Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Márai Sándor: Gyász
  2016-06-03 20:10:50, péntek
 
 

Mikor Z., a nagy politikus és nagy barát, meghalt, elmentem búcsúzni hozzá. Dolgozószobájában feküdt, a nagy kereveten, íróasztala előtt, könyvesszekrényei és iratokkal, újságokkal megtömött polcok között. Megálltam a halott előtt, és lehajtottam fejem. Csendesen álltam így. De akkor egy érzés és kényszer, mely mindennél erősebb volt, arra késztetett, hogy a könyvespolcokon keresni kezdjem könyveimet. Kezdetben szemérmesen nézelődtem, később szemérmetlenül és mohón. Mindössze egy kötetet találtam csak, egy poros kötet regényt, két jogtudományi mű között. Akkor összeszorította valami szívem; s mérhetetlen gyászt éreztem.		  
 
0 komment , kategória:  Emberi bölcsesség és ami marad  
Márai Sándor: A zenész
  2016-06-03 20:09:39, péntek
 
 
Meghalt a zenész, a nagy zenész. Amit művéből rögzíteni lehetett, megőrzi a hangjegyfüzet, a viaszlemez. De az a másik zene, melyet nem írt le, melyet csak hegedűje ismert - s azok, akik hallották e hegedűt -, örökre elhallgatott. Ez a hallgatás tragikus.
Valami elvész bennünk, mindannyiunkban, a kicsikben, a névtelenekben is; valami, amit nem lehet írásba, képbe vagy hangjegyfüzetbe rögzíteni. Mindenkinek van egy kis zenéje, ami ő, az ő kis művészete. A nagy író után megmaradnak könyvei, a nagy művész után képei vagy szobrai, a nagy zenész után megmarad a dallam, a ,,tétel", melyet jegyekkel fölírt egy darab papírra. De a művészet más is. Minden művésszel elvész valami, aminek a mű következménye volt; s ez a veszendő tartalom az igazi művészet. Mi volt ez a másik, ez az igazi művészet? Alapérzés, melynek a mű csak kicsengése.
S a színész, az előadóművész után mi marad? Néhány fénykép, egy arc, egy kéztartás emléke. Az anyag és a lélek, melyek e művészi tüneményt alkották, néhány élvező lélek tükrét karcolták meg; ezekben a lelkekben él az előadóművész - kis ideig - tovább. Mit tudunk Talma művészetéről? Elillant az időben. Hová kallódott az élmény, melyet egy Paganini, Viotti, Vieuxtemps adott korának? Valahol van ez a zene is, ez az íratlan, ég és föld között.
Csak a művész, aki rögzíti művét, tud valamennyire harcolni a halállal.		  
 
0 komment , kategória:  Emberi bölcsesség és ami marad  
Kohut Katalin: Már nincs otthonom
  2016-06-03 19:40:04, péntek
 
 

Régi csöves udvarlóm meghívott két napos ausztriai-német kirándulásra. Éppen kórházból jöttem ki nagyon elesett állapotban, de gondoltam, hogy ezt nem hagyhatom ki, s kipróbálhatom alapfokú német nyelvtudásomat is.
Arra nem gondoltam, hogy az országutakból többet látok majd, mint a két országból, ezért fárasztónak és értéktelennek tűnt az utazás.

Balatont elhagyva megcsodáltam a tiszta uzsonnázó helyeket, csárdákat. Olyannak tűnt, mintha egészen más országban járnék, úgy éreztem magam, mintha mesébe csöppentem volna, ahol minden jó és szép. A határnál a színesség vonzott, a mindenhová tartozó tömeg. Jól megnéztem egy török férfit furgonjával,több lefátyolozott feleségével. Ez kölcsönös volt, kísérőm meg is jegyezte éllel, hogy szemeztem a törökkel.
Első állomás Bécsújhely volt. Egy kávézóba mentünk, ahol magam kértem ki németül a kávékat. Aztán egy magyaroknak fenn tartott áruházba vezetett utunk, szép fehérneműket és egy fekete szoknyát vásároltam.

Hosszú országúti monotonság során megfigyeltem pár számomra értékes információt. A boltokban a tejet csak üvegekben árulták, ott nem volt műanyag zacskó. A pihenőhelyeken tusolni is lehetett a sofőröknek és utasoknak.
A lakosok kis tanyákon, falvakban éltek, ahonnan utak vezettek az autósztrádára, általában bejártak a nagyobb városokba dolgozni. Mindenki segítőkész és udvarias volt.
München belvárosába érve, gyalogosan indultunk neki a városnak. Úgy járkáltam a macskaköves kis utcákon, mintha jó messziről haza érkeztem volna. Az ablakokon nem volt függöny, nem illett benézni a másik lakásába, házába, ezt valamennyien tiszteletben is tartották. Kocsmák nem voltak, a magyaroknak a törökméz árusok pult alól árulták a pálinkát.
Lényegében a városnézés nagyjából kimerült a titkos szeszárusítók felkutatásában. Azért itt is akadt értékes látnivalóm. A házak nem voltak körbekerítve, a kerékpárok nyugodtan álldogáltak az udvaron, mintha hírből sem ismernék az eltulajdonítást. A lépcsőkre kipakolták a már nem használt ruhaneműt, mert aznap éppen azt szállították el a köztisztaságiak. Másnap újságpapírok, harmadnap üvegek... kerültek ki a házak elé.

A visszafelé vezető úton megálltunk Augsburgban, egy hatalmas ruházati bolt mellett. Nem volt időm a szokásom szerinti bámészkodásra, gyönyörködésre a város nevezetességeiben. Az üzletben az éppen akkor divatos csipkés ruhákat és overállokat árulták. Bármelyiket vettem fel, mindegyik hosszabb volt a lábamnál legalább harminc-negyven centivel, mintha ott az asszonyok majdnem két méteresek lennének. Magasságom miatt kicsit törpének éreztem ekkor magam, s már többé nem nyaggattam rám való ruháért az eladónőt.

Megláttam egy könyvesboltot, bementem. Kiválasztottam négy verses könyvet, csak úgy találomra. Erich Friedtől két kötetet, Herta Steiner és Christian Morgenstein könyveit. Kísérőm felháborodott azon, hogy könyvekre akarom elkölteni a pénzemet. A fizetéskor meglepődtem azon, hogy szolid számlázás mellett ajándékként csomagolták be az ereklyéimet egy köszönő levél kíséretében. Mai napig nem tudom, mennyit számlázhattak, ugyanis a verses kötetekre ott nem illik ráírni az árat, mert általában ajándékba veszik őket. Talán azzal is tisztában vannak, hogy a könyveknek, különösen a verseknek eszmei értékük van.

Nagyon szerettem volna látni Bécset, de a többiek nem voltak rá kíváncsiak, így haza felé tartottunk fáradtan és kialvatlanul, én pár értékes felfedezéssel. A macskakövek már nem vonzanak, azóta rájöttem, hogy nekem nincsen otthonom.

2016. június 3.		  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2016.05 2016. Június 2016.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 81 db bejegyzés
e év: 832 db bejegyzés
Összes: 7245 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1045
  • e Hét: 2932
  • e Hónap: 5291
  • e Év: 57557
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.