|
2016-07-14 18:21:33, csütörtök
|
| |
| |
Ismerek egy ablakot,
Vas a rácsozat-ja,
De aranyos lányka szokott
Ki-kinézni rajta.
Ismerek egy ablakot,
Bárhová vissz- utam,
Mindig arra kerülök én,
Mindig az van útban.
S bárhol járok-kelek is,
Mindig ott a lelkem,
Eltéphetlen lánczok kötnek,
Az ablakhoz engem.
Hej, ha tudnám, hogy szívem,
Rózsa tővé válik,
Kitépném a kebelemből,
Hisz úgyis csak fáj- itt.
Kitépném s ez ablakot
Diszitném föl véle,
Hadd tűzné fel az a lányka
-Szívemet szívére !
Kőrösi László, kelt:1901 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
