jogának és állapotának érezze, különben ez az alkotmány meglehet ugyan külsőleg, de nincs jelentősége és nincs értéke. (Hegel) [idézve...]
Az ütemet fékezni annyi, mint elmaradni. Aki pedig elmarad, azt verik. Mi azonban nem akarjuk, hogy bennünket verjenek. Nem, nem akarjuk! (Sztálin) [idézve...]
Azt mondják, a politika a második legősibb mesterség. Meg kell, hogy mondjam, engem nagyon emlékeztet a legősibbre. (Ronald Reagan) [idézve...]
Te és a világ
Tanulj, és tudj! A te tudásod a te hatalmad!
Higgy az emberben, higgy magadban!
Vezesd életedet, vezesd Életútmutatódat!
Változtasd jobbá a világot, jó szövetségben!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-18 15:09:09, csütörtök
|
| |
| |
Az eljövendő évezred közössége
Az Emberhit üzenete
Az eljövendő évezred az egyesült emberiség első évezrede.
Most ennek az évezrednek viharos kezdetét éljük. Sorsdöntő időszak ez. Fenyegető szakadékok szélén haladunk. Ám elvezet út a felemelkedéshez, egy jobb és szebb világhoz.
Súlyos megpróbáltatásokon megy át az ember.
Súlyos változásokon megy át a világ.
Ki viszi át a tűzet?
Ki viszi át a szerelmet?
Ki viszi át a reményt?
Ki viszi át az életet?
Ki mutatja meg az utat?
Legyél te is azok között, akik mutatják az utat, igaz szóval, jó példával, emberhittel!
Az Emberhit azt vallja: minden ember szabad és szuverén, minden ember fenség, minden ember szentség!
Az Emberhit felszabadítja az embert minden testi, lelki és szellemi elnyomástól.
Az Emberhit felszabadítja az embert minden ideológiai manipulációtól, minden transzcendens és ezoterikus dogmától, minden rögeszmétől.
Az Emberhit megsegíti az embert, hogy magához találjon.
Az Emberhit visszaadja az embernek a boldogsághoz és a felemelkedéshez szükséges összes eszközt.
Az Emberhit az emberek közös, a tudomány által megerősített tudásából és az emberek személyes élettapasztalataiból építkezik.
Az Emberhit hisz az emberben.
Az Emberhit hisz abban, hogy holnap az élet szebb, bölcsebb és boldogabb lesz.
Az Emberhit hisz abban, hogy érdemes és fontos hinni mindezekben!
Az Emberhit hisz abban, hogy az emberek ezt megértik, és magukévá teszik.
Egy új Emberhit felépítését kezdtük el.
Közben az igazságot nem birtokoljuk, nem várjuk kinyilatkoztatástól vagy megvilágosodástól, hanem keressük.
Ezért az itt olvasható szöveg folyamatosan változik, gyarapszik.
Figyeld a fejlődést, válj részévé.
Megosztjuk veled tudásunkat, közösségünket, örömünket.
Az tíz alapvető útmutatás
Emberként élni a legmagasabb rendű létezés. Élj emberhez méltóan!
Egy vagy te. Szeresd magadat!
Minden ember a testvéred. Szeresd az embereket!
A világ örök és végtelen. Tedd békéssé a világot!
Minden saját képessége szerint létezik. Tedd jobbá a világot!
A tudás hatalom. Tanulj!
A tudás alap a hit számára. Legyen hited!
A tudás közös nyelv. Legyen közösséged!
A tudás öröm. Legyen örömöd!
A tudás erő. Legyen erőd felemelkedni!
Közösségépítés
Az Emberhit hisz abban, hogy az emberek megértve üzenetét, el kezdik építeni az Emberhit Közösségét, az új évezred közösségét.
Ezt a közösséget az üzenet megértése alapozza, és nem kötelezettségek, nem külsődlegességek.
Az Emberhit mindenkit vár, mindenkire számít.
Intelmek
Emberként élni a legfőbb adomány és a legfőbb erény, amit ismerünk.
Törekedj a legteljesebb életre!
Gyarapítsd a jót. Minél több jót adsz, annál több lesz belőle neked is.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-18 15:00:14, csütörtök
|
| |
| |
Kinek a hátán csattan a butaság
Hétfőn vásárlásnál jó szokás szerint bankkártyámmal próbáltam fizetni. A fizetés viszont ,,egyéb okból" el lett utasítva... Legalább egyéb okból... Így nem annyira bántóak a lesajnáló tekintetek...
Helyemre visszamenve leellenőriztem a számlámat. Jól emlékeztem, bőven volt fedezet rajta. Írtam egy tudakozó emailt a banknak. Nem szeretem, ki szereti a bizonytalanságot? Mi lesz a következő vásárlásnál? A levelemre három percen belül kaptam választ. Automatikust. Hogy megkapták az emailemet, legyek türelemmel. Vagyok türelemmel, reményekkel, jókedvvel, idővel eltelve...
Kedden világgá röppent a hír, hogy a Google mesterséges intelligenciával foglalkozó DeepMind divíziójának számológépes programja legyőzte a Gó nagymesterét. Évtizedekkel a sakk után a legyőzhetetlennek hitt Gót veszített a géppel szemben.
Szerdán mobilomra landolt egy kör-sms: ,,Kedves Ügyfelünk! Elnézését kérjük, ha a napokban a kártyás fizetésben fennakadást tapasztalt. Kérdése van? Visszahívjuk: ....link....." Bravó!
Csütörtökön megérkezett emailben is válasz érdeklődésemre. Hosszú, nagyon hosszú válasz (még hosszabb lábléccel). A hosszú választ azzal kezdték, hogy addig nem tudnak válaszolni, amíg nem azonosítom magamat hitelesen, utána következett a többféle azonosítási módozatnak a részletes bemutatása. Egy szép nevű hölgy aláírásával, kedves, udvarias búcsúzással, jókívánságokkal.
A mesterséges szubintelligencia is elvitte a hétköznapok mesterével szemben.
Mi hiányzott (a szép nevű hölgy agyából? a bank agyából?), hogy megszülessen egy rövid válasz: ,,Kedves Ügyfelünk! Elnézését kérjük, hogy rendszerünk hibájából a napokban Önnek is fennakadást kellett tapasztalnia a kártyás fizetésnél. Az okozott kellemetlenségért bocsánatát kérjük."
Ne ámítsuk magunkat, hogy a gépek és az algoritmusok szorítanak ki minket a régi, okos gépek és agyafúrt algoritmusok nélküli világunkból. Nem, mi cipeljük magunkkal butaságunkat, restségünket, ezer gyarlóságunkat. Csakhogy az okos gépekkel és agyafúrt algoritmusokkal telített új szép világban azok még jobban csattannak majd. Mások hátán. De, higgyétek el, a sajátunkon is.
Todor Szimeonov
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-18 14:51:22, csütörtök
|
| |
| |
Az igazság mássága
Boldog-boldogtalan az igazságot keresi, avagy éppen véli meglelni. Van, aki kitántorog a kocsmából, és hangosan hebegi: ,,Az az igazság, hogy...", de erre még ívó cimborái sem különösebben kíváncsiak, mert ők még jobban tudják a tutit...
Ennél is szánalmasabb, amikor egy éppen megválasztott új miniszter, miniszterelnök, ilyen vagy olyan elnök tart beszédet múlt és jövendő igazságairól, olyanok áhítatában lubickolva, akik tegnap még levegőnek nézték.
Az igazság ügyén viszont becsülettel dolgoznak filozófusok, matematikusok, szaktudósok, pszichológusok, költők, teológusok... Immár évezredek óta...
Nos, foglaljuk össze, amit erről, vagyis magáról az igazságról megállapíthatunk.
Ezt szerintem három tételben fogalmazható.
1. Az igazság megtapintható, de megfoghatatlan világunkban.
2. Az igazság létezik egy párhuzamos világban.
3. Az igazság világából egy valami hatol be a mi világunkba.
Ezt egy kicsit részletesebben.
1. Ezer dilemmába ütközünk az igazság megismerése kapcsán. Vannak a filozófiai tépelődések: ,,De mi is az igazság?", vannak a pszichológiai zavarok: ,,Ez a te igazságod, a másiké meg amaz...". Vannak a technológiai problémák: ,,Akár milyen pontosan megmérünk valamit, lehet szerszám, amellyel ez pontatlannak fog bizonyulni." Vannak a fizika problémái: ,,Ha hullámnak veszem, nem korpuszkuláris, ha korpuszkulának veszem, nem hullám." Talán a kvantumfizika adja a kegyelemdöfést: ,,Ha figyelem, nem olyan, mint amikor nem figyelem..." Közben mindig mindenki érzékeli, ,,megtapintja" ,,az igazságot". Tapintja, de úgy, ahogy a csontot vagy éppenséggel a májat tapintjuk a bőrön át. Egy jó diagnoszta a máj tapintásával megtudja a problémát. Mégis, ,,az igazi" a feltáró műtét vagy egy kémlelő szonda becsúsztatása a kíván helyre.
Nagy kár, hogy ezt nem tudjuk alkalmazni mindenre. És marad a ,,tapintás bőrön át". Csakhogy a világunk ,,bőre" mintha olajban úszna. Kezünk csúszkál, hiába tapintgatunk ,,valamit", ahogy ujjaink között érezzük, el is veszítjük. Elveszítjük, de ha türelmesek, és ha ügyesek vagyunk, újra és újra ,,elcsíphetjük", olyan jól kiismerhetjük, ahogy csak szükséges.
Ez jelenti azt, hogy ,,Az igazság megtapintható, de megfoghatatlan világunkban."
2. Az igazság keresése-kutatása, újra és újra ,,elcsípése" közben egyszerűen tapasztalat, hogy ,,minden" mögött van egy ,,igazság" - a ,,bőrön túl", ,,odaát". És ez az ,,odaát" nem az agyrémek és olcsó ezoterika világa, hanem nagyon is ,,világi" világ, sejthetően azonos törvényekkel, de valamiben nagyon ,,más".
Ez jelenti azt, hogy ,,Az igazság létezik egy párhuzamos világban." Mi tagadás, a három tétel közül ez a legtalányosabb...
3. Van valami, amivel nap mint nap találkozunk, mint Jourdain úr a prózával, és fel sem tűnik, mennyire idegen a mi világunkban. Kevés kiválasztott ember akad, aki eljut igazi jellegének megismeréséhez, de azok közül is csak néhányan fogták fel ennek jelentőségét. Ezek közül talán első, és mind máig az egyik legavatottabb ,,papja" Püthagorasz... Igen, ez a matematika, az a ,,tudomány", valójában ,,igazság", amely a mi világunkba hatolt ,,odaát"-ról, és amely - bizonyára - itt is olyan igaz, mint ,,odaát", és főleg olyan megfogható, amilyen megfoghatót képes elképzelni az elménk.
Ez jelenti azt, hogy ,,Az igazság világából egy valami hatol be a mi világunkba." A matematika.
Todor Szimeonov
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-18 14:46:02, csütörtök
|
| |
| |
Találkozni emberekkel
Találkoztál ma különleges emberekkel? Nem? Ha ezt mondod, hiszek neked.
De nem kérdezem, mert nem szeretnélek kínos helyzetbe hozni. Csak mondom: az elmúlt napokban nem is egy különleges emberrel találkoztál. Igaz, a véletlen nagy játékos, de hidd el nekem, hogy egy ember minden hónapban találkozik egy Moliére rel, két Kung cével, három Jézussal, a Balassikról és a Mozartokról ne is beszéljünk!
Kik ezek a Jézusok?
Hát sose hallottad azt a suttogást, hogy Jézus közöttünk van? Jár-kel...
Sok mindent hallottál, tudom. Mindent elhiszel, de valójában semmiben sem hiszel - egészen úgy...
A dolog lényege szempontjából most mindegy, mi az igazság az eredeti és a mostani személyekkel kapcsolatban. (Erre majd visszatérek, mert egy fölöttébb érdekes legendát olvastam az egyik új novellámban...) A lényeg pedig az, hogy te szinte naponta találkozol húsvér Jézusokkal, Newtonokkal, Tolsztojokkal, de még Tolsztajákkal is, közben pedig a celebeket bámulod az ingyen újságokban vagy a plakátokon, Gandhit pedig majd fellököd a metró kijáratban...
Mindennel és mindenkivel bajod van, fuldokolsz a városi szmogtól és rossz lelkiismeretedtől, várod a megváltót, de Orfeusz és Galilei neked levegő, ha nem éppen te is teszel munkahelyeden valamit életük megkeserítéséért.
És mitől neked van ilyen keserű szájízed?
Todor Szimeonov
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-18 14:16:57, csütörtök
|
| |
| |
Az a nagyszerű az emberben, hogy soha nem veszti el a bátorságát és a kedvét; újra és újra kezdi, mert tudja, hogy fontos és érdemes újrakezdenie.
A CIVILIZÁCIÓ Írta Szimeonov Todor
I. A történelem társadalma
A múlt és a jövő mindenre ható erők. És van a jelen, az idő ablaka, az energia forrása. Múlt és jövő tudása, erő és energia megzabolázása hatalmat ad nekünk múlt, jelen és jövő, vagyis minden fölött.
Nekünk, embereknek nem akármilyen a múltunk, a jelenünk és a jövőnk. Mi történelmet csinálunk. De mi is az emberi történelem? A történelem az élet tudatos jobbítása, szüntelen tervezés, munkálkodás, örömlelés. Ez több a mindenféle természetek törvényei által megszabott változások krónikájánál. Ezért - és ezáltal - vagyunk társadalom, a történelem népe.
1. Múlt
A számvetés, vagyis a múltba tekintés és a tervezés, vagyis a jövőbe tekintés célszerű időtávját konkrét feladataink szabják. Világunk fő kérdései korunkban annyira súlyosak, hogy kötelesek vagyunk most olyan messzire tekinteni visszafelé is, és előre is, amilyenre csak lehetséges.
Őseink őseiktől vették át a stafétát. És ők is ősöktől, és így az élet keletkezéséig, és azon túl a világ születéséig jutunk el, a történelem fonalát derítve. Az ember nem tízezer éves faj, nem százezer éves faj. A tudomány minden évben kitolja történelmünk határait. Intelligenciával, közösségi élettel, eszköz- és tűzhasználattal, munkamegosztással már több millió éve rendelkezünk. Ebben hasonlóak vagyunk egy sor más velünk együtt élő állatfajhoz, de egy valamiben látványosan mások voltunk: az elmúlt néhány millió év folyamatos változás. Ez több százezer generáció kemény harca, amely lépésről-lépésre fejlesztette az ember képességeit, és ezáltal magát az embert. Ebben a hosszú időszakban több rokon emberi faj élt párhuzamosan, míg 20-40 ezer évvel ezelőtt a homo sapiens, kiirtva minden más rokonfajt, el nem foglalta az egész Földet.
Mind a két tény (a rokonfajok elpusztítás és az egész Föld benépesítése) egyedülálló az élővilágban, de még inkább egyedülálló az a bámulatos fejlődés, amit ez a teljesítmény megalapozott. Ekkor, de főképpen az utolsó jégkorszak visszavonulásával elkezdődött ennek az intelligens és harcos lénynek a tulajdonképpeni történelme, az ezer forradalom kora.
Az első volt a munka forradalma, amelyet lényegében nyomban követett a munkamegosztás forradalma. Tízezer évvel ezelőtt az ember vagy száz mesterségre tett szert. És ez egy stabil alap volt a tudás első forradalmához. Ez viszont forradalmasította először a beszédet, amely kezdetleges formában évmilliók alatt formálódott, később az írást, amely tárgyiasította a beszédet. Közben zajlott a földművelés és az állattartás forradalma, amely alapvetően megváltoztatta, javította az ember életét. A fejlődő állattartás sajátos életmódot, a nomád életformát eredményezte, amely egyre komolyabb konfliktusokkal is járt a föld birtoklásáért. Összeütközött két különböző nomádtörzs, összeütközött a nomádtörzs és a helyhez ragaszkodó földműves törzs. Az ember két új fogalmat ismert meg: a jólétet és a háborút. Ez új mesterségek sokaságát, a beszéd és az írás forradalmát hozta.
Amilyen - biológiai értelemben - egységes az egész Földet benépesítő emberi faj, a homo sapiens, olyan kulturális sokszínűség alakult ki. Mintha minden egyes törzs egy saját külön úton fejlődött volna. Mindegyiknek más volt a nyelve, hagyományrendszere, másképpen öltözködtek, másképpen viselkedtek, másképpen oldották meg a gyereknevelést, másképpen rendezték a szülést és a temetést. A törzsek többnyire kellő távolságot tartottak egymástól, versengtek, vagy éppenséggel háborúskodtak egymással. A helyenként eltérő eredmények és szokások meghatározó szerepet játszottak markáns különbségek kialakulásában, ezek viszont idővel mozogni, mintaként terjedni kezdtek, és új körülmények között vagy elhalványultak, és sokszor eltűntek, vagy éppen megerősödtek, és sokszor meglepő módon átalakultak. Egyes jellegzetességek szélesebb földrajzi keretek között akkumulálódtak, így népek és rasszok bonyolult hierarchiája alakult ki.
Viszonylag rövid idő, néhány évszázad alatt az apróbb különbségek tengerében kialakultak az első civilizációs szigetek. Ezek a mérsékelt égövben található, a mezőgazdasági munka számára kedvező folyóvölgyek voltak, ahol városi települések sokasága nőtt ki a földből. A történelem első városai hasonló szerepet játszottak, mint a Nagy Bumm utáni első csillagok. Azokból már alig van nyom, de az azokban megszülető civilizációs elemek megtermékenyítették az ezt követő évezredeket, elsősorban közvetlen mintákkal, de akár mondák és legendák sokaságával is. Szép példa erre az Atlantisz rejtélyes legendája.
Közben a mezőgazdasági és - immár külön - ipari újítások százai, a bor- és sörkészítés és más művészetek mellett megszületett az emberek vezetésének új tudása is, illetve az, aminek az emberek vezetése nem csak hasznát vette, de nélküle elképzelhetetlen maradt volna: a vallás. Eleinte egy törzsfőnöknek a törzsében kellett rendet tartania, később király uralkodott egy város fölött, de hamar bebizonyosodott, hogy az uralkodás nem ismer határokat. Már 5-6 ezer évvel ezelőtt jelentek meg az első birodalmak, és azóta az emberiség története nem más, mint néhány kisebb-nagyobb birodalom békéje és háborúja, többé-kevésbé alárendelt királyságok - és újabban köztársaságok - tengerében.
Közel hatezer éve építette fel az ember az első piramist Mezopotámiában, és azóta minden földrészen minden korban piramisok százai épülnek, hirdetve az ember tudását és hatalmát. De ezek a csodálnivaló haszontalanságok egyben jelképei az új társadalmi testnek: a széles és az egész terhét viselő alapok, és az égbe törő csúcs. A törzs életében is megjelenő tagoltság a civilizált társadalmakban kikezdhetetlen szociális struktúrává terebélyesedett.
Az élet továbbvitele, mint egy hatalmas folyó sodrása kényszerűen meghatározza az emberek mindennapjait, hagyományok, idővel törvények révén kialakítja és fenntartja az emberek szociális, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatait, a társadalom ,,bázisát és felépítményét", egy láthatatlan, de eleven szervezetet (,,Leviatán"). Ugyanakkor a történések következtében minden egyes emberben folyamatosan keletkeznek vágyak, célok, vonzások és taszítások, amelyek hatalmas építő és pusztító erőt képviselnek. Ezek évezredek óta fűtik az osztályokra bomló társadalom belső harcait.
Ezzel párhuzamosan még gyorsabb ütemben gyarapodik az emberek kompetenciája és ambíciója. Épülnek paloták és templomok, várfalak és utak, az ember hajóra száll, és meghódítja a tengereket. Tökéletesedik a beszéd és az írás, írnokok hadai jegyzik az adók beszedését, a hatalmas közmunkákat. A tudás tudományt teremt. A vallás mélyen behatol mindenki elméjébe és hétköznapjaiba. A hatalom egyre inkább isteni külsőt és gyakorlati mindenhatóságot nyer.
Ebben az addig soha nem volt új világban megjelenik a Jó és a Rossz, és megjelenik annak tudása is. A jó igénylése és keresése folyamatosan fejleszti, és rendszeresen forradalmasítja az immár több ezer mesterséget. A jó keresése felvirágoztat egy új, speciális mesterséget is: a kereskedelmet, amely hamarosan végrehajtja első történelmi tettét a pénz feltalálásával, drámaian felforgatva a társadalmak alapjait. A jó igénylése és keresése előbb-utóbb minden egyes ember elméjében megjelenik, elülteti benne a szellem első magvait. Hatalom, tudomány és vallás minden erejével nekilát a Jó felkutatására és megszerzésére, mert hamar felmérik: aki a Jó forrása vagy legalábbis közvetítője, az, és csak az lehet az emberek vezetője. Ebben a kíméletlen, gyakran gátlástalan versenyben a két nagy esélyes a hatalom és a vallás, amelyek a társadalmi piramis egyre magasabb és egyre káprázatosabb csúcsán osztozkodnak. Közben a kereskedők és sok más mesterség legjobbjai egyre markánsabban elkülönülnek mind a piramis alapjától (nép, plebsz), mind annak csúcsától (arisztokrácia, teokrácia). Formálódik egy közbülső ,,közép"-osztály. Egyes társadalmakban ezek a szociális különbségek mind a mai napig szívósan fennmaradó kasztrendszereket eredményeztek, de ez a társadalmi tagoltság, minden látványos egyéni kitörés ellenére drámaian elmélyül.
A Jó keresése kihat mindenre, a munkára és egy új civilizációs jelenségre: az ünnepre. Életre kelti és élteti a művészeteket. Foglalkoztatja az elméket. De ahogy sokasodik és gazdagodik a Jó, így gyarapszik a Rossz is. Minden hit, legenda és mese ellenére, legtöbbször ez a Rossz nem egy idegen, még kevésbé egy világon túli jelenség. A jó király, aki az egyik pillanatban őszintén és bölcsen töpreng a nép boldogítását, a következő pillanatban háborúba rántja népét. A távolból ránk támadó ellenség gyilkolásához társul a belső árulók, ellenségek kegyetlen üldözése és pusztítása. A jó kereskedő az egyik pillanatban hasznos üzletet köt, a következőben becsapja a balgát, vagy éppenséggel derékba tör sorsokat, adósszolgává tesz embereket. A jó paraszt egyik pillanatban szorgoskodik, a másikban irigységből megöli testvérét. A hatalom, a tudomány és a vallás egyik pillanatban teremt valami jót, a másikban ezek köntöse alól valami szörnyűséges bújik ki.
Az emberiség immár 5000 éve ettől a kettősségtől szenved, és képtelen megérteni a történelem törvényeit. Egyre gyakrabban megszólalnak bölcsek, jelentkeznek megvilágosodáshoz jutott proféták. Minden évszázadban az emberiség tesz egy lépést az úton. Születnek fogalmak, iskolák, mozgalmak, könyvek, legendák, vallások. Különlegesen termékeny és szívós a máig is ható mózesi egyistenhit. Félidőben, 2500 évvel ezelőtt viszont minden jelentős civilizációs központban olyan forradalmak indultak el, amelyek a judaizmussal szemben minden nép számára nyitottak utakat. Itt a kínai Fung-ce és az indiai Buddha mellett az ókori görög gondolkodók százait, a modern tudományok, a demokrácia és a felszabadító ateizmus megteremtőit kellene felsorolni. 2000 évvel ezelőtt egy hatalmas szociális földrengés, a Spartacus által vezetett rabszolgafelkelés rázta meg a földközi világot, közben egy szegényes határtartományban egy ezredik próféta, a názáreti Jesua új szektát alapított. A Római Birodalom a szociális felkelést vérbe fojtotta, hírvivőt sem hagyott életben, de tehetetlennek bizonyult Jesua tanításával szemben, amelyet kezdetben a meghasonlott zsidóság, később a szegények és kisemmizettek első nemzetközisége szertevitt a világba. A birodalom jobbat nem találhatott ki, államvallássá tette a kereszténységet, császárok császárává Péter római trónusának utódait. Jesua és a többi ezer és ezer mester tanításai titkos csatornákban érlelődtek tovább, évszázadokon keresztül. Jönnie kellett még a reneszánsznak, a reformációnak, és főleg a felvilágosodásnak, hogy a plebsz új szellemi és szociális energiához jusson a történelem megváltoztatásához.
Ezer dicső vagy dicstelen kísérlet (parasztháború, münsteri kommuna stb.) után a nagy pillanat 1789-ben jött el, amely ugyan ismét szörnyű polgárháborúba, majd az imperializmus modern, még őrültebb változatába torkollt, de a történelem éles kanyart vett. A középosztály birtokába csúszó technika és az ipar szétzúzta a piramis csúcsának önkényuralmát, és szédületes fejlődésnek indult.
5000 év alatt az emberek alig változtak valamit, de az elmúlt 200 évben egy hihetetlen, és napról napra gyorsuló fejlődés indult el. Hamarosan az ember magát és áruit vassíneken gőzgép által vontatott vonatokkal kezdte szállítani. Megjelent az autó. Az ember megtanult repülni, a tenger fenekére ereszkedni. Pár évtized alatt az ember kimerészkedett a világűrbe. Az ember már előkészíti a Hold és a Mars gyarmatosítását. Közben felfedezte az áramot, a telefont, a rádiót, a televíziót, az internetet.
Mind ez nem döntötte el a Jó és a Rossz harcát, éppenséggel elmélyítette. Ezért az elmúlt 200 évben a társadalom titkait is egyre bőszebben kutatja az ember. Az ókori és a középkori utópiák helyébe modern társadalomelméletek léptek. Különösen kezdetben ezek nagy részét éppenséggel gyakorló iparosak találták ki, de az új kor vállalkozó szelleme egyébként is követelte az elméletek gyakorlati kipróbálását. A versengő elméletek közül leghatékonyabbnak Marx felfogása bizonyult, amely megalkotta a társadalmi formák elméletét, vélte megfejteni a fennálló forma, a kapitalizmus titkát, és megihletett sok becsületes gondolkodót, még több lánglelkű forradalmárt és nagy tömegeket is az egész világon a következő, egyben végső és igazságos társadalmi forma, a kommunizmus felépítésére.
Számunkra a múlt itt ér véget. Elkezdődött a végsőnek remélt harc, és látjuk, hogy az elmúlt 5000 évből ismert minden Jó és minden Rossz változatlanul itt van, vívja harcait fejünk fölött, mint ahogy a görög istenek is harcoltak a háborúzó emberek feje fölött.
Csakhogy számunkra, a homo sapiens számára nincs újabb 5000 év. 500 évünk sincs. A múlt vonzásában a történelem gyorsuló spirálba került. Jelenünknek el kell vágnia azt, amivel foglyaként tart minket a múlt. Csak így lesz jövőnk.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2016. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
198 db bejegyzés |
| e év: |
2980 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 58
- e Hét: 3094
- e Hónap: 12277
- e Év: 64985
|
|
|
Offline
