|
2016-06-12 12:47:05, vasárnap
|
| |
| |
Szó és rend
Írta : Csősz József
Szív és lélek a legszebb szavaink,
Kosztolányin kívül e vallomás
másnál is ül, ha nem frázisként int,
vagy öröm ér és némi csalódás.
A rend igéje jó hajtó motor,
ha emberséggel szövetségre lép.
Megvéd naponta furcsa káosztól,
tükröt tart,lenne válasz útra szép.
A napkelte új munkát pezsdít
Kezem által szél éjjeli nyomát
elrejtik hordók várva szálitok...
Jó, ha az ember tisztaságot lát !
Félkész a vers, még nincs helyén a rím.
Az öltözékem részben hangulat,
mely ízlésem ismert nyomdokain
szavak rendjéhez külső erőt ad.
Mert nem e két szó villanása szép,
az ismételgetés inkább nyüvi
kender szövetét, áll pipacsos rét,
holt láng, őszintétlenül emberi.
Hamis ön ünneplés csupán a vers,
ha élet fölé helyezi magát,
még nem fonott kalács és félig nyers
vagy divatja múlt, csüngő nagykabát.
Szívem szorul, hazug hír szúrja át
jelképesen, mégis érezhetően,
zene gyógyítja fél-acél húrját,
Te szaporítod ritka öröm övén.
Vad lelkemet csiszolod egykor rég,
Én meg kitártam neked a szívem.
Tárom ma is. Így szép az együttlét.
Megtestesítő szórend vagy nekem. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
