Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Köszönöm kedves Gábor a nőnapi köszöntést!
  2016-03-08 19:45:39, kedd
 
  Kedves Gábor! A nagyon szép köszöntésedért köszönetet mondok. Most este találtam rá!







Francoise - Nőnapra


Óh Ti nők mi lenne velünk nélkületek,
Ha nem lenne oly szép fénye szemeteknek?!
Amivel oly csodásan ránk néztek,
Nem tudnánk már létezni, s élni nélkületek!
Anyaként a csodát viszitek véghez,
Gyermeket adtok ennek a szép életnek!
Ápoltok, óvtok gyermeket, minket,


Ezért elismerést és tiszteletet érdemeltek!
Megköszönni nektek a sok jót nem lehet,
Azt amit kapunk kedveset és szépet!
Ezernyi hála köszönet hölgyek,
Könnyes szemmel, boldogan meghajolunk előttetek!
Ezen a szép napon had köszöntsünk Titeket,
Hisz semmi ez ahhoz amit érdemeltek!
Köszönjük, hogy angyalok vagytok,
Az életben legyetek nagyon boldogok!





A nő akkor szép igazán, ha boldog, és akkor boldog, ha érzi, hogy szeretik."
(Rippl-Rónai József)





Szandi - Ave Maria

Link

SZERETETTEL NŐNAPRA... /Zene: Je´t aime mon amour/

Link





Rózsaszirmok legyenek talpad alatt,
Égi fény mossa meg arcodat.
Angyalok vezessenek végig utadon,
Kerüljön el bánat, fájdalom.

Boldog NŐnapot!






Ez nagyon szép volt!!!!


  
 
1 komment , kategória:  Belső kör  
Maupassant: A holdsugár dala
  2016-03-08 13:44:03, kedd
 
 





Maupassant:
A holdsugár dala



Tudod, mi a nevem - A Holdsugár.
Tudod, honnan jövök? - Az égre nézz fel,
anyám ragyog, az éj hűs árnyú már,
fákon, vízen futok lágy szökkenéssel:
tanyám a hűs fű, a meleg fövény:
kúszom sötét falon, nyírfák tövén.
Mint kincsre szomjú martalóc a házon,
nincs melegem sosem és sose fázom.

Pici vagyok, mindenhol ott van
fényem ragyogva, csendesen
ülők a néma ablakokban,
a titkokat mind ellesem.
Most itt vagyok, perc múlva ottan:
a vad, a puszta réteken,
a tétovázó szerelem
követi fényemet nyugodtan.
Aztán, mikor tüzem kilobban,
lágy bú sajog a szíveken.

Poszáta és a csalogány
a szilfa s fenyves ágbogán
dallal köszönti jöttöm.
Aztán kezem a lyukba nyúl,
hol reszketőn lapul a nyúl:
mind felkel erre rögtön:
merész ívekben ugrál
és oly picinyke, pöttöm
nyúlt árnyak lenn az útnál.

A szirten, a haraszton
a dámvadat riasztom
s a hegy tüzes ünőit,
mind felvigyáz, tűnődik,
rejt-e veszélyt az alkony,
nincs-e vadász, ravasz nyom:
s lesi, hogy a hatalmas
tüzes szerelmű szarvas -
nem hívja-e panaszlón.

Ha kél anyám,
s a hab dagad,
én hallgatag
bús-halavány
tüzet vetek
a partfalon.
A nedveket
elaltatom:
s ha sugaram
mélységeken inog,
az úttalan
fél s azt hiszi, gyilok.
De fényiben
sok elpihen,
s kit marnak a kínok,
tüzén enyhülni fog.

Tudod, mi a nevem? A Holdsugár.
Ugye tudod, miért sugárzom itten?
Ha lenn az éjjel hűvös árnyú már,
örökre elveszhetsz a sanda vízben,
éjjel veszélyes az erdő a fövény,
megbotlasz a sötét nyírfák tövén,
én az ösvényt ragyogva mutatom,
ezért bolyongok künn az utakon.

Kosztolányi Dezső fordítása






  
 
0 komment , kategória:  Versek 2. rész  
Pablo Neruda: Sóhaj
  2016-03-08 13:26:03, kedd
 
 





Pablo Neruda:
Sóhaj



Nem úgy szeretlek téged, mintha rózsa, topázkő
vagy égő szegfű lennél, mely tüzes nyilakat szór:
úgy szeretlek, ahogy a vak, mély homályban leledző
dolgok szeretik egymást, lélek és árny közt, titokban.

Úgy szeretlek, akár a növény, mely nem virágzik,
és virágai fényét magába rejtve hordja,
szerelmed tette, hogy testemben él sötéten
a fojtó, sűrű illat, amely felszáll a földről.

Szeretlek, nem tudom, hogy mikortól, és mivégre,
gőg és probléma nélkül egyszerűen szeretlek
így szeretlek, mivel nem tudok másként szeretni,

csak így, csak e módon, hogy nincs külön te, nincs én,
oly közel, hogy enyém a kéz a mellemen,
oly közel, hogy pillád az én álmomra zárul.

Somlyó György fordítása






  
 
0 komment , kategória:  Pablo Neruda  
Pablo Neruda: Az én szívemnek...
  2016-03-08 13:13:44, kedd
 
 





Pablo Neruda:
Az én szívemnek...



Az én szívemnek elég a te lelked
s neked az én szárnyam elég szabadság.
Az én ajkamról lengve égre kelnek,
mik benned az álmok álmát aludták.

Tebenned él a mindennapos ábránd.
Mint harmat a szirmokra, úgy borulsz rám.
Távolléted a láthatárt ledönti,
te örök menekülő, mint a hullám.

Mondtam neked, hogy úgy dalolsz a szélben,
akár a déli fenyvek vagy az árboc.
Mint ők, magas és néma vagy. S gyakorta
bánat ül rajtad, mint egy utazáson.

Úgy vársz rám, mint egy régi-régi ösvény,
melyben sóvár visszhangok népe szunnyad.
S arra riadok, hogy rebbennek olykor
a madarak, mik lelkedben aludtak.

(Somlyó György fordítása)






  
 
0 komment , kategória:  Pablo Neruda  
Köszönöm drága fiúk a köszöntéseket!!!!
  2016-03-08 10:28:40, kedd
 
  Nagyon kedves volt, hogy gondoltatok ránk!
Akitől eddig kaptam, és nem felejtette el....Ő már nem tud adni többet!



































 
 
2 komment , kategória:  Belső kör  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2016.02 2016. Március 2016.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 197 db bejegyzés
e év: 1697 db bejegyzés
Összes: 13015 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 792
  • e Hét: 6268
  • e Hónap: 23651
  • e Év: 140897
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.