|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
2016-06-14 21:17:48, kedd
|
|
|
Tegnap voltam reumatológusnál. Megvizsgálta a karomat, aggódott miattam. Nagyon jólesett, volt ideje rám. Kilencven százalékos a karom, nem tudom kiegyenesíteni, azt mondja, ha így marad, egész életemben fájni fog és nem fogom tudni rendesen használni, le vannak tapadva az izmok.
Ismét van két új sebem, a hasamon és a combomon. Már hét éve jönnek ki a sebek, nem tudják kideríteni, mitől, mi okozza. Először apró szúrást észlelek, egyből kenni kezdem a bőrgyógyász által felírt helyi fertőzésre való gyógyszertári kenőccsel, mégis megnő a seb, képződik rajta egy nagy darab varnak látszó elhalt bőrszövet. Április végén jött ki a lábfejemen egy, május elején törött vállal, két vonaljeggyel elmentem a sebészetre leszedetni a varas hámszövetet. Hat hétig gyógyult, napi kétszeres Betadines áztatás és Tetrános gézkötés mellett.
Ma délután a traumatológiára mentem. Eddig egy szakorvos és szakorvos jelölt vizsgált, nagyon kedvesek és figyelmesek voltak. Ma kivártam a soromat, a főorvos rendelt, az asszisztense egy roma volt. Nem vizsgálta meg a karomat figyelmesen, mint a reumatológus, nem érdekelte egyáltalán, fel tudom-e emelni. Nem küldött röntgenre, összeforrt-e a vállam. Én kértem még tíz gyógytornát másik papírral, de nem adott, a régi kezelőlapra írta rá az újabb tíz gyógytornát, hiába mondtam, hogy a gyógytornásszal nem voltam elégedett, hogy adjam át neki a régi kezelőlapot a kartársa írásaival? Nem érdekelte a főorvost az én problémám. Mikor az asszisztensnővel megbeszéltek szerint megmutattam a hatalmas sebet a hasamon, már kiakadt, s megkérdezte, hogy folytathatja-e a rendelést, ugyanis én feltartottam a gépezetet, megakadtam benne. Szerinte a sebet ki kell vágni, mert elhalt hámszövet van rajta. Nem volt értelme ennek a kontroll vizsgálatnak. Mikor elmondtam később, hogy ki volt a főorvos, azt a felvilágosítást kaptam, hogy nagyon sokan mennek hozzá műtétre, nagyon jó szakorvos.
Holnap megyek hajnalban laborba, majd a sebészetre a két sebbel, biztos, hogy két naponta oda kell majd járnom kötözésre. Nem tudom, hogyan intézem el a gyógytornát, hogy a másikhoz, a kedvesebbnek mondotthoz kerüljek? A logikám, mint problémamegoldó képességem az állapotom miatt csődöt jelentett.
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2016-06-14 21:04:24, kedd
|
|
|
Rettenetes sok emléke lehetett. Ki tudja megszámolni egy költő emlékeit? Mintha valaki megélte volna a pun háborúkat, a piros és fehér rózsa harcát, Savonarola éjszakáit, s a tetejébe mindent, amit egy éjszaka gondolnak, álmodnak és cselekednek Berlinben vagy Párizsban az emberek. A költő végtelenül emlékezik. Egy vers évmilliók és élménymilliók párlata. Néha csak nyolc sor, s a sorok végén rímek csengenek. Nem ez a fontos. (Verhaeren rímszótárt is használt.) Az anyag a fontos, amelyből a vers készül, az anyag, amely egyszerre emberi és emberfeletti, s van benne valami a napihírből és abból, amit Isten gondolt, mikor megalkotta a világot. |
|
|
0 komment
, kategória: Emberi bölcsesség és ami marad |
|
|
|
|
|
2016-06-14 21:03:05, kedd
|
|
|
Úgy lépnek fel, sorban, mint egy divatbemutatón a próbakisasszonyok: sudáran, kacér illegéssel, kibontva pompájukat, mely céltalan és érthetetlen. Az árvácska, ez a takaros és szomorú erényesség, a gyöngyvirág, az első áldozás fehérségével és csengettyűszavával, s tulipán, a bazsarózsa, s az első rózsák, harmatos díszükben, maradi formáikkal, emésztő, édes szenvedélyük illatával. Ez a virágok bemutató-hónapja.
Új virágok nincsenek. A szegfű, a rózsa ma is pontosan olyan, mint volt. Horatius idejében. Az ibolya nem fejlődött. A lapulevél csökönyösen egyforma az évszázadokban. Igaz, a rózsákat és tulipánokat keresztezik: van már kék levelű rózsa is, láttam rózsaszín gyöngyvirágot. De a természet nem hódol e múló divatoknak. Beéri ősi találmányaival, s minden májusban ugyanazt mutatja, mintegy szelídített, kisebbített, civilizált változatban. Lehet, hogy az őskorban a rózsa oly termetes volt, mint ma a tölgyfák. De akkor is csak rózsa volt: s a hozzávaló óriás letépte, s átnyújtotta egy mitikus nőnek, kinek feje a felhőkbe ért. |
|
|
0 komment
, kategória: Emberi bölcsesség és ami marad |
|
|
|
|
|
2016-06-14 00:21:44, kedd
|
|
|
- Béééla! Mit jelent a magány?
- A magány egy olyan lelkiállapot, amikor az ember már elszigetelődött mindenkitől, vagy mindig is egyedül volt a környezetében, a tömegben, közben szomjazik a szép szóra, az igaz barátságra, a szeretetre, a szerelemre.
- Nagyon veszélyes tud lenni a magány akkor. Különösen a szeretet ünnepén. Nincs kinek venni ajándékot, nincs kivel megosztani az áhítatot. Fenn áll a veszélye a kiüresedésnek...
- Ehhez kellenek még sorscsapások is, drága Vilma! Mondjuk elég egy szeretett személy elvesztése, vagy a munkanélküliség, az értéktelenné tétel, a leírás. A világban dzsungel-törvények uralkodnak. Mások megérzik az érzelmi kiszolgáltatottságot és visszaélnek vele.
- Fél szeretni, barátkozni, s ezt tükrözi a tekintete, a vadak ilyenkor támadhatják a legjobban.
- Igen, aki magányos, alakja mutatja az állapotát. Lehajtott fejjel jár, összegörnyed a melle, mert szívében hatalmas fájdalmat hordoz. Olyan, mintha az egész világ fájdalmát magában hordozná.
- Lényegében így is van Bélám, mert nem tehet arról, hogy nem talál ott ahol él, hozzá hasonló társakat. Ez a város, vagy falu szegénységi bizonyítványa, hogy egy értékes embert hagynak elveszni, vagy kiközösítik.
- Néha azt hiszem, sokkal boldogabbak az egyszerűek. Mindenkivel tudnak perelni, bátran szembe szállnak mindenkivel és ez elégtétel számukra.
- Talán így születik meg az öngyilkosság gondolata is, miután az ember már mindent kipróbált, ami az egyedüllét szeretetlenségét enyhítené.
- Mire gondolsz, drága Vilma?
- Gondolok arra, hogy minőségi kikapcsolódásban gyönyörködjék: énekeljen, fessen, olvasson, írjon.
- Úgy tudom, Magdikának ez mind adott volt, egyszerre veszítette el az eszmei értékeit, tehetségeit, kincseit.
- Borzalmas csapás érte, ez már talán az utolsó volt életében. Tudod, gondolok itt a harmóniára, mely kívül-belül megmutatkozott benne. Ő csak a Szépséget csodálta emberben, dalban, ruhában, művészetben.
- Persze, senki sem érti, s azzal vigasztalják, hogy fogadja el magát olyannak, amilyen lett. Nem értik, hogy a Magdika sorsa mindenkié, mert örökre elveszítették, s mással nem pótolható.
- Mikor olyanná vált, mint egy minden ékességétől megfosztott koldus megbélyegzéssel, kínok között, a lelkisegély szolgálatot hívta fel néha telefonon, hogy ne tegye meg a végső lépést. Elég volt már az is neki, hogy pár szót válthatott valakivel, mert a tiszteletet, ami járt volna emberi méltóságának, soha nem kapta meg.
- Nem is értem, miért bántják a finom lelkű embereket, miért nem örülnek annak, hogy ilyenek is születnek időnként erre a vérben fürdő, gyászos Földre?
- Még olyan nem volt, hogy a tiszta szívű emberek életükben megkapják mindazt, ami jogosan járt volna. Gondolok itt a szerelemre is. A gonoszak egyetlen vágya a megsértése, megalázása, tönkretevése.
- Drága Vilma, amióta világ a világ, mindig egyedül éltek azok, akik sokat tudtak volna nyújtani a világnak minden hivatásban. Ha engedték volna érvényesülni őket, létrehozták volna azt a közösséget, amire sokan vágynak.
- Magdika is így volt, példa volt mindenki előtt. Aki közelről megismerte, pillanatok alatt hasonult hozzá. Tanított, anélkül, hogy tudott volna róla.
- Egyébként is olyan lelkes volt, hogy amit megtanult, egyből megosztotta másokkal. Egészséges kíváncsiság hajtotta, ezért értett meg másokat, még a rossz természetűeket is, mindent meg tudott magyarázni.
- Mert mindennek van magyarázata, Bélám, akár a világ titkainak is, melyek még rejtve vannak.
- Magdika ezt is megtapasztalta érthetetlenül és iszonyattal. Azt mondták neki előtte, hogy annyi mindent kibírt, hogy már mindent el fog viselni.
- Érthetetlen, a világ legérzékenyebb szív-embere a sötétség tetteinek megtapasztalásával és ennek magyarázatával segítség kérésként, materialista módon...
- Nehéz eldönteni, hogy ilyen helyzetben melyik állítás igaz: a magány, vagy az egyedüllét, egy bizonyos, hogy az elszigetelődése másoktól nem az ő hibája volt. Talán még az sem igaz, drága Vilma, hogy a tömegben élt egyedül, mert ezt mindennek lehetett nevezni, de életnek nem.
- Pedig Bélám, a Föld a harmonikus embereké is, azoké, akik az érintetlen természet tükörképei, mert ők olyanok, mint az esőcseppek a forróságban.
- Igen, Vilmám, nélkülük soha nem lett volna emberség, igazság és szeretet.
2016. június 13. |
|
|
0 komment
, kategória: Kohut Katalin |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
2016. Június
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
81 db bejegyzés |
e év: |
832 db bejegyzés |
Összes: |
7233 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Általános (1217)
- Belső kör (6)
- Család (6)
- Munka (10)
- Haverok (2)
- Iskola (4)
- "Darabokra hullik a Biblia..:" (25)
- A lélek rajza (12)
- A Nagy Karola-rejtély (18)
- A sánta Jézus -Edom Talmud (30)
- Állaatokról (54)
- Beat, Hippi, Punk, Rock (21)
- Dalok (92)
- Egészség, betegség (155)
- Éjszakáim, álmaim (124)
- Élők, vigyázzatok (2)
- Emberi bölcsesség és ami marad (646)
- Érzelmek (102)
- Esti, Jó éjszakát versek (23)
- Fejezetek a szexualitás ... (1)
- Filmajánló (60)
- Füzes László (53)
- Földönkívüliek (7)
- Gyermekeknek (25)
- Halottak napja (8)
- Horoszkópok (9)
- Hozzátok szólok, magyarok! (18)
- Idézetek (398)
- Időjelek - Leplezés (76)
- Ismeretterjesztő (139)
- Játék a tűzzel (advent) (17)
- Karácsonyi versek (33)
- Kelet örökségek (181)
- Kéz analízis (1)
- Kínzások és büntetések (1)
- Kodály Zoltán: Forr a világ (1)
- Kohut Katalin (1633)
- Könyvajánló (35)
- Köztársaság tér 1956 (21)
- Le nem fordított versek (7)
- Lélekemelő írások (216)
- Magyar nyelv (24)
- Magyarország harmoniakártyája (37)
- Marketing (16)
- Meditációk (4)
- Napi harmoniakártyáim (369)
- Napi jóslás (87)
- Névnapok eredete, versek (18)
- Nyugati örökségek (10)
- Otthoni munka (4)
- Receptek (160)
- Rock Évkönyv 1981. (37)
- Számmisztikai elemzések (12)
- Szépség, fitness (45)
- Szólások, mondások (1)
- Szórakozás (13)
- Történetek, novellák (58)
- Újévi köszöntők (19)
- Vas-Forgószél 1945-től (65)
- Versek (356)
- Viccek (249)
- Viselkedés kultúra (10)
- Ünnepek (121)
- Zirkuli Péter: Katalin (29)
|
|
|
|
- Ma: 44
- e Hét: 452
- e Hónap: 12157
- e Év: 51158
|
|
|