Kohut Katalin: Várok,Márai Sándor: Szívdobogás,Márai Sándor: Föld, - kohlinka Blogja - "Darabokra hullik a Biblia..:",A lélek rajza,A Nagy Karola-rejtély,A sánta Jézus -Edom Talmud,Állaatokról,Beat, Hippi, Punk, Rock,Dalok,Egészség, betegség,Éjszakáim, álmaim,Élők, vigyázzatok,Emberi bölcsesség és ami marad,Érzelmek,Esti, Jó éjszakát versek,Fejezetek a szexualitás ...,Filmajánló,Füzes László,Földönkívüliek,Gyermekeknek,Halottak napja,Horoszkópok,Hozzátok szólok, magyarok!,Idézetek,Időjelek - Leplezés,Ismeretterjesztő,Játék a tűzzel (advent),Karácsonyi versek,Kelet örökségek,Kéz analízis,Kínzá,

Belépés

			kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen.			Szendrei Klaudia 1958.03.07 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 3

Kohut Katalin: Várok

2016-06-22 23:17:18, szerda

	Kohut Katalin: Várok Először a szerelem ereje, a remény, majd a gyorsan pergő évek után a Halál kívánság éltetett. Megfogalmazni a rettenetet, gyalázatot hogy lehet, és ki nyújtana segítő kezet? Már üres az akarat, a szó, értelmetlen és gátolt minden akarat. Börtön karmában az egyetlen élet, végtelen mese és tisztulás... Elvetélt tehetség, harmónia lopás, koldus-lét és betegség, szűk, zsúfolt kalitka, elnémult csengő hang, ráz a nagyfeszültség. Börtönőrök felügyelnek, megmentőktől pörölnek. Öregség - csak játék? Várok megnémulva. Untattak a hétköznapok, ünnep volt a jóság, a szeretet, megtartotta a szívemet. Végtelen álom a szabadulás. 2016. június 22.

0 komment , kategória: Kohut Katalin

Márai Sándor: Szívdobogás

2016-06-22 21:06:05, szerda

	Mentől többet s megbízhatóbbat tudok az írásról, annál nyugtalanabbul töltöm el a félórát vagy a perceket, melyek az írás, a cselekvés tényét megelőzik. Ez a szívdobogás, ez a szorongás, mely figyelmeztet, hogy már nem lehet halogatni a munkát, s mindjárt megtörténik az, amit aztán nem lehet többé jóvátenni: ez a szívdobogás nem enyhül az évekkel és a tapasztalattal. Mindegy, mit írsz - könnyű cikket, robotba vagy valamilyen bonyolult és finnyás prózát, egy regény nagy jelenetét -, minden írótt szó ugyanabból az anyagból készül, s felelősségünk végzetes. Minden szó azonos velünk, legigazibb énünkkel. Hiába akar csalni az író, hiába veszi félvállról dolgát: a szívdobogás, mellyel a munkához közeledik, figyelmezteti, hogy életével és halálával, becsületével és sorsával, szívével és értelmével ír. Ezért nincs is ,,nagy" és ,,kis" írás. Csak igazi van. S ezért olyan végzetszerű, olyan halálosan szomorú minden igazi írás. Mintha elkövetett volna az ember valamit; s minden cselekedet reménytelen.

0 komment , kategória: Emberi bölcsesség és ami marad

Márai Sándor: Föld

2016-06-22 21:04:52, szerda

	A szálloda előtt kukoricanadrágos és szalmakalapos emberek ássák a földet. A föld, mikor így kiássák az aszfalt alól, sápadt és szürke. Miből van? Nem tudja senki. Egyszer beszáradt a tenger, s csigák, kagylók, vízilények, ásványi anyagok összesűrűsödtek. Néhány százezermillió év őrölte, porlasztotta e hulladékot. Fölemelem egy göröngyét, és morzsolgatom. Ismerős, olyan ismerős, mint a nagy általánosságok, mint az élet, a halál. Nincs íze, nincs illata. Minden lehetőség benne van. Morzsolom, szagolgatom. Emlékezem, ismerkedem vele. Ismerjük meg egymást, készüljünk fel a találkozásra. Szokjunk össze, föld.

0 komment , kategória: Emberi bölcsesség és ami marad

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 3

Kategóriák

Keresés

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum

Látogatók száma

Szótár