Belépés
charlotteani.blog.xfree.hu
"Az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív" (Prédikátor 7:3) Nálam helye van az érzelmeknek, az állatok szeretetének, a Bibliának, az élet dol... Molnár Anikó
1976.03.18
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
Have a great weekend!
  2016-08-19 19:54:10, péntek
 
 

Link



  
 
0 komment , kategória:  7 Happy weekend   
2 Sámuel 6-10-ig terjedő fejezetei
  2016-08-19 19:48:56, péntek
 
  1. fejezet

1Dávid aztán megint egybegyűjtötte Izrael minden válogatott emberét: harmincezer embert.2Akkor Dávid és a vele levő egész nép fölkerekedett, és elment Baálé-Júdába, hogy felhozza onnan az igaz Isten ládáját, amely egy névről, a seregek Jehovájának nevéről neveztetik, aki a kerubokon ül.3Csakhogy az igaz Isten ládáját föltették egy új szekérre, hogy úgy vigyék el Abinádáb házából, amely a dombon volt. Uzzah és Ahió, Abinádáb fiai vezették az új szekeret.4Elvitték hát Abinádáb házából, amely a dombon volt...az igaz Isten ládájával; Ahió pedig a láda előtt ment.5Dávid és Izrael egész háza ünnepelt Jehova színe előtt mindenféle borókafa hangszerrel, hárfákkal, húros hangszerekkel, tamburinokkal, szisztrumokkal meg cintányérokkal.6Idővel aztán eljutottak egészen Nákon szérűjéig. Uzzah akkor odanyúlt kezével az igaz Isten ládájához, és megfogta, mert a jószágok majdnem felborították.7Erre Jehova haragja fellángolt Uzzah ellen;az igaz Isten lesújtott rá ott a tiszteletlenségéért, ő pedig meghalt ott, az igaz Isten ládája mellett.8És Dávidot elöntötte a harag, amiért Jehova kitört Uzzah ellen, és annak a helynek Pérec-Uzzah lett a neve;így hívják mind a mai napig.9Dávid azon a napon megijedt Jehovától, és így szólt:,,Hogyan fog eljutni hozzám Jehova ládája?"10És nem akarta Dávid elvinni magához Jehova ládáját, Dávid városába. Ezért elvitette azt Dávid a gáti Obed-Edom házába.11Jehova ládája három hónapig maradt a gáti Obed-Edom házában; és Jehova áldása volt Obed-Edomon és egész háznépén.12Végül hírül vitték Dávid királynak:,,Jehova megáldotta Obed-Edom házát és mindenét az igaz Isten ládája miatt."Dávid akkor elment, és örvendezés közepette felvitte az igaz Isten ládáját Obed-Edom házából Dávid városába.13És történt, hogy mihelyt hat lépést tettek Jehova ládájának hordozói, ő feláldozott egy bikát és egy hizlalt állatot.14Dávid pedig teljes erővel forgott, úgy táncolt Jehova színe előtt, és mindeközben lenvászon efód övezte Dávidot.15Örömkiáltások és kürtszó mellett vitte fel Dávid és Izrael egész háza Jehova ládáját.16Történt pedig, hogy amikor Jehova ládája megérkezett Dávid városába, Mikál, Saul leánya letekintett az ablakból, és meglátta Dávid királyt, amint ugrándozik és forogva táncol Jehova színe előtt; és kezdett megvetést érezni iránta szívében.17Bevitték hát Jehova ládáját, és a helyére tették abban a sátorban, amelyet Dávid állíttatott neki. Dávid ezután égő áldozatokat és közösségi áldozatokat ajánlott fel Jehova előtt.18Amikor Dávid végzett az égő áldozatok és a közösségi áldozatok bemutatásával, akkor megáldotta a népet a seregek Jehovájának nevében.19Ezenkívül kiosztott az egész népnek, Izrael egész sokaságának, mind a férfiaknak, mind a nőknek egy-egy karika formájú kenyeret, egy-egy datolyalepényt és egy-egy mazsolalepényt. Ezután az egész nép elment, mindenki a maga házába.20Dávid ekkor visszatért, hogy megáldja a háznépét, és Mikál, Saul leánya kijött Dávid elé, majd ezt mondta:,,Mily dicsőségessé tette magát ma Izrael királya, amikor e mai napon feltakarta magát szolgái rabszolgaleányainak szeme láttára, ahogy csak egy üresfejű takarja fel magát!"21Dávid erre így szólt Mikálhoz:,,Jehova színe előtt volt ez, aki inkább engem választott, semmint apádat és egész háznépét, hogy engem rendeljen vezetőül Jehova népe, Izrael fölé, és én ünnepelni fogok Jehova színe előtt.22Még ennél is jelentéktelenebbé teszem magamat, és alábbvaló leszek a magam szemében;és elhatároztam, hogy a rabszolgaleányokkal, akiket említettél, velük fogom megdicsőíteni magamat."23Ezért Mikálnak, Saul leányának nem született gyermeke a halála napjáig.

7. fejezet
1Történt pedig, hogy amikor a király a maga házában lakott, és Jehova mindenfelől nyugalmat adott neki az összes ellenségétől,2akkor a király így szólt Nátán prófétához:,,Nézd csak, én cédrusból készült házban lakom, míg az igaz Isten ládája a sátorlapok között lakik."3Nátán erre ezt mondta a királynak:,,Menj csak, tedd meg mindazt, ami a szívedben van, mert Jehova veled van."4Azon az éjszakán pedig Jehova szava így szólt Nátánhoz:5,,Menj, és mondd meg a szolgámnak, Dávidnak:Ezt mondja Jehova:,Te építenél nekem házat, hogy ott lakjam?6Hiszen nem laktam én házban attól a naptól fogva, hogy felhoztam Izrael fiait Egyiptomból, mind a mai napig, hanem sátorban és hajlékban jártam.7Mindazon idő alatt, amikor ott jártam Izrael minden fia között, vajon mondtam-e egy szóval is Izrael törzsei valamelyikének, amelyeknek parancsot adtam népem, Izrael terelgetésére:,,Miért nem építettetek nekem házat cédrusból?"8Most tehát így szólj az én szolgámhoz, Dávidhoz:Ezt mondja a seregek Jehovája:Én hoztalak el a legelőről, a nyáj mögül, hogy vezetője légy népemnek, Izraelnek.9Veled leszek, bármerre mész is, és kiirtom előled összes ellenségedet;nagy nevet szerzek neked, amilyen a nagyok neve a földön.10Helyet jelölök ki népemnek, Izraelnek. Elültetem őket, és a maguk helyén fognak lakni, és nem háborgatják őket többé. Nem fogják megint nyomorgatni őket az igazságtalanság fiai, mint kezdetben,11attól a naptól fogva, hogy bírákat rendeltem népem, Izrael fölé. És nyugalmat adok neked minden ellenségedtől. Jehova megmondta neked, hogy házat készít számodra Jehova.12Amikor betelnek napjaid, és nyugodni térsz ősatyáidhoz, akkor fölemelem magodat teutánad, aki belőled fog származni, és megszilárdítom királyságát.13Ő fog a nevemnek házat építeni, én pedig megszilárdítom királysága trónját időtlen időkre.14Én atyjává leszek, ő pedig fiammá lesz. Ha valami helytelenséget követ el, megfeddem őt az emberek vesszejével és Ádám fiainak csapásaival.15Szerető-kedvességem nem fog eltávozni tőle, mint ahogy megvontam azt Saultól, akit eltávolítottam előled.16A te házad és a te királyságod időtlen időkig rendíthetetlen marad előtted. A trónod időtlen időkig szilárd lesz."17Nátán pedig pontosan e szavak és e látomás szerint beszélt Dáviddal.18Dávid király akkor bement, leült Jehova előtt, és így szólt:,,Ki vagyok én, ó, legfőbb Úr, Jehova?És mi az én házam, hogy eljuttattál idáig?19Sőt, mintha csak csekélység volna ez szemedben, ó, legfőbb Úr, Jehova, még a távoli jövőre nézve is szólsz a te szolgád házáról; és ez az embereknek adott törvény, ó, legfőbb Úr, Jehova!20Mit is tudna még mondani és szólni hozzád Dávid, amikor te jól ismered szolgádat, ó, legfőbb Úr, Jehova!21Szavadért és szíved szerint tetted mindezeket a nagy dolgokat, hogy tudasd őket szolgáddal.22Ezért vagy te oly nagy, ó, legfőbb Úr, Jehova! Bizony nincs hozzád hasonló, és nincs Isten rajtad kívül mindazok között, akikről füleinkkel hallottunk.23Melyik az a nemzet a földön, amelyik olyan volna, mint a te néped, Izrael, amelyért elment az Isten, hogy megváltsa magának mint népet, és nevet szerezzen magának, és nagy és félelmetes dolgokat tegyen értük - hogy elűzze a nemzeteket és isteneiket a te néped elől, amelyet megváltottál magadnak Egyiptomból?24Aztán megszilárdítottad magadnak népedet, Izraelt, hogy időtlen időkig a néped legyen. És te, ó, Jehova, te lettél Istenük!25Most pedig, Jehova Isten, a szót, amelyet szolgádról és a házáról szóltál, teljesítsd be időtlen időkre, és cselekedj úgy, ahogy beszéltél.26Nagy legyen a te neved időtlen időkig, és így beszéljenek:A seregek Jehovája Isten Izrael fölött, és szilárduljon meg előtted szolgádnak, Dávidnak a háza.27Mert te, a seregek Jehovája, Izrael Istene, kinyilatkoztattad szolgád fülébe:Házat építek neked.« Ezért merte rábírni a szívét a te szolgád, hogy ilyen imával imádkozzon hozzád.28Most azért, ó, legfőbb Úr, Jehova, te vagy az igaz Isten, és bizonyuljanak igazságnak a szavaid, hiszen te ígéred ezt a jót szolgádnak.29Határozd most el, és áldd meg a te szolgád házát, hogy fennmaradjon előtted időtlen időkig;hiszen te, ó, legfőbb Úr, Jehova, megígérted ezt, és áldásod nyomán áldott legyen a te szolgád háza időtlen időkig!"

8. fejezet
1Történt aztán, hogy Dávid megverte és behódoltatta a filiszteusokat, és elvette Dávid a filiszteusok kezéből Meteg-Ammát.2Megverte továbbá a moábitákat is, és a földre fektetve mérte őket kötéllel, hogy kétkötélnyit mérjen megölésre, egy egész kötélnyit pedig az életben hagyásra. És a moábiták sarcfizető szolgái lettek Dávidnak.3Dávid még megverte Hadadézert is, Rehob fiát, Cóba királyát, amikor az elindult, hogy helyreállítsa hatalmát az Eufrátesz folyónál.4Dávid foglyul ejtett tőle ezerhétszáz lovast meg húszezer gyalogost; és Dávid valamennyi szekérhúzó ló lábának inát szegte, de száz szekérhúzó lovat meghagyott belőlük.5Amikor a damaszkuszi szírek segítségére siettek Hadadézernek, Cóba királyának, akkor Dávid megvert a szírek közül huszonkétezer embert.6Dávid helyőrségeket is állított Szíriába, Damaszkuszba, és a szírek sarcfizető szolgái lettek Dávidnak. Bármerre járt is Dávid, Jehova mindig megsegítette őt.7Dávid ezenkívül elvette azokat az aranyból készült kerek pajzsokat, amelyek Hadadézer szolgáinál voltak, és elvitte azokat Jeruzsálembe.8Bétából és Berótaiból, Hadadézer városaiból rengeteg rezet vitt el Dávid király.9Tói, Hamát királya pedig meghallotta, hogy Dávid megverte Hadadézer egész haderejét.10Tói erre elküldte a fiát, Jórámot Dávid királyhoz, hogy megkérdezze hogyléte felől, és kifejezze elismerését azért, hogy harcolt Hadadézer ellen, és megverte őt(Hadadézer ugyanis harcedzett ellenfele volt Tóinak). Ezüsttárgyak, aranytárgyak és réztárgyak is voltak a kezében.11Dávid király ezeket is Jehovának szentelte azzal az ezüsttel és arannyal együtt, amelyet már odaszentelt az összes olyan nemzettől, amelyet behódoltatott:12Szíriától, Moábtól, Ammon fiaitól, a filiszteusoktól, Amálektől és a Rehob fiától, Hadadézertől, Cóba királyától nyert zsákmányból.13És Dávid nevet szerzett magának, amikor visszatért azután, hogy a Só-völgyben megvert tizennyolcezer edomitát.14Helyőrségeket is állomásoztatott Edomban. Edom minden részére helyőrséget állított, és az edomiták mind Dávid szolgái lettek. Bármerre járt is Dávid, Jehova mindig megsegítette őt.15És Dávid uralkodott egész Izrael felett. Bírói döntéseket hozott Dávid, és igazságot szolgáltatott egész népének.16Joáb, Céruja fia volt a sereg vezére, Josafát, Ahilud fia pedig emlékíró volt.17Cádók, Ahitub fia, és Ahimélek, Abjátár fia, papok voltak, Serája pedig titkár volt.18Benája, Jójada fia a kereteusok és a peleteusok fölé volt rendelve, Dávid fiai pedig papok lettek.

9. fejezet
1És Dávid így szólt:,,Van-e még valaki, aki megmaradt Saul házából, hogy szerető-kedvességgel bánhassak vele Jonatánért?"2Volt pedig Saul házának egy szolgája, akinek Ciba volt a neve. Oda is hívták őt Dávidhoz, és a király így szólt hozzá:,,Te vagy-e Ciba?",mire ő ezt mondta:,,Szolgád vagyok."3A király akkor így szólt:,,Nincs már senki Saul házából, hogy kimutathatnám iránta Isten szerető-kedvességét?"Ciba erre ezt mondta a királynak:,,Van még Jonatánnak egy sánta fia."4A király akkor megkérdezte tőle:,,Hol van?"Ciba így felelt a királynak:,,Íme, Mákirnak, Ammiél fiának a házában, Lo-Debárban."5Dávid király erre tüstént elküldött érte, és elhozatta őt Lo-Debárból, Mákirnak, Ammiél fiának a házából.6Amikor Mefibóset, Jonatánnak, Saul fiának a fia bement Dávidhoz, rögtön arcra vetette magát és leborult. Dávid ekkor így szólt:,,Mefibóset!",mire ő ezt mondta:,,Itt van a te szolgád."7Dávid aztán így szólt hozzá:,,Ne félj, mert szerető-kedvességgel fogok bánni veled apádért, Jonatánért. Visszaadom neked Saul nagyapád minden földjét, te pedig mindig az én asztalomnál fogsz kenyeret enni."8Erre az leborult, és ezt mondta:,,Mi a te szolgád, hogy egy magamfajta holt eb felé fordítod arcodat?"9A király ekkor odahívta Cibát, Saul szolgáját, és így szólt hozzá:,,Mindazt, ami Saulé és egész házáé volt, odaadom urad unokájának.10Műveld meg számára a földet fiaiddal és szolgáiddal, takarítsd be a termést, és szolgáljon az eledelül azoknak, akik urad unokájához tartoznak, és egyenek. De Mefibóset, uradnak unokája mindig az én asztalomnál fog kenyeret enni."Cibának pedig tizenöt fia és húsz szolgája volt.11Ciba erre így szólt a királyhoz:,,Pontosan úgy fog cselekedni a szolgád, ahogy megparancsolja uram királyom az ő szolgájának:de Mefibóset az én asztalomnál eszik kenyeret, mint a király fiainak egyike."12Mefibósetnek pedig volt egy kisfia, akit Mikának hívtak, és mindazok, akik Ciba házában laktak, Mefibóset szolgái voltak.13Maga Mefibóset Jeruzsálemben lakott, mert mindig a király asztalánál evett; és mindkét lábára sánta volt.

10. fejezet
1Történt aztán, hogy meghalt Ammon fiainak a királya, és a fia, Hánun kezdett uralkodni helyette.2Dávid akkor így szólt:,,Szerető-kedvességgel fogok bánni Hánunnal, Náhás fiával, ahogy az apja is szerető-kedvességgel bánt velem."Dávid tehát elküldte a szolgáit, hogy vigasztalják meg őt az apja miatt. El is jutottak Dávid szolgái Ammon fiainak földjére.3Ammon fiainak fejedelmei azonban így szóltak urukhoz, Hánunhoz:,,Talán bizony apádat tiszteli Dávid a szemedben azzal, hogy vigasztalókat küldött hozzád? Nem inkább azért küldte hozzád Dávid a szolgáit, hogy átvizsgálja és kikémlelje a várost, aztán feldúlja?"4Hánun erre fogta Dávid szolgáit, szakállukat félig leborotválta, és felében levágta ruháikat az ülepükig, majd elküldte őket.5Később jelentették ezt Dávidnak, ő pedig azonnal elküldött eléjük, mert a férfiak nagyon megalázottnak érezték magukat. És így szólt a király:,,Maradjatok Jerikóban, míg jól megnő a szakállatok. Azután térjetek vissza."6Idővel Ammon fiai látták, hogy bűzössé lettek Dávid előtt, ezért Ammon fiai követeket küldtek, és bérbe fogadtak a bét-rehobi szírek közül meg a cóbai szírek közül húszezer gyalogost, továbbá Maáka királyától ezer embert és Is-Tóbból tizenkétezer embert.7Amikor Dávid meghallotta ezt, elküldte Joábot és az egész sereget meg a vitézeket.8Ammon fiai pedig kivonultak, csatarendbe álltak a kapu bejáratánál, ugyanígy a cóbai és a rehobi szírek, meg Is-Tób és Maáka is külön a mezőn.9Amikor Joáb látta, hogy elöl is, hátul is roham készülődik ellene, azonnal kiválasztott néhányat Izrael összes válogatott embere közül, és felsorakoztatta őket a szírekkel szemben.10A nép többi részét fivérének, Abisainak a kezére bízta, hogy ő Ammon fiaival szemben sorakoztassa fel azokat.11Azután így szólt:,,Ha a szírek túl erősek lesznek velem szemben, te légy az én megmentőm;ha azonban Ammon fiai lesznek túl erősek veled szemben, akkor én megyek téged megmenteni.12Légy erős, hogy bátrak legyünk népünkért és Istenünk városaiért! Jehova pedig majd megteszi, ami jó a szemében."13Akkor Joáb a vele levő néppel együtt előrenyomult a csatába a szírek ellen, és azok megfutamodtak előle.14Ammon fiai pedig látták, hogy a szírek megfutamodtak, és maguk is menekülni kezdtek Abisai elől, ezért bementek a városba. Joáb ezután visszatért Ammon fiaitól, és Jeruzsálembe ment.15Amikor a szírek látták, hogy vereséget szenvedtek Izraeltől, összegyűltek.16Hadadézer ekkor elküldött, és elhozatta a Folyó vidékén levő szíreket. Meg is érkeztek Helámba, élükön Sobákkal, Hadadézer seregének a vezérével.17Amikor ezt jelentették Dávidnak, ő azonnal egybegyűjtötte egész Izraelt, átkelt a Jordánon, és eljutott Helámba. A szírek pedig felsorakoztak Dáviddal szemben, és harcba szálltak ellene.18És megfutamodtak a szírek Izrael elől. Dávid hétszáz szekérhajtót és negyvenezer lovast ölt meg a szírek közül. Sobákot, a seregük vezérét leterítette, úgyhogy ott halt meg helyben.19Mikor aztán látták mind a királyok, Hadadézer szolgái, hogy vereséget szenvedtek Izraeltől, nyomban békét kötöttek Izraellel, és a szolgálatukba álltak. A szírek utána már nem mertek azzal próbálkozni, hogy megmentsék Ammon fiait.

  
 
0 komment , kategória:  2 Sámuel/Ósz.  
1Sámuel 6–10-ig terjedő fejezetei
  2016-08-19 19:37:15, péntek
 
  1. fejezet

1Jehova ládája hét hónapig volt a filiszteusok földjén.2Akkor a filiszteusok hívták a papokat meg a jósokat, és ezt mondták:,,Mit tegyünk Jehova ládájával?Adjátok tudtunkra, hogy mivel küldjük el a helyére."3Azok erre ezt mondták:,,Ha elkülditek Izrael Istenének ládáját, ne küldjétek felajánlás nélkül. Mindenképpen adjátok meg neki a vétkességi felajánlást. Akkor meggyógyultok, és megtudjátok, miért nem fordul el tőletek a keze."4Erre így szóltak:,,Mi az a vétkességi felajánlás, amit meg kell adnunk neki?"Azok így feleltek:,,A filiszteusok szövetséges fejedelmeinek száma szerint öt, aranyból készült aranyér és öt arany ugróegér, mert ugyanaz a csapás sújt titeket mindnyájatokat és szövetséges fejedelmeiteket.5Készítsetek képmásokat aranyereitekről és ugróegereitekről, amelyek pusztítják a földet, és adjatok dicsőséget Izrael Istenének. Talán enyhíteni fogja a nyomást, és leveszi a kezét rólatok, istenetekről és földetekről.6Meg aztán miért keményítenétek meg szíveteket úgy, ahogy Egyiptom és a fáraó megkeményítette a szívét?Nem úgy volt-e, hogy amikor Ő szigorúan bánt velük, mindjárt elengedték őket, és ők útnak is indultak?7Most tehát készítsetek egy új szekeret, vegyetek két szoptatós tehenet, amelyen még nem volt iga. Fogjátok be a teheneket a szekérbe, és borjaikat küldjétek haza, hogy ne kövessék őket.8Fogjátok meg Jehova ládáját, tegyétek a szekérre, és azokat az aranytárgyakat, amelyeket meg kell adnotok neki vétkességi felajánlásul, helyezzétek egy dobozban melléje. Majd bocsássátok el, hadd menjen.9Figyeljétek meg: ha az a saját területére vivő úton megy fel, Bét-Semes felé, akkor ő hozta ránk ezt a nagy bajt, de ha nem, akkor tudni fogjuk, hogy nem az ő keze érintett minket, hanem véletlen volt az, ami velünk történt."10Az emberek így is tettek. Fogtak két szoptatós tehenet, befogták őket a szekérbe, és borjaikat elzárták odahaza.11Aztán föltették a szekérre Jehova ládáját, és a dobozt is az arany ugróegerekkel meg az aranyereik képmásával.12A tehenek pedig egyenesen a Bét-Semes felé vivő úton indultak el. Azon az egy országúton mentek, és menet közben bőgtek. Nem tértek le se jobbra, se balra. A filiszteusok szövetséges fejedelmei végig követték őket, egészen Bét-Semes határáig.13A bét-semesiek éppen búzát arattak a völgyben. Amikor felemelték szemeiket, és észrevették a ládát, örvendezni kezdtek annak láttán.14A szekér pedig a bét-semesi Józsué földjére ért, és ott megállt. Egy nagy kő feküdt ott. Felhasogatták a szekér fáját, és bemutatták a teheneket Jehovának égő felajánlásul.15A léviták levették Jehova ládáját és a mellette levő dobozt, amelyben az aranytárgyak voltak, majd ráhelyezték a nagy kőre. A bét-semesiek pedig égő felajánlásokat mutattak be, és áldozatokat ajánlottak fel azon a napon Jehovának.16A filiszteusok öt szövetséges fejedelme látta ezt, és még aznap visszamentek Ekronba.17Ezek azok az aranyból készült aranyerek, amelyeket a filiszteusok megadtak Jehovának vétkességi felajánlásul:egy Asdódért, egy Gázáért, egy Askelonért, egy Gátért és egy Ekronért.18Arany ugróegérből annyi volt, amennyi a filiszteusoknak az öt szövetséges fejedelemhez tartozó összes városa, a megerősített várostól a nyílt vidéken fekvő faluig. A nagy kő pedig, amelyre ráhelyezték Jehova ládáját, mind a mai napig tanúságul szolgál a bét-semesi Józsué földjén.19És Jehova megverte a bét-semesieket, mert megnézték a ládáját. Megvert tehát a nép közül hetven embert[[és ötvenezer embert]].A nép pedig keseregni kezdett, mert Jehova megverte a népet nagy öldökléssel.20A bét-semesi emberek ezt mondták:,,Kicsoda képes megállni e szent Isten, Jehova előtt, és kihez vonul el tőlünk?"21Végül követeket küldtek Kirját-Jeárim lakóihoz ezekkel a szavakkal:,,Visszahozták a filiszteusok Jehova ládáját. Gyertek le. Vigyétek föl magatokhoz."

7. fejezet
1A kirját-jeárimi emberek le is mentek, fölvitték Jehova ládáját, és bevitték Abinádáb házába, a dombra. Eleázárt, a fiát szentelték fel, hogy őrizze Jehova ládáját.2Történt pedig, hogy attól a naptól fogva, hogy a láda Kirját-Jeárimban volt, sok-sok nap telt el, már húsz év is elmúlt, és Izrael egész háza siránkozva kereste Jehovát.3Sámuel akkor így szólt Izrael egész házához:,,Ha teljes szívetekből meg akartok térni Jehovához, távolítsátok el magatoktól az idegen isteneket, meg Astóret képmásait is, és fordítsátok szíveteket rendíthetetlenül Jehova felé. Egyedül őt szolgáljátok, és kiszabadít titeket a filiszteusok kezéből."4Izrael fiai ekkor eltávolították a Baálokat és Astóret képmásait, és egyedül Jehovának kezdtek szolgálni.5Sámuel akkor ezt mondta:,,Gyűjtsétek egybe egész Izraelt Micpába, hogy imádkozzak értetek Jehovához."6Egybegyűltek hát Micpában, aztán vizet merítettek és kiöntötték Jehova előtt, és böjtöltek azon a napon. Így beszéltek:,,Vétkeztünk Jehova ellen."Sámuel pedig ítélni kezdte Izrael fiait Micpában.7És a filiszteusok hírét vették, hogy Izrael fiai egybegyűltek Micpában, és a filiszteusok szövetséges fejedelmei fölvonultak Izrael ellen. Amikor Izrael fiai meghallották ezt, félelem fogta el őket a filiszteusok miatt.8Izrael fiai ezért így szóltak Sámuelhez:,,Ne hallgass! Kiálts segítségért értünk Jehova Istenünkhöz, hogy megmentsen minket a filiszteusok kezéből!"9Sámuel ekkor fogott egy szopós bárányt, és bemutatta égő felajánlásul, teljes felajánlásul Jehovának. És Sámuel segítségért kiáltott Jehovához Izraelért, Jehova pedig válaszolt neki.10Történt aztán, hogy mialatt Sámuel az égő felajánlást bemutatta, a filiszteusok közeledtek, hogy harcoljanak Izrael ellen. Jehova erre hangos mennydörgést idézett elő azon a napon a filiszteusok ellen, hogy összezavarja őket; és vereséget szenvedtek Izrael előtt.11Izrael emberei akkor kitörtek Micpából, és üldözőbe vették a filiszteusokat. Vágták őket egészen Bét-Kár déli részéig.12Sámuel pedig fogott egy követ, és elhelyezte Micpa és Jesána között, és az Eben-Ézer nevet adta neki. Ki is jelentette:,,Eddig megsegített bennünket Jehova."13A filiszteusok tehát legyőzettek, és nem hatoltak be többé Izrael területére. Jehova keze pedig továbbra is a filiszteusok ellen volt Sámuel életének minden napján.14A városok, amelyeket a filiszteusok elvettek Izraeltől, egyre-másra visszakerültek Izraelhez, Ekrontól Gátig. Izrael felszabadította azok területét a filiszteusok keze alól. És béke lett Izrael és az amoriták között.15Sámuel továbbra is ítélte Izraelt, életének minden napján.16Évről évre útra kelt, és bejárta Bételt, Gilgált és Micpát, és bírája volt Izraelnek mindezeken a helyeken.17De visszatért Rámába, mert ott volt a háza, és ott ítélte Izraelt. Oltárt is épített ott Jehovának.

8. fejezet
1És történt, hogy amikor Sámuel megöregedett, a fiait tette Izrael bíráivá.2Elsőszülött fiának Jóel volt a neve, a második pedig az Abija nevet viselte. Beér-Sebában ítéltek.3Fiai nem jártak az ő útjain, hanem a tisztességtelen haszonszerzésre hajlottak. Megvesztegetésre szánt ajándékokat fogadtak el, és elferdítették az ítéletet.4Idővel egybegyűlt Izrael összes véne, és elmentek Sámuelhez Rámába.5Így szóltak hozzá:,,Íme, te megöregedtél, a fiaid pedig nem járnak útjaidon. Most azért nevezz ki nekünk királyt, hogy ítéljen minket, ahogy az összes nemzetnél szokás."6Sámuel szemében azonban rossz volt ez, mármint hogy azt mondták:,,Adj nekünk királyt, hogy ítéljen minket."És Sámuel imádkozni kezdett Jehovához.7Jehova erre így szólt Sámuelhez:,,Hallgass a nép szavára mindenben, amit mondanak neked, mert nem téged vetettek el, hanem engem vetettek el, hogy ne legyek király felettük.8Egészen úgy cselekednek, ahogy mind a mai napig cselekedtek attól a naptól fogva, hogy kihoztam őket Egyiptomból: folyton elhagytak engem, és más isteneknek szolgáltak. Így cselekednek veled is.9Hallgass most szavukra. Csakhogy szigorúan figyelmeztesd őket, és mondd el nekik, mihez lesz joga a királynak, aki uralkodni fog felettük."10Sámuel tehát elmondta Jehova minden szavát a népnek, amely királyt kért tőle.11Ezt mondta:,,A következőkhöz lesz joga a királynak, aki uralkodni fog felettetek:Fiaitokat magához viteti, szekereihez és lovasai közé rendeli őket, és némelyeknek a szekerei előtt kell futniuk.12Parancsnokokat nevez ki magának ezres és ötvenes csoportok élére, némelyekkel szántatni és arattatni fog, és velük készítteti el hadi felszerelését és szekerei felszerelését.13Leányaitokat elviszi kenőcskeverőnek és szakácsnőnek meg sütőnőnek.14Legjobb földjeiteket, szőlőiteket és olajfaligeteiteket elveszi, és odaadja a szolgáinak.15Vetéseitekből és szőlőitekből tizedet szed, és odaadja azokat udvari tisztviselőinek és szolgáinak.16Elveszi szolgáitokat és szolgálóleányaitokat, legjobb csordáitokat és szamaraitokat, és a maga munkáját végezteti velük.17Nyájaitokból tizedet szed, ti pedig szolgáivá lesztek.18Azon a napon bizony kiáltani fogtok a királyotok miatt, akit magatoknak választottatok, de Jehova nem válaszol nektek azon a napon."19A nép azonban nem volt hajlandó Sámuel szavára hallgatni, és ezt mondta:,,Nem, hanem király legyen felettünk!20Legyünk mi is olyanok, mint az összes nemzet! Királyunk ítéljen bennünket, ő menjen ki előttünk, és vívja meg csatáinkat!"21Sámuel meghallgatta a nép minden szavát, majd elmondta azokat Jehovának, az Ő füle hallatára.22Jehova akkor így szólt Sámuelhez:,,Hallgass a szavukra, és adj nekik királyt, hogy uralkodjon felettük."Sámuel tehát ezt mondta Izrael férfiainak:,,Mindenki menjen el a városába."

9. fejezet
1Volt egy Benjámin fiai közül való férfi, akit Kísnek hívtak. Abielnek volt a fia, aki Céror fia, aki Bekórát fia, aki Afiáh fia volt. Benjáminita volt, és igen jómódú férfiú.2Volt neki egy Saul nevű fia, fiatal és szép. Nem akadt Izrael fiai között olyan férfi, aki szebb lett volna nála. Vállától fogva kimagaslott az egész nép közül.3Kísnek, Saul apjának pedig elvesztek a szamárkancái. Kís ezért így szólt a fiához, Saulhoz:,,Kérlek, vedd magad mellé az egyik szolgát, kerekedj fel, és menj, keresd meg a szamárkancákat."4Erre ő bejárta Efraim hegyvidékét és bejárta Sálisa földjét, de nem bukkantak rájuk. Bejárták Saálim földjét is, de ott sem voltak. Bejárta a benjáminiták földjét is, de nem találták őket.5Eljutottak Cúf földjére, és Saul ezt mondta a vele levő szolgának:,,Gyere! Térjünk vissza, mert apám még elvetve a szamárkancák gondját miattunk kezd aggódni."6De az így szólt hozzá:,,Figyelj rám, kérlek! Ebben a városban van Isten egyik embere, és ezt az embert tisztelet övezi. Mindaz, amit mond, kétségtelenül bekövetkezik. Menjünk most oda. Talán meg tudja mondani nekünk, melyik úton kell mennünk."7Saul ekkor ezt mondta a szolgájának:,,És ha elmegyünk, mit vigyünk annak az embernek? Hiszen kifogyott már a kenyér a tarisznyánkból, és semmi sincs, amit ajándékba vihetnénk az igaz Isten emberének. Mi van nálunk?"8A szolga erre ismét megszólalt, és ezt mondta Saulnak:,,Íme, van még a kezemben egynegyed sekel ezüst. Azt fogom odaadni az igaz Isten emberének, ő pedig tudtunkra adja utunkat."9(Régen Izraelben így beszélt az az ember, aki elment, hogy keresse Istent:,,Gyertek, menjünk el a látóhoz!"Akit ugyanis ma prófétának mondanak, azt régen látónak hívták.)10Saul akkor így szólt a szolgájához:,,Jól beszélsz. Gyere, menjünk!"Elindultak hát abba a városba, ahol az igaz Isten embere tartózkodott.11Amikor a városhoz vivő emelkedőn haladtak, leányokkal találkoztak, akik vizet mentek meríteni. Meg is kérdezték azoktól:,,Itt van a látó?"12 Erre így válaszoltak nekik:,,Igen. Íme, előtted van. Siess, mert ma jött a városba, hiszen ma áldozata van a népnek a magaslaton.13Mihelyt beértek a városba, megtaláljátok, mielőtt felmenne a magaslatra, hogy egyék. A nép ugyanis nem ehet addig, míg ő el nem jön, mert ő áldja meg az áldozatot. Csak azután ehetnek a meghívottak. Menjetek csak föl, mert most megtaláljátok!"14Fölmentek tehát a városba. Épp a város közepére értek, amikor íme, Sámuel jött velük szemben a magaslat felé tartva.15Jehova pedig egy nappal Saul érkezése előtt már kinyilatkoztatta Sámuel fülébe a következőket:16,,Holnap ilyen tájban elküldök hozzád egy férfit Benjámin földjéről. Őt kend fel népemnek, Izraelnek vezetőjévé. Ő menti meg népemet a filiszteusok kezéből. Bizony láttam népem nyomorúságát, mert eljutott hozzám kiáltásuk."17És Sámuel meglátta Sault, Jehova pedig tudtára adta:,,Itt van az a férfi, akiről azt mondtam neked:Ez fogja kordában tartani népemet."18Saul akkor odalépett Sámuelhez a kapuban, és ezt mondta:,,Kérlek, mondd meg nekem, hol van a látó háza."19Sámuel erre így válaszolt Saulnak:,,Én vagyok a látó. Menj föl előttem a magaslatra. Ma velem kell ennetek, és reggel majd elbocsátalak. És tudtodra adok mindent, ami a szívedben van.20Ami a szamárkancákat illeti, amelyeket három napja elvesztettél, ne törődjön velük szíved, mert előkerültek. Kié mindaz, ami kívánatos Izraelben? Nemde tiéd és apád egész házáé?"21Saul erre így válaszolt:,,Avagy nem benjáminita vagyok én? Nemde Izrael törzseinek legkisebbjéből származom? Hát nem az én családom a legjelentéktelenebb Benjámin törzsének minden családja között? Miért mondasz nekem ilyeneket?"22Sámuel ekkor fogta Sault meg a szolgáját, és az étkezőhelyiségbe vezette őket. Nekik adta a főhelyet a meghívottak között, akik harmincan lehettek.23Később Sámuel így szólt a szakácshoz:,,Hozd elő azt a részt, amelyet odaadtam neked, amelyről azt mondtam:Tedd félre magadnál."24A szakács erre vette a combot mindenestül, és Saul elé tette. Majd ezt mondta:,,Itt a félretett rész. Vedd magad elé, és egyél, mert neked tették félre a meghatározott időre, hogy a meghívottakkal egyél."Saul tehát együtt evett azon a napon Sámuellel.25Utána lementek a magaslatról a városba, és még beszélt Saullal a ház tetején.26Aztán korán fölkeltek, és hajnalhasadáskor Sámuel felszólt Saulnak a háztetőre:,,Kelj föl, hadd bocsássalak el!"Saul erre fölkelt, és mindketten - ő is, és Sámuel is - kimentek.27Lefelé menet a város szélén Sámuel így szólt Saulhoz:,,Mondd meg a szolgának, hogy menjen előre."Erre az továbbment.,,Te pedig most állj meg, hogy hallassam veled Isten szavát."

10. fejezet
1Sámuel ekkor fogta az olajoskorsót, és ráöntötte az olajat Saul fejére. Megcsókolta őt, és ezt mondta:,,Vajon nem azért van ez, mert Jehova felkent téged örökségének vezetőjévé?2Amikor ma elmész tőlem, két emberrel fogsz találkozni Ráhel sírhelye mellett, Benjámin területén, Celcahban. Ezt mondják majd neked: Meglettek a szamárkancák, amelyeknek keresésére indultál, de apád már nem a szamárkancákkal foglalkozik. Miattatok aggódik, és azt mondogatja:Mit tegyek a fiamért?3Onnan aztán menj még tovább, és menj el a Tábor nagy fájáig. Ott három emberrel fogsz találkozni, akik az igaz Istenhez mennek fel Bételbe. Az egyik három gidát visz, a másik három kerek cipót, a harmadik egy nagy korsó bort.4Érdeklődni fognak majd hogyléted felől, és adnak neked két cipót. Fogadd el ezeket kezükből.5Azután eljutsz az igaz Isten dombjához, ahol is egy filiszteus helyőrség van. Amikor ott megérkezel a városba, egy csoport prófétával találkozol majd, akik a magaslatról jönnek lefelé. Húros hangszer, tamburin, fuvola és hárfa lesz előttük, és próféta módjára fognak beszélni.6Jehova szelleme működni kezd rajtad, és próféta módjára fogsz beszélni velük együtt, és más emberré változol.7Amikor bekövetkeznek rajtad mindezek a jelek, tedd meg, amire módot talál a kezed, mert veled van az igaz Isten.8Menj le előttem Gilgálba. Íme, én lemegyek hozzád, hogy égő áldozatokat ajánljak fel, és közösségi áldozatokat mutassak be. Hét napig várj, míg oda nem érkezem hozzád, és tudatni fogom veled, mit tegyél."9Történt pedig, hogy amint elfordította a vállát, hogy elmenjen Sámueltől, Isten másmilyenné változtatta a szívét. Mindezek a jelek beteljesedtek azon a napon.10Elmentek hát onnan a dombra, és itt egy csoport próféta jött vele szemben. Isten szelleme azonnal működni kezdett rajta, és ő próféta módjára kezdett beszélni közöttük.11Amikor meglátták őt mindazok, akik már ismerték korábbról, hát íme, a prófétákkal együtt prófétált! Ezért így beszéltek egymás között az emberek:,,Mi történt Kís fiával?Saul is a próféták között van?"12Akkor megszólalt egy ottani ember, és ezt mondta:,,Hát ki az ő atyjuk?"Ezért lett példabeszéddé:,,Saul is a próféták között van?"13Végül abbahagyta, nem beszélt már próféta módjára, és elment a magaslatra.14Később így szólt a nagybátyja Saulhoz és a szolgájához:,,Hol jártatok?"Erre ő ezt mondta:,,A szamárkancákat kerestük. Mentünk, hátha meglátjuk őket, de sehol sem voltak. Így hát elmentünk Sámuelhez."15Saul nagybátyja ekkor így szólt:,,Kérlek, mondd el nekem, mit mondott nektek Sámuel."16Saul erre így szólt a nagybátyjához:,,Egyértelműen tudtunkra adta, hogy meglettek a szamárkancák."De amit a királyságról mondott Sámuel, azt nem mondta el neki.17Sámuel pedig egybehívta a népet Jehovához Micpába,18és így szólt Izrael fiaihoz:,,Ezt mondja Jehova, Izrael Istene:Én hoztam fel Izraelt Egyiptomból. Én szabadítottalak ki titeket Egyiptom kezéből és mindazoknak a királyságoknak kezéből, amelyek elnyomtak benneteket.19Ti azonban ma elvetettétek Isteneteket, aki megmentett titeket minden bajotokból és nyomorúságotokból. Így szóltatok:Nem! Királyt rendelj fölénk!Most pedig álljatok Jehova elé törzseitek és ezreitek szerint."20Sámuel tehát felvonultatta Izrael minden törzsét, és a választás Benjámin törzsére esett.21Azután felvonultatta Benjámin törzsét a családjai szerint, és a választás a matriták családjára esett. Végül Kís fiára, Saulra esett a választás. Keresni kezdték, de nem találták.22Így hát megkérdezték még Jehovát:,,Eljött már ide az az ember?"Jehova erre ezt mondta:,,Itt van, elrejtőzött az úti holmi között."23Odafutottak hát, és elhozták onnan. Amikor megállt a nép között, vállától fogva kimagaslott az egész nép közül.24Sámuel ekkor így szólt az egész néphez:,,Látjátok-e, kit választott Jehova? Nincs hozzá hasonló az egész nép között!" Erre az egész nép kiáltozni kezdett, és ezt mondta:,,Éljen a király!"25Akkor Sámuel beszélt a népnek a királysággal együtt járó jogokról. Beírta egy könyvbe, és elhelyezte azt Jehova színe előtt. Ezután Sámuel elbocsátotta az egész népet, mindenkit a maga házába.26Saul pedig hazament Gibeába, és azok a vitézek, akiknek a szívét Isten megérintette, vele tartottak.27A semmirekellő emberek viszont ezt mondták:,,Hogy fog ez minket megmenteni?"Megvetették tehát, és nem vittek neki ajándékot. Ő azonban hallgatott, mint aki megnémult.		  
 
0 komment , kategória:  1 Sámuel /Ósz.  
Délutáni szieszta
  2016-08-19 18:12:18, péntek
 
 

Link



  
 
0 komment , kategória:  7 Kellemes délutánt  
Kedves blogbarátaim/társaim és látogatóim!
  2016-08-19 01:13:58, péntek
 
  Kívánok nektek mára, jó reggelt,

Link

szép napot,

Link


és kellemes estét, jó éjszakát!

Link

Szeretettel: Anikó




várlak legközelebb is!		  
 
0 komment , kategória:  SajátszerkesztésűNapszakKépeim  
2016. augusztus 19., pénteki Napiszöveg
  2016-08-19 01:07:01, péntek
 
  "Ha valaki nem gondoskodik
az övéiről, és kiváltképp a házné-
pének tagjairól, a hitet megtagad-
ta, és rosszabb a hitetlennél"
(1Timóteusz 5:8).

Pál apostol azt írta, hogy ha
az idősebb keresztények nem tud-
nak önerőből megélni, a gyermeke-
ik és az unokáik adják meg nekik "az
őket megillető viszonzást". Majd Pál
minden kereszténynek azt tanácsol-
ta, hogy elégedjen meg azzal, ha van
élelme, ruházata és hajléka. Nem sza-
bad folyton jobb életkörülményekre
vagy anyagi biztonságra töreked-
nünk (1Timóteusz 5:4-Ha pedig valamely özvegynek vannak gyermekei vagy unokái, ezek először is azt tanulják meg, hogy a saját háznépükben éljenek Isten iránti odaadás szerint, és hogy mindig adják meg szüleiknek és nagyszüleiknek az őket megillető viszonzást, mert ez elfogadható az Isten szemében.) (1Timóteusz 6:6-10-Az biztos, hogy az Isten iránti odaadás megelégedettséggel nagy nyereség eszköze.7Mert semmit sem hoztunk a világba, és ki sem vihetünk semmit.8Így hát, ha van élelmünk és ruházatunk meg hajlékunk, elégedettek leszünk ezekkel.9Akiknek azonban elhatározásuk, hogy gazdagok lesznek, azok kísértésbe, csapdába, sok értelmetlen és káros kívánságba esnek, amelyek pusztulásba és romlásba döntik az embereket.10Mert a pénz szeretete mindenfajta ártalmas dolognak gyökere, és erre a szeretetre törekedve némelyek eltévelyedtek a hittől, és mindenütt sok fájdalommal szegezték át magukat).
Ahhoz, hogy gondoskodni tudjunk a
családunkról, nem szükséges a pénzt
hajszolnunk egy olyan világban, mely
hamarosan elmúlik (1János 2:15-17-Ne szeressétek a világot, se a világban levő dolgokat. Ha valaki a világot szereti, nincs meg benne az Atya szeretete; 16 mert mindaz, ami a világban van - a test kívánsága, a szem kívánsága és az életben birtokolt javak látványos fitogtatása -, nem az Atyától származik, hanem a világtól származik.17Azonkívül a világ elmúlóban van, s ugyanígy a kívánsága is, de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.)

Link. Vigyázzunk, nehogy "ennek a világ-
rendszernek az aggodalmai" vagy
"a gazdagság megtévesztő hatalma"
miatt a családtagjaink ne tudják szi-
lárdan megragadni "a valódi életet",
mely Isten igazságos új világában
lesz! (Márk 4:19-de ennek a világrendszernek az aggodalmai, a gazdagság megtévesztő hatalma és az egyéb dolgok utáni kívánságok a szívükbe hatolnak, és megfojtják a szót, és az gyümölcstelenné válik.)

Link(Lukács 21:34-36-Ügyeljetek pedig magatokra, hogy szívetek soha ne nehezedjen el túlzott evéstől, mértéktelen ivástól meg az élet aggodalmaitól, és nehogy hirtelen, egy szempillantás alatt érjen el benneteket az a nap, 35 mint valami csapda. Mert eljön az mindazokra, akik az egész föld színén laknak.36Maradjatok hát ébren, minden időben könyörögve, hogy sikerüljön megmenekülnötök mindattól, aminek meg kell történnie, és megállnotok az Emberfia előtt.")

Link
(1Timóteusz 6:19-biztonságban jó alapot gyűjtve maguknak kincsként a jövőre, hogy szilárdan megragadják a valódi életet.).w14 4/15 4:9		  
 
0 komment , kategória:  .Napiszöveg jw.org  
2016. augusztus 18., csütörtöki Napiszöveg
  2016-08-19 00:17:00, péntek
 
  "A szűzek, akik készen voltak,
bementek vele a menyegzőre"
(Máté 25:10-Míg azok vásárolni mentek, a vőlegény megérkezett, és a szüzek, akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre; az ajtó pedig bezárult.).

Az értelmes szűzek az éberségük
miatt álltak készen a vőlegény foga-
dására. Vajon előfordulhat, hogy
egyes felkent keresztények jelképes
értelemben elálmosodnak a hosszú
éjszakai virrasztás alatt? Igen. Fi-
gyeljük meg, hogy a példázatban a
szűzek mindnyájan elbóbiskolnak.
Jézus jól tudta, hogy a test gyenge-
sége még a készséges, buzgó kö-
vetőin is erőt vehet. A hűséges
felkentek megszívlelik Jézusnak ezt
a burkolt figyelmeztetését, és ezért
még jobban igyekeznek virraszta-
ni és ébernek maradni. A példázat-
ban elhangzik egy kiáltás az éjszaka
közepén:"Itt a vőlegény!"Bár mind
a tíz szűz meghallotta a kiáltást, és
felkelt, de végül csak az értelmesek
álltak készen a vőlegény fogadásá-
ra (Máté 25:5,6-Míg a vőlegény késett, mindnyájan elbóbiskoltak és elaludtak.6Az éjszaka kellős közepén kiáltás hallatszott:Itt a vőlegény! Menjetek ki fogadni őt) Máté26:41-Kitartóan virrasszatok, és folyton imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek. A szellem persze buzgó, de a test gyenge)

Link. Mit
mondhatunk a napjainkban élő hűséges
felkentekről? Az utolsó napok során a
hűséges felkentek is meghallották
a kiáltást, hogy"itt a vőlegény!",
vagyis felismerik és elfogadják an-
nak egyértelmű bizonyítékait, hogy
Jézus hamarosan megérkezik, és
éberen várják ezt az eseményt.
w15 3/15 2:2,9		  
 
0 komment , kategória:  .Napiszöveg jw.org  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2016.07 2016. Augusztus 2016.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 175 db bejegyzés
e év: 1175 db bejegyzés
Összes: 7492 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1646
  • e Hét: 4014
  • e Hónap: 8392
  • e Év: 46882
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.