|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
|
|
2016-05-08 22:06:31, vasárnap
|
| |
| |
Fideszes rémhír, hogy összeborul a baloldal és a Jobbik
2016. május 06. 11:46 - Első Kézből
Hetek óta Matolcsy ellopott milliárdjain, Orbán kisvasútján, a méregdrága stadionokon, meg az egészségügy újabb rémtörténetein forrong az ország.
A fideszes papagájkommandó ezért új trükköket dob be, hogy elterelje a szájtáti nép figyelmét a gigantikus korrupcióról.
A Fidesz-talpnyaló ,,sajtó" és a Fidesz kottájából játszó ,,független" megmondóemberek most azt rikácsolják, hogy itt a vég, a baloldal összeborul a Jobbikkal, mind meghalunk.
Mindezt Gyurcsány Ferenc egy vidéki lapnak adott interjúja alapján, amelyet szándékosan kiforgatva interpretálnak a közönségnek - azt remélve, hogy az emberek úgysem olvassák el az eredetit, és bekajálják a meghamisított fideszes verziót.
Gyurcsány valójában annyit mondott: elképzelhető, hogy jelentős nyomás lesz a szavazópolgárok részéről, hogy a 2/3-os törvények lebontása érdekében összefogjanak a mostani kormányzaton kívüli erők.
Tehát nem arról beszélt, hogy össze szeretne fogni a Jobbikkal, hanem arról, hogy hogy lesz majd egy társadalmi nyomás ebbe az irányba. Hozzátette: egyáltalán nem boldog már ettől sem.
Később a Népszabadságnak külön világossá tette: nem lesz összefogás a Jobbikkal. Viszont azzal kezdeni kell valamit, hogy az ellenzéki szavazók lassan jobban kívánják a Fidesz bukását, mint a saját pártjuk támogatását.
vona_godorben.png
És valóban: a választók egy része hajlandó lassan leszavazni bárkire, aki esélyes rá, hogy megverje a Fideszt. Őket nem zavarná egy baloldal-Jobbik összefogás, csak takarítsa már el valaki végre narancsos bandát.
De ez mégiscsak egy érzékelhető kisebbség véleménye. A baloldal és a Jobbik TÖRZSBÁZISA nem fogadna el egy ilyen összeborulást. Kölcsönösen fáznak a másiktól és nagyon távolinak tartják egymás értékrendjét.
A baloldal és a Jobbik víziója az ország jövőjéről: ég és föld. Nincs meg az a minimális alap, amely mentén egy irányba tudnák kormányozni az országot.
Ezért egy baloldal-Jobbik koalíciónak semmilyen realitása nincs. Mindkét résztvevő hiteltelenítené vele magát a sajátjai szemében, és olyan feszültségek lennének belekódolva, amelyek miatt hamar megbukna egy ilyen szövetség, és diadalittasan jöhetne vissza a Fidesz.
Ne felejtsük: a politikában minden párt a saját érdekeit követi. Senki nem fogja a saját törzsbázisával szembemenni, és senki nem fogja a hosszú éveken át épített imidzsét tönkretenni egy pár hónapig életképes koalíció miatt, mert az a politikai halálát jelentené a pártnak.
A baloldal és a Jobbik összeborulásáról szóló sopánkodás tehát nem más, mint fideszes rémhírkeltés. Erre figyelmeztessünk mindenkit, és csak azért se engedjük elsikkadni a Mészárosok, Matolcsyk égbekiáltó korrupciós ügyeit, a nagyzási mániás Orbán tébolyult pénzköltéseit, a lerohasztott kórházakat és közszolgáltatásokat.
Ne dőljünk be a riogatásnak. A totális Fidesz-rezsim HETEDIK évében vagyunk - az ő katasztrofális teljesítményük kell legyen a téma, mindig és minden körülmények között.
http://nyugatifeny.blog.hu/2016/05/06/debil_fideszes_remhir_hogy_osszeborul_a_bal oldal_es_a_jobbik
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-08 21:01:20, vasárnap
|
| |
| |
A kisvárosi sebész megcsalja a feleségét, és nem nagyon szeret ehhez kotont húzni. Persze megtörténik a baj, egy szép napon a barátnő beállít a doktorhoz, és a kezébe nyom egy újszülöttet.
- Nesze, itt a gyereked.
- Megőrültél?! Mit kezdjek én itt egy csecsemővel? És ha a feleségem rájön?!
- Ez már a te bajod, mindig azt mondtad, hogy időben kihúzod, na most húzd ki magadat a szarból!
A doktor gondolkodik keményen, hogy mit csináljon, hát egyszercsak eszébe jut a páciense, a helyi plébános, akiből épp aznap operált ki egy jó nagy tumort. Amikor a pap felébred az altatásból, az orvos a kezébe nyomja a gyereket:
- Tessék, atyám, ez itt a maga gyereke.
- De hát az hogy lehet?!
- A hasában találtam a műtét közben.
A pap csodálkozik, de hát Isten útjai kifürkészhetetlenek, hazaviszi a gyereket és felneveli.
Mikor a kölyök tizennégyéves lesz, a plébános azt mondja neki:
- Fiam, el kell neked mondanom valamit. Én igazából nem vagyok az apád. Én az anyád vagyok.
- Az hogy lehet?
- Téged az én hasamból vett ki az orvos.
- De hát akkor ki az apám?!
- Hát a püspök úr. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-08 20:47:45, vasárnap
|
| |
| |
2016. május 8. vasárnap, Mihály
3 éves mélyponton a magyar ipar
2016. május 6. péntek 10:01:59
Nem tud kimászni a gödörből a magyar ipar, ráadásul már éves összevetésben is mínuszos a kibocsátás. Ilyenre 34 hónapja nem volt példa.
Immár ötödik egymást követő hónapban csökkent a magyar ipar kibocsátása havi összevetésben, közölte a KSH péntek reggel. 2015 novemberétől kezdődően ugyanis szüntelenül csökken az ipar kibocsátása a kiigazított adatok szerint.
Ennek köszönhetően immár az éves összevetésű adatsor is mínuszos 2,4 százalékkal. Ilyen csúfságot 2013 májusa óta nem láthattunk. Az első 3 hónapban így a magyar ipar teljesítménye mindössze 0,3 százalékkal nőtt.
Ráadásul a kilátásokat sem teszi szebbé, hogy a külkereskedelmi aktivitásunk is csökkent márciusban. Mind az export, mind az import csökkent, ami szintén évek óta nem látott konstelláció. Ugyan részletes adatok még nem állnak rendelkezésünkre, de ha a továbbtermelésre szánt anyagok behozatala csökkent, akkor a következő hónapok ipari adatai sem lesznek sokkal szebbek.
http://m.mfor.hu/cikkek/makro/3_eves_melyponton_a_magyar_ipar.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-08 20:35:29, vasárnap
|
| |
| |
A kormány eltüntette az internetről az elmúltnyolcév elszámoltatásának nyomait
Fábián Tamás
2016.05.05. 12:22 Módosítva: 2016-05-05 15:31:15
Váratlanul eltűnt az internetről az elszamoltatas.kormany.hu. Budai Gyula egy 2010 decemberében keletkezett jelentését kerestem, amikor azzal a szomorú látvánnyal szembesültem, hogy nem elérhető a keresett dokumentum, de az egész oldal sem.
A web.archive márciusban archiválta utoljára a kormány elszámoltatási aloldalát, a dokumentumot februárban még gond nélkül el tudtam érni. Aztán történt valami, ami miatt
legalább egy hónapja nem üzemel az oldal.
Az elszamoltatas.kormany.hu olyannyira eltűnt, hogy az ,,elszámoltatás" + ,,kormány" keresésre a Google hatodik oldaláig nem jön be találat, ami erre az oldalra mutatna. Nem néztem tovább, de mindegy is, mert ha egy oldal csak átmenetileg válik elérhetetlenné, akkor a Google keresőmotorjában még ugyanúgy az első találatok között jön elő, ha fontos.
A kormany.hu aloldalaként az elszamoltatas.kormany.hu pedig kiemelten figyelt oldal, ami csak akkor tűnik el ennyire a Google-ből, ha a kereső úgy érzékeli, hogy ez az oldal nem átmenetileg elérhetetlen, hanem gyakorlatilag már nem létezik - mondta kérdésemre az Index techrovatának egyik állandó szakértője.
De mi történhetett?
A lehetőségek tárháza szinte végtelen, de leginkább két opció tűnik valószínűnek:
Az oldalt az üzemeltetői szándékosan törölték.
Az elszamoltatas.kormany.hu másik szerverről működik, mint a most épp zavartalanul működő kormany.hu. Az aloldal szervere leállt, és nem vette észre senki.
Csütörtök 10:33-kor megkérdeztük a Miniszterelnökséget és a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy miért nem elérhető az oldal. Amint válaszolnak, frissítjük a cikket.
Update 15:26: Kérdéseinkre a Kormányzati Tájékoztatási Központ a következőt válaszolta:
"A kormányzati weboldal üzemeltetése 2016 márciusában a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEKKH) a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-hez került át. Az átálláskor a kormany.hu aloldalait felülvizsgáltuk és a megközelítőleg 200 aloldal közül (számuk folyamatosan változik) 47 archiválásra került. Az elszamoltatas.kormany.hu aloldal is ezek közé tartozik, hiszen Budai Gyula már 2012 óta nem tölti be az elszámoltatásért felelős kormánybiztosi tisztséget."
Bukott elszámoltatás
A Fidesz a 2010-es választások előtti kampányban úton-útfélen a szocialisták elszámoltatásáról beszélt, hiszen a Gyurcsány-Bajnai-tandem tönkretette és szétlopta az országot, és nem úszhatják meg következmények nélkül.
Budai Gyula 2010-től 2012-ig volt elszámoltatási kormánybiztos. Menesztése után nem töltötte be más a feladatot, tehát hivatalosan a kormány már négy éve lezárta az ,,elmúltnyolcév" elszámoltatását.
Óriásplakátokon hirdették anno
Budai több mint ezer jelentést készített, ennek töredéke jutott el bíróságig, ahol általában felmentették a vádlottakat. 2012 augusztusában azt írtuk, hogy egyetlen általa vizsgált ügyben sem született ítélet. Fontos azért kiemelni, hogy az igazságszolgáltatás elvileg a kormányzástól függetlenül működő hatalmi ág.
http://index.hu/belfold/2016/05/05/eltuntettek_az_internetrol_az_elmultnyolcev_el szamoltatasanak_nyomait/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-08 20:32:12, vasárnap
|
| |
| |
2016.05.07. 11:53
Kismagyar egészségügyi horror sztori
A Fő Egyfejű brekegett összevissza a Királyi Rádióban mindenfélét tegnap.
http://index.hu/belfold/2016/05/06/orban_viktor_ez_lorugas_brusszeltol_gyomorszaj ra_mert_utes/
Többek között ezt is mondta:
",,az egészségügyi költségvetés valójában nem az egészségügy költségvetése", hanem a gyógyításé."
Na, ehhez képest történnek Magyarország kórházaiban egészen furcsa dolgok, amiknek vajmi kevés köze van például a gyógyításhoz. Leszögezem az elején, a sztorik nekem elmesélt dolgok amik nem velem estek meg, a valóságtartalmukat nem áll módomban ellenőrizni. De azt gondolom, ha tényleg igazak legalább részben, akkor kurvára ideje elgondolkodnia rajtuk mindenkinek.
Sztori 1:
Helyszín: megyei jogú város kórháza a keleti végeken. A beteg: külföldi-magyar kettős állampolgár külföldi - de Uniós - állampolgár felesége. Terhes, egy lopásból eredő trauma miatt görcsöl az alhasa és vérzik. A kórházban meghallják, hogy nincsenek magyar papírjai és elhajtják anélkül, hogy egyáltalán ránézne valaki. A családnak van ismerős nőgyógyásza magánrendeléssel a szomszéd megyében, felhívják, hogy hajlandó-e ránézni a betegre. Hajlandó. Kocsikáznak 120 kilométert, a beteg egyre rosszabb bőrben van. Megérkeznek, az ismerős orvos megállapítja, hogy a hölgy gyakorlatilag haldoklik, mert nem csak kifelé, de befelé is vérzik élő magzat mellett. Felhívja a munkahelyét - harmadik megye megyei jogú városának kórháza - és közli, a betegnek nincsenek magyar papírjai, de haldoklik, mentővel nem szállítható, de saját felelősségre a család megpróbál vele átérni, várják és számítsanak rá, ha lehetséges. Elindulnak, 70 kilométert megtesznek újra, a beteg a kórház előtt egy kilométerrel elveszti az eszméletét is. Odaérnek, a kórházban elvégzik az életmentő műtétet, ami közben másfél liter vért szívnak le a hölgyből. Végül az is heppiendnek számít, hogy túlélte.
Sztori 2:
Helyszín: vidéki közepes város kórháza. A beteg: nyugdíjas korú hölgy, angina-infarktus tünetekkel. Délután van, a sürgősségi osztályon nincs orvos. A hozzátartozóval közlik, hogy amúgy is beutaló szükséges, amíg ez nincs ne is álmodjon róla, hogy az ájult állapotból összeszedett, mellkasi panaszoktól kornyadozó, összevissza pulzusú - már amikor tapintható - mamára ránéz egy orvos. Belecsúsztak a délutánba annyira, hogy kinyitott a háziorvosi ügyelet, átmennek. Ott az ügyeletes megnézi a hölgyet, elmormol egy faszombazmeg a kurvanyátokat imát a kollégáira, injekciót ad, majd a beutalóval visszaküldi a beteget a sürgősségi osztályra. Ahol azóta a "nincsorvoshoz" képest lett egy darab rezidens. Az ellátás lassan halad, a hozzátartozó itatja a hasonló állapotban lévő betegeket a saját pénzén automatából vett vízzel, szaladgál ágytálért a nővérpulthoz mikor az egyik járóképtelen betegnek pisilnie kell, majd teszi helyre a bepisilés tényén felháborodó nővért, hogy ha a "mingyámegyek" nem húsz percet jelentett volna, tán' a bepisilés is megelőzhető lett volna. Meg lehet nyugodni, mindenki túlélte ezt is, a sztori főszereplője is osztályra került. Hogy öreg este volt már, hogy a sürgősségi osztály sürgősséggel csak beutalóért zavar, és magatehetetlen betegek áznak húgyban tolóágyon a folyosó, igazán semmiség. A magyar egészségügy védőszentje, Mázli vigyázott a betegekre aznap este. Is.
Viktor, baszod, ezeket a történeteket hallgatva csak téged tudlak idézni magadnak:
"Egy gyomorszájra mért ütéssel ér fel, lórúgás! A felháborodást nehéz civilizált nyelvi formákba önteni!"
http://varanus.blog.hu/2016/05/07/kismagyar_egeszsegugyi_horror_sztori |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-08 20:26:01, vasárnap
|
| |
| |
NEM FENYEGETNUI! FELKÖTNI! MINDEN PERC KÉSLEKEDÉS EGY KOPORSÓSZEG NÉMETORSZÁGBA ÉS EURÓPÁBA!!!
********************************
A sajátjai fenyegették meg Angela Merkelt
A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) a testvérpárt Kereszténydemokrata Uniótól függetlenül, önállóan vesz részt a 2017-es szövetségi parlamenti (Bundestag) választások kampányában, ha Angela Merkel kancellár, a CDU-elnöke nem követi a CSU irányvonalát - írta a Der Spiegel című német hírmagazin a hétvégén megjelent számában.
MTI, 2016. május 8. vasárnap, 15:31
A beszámoló szerint Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke továbbra is irányváltásra akarja kényszeríteni Angela Merkelt a menekültügyi politikában és egy sor további kérdésben, mert meggyőződése, hogy a menekültválság eddig fejleményeiből és az Alternatíva Németország (AfD) nevű párt előretöréséből az a tanulság, hogy a CDU-ban és a kormány politikájában "több CSU-ra" van szükség.
Horst Seehofer már a választási kampány stratégiáját előkészítő CSU-s testület március közepi ülésén bemutatta elképzeléseit a testvérpártok kapcsolatának alakításáról. Kifejtette, hogy az AfD a kisemberek pártja, ezért gondoskodni kell az alacsony keresetűek nyugdíjának stabilitásáról, akkor is, ha ez sok milliárd euróba kerül, és azt is elmondta, hogy a kampányban hangulatot akar kelteni az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikája ellen.
Amennyiben a CDU nem követi ezt az irányvonalat, a CSU szükség esetén önállóan kampányol majd, mert világosan meg kell mondani a választóknak, hogy nem Angela Merkelre szavaznak, ha a CSU-nak adják voksukat. A CSU ebben az esetben nem a CDU támogatójaként vesz részt a kampányban, hanem annak garanciájaként mutatja majd be magát, hogy a kancellár nem tudja minden további nélkül folytatni eddigi politikáját - hangoztatta Horst Seehofer a Der Spiegel szerint.
Vannak korlátaik
A CSU-ban senki sem kívánja ennek a forgatókönyvnek a megvalósulását, de nemigen utalnak jelek arra, hogy a kancellár enged a bajor követeléseknek. Tanácsadói azt mondják, Angela Merkelnek az a meggyőződése, hogy többet veszítene középen, mint amennyit nyerne a jobboldalon, ha beáll a CSU irányvonalába, és a CDU/CSU pártszövetség egyébként sem tudja elérni az AfD-választók iszlamofób, idegenellenes kemény magját - írta a Der Spiegel, amely szerint a helyzet valóban nem annyira egyszerű, ahogyan a CSU ábrázolja.
Az ország nyugati részén ugyan sok szavazó átpártolt az AfD-hez, márciusban a baden-württembergi tartományi választáson 190 ezer, a rajna-vidék-pfalzi választáson 50 ezer korábbi CDU-szavazó támogatta az AfD-t. Azonban az újonc párt a nemszavazók - a korábbi választásoktól távol maradtak - körében szerezte a legtöbb voksot, a 2013-ban tartott Bundestag-választás pedig megmutatta, hogy Angela Merkel eredményesen gyűjt szavazatokat a baloldali táborban, 600 ezer támogatót hódított el a szociáldemokrata párt (SPD) és a Zöldek bázisából - írta a Der Spiegel. A CDU és a CSU pártszövetséget alkot. A CSU csak Bajorországban működik, a CDU pedig a többi 15 tartományban.
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/a_sajatjai_fenyegettek_meg_angela_merkelt. 614352.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-08 20:02:25, vasárnap
|
| |
| |
PALKOVICSOT A VILLAMOSSZÉKKEL KÉNE MINDEN NAP ÖSSZEVONNI, DE CSAK ÚGY 150 VOLTTAL,OLYAN GONDOLKODÓS STÍLUSBAN!
Palkovics állítólag akadémikus. Mi lehetnék én az akadémián ?
Szerintetek található még Magyarországon -bármely foglalkozásban- elfekvő hülye, aki még nem kancellár, államtitkár, vagy egyetemi professzor?!
A cél, hogy senki se legyen okosabb, mint ők. Ehhez pedig sokat kell tenni.
"Ingyen senki sem lehet ennyire hülye"
Kiváncsi vagyok, hogy Palkovics mennyi pénzt kapott azért a mondatáért
****************
Palkovics összevonná egy tantárgynak a fizikát, kémiát, biológiát és a földrajzot
ma, 13:23
A Magyar Narancs interjút készített Palkovics László oktatási államtitkárral. Megkérdezték tőle, hogy mit szól a földrajztudósok, fizikusok, kémikusok tiltakozásához a szakképzés átalakításával szemben?
Ezt a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kell megkérdezni, ők egy meghatározott piaci igény alapján alakították így a rendszert. Az adott szakképesítéshez tartozó tárgyat - például gépészeknél a fizikát - továbbra is úgy fogják tanulni, hogy abból akár emelt szintű érettségit is tehessen a tanuló. Kérdés, hogy a többi természettudományos tárgy kikerülése jó-e vagy sem. Én támogatnám, hogy akár egy összevont science tantárgy keretében megmaradjanak.
Az is kiderült, hogy hiába az Emmi adja ki ezeket a rendeleteket, a Nemzetgazdasági Minisztérium dolgozza őket ki.
http://propeller.hu/itthon/3215615-palkovics-osszevonna-egy-tantargynak-fizikat-k emiat-biologiat-foldrajzot?utm_source=mm-2016-05-08&utm_medium=email&utm_ campaign=Palkovics%20%C3%B6sszevonn%C3%A1%20egy%20tant%C3%A1rgynak%20a%20fizik%C3 %A1t%2C%20k%C3%A9mi%C3%A1t%2C%20biol%C3%B3gi%C3%A1t%20%C3%A9s%20a%20f%C3%B6ldrajz ot |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-08 19:52:42, vasárnap
|
| |
| |
Reform helyett radír
Kolozsi Ádám
2016.05.05. 15:12
Miközben az oktatási kormányzat a tanári tiltakozásoknak engedve azt kommunikálja, hogy tanulva a hibákból még a Kliket is megszüntetik, éppen ezekben a hetekben alakítják át brutálisan az egész szakközépiskolai rendszert, minimálisra szűkítve a reáltárgyak oktatását. A tervezet szinte véletlenül került nyilvánosságra, a szakmai szervezetek pedig kétségbeesetten tiltakoznak: a várható tanári munkanélküliségen kívül a szakképzés szétveréséről, továbbtanulástól elzárt tömegekről, természettudományos ismeretek híján az áltudományos távgyógyítóknak kitett gyerekekről és átvert szülőkről beszélnek.
Az Iparkamara és az NGM a szakiskolák után a szakközépiskolákat is megkapta, ők pedig az iparági igényekre hivatkozva a szakmai képzést erősítenék a közismereti órák rovására.
Bár a szakközepet szeptembertől szakgimnáziumnak hívják majd, ez csak névleges, valójában majdnem a szakiskolákéhoz butítják le a képzést.
A minisztériumi tervezet szerint legfeljebb egy természettudományos tárgy marad csak, a gazdasági iskolákban egy sem. A várható hatások:
Minimális reálműveltség nélkül is lehet majd érettségizni.
Beszűkülnek a továbbtanulási lehetőségek, mindenkit bebetonoznak abba a szakmába, amit 14 évesen választott.
Ezres nagyságrendű tanári munkanélküliség várható.
A félelmek szerint a magyar oktatási rendszer egyetlen sikerágazatát verik szét, a változások a magyar gyerekek 40 százalékát érintik.
Ha a minisztériumi tervezetet elfogadják, szeptembertől a szakközépiskolások alig vagy egyáltalán nem fognak természettudományos tárgyakat tanulni. A gazdasági és művészeti képzéseken nem lesznek a matekon kívül reáltárgyak, a többi képzési területen pedig csak egyetlen tárgy marad a biológia, kémia, fizika és földrajz közül. Az erdésznek tanulóknak például ezentúl csak biológia órájuk lesz, földrajz és kémia nem, a mezőgazdászok szintén nem találkoznak még kémiával sem.
A reálképzés radikális visszaszorítása miatt a továbbtanulási lehetőségek is súlyosan szűkülnek majd: az egészségügyi szakközépben egyáltalán nem tanulnak majd fizikát, miközben az egészségügyi területen való továbbtanuláshoz a jelenlegi felvételi szabályok szerint kötelező a fizika érettségi - így nekik eleve nem lesz lehetőségük orvosi egyetemre menni.
Az elképzelés már véleményezési szakaszban tart, és még májusban szeretnék elfogadni. Arról már tavaly döntés született, hogy 2016 szeptemberétől teljesen megváltozik a szakközépiskolai oktatás rendje: a hivatalosan szakgimnáziummá átkeresztelt intézmények a szakiskolákhoz hasonlóan átkerültek a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM), ahol a Parragh László vezette Kereskedelmi és Iparkamara elképzeléseinek megfelelően a szakmai képzést szeretnék erősíteni: megnövelik a szakmai órák számát, miközben jelentősen, négy év alatt kb. 600-zal csökkentik a közismereti órákét (hogy melyikét mennyivel, a javasolt kerettantervekből olvasható ki). Ennek a totális vesztesei a természettudományos tárgyak.
Kiteljesedik a természettudományos elhülyülés
A PISA-mérések szerint már most sem jó, ráadásul egyre romlik a magyar diákok természettudományos tudása. Amíg a nyolcvanas évek elején ebben még a nemzetközi élvonalban voltunk, most már az OECD-országok átlagát sem érjük el. A természettudományos műveltség hanyatlik, erre azonban nyilvánvalóan nem az a megoldás, hogy a magyar diákok 40 százaléka ezután ne is kapjon átfogó reálképzést a középiskolában.
DROTI20150117014
Fotó: Rosta Tibor / MTI
,,Teljesen abszurd a XXI. században nem vagy csak alig oktatni a természettudományi műveltségterületet, ez ugyanolyan súlyos és elfogadhatatlan, mintha a matematikát vagy a történelmet iktatnák ki" - mondta Szenes György, a Magyar Pedagógia Társaság szakképzési szakértője az Indexnek. ,,Azok, akik nem fognak fizikát tanulni, ezt a műveltséget egyszerűen nem kapják meg, ami továbbnöveli a különbséget gimnazisták és szakközépiskolások között" -hangsúlyozza Nahalka István oktatáskutató is. A szakközepes érettségi annyival kevesebb a gimnáziuminál, hogy kevesebb szakra lehet érdemben tervezni a továbbtanulást, a várható hatás pedig az lesz, hogy még tovább csökken a felsőfokú továbbtanulásra, főleg a természettudományos szakokra a kereslet, pedig azokra nemzetközi összehasonlításban már most is nagyon kevesen mennek.
A természettudományról azért mondanak le talán könnyebben, mert azt gondolhatják, hogy a duális képzésben, az ipari tevékenységben úgyis meg fogják tanítani a szükséges részt. Attól azonban, hogy valaki megtanulja mondjuk a számításokat anélkül, hogy értené, miről is van szó, naivitás azt hinni, hogy jobb szakember lesz - mondta nekünk Patkós András, a tervezet ellen tiltakozó Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke. Mint kiemelte, korábban több nagy elméleti fizikus jött technikumból, manapság is rendszeresen mennek az Eltére erősebb szakközépiskolákból - a természettudományos képzés visszaszorítása után ez sokkal nehezebb lenne. ,,Aki nem ismeri az energia fogalmát, nem fogja igazán érteni a kémiát sem, kell egy általános természettudományi bevezetés", most azonban úgy akarnak áttérni egy teljesen új rendszerre, hogy még koncepció sincs arra, hogy a természettudományi készségek hogyan fejlődnének.
A természettudományos ismeretekhez való hozzáférés az állampolgári jog része is, ez azért nem teljesen az Iparkamara szabadsága, hogy neki milyen munkaerőre van szüksége
- mondja Patkós András.
A fizikusokhoz hasonlóan a kémia és földrajztanárok egyesületei is vehemensen tiltakoznak. Ezeket a szakmai szervezeteket senki nem vonta be a döntéselőkészítésbe, most informális csatornákon keresztül próbálják eljuttatni a bírálatukat a minisztériumba. Több petíció is fut, a Magyar Földrajzi Társaság által indítottat (Végveszélyben a földrajz a (köz)oktatásban címmel) már 10 ezernél is többen írták alá. Ha a tervezetből valóság lesz, az alacsony óraszámuk miatt már idáig is rossz helyzetben lévő földrajztanárokat fenyegeti leginkább a munkanélküliség, de a szakközépiskolai földrajzórák nélkül a földtudományi egyetemi szakok utánpótlása is komoly veszélybe kerül - jelenleg a hallgatóik közel harmada szakközépiskolából érkezik.
Nincs piaci igény a reálismeretekre
Palkovics László oktatási államtitkár a természettudományos tárgyak kiradírozásáért nem vállalja a felelősséget, és azt sem tudja megmondani, hogy hány pedagógus elbocsátásával kell számolni. A nyomtatott Magyar Narancsban megjelent interjújában azt mondta, hogy a rendeletet ugyan formailag az Emmi adja ki, de az NGM dolgozta ki, és ,,meghatározott piaci igények alapján alakították így a rendszert". ,,Kérdés, hogy a többi természettudományos tárgy kikerülése jó-e vagy sem. Én támogatnám, hogy akár egy összevont science tárgy keretében megmaradjanak" -mondja Palkovics a saját minisztériuma által beadott javaslattal szemben, és azt valószínűsítette, hogy az Oktatási Kerekasztal még tárgyalni fog erről.
A külön oktatott tárgyak helyett egy integrált, komplex természettudományos tantárgy bevezetéséről már legalább húsz éve beszélnek nálunk is, Európa sok országában ez a gyakorlat, azonban ez egyrészt idáig mindig elbukott a nem erre képzett pedagógusok és a tanárképző intézmények ellenállásán, másrészt ilyesmiről a mostani tervezetben sincs szó egyáltalán. Miközben fontos lenne arról beszélni, hogy hogyan lehetne érdemben javítani a természettudományos oktatáson, most átalakítás helyett egyszerűen megszüntetnék a tárgyak jelentős részét. Ettől a természettudományos tudás biztosan nem lesz jobb.
Palkovics László
Palkovics László
Fotó: Ajpek Orsi
Ez Európában példa nélküli lenne. Sok országban nagyjából a kilencedikig integráltan tanítják a ,,science" jellegű komplex tárgyat, ezután majdnem mindenhol van külön minimum biológia, fizika és kémia, sok helyen földrajz is, legalább választható tárgyként. A kivétel Németország, ahol csak egy-két reáltárgyat választanak a diákok, de megtévesztő erre hivatkozni, ugyanis ott ez csak a 11-12. évfolyamon van így, vagyis a magyar tervezettel szemben 10.-ig ott is mindenki tanul általános természettudományt. Ezt Varga Júlia, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója is hangsúlyozta nekünk, hozzátéve, hogy Magyarországon nagyon rövid a nyolcosztályos általános iskola, egy 14 éves gyereknek pedig nincsenek olyan szintű természettudományos ismeretei, hogy azzal elboldogulhasson a világban. ,,Az érettségizők nagy részét ezzel megfosztanák a minimális természettudományos műveltségtől is" - mondja, ebből pedig az következik, hogy
ők még kevésbé fogják tudni, hogy nem a tévés távgyógyító fogja őket meggyógyítani.
Nem erre jelentkeztek
A teljes átalakítás ugyanolyan előkészítetlennek látszik, mint a közoktatás Hoffman Rózsa-féle klikesítése. Információink szerint az iskolák az elmúlt hetekben kaptak jelzést a Szakképzési Centrumból (ez ,,az NGM Klikje", az intézmények helyi fenntartója), hogy a jövő tanévre már ne rendeljenek tankönyvet bizonyos tárgyakból, innen tudhatták meg, hogy szeptembertől teljesen átalakul a képzés. Ez már azután történt, hogy a nyolcadikosok beadták a jelentkezéseket, vagyis a családok úgy döntöttek a középiskolai továbbtanulásról, hogy fogalmuk sem lehetett arról, valójában mi mindent fognak illetve nem fognak tanítani a gyerekeiknek. A szakmai tárgyaknak még most sincs kerettanterve, így a tanárok és igazgatók sem tudják biztosan megmondani, hogy konkrétan milyen szakmákban helyezkedhetnek majd el a náluk tanulók.
Az Iparkamarában kigondolt átalakítás elvileg a munkaerőpiac igényeihez illeszkedő szakmai képzésről szól, a varázsszó itt is a vállalatokkal való együttműködésen alapuló duális képzés. Ettől azonban egyelőre elég messze van a valóság.
Ezek a gyerekek még a 2060-as években is a munkaerőpiacon lesznek, addig szakmák sora fog megszűnni
- mondja Szenes György, aki szerint nem szabadna azt hinni, hogy a szakképzés kész munkaerőt tudna előállítani. Ehelyett a szakmai alapokat kellene megadni a diákoknak, hogy aztán hosszútávon képesek legyenek át- és továbbképezni magukat. Szenes György tudomása szerint jelenleg alig valahol van duális képzés a szakközépiskolákban, a vállalatok erre nincsenek felkészülve. Azt sem lehet tudni, hogy kik tanítanák megnövelt óraszámban a szakmai órákat, mert már most is súlyos tanárhiány van az autószereléstől a mezőgazdaságig, elöregedett tanári karral.
A vájárképzésben résztvevő tanulók a Kökönyösi Szakközépiskola faipari műhelyében Komlón.
A vájárképzésben résztvevő tanulók a Kökönyösi Szakközépiskola faipari műhelyében Komlón.
Fotó: Sóki Tamás / MTI
,,Kérem, hogy a szakközépiskolák és a szakgimnáziumok kerettantervét ne vezessék be, ne tegyék tönkre a szakképzés két iskolatípusában tanuló fiatalok jövőjét" - írta az Emmibe Szenes György, miután néhány napja felkérték az általa vezetett Szakképzési Kollégiumot a tervezet véleményezésére. Válasza szerint a közismereti tárgyak csökkentésével lehetetlen lesz a Nemzeti Alaptanterv teljesítése; Szenes György szerint
ezzel kizárják a gyerekeket a nemzeti minimumból.
A legjobb iskolatípust alakítják át teljesen
A szakközépiskola idáig a szakértők többsége szerint ráadásul a magyar oktatási rendszer relatív sikerágazata volt. Az MTA oktatással foglalkozó közgazdász kutatóinak tanulmánya szerint a szakközépbe járók a gimisekkel egy szinten teljesítenek a matematikai és szövegértési teszteken, és nagyjából ugyanolyan arányban tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, míg a szakiskolások minden kategóriában messze lemaradnak.
szakközép gimi
Fotó: forrás: MTA KTI
Sok szülő azon az elven is szakközépbe adta idáig a gyerekét, hogy így legalább egy biztos szakma lesz a kezében, 5. évben megszerezheti a szakképzettséget, miközben a továbbtanulás lehetősége is nyitva marad. Varga Júlia szerint az iskolatípus jellemzően az alsóközéposztály és középosztály gyerekeit vonzotta, és az egyik legfontosabb mobilitási csatornaként működött. A gyerekek majdnem 40 százaléka jár ide, de miközben mostantól névleg szakgimnáziumok lesznek a szakközépiskolákból, a képzés tartalmában nagyon meg fog nőni a távolság az igazi gimnáziumoktól. A szakközépiskolákat majdhogynem a szakiskolák (hogy teljes legyen a káosz, mostantól ezeket fogják szakközépiskolának hívni) szintjére butítják le.
,,A szakgimnáziumokba menők továbbtanulási lehetőségei hihetetlenül be fognak korlátozódni. Azzal, hogy kiesnek tárgyak, jó néhány irányt el fognak előlük vágni" - mondta Varga Júlia. Szintén súlyos probléma, hogy menet közben már nagyon nehéz lesz változtatni: nem tud átmenni valaki mondjuk vegyipari irányba, ha addig egyáltalán nem tanult kémiát; ha pedig a pályakorrekció iszonyú nehéz lesz, bebetonozzák a gyerekeket egy 14 éves kori választásba.
http://index.hu/tudomany/2016/05/05/teljesen_lebutitjak_a_realkepzest_a_szakkozep ben_a_munkasnak_nem_kell_mindent_ertenie/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-08 19:42:41, vasárnap
|
| |
| |
Olcsó áru a munka
2016-05-01 10:20:19
Tanács István
Magyarországon napi nyolcórás munkával sokan a létminimumot sem képesek elérni. A munka világának ismerői pedig állítják: a hatszázalékos munkanélküliség csak a kozmetikázott statisztikában létezik. Alulnézeti kép a végekről, a kisebb-nagyobb cégek szakszervezeteiről.
Nem az az igazi, ha az egyik kereskedő szolidáris a másik kereskedővel, vagy ha a szakszervezeti vezetője kiáll érte, hogy ne kényszerüljön vasárnap dolgozni, hanem az, ha a vásárló szolidáris, és nem tipor bele a másik munkavállaló életébe csak azért, mert neki úgy a legjobb. Magyarországon a közvélemény - noha az emberek többsége többé-kevésbé kiszolgáltatott bérmunkás - nem munkavállaló-párti. Azt sugallja a média, hogy mindenki magányos hős, védje meg magát, és ne törődjön másokkal. Pedig a viszonylag kevés speciális képzettséggel rendelkező embert leszámítva egyedül senki sem képes megvédeni az érdekeit - mondja Sárosi Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) dél-alföldi regionális képviselet-vezetője.
Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság
- A munkaerőpiacon az emberek munkája igenis árucikk - fogalmaz Leszkó Andrea, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) Békés megyei képviseletének vezetője. - Az árut annyiért veszik, amennyiért megkapják, és az emberi munkát sajnos nagyon olcsón megkapják. Magyarországon manapság napi nyolcórás munkával sokan a létminimumhoz elegendő pénzt sem tudják megkeresni. A minimálbér nettó összege húszezer forinttal marad alatta a létminimumnak, és tíz munkavállaló közül négy nem keres ennél többet. Ez a dolgozói szegénység, amely elfogadhatatlan, és nem is szükségszerű, hogy ennyire nagyarányú legyen a magyar gazdaságban. Lehet, hogy a nyugati határszélen már oldódik a munkavállalók kiszolgáltatottsága, mert tömegével mennek el az emberek legalább Ausztriába dolgozni, de Kelet-Magyarországon, így Békés megyében még mindig a minimálbér és a garantált bérminimum a leggyakoribb fizetés, például a kereskedelemben.
Sárosi Péter szerint porhintés az, hogy Magyarországon már munkaerőhiány van, mint ahogyan az is csak a kozmetikázott statisztikában létezik, hogy mindössze hatszázalékos a munkanélküliség. A minimálbéreseket, a közmunkásokat, az idénymunkásokat ideszámítva
1-1,5 millió között van az országban a tényleges kényszermunkások száma, akik dolgoznak ugyan, de rabszolgabérért, nagyon erős kiszolgáltatottságban és bizonytalanságban.
Nem lázadoznak, mert nagyon sok emberben ma is él a félelem, hogy ha egyszer elveszíti a munkahelyét, nem talál másikat.
Magyarországon a munkavállalók nem tudják megvédeni magukat, a kormányok pedig a jogszabályokkal egyre kiszolgáltatottabbakká teszik őket a tőkének. A jogsegélyszolgálaton tapasztalják, hogy a munkavállalók érdekeit korábban korrektül mérlegelő bírósági ítélkezési gyakorlat is részben következetlenné, részben munkáltatópártivá kezd válni.
A magyar bérterhek a legmagasabbak közé tartoznak Európában. A médiában folyton a nyugdíjrendszer összeomlásával riogatnak, holott a fölemelt nyugdíjkorhatár és a megszigorított nyugdíjba vonulási feltételek miatt a dolgozók évente mintegy 100 milliárd forinttal többet fizetnek be nyugdíjjárulékként, mint amennyit a mai nyugdíjasok megkapnak. Lehetne tehát csökkenteni a bérterheket, és növelni a nettó bért - állítja Sárosi Péter.
Noha a Maszsz megalakulásával nőtt az összefogás és az erő, a szakszervezetek alapvetően ma is gyengék Magyarországon. Nem is a szervezettséggel van a legnagyobb baj, hanem a mozgósító erővel. Nálunk is mintegy 15-20 százalék a szakszervezeti tagok aránya, mint Franciaországban. Itt azonban még a tagok többsége sem hajlandó sztrájkolni vagy demonstrálni, miközben ott a nem tagok is sztrájkolnak és tüntetnek. Ötvenezren voltak 2012-ben a budapesti tüntetésen, amikor elfogadták az Orbán-kormány jogkorlátozó munka törvénykönyvét - holott 500 ezren is kevesen lettek volna -, fogalmaz Dusnoki József, a Halaspack Kft. szakszervezeti titkára.
Sárosi Péter szerint az emberek hite megrendült, amikor a kilencvenes években a szakszervezetek tétlenül nézték, hogy százezerszámra rúgják ki a munkavállalókat. A tömeges privatizáció idején nem hitték el, hogy sikeres lehet egy sztrájk vagy tüntetés. Úgy érezték, bármit tesznek, azt az üzemet, ahol addig keresték a kenyerüket, úgyis eladják vagy bezárják. Nem növelte a bizalmukat a szakszervezetek széthúzása, a politika beavatkozása sem.
A médiában rengeteget foglalkoztak a szakszervezeti vagyon szétlopásával - jóval többet, mint ami valóban történt. A szakszervezeteknek kétféle vagyonuk volt: a székházaik és az üdülőik. A székházaik jó része ma is megvan, csak az apparátus leépítése miatt megürült irodákat kiadják bérbe - a tagdíjakból ugyanis nem tudnák fenntartani a maradék szervezeteket és jogsegélyszolgálatokat sem. Az üdülők jelentős részét viszont elvette tőlük az állam, és összevásárolt kárpótlási jegyek fejében megszerezte őket az egyik leggazdagabb oligarcha.
Az emberek jó része ma már nincs tisztában azzal, hogy a szakszervezet mire való. A fiatalok azt hiszik, kommunista maradvány. Mások azt szeretnék, ha a befizetett tagdíjnál több ajándékcsomagot, segélyt kapnának vissza. Maga a tagság nem jár különösebb előnyökkel - ha sikerül valamit kiharcolni, annak előnyeit azok is élvezik, akik nem tagok.
A legfőbb előny a bértárgyalás és a kollektív szerződés. Az olyan cégeknél, ahol működik szakszervezet, 80 százalékban van kollektív szerződés is, ami sokkal erősebb alkupozíciót jelent minden dolgozónak. Üzemi tanácsot elvileg minden cégnél alakítani kellene - de semmi szankció nincs, ha a menedzsment valami módon ezt megakadályozza. Az üzemi tanácsok ott a legerősebbek, ahol a szakszervezet jelöltjei vannak bennük többségben.
hirdetés
Az országos érdekegyeztetés eljelentéktelenedett. A fórumai még megvannak, de azokon érdemi tárgyalások nincsenek. A területi érdekegyeztetés fórumai - például a megyei munkaügyi tanácsok - már formálisan is megszűntek. A szakszervezeti oktatás visszaszorult, az ismeretek hiánya is hátrányba hozza az érdekképviselőket. Az újraszerveződés legnagyobb akadálya Sárosi Péter szerint, hogy az emberek nem bíznak az összefogás erejében; hiányzik egy nagy közös, katartikus sikerélmény.
Az elveszett közösség
A Halaspack Csomagolóanyag Bt. valaha papírgyár volt, jól képzett papíripari szakmunkásokkal. Magyar papíripar már nincs, a kiskunhalasi vállalat a családi tulajdonban lévő német Kunert cégcsoport része. Csomagolóanyagokat gyártanak: papírcsövet, papírhordót, kombidobozokat. Szakképzett emberek korszerű gépeken végeznek teljesítménybéres betanított munkát - a régi dolgozók mellett szobafestő és földrajztanár is nyomkodja a gombokat. A létszám 151 fő, több mint 80 százalékuk tagja a szakszervezetnek.
- Nálunk az alapórabér is jóval magasabb a minimálbérnél, de ennek csak géphiba vagy karbantartás esetén van jelentősége. A teljesítménybért úgy állították be, hogy valóban ösztönözzön a gyors és pontos munkára. A kollektív szerződés jóval előnyösebb feltételeket tartalmaz, mint a munka törvénykönyve - mondja Dusnoki József, a vállalati szakszervezet titkára.
- A tavalyi átlagbér túlórákkal együtt 275 ezer forint volt havonta - a magyar ipari átlag csak 244 ezer - teszi hozzá Szőke Katalin, a szakszervezet elnöke. - Ezenfelül 199 800 forint az éves cafeteriakeretünk. Van saját üdülőnk Kunfehértón, és bérelünk egyet Bogácson. A cégvezetéssel közösen szoktuk fedezni az éves szakszervezeti programokat. Nőnapra kis vásárlás virággal, uzsonnával. Húsvétra sonka vagy csülök. Augusztus második hétvégéjén szakszervezeti nap Kunfehértón, októberben nyugdíjasnap. Mikulás-csomag a gyerekeknek, karácsonyi csomag a felnőtteknek. Előfordult, hogy kijött az adóhatóság, és elkezdtek kúpászkodni, hogy tán mossuk a pénzt.
Más városi cégeknél zömmel minimálbér van, sokszor nem fizetik ki a túlórát, a táppénzt, a szabadságot. - Hogy ez nálunk miért lehet sokkal jobb? Mert úgy ülünk oda tárgyalni, hogy ennyi ember áll mögöttünk. És mert a menedzsmenttel való együttműködésünk példaértékű. A vezérigazgató azért teheti, mert a tulajdonos nemcsak megengedi, hanem támogatja is ebben. Az osztalékot többnyire nem viszi ki, hanem visszaforgatja a világszínvonalú technológia fejlesztésébe - mondja az elnök asszony.
- Mit tudnának kiharcolni a 80 százalékos szervezettséggel, ha ők nem így viselkednének?
- Nem tudjuk. Nem is akarjuk megtudni.
Még így is hiányzik valami a halasi szakszervezetben. - Régen gyakran együtt voltunk, beszélgettünk, bográcsoztunk - nosztalgiáznak a szakszervezet vezetői. - Most a fiatalok csak nyomogatják a mobiljukat, nem lehet őket mozgósítani. A bogácsi üdülés majdnem ingyen volt, mégis lasszóval kellett fogni az embereket. Vettünk wellness- és fitneszbérletet, de nem használták. Alig jönnek a közös színházlátogatásra. A rendszerváltozás az emberek fejében is végbement: megszűnt a közösség. Olyan feszített a munkatempó, hogy magánéletről nem is jut idő beszélni. Már nem ismerjük egymást, és ami még nagyobb baj: nem is akarjuk megismerni.
Több bér vagy munkahelyek?
Egy Békés megye négy városában működő, ma 70 fős iparcikk-kereskedelmi cég létszáma a kilencvenes évek elején még 1200 volt. 2010-re az egykori 102 boltjukból 14 maradt. Van köztük papír-írószer bolt, festékbolt, vastelep - mindegyik külön szakképzettséget igényelne. Hosszú időn át lehetett válogatni: jól képzett, középkorú kereskedőket tudtak fölvenni minimálbéren. Mára ennek vége - aki jön, vagy nem kereskedő, vagy nem abban a szakmában képzett, ahová fölvennék.
A szakszervezeti titkár szerint kevesebben lettek, és többet kell dolgozni. A ma egyszemélyes boltokban régen négyen-öten dolgoztak. Az egyetlen alkalmazottnak ugyanúgy ki kell szolgálnia a vevőket, átvenni az árut, kezelni a pénztárgépet. És cipekedni. Száz kiló vas ugyanolyan nehéz, mint száz kiló papír. Romlott a vagyonvédelem helyzete: ha bejön 3-4 vevő, szinte lehetetlen figyelni, hogy eltesznek-e valamit. A munkaszerződés szerint a boltvezető általános felelősséggel tartozik a készletért akkor is, ha csak egyszemélyes a bolt.
A vállalkozók hozzászoktak, hogy minimálbéren is lehet jó munkaerőt kapni, és nem szívesen engednek ebből. Nem akarják a bért emelni, inkább év végén adnak jutalmat vagy prémiumot - az azonban nem épül be a bérbe, és nem is kötelező adni. Az szb-titkár megemlíti: egy korábbi bértárgyaláson a tulajdonosok megengedőbb része hozzájárult a 2,1 százalékos emeléshez, ami meg is valósult, bár a másik két tulajdonos nulla százalékot akart adni.
Aradszkiné Jacsek Judit az Élésker Kft. szakszervezeti titkára. Összesen 430 dolgozója van a cégnek, hét Békés megyei városban működnek ABC-ik, jó és kevésbé jó forgalmúak. Az egyes üzletekben a dolgozó kevés, nekik szinte mindent csinálniuk kell. Többet, de kevesebb pénzért, mint a multiknál. Az marad el, ami a legfontosabb volna: a vásárlókkal való foglalkozás.
A garantált bérminimumot - amelynek a nettója mintegy 85 ezer forint - kapja meg szinte valamennyi dolgozó. Van jutalék a forgalom után is, és idén a garantált béren felül béremelést tudnak adni azoknak a dolgozóknak, akik nagyobb felelősséget vállalnak a cégért.
Aradszkiné Jacsek Judit azt mondja: a szakszervezetnek tekintettel kell lennie a cég helyzetére. Belelátnak a gazdasági adatokba, és tudják, hogy mind a létszám, mind a bér növelésének korlátot szab a forgalom, miközben a boltokat is fel kell újítani. Választaniuk kellene, hogy vagy több bért követelnek, vagy a 430 ember munkahelyét igyekeznek megtartani. Ők megpróbálnak óvatosan, de mindkettőre figyelni.
Kevesebbért nem jönnek haza
A multiknál a szakszervezeti vezetők sem nyilatkozhatnak. Gondjaikról sokat tud Leszkó Andrea, a KASZ Békés megyei képviselet-vezetője. Egy ideje már nem igaz, hogy ingyen túldolgoztatják a dolgozókat. A Tescónál például 2005 óta működik a beléptetőrendszer, amely minden munkával töltött percet számon tart. De mindenütt csak annyit fizetnek, amennyit feltétlenül muszáj.
Nyugat-Magyarországon és a fővárosban egyre többet muszáj - jelentős emelésekről tárgyalnak a szakszervezetek. A cégek eredményeit ismerő szakszervezetiek úgy ítélik meg: a multiknál akár 180 ezer forintos minimálbért is ki tudnának gazdálkodni, mert folyton növekszik a munkaszervezés hatékonysága. Győr környékéről sokan elmentek külföldre. Ott legalább nettó 300 ezer körül keresnek - itthon is legalább 200 ezret szeretnének -, annál kevesebbért nem jönnek haza. Nemcsak a jövedelemmel van probléma: az eldurvult, idegőrlő hazai légkör, a kivételezés, a korrupció is taszító.
A legfőbb gond, összegzi Leszkó Andrea, hogy a politika nem akar erős szakszervezeteket. Nem akar alternatívát, amely a társadalmi akaratot egységbe tudja szervezni, és akár csak a munka világában ellensúlyt jelenthetne számára.
http://nol.hu/belfold/olcso-aru-a-munka-1613679 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-08 19:40:51, vasárnap
|
| |
| |
Forgács Erzsébet 2016-05-08
Zuckerberget ki lehet kapcsolni, Orbánt nem
Vasárnap lévén (talán most pihennek a fegyverek) van idő egy kicsit szétpillantani a sajtóban, mi hír a nagyvilágban és a kicsiny agyakban. Találtam egy rendkívül vicces írást G. Fodor hihetetlenül sikeres lapjában. A cikk - gazdagon alkalmazva az öklömnyi betűkkel pofánvágás művészetét - azt taglalja, hogy hány perc múlva veszi át a hatalmat a galaxisban a Facebook-Google páros.
Miután eddig sem hittem a véletlenekben, nem tudom nem észrevenni a párhuzamot a fussunk, mert jön a világvége hangulatú írás témája, a kormány azon törekvése, miszerint roppantul szeretné megadóztatni a két vállalatot (is) és Kövér László víziója - a Google-n keresztül az ármányos idegen hatalmak akarják elfoglalni véráztatta anyaföldünket - típusú propaganda között.
A cikk szerzője mindenféle szörnyűségeket vizionál a világhatalmi törekvéseket dédelgető völgylakókkal kapcsolatban. Azzal indít, hogy bár az átláthatóságról szónokolnak, ezek a cégek egyáltalán nem átláthatóak. Zuckerberg és társainak hatalma lassan vetekszik Rockefellerével.
Egy szovjet típusú, új technokrata elit létrejöttének vagyunk tanúi.
A reklámokon keresztül befolyásolják gondolkodásunkat, manipulálják a világot.
A cikk a Guardian egy írásából idéz, miszerint:
(...)egy szovjettípusú, új technokrata elit létrejöttével is számolni kell. Ez tébolyult és túltolt kapitalizmust hozhat el magával, amelyhez képest a neoliberalizmus legvészesebb privatizációval teli évei is silány jóléti szocializmusnak tűnhetnek majd.
Esküszöm, ha nem olvasom el figyelmesen a cikket, meg lettem volna győződve arról, hogy a Fidesz-kormány látleletét írta le a szerző. Már csak azért is, mert éppen az ő mániájuk titkosítani mindent, ami rájuk nézve gázos lehet. Miután mindent visznek, amit érnek és miután van nekik egy unortodox jegybanki elnökük, aki laza csuklóval osztja szét a köz pénzét egyrészről önmagának, másrészről a rokonságának, ismerőseinek és barátainak, mit is léphet erre egy felelősen viselkedő kormány?
Így van! Titkosítja az egészet. Az a tuti! Ahogy sikerült titkosítani Pintér Sándor szinte teljes múltját, az óvodáig visszamenőleg, a paksi beruházást és még ezernyi dolgot, most titkosítják az MNB, valamint az összes, közpénzből működő államosított vállalat pénzköltéseit is. Igazuk is van, mi a franc köze van az átlaghülyemagyarnak ahhoz, hogy mire szórják el a pénzét? Az meg teljesen hihető, hogy azért kellenek a titkosítások, hogy nehogy a konkurencia helyzetbe kerüljön. Ciki is lenne, ha valaki megtudná, hogy a Magyar Posta kitől és mennyiért vásárolt bringákat a postásoknak. Ezen az információn kicombosodva egy élelmes vállalkozás máris beférkőzhetne a piaci résbe és ő hordaná széjjel a leveleket. Arról nem beszélve, ha megtudnánk, Matolcsy miért és mennyiért vette meg közpénzből a saját könyvét, pláne, hogy miért, kitől és mennyiért vásárolgat festményeket és ingatlanokat közpénzen, akkor bárki elkezdhetne pénzt verni és eláraszthatná a piacot maszek százasokkal.
Mindez rendkívül életszerű.
Az a benyomásom, hogy a kormány és az ő propagandagépezete mostanában fedezte fel azt, amit mások már jóval régebben. A technikai fejlődésnek nevezett dolog nem a múlt héten kezdődött el. A Facebook sem most robbant bele az életünkbe, ahogy a Google nevét sem most tanulgatjuk. Mármint mi, többiek. A kormány egyes tagjai ezek szerint mostanság vágódtak mellkakason ezeknek a világot behálózó rendszereknek a meglététől.
Az is lehet egyébként, hogy egyszerűen csak most szembesültek ezek hátrányaival. Hogy ugyanis az internet nem felejt. A Google mindent megtalál, még azt is, ki és mit mondott 2-5-10 évvel ezelőtt. A Facebook pedig komolyabb közösségformáló erő, mint egy tömeges békemenet. Ráadásul ezeket sem betiltani, sem korlátozni, legfőképpen pedig manipulálni nem képesek fideszék.
Hogy vannak hátrányai, veszélyei? Biztosan. Meg kell tanulni ezeket a veszélyeket kezelni.
A magam részéről nagyságrendekkel jobban tartok a kormánytól, mint a Facebooktól és a Google-tól együttvéve. Ugyanis ez utóbbiakat simán ki tudom zárni az életemből, ha akarom. Ha ésszel és elővigyázatosan használom, nem parázok. De van kikapcsológomb minden eszközön. Megnyomom és ennyi.
Ezzel szemben a kormányt nem tudom kizárni, mert bemászik a küszöb alatt, bele akar látni és bele akar ugatni mindenbe, az én pénzemből él és előlem akarja elzárni az információkat. És még kikapcsolni sem lehet.
http://kolozsvaros.com/2016/05/08/zuckerberget-ki-lehet-kapcsolni-orbant-nem/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
2016. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
462 db bejegyzés |
| e év: |
5039 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 157
- e Hét: 496
- e Hónap: 4241
- e Év: 157737
|
|
|
Offline
