|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
|
|
2016-05-19 22:45:15, csütörtök
|
| |
| |
Ha az Úr bezár egy ajtót, hagyd abba a dörömbölést!
Higgy abban, hogy bármi is van az ajtó mögött
neked arra nincs szükséged...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-19 22:37:28, csütörtök
|
| |
| |
Azt mondja az írás: ,,Akinél van a Fiú, annak élete van, akiben
nincsen az Istennek Fia, nincsen annak élete." Aki ezt a szeretetáramot,
ezt az eszmét, ezt az igazságot, ezt az életet, amely
az Atyától jött, be nem fogadja, halott az, és nem maradhat
többé az élők közt.
A szeretet tehát: a lélekben élő Krisztus; a szeretet: az
Atyától alábocsátott és az életben kiteljesedett életáram.
Krisztus azért jött, hogy életet adjon. Valakiben nincs a
Krisztus, valakiben nincs ez az életáram, az csak tengődik e
világon, és aki Nélküle szűkölködik, az sötét és halott.
A szeretet tehát nem ,,adakozás", hanem a lélekből előtörő és
ellenállást nem ismerő erő, amely továbbrezeg, és életet ébreszt
maga körül, életet ont, életet, örömöt áraszt. A szeretet belső
természet; annak van, akit az Isten vele megajándékozott.
Mihez hasonlítsam a szeretetet? Erdő mélyén sűrű bokrok közt
kicsiny ibolya nyílik; a fáradt vándor arra halad, és édes illat
érinti meg az orrát. Nem látja, de tudja, hogy itt van a közelben
egy kicsiny virág, amely a belőle áradó illattal ad magáról életjelt.
Szemébe könny szökik. Talán a gyermekkor romlatlansága
jut eszébe, amikor az édesanyjának kicsiny kertjében nyíltak az
ibolyák, talán az ifjúkor, amikor egy rózsásarcú leányka pirulva
mondta ki az igent, talán más reminiszcenciák ébrednek a szí-
vében az édes illat nyomán, szelíd és kellemes érzések egész
raja éled fel benne. Vagy talán nem is kelt a lelkében semmifé-
le érzelmet, csak kedves enyhületet nyújt az illatával.
A szeretet ilyen belső természete annak, akiben megvan. A
szeretet nem jár kel a világon zakatolva és hangos szóval. Nem
hirdeti, hogy ő kicsoda és micsoda, az emberek nem magasztalják,
és újságok nem hirdetik a nevét. De valahol a szeretettel
24
megáldott lélek megjelenik, az emberek megérzik a szeméből
sugárzó belső derűből, a hangjának rezgéséről a láthatatlan erő
lágy simogatását. Az ilyen ember egyszerű jelenléte elárulja,
hogy benne egy magasabb rendű erő működik, benne a termé-
szetévé vált olyan hatalom van, amely nem fér meg az ő megjelenési
formájának szűk korlátai közt, hanem túlárad azon, meg-
éreztetve magát mindenkivel, aki körülötte van. Rajta keresztül
a felsőbb világ magasabb rendű erői áradnak az emberekre, s
éppen úgy, mint ahogyan az illatos virág nem tehet arról, hogy
illatozik, ha nem cselekszik is semmit, mégis örömöt és boldogító
érzést áraszt maga körül.
Bizonyára ismertetek az életetekben ilyen embert, ha csak
egyet is, aki különbözött minden más embertől; talán szegény
is volt, szép sem volt, sem híres nem volt, de volt valami a lé-
nyében, ami boldoggá tett benneteket, ha együtt lehettetek vele.
Boldog az, aki valaha találkozott ilyen istenáldotta lélekkel, és
soha nem felejtette azt el, hanem lelki szemei előtt szemléli,
mint követendő példát, akit Isten küldött az ő számára.
Hiszen ha igaz volna, hogy a szeretet egyjelentőségű a jóté-
konykodással, akkor tulajdonképpen csak a gazdagok tudnának
szeretetet gyakorolni. Pedig volt egyszer Valaki, akinek
bár a rókáknak odúik és az égi madaraknak fészkeik
vannak nem volt annyija sem, ahová a fejét lehajthassa,
mégis Ő adott mindent a világnak. Ő, aki a legszegényebb volt,
élettel árasztotta el a világot, és ragyogó alakja ezredévek után
is keresztülvilágít azon a sűrű, sötét homályon, amelyben most
éltek; sőt ma is árad Belőle az élet, árad belőle az Isten irgalma
és kegyelme.
Ő a szeretet; amit pedig az emberek annak tartanak, az csak
emberi erőlködés, amellyel az anyag felül akarja múlni a szellemet.
Így van ez azonban a többi, tisztán szellemi fogalmakkal is. Az
ember azt mondja: reménység
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-19 22:29:26, csütörtök
|
| |
| |
Viselkedj szeretettel, mert nem tudhatod...
Azon a nyáron nagyon magam alatt voltam. Kiköltöztem a tengerpart-ra, és megpróbáltam rendbe tenni az életemet. Sok volt a gondom, dep-ressziós voltam, anyám haldoklott. Szóval semmi másra nem vágytam, mint magányra.
Egy nap lesétáltam a tengerpartra. Egy kislány ült a homokban. ,,Mit építesz?" - kérdeztem. - Ó, nem is tudom, csak olyan jól esik a homok érintése - válaszolta. Ez jól hangzott, úgyhogy leültem mellé. Aztán megláttunk elszállni egy madarat a fejünk fölött. ,,Ez gyönyörű" - mondtam én, ő pedig hozzátette: - Anyukám szerint a madarak hozzák a boldogságot.
,,Hogy hívnak?" - kérdeztem én.
- Wendynek. Hat éves vagyok. És te? - kérdezett vissza.
,,Ruth vagyok. Ruth Petersen." - válaszoltam én.
Együtt üldögéltünk egész délután, aztán amikor elváltunk, Wendy megjegyezte: - Ez egy boldog nap volt. Gyere el máskor is! Nekem nem igazán volt hozzá kedvem, de bólintottam.
Eltelt néhány hét, rengeteget dolgoztam, anyám is egyre rosszabbul volt. Egyre depressziósabb lettem. Végül kirohantam a partra. - Szia, Mrs. P! - köszönt rám Wendy. Egyáltalán nem örültem neki, mert egyedül akartam lenni. De nem adta fel, jött mögöttem és csacsogott. Kérdeztem tőle, miért nincs soha isko-lában. Azt válaszolta: - Nekem nem kell iskolába járnom, anyukámmal most nyaralunk. Megmelegedett tőle a szívem, olyan kedves volt. Végül együtt sétálgattunk a parton, néztük a madarakat. Boldog nap volt, elfelejtkeztem a bajaimról.
Néhány nappal később viszont minden szörnyen rosszra fordult. Zokogva rohantam ki a partra. Wendy persze ott volt. És egyből kérdezett: - Mi a baj? ,,Hagyj most békén, nem akarok veled beszélni" - vágtam rá én. - Akkor ez ma nem egy boldog nap? - kérdezte Wendy. ,,Nem!" - üvöltöttem rá én. ,,Ma meghalt az anyám! - És szomorú vagy? - kérdezte ő. ,,Hát persze, hogy az vagyok" - kiabáltam. Elfordultam és faképnél hagy-tam.
Egy hónappal később, amikor jobban lettem, elszégyelltem magam. Hogy beszélhettem így egy hat éves kislánnyal? Elhatároztam, hogy kien-gesztelem. Rohantam a partra, de nem volt ott. Tudtam merre lakik, mert megmutatta korábban a házat. Erőt gyűjtöttem és bekopogtam. Egy nő nyitott ajtót. Mondtam neki, hogy Wendyhez jöttem látogatóba. ,,Jöjjön be" - mondta és becsukta mögöttem az ajtót.
,,Wendy egy héttel ezelőtt meghalt" - mondta. Sokkot kaptam, szóhoz se jutottam. ,,Leukémiás volt, azért jöttünk ide, hogy az utolsó napjai bol-dogok legyenek. Sokat mesélt magáról is. Hogy boldog napokat töltöttek együtt. Írt önnek egy levelet is, várjon, megkeresem" - mondta. Én pedig csak álltam és szégyenemben nyeltem a könnyeimet. Bántott, hogy utoljára haraggal váltam el tőle, pedig mindig kedves és barátságos volt velem, sosem panaszkodott, mindig vidám volt, amikor pedig haldoklott, akkor is. Beszélhettem volna neki Isten országáról, a hitről, az őrangya-lainkról... Én meg, végül el sem tudtam köszönni tőle. Amikor visszatért az anya, kezében egy boríték volt, rajta: ,,Mrs. P-nek". Kibontottam, és a girbegurba gyerekrajzot találtam benne, a mi tenger-partunkat ábrázolta: a sárga homokot, a kék hegyet és egy madarat, ami a felhők felé tör.
- Hogy legyenek boldog napjaid! - írta nekem Wendy.
A kép azóta is kint van a falamon és állandóan arra emlékeztet, hogy embertársainkkal mindig viselkedjünk szeretettel és tanúságtevőn, mert soha sem tudhatjuk mikor veszítünk el valakit, akinek jelenthettek volna valamit a mi szavaink.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-19 22:19:24, csütörtök
|
| |
| |
Vajon hány szerelmet bír még el a Mária Valéria híd?
turizmus mária valéria híd szerelemlakat
A környék szerelmeseinek közkedvelt helye az Esztergomot Párkánnyal összekötő vasmonstrum. Előszeretettel örökítik meg kapcsolatukat jópofa lakatok formájában. Mégis eddig hány párnak jutott eszébe, hogy a hídra kattintsák szerelmük szimbólumát? Egyes helyeken annyira dívik, és nyomul a jelenség, hogy komoly beleszólása van a lokális turizmusba.
Bevett klisé, hogy a híd összeköt, sokan azonban elég komolyra veszik a figurát. Mikroszinten saját kapcsolatukat látják meg a Duna felett terpeszkedő monumentális építményben. A híd építése után alig kellett várni pár hónapot, hogy megjelenjenek az első fecskék. Azóta eltelt 14 szűk esztendő, és a korlátokon elhelyezett lakatok száma immár a sokszorosára rúg. Összeszámoltuk, mindent egybevéve 26 csillogó kütyüt találtunk a hidat átszelő út két oldalán.
52 ember gondolt arra, hogy szimbolikusan is elhelyezi magát Esztergom és Párkány között, a Duna felett (így mégiscsak intimebb, mint egyszerűen kiírni Facebook-on). Ez nem túl sok, és úgy tűnik, nem tudott komoly gyökereket ereszteni a szervezetlen lakattelepítés a romantikus berkekben. Bezzeg Párizsban és Ausztráliában!
Összehasonlítva például a melbourne-i Southgate híddal, ahol idén nyáron már megszorító intézkedéseket kellett foganatosítani az elburjánzott lakatrengeteg miatt (20 ezer apró szerkezet csüngött a hídon). Pedig az ausztrál átjáró megközelítőleg hasonló méretekkel büszkélkedhet, mint a mi hidunk. Bár az is igaz, hogy a környékén jóval több ember tengeti mindennapjait, mint nálunk. Így pozitívumként is értékelhetjük, hogy Esztergomnál nem lett nagyobb környezeti probléma abból a jelenségből, hogy a lakatok kulcsát egyszerűen a folyóba hajítják a delikvensek.
A szokás eredetét többen maguknak tulajdonítják, Pécs egyenesen követeli az elsőséget (a lakatolási helyszíneken már szuvenírboltokban is lehet venni kis szerkezeteket). Mindenesetre annyi biztos, hogy a hóbort a 2000-es évek elején kezdett világhódító útjába, és manapság is felpörgőben van. Ugyan nálunk is gyűlnek, gyülekeznek a lakatok, de jóval komótosabban, mint a világ frekventáltabb helyein. Pedig van benne potenciál, akár turistacsalogató látványosságként is lehetne prezentálni a hozzánk és környékünkre érkező látványéhes látogatóknak. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-19 22:10:53, csütörtök
|
| |
| |
A szerelem mégsem részegít
Sőt, inkább józanít! Mármint szigorúan tudományos alapon.
A Sydney-i Egyetem és a Regensburgi Egyetem tudósainak közös kutatása megállapította, hogy a ,,szerelemhormonként" is ismert oxitocin inkább józanító hatással bír, mintsem "részegítővel". Szóval a jól ismert "megrészegít a szerelem" frázisnak nincs tudományos alapja. Az oxitocin ugyanis olyan remek józanító hatással bír, hogy kifejezetten ellenszere a részegség kapcsán megjelenő rossz mozgás-koordinációnak
A tanulmányhoz a kutatók az oxitocin és az alkohol közötti összefüggéseket vizsgálták patkányok segítségével. Az alkoholos befolyásoltság alatt álló állatok az oxitocin felszabadulásának hatására hamar kijózanodtak, mozgásuk pedig rendezetté vált.
A tervek szerint a jelenséget hamarosan emberek esetében is tesztelik, ehhez azonban megfelelő módszert kell találni arra, hogy nagy dózisban oxitocin kerüljön az ember szervezetébe.
A szervezetünk elsősorban akkor termel nagy mennyiségben oxitocint, amikor intimitást élünk meg (kézfogás, csókok, szex), de szüléskor és szoptatáskor is olyan euforikus érzést és éhséget okozhat, amit a nikotin, a kokain és a heroin is előidéz. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-19 21:55:17, csütörtök
|
| |
| |
A Pont des Amours, a Szerelmek Hídja az Annecy-i tó partján fekszik. A Vassé csatorna felett ível át, közvetlenül az Annecy-tó torkolatánál és összeköt két nagy kertet, a Paquier-t a Jardins de l'Europe-pal, ahol piknikezni, szaladgálni lehet. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-19 21:53:49, csütörtök
|
| |
| |
Annecy-t gyakran nevezik ,,Savoie Velencéjének", vagy az ,,Alpok gyöngyszemének". A várost a 10. század alapították a genfi grófok, legnevezetesebb lakója Jean-Jacques Rousseau volt.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-19 21:51:11, csütörtök
|
| |
| |
Ha átmegy ezen a hídon, garantáltan szerelmes lesz!
A legenda szerint, aki átmegy rajta, hamarosan meg fogja találni igaz szerelmét. Ha a közepén meg is csókolja egymást két ember, egész életükön keresztül egymáséi lesznek. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-19 21:39:09, csütörtök
|
| |
| |
Megható írás a sírig tartó szerelemről
Még a fiatal szerző, Szántó Dénes sem gondolta, hogy novellája ilyen viharos sikert fog aratni az internetezők körében. Mutatjuk!
A népszerűség titka talán abban rejlik, hogy sokan magukra ismertek Szántó Dénes Te meg én című írásában. Vagy saját életüket fedezték fel a sorok között, vagy pedig szeretnék átélni azokat az érzelmeket, amikről a szerző írt. Hiszen mindannyian vágyunk szeretetre, szerelemre, családra, harmóniára és arra, hogy valakivel együtt öregedjünk meg.
Akiknek már van tapasztalatuk a gyereknevelésben és akik előtt még ott áll ez a kaland, akik megtalálták életük párját és akik még keresik, ők mindannyian rálelhetnek ebben az írásban egy-egy olyan mondatra vagy gondolatra, ami róluk szól.
Elképzelek egy pillanatot, benne egy férfit, egy nőt vagy mindkettőt, és leírom, hogyan történhet. A pillanatot csak kitaláltam. Vagy az utcán láttam. De az is lehet, hogy egy emlék...
Amikor a végén elolvasod, egy dolgot szeretnék: hogy eszedbe juttasson valamit saját magadról. Jót, rosszat, bármit.
Mi a Képzeld el? Fikciók az életedből.
Íme az írás férfi-nő, szülő-gyerek kapcsolatáról, szenvedélyről, szerelemről, elmúlásról. Mindazokról az érzelmekről és élethelyzetekről, amikkel életünk során találkozhatunk.
Te meg én
Te megszoptatod, én bepelenkázom, te felkelsz hozzá, én mesélek neki, te elviszed a védőnőhöz, én addig bohóckodom, amíg nem kezd el nevetni, te beíratod táncolni, én elviszem az első edzésére, te letapasztod a térdét, én megtanítom biciklizni, te vacsorát főzöl, én ellenőrzöm vele, hogy bepakolta-e a táskáját, te vasalsz ránk, én már most megtanítom nyakkendőt kötni. Együtt mondjuk el, hogy testvére lesz, én megsimogatom, a te nyakadba ugrik. Te ébreszted, én megyek érte szombat este Hamzsabégiékhez, te jegyzetelsz a szülői értekezleten, én várom az állomáson - a táborból egyből hozzád megyünk a kórházba: kislány. Én sírok, te nevetsz vele. Te megszoptatod, én bepelenkázom, te felkelsz hozzá, én nyugtatom a nagyobbikat, te elviszed védőnőhöz, mi készülünk a meccsre, te őt is beíratod táncolni, mi megtanítjuk biciklizni. Te veszed az első körömlakkot, mi egész éjjel az új távcsővel molyolunk a tiszta égbolton, te végighallgatod, hogy a fiúk hülyék, én matekleckét írok, te zoknikat varrsz, én elmesélem, anya milyen gyönyörű volt fiatalon is, te sírsz vele, mert a lányok hülyék, én ajtót nyitok az első udvarlónak, te tördeled a kezed, amíg én fel-alá járkálok, te elalszol a fotelban, én beviszlek az ágyba, ő hazaér épségben. Te vagy a legbüszkébb az utolsó évzárón, én elteszem a fényképezőt, mert élvezni akarom a pillanatot, te elmondod, hogy mennyire szereted, ő nem hagyja, hogy megsimogasd a haját, én a húga fülébe súgok valamit, ő nevet.
Pár év, és mindketten kirepülnek.
Te szeretkezel velem egész éjjel, én újra és újra szerelmet vallok. Te nevetsz az orgazmustól, én a végén elsírom magam, amiért ilyenek lettek. Temiattad, énmiattam. Te veszed fel a telefont, amikor közli a hírt, én leszek az örömapa. Veled megy el ruhát venni, én kísérem az oltár elé. Te állsz mellettem. Én izgulok a beszédem miatt, te megnyugtatsz. Te szidod le a másikat, amiért nem védekezett, nekem vallja meg, hogy nem tervezte, de érzi, hogy jó lesz. Neked súgom meg, hogy félek, nekem mutatod meg először a leleteidet. Te vagy az erősebb, én ördög fehér. Te fogysz tizenkét kilót, én nem bírok aludni. Te sem, de én nem veszem észre, mert te nem akarod. Én viszem a háztartást, te vagy a mindenem. Én állok melletted, te vagy a jobb, a kórházi ágyon fekve is. Ők mind ott vannak, most már öten. Te mutatsz a gyűrűdre, amikor a műtőbe tolnak, én markolom görcsösen az enyémet. Te győzöl, én minden isten előtt megtérek. Te mondod meg, hova repüljünk el, én lebegek a föld felett. Neked szebbek a ráncaid, a szakállam a halántékomhoz őszült, te tudsz először az összes többi unokánkról, én vagyok a kedvenc nagyapjuk. Te tanítasz meg nekik mindent a férfiakról, velem szednek diót. Te nézel a szemembe negyvenhat év után, én nem hiszem el még mindig. Rohan az idő, de meztelenül feküdve melletted ma is megáll. Megöregedtünk. Te nevetsz, én engedelmeskedek, amikor magadhoz húzol.
A végén együtt megyünk el.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-19 21:15:23, csütörtök
|
| |
| |
"Egy nap megkérded tőlem, hogy mi a fontosabb számomra, te vagy az életem? Én pedig azt válaszolom, hogy az életem. Erre te elhagysz, pedig ha tudnád... Te vagy az Életem!" |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2016. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
294 db bejegyzés |
| e év: |
2980 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 616
- e Hét: 1139
- e Hónap: 10322
- e Év: 63030
|
|
|
Offline
