|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
|
|
2016-04-25 19:09:13, hétfő
|
| |
| |
Lengyel László írása
2016. április 22.
Lengyel László: Miért nem váltak polgárrá?
A szakkollégiumi generáció
,,Sokuk számára a hatalmi pozíciók birtoklása, a szimbolikus és anyagi javak gyarapítása lényegesen nagyobb motiváló erővel bírt, mint a politikai közösséghez tartozás élménye, illetve a nemzeti ügyek szolgálatának ethosza." Stumpf István alkotmánybíró jellemzi így az újgenerációs fideszeseket abban a kötetben, amellyel a Tárki alapítóját, Kolosi Tamást köszöntötték születésnapja alkalmából: Morcsányi Géza-Tóth István György (szerk.): A magyar polgár, Tárki, 2016. Stumpf - aki egyik ihletője volt a Fidesz-generációnak - a Bibó István Szakkollégiumból eredeztethető szellemi körről ír.
Esszéjében élesen bírálja a kormányt. Bár kétségtelen, hogy alkotmánybíróként inkább azok reményét váltotta valóra, akik abban bíztak, hogy a lojalitásánál előrébb való lesz számára a szakmaiság, sorai mégis meglephették egykori tanítványait. Ez még akkor is igaz, ha Kövér László korábban már megtámadta az alkotmányosság védelme miatt. ,,Ki is a demokrata? Én, aki szerint a nép szabad döntésén múlik az ország iránya, aztán négy év múlva lehet korrigálni, vagy az, aki a nép iránti bizalmatlanságában egy szűk grémiumtól várja, hogy a csillagok állásából, belekből és madárcsontokból olvassa ki, hogy alkotmányosságisten mit üzen a földi halandóknak?" - így Kövér. Stumpf mintha csak erre válaszolna: szerinte az alkotmányozó többség ,,a fontosabb közjogi pozíciókba a saját jelöltjeit juttatta be", a rohamtempóban elfogadott törvényekkel pedig a jogállami értékeket alárendelte a rendszerépítő politikai célkitűzéseknek. Lapunk most Lengyel László véleményét közli, s majd szándéka szerint az így kialakult vita további hozzászólóiét is.
Kapcsolódó írásaink
Zsoldosok és tökfejek
Az erős emberek Európája
Együtt, veled
Levélféle Stumpf Istvánhoz
Az írásod érdekes és szórakoztató. Azonban úgy gondolom, a jelenlegi ,,üléspontod" alapján sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítasz a jogállami kérdéseknek a generáció gondolkodásában és tetteiben, mint az akár akkor, akár a rendszerváltás folyamán s végül a jelen helyzetben vezette és vezeti őket.
A szakkollégista nemzedék szocializációja világképek megfogalmazása, több világkép versenye közepette ment végbe. E generációnak igénye volt arra, hogy összefüggő képe legyen a világról. Így azon az alapon válogatott saját nevelői közt, hogy melyikük volt képes filozófiai, történeti, szociológiai, közgazdasági vagy együttesen társadalomtudományi világképet nyújtani. És ezek a nevelők is azt várták el egyetemista tanítványaiktól, hogy alakítsanak ki önálló világképet. Ekkor még volt igény az egységes világképre, de már nem az egyetlenre. Ebből következett az a felismerés, hogy ilyen világkép csak közösen, közösségben sajátítható el, folyamatos párbeszédben egymással és a nevelőkkel, akik maguk is formális vagy informális közösségeket alkotnak. Ez a szemlélet az ezredfordulóig többé-kevésbé kitartott. A szakkollégista nemzedék azonban felmondta mind a világnézet/ideológia, mind a közösségiség igényét.
A Fidesz-kongresszuson Debrecenben 1993 áprilisában
A szakkollégista nemzedék gondolkodását és magatartását két erős és egy gyengébb hatás, befolyás érte. A) A demokratikus vagy szamizdatellenzéké kettősen is. Egyrészt a Charta-ellenzék fogalmazta meg a helsinki alapú emberi jogi problémákat, tette harcmodorrá a jogok számonkérését, az aláírt nemzetközi szerződések komolyan vételét. Másrészt ez a kör állította a legkövetkezetesebben előtérbe Lengyelországot, a Szolidaritást. Kenedi vezetésével ment végbe Bibó ellenzéki rehabilitálása, ez az ellenzék hozta be a szamizdaton keresztül az '56-os tematikát. Kis János és Tamás Gazsi, Szabó Miklós és Bence György megfellebbezhetetlen szellemi, Demszky Gábor és Hodosán Rozi, Rajk László és Solt Ottilia csodált mozgalmi tekintélyek voltak 1988-ig. Ez a mozgalom akkor még nem liberális, de már nem marxista, hanem szociáldemokrata színezetű, polgári radikális volt. A lengyel események a jogász bibósokat mozgalmi irányba radikalizálták, a rajkos közgazdászokat szakmai irányba lökték, ekkor indultak el liberális irányba. B) Legalább ilyen befolyást gyakorolt a szakkollégiumi generációra a reformértelmiség, ahová a Bibó és a Rajk tanár alapítói és tanárai tartoztak. A szociológus, közgazdász, filozófus, történész reformértelmiség, amelynek 1953 óta komoly hagyománya volt, a nyolcvanas évek elejétől radikalizálódott. E körben még sok volt a marxista/posztmarxista, de a többség már szocialista/szociáldemokrata/szociálliberális eszméket vallott. Orbán és Kövér, Fodor és Simicska, Szájer és Áder szocializációja reformértelmiségi közegben játszódott le, Biharinak és Gombárnak, Schlettnek és Kukorellinek legalább annyi befolyása volt, mint Kérinek és neked, de hatott rájuk a történész Szűcs Jenő és Hanák Péter a reformközgazdász kör Antaltól Chikánig, Liskától Tardosig. Ez a reformértelmiségi tábor fokozatosan liberalizálódott a nyolcvanas évek végére. E közeg az otthoni, a középiskolai vidéki, rurális szocializációra ráemelte a nagyvárosi, urbánus szocializációt, s a kettős szocializáció e nemzedéket ekkor még a provinciális, keleti Magyarországgal való szakításra, apáik civilizációjának megtagadására, egy nyugatias, urbánus Magyarország felé lökte, Budapestért és Oxfordért megtagadták Felcsútot és Pápát. Bekövetkezett az első ,,apagyilkosság". C) Puhább, de létező hatása volt a nemzeti tábornak, bár inkább a Széchenyi Szakkollégiumban. A szakkollégiumi nemzedék nyíltan gúnyolódott a népi-nemzeti tábor által fölvetett ,,nemzeti sorskérdéseken", de egyet komolyan vett: a határon túli magyarok ügyét.
Rajk László és Demszky Gábor azzal a stencilgéppel, amellyel szamizdatok készültek
A Fidesz 1988-as megalapításakor először a reformértelmiséggel szakított: egyszerre utasította el a szocializmust és a reformokat. Majd 93-94-ben szakított az SZDSZ-szel, a szociálliberális eszmékkel és gyakorlattal. Elfogadom állításodat, hogy ez egyszersmind szakítást jelentett a ,,hatvannyolcassággal" is. Ez a második ,,apagyilkosság" kora, amikor a fogadott apák kitagadnak, míg a fiúk eszméik elárulásával vádolják eszmei apáikat. A kerekasztal-tárgyalásokból megtanulták a jogi formák fel- és kihasználásának fontosságát, a ,,négyigenes" népszavazásból a mozgósítás technikáját, a Bokros-csomag elleni fellépésből az Alkotmánybíróság ellensúlyának erejét.
A 2002-es bukásból a szakkollégista nemzedék - és mindenekelőtt Orbán Viktor - azt tanulta meg, hogy a hatalom megszerzéséhez és megtartásához, illetve a tartós uralomhoz nem elegendő a parlamenti többség és a központi kormányhatalom, meg kell szerezni a döntő befolyást a gazdaságban és a médiában is, ami csak az alkotmányos ellensúlyok megsemmisítésével lehetséges. Az 1998-2002-es ciklusban még komolyan vett, de lassú és bizonytalan polgárosodás helyébe a nemzetállami gyors és biztosnak látszó polgárosítást állították. A nyugati típusú liberális demokrácia az országot kormányozhatatlanná teszi. A felvilágosult, korlátok nélküli kormányzás a megfelelő válasz az új kihívásokra. A fordulat alapja a rendszerváltás utáni középrétegek belső meghasonlása: az egyik csoport a fölemelkedést az EU-ban és a polgárosodásban látta, a másik viszont csalódott a nyugatias rendszerváltásban, a liberális kapitalizmusban, és nemzeti irányba indult el. A vezető garnitúra egy része szakított azzal a gyakorlattal, amely a patriarchális és oligarchikus, horthysta és kádárista Magyarországot politikailag, közigazgatásilag és gazdaságilag egyaránt modernizálni, nyugatosítani és polgárosítani akarta. Majd az ellenzéki időkben kikevert egy új paternalista és oligarchikus, a horthysta kulturális eszményeket és a kádárista kisemberi populizmust vegyítő mixtúrát. Mindenkinél előbb érzett rá a központosított nemzetállam politikai felhasználásának előnyeire. Ennek a keleties, vezérelvű és központosító rendszernek/rezsimnek a legkevésbé se volt szüksége a korábbi szakkollégista szellemre és közösségre. Orbán elsőként nem az alkotmányos ellensúlyokat, hanem kollégista társainak formális és informális közösségi ellensúlyát semmisítette meg. Ez a testvérgyilkosság, az eszme- és mozgalmi társak félreállítása. Igazad lehet, hogy Orbán ezt először a Polgári Körökkel kísérelte meg, amikor Berlusconi mintájára a hagyományos pártrendszert - a Fideszt is félreállítva - laza választási mozgalommal igyekezett meghaladni. Fokról fokra gyengítette, majd a 2010 utáni kormányzásban felszámolta a Fidesz-elnökség és -választmány hatalmát.
Orbán Viktor és Kövér László a Fidesz harmadik kongresszusára mennek 1990 júniusában
A szakkollégiumi társak rendszerszerű félreállítása azt az ésszerű hatalmi óvatosságot tükrözte, hogy csak a régi társak esetleges összefogása válhat a vezetői teljhatalom ellensúlyává, s ekként az abszolút monarchiát rendi monarchiává változtathatja. Orbán a ,,legyilkolás" helyett az előléptetéssel történő félreállítás hagyományos módszerét választotta. A belső, bizalmi körből kihelyezte őket fontos, de hatalomtechnikailag jól ellenőrizhető területekre. Kövér Lászlót az Országgyűlés elnökévé választatta, így megfosztotta mind a titkosszolgálatok, mind a Fidesz stratégiai és nomenklatúra-ellenőrzésétől. Áder Jánost bezárta a Sándor-palotába. Handó Tündét a bírói testület teljhatalmú irányítójává tette, Szájer Józsefet a Fidesz ,,európai nagykövetévé". Stumpf Istvánt beparancsolta az Alkotmánybíróságra, s nemcsak azért, hogy kizárja a politikai mezőről, hanem hogy - annak viselkedésétől függően - rábízza az Alkotmánybíróság pacifikálását vagy teljes elszigetelését. (Benned kellett egyedül csalódnia.) Valamennyi kinevezettjétől azt várta, hogy az előrenyomuló végrehajtó hatalom támogatóivá tegyék vagy legalább semlegesítsék a rájuk bízott intézményeket. Csak bábokként használta korábbi társait. Orbán e rideg hatalomtechnikával értette meg mindenkivel, hogy ha tartósan fenn akarják tartani a többség uralmát a maguk javára, akkor le kell gyártani azokat az intézményeket és ,,kádereket", amelyek/akik jogilag, gazdaságilag és médiaalapon előállítják a kellő többséget. A nemzeti többség folyamatos előállítása pedig a nemzet hosszú távú érdeke. Amit tett és tesz, illeszkedik azon modernizációs fiaskót elszenvedő országok gyakorlatába, amelyek már a 2008-as nagy recesszió előtt is beilleszkedési zavaroktól szenvedtek, amelyek társadalmai a súlyosbodó társadalmi egyenlőtlenséggel szemben nemzeti és szociális védelmet igényeltek államaiktól. A lemaradó többség demokráciája nem tűri se a verseny gazdasági liberalizmusát, se a kisebbséget és ellensúlyokat védő politikai liberalizmust. Vajon a nemzetközi és hazai versenyben lemaradó többség váltotta ki az orbáni illiberális demokrácia eszméjét és akaratát, vagy az orbáni illiberális állam eszméje hatolt be a tömegekbe?
Fotó: 168 Óra Archív
A 2010 és 2014 közötti első menetben Orbán a nemzeti többséget egy ellenőrizhetetlen központi hatalommal, a nemzeti vállalkozói oligarchákkal, a városi és falusi törzsfőkkel állította elő a külfölddel és a központi bürokráciával, illetve az alkotmányos ellensúlyokkal szemben. Kérdés, hogy a rezsimet egy előzetes mesterterv alapján állították-e elő, vagy menet közben, döntésről döntésre alakították, illetve a rendszert egyfajta intézményi és szervezeti centralizációs logika önmagából építette-e. Valószínűleg e három összefonódásáról van szó: a hatalmi rendszer stratégiai pontjai bevételére és átalakítására volt világos elképzelése, sőt technológiai kivitelezési terve. De a pontok összekötése, az új intézmények felállítása és működtetése már döntési kényszerek eredménye. Végül a döntés döntést, az intézmény intézményt szül, a központosítás, a döntések fölfelé csúszása olyan spirál, amelyből nincs kilépés. Az eredeti munka- és felelősségmegosztás a világnak vertikális-lineáris parancsrendszerré válásában szükségképpen felborul: semmilyen autonómia, semmilyen horizontális önállóság, semmilyen egyenrangú megállapodás nem lehetséges. Az orbáni központosított politikai hatalom logikája nem engedhette, hogy egy simicskai központosított gazdasági hatalom létezzen vagy bármelyik helyi elit autonóm ellensúlyt képezzen. Ezért szakadt vége a királyi udvar és a bárói közötti egyezségnek. Az erős oligarchákkal, mindenekelőtt Simicskával és a városi, falusi elitekkel került a központosító akarat ellentétbe azzal, hogy kisajátítja jövedelmeiket, birtokaikat, iskoláikat, kórházaikat - valójában a hatalmi befolyásukat semmisíti meg. Ilyenkor az udvarnak két lehetősége van: vagy egy központosított erőszakszervezettel szétzúzza az oligarchák hatalmi központjait, vagy alkalmazza a közvetlenül a néphez fordulás ismert populista/machiavellista megoldását. Orbánnak, ellentétben Putyinnal, nincs erre alkalmas centralizált erőszakszervezete, ezért a népet uszítja Európa, a bárók, a helyi vagy a központi bürokrácia emberei ellen. A permanens fülkeforradalommal Orbán Viktor felfalatja a forradalom gyermekeit. A viktoriánus mítosznak már nincs szüksége a szakkollégiumi ,,kitérőre". A magyar falu megszülte fiát, aki bátorságával és tehetségével méltóvá vált arra, hogy 1989 júniusában kikiáltsa a magyar nemzet függetlenségét. Ezután a kommunisták és a velük szövetkező liberálisok elsikkasztották a forradalmat, kirabolták és eladták a Nyugatnak az országot. De a 2010-es, második, igazi forradalom megteremtette az új nemzeti rendet, elkergette nemcsak a hazai kommunistákat, hanem az általuk behívott külföldieket is.
Fotó: 168 Óra Archív
Orbán Viktor beszél a parlamentben 2011-ben
A ,,viktoriánus generáció" alapvető tapasztalata, hogy a hatalomtechnikai tudás, a barát/ellenség, győztes/vesztes gyors és helyes meghatározása az egyetlen fontos tudás. A világképpel rendelkezés és a szakpolitikai tudás értéktelen. Csak a vezérhez való fizikai közelség számít. Aki látható a körében, fontos. Aki nem, az nem is fontos. Lehetsz elnökségi tag, miniszter vagy köztársasági elnök politikai jelentőség nélkül és senki által nem ismert tanácsadó a legnagyobb befolyással. Hiszen a hatalmi működésre legyártott szereplőkről van szó. Hogyan válhatsz hatékony hatalmi és döntésgépezetté? - erre keresi a választ a ,,viktoriánus generáció". Amikor a Legfelső Szuverén meghozta a döntését, hogyan hozod mozgásba személyes hatalmi gépezetedet, hogyan viszed véghez döntések sorozatával szándékának megvalósítását, hogyan válsz magad is döntési központtá? Udvari nemesség ez, amely sok tekintetben emlékeztet a hetvenes és nyolcvanas évek KISZ-vezetőinek szocializációjára, akik nem hittek ugyan semmiben, de kiváló hatalomtechnikai tudással, fordulékonysággal és szervezőképességgel rendelkeztek az előrejutáshoz, a vezérléshez, remekül ismerték fel a kádári politika minden rezdülésében saját lehetőségeiket. Az éles eszű cinikusok, Nagy Sándor és Maróthy László, Fejti György és Hámori Csaba előképei Lázár Jánosnak és Rogán Antalnak, Szijjártó Péternek és Rétvári Bencének. A hatalmi szerkezet átláthatóságának, szétszedésének és újra összerakásának monopóliumát Orbán Viktor a maga számára igyekszik fenntartani. De a ,,viktoriánus nemzedék" tagjai is azon igyekeznek, hogy saját birodalmakat hasítsanak ki. Lázár nemcsak a miniszterelnökségi bürokráciát, hanem a tiszántúli Magyarországot is, ahogy Rogán nemcsak egy ellen-miniszterelnökséget szervezett, hanem Budapestet is igyekszik megkaparintani, miként Szijjártó a külügy mellé Győrt. Orbán maga a királyi birtokon terpeszkedik, a Közép-Dunántúlon, közepén a felcsúti Versailles-jal.
Ha jól értem, három fő állításod van: az eredeti Fidesznek nyugatos, demokratikus és jogállami eszméi voltak, amit mára elárultak. Ma se eszméik, se értékeik. A Fidesz alapítói hittek egy alkotmányos rendszerben. A mai Fidesz lerombolta azt. Végül, az alapítók nem lopni és hatalmaskodni, hanem Magyarországot felszabadítani jöttek. Ma lopnak és hatalmaskodnak. Igaz. Szemünk láttára gonoszodtak meg. Engem gyötör, de talán téged is: miért hagytuk, hogy így legyen? Mi ebben a felelősségünk? Szóltunk-e, tettünk-e eleget, hogy megállítsuk őket?
Ha nem kerül elő a nyolcvanas évek szakkollégiumi nemzedéke a 2010-es évek végén, hogy eltakarítsa őket, ahogy Orbán és Kövér tették Fejtivel és társaival, akkor Rosencrantz és Guildenstern uralma jön egy talpalatnyi földön. De félő, hogy a rendszer urától és parancsolójától külső segítség nélkül aligha fogunk megszabadulni, ahogy Horthy Miklóstól és Kádár Jánostól se sikerült másként.
http://www.168ora.hu/velemeny/miert-nem-valtak-polgarra-144215.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-25 19:05:21, hétfő
|
| |
| |
A Fidesz demokráciája
2016.04.22. 13:34
A politika, mint téma, az utcán hever. Bár annyi azért még nem hever az utcán, ahány hajléktalan.
Lehet például élcelődni az örökké sértődött, örökké duzzogó Tarlós főpolgármester úron. Aki újabban hajlamos összekeverni a bringást is a migránssal. Aki talán már azt is képes feltételezni, hogy a pesti bicajosokat is Soros bujtogatja.
Vagy, mondjuk, elmerenghetünk a Jobbik elnöke által a cukiság kampánya keretében Novák Elődék ellen végrehajtani tervezett hosszú kések éjszakájáról.
Hálás téma lehet úgy általában a kormány kivagyi költekezése, de ezen belül is a készülő méretes erkély a budai várban. Ami jól szimbolizálja az Orbán hatalom eszement megalomániáját. (Amit állítólag úgy terveztek meg egyébként, hogy ott egy nagyobb szabású disznóvágást is le lehet majd bonyolítani.)
De hát mindezeket már megszokhattuk, mit is hőbörgünk emiatt? Ahelyett, hogy inkább örülnénk annak, Orbánék csak egy Dunára néző teraszt álmodtak a karmelita kolostor homlokzatára, s nem focipályát, sőt netán egy egész nemzetközi mérkőzések lebonyolítására is alkalmas stadiont!
Vagy azon akadjak ki netán, hogy most derült ki az is, miszerint egyes Fideszes képviselők, polgármesterek, miniszteri biztosok és társaik komoly milliós, százezres állami támogatással telepíthettek lakásaikban napkollektorokat?
Valljuk be őszintén, az talán jobb lett volna, ha ezek az urak-hölgyek egy-egy Paks3-at rittyentenek a telkükre?
A kívülálló nézelődő elálmélkodhat azon, hogy Fidesz-KDNP hatalom milyen roppant ügyesen játssza el ezt a Patyomkin demokráciát. Hogy itt ugye mindent szabad. Szabad pofázni, vezért szidni, sztrájkolni (persze csak nagyon módjával), tüntetni stb.
Szerintem még kifejezetten örülnek is néha egy-egy ilyen tüntetésnek. (Persze nem egy netadó elleni méretűnek!) Mert ilyenkor utólag nagy hangon el is lehet mondani, hogy látjátok emberek, látjátok ostoba Nyugat, látjátok pupákok, mi nem lövettünk közéjük, mint Gyurcsány!
Vagyis dúl itt a demokrácia kérem. Tessék, csak tessék! Folyvást, csak folyvást!
Nálunk szabad még a szabad vasárnappal is egyet nem érteni. A kormány pedig, amelyik még pár héttel korábban, bár ezt mereven tagadja, verőlegényekkel próbált ostoba döntésének érvényt szerezni, hirtelen nagyon megértő lett a népakarat iránt. És ma már esküdöznek, így görbüljek meg, hogy nem azért, mert betojtunk egy biztos népszavazási vereség lehetőségétől. Pedig tudják ők is, annak elkerüléséhez már nem lett volna elegendő néhány korán kelő kopasz tolakodása.
Az esetek többségében viszont a nép, vagyis a karaván hiába ugat, a kutya halad. Akinek pedig nem tetszik, ami itt folyik, annak szabadon el is mehet menni.
Kádár annak idején ezt szúrta el. Hogy fordítva húzott az országunk köré kerítést. Akkor ők minket nem engedtek kifelé menni, manapság ezek másokat nem engednek befelé jönni. De mi mehetünk Isten hírivel.
Szóval aki náluk demokratikusabb, az már csal. Vagy festi magát.
Vicces például, ahogy az ellenzék észrevételeire szoktak reagálni.
Igaz-e, hogy Mészáros Lőrinc lop? Kérdezzék meg tőle, ő független ember, mondja a miniszterelnöki haverja, majd hozzáteszi, meddig lehet itt kérem büntetlenül bűncselekményekkel vádaskodni.
Igaz-e, hogy Mészáros lop, kérdezik megint. A Gyurcsány, az lopott ám sokat, hangzik az újabb autentikus válasz valamelyik samesza részéről.
http://proszektura.blog.hu/2016/04/22/a_fidesz_demokraciaja |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-25 18:59:45, hétfő
|
| |
| |
Kiemelt lesz a magyar milliárdos beruházása - Már csak néhány percig szólhat bele!
A Garancsi István érdekeltségébe tartozó Kopaszi Gát Kft.-nek az ott tervezett 200 milliárd forintos beruházását kívánja a hatósági ügyek intézése szempontjából kiemeltté tenni a kormány. Az erről szóló rendelet tervezete ma délelőtt került fel a kormány honlapjára és csupán ma déli 12 óráig (!) lehet véleményezni.
Domokos Erika, Németh Géza, 2016. április 25. hétfő, 11:38
A Nemzetgazdasági Minisztérium előterjesztése szerint a Kopaszi Gát Kft. Budapest területén megvalósuló beruházásával összefüggő hatósági, engedélyezési eljárások egyszerűsítésével és gyorsításával csökkentenék a több mint 200 milliárd forintból megvalósuló beruházás létrejöttének idejét. Ez ösztönzőleg hat a magyarországi befektetések növekedésére - áll a kormányrendelet tervezetében. Márpedig a külföldi tőkeberuházások révén javíthatók a foglakoztatási mutatók és növekszik az államháztartás bevétele is.
A Kopaszi Gát Kft.-t a Market cégcsoporthoz tartozó Market Asset Management Kft. és a River Dunainvest Kft. vásárolta meg. A Budapest egyik legnépszerűbb parkját, a Kopaszi-gátat is magában foglaló 56 hektáros, XI. kerületi ingatlanterület így ismét hazai tulajdonba került - jelentette be januárban a Garancsi István többségi tulajdonában lévő Market. A vevő cégek üzletrészein az Eximbanknak van zálogjog bejegyezve. A terület korábbi tulajdonosa a Mota-Engil, Finibanco és Estia portugál cégek alkotta vállalatcsoport volt. A tranzakció értékét a felek nem hozták nyilvánosságra.
Eximbankos hitel a vásárláshoz
Garancsi legújabb üzletét ugyanúgy az állami tulajdonú Eximbank Zrt. finanszírozza, akárcsak Andy Vajna TV2-vásárlását. A Válasz.hu írta meg a cégbírósági adatokra hivatkozva, hogy Garancsiék két és félszer nagyobb kölcsönt - 52 millió eurót, mintegy 16,5 milliárd forintot - kaptak a külügyi tárca által felügyelt pénzintézettől, mint a filmipari kormánybiztos.
A Market Zrt. közleménye szerint a fővárosiak továbbra is használhatják a Kopaszi-gát parkot, az eddig használaton kívüli területeken pedig lakó- és irodaövezet kialakítását tervezik. Az ingatlanfejlesztésre a Market Építő Zrt. egy leányvállalatot hozott létre 2015 májusában, Property Market Kft. néven.
Gyorsan dönthetnek, fellebbezésre tekintet nélkül
A hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítása kiterjed a beruházás megvalósításához, használatbavételéhez, üzemeltetéséhez és működtetéséhez közvetlenül kapcsolódó árvízvédelmi mű építési, útépítési, közmű csatlakozási és fejlesztési, valamint az egyéb munkákkal kapcsolatos azon közigazgatási hatósági ügyeket is, amelyek a Kopaszi-gát környezetében elhelyezkedő közterületeket érintik. A tervezetben a kormány a kiemelt jelentőségű ügyben koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat jelöli ki.
A gyorsított közigazgatási hatósági eljárásokban, a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő - ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg - nyolc nap. A településrendezés módosítása, valamint a környezetvédelmi hatásvizsgálat határideje is legfeljebb 8 nap lehet.
Az így született közigazgatási hatósági ügyekben a döntés - a fellebbezésre tekintet nélkül - végrehajtható. Sem építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni, sem településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni és településképi bejelentési eljárásnak sincs helye - áll a kormányrendelet tervezetében, amely ma déli 12 óráig véleményezhető.
Az olimpiai miatt fontos a terület a kormánynak
A MOB megrendelésére készült, a 2024-es budapesti olimpia rendezéséhez készített megvalósíthatósági tanulmány szerint a Kopaszi-gátnál új vasúti megállóhelyeket alakítanának ki a budapesti városi és elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése (S-Bahn) keretében. A Kopaszi-gáton működne az olimpiai médiaközpont, valamint ideiglenes helyszínként helyet adna a triatlon úszás versenyszámának lelátóinak.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/kiemelt_lesz_a_magyar_milliardos_beruhazasa_ma r_csak_nehany_percig_szolhat_bele.613727.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-25 18:45:48, hétfő
|
| |
| |
Ez kell a zsideszes birkáknak,dupla csirkefarhát!Csak a zsidesz!
Igen mert minden nyugger csak szombat-vasárnap 2 kiló karajt és 40 tojást zabál be!
Három éve is ez volt,ment ezerrel a"rezsicsökkentés",német szilárd rezsibunkó éjjel nappal,be is jött a felcsúti törpének!A habony művek megint rákapcsolt,most ez fog menni reggel délben este,a birkák meg bégetnek bégetnek bégetnek míg lesznek!
A holokárpótlás értékét is megnöveli a sertéshús áfájának csökkentése.
***************************
2016. április 25. 16:37
A hét vicce, pedig még csak hétfő van: megduplázza a nyugdíjemelést az áfacsökkentés
Az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) csökkentése gyakorlatilag megduplázza a nyugdíjemelés mértékét - mondta a Rejtett Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára Budapesten, sajtótájékoztatón hétfőn. Novák Katalin emlékeztetett, a sertéshús áfájának csökkentése után a tej, a tojás és a baromfihús áfáját is 5 százalékra mérséklik. Ennek köszönhetően a nyugdíjasok éves szinten akár több tízezer forintot tudnak majd megtakarítani - állította. Az államtitkár az intézkedést párhuzamba állította a rezsicsökkentéssel, amelynek kedvezményezettjei kiemelt mértékben szintén a nyugdíjasok voltak, és akik így évente átlagosan 50-80 ezer forintot tudnak megtakarítani - legalábbis a kormányzati propaganda szerint. (MTI nyomán)
Forrás: https://kuruc.info/r/2/158001/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-25 18:05:12, hétfő
|
| |
| |
Az eddigi polgármester, Madácsi Imre (független) nyerte meg az időközi polgármester-választást Kislétán.
A voksolást azért kellett megtartani a községben, mert Madácsi Imrét, a település 2014-ben, a Fidesz-KDNP színeiben megválasztott polgármesterét a bíróság méltatlannak mondta ki a posztra, így tisztsége 2016. január 11-én megszűnt. Madácsi Imrét korábban egy év, két évre felfüggesztett börtönre ítélték jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette miatt.
faktor.hu/faktor-ujvalasztottak-kisleta-polgarmesteret...
amúgy emlékeim szerint másik nyomozás is folyik, de a jelek szerint az ilyesmi meg sem kottyan a jó magyarnak. hogy most épp polgármester-e vagy sem, eddig sem számított sokat:
"Kisléta önkormányzatában furcsa világ állt elő. Madácsi Imrét januárban ítélték jogerősen felfüggesztett börtönre, és bár a törvények szerint ekkor megszűnt volna tisztsége is, a Fidesz-KDNP által támogatott férfi azóta is bejár és polgármesterként tesz-vesz."
444.hu/.../januarban-eliteltek-a-fideszes-polgarmestert-de-o-...
úgy lehet azért bíznak meg benne, mert nagyon rendes ember, rászolgál a bizalomra. így lehet. hisz nerállam egyik fő iparágában tevékenykedik, a kisemmizettek pénzét nyúlja le.
"A vádlottak cégei több mint száz megváltozott munkaképességű embert foglalkoztattak 2002 és 2003 között, ám a munkabérüknek csak töredékét fizették ki nekik, holott a munkabér teljes összegére igényeltek állami támogatást."
nol.hu/belfold/tavozik-az-illegalis-polgarmester-1576845
főnyeremény közmunkásországban egy ilyen pasas polgármesternek. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-25 18:00:47, hétfő
|
| |
| |
2016. 04. 25. 14:54
Európai trend következménye az osztrák eredmény - mit lép majd az EU?
Hogy lephetett meg mindenkit az FPÖ? Miért lőttek mellé a közvélemény-kutatók? Kovács Jánost, az Iránytű Intézet elemzőjét kérdeztük.
Mint írtuk, az FPÖ-s Norbert Hofer a szavazatok több mint 36 százalékát szerezte meg az elnökválasztás első fordulójában, a második helyen a Zöldek végeztek, a kormányzó pártok jelöltjei a 4-5. helyen. Az eredmény alaposan meglepett mindenkit, mivel a közvélemény-kutatók is egészen más eredményt jósoltak.
Balogh Gábor publicisztikájában úgy fogalmazott, hogy a 21. század rárúgta az ajtót Ausztriára.
Kovács Jánost, az Iránytű Intézet elemzőjét arról kérdeztük, mi a szövetségi elnökválasztás május 22-én tartandó második fordulójában ahol csak az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelöltre lehet majd voksolni, vagyis a szavazópolgároknak a szabadságpárti (FPÖ) Norbert Hofer, valamint a zöldpárti Alexander Van der Bellen között kell választaniuk.
- A mostani helyzetben az a kérdés, hogy az osztrák belpolitika fajsúlyos szereplői az FPÖ-vel szemben hajlandóak-e egyfajta ,,olajfa-koalíciót" alakítani, hiszen az establishment-tet leginkább a szabadságpártiak további erősödése veszélyezteti. S bár Ausztria parlamentáris köztársaság, így egy államfőválasztás kormányzati jelentősége korlátozott, minden esetre egy szabadságpárti szövetségi elnök - legyen bármennyire autonóm - további támogatást, ,,legitimációt" adhat a sokak által ,,szélsőségesnek" bélyegezett Szabadságpárt, illetve az általuk képviselt politikai irányvonal számára. Persze, ilyenkor felmerül, hogy a szavazatok nem adhatók össze automatikusan, hiszen a választók saját politikai preferenciákkal rendelkeznek, így nem feltétlenül követik az általuk elsődlegesen támogatott pártelitek döntéseit.
- Mi állhat a sokak számára meglepő eredmény hátterében?
- Egyrészt a jelenlegi nagykoalíciós kormány politikai teljesítményével való elégedetlenség, ami nyilván befolyásolja a szövetségi elnökválasztási preferenciákat is, másrészt - ami Ausztriában is tematizálja a közéletet - az osztrák kormányzat látványosan elhibázott menekültpolitikája, rosszul végrehajtott politikai manőverezési kísérletei, s nem elhanyagolható módon a jelölt személyes kvalitásai, karizmája. Másrészt az Osztrák Szabadságpárt - az európai trendhez illeszkedően - a választók jelentős részének szemében képes volt úgy pozícionálni magát, hogy politikájának karakterisztikus elemei, különösképp szigorú bevándorlás-politikát megcélzó törekvése - bármennyire is megosztó - immár nem számít szalonképtelennek.
Ennek hátterében egyrészt egy általános európai trend áll, hiszen az unió számos tagállamában hasonló politikai folyamatokat tapasztalhatunk, ami túlmutat a belpolitika szféráján, másrészt erőteljesen formálja a politikai diskurzust, s a metapolitikán keresztül a reálpolitikát is. Az anti-establishmnet erősödése, s ezzel együtt az EU jelenlegi politikai irányvonalát, intézményes működését bíráló erők társadalmi támogatottságának, elfogadottságának látványos növekedése szintén e folyamat részét képezi.
Ugyanakkor nem mondhatjuk, hogy előzmények nélküli a Szabadságpárt jelöltjének jó szereplése, hiszen a Heinz-Christian Strache vezette FPÖ erejét az elmúlt időszakban több alkalommal is megtapasztalhattuk: a 2010-es bécsi tartományi választáson 25,8 százalékos eredménnyel sikerült megközelítenie 1996-os rekordját, 2011 elején a pártot országos szinten már az SPÖ és az ÖVP támogatottsági szintjére mérték (24-29%). A 2014-es EP-választásokon az FPÖ ugyan a harmadik helyre szorult, 2015-ben azonban már rekord magas részvétel mellett csaknem megszorongatta a fővárosban hagyományosan ,,taroló" szociáldemokratákat.
- Milyen belpolitikai és külpolitikai következményekkel számolhatunk?
- Itt sokan az 1999-es parlamenti választásokkal vonnak párhuzamot, amikor a Szabadságpárt a második legtöbb szavazatot megszerezve az Osztrák Néppárttal (ÖVP) kormányt alakított, s ez Ausztriával szembeni szankciókhoz, az ország nemzetközi elszigetelődéséhez vezetett.
Csakhogy más időket élünk. Az EU jelenleg számos krízissel küzd, így nem érdeke újabb frontokon megütközni, s egyes tagállamaiban már mind kormányzati, mind államfői pozícióban vannak olyan szereplők, akik a mainstream álláspont szerint ,,szélsőségesnek" - vagy ahogyan újabban nevezik: nacionalistának, populistának - számítanak.
Itt elég csak a Lengyelországgal vagy a Magyarországgal szembeni ún. demokráciavitákra, az uniós alapszerződés 7. cikkelyének meglebegtetésére gondolni. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül a görög példát sem - noha tény, hogy a radikális baloldallal szemben közel sem annyira határozottan lép fel az unió, ráadásul a Syrizát mostanra sikerült ,,domesztikálni"-, vagy a 2014-es európai parlamenti választások eredményét, ahol is az euroszkeptikus erők több tagállamban is első helyen végeztek, s uniós szinten is az EP-mandátumok ötödét megszerezték. Mindebből az következik, hogy FPÖ-s (államfőjelölti) győzelem esetén sem várható Ausztria nemzetközi elszigetelődése, bár kétségkívül nagy külpolitikai (diplomáciai) nyomás alá helyezi majd az országot - különösen, ha az új szövetségi államfő, esetlegesen egy későbbi FPÖ-kormány Brüsszel opponenseként, adott esetben a Visegrádi Négyekkel szövetségben tud megjelenni. Ami az osztrák belpolitikai kontextust illeti, a Szabadságpárt előretöréséhez a politikai paletta egyéb szereplőinek az európai politikai folyamatok, valamint az osztrák társadalomban zajló folyamatokhoz célszerű igazodniuk, így amennyiben a nagykoalíciós logika kudarcot vall, az Osztrák Néppárt is újraértékelheti viszonyrendszerét. Utóbbi ma még nem realitás.
- Mi lehet az oka annak, hogy a közvélemény-kutatók ennyire mellélőttek?
- Erre a kérdésre több válaszlehetőség is kínálkozik. Ha jóhiszeműek akarunk lenni, akkor kizárjuk annak lehetőségét, hogy a nagy közvélemény-kutató cégek machinált adatokkal próbálták félrevezetni a közvéleményt, esetleg komoly módszertani hibákat vétettek. Mivel a Szabadságpárttal szemben alapvetően ellenséges a fősodratú média, így a pártnak sok rejtőzködő szavazója lehet, ami részben magyarázhatja a fiaskót. A másik szempont, hogy az FPÖ a fiatal választók körében, akik rendszerint kevésbé motiváltak a szavazásra, különösen népszerű, így egy magasabb részvételi hajlandóság esetén jobb eredményre számíthat. A szövetségi elnökválasztás első fordulójában ugyanis magasabb (68%) volt a választási részvétel, mint hat évvel ezelőtt (akkor 54% volt).
http://alfahir.hu/europai_trend_kovetkezmenye_az_osztrak_eredmeny_mit_lep_majd_az _eu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-25 17:41:54, hétfő
|
| |
| |
2016. 04. 25. 15:52
MTI
A vidékfejlesztési támogatások kétharmadát az oligarchák kapják
A Jobbik határozati javaslatban kéri az Országgyűléstől, hogy a nagytőkések helyett a családi gazdálkodók jussanak nagyobb arányban vidékfejlesztési támogatásokhoz.
Magyar Zoltán, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján az agrártámogatások 2015-ös adataira hivatkozva kijelentette: a kormány ugyanazt a vidékromboló politikát folytatta, amit korábban az MSZP. Bírálta, hogy miközben a kormány a nagyüzemek arányának csökkentését kommunikálja, a számok az ellenkezőjét mutatják.
A jobbikos politikus kifejtette, hogy tavaly 770 milliárd forint jutott agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra, ennek
76 százaléka - 587 milliárd forint - a leggazdagabb 10 százalékhoz került.
Hozzátette: ezt nem lehet a rosszul letárgyalt uniós elvekre fogni, ez már a mostani kormány felelőssége.
Magyar Zoltán a kedvezményezettek közül Leisztinger Tamást, Csányi Sándort és Mészáros Lőrincet emelte ki, s szerinte helyettük a minőségi munkahelyeket teremtő, nem a magánvagyonuk növelését célzó gazdálkodókat kell támogatni.
http://alfahir.hu/a_videkfejlesztesi_tamogatasok_ketharmadat_az_oligarchak_kapjak |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-25 17:40:24, hétfő
|
| |
| |
Még az a szerencse, hogy az a sok gyökér, akinek szánják ezt a dumát azok el is hiszik
*******************************
Azért kellenek stadionok, hogy jobb legyen az egészségügy - állítja az államtitkár
2016. 4. 25. 13:18
Nem ünneplik nyugodtan a parlamentben az Alaptörvény kihirdetésének évfordulóját, nagyrészt az MNB alapítványainak botrányáról szól az ülés.
Mik ezek?
Az öt éve ezen a napon kihirdetett alaptörvényre emlékezéssel kezdte meg ma ülését az Országgyűlés. Ezután azonban már aktuális téma következett: az MNB alapítványainak botrányáról kezdtek el beszélni a képviselők.
Elsőként a jobbikos Volner János szólalt fel erről az ügyről. Neki válaszul Tállai András államtitkár azt mondta: "a magyar nemzeti vagyon része az MNB által létrehozott vagyon", az MNB pedig csak a jogszabályoknak van alárendelve. Az LMP-s Schmuck Erzsébet is arról beszélt: az elmúlt hónapokban nem volt olyan parlamenti ülés, amelyen ne kellett volna szót ejteni az MNB botrányairól, eközben pedig sem az MNB, sem a kormánytöbbség, sem a jegybank parlamenti többség által kinevezett felügyelőbizottsága nem tett semmit. Neki Tállai már rövidebben lerendezte a választ: "a Jobbik után az LMP is támadást indít Magyarország független, az Országgyűlés alá tartozó jegybankja ellen. és csak beszélnek, beszélnek, de egyetlen törvénysértés gyanúját sem tudják felmutatni".
Tóbiás József (MSZP) arról beszélt: amíg a kiváltságosoknak ötmillió forintos fizetés jut, addig az időseknek 0,9 százalékos nyugdíjemelést kínálnak. Csak a Fidesz ünnepli az Alaptörvény kihirdetésének évfordulóját, a népnek nincs oda ünnepelni - fogalmazott. Az új alkotmányról beszélt a KDNP-s Harrach Péter is: ő azt mondta, "az Alaptörvény megszületését megelőzően konzultációra került sor, ahol a magyar emberek véleményt mondtak." Harrach azonban sokkal többet beszélt a vasárnapi zárva tartás eltörléséről - szerinte azért kellett visszaállítani a régi nyitvatartási rendszert, mert különben "összecsúszott volna" a két népszavazás, így nem figyeltek volna a szerinte fontosabbra. A kármentéshez legalább havonta kettőre kell emelni az olyan vasárnapok számát, amikor a dolgozókat nem kötelezhetik munkavégzésre, a családosoknál pedig háromra - mondta. A KDNP támogatja a 100 százalékos bérpótlék visszaállítását is - közölte, pedig épp a zárvatartás eltörlésekor szavazták meg azt is, hogy ezt visszaveszik 50 százalékosra.
A parlament mai napirendjén ezen kívül a kormány kérdezése szerepel. A függetlenek közt ülő Kész Zoltán például a stadionépítésekről interpellált. Dömötör Csaba államtitkár a neki adott válaszában magyarázta el azt, hogy a stadionok építésétől az egészségügy helyzete lesz jobb. "Ha valóban fontos a baloldalnak az egészségügy, önök számára sem lehet mindegy, hogy hány helyen sportolhatnak a magyarok" - mondta. Az államtitkár szerint "a polgári Magyarország alapfeltétele az, hogy a magyarok megfelelő, megújuló sportlétesítményekben tudjanak sportolni".
Az ülés esti részében több törvényjavaslatot is előkészítenek a holnapi szavazásra. Most változtathatnak például a korábban alkotmányellenesnek ítélt jegybanktörvény-módosításon, az eredeti javaslatnál szűkebb lehetőséget hagyva a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított gazdasági társaságok adatainak titkosítására.
Szerző: VG Online
http://www.vg.hu/kozelet/politika/azert-kellenek-stadionok-hogy-jobb-legyen-az-eg eszsegugy-allitja-az-allamtitkar-469201 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-25 16:51:47, hétfő
|
| |
| |
Fidesz programjai:
2010 : LOPUNK, CSALUNK, HAZUDUNK!
2014: FOLYTATJUK!
2018: BEFEJEZZÜK!
A hívők, akik hisznek, az isteni (zorbáni) gondviselésben , mondván emeljétek fel a fejeteket magyarok , nem leszünk gyarmat , azok nem engedhetik meg maguknak a gondolkodást (meg is tiltják nekik) ezért a fentiek sem emészthetők számukra.....
Így zorbánuknak rendületlenül lesznek hívei. Ha közvetlenül lopná meg őket bizonyára az sem számítana
************
Őrült tételek a listákon, Matolcsyékat feljelentették az elképesztő pénzszórás miatt
2016-04-25 06:29:00
Marnitz István-Bita Dániel-Pető Péter
Nemes ügyek helyett a jegybank alapítványai messze a legtöbbet - tízmilliárdokat - pénzügyletekre és ingatlanokra költötték. Az Együtt feljelentést tett a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank alapítványainak kiadásai miatt. A listákon őrült tételek szerepelnek: jutott támogatás például a kelet-afrikai könyvtárhelyzet kutatására is.
hirdetés
Az MNB hat alapítványa az elmúlt három évben a legtöbb pénzt, csaknem 26 milliárd forintot az államivá lett MKB Banknak utalta - derül ki lapunk számításaiból. A támogatásokról és a szerződésekről szóló alapítványi lista majdnem ezer egyedi támogatási tételt tartalmaz. Az MKB Bankot egyetlen ügylet repítette a csúcsra: a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány (Padoc) 2014-ben, a bank államivá válásakor 63,8 millió eurós, közel húszmilliárd forintos megbízást adott neki ,,külföldi értékpapír-vásárlásra". 2015. június 4-én pedig a Padoc egy hatmilliárdos értékpapír-adásvételi szerződéssel dobta meg a bankot. Ezen kívül az MKB nem számított kiemelt ügyfélnek: két értékpapír-szerződés, valamint egy üzemeltetési szerződés került a listára. Az Együtt feljelentést tett a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank alapítványainak kiadásai miatt.
Csak a pohárba öntöttek tiszta vizet. Matolcsy György a parlamentben
Csak a pohárba öntöttek tiszta vizet. Matolcsy György a parlamentben
Veres Viktor / Népszabadság
Az NHB Növekedési Hitelbankot a Padoc 11 szerződéssel találta meg, de a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány (PADS), valamint a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (Pageo) is segítette. Jellemzően betétszerződésekkel: a Padoc négy alkalommal is elhelyezett a banknál hatmilliárdot. A Budapanoráma Kft. egy 2014. októberi ügylettel szerepel a listán, ennek révén a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) 14,2 millió euró - mai áron 4,4 milliárd forint - fejében megvásárolta az I. kerületi Ybl-villát.
A Magyar Építő két PADA- és egy PADS-megbízással került négymilliárd fölé: egy V. kerületi irodaház, az I. kerületi volt budai városháza, valamint az Ybl-villa felújítása fejében. A MÁV-nak egy balatonkenesei ingatlanért öt alapítvány fizetett közel négymilliárd forintot. A Duna Bellview Kft.-t egy 2,7 milliárdosra tehető ügylet repítette a hatodik helyre: a Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány (PADI) 7 millió euró plusz áfáért - mintegy 2,7 milliárdért - megvette a Várkert Bazárhoz közeli Döbrentei utca 2.-t. Az alapítványok a cég bérlői is.
Az Államadósság-kezelő Központtal a Padoc tavaly februárban kötött kilencmillió euró - hozzávetőleg hárommilliárd forint - értékű értékpapír-szerződést. A Wakefield Kft.-nek a Mátyás Király út 44. szám alatti villáért fizetett a PADS és a Pageo egy-egy milliárdot.
Az Úri utca 72. alatti, a wellnessbunkertervről elhíresült villáért mintegy 800 milliót adott a Pageo a Szép Házak Kft.-nek. Az elmúlt három év során ugyan milliárd alatti tételt gyűjtött be a lakberendezéssel foglalkozó Made in Heiszler Kft., ám a megbízások számát illetően 36 tétellel egyértelmű csúcstartók.
Annak ellenére, hogy az alapítványok célja a nemes ügyek támogatása lenne, a top 10-be kizárólag pénzügyi ügyletek és ingatlanvásárlások fértek fel. Közel hétszázmillióval így lemaradt a Kecskeméti Főiskola, amelynek a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány (PADMA) közel hatszázmilliós földhasználati jogot biztosított, és kapott mintegy százmilliót oktatásra is. Feltehetőleg ehhez sorolható a majdnem négyszáz meg nem nevezett magánszemély csúcstartója, aki közel kétszázmillió forintra érdemesült a főiskola fejlesztésére, egyetemmé válásának elősegítésére, eszközökre. (Matolcsy György jegybankelnök többször kifejezte óhaját az általa elismert közgazdasági tanok szélesebb körű elterjesztésére.)
Az Úri utcai házon a Magyar Építő dolgozik MNB-pénzen
Az Úri utcai házon a Magyar Építő dolgozik MNB-pénzen
Szabó Miklós / Népszabadság
Rögtön ezután következne a csak a támogatásokra leszűkített lista első helyezettje, a Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás érdekköreként számon tartott New Wave. A kiadócsoport 12 tételben közel 650 millió forinthoz jutott különböző ,,fontos", ,,aktuális", ,,átfogó", ,,közszolgálati" médiatartalmak fejében. Ezek a Vs.hu-n jelentek meg.
A közel ezer tételen belül mintegy száz nem tartalmaz pontos összeget. Itt sorjáznak a ,,havonta", ,,pluszköltségtérítés", ,,átlagosan" kifejezések, amelyek adatok híján nem teszik átláthatóvá a költségeket. De említésre méltó például a 280 ezer forintos négyzetméterárú szőnyeg. Az ellenértéket szinte mindenütt feltüntették, kivéve a kormányfőközeli Garancsi István érdekkörébe tartozó Market két tételét.
Mesebeli Afrika
A jegybanki alapítványok nehezen magyarázható érdeklődést mutatnak Afrika iránt. Hogy a hazai monetáris politika szempontjából miféle jelentősége lehet a kelet-afrikai könyvtári szektor nehézségeinek, azt nem tudni, de tény, hogy a Pallas Athéné Alapítványok megannyi egzotikus téma kutatása között e problémahalmaz feltárását is támogatták.
A jegybank alapítványai ugyanis magánszemélyeket is dotáltak. A kedvezményezettek neve nem szerepel a listákban, mivel a Kúria döntése szerint csupán a támogatott gazdasági társaságok nevét kell nyilvánosságra hozniuk az alapítványoknak, illetve a célt, amelyre megítélték a pénzt. Így derült fény a könyvtárszektor kelet-afrikai kihívásainak közpénzből folyó vizsgálatára, valamint arra, hogy a jegybanki alapítványok adtak pénzt namíbiai, tanzániai, ruandai ,,misszióra" is.
Mozgó könyvtár Kenyában. Akár ezt is tanulmányozhatta valaki az MNB által adott pénzen
Mozgó könyvtár Kenyában. Akár ezt is tanulmányozhatta valaki az MNB által adott pénzen
Wairimu Gitahi / Reuters
Milliós tételek egész sora lelhető fel a dokumentumokban, kutatói mobilitást, PhD-dolgozatok elkészítését, ösztöndíjakat, konferenciarészvételt, könyvkiadást egyaránt bőkezűen finanszíroztak az alapítványok. Olykor még nevek is feltűnnek a sorban: Jóna György például 6,9 milliót kapott Versengő együttműködés - az unortodox fejlesztéspolitika gazdaságföldrajz perspektívája című kutatására. Igaz, ez esetben a szerző témaválasztása önmagában garancia lehetett a sikerre.
A rendszeres megbízásoknál sem fukarkodtak a havi apanázzsal. Egy doktori program kidolgozását havi 1,3 millióért végezte valaki, az iskola programigazgatója pedig 1,5 milliós fizetést kapott. Ugyancsak jól járt, aki havi egymillióért készíthette az Európa és Ázsia határát alkotó régióval kapcsolatos átfogó geopolitikai témájú elemzéseket, riportokat. A csúcstartó magánszemély viszont, aki 173 millióért a Kecskeméti Főiskola Gazdaságtudományi Karának fejlesztésével összefüggő, az egyetemmé váláshoz szükséges eszközigényt elégíthette ki. Hogy pontosan mire használta fel - és egyáltalán, ez miért egy magánszemély feladata -, az nem világos az elszámolásból.
Válogatás a magánszemélyeknek különös célokra juttatott támogatásokból:
- Kelet-Afrikai tanulmányút, kutatási téma: a tanzániai választások nemzetközi politikai következményei (1,2 millió forint)
- Kelet-Afrikai tanulmányút, kutatási téma: Az információs és könyvtári szektor kihívásai Kelet-Afrikában (1,5 millió)
- Nők a vezetésben: A szubszaharai Afrika új hatalmi aspirációja, PHD-kutatás (1,8 millió)
- Kutatás: A magyar kalandozó hadjáratok helye a 10. századi Európa gazdasági rendszerében (1,36 millió)
- Ruandai tanulmányút - a Kelet-afrikai Közösség mint regionális gazdasági együttműködés és integráció (1,36 millió)
- Terepkutatás Namíbiában és Botswanában, kutatási téma: a készülő Fekete-Afrika napjainkban című könyvhöz terepi anyaggyűjtés, interjúk, adatok (2 millió)
- Terepkutatás Namíbiában és Botswanában: nyersanyag-átok, a világpiaci árak fluktuációja (1,3 millió)
- Részvétel a Modernitás és Hagyomány Ibéramerikában című konferencián Rio de Janeiróban (950 ezer)
Milliárdok Felcsút felé
Több mint 3,6 milliárd forint megbízást kapott tavaly az MNB két alapítványától a Magyar Építő Zrt. Az építőipari vállalat négy hónappal azután kötötte meg első szerződését a Pallas Athéné Domus Scientae Alapítvánnyal, hogy a cég az állami megbízásokkal kitömött Duna Aszfalt-csoporthoz került. A Magyar Építő végzi nettó 1,5 milliárdért a Kálmán Imre utca 20. szám alatt lévő négyemeletes épület, illetve 1,18 milliárd forint a budai Várban található Úri utcai és 989 millióért a Csónak utcai villa felújítását is. Az utóbbiban éttermet és könyvesboltot akar nyitni a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány.
A Magyar Építőnek tavaly május óta a 29 éves Pálffy Balázs az elnöke, aki a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc jövendőbeli veje. Pálffy két hete maga ismerte el, hogy azóta lőtt ki a cég, amióta a Duna Aszfalt-csoporthoz került. Alig egy év alatt a nulla közeléből 16 milliárdra nőtt a szerződésállományuk. A cég új tulajdonosa a Szíjj László és Varga Károly tulajdonában lévő Duna Aszfalt-csoport érdekeltsége, a Körösaszfalt Zrt. lett. A korábbi tulajdonos-vezérigazgató, Tolnay Tibor szinte egyik napról a másikra adta el a cégét, majd visszavonult, miután a vállalkozás árbevétele a 2010-es kormányváltás után három év alatt a harmadára esett vissza. (M. L. F.)
http://nol.hu/belfold/orult-tetelek-a-listakon-matolcsyekat-feljelentettek-az-elk epeszto-penzszoras-miatt-1612697 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-25 16:39:19, hétfő
|
| |
| |
Kösz ,,elit", de te inkább ne vezess senkit!
JámborAndrás
2016. április 25. hétfő, 9:40
,,Hányok az elittől és izzadok a sorstól"
Ismeretlen szerző Quimby-átköltése
Az elit tartott magáról konferenciát a Szeretem Magyarországot klub rendezvényének keretében, szombaton. Az Index tudósításából megtudhatjuk, hogy az elit szembenézett önmagával, és kimondta, hogy hiteltelen, és azt is, hogy szerencsére már leáldozóban van a nép államfüggősége. És még ekkor sem jöttek rá, hogy milyen összefüggés van a kettő között.
11599095_54d7247cd51058999bc078aaab03c802_wm.jpg
(Fotó: Huszti István / Index)
Már attól is borsódzik az ember háta, amikor az ,,elit" szervez egy konferenciát arról (egy konferenciát, amelyen az Index képén össze lehet számolni, hogy 12 nő ül), hogy ő maga az ,,elit", és jaj, milyen szörnyű dolga van. De az még szörnyűbb, amikor elkezdenek az eliten kívüli társadalmi többségről beszélni (persze csak reménykedni tudunk, hogy nem minden jelenlévő értett egyet Orbán Krisztiánnal). ,,Orbán Krisztián szerint biztató, hogy a legfiatalabbak többsége már nem az államtól függően képzeli el a jövőjét, és azon gondolkodnak, hogy az új technológiák segítségével hogyan lehetnek a nyugat szerves részei" - áll az Index összefoglalójában a szűk látókörű mondatok csimborasszója.
Mert hát igaz, a legfiatalabbak már tényleg nem az államtól függően várják, képzelik el a jövőjüket. A leggazdagabbaknak, akikről Orbán Krisztián beszél, akiket el tud képzelni, akikkel találkozik, akik között él, azoknak valóban nincs szüksége az állam segítségére (ha csak nem alacsony adókban, rugalmas vállalkozási környezetben és hasonló gazdagoknak juttatott intézkedésekben gondolkodunk, melyeket bizony az állam ad...). A többiek, akik pedig Orbán Krisztián képzeletében nem léteznek, nem kapnak mást a magyar államtól, mint szegénységet, elbaszott oktatást, számukra nem létező egészségügyi ellátást.
Igen, ma már nem várja a fiatalok nagy része az államtól, hogy segítsen. Az olyan társadalmi vagy pénzügyi tőkével rendelkező fiatalok, mint én is, például azért nem, mert megengedhetik maguknak, én valóban arra használom az új technológiákat, hogy éljek vele, lubickoljak benne. Aztán van a következő réteg, amely nem csak szervesen, hanem fizikailag és földrajzilag is a Nyugat része kíván lenni, és van lehetősége arra, hogy elhúzzon innen a fenébe. Ők valóban erre használják az új technológiákat, és nem várnak állami segítséget ehhez.
Aztán vannak azok, akik használják az új technológiákat, hogy hátha találnak munkát, illetve arra, hogy olcsó szórakozást kapjanak, amivel eltöltik az idejüket, ameddig munkát keresnek. Ők a pénzkeresés szerves részei akarnak lenni, és nem érdekli őket a Nyugat túlzottan. És vannak azok, akik azért dolgoznak, vagy azt remélik az államtól, hogy a közmunkából, a segélyből vagy bármiből szerezhessenek maguknak új technológiát, hogy ne maradjanak le végtelenül, nemhogy a Nyugattól, hanem Kiskunfélegyháza belső részétől. Nekik a Nyugat, az Kecskemét.
És persze ne feledkezzünk meg arról a legújabb elitről, amelytől a régi elit félti magát, amelyik beül a kényelmes minisztériumi állásokba, amit a Fidesz ad neki, ott vagy csinál valamit, vagy nem, vagy lop, vagy nem. Ők tényleg függnek valamitől, csak nem az államtól, hanem a Fidesztől, és biztosnak hitt pozíciójukból sem a Nyugat, sem az új technológiák nem érdeklik őket.
Ám a fiatalok többsége nem ebbe a kategóriába tartozik, és nem is abba ,,helyes magaviseletű" csoportba, amely már levetkőzte magáról az államfüggőség szégyenteljes szokását. Ezek azok az emberek, akikről saját hiteltelensége fölött értetlenkedő ,,elit" nem sokat tud, és maximum annyit tud róluk, mondani, hogy függnek az államtól, és az de rossz.
De vajon tényleg az állami függőség a hibás abban az országban, ahol a lakosság 41,5 százaléka létminimum alatt él, ahol a leggazdagabb 10 százalék a családi adókedvezmény, az adórendszer, a nyugdíjak és az összes újraelosztás következtében több támogatást kap az államtól, mint a legszegényebb 10 százalék?
Tényleg azt gondoljuk, hogy a szegénységbe születő gyereknek, akinek a családja a füzetét sem tudja megvenni, azzal a rózsadombi fiatallal kell versenyeznie majd a munkaerő-piacon, aki minden nyáron Angliában tanulhatja az angolt?
Milyen államfüggőségről beszélünk, amikor a magyar állam az ország egyik fele számára a legalapvetőbb feltételeket sem teremti meg az oktatásban, az egészségügyben, a szociális ellátásban?
Talán ezért vált hiteltelenné az ,,elit", mert szemernyit sem törődik az őt körülvevő társadalommal, mert azt hiszi, mivel sok pénze és sok társadalmi kapcsolata van, ő tudja, hogy miként kell jól élni. Hogy ő megmondhatja a nyolcadik kerületbe vagy Kőbányára, Borsodba vagy Dél-Baranyába születőknek, hogy nem azért elbaszott az életük, mert lemondott róluk a magyar állam, és mert a legalapvetőbb feltételeket sem biztosítja ahhoz, hogy versenybe szállhassanak, hanem azért, mert államfüggők, és ők tehetnek róla.
Hogy ne legyen valaki nem ,,államfüggő", ha a munkakereséshez való buszjegy a nagyvárosba is azon múlik, kap-e közmunkát? Ha a gyerek iskoláztatásának legalapvetőbb feltételeit sem tudja megteremteni önerőből? Kitől kellene “függeniük", ha nem az államtól, melynek az a feladata, hogy lehetőséget biztosítson nekik legalább ahhoz, hogy megküzdhessenek megélhetésért, a boldogulásért? És vajon az elit attól lesz hitelesebb, ha azokat ostorozza, akinek nincs örökölt lehetőségük, és azokat isteníti, akik részben öröklik, és részben a kedvező állami döntésektől kapják a helyzeti előnyüket, amely megnyitja előttük a siker kapuit?
Ui: A szerző nem volt ott a konferencián, csupán a sajtóból tájékozódott, és a cikkét Orbán Krisztián mondatára fűzte fel, ellenben egyetlen mondatot se olvasott az eseményről, amely ne igazolná azt az alaptézist, hogy az "elit", magáról mint a társadalmon kívül álló entitásról beszélt. Egyébként a Mandiner tudósítása az eseményről itt olvasható.
http://kettosmerce.blog.hu/2016/04/25/kosz_elit_de_te_inkabb_ne_vezess_senkit |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2016. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
339 db bejegyzés |
| e év: |
5039 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 955
- e Hét: 2442
- e Hónap: 13553
- e Év: 167049
|
|
|
Offline
