|
2016-04-09 20:05:45, szombat
|
| |
| |
Az asztalon kis könyvet találtam, melynek címe Kassa. Fényképek s néhány tárgyilagos kísérő sor mutatja be ,,a város múltját, jelenét és jövőjét".
Ez a könyv megzavart és felbolygatott. ,,A város múltja, jelene és jövője" engem is foglalkoztat, fényképek nélkül is, nappal és álomban, mindig. Valami folyton kiabál bennem, ha Kassára gondolok. Ezt kiabálja: ,,Adjátok vissza. Adjátok vissza a házat, ahol születtem, azt a másikat, ahol nevelkedtem, adjátok vissza sírjaimat, emlékeimet, a gyermekkor ablakait és kapualjait, a Rétet és a Lőcsei Házat, a Dóm északi kapuját és az egészet, Rákóczival együtt, adjátok vissza, mert az enyém, mert nem lehet lemondani róla. Adjátok vissza, mert mindent megértek, az elkeseredés dühét is. Ott akarok meghalni, ahol a Város kezdődik, ahol halottaim feküsznek a dombok gödreiben, ahol emlékeim pihennek a szobákban. Adjátok vissza, amíg szépen mondom." Ez kiabál bennem mélyen, mélyen az értelem mögött, nappal és éjjel.
Ezért különös számomra a könyvecske, mely tárgyilagosan sorolja fel a város látnivalóit, továbbá ,,irodalmi, zenei és társadalmi életének" jellegzetes adatait. Mintha valaki egy sebről, amelyben elvérzett egy ember, hatósági látleletet készítene. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Emberi bölcsesség és ami marad |
|
|
|
|
|
Offline
