|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
|
|
2016-05-06 12:04:57, péntek
|
| |
| |
Bella István
Szívhangok
És elkezdődött egyszer a dobogás
valami valótlanban valahol,
elkezdődött az élő és csuda-holt
világ s a világon kívüli zuhogás.
Elkezdődött, hogy rajtam kívül éltem,
még önmagam előtt, apám s anyám előtt.
Fényvonalzók zurrogtatták a levegőt
a körbeforgó kölyök-tükrök kezében.
És elkezdődtem én is, mintha
a naprendszer dobogna atomjaimban,
szívhangom fény-dobaj, s a két szemem
mintha a nap és a hold csónakja lenne,
a halál és halhatatlanság evezne
valami kiolthatatlan tengeren.
Bella István Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító.
Született: 1940. augusztus 7., Székesfehérvár
Meghalt: 2006. április 20., Budapest
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-06 11:20:45, péntek
|
| |
| |
Figyeld szívedet.....Beáta Bella
Figyeld az elsötétült égbolt alatt,
a kietlen partot.
A csendet! Ahogy körbefon,
ahogy meglebbenti a szél
a fodrokat, az ezüst hídon.
Figyeld szívedet, ahogy ütemet ver,
ahogy pulzál a vér az ereidben.
A magányt! Ahogy rád telepszik,
mint a hajnalban leszálló köd
a Duna felett.
Figyeld, mit suttognak a fák,
mikor fészket rak a nyár.
Illatától részegen fekszel,
kitudja hol - mezőben,
hol a lankák ívet húznak előtted.
Figyeld az ablakon át,
ahogy az eső mossa az utat.
Az áradatot! Ahogy magával sodorja
az őszben hömpölygő leveleket,
mikor aludni tér a bolondos nyár.
Figyeld, ahogy lehunyom szemem,
ahogy együtt dobog a szívem veled.
Ne kérdd miről álmodok...
Csak hagyd szunnyadni a lenyugvó Napot,
ha kihunynak az utolsó fények, a város felett
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-06 11:02:02, péntek
|
| |
| |
Szeretném egyszer
Szeretném egyszer megcsodálni
közelebbről a kék eget,
s megnézni, vajon mit takargatnak
a foltos hátú fellegek?
Honnan van bennük annyi könnycsepp?
Mennyi bánatot rejtenek?
Fáj e az nékik, amikor sírnak,
s keserű könnyet ejtenek?
Érzik e vajon másnak a kínját,
s könnyet is ebből gyűjtenek?
Vagy csak csapongva, szomorún, árván
szórják le sűrű könnyüket?
Mint a koldus, ki reményét vesztve
befelé hullajtja könnyeit,
úgy takargatják e vajon ők is
eltitkolt szenvedéseik?
Hiszen ők látják ezen a földön
mennyi bánat és kín terem,
s mennyi ártatlan szem néz az égre
kérve: segíts meg Istenem!
Úgy szeretnék a hátukra ülni,
s elszállni velük messzire,
ahol a bánat messzire tűnik,
s szivárvány hídon küldi le
régen elvesztett hitünk, reményünk,
hogy újra higgyük, még jobb lehet
talán egyszer és ezen a földön
jobbak lesznek az emberek. Írta: Meggyesi Éva
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-06 10:59:17, péntek
|
| |
| |
Csong Cshol
A vízre árnyékot vetve
a hídon szerzetes megy át.
Hé, barát! Állj meg egy szóra:
áruld el, merre tartasz?
Botjával az ég felé bök,
felém se néz, siet tovább.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-06 10:56:40, péntek
|
| |
| |
"Hinni a szépet, lehetetlent,
Hogy egyszer valóra válik.
Hinni a vágyban, akaratunkban.
Ha kell hát bízni halálig."
(Szabó Lőrinc)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-06 10:53:09, péntek
|
| |
| |
Garai Gábor:
Bizalom
Daru S ha százszor becsapnak
és ezerszer csalódom abban
kinek szívemet, mint álmából
a rózsát kitakartam
s ha épp az árul el
kit életemmel fedeztem én
s ha tulajdon fiam tagad meg
és ha nem harminc ezüstért
de egy rongy garasért
adnak el engem barátaim
s ha megcsal a reménység
s ha kudarcaim térdre kényszerítenek
és elátkozom már, hogy megszülettem
s ha csak a bosszút hizlalja
a hála híveimben, s ha rágalom kerít be
- akkor se mondom, hogy nem érdemes!
Akkor se mondom,
hogy nem érdemes hinni az emberben
akkor se mondom,
hogy megélek magam is néptelen magányban
mert irgalmatlan az élet.
De csöndes szóval, eltűnődve mondom
bizalmam sarkig kitárt kapu
nem verhet rá lakatot a gyanú
ki-be jár rajta bárki szabadon.
Egy besurrant csaló tiszteletére
nem állítok őrséget tíz igaznak!
Kit tegnap itt a gyöngeség bemocskolt
megtisztálkodva ma betérhet újból
ki kétélű késsel jött ide ma
köszönthet holnap tiszta öleléssel!
Nem, nem a langy irgalmat hirdetem
nem hirdetek bocsánatot a rossznak
kegyelmet a hazugnak
nem tudok mentséget a könnyes képmutatásra
s az öngyilkos szenvelgést gyűlölöm
akár a nyers önzés orvtámadását.
De hirdetem, hogy bűneink mulandók!
Mint a mammut és az ősgyík
a múltba porlad a gyűlölet és a gyanakvás
dühünk lehűl, csak szerelmünk örök.
S halandó gyarlóságai között
csupán maga az ember halhatatlan.
Kérlelhetetlen gyötrelmei ellen
irgalmas vára bizalomból épült
s az önmagával vívott küzdelemben
csak jósága szolgálhat menedékül.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-06 10:46:06, péntek
|
| |
| |
Komáromi János:
csilingelő sóhajok
csilingelő sóhajok
óvatos éberséggel
altatják el a józan észt
ha nem engedsz vágyaidnak
a bent mardosó tűz
mindent elemészt
néhány cseppel több van
az ösztön poharában
mint ami bele fér
akarod és megteszed
amit magad sem értesz
és nem számít mennyit érsz
hálóban vergődsz
de nem szabadulhatsz
szenvedsz magadért
ha vége máris újra jönnél
hangtalan esdekelsz
azokért az édes kínokért
kegyelmet nem vársz
mit is kaphatnál
gyönyörű testedért
minden csók és szenvedés
megtisztít felemel
megvált ami testet ért
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-06 10:38:30, péntek
|
| |
| |
Ombódi Ferenc
Halvány remény
Itt van ezen költemény,
Ezt neked ajánlom, te tünemény.
Remélem, tetszik majd ezen élmény,
És a szíved az enyémhez közelebb tér.
Mint tűz és víz, a szívem érted él, és küzd!
Én már csak az időt számolom,
Hogy mikor lesz egy olyan,
Egy olyan igazi, szép napom.
Várom, hogy végre veled legyek.
És mondhassam neked: Szeretlek!
Egy gondolat, melyet elmondani nem lehet,
Egy szó, melyet kimondani nem lehet.
Egy kívánság, ami veled teljesülhet,
És egy érzelem, mit irántad érzek.
Melyet kimutatni nem merek.
Mikor összeszedem bátorságom,
Hogy odaálljak eléd,
Marad nekem egy ici-pici szó,
Egy halvány remény.
Hogy ugyanazt érzed irántam,
Mint irántad én.
Hogy a szívem igaz otthonra talált,
Mely puha és száraz,
Mely megmutatja mindenre a választ.
Mikor eszembe jutsz,
A szívem hevesebben ver.
Mikor az illatod érzem,
Látom magam egy virágos réten.
Mikor téged látlak,
Úgy érzem,
Az álmom veled
Valóra válhat.
Mindenkinek van az életében egy pillanat,
Mely örökké az övé marad.
Mindenki keresi az igazit,
Hiszen vele pótolja:
A szívében található űrt,
Mellyel átszeli a világűrt!
A nevemet elárulni nem fogom,
Hisz lehet, hogy én sem tudom.
De nem vagyok sem Rómeó, sem Júlia.
Sem, holmi gazdag figura,
Csak egy fiú, aki még álmában is téged lát,
Hisz a szíve-lelke téged vár.
Hisz nélküled az élet semmit sem ér,
Hisz nélküled nincs élni miért,
Nélküled a tenger csak egy nagy tó marad.
Nélküled a szívem egyedül marad.
Hisz mindenki megtalálja a neki való párt,
Nélküled pedig rám ez vár:
Egy könyv, csak egy könyv marad.
Egy emlék, csak egy emlék marad.
De a szívem örökké a tied marad.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-06 10:31:40, péntek
|
| |
| |
Ormanulu Gali
Hazám
Hemperegni szeretnék,
Fickándozni szeretnék,
Minden itthoni dombot
Megigézve ölelnék.
Más vidéken más az ég,
A vizek is másfélék.
Kazak-földi forrásban
Este-reggel mosdanék.
Édes hazám sok fája
Mintha hívna engemet.
Kazakisztán szép tája
Fogva tartja szememet.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-06 10:28:07, péntek
|
| |
| |
Ady Endre - Ki várni tud
Tartsd magad,
Sors, Élet és Idő szabad
S ki várni érez, várni tud.
Várni tud,
Kinek ön-énje nem hazug
S nem hord össze hetet s havat.
Tartsd magad,
Mert most az a leggazdagabb,
Ki várni érez, várni tud.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
2016. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
294 db bejegyzés |
| e év: |
2980 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1034
- e Hét: 2506
- e Hónap: 11689
- e Év: 64397
|
|
|
Offline
