|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
|
|
2016-09-10 20:52:42, szombat
|
| |
| |
Ilyenek vagyunk. Tudjuk, hogy nem lehet, és mégis akarjuk.
Tudjuk, hogy fájni fog, és mégis belesétálunk.
Persze, hisz imádjuk a csapdákat, a veszélyt, a kihívást.
Mi nők meg főleg. Mert mi kell nekünk...
Csak az, ami nem szokványos.
Ami nem egyszerű, ami bonyolult, ami más, mert azt hisszük,
hogy majd nekünk egyszerű lesz. Nekünk menni fog.
Aha, csak egy aprósággal néha elfelejtünk foglalkozni.
Mégpedig azzal, hogy az elején megéreztük:
ez is olyan lesz, mint a többi.
De valamiért még mindig nem hallgatunk az érzéseinkre...
Pedig mennyi csalódástól kímélnénk meg magunkat.
Végül is. Pofonból tanul az ember.
Oravecz Nóra
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-09-10 20:23:40, szombat
|
| |
| |
Tán, nem jól szerettelek
Mezei István
Mert tanúim rá a hegyek, fellegek,
Kezedbe helyeztem sorsom, életem,
Hogy az időkön át Veled lehessek,
Amíg nyitva napjaim a terekben.
Megkeseredtem, tán nem jól szerettelek,
Mint ahogy magamat sem, itt legbelül
Benned keresem a jót és a szépet
Még most is, amint a vágy lassan kihűl.
A megbánások, lázak és a vétkek
Súlyát, fájdalmát nehezen viselem,
Mindenem Neked adom, hogyha kéred,
A szeretetem örök és feltétlen.
Nem lehet az ember soha elég bölcs,
Hiába a szándék, elszánt akarat,
Lehullunk majd, akár fáról a gyümölcs,
Ha emészti lelkünk gyűlölet, harag.
Már látom a véget, és semmi kétség
Bennem, ám sötétben is van napsugár,
Fény, homály, magasság és hideg, mélység,
Te döntöd el azt, hogy reánk még mi vár.
Mintha az életünk fintora volna,
Zúdultak ránk szelíd vad, szelíd szelek,
Kegyetlen ciklonok csapnak arcunkba,
Közöttük sem engedem el kezedet.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-09-10 18:30:12, szombat
|
| |
| |
Őszi hangulat
Mikor a hervadás varázsa
megreszket minden őszi fán,
gyere velem a hervadásba
egy ilyen őszi délután!
Ahol az erdők holt avarján
kegyetlen őszi szél nevet,
egy itt felejtett nyár-mosollyal
szárítsuk fel a könnyeket!
Hirdessük, hogy a nyári álom
varázsintésre visszatér,
s a vére-vesztett őszi tájon
csak délibáb-varázs a vér!
Hirdessük, hogy még kék az égbolt,
ne lásson senki felleget,
hazudjuk azt, hogy ami rég volt,
valamikor még itt lehet!
Ha mi már nem tudunk remélni,
hadd tudjon hinni benne más;
hogy ezután is lehet élne,
hogy tréfa csak az elmúlás!
A nyári álmok szemfedője
övezze át a lelkedet,
amíg a tölgyek temetője
hulló levéllel eltemet!
/Wass Alber/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: ŐSZ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-09-10 18:19:42, szombat
|
| |
| |
HALVÁNY ŐSZIRÓZSA
De szomorú, ha nyár után
Sárga levél zizeg a fán.
A fülemben az őszi szél
Édes emlékekről mesél.
Kis szobámban minden olyan kihalt, üres,
Találok bent egy bús szívet?
Felnyitom a vén zongorát,
Eljátszom bús szívem dalát:
Halvány őszi rózsa,
Mondd el, hogy imádom őt.
Halvány őszi rózsa,
Mért nem jön sosem felém?
Mondd el, hogy rab vagyok,
Azt is, hogy meghalok,
Ha mást szeret.
Halvány őszi rózsa,
Gyógyítsd meg a szívemet!
Majd, ha újra eljön a nyár,
A boldogság reánk talál.
Visszahozza egy perc alatt
Mindazt, ami úgy elszaladt.
Virág nyílik kis szobámnak kis ablakán,
Eljön hozzám az én babám.
Virág lesz majd a fájdalom,
Virág lesz majd a buzgalom:
Halvány őszi rózsa...
...Mért nem jön sosem felém?
Mondd el, hogy rab vagyok,...
...Gyógyítsd meg a szívemet
Dalszöveg : Ilniczky László
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: ŐSZ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-09-10 12:31:29, szombat
|
| |
| |
Szabó Lőrinc: Föld, erdő, isten
XXVIII. Pannón ősz
Ősz van, a régi, a tavalyi ősz
s e furcsa ősz egészen megbüvölt.
Tetszik nekem. Szétnézek, látom a
roppant hervadást, de nem keserít,
és nem bánom, hol végzem utamat.
Nem értem a világot; azt hiszem,
nincs célja; - mért is volna? - és ami
értelmet magam képzelek belé,
sose több, mint maga a létezés.
Ősz van... Szép ősz... A jókedvű rigók
torkából még az augusztus rikoltoz
s itt-ott nagy lepkék villognak: olyan
egy a születés és az elmulás,
mintha csak ruhát cserélne a Föld,
mintha a csere volna csak örök...
Ősz van... Nem az ősz: az benne a fontos,
hogy van!... A szél könnyelmű suttogása
ős legendákra tanítja az erdő
figyelmes bokrait és századok
óta köztünk kisértő szellemek
fájdalmát-örömét mesélgeti...
Ősz van!... Az évek szele csöndesen
hordja a sírokra a feledést...
Párás a fény... Szárazabb zajjal csúsznak
egymáson a tó hullámai... De
fáradhatatlan felhők görgetik
az égen lomha lavináikat...
Ősz van! Szép ősz!... Ősz minden változás:
szent dolog az ősz! - kiáltom, s ime,
sziklasötét barlangja hűvöséből
előbúvik a szakállas szatír
s a napsütötte pannón dombokon,
barátként mellém heveredve, némán
hallgatja az öregedő napok
lombzörgető, fáradt lépéseit.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: ŐSZ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2016. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
459 db bejegyzés |
| e év: |
6874 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2976
- e Hét: 15060
- e Hónap: 34033
- e Év: 262970
|
|
|
Offline
