A balról jövő gyurcsányozás vége,Álhír:,Na ugye...mekkora nagy ellenzéke a Jobbik a Fidesznek.,A kormány 71 millióért rendel Rákay Philip könyveket,Naponta 2 milliárd forint jött Magyarországra az elmúlt 12 é, Nem találtak kartellezést a nyomozók Orbán vejének volt cég,Gyere haza, szükség van rád,Már a német nyugdíjasok sem akarnak Magyarországra jönni?, Fideszes puccstól tart Novák Előd – interjú, Amit a Fidesz megvéd neked, azt el is lopja tőled, - zgfumag Blogja - Elgondolkodtató,Elmúlás,Érdekesség,Humor,

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1/3 oldal

Bejegyzések száma: 26

A balról jövő gyurcsányozás vége

2016-06-08 22:09:41, szerda

	A balról jövő gyurcsányozás vége 2016. június 06. - Európa Kávézó Dunaújváros erősen beüzent az MSZP-nek. A baloldali szavazó nem szereti, ha az MSZP a Fidesszel működik együtt, és nem köt szövetséget a többi ellenzékivel. És a baloldali szavazó azt is utálja, ha az MSZP gyurcsányozik. Ha lett volna ellenzéki összefogás, a Fidesz a dunaújvárosi mandátumot is elvesztette volna. Az MSZP azonban segített Orbánnak. Íme néhány tanulság: 1. Nagy volt az arca a dunaújvárosi MSZP-nek, bizonyos Pintér Attilának. Simán bemondott valami felmérést, hogy az ő jelöltjük, Selyem József mennyire ismert a körzetben, bezzeg a DK-s Huszti Zsolt nevével alig találkoztak. Selyem tényleg ismert volt, hiszen több, a Fidesszel kötött mutyit megszavazott. Sajnos, az a gyanú beigazolódni látszik, hogy az MSZP azért rúgta fel a megállapodást a DK-val, és indított saját jelöltet, mert a Fidesz, a Pintér rokonának adott trafik után ezt várta el tőlük. És a baloldali szavazó büntetett. 2. Részeként a dunaújvárosi kampánynak és az MSZP tisztújításának több szocialista politikus is úgy érezte, bele kell rúgnia korábbi elnökébe és miniszterelnökébe. Közös holdralövést vizioinált Orbán és Gyurcsány számára Harangozó Tamás, majd Gyurcsányt a múltnak nevezte Tóbiás József és Botka László. (Amúgy utóbbi kettő már jóval Gyurcsány előtt képviselő lett az MSZP-ben, Harangozó pedig Gyurcsány 2006-os svungjával nyert mandátumot...) Dunaújvárosban a DK 24 százalékot kapott, az MSZP 9-et. Gyurcsány pártja két és félszer több támogatót talált. Ergo: a baloldali szavazó büntetett a gyurcsányozásért. 3. Ha a PM és az MSZP beállt volna a korábbi megállapodás szerint a DK jelöltje mögé, akkor a Fidesz elvesztette volna a dunaújvárosi mandátumot. A fő bűnös az MSZP, de a helyben jó jelöltet találó, végre kimutatható eredményt produkáló PM azonban szintén tettestárs a mandátum ellenzéki elvesztésében. Nincs alternatívája annak, hogy közös demokratikus ellenzéki jelölt induljon a körzetekben. Ha nem így van, a választási matek bünteti az ellenzéket - és segíti a Fideszt. 4. Érdekes lehet, hogy a szocialisták tisztújítását hogyan befolyásolja a dunaújvárosi bukás. Talán történelmi pillanat ugyanis, hogy egy időközi választáson egy önállóan induló MSZP-s jelölt 10 százalékot se érjen el. 5. Volt már olyan, hogy önkormányzati választáson a DK legyőzte az MSZP-t, Ez már majdnem megtörtént az európai parlamenti választáson is, ahol alig egy százalék lett a különbség a szocialisták javára, de az EP-voksoláson Budapesten Gyurcsány már megverte a szocialistákat. A mostani eredmény - DK 24, MSZP 9 - azt jelzi, hogy trendforduló lehet a baloldalon. 6. A DK most először ért el 20 százalék fölötti eredményt. Úgynevezett politológusok gyakran írták le, hogy éppen mi az "üvegplafon" a Demokratikus Koalíció számára. Ezt azt jelenti, hogy Gyurcsány annyira megosztó személyiség, és annyira Őszöd és a karaktergyilkossági kísérletek foglya, hogy erősen korlátos a szavazatszerző képessége. Hívták a DK-t egyszázalékos pártnak. Amikor meglett az 5, akkor azt mondták, sosem lesz 10. Aztán az is meglett. Most már van egy 23 százalékos adatuk is... A DK amúgy csendesen a Jobbikot is megverte Dunaújvárosban. 7. A közvéleménykutatók pártszimpátiát mérő adatai pontatlanok. Dunaújváros azt mutatja, hogy a DK népszerűbb, mint az MSZP. Akik látták a kampányt, mondják, hogy helyi szervezete is erősebb volt a szocialistákénál. 8. 2014-hez képest a Fidesz és a Jobbik szavazatokat vesztett, a demokratikus ellenzék pedig nyert. Ezért is különösen fájó, hogy mégis Orbán vitte el a mandátumot. Ha az MSZP ettől sem józanódik ki, és száll le a magas lóról, akkor tényleg nagy bajban lesz az ország 2018-ban. http://europakavezo.blog.hu/2016/06/06/a_balrol_jovo_gyurcsanyozas_vege

0 komment , kategória: Általános

Álhír:

2016-06-08 22:00:10, szerda

	A kormány az alacsony világpiaci árak miatt kénytelen kompenzálni a bevételkiesést a költségvetés finanszírozása érdekében. Ezért megszavazásra került, hogy az alacsony árakat külön adóval egészítenék ki. Ez egyenlőre az üzemanyagokat és a WC pumpát érinti.

0 komment , kategória: Általános

Na ugye...mekkora nagy ellenzéke a Jobbik a Fidesznek.

2016-06-08 21:17:37, szerda

	Na ugye...mekkora nagy ellenzéke a Jobbik a Fidesznek. Annyiszor segítik ki egymást ,ahányszor kell. ez a terror ellenes törvény sok mindenre jó lehet... mert ugye, terrorhelyzetben nehogymá nagy tömeges tiltakozások lehessenek... esetleg egy sztrájk....még belegondolni is...hm. AZ ÁRULÓK LISTÁJA. EZEK SZAVAZTAK IGENNEL (FIDESZ+KDNP+JOBBIK). Teljhatalmat szavaztak Orbánnak: Ágh Péter Fidesz B. Nagy László Fidesz Balla György Fidesz Balla Mihály Fidesz Balog Zoltán Fidesz Bánki Erik Fidesz Bányai Gábor Fidesz Bartos Mónika Fidesz Becsó Zsolt Fidesz Bencsik János Fidesz Dr. Bene Ildikó Fidesz Bíró Márk Fidesz Bodó Sándor Fidesz Boldog István Fidesz Bóna Zoltán Fidesz Budai Gyula Fidesz Csenger-Zalán Zsolt Fidesz Cseresnyés Péter Fidesz Csizi Péter Fidesz Csöbör Katalin Fidesz Czerván György Fidesz Dr. Czomba Sándor Fidesz Czunyiné Dr. Bertalan Judit Fidesz Dankó Béla Fidesz Demeter Zoltán Fidesz Dunai Mónika Fidesz Farkas Flórián Fidesz Farkas Sándor Fidesz Dr. Fazekas Sándor Fidesz Dr. Fónagy János Fidesz Font Sándor Fidesz Dr. Galambos Dénes Fidesz Gelencsér Attila Fidesz Dr. Gulyás Gergely Fidesz Gyopáros Alpár Fidesz Győrffy Balázs Fidesz Hadházy Sándor Fidesz Halász János Fidesz Hende Csaba Fidesz Hirt Ferenc Fidesz Dr. Hoppál Péter Fidesz Horváth István Fidesz Horváth László Fidesz Dr. Hörcsik Richárd Fidesz Jakab István Fidesz Kara Ákos Fidesz Dr. Kerényi János Fidesz Kontrát Károly Fidesz Kósa Lajos Fidesz Dr. Kovács József Fidesz Kovács Sándor Fidesz Dr. Kovács Zoltán Fidesz Kövér László Fidesz Kubatov Gábor Fidesz Kucsák László Fidesz L. Simon László Fidesz László Tamás Fidesz Lázár János Fidesz Lezsák Sándor Fidesz Manninger Jenő Fidesz Dr. Mátrai Márta Fidesz Dr. Mengyi Roland Fidesz Dr. Molnár Ágnes Fidesz Dr. Nagy István Fidesz Németh Szilárd István Fidesz Németh Zsolt Fidesz Nyitrai Zsolt Fidesz Orbán Viktor Fidesz Pánczél Károly Fidesz Dr. Pesti Imre Fidesz Petneházy Attila Fidesz Pócs János Fidesz Pogácsás Tibor Fidesz Dr. Pósán László Fidesz Potápi Árpád János Fidesz Dr. Répássy Róbert Fidesz Révész Máriusz Fidesz Riz Gábor Fidesz Rogán Antal Fidesz Dr. Salacz László Fidesz Dr. Selmeczi Gabriella Fidesz Dr. Simon Miklós Fidesz Simon Róbert Balázs Fidesz Simonka György Fidesz Szabó Zsolt Fidesz Szabolcs Attila Fidesz Szatmáry Kristóf Fidesz Dr. Szűcs Lajos Fidesz Tállai András Fidesz Dr. Tapolczai Gergely Fidesz Tasó László Fidesz Tessely Zoltán Fidesz Dr. Tiba István Fidesz Tiffán Zsolt Fidesz Dr. Tilki Attila Fidesz Törő Gábor Fidesz Dr. Turi-Kovács Béla Fidesz Tuzson Bence Fidesz V. Németh Zsolt Fidesz Vantara Gyula Fidesz Varga Gábor Fidesz Varga József Fidesz Varga Mihály Fidesz Vargha Tamás Fidesz Dr. Vas Imre Fidesz Vécsey László Fidesz Vigh László Fidesz Dr. Vinnai Győző Fidesz Dr. Vitányi István Fidesz Dr. Völner Pál Fidesz Witzmann Mihály Fidesz Dr. Zombor Gábor Fidesz Zsigó Róbert Fidesz Ander Balázs Jobbik Apáti István Jobbik Bana Tibor Jobbik Dúró Dóra Jobbik Egyed Zsolt Jobbik Farkas Gergely Jobbik Gyöngyösi Márton Jobbik Dr. Gyüre Csaba Jobbik Hegedűs Lorántné Jobbik Kepli Lajos Jobbik Kulcsár Gergely Jobbik Dr. Lukács László György Jobbik Magyar Zoltán Jobbik Mirkóczki Ádám Jobbik Novák Előd Jobbik Rig Lajos Jobbik Sneider Tamás Jobbik Dr. Staudt Gábor Jobbik Szávay István Jobbik Szilágyi György Jobbik Vágó Sebestyén Jobbik Volner János Jobbik Vona Gábor Jobbik Z. Kárpát Dániel Jobbik Dr. Aradszki András KDNP Firtl Mátyás KDNP Földi László KDNP Dr. Hargitai János KDNP Harrach Péter KDNP Dr. Hoffmann Rózsa KDNP Hollik István KDNP Dr. Latorcai János KDNP Móring József Attila KDNP Dr. Rétvári Bence KDNP Dr. Semjén Zsolt KDNP Dr. Seszták Miklós KDNP Dr. Simicskó István KDNP Soltész Miklós KDNP Szászfalvi László KDNP Dr. Vejkey Imre KDNP

0 komment , kategória: Általános

A kormány 71 millióért rendel Rákay Philip könyveket

2016-06-08 21:06:20, szerda

	Holnapi hír: "Módosul a NAT, kötelező olvasmány lesz Rákay Philip könyve" Legalább vége lesz a wc papír hiányának. Rosszul csinálják. Minden nebulónak kéne ajándékba venni egy ilyen 2 kötetes könyvet, és a következő hónapban meg kikérdezni a helyi önkormányzathoz vagy kormányablakokhoz egyesével behívva a kedves szülőket. ez a szervilis talpnyaló - aki évek óta szolgálja ki a diktátort - ír valamit, és ezt közpénzből megvásárolják. szóval, ha kikormozod a diktátor púzóját, akkor jól élsz. Tállai majd kiadja a " Kedvenc ételmaradékaim" című képesalbumát, kósa a " nem kell félni, 20 % nem fog fájni" című visszaemlékezését, Dajcs " a feleségeim elverték rajtam a port" című családdrámáját, kövér " a bajszom tudja" gondolatgyűjteményét...természetesen rovásírással...és a többi féreg is a sajátját. hasonló körülmények között, állami megrendelésre **************** A kormány 71 millióért rendel Rákay Philip könyveket Botos Tamás POLITIKA június 7., kedd 9:36 A hétfői Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a kormány összesen 71,3 millió forintot csoportosított át, hogy Rákay Philip a Szabadság tér '89 - a rendszerváltoztatás aktái című köztévés műsorából készített kétrészes könyveiből vásároljon. A műveket iskolákba, és könyvtárakba szánják. A Blikk szerint a kétkötetes mű jelenleg 12 ezer forintba kerül a boltokban, tehát 71 millióból mintegy hatezer darabot vásárolhat a kormány. http://444.hu/2016/06/07/a-kormany-71-millioert-rendel-rakay-philip-koenyveket

0 komment , kategória: Általános

Naponta 2 milliárd forint jött Magyarországra az elmúlt 12 é

2016-06-08 20:54:08, szerda

	Az felmerul a gondok kozt, hogy a politikai elit szarra lopta a magyar polgarokat, megnyomoritotta oket, es felelte a jovojuket? Nem. Mert azt nem ellopták, hanem "megvédték". Elvitték biztos helyre. Offshore számlákra. A magyar nép történelmileg egy gyámoltalan szerencsétlen elnyomott nép. A génjeinkben van, hogy így éljünk, elnyomás alatt. Ki kéne cserélni egy sikeres országból származó emberrekkel a kárpát medence lakosságát, hogy itt valaha is bármit el lehessen érni. Ami magyar, az reménytelen. Senki sem kényszerítette ránk ezeket a kormányokat és senki sem akadályozta meg hogy elzavarjuk őket. Önszántunkból nézzük végig birka módon ahogy ellopják az ország jelenét, jövőjét. És egy szavunk sincsen, sőt,majd akkor, ha valami ismét fenyegetné az ingyen pornót. Rajtam kívül is sokan tudják, hol van. Hiszen Magyarország hobbiország. Hobbistadion a miniszterelnöknek, hobbikisvasút is, no meg a többieknek is hobbistadion. Kerékpárutak a 100 ezer hobbibiciklistának, - lenyúlva a pénz javát -, normális közutak helyett, szökőkutak és főterek a polgármestereknek és sleppjüknek, valamint ráérős rajongóiknak. Hatalmas sör-bor-pálinka- kolbász és gulyásfesztiválok kulturális rendezvények címszó alatt, sokak alkoholizmusának, mások feneketlen zsebének támogatására. Különféle konzultációk és politikai sandaságok reklámozása. És még folytathatnám, hogy Brüsszel is megértse... Szerintem értik ők jól, csak kicsik vagyunk és jelentéktelenek még összeg szerűen is, de a geopolitikai helyzetünk kényes.Inkább kuncogva könyveli a magyarországi kiadásokat a veszteség rovatba. ************* Naponta 2 milliárd forint jött Magyarországra az elmúlt 12 évben. Hol van? Magyari Péter ma 10:05 Legalább tízezermilliárd forint érkezett az EU-tól Magyarországra az elmúlt 12 évben. Ez naponta 2,2 milliárd forint. Csodát várt ettől a pénztől az ország. De nincs sok látszatja ennek a rengeteg pénznek a magyar gazdaságban. Ahogy néhány hónapra leálltak a kifizetések, a magyar növekedés is megbicsaklott, egyszerű lélegeztetőgépe lett az uniós apanázs a magyar gazdaságnak. Arra viszont jó volt a rengeteg pénz, hogy a politika új tőkés elitet hozzon létre maga körül. A támogatások jelentős részét feléltük. A végső mérleg valamivel több csak a nullánál. Történelmi lehetőség maradt ki. Tizenkét éve, amikor Magyarország az Európai Unió tagja lett, és éppen Medgyessy Péter volt a miniszterelnök, nagyon komolyan arról beszéltek a politikusok mindegyik oldalon, hogy aki a 2006-os választást megnyeri, az onnantól kezdve legalább 12 évig kirobbanthatatlan lesz a hatalomból, annyi sok pénz jön majd uniótól. Aztán pedig arról beszéltek fejlesztéspolitikával foglalkozó szakemberek, hogy ennyi pénzt tulajdonképpen el se lehet költeni, és akármilyen abszurdul hangzik, valós probléma, hogy nem találnak majd helyet minden eurónak. Felfoghatatlan méretű aranyeső lázában voltak sokan, és arról szóltak a várakozások, hogy Magyarországra sosem látott fejlődés köszönt. Ahogy jött a pénz, jöttek a botrányok is: csalásokról, abszurd adminisztrációs kényszerekről, brüsszeli büntetésekről, értelmetlen beruházásokról, a rendszer leállásáról szóltak a hírek. Az igazán nagy összegek 2008 második felétől érkeztek, pont akkortól, amikor a gazdasági világválság beütött, és ez hatalmas visszaesést hozott a magyar gazdaságra is. Ebben a helyzetben nem látszott a nagy virágzás. A 2010-es kormányváltáskor pedig az átszervezések miatt legalább egy évre leállt az egész rendszer, így érdemben 2012 óta élvezheti a magyar gazdaság az EU-s támogatások hasznát. Már, ha valóban van haszna. Mert most már erről is egyre élénkebb viták vannak. Korrumpált, torzított Az egyik jelentős kritika szerint az EU-s pénzek szerepe az lett, hogy a hatalom egy új tőkés elitet hozzon létre maga körül, illetve kliensrendszert építsen, és emiatt a korrupció sosem látott mértékben határozza meg a gazdaságot. Az értelmezés szerint az elmúlt évtizedben azért is durvulhatott el ennyire a magyar belpolitika, mert egyre több pénzre lehetett rámenni az EU-s támogatások miatt. Az ennél valamivel óvatosabb kritika nem teljesen független ettől, de csak annyit állít, hogy átgondolatlan beruházásokkal és napi működések finanszírozásával elherdálta Magyarország a történelmi lehetőségét a felemelkedésre. Továbbá a piaci folyamatok torzításával ezek a pénzek eltérítették a normális fejlődési pályájáról a magyar gazdaságot. Hol van a pénz? Nagyon nagy összegről, az állami önrésszel együtt, 2004-től számítva több mint 10 ezer milliárd forintról van szó. Ebből húsz 4-es metrót lehetne építeni, vagy két és félszer felhúzni Paks 2-t. Idén például a magyar állam összesen 16969 milliárd forintot tervez elkölteni összesen, ez az idei költségvetés teljes kiadási összege. Az elmúlt évtized egyik kulcskérdése, hogy mi lett az EU-tól jött pénzzel. A kérdés feltevésének azért van különös aktualitása, mert éppen egy átmeneti időszak van. Az előző EU-s pénzügyi támogatási ciklus már kifutott, az újból pedig még nem jött pénz. Az utóbbi hetekben elhangzott néhány erős állítás a pénz eddigi felhasználásáról. A Világgazdaság májusi konferenciáján hangzott el ez a mondat: ,,Ha a jelenlegi irányok, keretek mentén költi el az ország az EU-pénzt, akkor az Magyarország legnagyobb tragédiáját okozhatja". Közben ugyanezekben a napokban szakértők sora magyarázta el, hogy a 2016 első negyedévi GDP-adat azért lett ennyire rossz, mert pont ebben a negyedévben nem jött pénz az EU-tól. Az utóbbi évek magyar növekedését kizárólag az EU-s pénzeknek köszönhettük e magyarázat szerint. Ezt a tézist erősítik a beruházások drámai visszaeséséről szóló első negyedéves adatok is. A két értelmezés látszólag ellentmond egymásnak: az egyik ártalmasnak, a másik a magyar gazdaság megmentőjének állítja be az EU-s pénzeket, ám valójában a két magyarázat nem zárja ki egymást. Mert ha tényleg az EU-s pénzek elmaradása okozza a stagnálás közeli helyzetet, akkor ez azt is jelenti, hogy az elmúlt évtizedben érkezett tízezermilliárd forint nem bírta beindítani a gazdaságot, hanem úgy éltük fel a pénzt, hogy abból nem lett semmi olyan, ami már a saját lábán is megáll. A többi 2004-ben csatlakozott, az egykori szovjet blokkhoz tartozó országban is ugyanúgy leálltak idén az EU-s pénzek, mégis mindenütt sokkal élénkebb maradt a növekedés. Ez arra utal, hogy a magyar gazdaságot az EU-s pénzek lélegeztetőgépként tartják életben, maradandó hatás nélkül. Tényleg csak jön a pénz magától? Két érv szokott elhangozni arról, hogy ez a rengeteg pénz nem alamizsna, nem ajándék, hanem nagyon komoly ára van, és ezt figyelembe kell venni a mérleg megvonásakor, és ezért sosem volt reális csodát várni tőle. Az egyik érv, hogy Magyarország maga is tagdíjat fizet az EU-nak, vagyis nem csupán jön, hanem megy is a pénz. A magyar befizetés azonban eltörpül a Brüsszelből jövő összegekhez képest. 2006 óta nem volt olyan év, amikor a különbség egymilliárd euró alatt lett volna Magyarország javára, 2014-ben pedig már 5,68 milliárd euró plusszal zártunk. GNI-arányban Magyarország a legnagyobb kedvezményezettje volt abban az évben az EU-nak a tagállamok között. Az egy főre jutó összes támogatás tekintetében az elmúlt években Litvánia után a másodikak voltunk. Tehát a tagdíj közel sem visz annyit, hogy érdemben rontsa az egyenleget. A másik érv már sokkal komolyabb: Magyarország (és a többi csatlakozó ország) megnyitotta piacát azoknak a régi tagállamoknak, amelyek az EU nettó befizetőiként a Magyarországra is áramló pénzt összedobják. Az áru és a tőke szabad áramlásával rövid távon a nyugati tagállamok jártak jobban. Osztrák banktól felvett hitelből vettünk német autót, kiderült, hogy olcsóbb Spanyolországból a sarki közértbe hozni a kígyóuborkát mint Békés megyéből, és a példák még nagyon hosszan sorolhatók. Azt pedig nem is kezdte el senki sem kiszámolni még, hogy az EU-s támogatásokból mennyi ment rögtön vissza a nettó befizetőkhöz: mennyit vitt haza a Strabag, a Colas vagy a Swietelsky az uniós pénzből épített utakból, hány finn Nokia telefont vettek kistérségi projektgazdák valamelyik felzárkóztatós program eszközbeszerzési keretéből, satöbbi. Egy lengyel kutatás szerint a hozzájuk érkező támogatások akár 60 százaléka is visszaáramolhatott a nyugati cégekhez. De mégse ilyen egyszerű mérleget vonni, hiszen a felépített dolgok itt maradnak, az eszközök itt hajtanak hasznot, itt szed utánuk áfát az állam, itt kell embereket felvenni a munkákhoz. Ráadásul a piacnyitással az egyébként is globálissá váló kereskedelemben arra kényszerülnek a magyar vállalkozások, hogy versenyképes termékekkel igyekezzenek kilépni a piacra, hosszabb távon így akár hasznos is lehet az új helyzet, a ,,teher alatt nő a pálma" elv alapján. Továbbá az olcsóbb keleti munkaerő miatt a nyugati cégek nem csupán lerabolják az itteni piacokat, hanem ideális esetben be is fektetnek és munkát is adnak. Ám akármilyen összetett kérdés is ez, annyi bizonyos, hogy az EU-s pénzek végső soron azért járnak a szegényebb országoknak, hogy kompenzálják őket a piacnyitással elszenvedett veszteségekért. Ezt Brüsszelben is leginkább így tartják, sőt, létezik olyan vélemény is, hogy a támogatásokkal azt is biztosítani akarták a nyugatiak, hogy legyen egy eszközük, amivel a keleti politikusokat féken tudják tartani, ha kell. E pénz regulázó eszközként különösen a 2008-as válság óta értékelődött fel, mert miközben az eurózóna államait egyre szigorúbb gazdaságpolitikai szabályok kötik, addig a többiekkel szemben az EU tehetetlen maradt. A legnagyobb támogatási pénzeket viszont éppen a zónán kívüliek veszik fel, és ennek a keretnek a visszatartásával már ők is fenyegethetők. Nulla felett egy kicsivel A 2007-2013-as ciklus költéseiről a legalaposabb tanulmányt a Hétfa Kutatóintézet készítette. (A kifizetések e ciklus pénzeiből 2015 végéig tartottak.) Ők hozzáférést kaptak az összes pályázat kifizetési adataihoz, amelyeket egyedül a Miniszterelnökség őriz. Óvatosan megfogalmazott végső értékelésük nem nyújt túl kedvező képet: valamivel nulla feletti pozitív eredményt mutattak ki. Vizsgálatuk szerint a GDP 0,3 - 2 százalékkal lett magasabb, mintha nem jöttek volna ezek a pénzek, attól függően, hogy melyik évet nézzük. A legnagyobb, 2 százalékos növekedést a ciklus végén, tehát az elmúlt években mérték, ám ennek a fele csak egyszeri hatásokból áll össze, vagyis az érdemi, fenntartható növekedés még ekkor is csak 1 százalék körüli lehetett. Ennél is kínosabb az az adat, ami szerint 81 ezer ember köszönhette csak az állását az EU-s pénzeknek, de háromnegyedük csak a projektek idejére kapott munkát. Vagyis hosszabb távon alig 20 ezer ember jutott munkához e rengeteg pénznek köszönhetően. Az EU-s pénzek legnagyobb kedvezményezettje az építőipar volt, ide ment a teljes támogatás közel harmada. Éppen ezért a legtöbb munkahelyet is itt teremtették az EU-s pénzek, azaz jórészt idénymunkára felvett és alacsony képzettségű munkások jutottak lehetőséghez. ,,A nemzetgazdaság átlagában nézve minden 1 milliárd forint támogatás hatására 55-70 fővel növekedett a foglalkoztatottak száma. Ebből kb. 40-45 alacsonyan képzett és 10-25 fő magasan képzett munkavállalót jelent" - olvasható a tanulmányban. A tanulmányból az is kiderül, hogy az exportot rövid távon inkább negatívan érintették az EU-ból érkező pénzek, mert a termékek iránt megnőtt a kereslet, ettől felmentek az árak, és ez rontotta a kiviteli pozíciókat. Ugyanakkor hosszabb távon, még nem mérhetően, lehet, hogy erősítik majd az exportot a támogatások. Az is tanulságos, hogy a termelékenységet is inkább rontották a pénzek: ugyanis ha jött a pályázati pénz, akkor kampányszerűen felvettek ugyan embereket a nyertes cégek, de ez alig járt együtt új technológiák bevezetésével vagy jobb munkaszervezéssel. A több munkással többet termeltek ugyan, de összességében a cégek munkahatékonysága inkább romlott. A kutatás-fejlesztésre elköltött pénzek is hasonló módon mentek el: felvettek ugyan több embert a kedvezményezettek, de a szabadalmi bejelentések száma nem nőtt érezhetően. Ugyanúgy az oktatásra elköltött pénzek nyomán sem szerepeltek jobban a tanulók a kompetenciateszteken, sőt, inkább rosszabbul végeztek. Ahol a Hétfa pozitív eredményeket mért: Az útépítések egy része csökkentette a nagyobb települések elérési idejét, ám ezzel elsősorban az egyébként is fejlettebb régiók jártak jól, ahová könnyebben áramolhat be a munkaerő. Ezzel párhuzamosan a leszakadtabb területeken még kilátástalanabb lett az élet. Az önrész kényszere azt hozta, hogy a bankoknak (sokszor közvetítőkön keresztül), de nyitniuk kellett a kis- és közepes cégek felé, amelyek hitelezését alig vállalták amúgy Magyarországon. A kapcsolatfelvétel hosszabb távon hasznos lehet, remélik a tanulmány szerzői. Továbbá a költségvetés egyenlegének, és az éves GDP-nek általában jót tett a beáramló pénz, ám e kedvező fejlemény is elsősorban az egyszeri hatások közé tartozik, és nem az érdemi fejlődésről szól. A nem gazdaságélénkítési programok közül pedig a korai fejlesztőházak beindítása tűnt leghasznosabbnak a kutatáshoz készített interjúk alapján, vagyis az óvodákban érezték, hogy a legrosszabb helyzetben lévő családok gyerekei fontos segítséget kaptak. Az elemzés annyival vigasztal, hogy a többi országban sem látszik hatékonyabbnak az EU-s pénz elköltése, és ez arra utal, hogy nem csupán a magyar oldalon van a hiba, hanem a brüsszelin is. Hát veszünk egyet, ha erre adnak Az EU-s pénzekkel foglalkozó szakembereket az foglalkoztatta leginkább, hogy azért veszik-e igénybe a cégek a támogatásokat, mert nélkülük nem tudnának előre lépni, vagy olyanra költik, amire amúgy is költenének. Nyilván az első változat lenne hasznosabb az ország szempontjából. A kutatások alapján azonban inkább az utóbbi volt a jellemzőbb. Ahogy egy korábbi fejlesztéspolitikai vezető magyarázta: ,,ha mindenképpen venne egy darabológép egy cég, de lehet rá EU-támogatást is szerezni, akkor a támogatásból valójában nem a céget fejlesztettük, hanem a tulajdonosnak spóroltunk, és vehetett belőle egy vitorláshajót. Végső soron egyébként ez se rossz a magyar gazdaságnak, ha azt legalább a Balatonra és nem külföldre veszi." E modell az egyik magyarázata annak, hogy miért nem lett tartós növekedés a pénzekből. Nem a gazdaság szerkezetét javította, hanem az alkalmi fogyasztást élénkítette a sok euró. Ez a modell nem feltétlenül arról szól, hogy a vállalkozásokat rövidlátó emberek vezetik. Ebben benne van az is, hogy az EU-s pénzek rendszerszintűen túlbiztosítottak. Jellemzően olyanra lehet költeni belőle, ami biztosan megtérül, és ezt alaposan dokumentálni kell előre és utólag is. Ezt követeli a brüsszeli és a magyar adminisztráció is, hiszen az esetleges bukás az intézményrendszer kudarca is volna. Holott a nagy üzleti sikerhez kockázatot kellene vállalni, a biztos befektetések kevésbé hozhatnak látványos eredményeket. A kockázatos üzleti terveket azonban a pályázati rendszer nem támogatta. Korrupció és butaság Ennél is kellemetlenebb, amikor a gépre a támogatást nem a legjobb cég kapja, hanem aki jóban van a politikusokkal, vagy aki hajlandó visszacsorgatni belőle. Ebben az esetben olyan cég jut versenyelőnyhöz, amelyik lehet, hogy egyébként rosszabb terméket állít elő, vagy kevésbé versenyképes, és közben a jobb cégek elvéreznek, mert hátrányba kerülnek. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI A jelenség biztos, hogy létezik, tele van az ország arról szóló történetekkel, hogy politikai hátszél vagy ilyennel rendelkező partner (tanácsadó, pályázatíró, ügyvéd) kell a sikeres pályázáshoz. Ezért állítják egyes kutatók, a támogatások piactorzító hatása többet árthatott, mint amennyit az elköltött pénz használt. Még csak nem is kell korrupció ahhoz, hogy a piactorzító hatás tetten érhető legyen. ,,Ha egy faluban pékség fejlesztésre adnak EU-támogatást, akkor a falu régebbi péksége valószínűleg be fog zárni, hiszen ugyanarra a piacra termelnek mindketten" - szól a példázat a rossz tervezés okozta piactorzításról. A nagy infrastrukturális közbeszerzések esetében egészen pontosan látszik, hogy az igazán nagy pénzeket csak politikai hátszéllel lehet megszerezni. Szinte minden kormányciklusnak megvoltak a kedvenc cégei, 2010-14 között például a Közgép vitte el az uniós támogatások igen jelentős szeletét, most pedig Mészáros Lőrinc érdekeltségei vagy a Duna Aszfalt szerepelnek fantasztikusan. A magyarországi közbeszerzések esetében 30-35 százalék azon kiírások aránya, ahol csak egyetlen induló van: gyanús, hogy ezeket eleve úgy írták ki, hogy csak egyetlen cég rúghasson labdába. Ráadásul az ilyen közbeszerzések sokszor túlárazottak, hiszen egyrészt a módszer kizárja a versenyt, másrészt jó eséllyel úgy számolnak vele, hogy vissza kell csorgatni belőle a politika által kijelölt helyekre. Így juthatunk el ahhoz a tézishez, amit Tóth István János közgazdász fogalmazott meg: ,,az uniós támogatásoknak létezik egy olyan perverz hatása Közép-Kelet Európában, hogy a pénzt, amit az unió a felzárkózásra ad, a támogatott államok kormányai politikai célokra, például a piaci verseny semmibevétele mellett a nemzeti burzsoázia megteremtésére fordítják." Feléltük, drága hülyeségeket építettünk Az EU-s pénzek egy jelentős része nem cégek támogatására, hanem állami feladatok ellátására ment, itt nagyon sok esetben egyszerűen elköltöttük a pénzt meglévő intézmények működtetésére. Ez ugyan elvben tilos, de az ilyen projektek esetében, ahol nem kell a végén bemutatni egy elkészült hidat vagy a támogatásból megvett darabológépet, elég kreatívan lehetett játszani a támogatások dokumentálásával. Az elmúlt években a felsőoktatásból kivont hatalmas összegek egy részét például EU-s pénzekkel igyekeztek betömködni. Számos egyetem teljes tanszékeit tartották el elvben kutatásra megnyert pénzekből. Ez komoly adminisztrációs terheket rótt az egyetemekre, viszont alig születtek belőle tudományos eredmények, mert elment a keret fizetésre és fűtésre. A felélés másik kellemetlen módja, amikor olyan beruházásokra ment el a pénz, amire alig volt szükség, sőt adott esetben hosszabb távon többe kerül, mintha nem történt volna semmi. Ide tartoznak az olyan látványosan bosszantó építkezések, mint a több tízmillióból megvalósult 40 centi magas kilátó, vagy egy olyan kórház felújítása, amit a következő évben bezártak. Itt keverednek a konkrét lopásból eredő és a rossz döntések okozta gondok. Közhely lett, hogy egy csomó pénzt költöttek el az önkormányzatok főterek térkövezésére, szökőkutakra, soha meg nem térülő, ám drága fenntartású fürdőkre, sportpályákra, tanösvényekre és látogatóközpontokra. Itt legalább egyszer a helyi építőipar jól járt, és legalább arra az évre valamit lendíthetett ez a gazdaságon. Ugyanakkor a felesleges látványberuházások önrészére felvett hitelek is hozzájárulhattak ahhoz, hogy 2008-2009-re összeomlott az önkormányzati rendszer. A települések többsége annyira eladósodott, hogy a válság lényegében fizetésképtelenné tette őket. Erre válaszul vették el egészségügyi és oktatási intézményeiket, és korlátozták olyan szintre önállóságukat, hogy most már állami jóváhagyás nélkül hitelt se vehetnek fel. Vannak teljes ágazatok, ahol a brutális túlárazás, a feleslegesen nagy építkezések szívták el a pénzt, és ezek fenntartása idővel nagyon megterheli majd az államot. A csatornázás tipikusan ilyen terület, ahol országszerte óriási pénzek mentek el felesleges kapacitásokra. Ennél is rosszabb, amikor olyan silány minőségben végezték el a nyertesek a munkát, hogy egy-két év múlva vagy újra kellett építeni, vagy pedig rútul éktelenkedik, mint a friss kerékárút közepén tenyésző gaz Hatvanban. Ilyenkor mindig gyanús, hogy kókler politikai kedvezményezettek vitték el a pénzt. Fotó: Bíró József / Facebook Akkor szervezzük át Sokszor változott a pénz elköltéséről szóló koncepció is, ami nem használt a hatékonyságnak. 2004-ben úgy ment neki az ország a pénz elosztásának, hogy az egyes minisztériumokra bízták a pályáztatást. Amikor ez nem tűnt hatékonynak, akkor felállították a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, ami egy helyen összpontosította a költéseket. 2015-től pedig egy vegyes rendszer következett: a konkrét pályáztatást visszakapták a minisztériumok, de megmaradt egy központi ellenőrzés a Miniszterelnökségen. Az állandó változtatás azt jelezte, hogy egyik rendszer sem működött úgy, hogy elégedettek legyenek vele. Ugyanígy változott a politikai elképzelés arról is, hogyan kellene elosztani a pénzt. Egy 2004-2006 közötti döntéshozó azt mondta, hogy az volt a cél, hogy mindenki kapjon egy kicsit, ,,legszívesebben helikopterről kiszórták volna a 10 eurósokat". Aztán jött a keménykedés korszaka 2006 után, amikor igyekezett a kormányzat nagy önrészt kérni, hogy csak olyan pályázzon, aki tényleg akar valamit, maga is vállal kockázatot. Ekkoriban a túlbonyolított adminisztrációt szűrőnek is tekintették: aki ezen nem képes átmenni, az biztos alkalmatlan a projekt végigvitelére is. A 2008 őszén kezdődött válság azonban újratervezésre késztette a politikát. Ekkortól jelent meg az igyekezet az önrész csökkentésére, az egyszerűbb elbírálásokra, az állam által jobban egyengetett nagy projektekre. A cél a gazdaság életben tartása lett. A 2010-es kormányváltás utáni nagy leállást követően pedig már a fő szempont az maradt, hogy mindenáron, de ki kell szórni a pénzt. Vészesen közeledett a ciklus vége, és egyre nőtt a politikai nyomás, hogy nem maradhat egyetlen cent sem, amit nem pályáztattak meg. A rendszer felpörgetése azonban szabálytalanságok sorát hozta maga után, ami fokozottabb brüsszeli ellenőrzéseket, és a támogatási pénzek jelentős részének rendszeres befagyasztását jelentette. Ez az utolsó kör? Visszatérő vélekedés Magyarországon, hogy a mostani, 2020-ban lejáró ciklus az utolsó nagy pénz, ami az EU-tól jön. A nettó befizető országok méltatlankodnak, hogy túl sok a lopás a keleti tagállamokban, és általában az EU is a szétesés felé megy. Csakhogy a helyzet nem ilyen egyértelmű. E támogatások jelentős része az EU alapszerződéséből következően jár a fejletlenebb régióknak. E szerződéseken pedig csak konszenzussal lehet változtatni, vagyis a döntéshez épp úgy kell a kedvezményezettek jóváhagyása, mint a befizetők akarata. Elképzelhető, hogy a keretösszeg valamelyest szűkül (ahogy szűkölt most is az előző ciklushoz képest), és igen valószínű, hogy tovább szigorítanak a feltételeken, de amíg az EU mostani formájában létezik, addig jó eséllyel lehet számítani a következő apanázsra is. Egy hatalmas büntetés lesz? Szintén visszatérő vélekedés a magyar ellenzék részéről, hogy egyszer majd a nyugatiak megelégelik, hogy Orbán Viktor előbb a kollégiumi szobatársának, aztán a falubeli haverjának adja a pénzüket. Vagy hogy a magyar politika külön-utassága, Brüsszellel sokszor ellenséges alapállása nyomán elveszik a támogatásokat, ezzel bedöntik a magyar gazdaságot, és akkor majd kitör a forradalom a Fidesz ellen. Vagy legalább rámutatnak néhány olyan csalásra, aminek a végén az egész világ feketén-fehéren láthatja, hogy ezek mennyit lopnak. Csakhogy ez az elmélet nem veszi figyelembe az EU működési rendjét. Az Európai Bizottság ugyan sokat ellenőriz, és esetenként büntet is, de végső soron az intézménynek az az érdeke, hogy a dolgok simán menjenek. Ha kiderülne, hogy az EU-s pénzeket általánosságban rosszra használják, az az intézmény kudarca is lenne. Brüsszelnek nem balhéra van szüksége, hanem színfalak mögötti egyeztetésekre. A legkirívóbb eseteket szankcionálják ugyan, de általában a dolgok megfelelő lepapírozása izgatja őket. Az EU csalás elleni hivatala, az OLAF sem helyettesítheti a magyar ügyészséget. A szervezet nem járhat el a magyarok ellen, csak a magyar hatóságok figyelmét hívhatja fel az általuk tapasztalt visszásságokra. Előfordult néhány tétova kísérlet tőlük, hogy hangosabban is szóljanak, ám ezek a magyar kormányból nagyon heves ellenreakciókat váltottak ki. Az EU mint intézmény, illetve a nettó befizetők is úgy gondolják, hogy ez a pénz jár a szegényebbeknek, és alapvetően az ő dolguk, hogy mit kezdenek vele. Bár a viszonylag merev szabályok szűkítik a hazai mozgásteret, a pénz hatékony elköltésének felelőssége egyértelműen a kedvezményezetté. Az EU-nak nincsenek konkrét elvárásai, hogy mit kell teljesíteni ezért a pénzért. Sok szakértő szerint éppen ezért nem hatékony a rendszer. A másik oldalról nézve viszont ez biztosítja a tagállamok szuverenitását. Ha idetelepülne egy német hivatalnok, aki főkegyúrként osztaná a pénzt, az egy teljesen másik politikai berendezkedést jelentene. Kihagytuk a nagy lehetőséget A Magyarországra áramló EU-s támogatások pozitív hatása az elemzői konszenzus szerint messze elmarad az elköltött pénz nagyságától. Az ide érkezett milliárdoknak talán a nyolcada lesz képes hosszabb távon is pozitív hatást kelteni, a többit eltapsoltuk. A kis- és közepes vállalkozások tizede jutott eddig pénzhez általa, és ők sem feltétlenül arra tudták ezt elkölteni, amire igazából szükségük volt. Ez csak részben a magyar kormányok hibája. A nemzetközi segélyezés évtizedek óta sehol sem tudott átütő eredményt hozni. Különösen akkor nem, ha az adományozótól független közvetítőn keresztül megy keresztül a pénz, mint ebben az esetben a nettó befizető tagállamok és a magyar kormány között álló Európai Bizottságon. A Marshall-segély óta lényegében nem látott a világ igazán hatékony fejlesztési támogatást. Az eddig érkezett EU-s pénzeket felszívta Magyarország, annyit sikerült elérni, hogy szinte az egész összeg megérkezett. Ez életben tartotta a látszatot, hogy a magyar gazdaság képes növekedni. Ez segített a leszakadás elkerülésében, ugyanakkor restségre is nevelte az országot, különösen a gazdaságpolitikai döntéshozókat, mert a friss pénz eltakarta az alapvető gondokat. A pénz páratlan lehetőséget adott a hatalmon lévőknek, hogy nagy állami megrendelésekkel tegyenek naggyá számukra fontos cégbirodalmakat, üzletembereket. Az EU-s pénzek csodát nem hoztak. Mankót jelentettek, és az már Magyarországon múlik, hogy rájuk támaszkodva az önálló járást gyakoroljuk-e, vagy a mankón görnyedve megyünk, ameddig lehet, aztán ha egyszer el kell engedni, akkor lehuppanunk a földre. http://tldr.444.hu/2016/06/08/naponta-2-milliard-forint-joett-magyarorszagra-az-e lmult-12-evben-hol-van

0 komment , kategória: Általános

Nem találtak kartellezést a nyomozók Orbán vejének volt cég

2016-06-08 20:33:51, szerda

	Persze hogy nem találtak semmit mert a vizsgálóbizottság délelött nézte meg hogy milyen világosak az utcák ********* Nem találtak kartellezést a nyomozók Orbán vejének volt cégénél 2016-06-08 Hírözön Mindent rendben talált a Nemzeti Nyomozó Iroda a korábban Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. és 13 önkormányzat között 2014-ben megkötött szerződésekben - írja a Népszabadság. Többek - köztük Schiffer András és a Párbeszéd Magyarországért - feljelentései alapján nyomoztak, hűtlen kezelés és versenykorlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntett gyanújával. A hatóság azt állapította meg: nem minősül kartellezésnek, ha a piaci rendszer különböző szintjein elhelyezkedő, a folyamat más-más szakaszaiban működő vállalkozások kötnek megállapodás. Schiffer azért tett feljelentést, mert szerinte a több pályázat előkészítésében közreműködő Systrade Kft., valamint az ajánlattevő Elios Zrt. a korábban fennálló személyi összefüggések miatt összejátszhatott. Sőt, némely településen később a Systrade végezhette az Elios által felújított közvilágítás karbantartását. Szabó Tímea, a PM politikusa pedig a mögött sejtett csalást, hogy az Elios drágábban szállította és szerelte fel a LED-lámpákat Keszthelyen, mint a budapesti Árpád fejedelem útján. Azonban nem minősül jogsértésnek, hogy egy profitorientált cég az egyik beruházás esetén drágábban nyújtja ugyanazt a szolgáltatást, mint egy másik esetén. http://polgarportal.hu/nem-talaltak-kartellezest-nyomozok-orban-vejenek-volt-cege nel/

0 komment , kategória: Általános

Gyere haza, szükség van rád

2016-06-08 20:30:24, szerda

	Swan Edgar 2016-06-08 Gyere haza, szükség van rád Egy év alatt 105 fiatalt sikerült hazacsábítania a kormánynak 100 millió forintért. A bajom nekem az ezzel, hogy ugyanezen idő alatt sikerült elüldözni nem 105, hanem többtízezer fiatalt. Arra gondoltam, hogy segítek a kormánynak hatékonyabbá tenni a csábítást. Mivel úgy gondolom, hogy nem csak a fiatalok, hanem a középkorúak és idősebbek is nagyon hiányoznak, ezért én mindenkire kiterjesztem a magam kis programját. Gyere haza, mindegy, hány éves! Szükség van rád. Ezért és azért, hogy az egyébként is itthon élők élhető országban boldogulhassanak, a következő intézkedéseket vezetem be: Mindegy, melyik párt és milyen arányban van kormányon, bevonom a döntések előkészítésébe és meghozalatába az összes pártot, valamint szakmai és civil szervezeteket. Mert így kezdődik a demokrácia, mert ők is fontosak akkor is, ha más politikai nézeteket vallanak. Kirúgom Polt Péter legfőbb ügyészt és tételes vizsgálatot indítok annak felderítésére, hogy hány ügyben nem indult nyomozás csak azért, mert kormánytagok is érintettek voltak. Felmentem Matolcsy Györgyöt, azonnali vizsgálatot rendelek el, a közpénzeket visszaveszem, az indokolatlan és a Jegybank feladatkörébe nem tartozó pénzköltéseket megszüntetem, a közpénzből kedvező helyzetbe juttatott vállalkozásoktól és magánszemélyektől elkobzom a korrupció révén hozzájuk jutott összegeket. Átvizsgálom a minisztériumokat és mindenkit, aki szakmailag és/vagy emberileg alkalmatlan a feladatára, azonnal lecserélem jó és alkalmas szakemberekre. A hatalmi ágakat szétválasztom és biztosítom számukra a teljes függetlenséget. Kivizsgálom a rendszerváltásig visszamenőleg a vagyonosodásokat, a jogszabályokba, vagy jó erkölcsbe ütköző ügyleteket megsemmisítem, az így szerzett vagyont elkobzom és az államkincstárba befizetem. Elfogadom és tiszteletben tartom, hogy nem mindenki a kormánypártot támogatja. Aki személyeskedéssel, mocskolódással igyekszik lejáratni embertársait, azt eltakarítom a politikának a közeléből is. Elkezdem felszámolni a korrupciót. Kiderítem, melyik politikus rokonsága, baráti köre jutott kedvező helyzetbe és megindítom a büntetőeljárásokat. Visszaállítom a piac szabad, pártbefolyástól mentes működését. Egyetlen fillér közpénzt sem adok stadionok és más, személyes hobbik beteljesítésére. Ellenben a közösség egészségmegőrzéséhez, sportolásához, művelődéséhez, szórakozásához szükséges létesítményeket támogatom az ország anyagi lehetőségeinek függvényében. Drasztikusan csökkentem a közmunkát. Az csak átmeneti időre, valóban indokolt esetben és létszámban fog működni, a megélhetési minimumot elérő fizetésekkel. Segítem a piaci munkahelyek létrehozását. Csökkentem az adókat és az adminisztrációs terheket. Nem ugatok bele a polgárok magánéletébe. Az egyházat és az államot egyszer s mindenkorra szétválasztom. A vállalkozás indítását támogatom. Az egyéni vállalkozói engedély kiadását minden nehézség nélkül, egyszerű internetes kérdőív kitöltésével, ingyenesen végzem. A vállalkozó az első évben nem fizet sem áfát, sem adót. A második évben fizet áfát, nem fizet adót. A harmadik évre megerősödik, akkor már adózik. Az összeszerelőipart felváltom a hozzáadott értéket termelő egységekkel. Segítem a hazai ipar és mezőgazdaság megerősödését. A korrupcióval szerzett földeket elveszem és a közösségeknek, valamint a tényleges gazdálkodóknak teszem hozzáférhetővé. Nem befolyásolom a piaci folyamatokat, segítem a valódi piaci szereplők megerősödését. Nem hazudok a polgároknak. Soha többé. Nem költök egy fillért sem a saját hazugságaim terjesztésére, kormánypropagandára, félrevezetésre, reklámra. A médiapiac szereplői valós értékük alapján, a reklámozó szabad döntése eredményeképpen juthatnak reklámforrásokhoz. Ezt semmi módon nem befolyásolom. Átalakítom, működőképessé, modern, fejlődő és fenntartható rendszerekké teszem az oktatást és az egészségügyet. Visszaadom az iskolák szabadságát, az oktatás szabadságát, a tankönyvválasztás szabadságát. A hittanoktatást szabadon választható, tanórán kívüli lehetőségként megtartom, az erkölcsi oktatást rábízom a pedagógusokra és szülőkre, azonban bevezetem a demokrácia és a polgári jogok oktatását. Ameddig az ország anyagi lehetőségei nem engedik, semmiféle felesleges luxusberuházásra nem költök egy fillért sem. Ezzel szemben biztosítom minden polgárom számára az oktatáshoz, munkához, megélhetéshez, lakhatáshoz, alapvető szükségletek kielégítéséhez, egészséghez, szólás- és vallásszabadsághoz, véleményhez való jogot. A sérült honfitársaimat minden eszközzel segítem abban, hogy méltó életet élhessenek. Kiemelt figyelmet fordítok a védtelenekre, gyermekekre, idős emberekre. Lehetőség szerint folyamatosan csökkentem a közterheket, de a befizetett adók és járulékok fejében megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújtok. Támogatom és erősítem a civil szervezeteket, közösségeket. Ismétlem: nem hazudok soha többé a polgároknak. Nem lopok és senki másnak sem engedem, hogy a közvagyonhoz hozzányúljon. Szabad és becsületes piaci versenyt hozok létre, megszilárdítom a szabadságjogokat, fejlesztem és fejlődni engedem az ország gazdaságát, kiépítem az infrastruktúrát, tiszteletben tartom polgáraim hitét, politikai nézeteit, véleményét és akaratát, szolgálom az ország minden lakóját, felszámolom a korrupciót, átláthatóvá és ellenőrizhetővé teszem a kormány működését és a közpénzek útját, fejlesztem az oktatást, csökkentem az adminisztrációs és anyagi terheket, őszintén és számonkérhető módon végzem a dolgomat és ezt minden politikustól megkövetelem. Azonnal és nagyon szigorúan lecsapok mindenkire, aki nem a közjót, hanem saját, rokonai, ismerősei javát nézi az ország érdekével szemben. Bármikor kész vagyok elszámolni a választók felé, mert én nem ura, hanem szolgája vagyok az országnak. Gyere haza fiatal és nem fiatal, mert egy fejlődő, szabad, demokratikus országban jó és érdemes élni. Ja! Túró Rudi is van, mondtam már? http://kolozsvaros.com/2016/06/08/gyere-haza-szukseg-van-rad/

0 komment , kategória: Általános

Már a német nyugdíjasok sem akarnak Magyarországra jönni?

2016-06-08 20:17:32, szerda

	Már a német nyugdíjasok sem akarnak Magyarországra jönni? 2016. június 08., 15:41 Miközben mások a bejutásért tülekednek, sok német elhagyja Németországot, és melegebb éghajlatú vagy olcsóbb országokba költözik. Ennek oka lehet a munkavállalás, de az is, hogy másutt jobban ki lehet jönni a nyugdíjból. Magyarországot viszont nem kedvelik, öt év alatt semmivel sem nőtt az itt élő németek száma. A 2015-ös év január 1-jén az Eurostat szerint 18 773 német állampolgár élt Magyarországon, mindössze hetvennel több, mint öt évvel korábban, 2010-ben. Sok éves trend tört ezzel meg 2010-ben, 2006-ban ugyanis még csak 10 500-an voltak, 2006 és 2010 között töretlen volt a létszámbővülés. Pedig lenne miért hozzánk jönniük, főleg az alacsony árak. A német kisnyugdíjasoknak kifejezetten ajánlják Bulgáriát és Magyarországot, mint ahol sokkal jobban ki lehet jönni a német nyugdíjból, ahogy itt írtuk. Az itt tartózkodás oka lehet a nyugdíjas életen kívül persze munkavégzés is, például vegyes vállalatoknál, és biztosan vannak olyanok is, akik korábban elhagyták Magyarországot, német állampolgárságot kaptak, majd hazaköltöztek. A németek egyébként kivándorlós kedvükben vannak, ebben az öt éves időszakban 111 ezerrel több lett a létszámuk az EU-ban, és átlépte az egymilliót. (Ráadásul néhány fontosabb ország, mint Franciaország, Lengyelország, Luxemburg, Horvátország nem szolgáltatott adatokat.) Romániában 372, Bulgáriában 50 százalékkal nőtt a német állampolgárok száma, igaz, még így is csak pár ezren vannak, jóval kevesebben, mint Magyarországon. A cseheknél viszont közel húszezren élnek, a tendencia ott is növekvő. Igazán sok német, százezres nagyságrendben azonban Svájcban, Ausztriában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban él. A fejlettebb országokban vélhetően inkább munka miatt, hiszen az Egyesült Királyság és Svájc drága országok. Ausztriában tudjuk, hogy sok kelet-német dolgozó kapott állást, Spanyolországban talán az éghajlat miatt vannak sokan, ahogy az USA nyugdíjas-paradicsoma is a napfényes Florida. Törökországban is él 63 ezer német állampolgár, ők vélhetően nagyrészt hazatelepült egykori vendégmunkások. http://privatbankar.hu/makro/mar-a-nemet-nyugdijasok-sem-akarnak-magyarorszagra-j onni-294364

0 komment , kategória: Általános

Fideszes puccstól tart Novák Előd – interjú

2016-06-08 20:10:16, szerda

	Fideszes puccstól tart Novák Előd - interjú Orbánék a szétlopott országban diktatúrát építenek és fennáll a veszélye annak, hogy demokratikus úton nem lesznek leválthatók - véli Novák Előd a Gépnarancsnak adott interjúban. Szerző: Zsebesi Zsolt \| 2016. február 23. Novák Előd, a Jobbik alelnöke, oszággyűlési képviselő interjút ad a Gépnarancsnak - Fotó: Lengyel Gábor A Gépnarancs Novák Előddel, a Jobbik alelnökével készíthetett interjút, melynek megszületése egy munkatársunk érdeme, aki korábbi írásában valótlan állításokat tett a politikusról a portálunkon. A Gépnarancs kérdéseit Zsebesi Zsolt tette fel a politikusnak a képviselői irodaházban. **** - Mikor járt utoljára Moszkvában? - Soha nem jártam Moszkvában. - Talán, mert az oroszok nem látnák szívesen, amiért lebontatná a Szabadság téri Szovjet emlékművet? - Nem, Kovács Béla szerint az oroszok meg is hívtak, hogy - ha már annyira támadom a Szabadság téri szovjet emlékművet - nézzem meg náluk a magyar katonasírokat. Azt válaszoltam neki viccesen, hogy köszönöm a meghívást, de amíg nem látok garanciát a visszaútra, addig nem áll módomban az invitálást elfogadni. - Tényleg, miért támadja olyan vehemensen azt az emlékművet? - Ez a téma nekem szívügyem, és örülök, hogy a Jobbik programjában is szerepel az emlékmű eltávolítása. Szerintem a Szabadság téri szovjet emlékmű nem említhető egy napon az oroszországi katonasírokkal, hiszen itt nincsenek sírok, csak önkényuralmi jelképek vannak a magyar szabadságról elnevezett téren. - Érdemes ezzel hergelni az oroszokat? - Véleményem szerint az emlékmű lebontása nem sérti az általunk tisztelt orosz féllel a viszonyunkat. Inkább csak az ügy rendezetlensége terheli meg a kapcsolatot. Ha a Jobbik hatalomra kerülne, rendezné is ezt a dolgot. A jog betűje szerint a kezdeményezés bejelentésétől számított két év elteltével akár egyoldalúan is áthelyezhetjük pl. a Szoborparkba, de meggyőződésem, hogy megállapodásra lehetne jutni, ahogy szerte az országban vannak hasonló önkormányzati kezdeményezések, melyeket az orosz fél mindig támogat. - Mindeközben komoly irodalma van annak, hogy a Jobbikot az oroszok pénzelik. - Ez teljesen légből kapott állítás. A Jobbikot nem pénzeli senki. Ha pénzelné, nem lennének például ilyen filléres médiagondjaink. Lenne már egy a Jobbikhoz köthető televízió, aminek a finanszírozása nem okozna gondot az oroszoknak, de ez nem merült fel a részükről, és mi sem fogadnánk el. - Miért nem? - Elvi okokból. Mi azt szorgalmazzuk, hogy szankcionálják, de legalább kerüljön nyilvánosságra, kit ki finanszíroz külföldről, és ne csak a pártok, hanem civil szervezetek esetében is. Külföldi pénzeken keresztül sok állam rendkívül nagy befolyással rendelkezik, főleg az Egyesült Államok, de más országok is. Láttunk ilyesmit az LMP-nél, de Bajnai Gordon alapítványánál is. Úgy vélem, hogy a magyar titkosszolgálat már régen feltárta volna, ha lenne ilyesmi a Jobbiknál, hiszen a kormánypártnak érdeke lenne a legveszélyesebb vetélytársát leleplezni. Egyébként sem lehetne 10 vagy 100 milliókat feltűnés beáramoltatni egy pártba. - Ha az oroszok nem támogatják a Jobbikot, akkor miért olyan oroszbarát? - Mert a Jobbik álláspontja világpolitikai kérdésekben sok esetben megegyezik az oroszokéval, például az ukrajnai konfliktus megítélésében sem Amerika oldalán állunk. Még ha árnyaltabb is a véleményünk, könnyen ránk lehet sütni, hogy Moszkva kiszolgálói vagyunk. Mondtak ilyet korábban rólunk Iránnal kapcsolatban is. - És nem így van? - Magam is számos esetben komoly emberjogi kritikákat fogalmaztam meg Iránnal kapcsolatban, például az internetcenzúrát illetően, amikor a magyar kormány hasonlókat akart, vagy részben már be is vezetett. - Miért utasítják vissza vehemensen, miért ódzkodnak attól, hogy a Jobbik neonáci, vagy fasiszta párt? - Mert nem vagyunk azok. Nem ódzkodunk ettől, tehát nem bátorság hiányában nem vállaljuk, hanem egyszerűen nem ez az önmeghatározása a pártnak. Ezek csak hamis bélyegek. - Pedig lenne rá igény Magyarországon, Európában több tucat neonáci párt van, még parlamenti is. - Az alapító nyilatkozatunk számomra a meghatározó. Ebben szó sincs fasizmusról, nácizmusról. A nemzeti radikalizmus szerepel benne, a keresztény eszmeiség és hasonlók. Meg lehet nézni, nem titkosítottuk 30 évre. - Tehát nácik és fasiszták számára nincs belépés? - Nem is jönnek ilyenek közénk. Pikáns viszont, hogy a DK-nak egy helyi alelnöke kéri a felvételét a Jobbikba, akivel le fogok ülni beszélni, de felvenni tagnak biztosan nem fogjuk, amit azonnal jeleztem is neki egy levélben. Aki még 2016-ban is Gyurcsány Ferenccel tartott, az nem léphet a Jobbik soraiba, nem dönthetnek pártunk jövőjéről. Érdekes, hogy ugyanazon a napon egy volt munkáspárti tag is kérte a felvételét. Azt Alapszabályunk is kizárja. - Mivel magyarázza ezeket a jelentkezéseket? - Ilyen érdekes folyamatot indított el Vona Gábor évértékelő beszéde arról, hogy építsünk hidat. Lehet, hogy ez túl jól is sikerült. - Azért legalább a radikális jobboldali jelzőt nem tartja túlzónak? - Az utóbbi időben nem így határozza meg magát a Jobbik, de azért nem sértődöm meg ezért a megnevezésért, sőt, én büszkén vállalom. A Jobbik nem kommunista, nem fasiszta, nem nemzeti szocialista, de nem is demokrata - Vona Gábor azt mondta a Jobbikról: ,,Nem vagyunk kommunisták, nem vagyunk fasiszták, nem vagyunk nemzeti szocialisták, de demokraták sem vagyunk". Ennek fényében kissé komikusnak tűnik a Jobbik retorikája a demokrácia védelmében. - Vona Gábor ennél bővebben fogalmazott négy éve, mert mi ebben a típusú demokráciában nem hiszünk. A jelenlegi típusú demokrácia nem működik. És igen, a programunk is kimondja, hogy mi szeretnénk változtatni azon, hogy például jelenleg írni-olvasni nem tudók szavazatainak a megvásárlásával döntenek el választásokat. Tehát az alapfokú iskolai végzettséggel sem rendelkezőket mi kizárnánk a választók köréből. - Ne haragudjon, akkor ki fog a Jobbikra szavazni? - Hát, nem gondolnám, hogy a mi szavazóink a teljesen iskolázatlanok köréből kerülnének ki. - Pedig az alacsony iskolázottságúak aránya elég magas a Jobbik támogatói között. - Nem hiszem, hogy a mi pártunkra jellemzően az írni-olvasni sem tudó cigányok ezrei adnák a szavazataikat. - Ami eléggé érthetetlen, hiszen a Jobbik nem cigányellenes párt, vagy igen? - Nagyon sok riogatás folyik a körükben a Jobbikkal kapcsolatban. - Önt igazolja, amikor az alacsony képzettségű, írni-olvasni alig tudó cigányok nem ismerik fel az érdekeiket és nem a Jobbikra szavaznak? Ebből kiindulva tartják őket alkalmatlannak a szavazati jogra? - Azt nem lehet mondani, hogy cigányok egyáltalán nem szavaznak a Jobbikra. Vannak teljesen cigányok lakta választókerületek. Nem mondom, hogy ott is megnyerjük a választásokat, de nagyon komoly támogatottsága van a Jobbiknak ott is. Szeretnének ők is rendet, szeretnének kitörni és nem hisznek a kizárólag pénzlenyúlást szolgáló cigány integrációs mesékben. Mégis úgy gondolom, hogy addig, amíg néhány kiló krumpliért, vagy pár mázsa tűzifáért szavaz valaki, nem kellene megadni neki a jogot a részvételre a választáson. - Igaz-e, hogy miközben Vona Gábor néppárttá akarja változtatni a Jobbikot, Ön a radikális irányzatot képviseli? - Ebben van némi igazság, de nem lehet azt mondani, hogy én a néppártosodást ellenezném. - Amennyiben? - Amennyiben ez azt jelenti, hogy ki kell szélesíteni a programunkat, és nem csak a korábbi rétegüzenetekben kell megnyilvánulnunk, mivel a második legerősebb párt vagyunk, ezért kíváncsiak az emberek az álláspontunkra minden kérdésben. - Hogyan jutnak el az emberekhez? - Mi valódi nemzeti konzultációt kezdünk a választókkal. Például a korrupcióról, amit mi politikusbűnözésnek is nevezünk. Konzultációt hirdettünk meg az oktatásügyben és az egészségügyben is, utóbbi területen például korábban nem volt markáns álláspontja a Jobbiknak. - Tehát épülnek a hidak, de egyelőre nem könyveltek el nagy sikereket a néppártosodási programjukkal. A Jobbik csak azért lehet a második legerősebb párt 12 százalékkal is, mert az MSZP támogatottsága a mélypontjára süllyedt. - Szerintünk nagyon komoly előrelépés, hogy egy nemzeti radikális programmal a régi MIÉP-es 5 százalékos támogatottságról sikerült 15-20 százalékig jutni. - Ez nem lesz elég választást nyerni. - De amióta a második erő lettünk, és a Fidesz kihívóivá léptünk elő, azóta joggal számíthatunk az irányunkba csak másod-, vagy harmadpreferenciás szavazókra is, akik jelenleg talán még más pártot választanak, mint például az MSZP-t, de ha mi tudunk a választásokra úgy rákanyarodni, hogy mi vagyunk a váltópárt, akkor az egyébként a többségben lévő kormányváltó hangulat hullámán megnyerhetjük a választást. novakelodegy Novák Előd pártja választási esélyeiről beszél a Gépnarancsnak adott interjújában - Fotó: Lengyel Gábor - Lesz-e ilyen választói akarat 2018-ban? - Lehet, hogy sok mindenben nem értünk egyet a ránk szavazókkal, mint ahogy ez Tapolcán történt, ahol az vált döntő szemponttá, hogy ki az, aki le tudja váltani a Fideszt. Hogy ez így lehetett, ahhoz az kellett, hogy jelentősen csökkenjen a Jobbik elutasítottsága a szavazók körében, és ezt tapasztaltuk. Ebben nyilván nagy szerepe van, hogy még nem kormányoztunk, de másrészről annak ellenére van így, hogy a kampányban szélsőséges vádakkal illettek bennünket, amelyek jelentős hátrányt okoztak. - Tehát győzelmet várnak 2018-ban. - Ezt kell kitűzzük célként, ezért dolgozunk. Mi abban bízunk, hogy a kormányváltó hangulat megmarad és - bár a Fidesz már 2014-ben is a saját javára torzította a választási törvényt, fantompártokat finanszírozott, fortyogott Kubatov Gábor boszorkánykonyhája - mégis meg fogjuk tudni nyerni a választást. - Tehát Önök abban bíznak, hogy egy sima választási győzelemmel el lehet küldeni Orbán Viktort és pártját a hatalomból? Elég egy négyzetméteren, a függöny mögött, bátran az urnába csúsztatni egy jól kitöltött szavazócédulát, és a hatalom az Önök ölébe pottyan? - Pontosan. Veszprémben és Tapolcán is megmutattuk, hogy van erre lehetőség, még ha a Fidesz vezeti is a népszerűségi listákat. A kormányváltást akarók összességében többen vannak. - De ezek nem mind jobbikos szavazók. - A Jobbik viszont egyre több helyen bizonyítja a gyakorlatban, hogy képes a kormányzásra, a párt értelmiségi holdudvara is rohamosan nő, tehát mindaz, ami eddig akadálya lehetett egy jobbikos kormány sikerének, az megszűnt. Ráadásul kiderült, hogy egy jobbikos program, mint amilyen akár az illegális bevándorlókkal kapcsolatos elképzeléseink, az kormányprogrammá válhat. - Nincs a Jobbiknak B-terve? - Miért? - Mi lesz, ha a választások előestéjén találnak még három állítólagos orosz kémet a Jobbik soraiban, vagy a közszolgálati televízió bemutatja a Jobbik számlájára érkezett moszkvai átutalások állítólagos másolatát? Önök mondják, hogy orbáni diktatúra van, akkor miért hiszik, hogy demokratikus választások lesznek, ahol a Fideszen kívül más is nyerhet? - Valódi a veszélye annak, hogy Orbánék, mivel szétlopták az országot és úgy érzik, hogy csak előre menekülhetnek, végül is egy olyan diktatúrát építenek ki, amelyben nem lehet őket demokratikus úton leváltani. Erre utal, hogy már a választási törvényt is úgy módosították, hogy az az ő érdekeiket szolgálja, lásd a választási körzetek önkényes átrajzolását Kubatov-listák alapján. A külföldre távozott gazdasági menekültjeink levélben történő szavazásának ellehetetlenítése is ide sorolható, mivel a csalódott emigránsok nyilván nem rájuk szavaztak volna. - A terrorveszélyre hivatkozó alkotmánymódosítást is ezért nem támogatják? - A terrorveszélyhelyzet is ilyen, igaz, hogy ha tényleg életbe léptetnének ilyen jogkorlátozásokat, az polgárháborús veszélyt jelentene, de - igen, el kell ismerni - az ördög nem alszik. Nem zárhatjuk ki, hogy Orbán Viktorék még erre is képesek. Ezért is lépünk fel az alkotmánymódosításnak a Fidesz által javasolt formája ellen, amely olyan jogkorlátozásokat vezethetne be a kormány hatáskörében, amelyek teljesen elfogadhatatlanok. Nem tartjuk indokoltnak a sajtó fölötti irányítás átvételét vagy a kijárási tilalmat. A mi kompromisszumos javaslatunk nem adna ilyen túlzó jogköröket a kormánynak, és azt is legfeljebb három napig, ami után a parlamentnek kellene ezeket megerősíteni minősített, 4/5-ös többséggel. - Az Ön által leírt nem demokratikus viszonyok között, ahol nincsenek egyenlő versenyfeltételek, emiatt nem is beszélhetünk igazi parlamenti demokráciáról, mi értelme van a Jobbik országgyűlési hiperaktivitásának? - Ez a köreinkben is felmerül mindig, a frakcióüléseken és másutt, hogy mennyire érdemes a parlamenti munkába ennyi energiát fektetni, amikor például megszüntették a parlamenti közvetítéseket. A dilemma valódi, és napirenden van a Jobbikban. A viták nélküli, tömbösített szavazásokkal, majd a kiüresített vitákkal már nem a régi az Országgyűlés. Most annyi lehetőségünk van, hogy a jelentősebb parlamenti felszólalásokat feltesszük internetre, ahol több ezren nézik meg. Ugyanakkor jelenleg az a véleményünk, hogy nem mondhatunk le arról a nyilvánosságról, amit a parlamenti szereplés így is ad, akár csak néhány perces személyes vita okán a kormányfővel, ami valahogy csak belekerül néhány híradóba. - A nyilvánossághoz eljutásra ott van a Kuruc.info. Milyen a viszonyuk velük? - Elég jó a kapcsolatunk a Kuruc.infóval, amely a Jobbikhoz közel álló, de mégis független média, mint amilyen az Alfahír is. A Kuruc.info a jobboldal legolvasottabb hírportálja és amikor még én voltam a Jobbik sajtófőnöke, akkor kifejezetten az volt a feladatom, hogy jó kapcsolatot építsek ki vele. Nyilván más médiumokkal is, de a Kuruc.infóval ez jobban sikerült. Erre továbbra is törekszünk, magam is küldök exkluzív információkat nekik a parlamenti ülésteremből. A Fidesz a Jobbik programját valósítja meg? - Vona Gábor szerint a Fidesz a Jobbik programját valósítja meg és Orbán Viktor jobbikos, csak még nem tud róla. - Mi igazából azt szoktuk mondani, hogy az emberek kétharmada jobbikos, csak még nem mindegyikük tud róla. Abban hiszünk, hogy eljön az az idő, amikor az ország lakosságának többségéhez eljutnak a korrekt információk a Jobbikról, s azt előítéletektől mentesen fogadják majd el. - Akkor Orbán mégsem jobbikos? - Szerintem Orbán Viktor jobbikosként nyilvánul meg az Európai Unióval szemben, de valójában baloldali politikát valósít meg. A gazdasági szabadságharc színjáték, Orbán szavai köszönő viszonyban sincsenek a tetteivel, amit egyébként maga is elismert, amikor a külföldi befektetőknek azt mondta a Wikileaks dokumentumai szerint, hogy arra figyeljenek, amit tesz, és ne arra, amit a megválasztásáért mond. - Az nem igaz, hogy a Fidesz - némi fáziskéséssel ugyan -, de követi a Jobbik programját és a különbség csak a megvalósítás időzítésében van? - Ez csak egy szűk területen van így. A legtöbb esetben, amikor követik a Jobbik politikáját, akkor gyakran csak látszatintézkedéseket tesznek és radikalizmusban elmaradnak a Jobbik irányvonala mögött. - Tehát csak látszólagos az egybeesés? - Azt se felejtsük el, hogy a Fidesz nagy fordulat után van, hiszen 2000-ben Orbán Viktor még a Liberális Internacionálé alelnöke volt, most pedig illiberális demokráciáról beszél. Még most is sértésnek venném, és nem tudnám a politológusi véleménynyilvánítás kategóriájába sorolni a megállapítást, hogy a Fidesz és a Jobbik ideológiája azonos lenne. - Mi lehet ennek az oka? - Orbán Viktor abban a társadalmi rendszerben szocializálódott, amelynek most a másolatát építi. Rákosi alkotmányának helyére egy ugyancsak egyetlen párt által megszavazott alaptörvény került, miközben a hozzánk hasonló rendszerváltó országok közül egyetlen egy sem volt olyan, ahol kizárólag a kormánypárt szavazataival fogadták volna el az alkotmányt. Mindenütt érezték, hogy szélesebb legitimációra van szükség. A Nemzeti Együttműködés Rendszerében a Fidesz viszont minden jobbikos módosító indítványt elvetett az alkotmány vitájában, amelyben a többi ellenzéki párttól eltérően a Jobbik részt vett. - Mégis azt lehet tapasztalni, hogy egyre gyakoribb az együttműködés, főleg a parlamentben a Jobbik és a Fidesz között. - Mi nem utasítunk el zsigerből minden kormányjavaslatot, még egy alkotmánymódosítást sem. Amióta megdőlt a parlamentben a Fidesz kétharmada, azóta ők is készek tárgyalóasztalhoz ülni. Mi konstruktív ellenzékként akarunk viselkedni. - Vagyis nem cáfolja az együttműködési készséget. - Számos kérdésben eltér a véleményünk még az illegális bevándorlás ügyében is, így például a visszatoloncolásban, vagy mi önkéntes alapkiképzéssel szeretnénk a honvédség szükséges létszámát biztosítani. Szeretnénk önálló határőrséget. Ezeket a Fidesz elutasítja, tehát vannak markáns különbségek. Ne felejtsük el, hogy kezdetben a Fidesz letelepítő táborokat akart építeni, a kiskorú migránsok iskoláztatását akarta megoldani, és csak a Jobbik nyomására változtatott ezeken a terveken. - A Jobbik lényegében ugyanazt az álláspontot képviseli menekültügyben, mint a Fidesz, hogy az általuk ,,migránsválságnak" nevezett ügy és az abból eredő terrorveszély lenne az ország legfontosabb problémája. Mire alapozzák ezt? Terrornak semmi nyoma, gyakorlatilag nincs migráns az országban. - A programunkban mi a népességfogyást tekintjük a legnagyobb problémának. Való igaz azonban, hogy az egyik legfontosabbnak a migrációs problémát tartjuk, amiben nem szeretnénk minden áron a kormányra licitálni, csak azért, mert mi elvileg jobbra állunk a kormánytól. Menekültválság: a Jobbik politikáját valósítja meg a kormány - Úgy tűnik, hogy a Jobbik ebben a kérdésben is együttműködik a kormánnyal. - Sikerült a kormányt egy olyan irányba terelni, ami szerintünk nagyjából jó, ide értem a kerítés építését és a hadsereg igénybevételét határvédelmi célokra. Történt ez azután, hogy a kezdeti elzárkózást követően, a kormány elfogadta a Jobbik irányvonalát, és a konkrét döntésekhez a Jobbik biztosította a kétharmadot. - Önök bevándorlókról beszélnek, pedig a menekültek csak átvonultak Magyarországon. - Igen, de nem tudjuk, mikor fogják őket visszatoloncolni. Nem lehet tudni, hogy az újabb és újabb kerítések miatt mikor lesz Magyarország megint könnyebb célpont. A magyar hadsereg jelenleg létszámban sem lenne képes az ország egész határát megvédeni a migránsoktól. Magyarországnak nagyon komoly problémái lehetnek még határvédelmi kérdésben. - Ön szerint az 500 ezer halottat és 6 millió menekültet előidéző szíriai polgárháború elől menekülő fiatal fegyvertelen férfiakkal, nőkkel és gyerekekkel szemben kellene a magyar hadsereget bevetni a határainkon? - Hát, azért láttunk már náluk machetéket, láttuk a robbantásaikat is. Azon kívül pedig a legnagyobb arányban fiatal férfiak jönnek, akiknek normális esetben meg kellene védeniük a saját hazájukat - akár Szíriában. Ehhez képest azt várják, hogy mi védjük meg az ő hazájukat, mi kockáztassunk, ők inkább idejönnek boldogulni. - Akkor mit kellene tenni? - Szerintem egyrészt nem kellene a NATO-nak, az Egyesült Államoknak beavatkozni ezekben az országokban, másrészt semmiképpen nem magyar felelősség ez. Akik idejönnek, azok már nem menekültek. Menekültek csak addig voltak, amíg át nem értek Törökországba. Onnantól kezdve, több európai országon átmasírozva, mire ideérnek, már nem lehet rájuk úgy tekinteni, mint menekültekre. - Miért? - Személyes tapasztalataimra támaszkodva - voltam a bicskei befogadó állomáson is önkéntes segítő - azt állítom, hogy nem lehet menekülteknek tekinteni azokat, akik Magyarországon át akarnak masírozni, vagy akár itt akarnak letelepedni. Egyébként a nyugat nyilván azokat fogja hozzánk visszaküldeni, akikkel abszolút nem tud mit kezdeni. Kétségünk ne legyen afelől, hogy azokat kapjuk meg, akik a legkisebb hajlandóságot mutatják a beilleszkedésre. - Nyugat-Európa, valójában Németország a háborús menekülteket fogadja be és a gazdasági menekülteket akarja visszaküldeni. Ezzel szemben Magyarország senkit nem akar, egy embert sem befogadni, amit Orbán Viktor elég világosan megfogalmazott. - Izraelt miért nem vesszük ide? - Mi köze ehhez Izraelnek? - Egy sokkal közelebbi ország a válságövezethez, Szíriával is szomszédos. Biztonságos államnak mondják, hasonló kultúrával. Menjenek oda! - Feltétlenül meg fogjuk ezt kérdezni az izraeli nagykövettől... - Rendben, de más országoknak van szerepük ezekben a háborúkban és egyébként miért kell Európáig elgyalogolniuk a menekülteknek? Miért nem mennek hasonló kultúrkörű, hasonló nyelvű országokba, mint például Szaúdi-Arábia, ahol lenne lehetőségük a tényleges beilleszkedésre? Magyarországnak ebben nincs felelőssége, és ha humánus szempontok meg is jelennek valamilyen mértékben mindannyiunkban, nekünk az elsődleges feladatunk a magyar nemzet továbbélésének biztosítása, a magyar emberek életlehetőségeinek biztosítása. Komoly veszélyt jelent az a százmilliós foglaló áradat, amivel Európa nem fog tudni mit kezdeni. Nem tudunk a világ megváltói lenni. Ezek meghaladják a magyarság erejét. - Ez azért vicces, mert mint említettem, senkit sem fogadunk be, tehát még azt sem mondhatjuk, hogy az erőnkhöz, a lehetőségeinkhez mérten - ha keveset is - teszünk valamit. Orbán Viktor videójából kiderül a lényeg. Nem akarunk senkit befogadni és ezt tanácsoljuk Európának is. - Én ezt el tudom fogadni. El tudom fogadni például azért, mert nem lehet megállapítani, hogy ki szír és ki nem. Nincs erőforrás annak felmérésére, hogy ki jelent nemzetbiztonsági kockázatot és ki nem. Meg kell húzni egy vonalat és inkább azt az üzenetet kell küldeni nekik valóban, hogy Magyarország nem hajlandó befogadni ezeket az embereket, mert sokkal veszélyesebb Merkel üzenete, hogy mindenkit befogadunk, aki lényegében üldözöttnek minősíti magát. - Nemzetközi konvenciók írják elő a kötelező magatartást ilyen esetekre. - Csakhogy szerintünk, amire ideérnek, már nem menekültek. Például, ha Ukrajnában kiszélesedne a háború, akkor ránk közvetlen felelősség hárulna egy szomszédos állam esetén, akkor nehezebb lenne azt mondani, hogy nekünk nem kell befogadni az ukrán menekülteket. Szerencsére most közvetlenül nem minket súlyt a történelem vihara. Legyen ez a szomszédos országok problémája! Oldja meg például Szaúd-Arábia és Izrael! menekultkep Az év sajtófotója Warren Richardson ausztrál fotóriporter képe: egy menekült átnyújtja kisbabáját a magyar drótkerítésen a határon, 2015 nyarán, egy holdvilágos éjszakán. Zsidózás és cigányozás - Az utóbbi időben mintha kevesebb lenne a párt részéről a zsidózás és a cigányozás. Ezek helyét átvette a migránsozás. - Már a kérdést is elutasítom. Mi korábban sem cigányoztunk, nem zsidóztunk, még akkor sem, ha a cigány tematikával foglalkoztunk. novakelodketto Fotó: Lengyel Gábor - Pedig arról beszélt, hogy megvonná az írni-olvasni nem tudók szavazati jogát, és itt jellemzően cigányokról van szó, ha nem is kizárólag. - Cigányozásnak azt nevezném, ha valaki általánosítva elítélően elkezdi szidni a cigányokat. A cigánybűnözés kifejezést nem találom általánosítónak, mivel ha politikusbűnözésről beszélünk, akkor sem gondoljuk, hogy minden politikus bűnöző. A fiatalkorú bűnözés sem azt jelenti, hogy minden fiatalkorú bűnöző. Vannak olyan bűncselekmények, amelyek a politikusokra jellemzők, és ezek jellemzően nem színesfémlopások, hanem mondjuk doktori disszertációk eltulajdonítása, gondoljunk csak a Schmitt Pál esetére. - Akkor mi a Jobbik álláspontja a cigányokkal kapcsolatban? - Fel kell őket zárkóztatni, ami akár több generáción keresztül is eltarthat, és amiben nagy szerepük kellene legyen a bentlakásos iskoláknak. Ide kell őket beterelni, mégpedig kötelező erővel, mert aki nem fogadja el ezt, az elesik a szociális juttatásoktól. - Tehát önök a felzárkóztatás eszközének tartják a szegregációt? - Ebben látok némi provokációt, de igen, így is lehet mondani. Tehát a bentlakásos iskolákat, ahol például van már ilyen működő megoldás, a tanulók egy szakmát is kapnak. Emellett nagyon kemény dolgokra kell itt megtanítani a gyerekeket, mint például a fogmosás, vagy a munka tisztelete, mivel ezeknek a gyerekeknek a családjában nem ismert ez a modell, tehát ők olyan környezetben nőnének fel, ahol senki nem dolgozik. Alapvető szocializációs példamutatás hiányában szenvednek ezek a gyerekek. - A kötelező szegregáció lenne a megoldás? - A mi felfogásunk szerint, ez a szegregáció egy hatósági döntés következménye, nem a szülő mondaná meg, hogy szerinte kell-e ilyesmi, vagy nem. Annak a mintájára, ahogy ez a sajátos nevelési igényűeknél is történik, amikor egy szaktestület dönt. Így kellene itt is, párhuzamosan a családi pótlékot elvonni, hiszen valamiből ezt finanszírozni kell. Tehát - szerintünk - a szegregáció azokat is segíti, akiket érint, még akkor is, ha az ember elsődlegesen azokért aggódik, akik a tehetségük alapján szeretnének érvényesülni, de nem tudnak, mert a tanárok a fegyelmezéssel vannak elfoglalva. Spontán szegregáció most is van, amikor aki teheti, elviszi a gyerekeit olyan iskolákba, ahol nincs annyi elmaradottan szocializált tanuló, jellemzően cigány gyerek, akik hátráltatják az oktatást. - Akkor ez, akárhogy kerülgetjük faji alapú szegregáció. - Nem. Lehet persze statisztikákat felmutatni, hogy végül is szinte mindenki cigány lesz ezek között néhány településen. De hát az már ma is valóság, hogy néhány településen az iskolába csak cigány gyerek jár. De ha már pedagógusoktól is azt hallom, hogy az ottani munkához teljesen felesleges az ő szakképzettségük, mert elég lenne két villanypásztor, akkor az nagyon kiábrándító. Ennek így tovább nincs értelme. - Ön gyakran emleget holokausztbizniszt. - Holokauszt-iparról szoktam beszélni, ami valóban létezik. Erről lehet olvasni Norman G. Finkelstein könyvében, amelynek a címe: A Holkauszt-ipar. Maga Imre Kertész is azt mondta, hogy holokausztipar létezik. - Miért Imre Kertészt mond? - Mert ő is nyilatkozott egyszer, hogy nem szeretné, hogy magyarnak bélyegezzék. Szóval, a holokausztipar létezik, és hullarablásnak is nevezhetjük, amit főleg kárpótlások címén folytatnak. De idetartozik az is, ami a filmiparban történik, ahol kissé elcsépelt már a holokauszt témája, miközben számos más történelmi tematikájú film nem kap lehetőséget. - Mikre gondol? - A Saul fia helyett például miért nem a Lovasíjász megtekintését teszi lehetővé a diákoknak közpénzből a kormány? Ez egy választás kérdése: a nemzeti büszkeségtudatot szeretnénk erősíteni, vagy a nemzeti bűntudatot? - Nem teng túl a nemzeti bűntudat Magyarországon. - Az éves magyar költségvetésben évről-évre az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő jóvátételre egy soron több, mint egymilliárd forintos jóvátétel szerepel, az egy nagyon komoly, azt mondom holokausztipar. Ilyen alapon még nagyon sokan nyújthatnának be történelmi alapon kárpótlási igényt. És nem látjuk, hogy meddig kell ezt még fizetnünk, az idők végezetéig, a leszármazottaknak, a szervezeteiknek. És ezek nem is csökkennek évről-évre, például a természetes elhalálozások miatt. Azt kell mondjam, sajnos rátelepült erre egy iparág, és a pénzek a legkevésbé az áldozatokhoz jutnak el. - Vannak nemzetközi adatok a zsidó kárpótlás mértékéről, és ezek szerint Németországban, ahol a legtöbb kifizetés volt ezen a címen, az elkobzott zsidó vagyonok értékének 15 százalékát fizették ki eddig kárpótlásként. Ugyanez a szám Kelet-Európában 5 százalék. - Nem tudom, hogy mennyire valódiak ezek az adatok, és azt hiszem, ebben nehezen lehet igazságot tenni, mint ahogy azt sem lehet megmondani, hogy a tatárjáráskor mennyire rabolták ki Magyarországot. - A tatárjárás hogyan jön ide? - Csak az abszurditás okán, hogy a zsidó kárpótlás esetében sem lehet tudni, hogy meddig kell fizetni és meddig kell a fiatalokba a bűnös nemzet érzését sulykolni. - A holokauszt esetében a magyar államnak van egy konkrét felelőssége, mivel a deportáltak és haláltáborban megsemmisített emberek, zsidó származású, vagy zsidó vallású, esetleg cigány származású, keresztény vallású magyar állampolgárok voltak, pont úgy, ahogy Ön még én, akiket a saját hazájuk, az államuk nem védett meg, sőt, megsemmisülésre ítélt. - Ebbe most ne menjünk bele, mert sok egyéb példát lehetne hozni a szocializmus éveiből, ami alapján nem jár kárpótlás. Azon kívül, hogy egy megszállás alatt álló országnak mennyiben volt ebben felelőssége, inkább a történészekre tartozik és nem az államháztartásért felelős államtitkár hatáskörébe. - Vagyis? - Mi a Jobbikkal szeretnénk kitörni ebből a cigány, homoszexuális, zsidó háromszögből, amibe az ellenfeleink igyekeznek beletolni folyton a folyamatos célirányos kérdésekkel. A mi politikánk nem erről szól, bár nem rejtjük véka alá markáns véleményünket. Néppártként azt szeretnénk bizonyítani, hogy az élet minden területén van szakpolitikai programunk. Az ilyen provokációkat nem szeretjük. - A Holokauszt sorsfordító történelmi esemény. - Magyarországon a zsidókhoz való viszony a politika origója, annál nagyobb bélyeget nem lehet elképzelni, mint hogy valaki nem szereti a zsidókat. Én sokkal jobban megbotránkozom azon, ha valaki nem szereti a szilvás gombócot. Nem helyes, hogy a politikai életnek egy ilyen dolog áll az origójában. Sokkal fontosabb a zsidósághoz való viszonynál az, hogy például valaki szorgalmas-e vagy nem. Ezeket a klasszikus értékeket a közélet és a politika sem becsüli meg. A holokauszttal szemben a magyarság legnagyobb tragédiája szerintem Trianon, amivel kapcsolatban viszont inkább azt halljuk, hogy a fájó sebeket nem szabad feltépni, jobb elfelejteni, régen volt. A magyarság tragédiája kapcsán ezt halljuk, a zsidóság tragédiájával kapcsolatban meg nem ezt. - A holokauszt kapcsán csak az utolsó szó jogán annyit, hogy mi - Önnel szemben - ezt a magyarság tragédiájának tartjuk. - Van bizonyos átfedés, de én úgy definiálnám, hogy a magyarság tragédiája Trianon, a zsidóságé a holokauszt. A Jobbik demokráciája - OK. Beszéljünk másról! Miközben Orbán Viktor diktatórikus törekvéseit ostorozza a Jobbik, nehezen érthető a szimpátia Oroszország iránt, ahol az egypárti diktatúra már másfél évtizede a valóság, ahol Medvegyev és Putyin váltogatják egymást a kormányfői és az elnöki poszton. - Annyira nem követem nyomon az orosz belpolitikát, nem is szeretnék belefolyni orosz belügyekbe. Mégis, külpolitikai viszonylatban jó szívvel tekintünk Oroszországra, mint az Egyesült Államok ellenpontjára. Nekünk elsősorban a gazdasági érdekeinket kell nézni és abban a keleti piacok felé nyitás nagyon fontos. Ha ki akarjuk egyensúlyozni az egyoldalú nyugati függőséget, akkor vitán felül áll, hogy Oroszország felé nyitni kell. - Ebből le lehet vonni azt a következtetést, hogy ha a Jobbik kerülne kormányra, akkor kilépne a NATO-ból? - Nem. Ez jelenleg nem szerepel a párt programjában. - A jelenlegen van a hangsúly? - Hát természetesen változhat a helyzet ebben a kérdésben. Én magam erősen a függetlenség.párti vonulatot képviselem még a Jobbikon belül is, bár maga a Jobbik is egy függetlenség-párti mozgalom. Én már 1997-ben is a NATO-belépés ellen kampányoltam a népszavazás alkalmával, 17 évesen. Az én politikai eszmélésem ebben a szellemben született. A NATO-ellenesség, illetve a függetlenségi eszme jelentős mértékben meghatározza az én politikai identitásomat. - Miért? - Mert a márciusi ifjak és az '56-os pesti srácok a példaképeim, és az ő követeléseik lényege is az volt, hogy Magyarországnak függetlennek kell lennie. Úgy katonailag, mint egyébként politikailag. Az Európai Unió a nemzeti szuverenitás olyan fokú felszámolására tör, ami ellen mindenképpen fel kell lépni. - Hogyan kellene fellépni? - Sokak szerint ezt a csatlakozási szerződés újratárgyalásával is el lehet érni, ám legyen, próbáljuk meg! Viszont az én szent meggyőződésem, hogy Magyarországnak már az unió utáni életre kell felkészülnie. Ezzel nem azt mondom, hogy az egyik napról a másikra ki kell lépni. Ezt én sem mondom, bár a leginkább unióellenes álláspontot képviselem a pártban, amelynek egyébként már a kezdetkor megvolt az a célkitűzése, hogy magát EU-ellenesnek fogalmazza meg. - Magyarország az EU-tagság egyik legnagyobb haszonélvezője. - Mi úgy véljük, hogy Magyarország lényegében elszenvedője volt az uniós csatlakoztatásnak, még ha önmagában nettó támogatottak is vagyunk, ami nem vitatható, mint ahogy az sem, hogy ezek az uniós támogatási pénzek a multiknál landolnak vagy különböző önkormányzati presztízs-beruházásokra költik őket - munkahelyteremtés helyett. Mindeközben nem tudunk az EU szabályai miatt olyan környezetet teremteni itthon - például megmenteni egy Malévet -, ami a magyar érdekeket szolgálja. Az EU-s források egyébként a többi tagország adófizetőinek a pénzét jelentik, amit egy bürokratikus rendszerben osztanak újra, és itt Magyarország többet kap, mint amennyit befizet, de ennek nagy ára van, hogy csak egyet említsek: elesik a vámbevételektől. - Hogy az uniós pénzeket rosszul használjuk fel, az nem az EU, hanem a kormány hibája. - Az igaz, de én arról is beszélek, hogy az EU megszabja ezeknek a pénzeknek a felhasználhatósági körét. Maga Orbán Viktor plagizálta legutóbb megint a Jobbik jelszavát, amikor azt mondta a parlamentben, hogy ,,ha munka van, minden van". A Jobbik ezért a munkahelyteremtést forszírozza, ami az adóbevételek növekedését eredményezi, amiből el lehet tartani a nagy rendszereket, az oktatást, az egészségügyet. Mi ennek rendeljük alá a külkapcsolatainkat, Oroszországgal és az EU-val is. - Tehát a Jobbik az egyoldalú nyugati függést azzal szeretné lazítani, hogy függőséget hoz létre Oroszországtól? - Lényegében az egyoldalú függőséget már ezzel fel lehetne számolni, és jobb tárgyalási pozícióink lennének. Nem szeretnénk a nyugat-európai kapcsolatainkat felszámolni, hiszen egy EU utáni korszakba is lehet bilaterális kapcsolatokat építeni a nyugati világ országaival, hiszen az EU előtt is volt élet és volt külkereskedelem, még a nyugati munkavállalóink helyeit is meg lehet őrizni, hiszen ezekre a magyar munkavállalókra elsősorban a nyugati országoknak van szükségük. Bár a Jobbik nyilván azt szeretné, hogy mindenki itthon találjon munkát. - A két pólusú világ jobbikos álma megvalósulóba van, annyiban, hogy megint az orosz-amerikai szembenállás határozza meg a nemzetközi politikát. Csakhogy Magyarország a NATO tagja, nem látszik sok manőverezési lehetősége a két tábor között, főleg annak fényében, hogy nő az amerikai jelenlét Kelet-Európában és Magyarországon is, folyik a felvonulás Oroszország ellen. - Az amerikaiak már itt vannak, a pápai támaszponton már alig lehet magyar szót hallani, készen állnak az intervenciós erők fogadására, angol nyelven folyik a kiképzés is. Ez súlyos probléma. Az, hogy Magyarország ilyen felvonulási és ütköző területté válik, nem a magyarság érdeke, nagyon komoly katonapolitikai kockázatot jelent. A magyar katonák idegen érdekeket szolgálnak szerepvállalásaikkal már a külföldi ,,missziókban", többnyire megszállásokban is, amikkel szintén növeljük Magyarország nemzetbiztonsági kockázatát, a terrorfenyegetettséget. Másrészt nem magyar érdek, amit a magyar honvédek művelnek, mondjuk Afganisztánban. Ahelyett a magyar határon kellene szembe szállniuk az afgán kontinensfoglalókkal. - Melyik ország lenne a független Magyarország számára a mintaország Európában? - Például Svájc vagy Norvégia. Ezek olyan, az Európai Unión kívüli országok, amelyek ugyanakkor együttműködnek az EU-val. - Ezek Magyarországnál jóval gazdagabb országok. - Talán éppen ezért, kérdés, hogy mi az ok, és mi az okozat. Persze a Magyarországtól nyugatra fekvő valamennyi ország nálunk könnyebb helyzetben volt és most is abban van a bevándorlási válságban is, bár most annak a levét isszák, hogy ott nagyobb jólét van, és ha a kapuk nyitva vannak, akkor a migránsok ezeket az országokat választják. - Mik lennének a Jobbik demokráciájának a jegyei, már azon kívül, hogy ez az analfabétákat nem illetné meg? - Csak a szavazati jogot vonnánk meg tőlük, az emberi jogaikat nem. A legfontosabb szerintünk, hogy senki nem fog hátrányt szenvedni azért, mert nem szimpatizál a Jobbikkal. Jelenleg olyan rendszerben élünk, ahol az boldogul, aki jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkezik. Ennek véget kell vetni. Helyette olyan rendszer kell, ahol nem a tehetősek, hanem a tehetségesek jutnak előre. Egy igazságosabb Magyarországot szeretnénk. - És ez a mai nem olyan? - A jelenlegi demokrácia azért sem működik, mert a média nem tekinthető teljes mértékig szabadnak. A közmédia pártmédiaként működik, internetcenzúrát lehetővé tevő gumiparagrafusok vannak érvényben, nincs Magyarországon oknyomozó újságírás, szabad véleménynyilvánítás olyan mértékben, amilyenben egy demokráciában kellene. Ha a médiát ellenőrző legfelsőbb testületben, a Médiatanácsban már nem kap minden ellenzéki párt helyet, hanem csak a Fidesz, az nagyon komoly jogsérelem. Olyan, mintha a szavazatszámláló bizottságokban csak a Fidesz delegáltjainak lenne helye. - Ma van félnivalója bárkinek Magyarországon? - Az értelmiségi holdudvarunkban gyakran tapasztaljuk, hogy nem mernek eljönni a rendezvényeinkre, még egy Vona Gábor-évértékelőre sem, mert félnek a retorzióktól, hogy a média kipécézi őket. Szerintünk az nem helyes, hogy pártszimpátia miatt egy színészt a kirekesztés, a megbélyegzés, vagy akár az elbocsátás fenyegeti. Mi olyan világot, olyan Magyarországot szeretnénk teremteni, ahol a párthovatartozás nem határozza meg a szakmai előmenetelt. - Az a bizonyos liberális demokrácia pont ilyen. - Ilyennek kellene lennie, de szerintünk nálunk, jelenleg nem ilyen. - Nálunk nem, de nálunk deklaráltan nincs is liberális demokrácia. De, mondjuk liberális demokrácia működik Németországban. - Igen, mi a német modellt javasoltuk a terrorveszély kezelésére, és a német választási rendszer átvételét is indítványozzuk, amely úgy ötvözi az egyéni választókerületes szavazást a listással, hogy arányosítja. Hiszen már 2010-ben is 53 százalék alatti választási eredménnyel 68 százalékos parlamenti képviselethez jutott a Fidesz. Ezt a választási rendszert torzította még tovább a Fidesz 2014-re. - Ez egy igazi liberális demokratikus választási törvény lenne. - Hát, ha így hívják, hívják így! Mi a liberális szót nem tesszük hozzá, de, ha a politológusok hozzáragasztják, nem sértődünk meg. Zsebesi Zsolt http://gepnarancs.hu/2016/02/fideszes-puccstol-tart-novak-elod-interju/

0 komment , kategória: Általános

Amit a Fidesz megvéd neked, azt el is lopja tőled

2016-06-08 20:05:38, szerda

	Amit a Fidesz megvéd neked, azt el is lopja tőled Most éppen hatodjára módosítja a maga által tákolt alaptörvényt a kormánypárt, amit sziklaszilárdnak mondott ugyan mikor összedobta, de most is inkább csak a hatalmát igyekszik minél nagyobb mértékben növelni az emberek mindennapjai felett. Végül is nem tehet róla Orbán Viktor, a világ ugyanis állandóan változik, fejlődik, a nagy hozzá nem értésben nem gondolhat mindenre mikor a saját képére és megelégedésére igyekszik visszaforgatni tündérországban az idő kerekét. Banánköztársaság, Kiemelt \| Szerző: András \| 2016. június 8. \| Nincs hozzászólás orban-nevetA kapkodásban mindig kerül elő olyan terület az ország életében, amit gyorsan be kell darálni, mert nem felel meg az Orbán Viktor kialakította képnek a maga kisvasutas világáról. Na, ezeket aztán gyorsan megvédi a nem létező támadásokkal szemben a maga és haverjai hasznára, csinál pár tucat törvényt, aztán módosítja azt, majd szétosztja a hasznot a hozzá hasonló rablók között. Lerágott csont, de mikor megvédte a magánynyugdíjat az emberektől, azok valahogy rosszul jártak, Orbán Viktor és bandája meg azóta is hallgat róla, mi történt azzal az irdatlanul nagy összeggel, amit sikerült nekik szinte nyom nélkül eltüntetni. Az sem mai történet, hogy amikor Orbán Viktor meg akarta védeni a munkavállalókat az új munka törvénykönyvével, meg az egykulcsos adóval, a bérből és fizetésből élő melósoknak csökkent a fizetése, az addig is jobban keresők meg még többet vihettek haza. Sikerült közben a minimálbért is megadóztatni, a közmunkás rabszolga is megtanult megélni havi negyvenhétezerből. Megvédte a fiatalokat is a dohányzástól, szét is osztotta azt a piacot a haverjai között. Pár ezer embert el kellett ezért bocsájtani, felerősödött a csempészet, a megemelt adó és haszon ellenére kevesebb pénz folyt be a költségvetésbe. És nem csökkent a dohányosok száma, viszont a párt hűséges emberei jól jártak. A szerencsejátéktól függőket is jól megvédte a pénzük elverésétől. Megint csak pár ezer ember elvesztette a megélhetését, több tízmilliárd adóforint ismét nem folyt be a költségvetésbe, viszont az iparág így meg pár olyan ember kezébe került, akik haverjai Orbán Viktornak. Ők azóta köszönik, nem adóznak annyit mint kellene, de jó sokat vesznek ki a haszonból maguknak. Megvédte a devizahiteleseket is az alacsony árfolyamon való átváltástól a kormány, ha már bajban vannak az általa okozott magas árfolyam miatt, legalább a jegybank jól járjon a pénzükből. Az elmebeteg jegybank elnök azóta nem is tudja mire költeni az ilyen módon ölébe hullt jólétet, szórja szét a közpénzt ingatlanra, a maga által írt könyvekre, és támogatja belőle népes családját. Megvédte az oktatást is Orbán Viktor a túlzott önállóságtól, az egyén nevelésétől, vissza is vezette azt a múlt század elejére a színvonalban. Na, a költségvetést is megvédte az ebbe az irányba való túlzott terheléstől, kapott egy nagy vízfejet, ami alkalmatlan a működtetésre, és ráerőszakolt az egyetemekre egy kancellári rendszert, aminek a működési hatékonyságáról azóta sem beszél. Viszont a problémát részben megoldotta vele. Ha meg a közoktatás lázadni mer a védelem ellen, még a maradékot is elszedi tőle az önkormányzatok kárára, tudja meg mindenki, mit jelent a Fidesz értelmezte védelem. Az egészségügy is védelem alá került. Átszervezték, kiszervezték, összevonták. Költségvetési pénzt nem nagyon adtak hozzá, éljen meg mindenki ahogy tud a rendszerben, és lehetőleg ne legyen senki beteg, mert az csak kiadással jár az állam részéről. Azt meg azért ne várja el senki, hogy a gyengéknek törődést adjon az állam, mikor neki stadiont kell építeni a ház mellé. De azért van akit valóban megvéd az állam és Orbán Viktor. Ott van mindjárt a saját család, amely már saját lábon áll. Pár milliárd homályos közvilágításra, néhány kastély, és már is rendben van a hozomány. De ott van az a tanácsadó is, akit senki sem ismer, senki sem alkalmaz, mégis mindenhol látható, mindenben érezhető a hatása. Meg van védve az állami cég is, ha sokat költ, vagy esztelenül szórja a közpénzt. Pár törvény csak, és máris senkinek semmi köze hozzá, mit és hogyan csinál az adófizetők pénzéből az állami vállalat. A Fidesz azt védi meg igazán, amihez érdeke fűződik, és ami a hatalomban tartja Orbán Viktort. Megvédi a választási törvényt, ami nem is igazságos, de jó a kormánynak. Megvédi azokat a személyeket akik elvtelenül kiszolgálják a rendszerét a hatalmi ágakba való kinevezésük után, csak mert hűségesek a nemzet pocakos focihuszárához. Megvédik Mészáros Lőrincet, Garancsi Istvánt, Vajna Bandit, és a többi számukra olyan fontos tolvajokat, akik a közpénzt alakítják át a saját zseb kitöméséhez. Már nem védik Simicska Lajost, de semmi közpénz nem drága a rajta való bosszúállás érdekében, csak mert Orbán Viktorról kiderült közben, mekkora geci a régi haverral. Végül is minden védelem fontos a kormánynak, de az főleg kifizetődő kell legyen a számára. Attól függ viszont a mai közélet, hogy Viktor engedi, vagy nem engedi. Minden ezen múlik. Eddig azonban amit megvédett a kormány, az tönkre ment, abból sok jó nem származott sok embernek, a kevés haver viszont jól járt vele. Na ilyen Orbán Viktor védelme, aki ezt felismeri, az nem is kér belőle. Bandita http://gepnarancs.hu/2016/06/amit-a-fidesz-megved-neked-azt-el-is-lopja-toled/

0 komment , kategória: Általános

1/3 oldal

Bejegyzések száma: 26

2016. Június

Hét	Ked	Sze	Csü	Pén	Szo	Vas


		1	2	3	4	5

6	7	8	9	10	11	12

13	14	15	16	17	18	19

20	21	22	23	24	25	26

27	28	29	30

Blog kereső

Bejegyzések
ma:	0 db bejegyzés
e hónap:	450 db bejegyzés
e év:	5039 db bejegyzés
Összes:	64003 db bejegyzés

Kategóriák

Keresés

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum

Látogatók száma

Ma: 155
e Hét: 3257
e Hónap: 14368
e Év: 167864

Szótár

Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.