2016-03-28 09:29:56, hétfő
|
|
|
Egy tegnap olvasott húsvéti történetet szeretném veletek megosztani.
Egy angol férfinak orosz felesége volt. Egy idő után felvettek egy orosz szolgáló leányt, Annát, hogy segítsenek rajta, és hogy legyen kivel a feleségnek beszélni oroszul. Anna fiatal derűs egyénisége igen jó hatással volt a családra. Akkoriban ugyanis a férj és a feleség között feszültség volt, alig beszéltek egymással.
Húsvét reggelén történt.!
A férj és a feleség csúnyán összevesztek. A férfinak uralkodni kellett magán, hogy meg ne üsse feleségét. Így ültek le a reggelihez, a férfi ökölbe szorított kézzel. Ekkor kinyílt az ajtó, Anna lépett be kezében ünnepi tállal, és ezt mondta : "Kristos voskres".
Az ellentét a két fél közt leírhatatlan volt. Ők ketten egymással szemben tele gyűlölettel és keserűséggel. Annából sugárzott az ünnep békéje, öröme. Az asszony nem bírta tovább, elfordult, arcát kezébe rejtette, elsírta magát. A férfi semmit sem értett. Mit mondott Anna? kérdezte. Akkor az asszony megtörölte az arcát,és odalépett a férjéhez. Olyan tekintettel nézett rá, amelyet a férje soha többé nem tudott elfelejteni. A felesége szemében újra ott volt az a régi szeretet, amellyel őt valaha szerette. "Anna azt mondta, hogy" Krisztus feltámadt " Akkor a férfi mindent megértett, Oroszországban így köszönnek az emberek húsvétkor. Az asszony a férfi vállára tette a kezét, és azt mondta :Nagyon sajnálom. Bocsáss meg nekem ha tudsz. A férfi elbizonytalanodott. Erre nem számított azok után amiket a felesége fejéhez vágott aznap reggel. Én bocsássak meg neked ? Nekem van szükségem a te bocsánatodra !! mondta a férj, és szerettel átölelték egymást.
Aznap reggel két ember képes volt önmagán, a maga sérelmein túltekinteni.
Bárcsak lenne elég nyitottság, érzékenység, elég bátorság mindannyiunkban, hogy mi is fussunk, mint az apostolok, az Élet forrásához. |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|