|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
|
|
2016-08-10 11:04:58, szerda
|
| |
| |
Egy madár ül a vállamon,
Ki együtt született velem.
Már oly nagy, már olyan nehéz,
Hogy minden léptem gyötrelem.
Súly, súly, súly rajtam, bénaság,
Ellökném, rámakaszkodik,
Mint egy tölgyfa a gyökerét,
Vállamba vájja karmait.
Hallom, fülemnél ott dobog
irtózatos madár-szive.
Ha elröpülne egy napon,
Most már eldőlnék nélküle.
(Nemes Nagy Ágnes: Madár)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-08-10 10:29:47, szerda
|
| |
| |
A beszélő forrás
megszólal a kimondhatatlan
de nem mondhatja ki önmagát
cselekszik a kezetlen
de csak a te kezeddel
megindul a lábatlan
de csak a te lábaddal
eszmél az eszetlen
de csak a te eszeddel
virágba borul a virágtalan
de csak a te virágoddal
gyümölcsbe merül a gyümölcstelen
de csak a te gyümölcsöddel
adakozik az adhatatlan
de csak a te adományoddal
irgalmaz az irgalmatlan
de csak a te irgalmaddal
imádkozik az imátlan
de csak a te imáddal
fényes lesz a fénytelen
de csak a te fényeddel
megszólal a kimondhatatlan
de csak a szívedben.
/Weöres Sándor/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
2016. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
417 db bejegyzés |
| e év: |
6874 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 935
- e Hét: 3498
- e Hónap: 43110
- e Év: 272047
|
|
|
Offline
