|
2016-08-19 19:06:10, péntek
|
| |
| |
A nyári vendéglőben figyelmeztet a pincér, hogy a pálma, mely zöld dézsában áll a kerthelyiség közepén, elmúlt éjszaka óta virágzik. Csakugyan, poros, zöld levelei között néhány fürt sárga virág fonnyad.
- Minden huszonöt évben egyszer virágzik - mondják.
S a főpincér:
- Most elfonnyad, mert nincs itt párja, amely termékenyítse.
S az öreg szivaros:
- Voltunk vele a pálmaházban. Azt mondják, n egyedszer vagy ötödször virágzik. Lehet vagy százéves.
A pálma csüggedten tartja a nagy felé virágait, mintha szégyellné e különös, céltalan, alkalmi pompát, ezt a rejtélyes meddőséget. Huszonöt évig készül e pillanatra. Az a titokzatos törvény, mely sudár testében él, pontosan huszonöt év alatt telik be. Rejtélyes határidőre dolgozik, pontosan és céltalanul, egy budai vendéglőben.
A személyzet áhítattal állja körül. Leporolják, vizet adnak neki, mint egy rabságba jutott fenevadnak, amely - távol hazájától - a ketrecben elszülte magát. Észreveszem, hogy halkabban beszélünk. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Emberi bölcsesség és ami marad |
|
|
|
|
|
Offline
