|
1/5 oldal
|
Bejegyzések száma: 44
|
|
|
|
2016-04-23 16:57:39, szombat
|
|
|
Elég szomorú, ha már a bolondnak sem szabad bölcsen beszélnie arról, amit a bölcsek bolondul csinálnak. (Ahogy tetszik)
Színház az egész világ. És színész benne minden férfi és nő: Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár Életében... (Ahogy tetszik II. felvonás 7. szín; fordította Szabó Lőrinc)
A gondolat az élet rabja csak, Az élet pedig az idő bohóca, S az idő, amely a világ tanúja, Megáll majd.
A barátság lehet talán szilárd akármi másban, de a szerelem dolgában nem az.
Nem ember az, ki, hogyha bírja nyelvét, nem tudja megnyerni egy nő szerelmét
A néma ékszer hallgatása többet tesz olykor, mint a szép szavak
A hű szerelem nem beszél, azt tett dicsőíti és nem szavak
Mit a csel rejt, kifejti az idő. A képmutató kudarcot vall utóbb.
Aki nem érzi, hogy meglopva van: ne mondjátok meg, s semmi kára nincs.
|
|
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
2016-04-23 16:37:18, szombat
|
|
|
William Shakespeare 1564. április 23. - 1616. április 23. / 1616. május 3.; angol drámaíró, költő, színész. Az angol nyelvű drámaírás egyik legnagyobb alakja. Shakespeare világirodalmi öröksége és hatása a világ minden táján fellelhető. Wikipédia
Született: 1564. április, Stratford-upon-Avon, Egyesült Királyság
Meghalt: 1616. április 23., Stratford-upon-Avon, Egyesült Királyság
Házastárs: Anne Hathaway Shakespeare (házas. 1582.-1616.)
Gyermekei: Hamnet Shakespeare, Susanna Hall, Judith Quiney
Filmek: 10 dolog, amit utálok benned, Rómeó és Júlia, Káosz, továbbiak
Színdarabok
Több mint 40 megtekintése
Hamlet, dán királyfi (1603.)
Hamlet, dán királyfi
1603.
Macbeth (1623.)
Macbeth
1623.
Rómeó és Júlia (1597.)
Rómeó és Júlia
1597.
|
|
|
0 komment
, kategória: képek |
|
|
|
|
|
2016-04-23 13:53:29, szombat
|
|
|
Álmomban az éjszaka
aranykertben jártam.
Aranykertben aranyfán
aranyrigót láttam.
Aranyrigó énekét
a szívembe zártam.
Ahány levél lengedez
szélringatta ágon,
ahány harmatcsepp ragyog
fűszálon, virágon
Édesanyám, fejedre
annyi áldás szálljon.
Móra Ferenc
|
|
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
2016-04-23 13:50:32, szombat
|
|
|
Romhányi József
Romhányi József magyar író, költő, műfordító, érdemes művész.
Romhányi József édesapja zsidó származású, édesanyja katolikus; ő is katolikusnak született, de szívesen beszélt zsidó gyökereiről. Egyetlen gyermeke van, Romhányi Ágnes. Eredetileg muzsikusnak készült, a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában tanult, brácsán játszott. 1951-től a Magyar Rádió dramaturgjaként, majd 1957-től az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetőjeként dolgozott, 1960-1962 között pedig a Magyar Televízió szórakoztató rovatának művészeti vezetője volt. 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgja.
Számos magyar opera szövegkönyve került ki tolla alól, így Sugár Rezső: Hunyady című oratóriumának (1953), Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond (1960) és Ránki György: Muzsikus Péter (1963) című operájának szövegírója volt. Operalibrettókat (Gluck: Orfeusz, Rossini: Ory grófja, Carl Orff: Az okos lány) és musicaleket fordított. Az utóbbiak közül legismertebb a Macskák (1983). A Lúdas Matyi (r.: Dargay Attila), Hófehér (r.: Nepp József) forgatókönyvírója. A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma : 211.
A nagyközönség elsősorban játékos állatverseit ismeri, ezeket halála után, Szamárfül néven adták ki, másrészt számos rajzfilm szövegének szerzőjeként emlékezhet rá.
Az ő nevéhez fűződik például A Mézga család, melynek három sorozatát dolgozta ki Nepp Józseffel együtt a Pannónia Filmstúdiónál, a Kérem a következőt! (Dr. Bubó, 1975), a Mekk mester, (1974) valamint a Flintstone család - magyarul: Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki - több mint negyven epizódjának bravúros szövege.
A mindezen műveiben megnyilvánuló sziporkázó verstehetsége nyomán hamar elnyerte a ,,Romhányi, a rímhányó" nevet.
Ő írta minden idők egyik legnagyobb magyar slágerének szövegét is. A Két vallomás című filmben hangzott el a Párizsban szép a nyár című szám. Az előadó: Horváth Tivadar, a zeneszerző Ránki György volt. Az 1957-ben készült filmet rendezőként Keleti Márton jegyezte.
Született: Nagytétény, 1921. március 8. Elhunyt: Budapest, 1983. május 7.
|
|
|
0 komment
, kategória: Belső kör |
|
|
|
|
|
1/5 oldal
|
Bejegyzések száma: 44
|
|
|
|
2016. április
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
614 db bejegyzés |
e év: |
7482 db bejegyzés |
Összes: |
70103 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 621
- e Hét: 8435
- e Hónap: 14818
- e Év: 136691
|
|
|