|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
|
|
2016-03-28 11:33:10, hétfő
|
| |
| |
Húsvét. Sokaknak szinte semmit nem mond ez a fontos ünnep azon kívül, hogy nem kell dolgozni, és végre süt a nap, meg jó sok csokitojást lehet enni. Ja, és a csokitojásokat a nyúl tojta. Pedig a húsvét egy igazi ünnep, és nem elég egyszer egy évben megélni azt, amiről valójában szól. Benne van ugyanis az egész világ: élet és halál, bűn és bűnhődés, áldozat és megváltás, öröm és remény. Gyurkó Jana lelkész szavait húga, dr. Gyurkó Szilvia jegyezte le.
-
Több mint kétezer évvel ezelőtt, amikor a keresztre feszítés megtörtént, az emberek szintén ünnepre készültek. A páska ünnepére, a szent ünnepre. Jézust egy pénteki napon ítélték el és feszítették meg, ezért az emberek azt kérték Pilátustól, hogy hadd töressenek meg Jézus csontjai, így még a szombat előtt levehessék a keresztről, és tisztán mehessenek be a szombatba. A halottal való érintkezés ugyanis tisztátalanná tette őket. Isten fiát ölték meg, de azt észre sem vették. Jézus megölését nem tartották akkora bűnnek, mint hogy egy előírást megszegve menjenek be a szombatba. Csak az ünnep, a formális szabályok betartása volt fontos számukra.
Ilyen szinten kerülhetünk mi is elvakult állapotba. Betartjuk az ünnepeket, hagyománytisztelők vagyunk, de nem vesszük észre, hogy a mindennapi cselekedeteinkkel hogyan vétkezünk embertársainkkal szemben, hogyan taszíthatjuk el magunktól Isten valódi akaratát.
Igazából az ünnepeknek az a jelentősége, hogy az élet forgatagában megállást jelentsenek. Lehetőséget adjanak arra, hogy elgondolkozzunk azon, amiről az ünnep szól.
A keresztény kultúrában a húsvét kivételesen nagy ünnep: Jézus keresztre feszítésére és feltámadására emlékezünk, ami az emberi élet egyik legnagyobb problémájára, a bűneinktől való szabadulásra ad választ. A bűn zsoldja a halál, és Jézus halála, áldozata, a világ bűneit váltotta meg. Számos keresztény jelkép kapcsolódik ehhez az ünnephez, ahogy magában a Bibliában is számos előképe van Jézus áldozatának.
Az egyiptomi tíz csapás idején az áldozati bárány vére volt az, ami megmentette az Istenben hívő embereket attól, hogy elsőszülött fiukat elveszítsék. Ennek az áldozati báránynak a jelképe, ami a zsidók Egyiptomból való kivonulását megelőzte, előre mutat Jézus áldozatára. A jelkép és a valóság pedig akkor ért egybe, amikor az Isten fia áldozta életét a keresztfán.
Húsvétkor egy régi áldozatra emlékezünk, de ezt az áldozatot, amit Isten meghozott értünk, újra és újra kell értékelnünk a mindennapjainkban, hiszen csak így lehetünk valóban szabadok a bűneinktől. Így válhat valósággá az, amit Jézus tett értünk. Ha valóban képesek vagyunk ezt a régi bibliai történetet megérteni, ha élünk azzal a valóságos történelemmel amit Jézus élete jelent, akkor egy olyan életszemléletet tehetünk magunkévá, ami megment minket a tévelygéstől, és igazán szabaddá tesz.
Isten minden egyes bűnre megadta a megoldást. Nincs olyan, amire ne lenne elegendő áldozat Jézus keresztre feszítése. A bárány vére, Jézus vére befedi a bűneinket, és ez után az áldozat után Isten úgy néz ránk, ha hiszünk, ha hitben élünk, mint aki bűntelen.
A hit valósága, ami testet ölt az életünkben, az a valódi öröm. A húsvét hiába Isten fiának haláláról szól, mégis örömünnep.
Ahogy Jézus sem volt szomorú az utolsó vacsora után. Öröméneket énekelt, pedig tudta, hogy áldozat lesz.
Húsvétkor örüljünk annak, hogy a bűneinktől szabadulást nyerhetünk. De a hittel és a gondolatokkal is úgy van, mint az étkezéssel.
Ha csak egyszer eszünk egy évben, akkor éhen fogunk halni. Ha a húsvét valóságos mondanivalója csak egy nap az életünkből, akkor valószínűleg éhen halunk, akkor az ünnep hatása nem lesz maradandó, hosszan tartó.
Ha viszont naponként beengedjük az életünkbe, az valóságos békességet hoz majd. Folyamatosan kell magunkhoz venni a táplálékokat (fizikai és lelki értelemben is) ahhoz, hogy igazán jól lehessünk. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-03-28 10:23:32, hétfő
|
| |
| |
Mit ünneplünk húsvétkor?
Húsvét, Krisztus feltámadása a legjelentősebb keresztény ünnep, sok népszokás is kapcsolódik hozzá és tavaszköszöntő vonatkozása miatt igen összetett, ősi szimbólumrendszer övezi, valamint más vallásokban is fontos helyet tölt be ez az időszak. Húsvéti összefoglalónkban igyekeztünk összegyűjteni a legfontosabb tudnivalókat arról, hogy mit is ünneplünk Húsvétkor.
A Húsvét az egyik legfontosabb keresztény ünnep és egyben a tavaszköszöntés ünnepe is. Húsvétkor Jézus feltámadását ünnepeljük, akit a Biblia szerint pénteken feszítettek keresztre, de harmadnapra feltámadt, kereszthalálával pedig megváltotta ez emberiség bűneit. A vallási vonatkozások mellett a népszokások is fontos szerepet kapnak az ünneplésben, a Húsvét az ősi termékenységi ünnepekkel is egybeesik, amelyek szintén a feltámadást, újjászületést ünneplik.
A Húsvétot szinte az egész világon ünneplik, de elnevezése és az ünnep módja más és más. A zsidó vallásban húsvétkor a pészahot ünneplik, az egyiptomi fogságból való kiszabadulást. A pészah szó kikerülést jelent, ami arra utal, hogy a halál angyala elkerülte a bárány vérével megjelölt házakat. Az angol Easter, illetve a német Ostern elnevezés a germán Ostara, a tavasz istennője nevéből ered.
A magyar Húsvét szó a Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyven napos nagyböjt lezárására utal. A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig tart és a húsvéti szent három nappal zárul. A Biblia szerint virágvasárnapon vonult be Jézus szamárháton Jeruzsálembe, a nép pedig ,,Hozsánna Dávid fiának" felkiáltással fogadta. Virágvasárnap ünnepekor a templomokban körmenetet tartanak és barkát szentelnek. Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, Nagypénteken Jézus kereszthaláláról emlékezünk, Nagyszombat pedig a húsvéti örömünnep kezdete. Szombat este tartják a templomokban a húsvéti vigíliát, a mise végén pedig körmenetet tartanak Jézus feltámadása alkalmából.
A Húsvét ünneplésében a népszokások is nagyon fontos szerepet játszanak. Húsvétvasárnap az emberek étellel megrakott kosárral mentek az ünnepi szentmisére, az ételszentelés hagyományának részeként. A kosárban megtalálható húsvéti sonka, bor, kalács, tojás és bárányhús azóta is általában felkerül az ünnepi asztalra. Az ételeknek természetesen jelentősége, hagyománya van. A bárány és a bor Jézus testét és vérét jelképezi, a tojás az újjászületés és a családi összetartás jelképe.
A legismertebb népszokás a húsvét hétfői locsolkodás és tojásfestés. A locsolás a víz megújító erejébe vetett hitből ered, így a fiúk valóban az elhervadás ,,veszélye" miatt locsolják meg a lányokat húsvétkor, a tojás pedig a termékenységet szimbolizálja. Mindkét szokásnak van természetesen vallási vonatkozása is, egyes feltételezések szerint a római katonák úgy próbálták lecsillapítani a Krisztus feltámadása után éljenző nőket, hogy lelocsolták őket, a húsvéti tojás piros színe pedig Jézus testét jelképezheti. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Képes idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
2016. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
156 db bejegyzés |
| e év: |
2980 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 492
- e Hét: 1140
- e Hónap: 4482
- e Év: 57190
|
|
|
Offline
