|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 24
|
|
|
|
|
|
2016-03-11 21:35:39, péntek
|
| |
| |
Verus
Ha akarod, szeretIek, amíg élek., ha akarod bármit megteszek érted. Veled alszom el és veled ébredek fel. Neked csupán akarni kell.
Száz virág közül a legszebb az enyém,
féltve őrzöm szívem rejtekén.
Ebből a virágból a boldogság fakad,
s tudd, ez a virág Te vagy!
Szeretem őt, de szeretni fáj,
mert eljön a, hajnal és menni, muszáj!
Akarom őt, de mire elég,
ha valaki másnak szánta az ég! A szívem úgy ég!
Amikor a boldogság egyik kapuja bezárul egy másik kinyílik előttünk! Néha olyan sokáig nézzük a bezárt ajtót, hogy nem vesszük észre azt, ami kinyílt.
Az élet célját te adtad nekem, nekem többet érsz mindennél, csak azt kérem, hogy maradj mindig csak az enyém!
Add a kezed újra, hallgasd meg szavam, tovább nem tudok éli egymagam...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-03-11 16:21:25, péntek
|
| |
| |
Szilágyi Domokos
Ibolya-vers
Pislog az égbolt,
susog a bokor,
bokor alatt aluszik az
ibolyacsokor.
Ébred az ibolya,
belepi a rétet,
reggel az ég csudakék,
de a mező kékebb.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tavasz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-03-11 13:51:36, péntek
|
| |
| |
Drága Marika!
Mindent szívből köszönök!!!!
Kívánom teljen nagyon jól,örömben gazdagon a hosszú hétvégéd!
Ölellek és sokszor puszillak! Ildykó
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: BARÁTSÁG |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-03-11 13:42:55, péntek
|
| |
| |
Friedrich Schiller:
A nő méltósága
Tiszteld a nőket! ők szővik és fonják
Földi sorsunkba a mennyei rózsát,
Szövik a szerelem hű kötelét.
Rajtuk a báj szűzi fátyola lengve,
S élteti szent kezük egyre
A nemes érzelem tiszta tüzét.
Szűkek a vad férfivérnek
A valóság gátjai,
Lelke csak a szenvedélyek
Tengerére szállna ki,
Egyre messzebb űzi szomja,
Szíve nyugtát nem leli,
Messze bolygó csillagokba
Csalják álma képei.
Ámde varázsosan úgy megigézik:
A szökevényt a jelenbe vezérlik
Visszaterelve szemükkel a nők,
Itt a honuk: megbújva szerényen,
Élnek a szükkörü otthon ölében,
A természet hű lányai ők.
Küzdelemre lett a férfi,
Zord erővel zúzva jár,
Vad haraggal tud csak élni,
Nyugtot, enyhet nem talál;
Mit teremtett összedúlja,
Vágya sodra egyre nő,
Mint ahogy kisarjadt újra
A levágott hidrafő.
Hirre, babérra a nő sose vágyott,
Ő csak a percről szakaszt le virágot,
Táplálja szorgosan és szeretőn,
S dúsabb, szabadabb, bár kőbe zártabb,
Mint az, a képzelet és a tudás nagy
Titkai közt s egein lebegőn.
Csak magának él a férfi,
Nyers és büszke, keble jég,
Szívvel nem tud érni,
S elveszíti édenét;
Lelket lelken nem cserélhet,
Boldog könnyre nem fakad,
Zord szívét a harcos élet
Zordonabbra edzi csak.
Ám, ahogy éri zefir puha ujja,
Zeng az eolhárfának a húrja:
A szelid asszonyi szív is olyan;
Sajdul a lelke, ha látja a kínok
Gyász-jelenéseit, és szeme csillog
Mennyei gyönggyel harmatosan.
Birtokán a férfinépnek
Az erősebb joga áll:
Kardot ránt a szíta érvnek,
És a perzsa szolga már.
Nyers haraggal összecsapva
dúlnak a vad ösztönök,
S úr ott Erisz durva hangja,
Honnan Kharisz elszökött.
Ám szelid arcuk esdő mosolyával
Jönnek a nők az erény jogarával,
Hamvad elöttük a láng, a viszály;
S minden erő, noha dúlt dühe váltig,
Nyájasan engedelemre juhászik,
És ami széthúzott, egybetalál.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: NŐNAP |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-03-11 12:04:22, péntek
|
| |
| |
Azt hisszük, hogy erőszakolni kell mindent az évek során. Fogni, vinni, el nem engedni, összeszorított fogakkal gyűjteni, cipelni csak előre. Csak sokára ismerszik meg az élet nevű különös jelenség természete. Hogy az elengedés többet segít, mint a görcsös akarás, s hogy az elégedett embert kudarc nem éri.
(Schäffer Erzsébet)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-03-11 11:56:49, péntek
|
| |
| |
Az ember önkéntelenül is a kisebb erőkifejtés irányába mozdul el. Sokszor még akkor is markolja a megszokottat, amikor már maga is tudja, hogy tovább kell lépni, mert ez már nem az. Ami eddig építő volt, most már rombol. Akarva-akaratlanul is akadályoz, hátráltat, visszafog. Sokszor érezzük, hogy eljött a változás ideje, de nincs erőnk elindulni. Várunk, tűrünk, kitartunk, és reméljük, hogy majd csak történik valami...!
Tisch Ferenc
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-03-11 09:36:04, péntek
|
| |
| |
Rendre visszatérnek
Hányszor próbáltam elfeledni,
lerázni, mint esőkabátról
a gyöngyöző-guruló, fénylő
esőcseppeket, a régvolt perceket;
ám, akár az illattól terhes tavasz,
s a lombosodó ágak közé
a füttyel megrakott madarak,
mind erősebb színekkel,
tobzódva, rendre visszatérnek.
Ott ülnek a bimbódzó virágon:
rózsalevélen, bomló orgonákon,
sétáimon is elkísérnek, ketyegik,
hogy egykor itt jártam veled;
itt akadt hajadba az az apró tüske,
ami érzékeny ujjad is megsebezte,
kibuggyant egy cseppnyi vér,
s ahogy eltöröltem, rám esett
édes vággyal telt tekinteted,
ajkad tűzben égett, s a rüggyel
égő fák csodálták szenvedélyed,
és a fák... nem felejtenek. Sógor Béla [
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tavasz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-03-11 09:20:12, péntek
|
| |
| |
"Nagyon kevés olyan ember van az életemben, akiket mélyen tisztelek, és akiknek úgy tudok a szemükbe nézni, hogy nem kell hazudnom. Ha ők nem lennének, akkor azt hinném, hogy bennem van a hiba, mert nekem semmi sem jó, és semmit nem tudok elfogadni. -vallotta Bódi László,becenevén "Cipő" magyar rockénekes, zeneszerző, dalszerző, a Republic együttes alapító tagja, énekese és frontembere.
Három évvel ezelőtt,március 11-én hunyt el.Halálával nagy veszteség érte a zenei világot. frown hangulatjel
Az egyik legszebb Republic dallal emlékezünk rá...
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: ZENE |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-03-11 09:08:34, péntek
|
| |
| |
Az öregség súlya.
Fejed fölött hát elmúltak az évek,
S az ifjúság olyannak tekint téged,
Mint akit itt felejtett az idő.
Sebaj! Most élted legszebb kora jő!
Az idő, ama nagy aranymosó
A napok homokjából mosta ki
A lelked aranyát s most ragyogó.
De szelíd fénnyel övezi
Még hátralévő éveid sorát.
Az aranyérc nehéz, s te azért érzed hát
Az öregség súlyát.
Ha bántnak érte, hallgass vígan, boldogan:
Az Úrnak ért gyümölcsre is szüksége van.
A tavasz, nyár, ősz nélkül mit sem ér,
De legdrágább a tél:
Ruhája hófehér.
Virág, kalász, gyümölcs kezdet csupán.
A szemlélődő pihenést az életfán
A tél halk hóesése hozza meg.
Hidege nem gyötör, ha a szíved meleg,
S ha öreg csontjaid oly sokszor fájnak,
Ez is csak ígérete egy újabb csodának.
Gyermekkorodban is fájt a növekedés,
Most benső, drágább lényed növekedik és
A lelked nemsokára szárnyát bontogatja,
A hogy merre szállj, az utat megmutatja..
Hiába gúnyolnak, mert munkaerőd nincsen ,
Ne bánd, csak szemlélődj a drága kincsen,
Amit az Úr adott a közeledő véghez,
S ne irigyeld, ki hasznos munkát végez,
S napjaidhoz büszke, nagy célt ne keress!
Amíg szeretni, imádkozni tudsz, nem vagy fölösleges!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szépkorúaknak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 24
|
|
|
|
2016. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
788 db bejegyzés |
| e év: |
6874 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3866
- e Hét: 9523
- e Hónap: 49135
- e Év: 278072
|
|
|
Offline
