Belépés
charlotteani.blog.xfree.hu
"Az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív" (Prédikátor 7:3) Nálam helye van az érzelmeknek, az állatok szeretetének, a Bibliának, az élet dol... Molnár Anikó
1976.03.18
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2Krónikák 16-20-ig terjedő fejezetei
  2016-09-28 23:44:25, szerda
 
  2Krónikák 16. fejezet

1Asa uralkodásának harminchatodik évében aztán Baása, Izrael királya feljött Júda ellen, és hozzáfogott Ráma építéséhez, hogy senkit se engedjen kijönni Asától, Júda királyától, se bemenni őhozzá.2Asa ekkor ezüstöt és aranyat hozott ki Jehova házának és a király házának kincseiből, és elküldött Ben-Hadádhoz, Szíria királyához, aki Damaszkuszban lakott, ezekkel a szavakkal:3,,Szövetség van közöttem és közötted, az én apám és a te apád között. Íme, küldök neked ezüstöt és aranyat. Menj el, bontsd fel Baásával, Izrael királyával kötött szövetségedet, hogy elvonuljon tőlem."4Ben-Hadád pedig hallgatott Asa királyra, és elküldte hadserege vezéreit Izrael városai ellen, úgyhogy megverték Ijont és Dánt, Ábel-Maimot és Naftali városainak minden raktárhelyét.5És történt, hogy Baása ennek hallatán rögtön abbahagyta Ráma építését, és beszüntette munkáját.6Asa király pedig maga mellé vette egész Júdát, aztán elhordták Ráma köveit és épületfáit, amelyekkel Baása építkezett, és elkezdte kiépíteni belőlük Gébát és Micpát.7Abban az időben eljött Asához, Júda királyához Hanáni, a látó, és ezt mondta neki:,,Mivel Szíria királyára támaszkodtál, és nem Jehovára, a te Istenedre támaszkodtál, azért megmenekült kezedből Szíria királyának hadserege.8Nem úgy van-e, hogy az etiópok és a líbiaiak sokan voltak, igen nagy hadsereggel, szekerekkel meg lovasokkal, de mivel te Jehovára támaszkodtál, ő a kezedbe adta őket?9Mert Jehova szemei bejárják az egész földet, hogy megmutassa erejét azokért, akiknek teljes a szívük iránta. Ostobán cselekedtél ebben; mostantól fogva bizony háborúk lesznek ellened."10Asa azonban megharagudott a látóra, és a kalodás házba vetette őt, mert dühös volt rá emiatt. Asa ugyanakkor másokat is kezdett elnyomni a nép közül.11És íme, Asa dolgai, mind az elsők, mind az utolsók, meg vannak írva Júda és Izrael királyainak könyvében.12Uralkodásának harminckilencedik évében Asa megbetegedett a lábára, mígnem nagyon beteg lett;de betegségében sem Jehovát kereste, hanem a gyógyítókat.13Végül Asa nyugodni tért ősatyáihoz, és meghalt uralkodásának negyvenegyedik évében.14El is temették fenséges sírhelyén, amelyet Dávid városában vágatott magának. Lefektették fekvőhelyére, amely tele volt balzsamolajjal meg különféle kenőcsökkel, melyeket különleges készítésű kenőccsé kevertek. És felettébb nagy temetési égetést rendeztek érte.

17. fejezet
1A fia, Josafát kezdett uralkodni helyette, és megerősítette hatalmát Izrael felett.2Seregeket helyezett Júda összes megerősített városába, helyőrségeket állított Júda országába és Efraim azon városaiba, melyeket apja, Asa elfoglalt.3Jehova pedig Josafáttal volt, mert ősatyjának, Dávidnak a korábbi útjain járt, és nem a Baálokat kereste.4Mert atyjának Istenét kereste, és az ő parancsolata szerint járt, nem pedig Izrael cselekedetei szerint.5Jehova szilárddá tette a királyságot kezében, s egész Júda ajándékokat adott Josafátnak, ő pedig nagy gazdagsághoz és dicsőséghez jutott.6Szíve felbátorodott Jehova útjain, és még a magaslatokat meg a szent rudakat is eltávolította Júdából.7Uralkodásának harmadik évében elküldött fejedelmeiért, nevezetesen Ben-Hailért, Abdiásért, Zakariásért, Netánelért és Mikájáért, hogy tanítsanak Júda városaiban,8és velük voltak a léviták közül Semája, Netánia, Zebádia, Asáhel, Semirámót, Jonatán, Adónia, Tóbija és Tób-Adónia, a léviták, és velük voltak Elisáma és Jórám, a papok is.9Tanítani kezdtek hát Júdában, és náluk volt Jehova törvényének könyve;körös-körül bejárták Júda összes városát, és tanítottak a nép között.10És Jehova miatt rettegés szállt a Júda körüli országok minden királyságára, és nem harcoltak Josafát ellen.11A filiszteusoktól ajándékokat és pénzt hoztak Josafátnak adóképpen. Az arabok is hoztak neki nyájakat, hétezer-hétszáz kost és hétezer-hétszáz kecskebakot.12Josafát egyre előbbre jutott, és felettébb naggyá lett; megerősített helyeket és raktárvárosokat is épített Júdában.13Sok érdekeltsége lett Júda városaiban, Jeruzsálemben pedig harcosok, bátor és vitéz emberek voltak.14Ezek voltak a tisztségeik ősatyáik háza szerint:Júdából az ezrek vezérei:Adnah, a vezér, akihez háromszázezer bátor és vitéz ember tartozott.15Ő irányította Johanán vezért, akihez kétszáznyolcvanezren tartoztak,16és ő irányította Amásiját, Zikri fiát, aki önkéntes szolgája volt Jehovának, és akihez kétszázezer bátor és vitéz ember tartozott.17Benjáminból pedig Eljáda, a bátor és vitéz ember, akihez kétszázezer, íjjal és pajzzsal fölszerelt ember tartozott.18Ő irányította Jozabádot, akihez száznyolcvanezer, hadra fölkészített ember tartozott.19Ezek szolgáltak a királynak azokon kívül, akiket a király a megerősített városokba helyezett egész Júdában.

18. fejezet
1Josafát nagy gazdagsághoz és dicsőséghez jutott, de házassági szövetségre lépett Ahábbal.2Évekkel később le is ment Ahábhoz Szamáriába, és Aháb ekkor igen sok juhot és marhát áldozott érte és a vele levő népért. És kezdte csábítgatni, hogy menjen föl vele Rámót-Gileád ellen.3Aztán Aháb, Izrael királya így szólt Josafáthoz, Júda királyához:,,Eljössz-e velem Rámót-Gileádba?"Ő erre ezt mondta neki:,,Én éppúgy, mint te, az én népem úgy, mint a te néped. Veled tartunk a háborúban!"4De Josafát még így szólt Izrael királyához:,,Kérlek, mindenekelőtt tudakold meg Jehova szavát."5Izrael királya tehát egybegyűjtötte a prófétákat, négyszáz embert, és így szólt hozzájuk:,,Elmenjünk-e hadakozni Rámót-Gileád ellen, vagy mondjak le róla?"Azok így kezdtek beszélni:,,Menj föl, és az igaz Isten a király kezébe adja azt."6Ám Josafát ezt mondta:,,Nincs itt még valaki, aki Jehova prófétája?Akkor tudakozódjunk általa is."7Izrael királya erre így felelt Josafátnak:,,Van még egy ember, aki által meg lehet kérdezni Jehovát, de én bizony gyűlölöm őt, mert nem prófétál rólam jót, hanem minden napján csak rosszat. Ő Mikája, Jimla fia."Josafát viszont ezt mondta:,,Ne mondjon ilyet a király!"8Izrael királya erre odahívott egy udvari tisztviselőt, és ezt mondta:,,Hozd ide gyorsan Mikáját, Jimla fiát!"9Izrael királya és Josafát, Júda királya pedig ott ültek a maguk trónján királyi ruhába öltözötten;Szamária kapujának bejáratánál, a szérűn ültek. A próféták meg mindnyájan próféta módjára viselkedtek előttük.10Akkor Sedékiás, Kenaána fia vasszarvakat készített magának, és így szólt:,,Ezt mondja Jehova:Ezekkel fogod öklelni a szíreket, míg csak ki nem irtod őket."11Az összes többi próféta is ekképpen prófétált. Ezt mondták:,,Menj föl Rámót-Gileádba, és járj sikerrel! Jehova kétségkívül a király kezébe adja azt."12A követ pedig, aki elment, hogy odahívja Mikáját, beszélt vele, és ezt mondta:,,Nézd, a próféták szavai egyhangúlag jót ígérnek a királynak. Kérlek, a te szavad is olyan legyen, mint közülük egyé, és mondjál jót!"13Mikája azonban így szólt:,,Él Jehova, hogy amit az én Istenem mond, azt fogom mondani."14Akkor odament a királyhoz, a király pedig így szólt hozzá:,,Mikája, elmenjünk-e hadakozni Rámót-Gileádba, vagy mondjak le róla?"Ő mindjárt ezt mondta:,,Menj föl, és járj sikerrel! Kezetekbe adatnak."15A király ekkor így szólt hozzá:,,Hányszor eskesselek meg, hogy ne mondj nekem Jehova nevében mást, csak azt, ami az igazság?"16Erre ezt mondta:,,Bizony az izraelitákat mind szétszórva látom a hegyeken, mint a juhokat, amelyeknek nincsen pásztoruk. És Jehova ezt mondta:Nincsenek ezeknek uraik. Menjen vissza ki-ki a házába békében."17Izrael királya ezután így szólt Josafáthoz:,,Ugye megmondtam neked:Nem jót, hanem rosszat prófétál rólam."18Ő pedig így folytatta:,,Halljátok hát Jehova szavát:Látom, amint Jehova a trónján ül, és az egek egész serege ott áll a jobbján és balján.19És Jehova így szólt:Ki szedi rá Ahábot, Izrael királyát, hogy fölmenjen, és elessen Rámót-Gileádnál?Erre beszéd hallatszott, az egyik így, a másik amúgy szólt.20Végül aztán előlépett egy szellem, megállt Jehova előtt, és ezt mondta:Én majd rászedem.Jehova ekkor megkérdezte tőle:Mivel?21Elmegyek - mondta -, és megtévesztő szellem leszek minden prófétájának szájában.Ő így szólt:Te fogod rászedni, sőt a győztes is te leszel. Menj, és tegyél így!22És most íme, Jehova megtévesztő szellemet tett ezeknek a prófétáidnak a szájába, ugyanakkor Jehova veszedelmet mondott ki rád."23Ekkor Sedékiás, Kenaána fia odalépett, arcul ütötte Mikáját, és ezt mondta:,,Na és milyen úton ment el tőlem Jehova szelleme, hogy veled beszéljen?"24Mikája erre így felelt:,,Íme, meglátod majd, milyen úton, azon a napon, amikor bemész a legbelső szobába, hogy elrejtőzz."25Izrael királya akkor ezt mondta:,,Fogjátok Mikáját, és vezessétek vissza Ámonhoz, a város vezetőjéhez, és Joáshoz, a király fiához.26Így szóljatok: »Ezt mondja a király:Vessétek ezt a fogházba, és szűken mérjétek neki a kenyeret és a vizet, míg vissza nem térek békében."27Mikája erre így szólt:,,Ha csakugyan békében térsz vissza, nem Jehova szólt hozzám."Hozzátette még:,,Halljátok meg mind, ti népek!"28Izrael királya és Josafát, Júda királya tehát fölment Rámót-Gileádba.29Izrael királya akkor így szólt Josafáthoz:,,Én elváltoztatom a külsőmet, úgy megyek a csatába, te azonban vedd csak fel a magad ruháit."Izrael királya tehát elváltoztatta a külsejét, aztán elmentek a csatába.30Szíria királya pedig megparancsolta a szekerei vezéreinek:,,Ne harcoljatok se kicsinnyel, se naggyal, csak Izrael királyával!"31És történt, hogy amint a szekerek vezérei meglátták Josafátot, ezt mondták magukban:,,Ez Izrael királya."Megfordultak hát, hogy harcoljanak ellene. Josafát akkor segítségért kezdett kiáltozni, és Jehova megsegítette őt;Isten azonnal elcsalta őket tőle.32És történt, hogy amint a szekerek vezérei látták, hogy nem is Izrael királya az, nyomban visszamentek, és nem követték tovább.33Az egyik ember pedig mit sem sejtve kifeszítette az íját, és pont eltalálta Izrael királyát a páncéling és a vértezet többi része között. Ő erre így szólt a szekérhajtóhoz:,,Forduljon kezed, és vigyél ki a táborból, mert súlyosan megsebesültem."34A csata pedig egyre hevesebbé vált azon a napon, és Izrael királyát álló helyzetben kellett tartani a szekérben a szírekkel szemben estig, míg végül napnyugta idején meghalt.

19. fejezet
1Josafát, Júda királya ezután békében visszatért a házába, Jeruzsálembe.2Jéhu, Hanáninak, a látnoknak a fia ekkor kiment eléje, és így szólt Josafát királyhoz:,,Hát a gonosznak kell segítséget nyújtani? Hát Jehova gyűlölőit kell szeretned?Emiatt Jehova haragja van rajtad.3De azért jó is találtatott nálad, mert kiirtottad a szent rudakat az országból, és felkészítetted szívedet, hogy az igaz Istent keresd."4Josafát pedig továbbra is Jeruzsálemben lakott, és ismét kezdett kijárni a nép közé Beér-Sebától fogva Efraim hegyvidékéig, hogy visszatérítse őket Jehovához, ősatyáik Istenéhez.5Bírákat rendelt ki országszerte Júda minden megerősített városába, városról városra.6Ezt mondta a bíráknak:,,Ügyeljetek arra, hogy mit tesztek, mert nem emberért ítéltek, hanem Jehováért, ő pedig veletek van az ítélkezés dolgában.7Most azért Jehovától való rettegés legyen rajtatok. Vigyázzatok és cselekedjetek, mert Jehovánál, a mi Istenünknél nincs igazságtalanság, sem részrehajlás, sem vesztegetés elfogadása."8Josafát Jeruzsálembe is kirendelt némelyeket a léviták, a papok és Izrael atyai házainak fői közül, hogy érvényt szerezzenek Jehova törvényének, és ítélkezzenek Jeruzsálem lakosainak peres ügyeiben.9Ezt parancsolta nekik:,,Így cselekedjetek Jehova félelmében, hűséggel és teljes szívvel!10Akármilyen peres ügy jut is elétek testvéreitektől, akik városaikban laknak, érintsen az vérontást, törvényt, parancsolatot, rendelkezéseket vagy bírói döntéseket, figyelmeztessétek őket, hogy ne vétsenek Jehova ellen, és ne legyen harag se rajtatok, se testvéreiteken. Így cselekedjetek, hogy ne vonjatok magatokra vétket.11Íme, itt van Amária, a papi elöljáró, aki felettesetek Jehova minden ügyében, és Zebádia, Ismáel fia, Júda házának vezetője a király minden ügyében. A léviták mint tisztviselők rendelkezésetekre állnak. Legyetek erősek, és cselekedjetek!Legyen Jehova azzal, ami jó!"

20. fejezet
1És történt ezután, hogy Moáb fiai, Ammon fiai és velük együtt az ammonim egy része is eljött hadakozni Josafát ellen.2Jöttek is emberek, és hírül adták Josafátnak:,,Nagy tömeg jön ellened a tenger vidékéről, Edomból, és ott vannak Hacácon-Támárban, vagyis Én-Gediben!"3Josafát ekkor megijedt, és arra fordította arcát, hogy keresse Jehovát;böjtöt hirdetett egész Júdának.4A júdabeliek végül egybegyűltek, hogy megkérdezzék Jehovát. Igen, Júda minden városából eljöttek, hogy kikérjék Jehova tanácsát.5Akkor Josafát fölállt Júda és Jeruzsálem gyülekezetében, Jehova házában, az új udvar előtt,6és ezt mondta:,,Ó, Jehova, ősatyáink Istene! Nemde te vagy az Isten az egekben, és te uralkodsz a nemzetek minden királysága felett?Nem úgy van-e, hogy a te kezedben van az erő és a hatalom, és senki sem állhat meg veled szemben?7Nem te voltál-e az, ó, Istenünk, aki elűzted e föld lakóit néped, Izrael elől, majd odaadtad azt a téged szerető Ábrahám magvának időtlen időkre?8Ők letelepedtek ott, és szentélyt építettek ott neked, a te nevednek, ezt mondva:9Ha csapás sújtana bennünket, kard, kedvezőtlen ítélet vagy járvány vagy éhínség, hadd álljunk e ház elé és teeléd(hiszen ebben a házban van a te neved), hogy segítségért kiáltsunk hozzád nyomorúságunkból, te pedig hallgass meg és ments meg bennünket!10És most íme, Ammonnak, Moábnak és Szeir hegyvidékének a fiai, akikhez nem engedted, hogy behatoljon Izrael, amikor kijött Egyiptom földjéről, hanem kikerülte és nem semmisítette meg őket;11hát íme, ezzel fizetnek nekünk: bejönnek ide, hogy kiűzzenek minket a te birtokodról, amelyet birtokul adtál nekünk.12Ó, Istenünk, hát nem ítélkezel felettük?Hisz nincs bennünk erő e nagy tömeggel szemben, amely ellenünk jön; mi nem tudjuk, mit tegyünk, csak rád tekintenek szemeink."13Mindeközben a júdabeliek valamennyien ott álltak Jehova előtt, kicsinyeik, feleségeik és fiaik is.14Akkor leszállt Jehova szelleme a gyülekezet közepette Jaházielre, aki Zakariás fia volt, aki Benája fia volt, aki Jeiél fia volt, aki az Asáf fiai közül való lévitának, Mattániának a fia volt.15Így szólt hát:,,Figyeljetek, egész Júda és Jeruzsálem lakói, és Josafát király! Ezt mondja nektek Jehova:Ne féljetek és ne rettegjetek e nagy tömegtől, mert a csata nem a tiétek, hanem Istené.16Holnap menjetek le ellenük. Íme, ők felvonulnak a Cic-hágón, és meg fogjátok találni őket a völgy végén, Jeruel pusztája előtt.17Nem kell nektek ezúttal harcolnotok. Foglaljátok el helyeteket, álljatok nyugton, és lássátok meg, hogyan ment meg titeket Jehova. Ó, Júda és Jeruzsálem, ne féljetek és ne rettegjetek! Holnap vonuljatok ki ellenük, és Jehova veletek lesz!"18Josafát erre mélyen meghajolt, arccal a földig. Egész Júda, és Jeruzsálem lakosai is leborultak Jehova színe előtt, hogy hódoljanak Jehova előtt.19Ekkor a kehátiták fiai közül és a kórahiták fiai közül való léviták fölkeltek, hogy dicsérjék Jehovát, Izrael Istenét felettébb nagy hangon.20Kora reggel aztán fölkeltek, és kimentek Tékoa pusztájába. Amikor kimentek, Josafát fölállt, majd így szólt:,,Hallgassatok meg, ó, Júda, és ti, Jeruzsálem lakói! Higgyetek Jehovában, a ti Istenetekben, hogy sokáig megmaradjatok. Higgyetek prófétáiban, és legyetek sikeresek!"21Tanácskozott is a néppel, énekeseket állított fel Jehovának, és olyanokat, akik dicséretet zengnek szent díszben. Ezek a fegyveresek előtt vonultak, és ezt mondták:,,Dicsérjétek Jehovát, mert időtlen időkig tart az ő szerető-kedvessége!"22Amikor aztán elkezdték az ujjongást és a dicséretet, Jehova lesbe állított embereket a Júdába vonulók ellen, Ammonnak, Moábnak és Szeir hegyvidékének a fiai ellen, és azok egymásra támadtak.23Ammon és Moáb fiai fölkeltek Szeir hegyvidékének lakói ellen, hogy pusztulásra adják és megsemmisítsék őket. Mihelyt végeztek Szeir lakóival, ki-ki a felebarátja pusztulását segítette elő.24Júda pedig a pusztában levő őrtoronyhoz ment. Amikor arccal a sokaság felé fordultak, íme, ott voltak, tetemeik a földön hevertek, senki sem menekült meg.25Erre Josafát és népe odament, hogy zsákmányt szerezzenek kifosztva őket, és bőven találtak közöttük különféle javakat, ruhákat is, meg kívánatos holmikat. Annyi mindent leszedtek róluk maguknak, hogy már nem is bírtak többet elvinni. Három napig fosztogattak, mert rengeteg zsákmány volt.26A negyedik napon egybegyűltek a Beráka völgyében, hogy ott áldják Jehovát. Ezért nevezték el azt a helyet Beráka völgyének, és mind a mai napig ez a neve.27Azután Júda és Jeruzsálem emberei mindnyájan visszafordultak Josafáttal az élen, hogy visszatérjenek Jeruzsálembe örömmel, mert Jehova megadta nekik, hogy örvendezzenek ellenségeik felett.28Meg is érkeztek Jeruzsálembe húros hangszerekkel, hárfákkal és trombitákkal, Jehova házához.29És Isten miatt rettegés szállt az országok minden királyságára, amikor meghallották, hogy Jehova harcolt Izrael ellenségei ellen.30Így hát háborítatlan volt Josafát királyi birodalma, és Istene továbbra is nyugalmat adott neki mindenfelől.31Josafát pedig uralkodott Júda felett. Harmincöt éves volt, amikor uralkodni kezdett, és huszonöt évig uralkodott Jeruzsálemben. Az anyját, aki Silhi leánya volt, Azubának hívták.32Josafát az apjának, Asának az útján járt, és nem tért el attól;azt tette, ami helyes Jehova szemében.33Csakhogy a magaslatok nem tűntek el, és a nép még nem készítette fel szívét ősatyái Istene számára.34Ami Josafát egyéb dolgait illeti, mind az elsőket, mind az utolsókat, íme, meg vannak írva Jéhunak, Hanáni fiának a szavai közt, amelyek belefoglaltattak Izrael királyainak a könyvébe.35Ezután Josafát, Júda királya társult Aháziával, Izrael királyával, aki gonoszul cselekedett.36Társult vele, hogy hajókat készítsenek, amelyek majd Társisba mennek. Ecjon-Geberben készítették a hajókat.37De Eliézer, a Marésából való Dódavahu fia így prófétált Josafát ellen:,,Mivelhogy társultál Aháziával, Jehova le fogja rombolni a munkádat."A hajók össze is törtek, és nem bírtak Társisba menni.



  
 
0 komment , kategória:  2 Krónikák könyve/Ószövetség  
1Krónikák 16-20-ig terjedő fejezetei
  2016-09-28 23:29:06, szerda
 
  1Krónikák 16. fejezet

1Így hát bevitték az igaz Isten ládáját, és elhelyezték abban a sátorban, amelyet Dávid állíttatott neki; aztán égő felajánlásokat és közösségi áldozatokat mutattak be az igaz Isten előtt.2Amikor Dávid végzett az égő felajánlás és a közösségi áldozatok bemutatásával, megáldotta a népet Jehova nevében.3Ezenkívül kiosztott minden izraelitának, mind a férfiaknak, mind a nőknek egy-egy kerek cipót, egy-egy datolyalepényt és egy-egy mazsolalepényt.4Aztán lévitákat állított Jehova ládája elé szolgákul, hogy emlékezetbe idézzék Jehovát, Izrael Istenét, hálát adjanak neki, és dicsérjék;5Asáf volt a fő, második őutána Zakariás, továbbá Jeiél, Semirámót, Jéhiel, Mattitja, Eliáb, Benája, Obed-Edom és Jeiél, húros hangszerekkel meg hárfákkal;Asáf cintányérokkal zengedezett, 6 Benája és Jaháziel papok pedig a trombitákkal szüntelen az igaz Isten szövetségének ládája előtt.7Akkor, azon a napon ajánlott Dávid először hálaéneket Jehovának Asáf és a testvérei által:8,,Adjatok hálát Jehovának, hívjátok segítségül a nevét! Ismertessétek meg tetteit a népek között!9Daloljatok neki, zengjetek neki éneket, Gondolkodjatok el minden csodálatos tettén.10Dicsekedjetek az ő szent nevével, Örüljön a szívük azoknak, akik Jehovát keresik.11Keressétek Jehovát és erejét, Szüntelenül keressétek arcát.12Emlékezzetek csodálatos tetteire, melyeket véghezvitt, Csodáira és szájának bírói döntéseire,13Ó, szolgájának, Izraelnek utódjai, Jákob fiai, az ő választottjai!14Ő Jehova, a mi Istenünk;az egész földre kihatnak bírói döntései.15Emlékezzetek szövetségére időtlen időkig, A szóra, melyet parancsolt, ezer nemzedékig;16Ábrahámmal kötötte ezt a szövetséget, És Izsáknak adta esküjét.17Megőrizte az esküt mint rendelkezést Jákobnak, Mint időtlen időkig tartó szövetséget Izraelnek,18Ezt mondva:Neked adom Kánaán földjét Mint a ti örökrészeteket.19Akkor volt ez, amikor kevesen voltatok, Bizony, nagyon kevesen, és jövevényként laktatok ott.20Nemzetről nemzetre vándoroltak, S egyik királyságtól a másik népig.21Nem engedte meg, hogy bárki is kárt okozzon nekik, Sőt, királyokat feddett meg miattuk,22Így szólva:Ne nyúljatok felkentjeimhez, És ne bántsátok prófétáimat!23Énekeljetek Jehovának mindnyájan, ti föld lakói! Hirdessétek nap nap után szabadítását!24Beszéljétek el a nemzetek között dicsőségét, Minden nép között az ő csodálatos tetteit.25Mert Jehova nagy és felettébb dicsérendő, Őt féljék minden isten felett.26Mert a népek istenei mind csak hiábavaló istenek. Jehova alkotta az egeket.27Méltóság és pompa van előtte, Erő és öröm az ő helyén.28Adjátok meg Jehovának, ó, népek családjai, Adjátok meg Jehovának a dicsőséget, övé legyen az erő!29Adjátok meg Jehovának neve dicsőségét, Vigyetek ajándékot, és járuljatok eléje. Hajoljatok meg Jehova előtt szent ékességben.30Gyötrődjetek miatta mindnyájan, ti föld lakói! A termékeny föld is szilárdan áll:Soha meg nem inog.31Örüljenek az egek, és vigadjon a föld! Mondják el a nemzetek között:Maga Jehova lett a király!32Zúgjon a tenger, és ami betölti azt, Ujjongjon a mező, és minden, ami rajta van!33Az erdő fái is kiáltsanak örömükben Jehova előtt, Mert eljött, hogy megítélje a földet.34Adjatok hálát Jehovának, mert ő jó, Mert időtlen időkig tart az ő szerető-kedvessége.35És mondjátok:Ments meg bennünket, ó, megmentésünk Istene, Gyűjts egybe minket, és szabadíts meg a nemzetektől, Hogy hálával illessük szent nevedet, és ujjongva szóljuk dicséretedet!36Áldott legyen Jehova, Izrael Istene időtlen időktől fogva időtlen időkig!"És az egész nép ezt mondta:,,Ámen!",és dicsérték Jehovát.37Ő pedig otthagyta Jehova szövetségének ládája előtt Asáfot és testvéreit, hogy a láda előtt szolgáljanak szüntelen, a napi teendők szerint;38továbbá Obed-Edomot és testvéreit, hatvannyolc embert, és Obed-Edomot, Jedutun fiát, és Hósát mint kapuőröket;39Cádók papot és testvéreit, a papokat Jehova hajléka előtt a gibeoni magaslaton,40hogy égő felajánlásokat mutassanak be szüntelen Jehovának az égő felajánlás oltárán, reggel és este, pontosan úgy, ahogy meg van írva Jehova törvényében, melyet parancsként adott Izraelnek;41velük volt Hémán, Jedutun és a többi kiválasztott ember, akiket név szerint jelöltek ki, hogy hálát adjanak Jehovának, mert,,időtlen időkig tart az ő szerető-kedvessége";42velük volt Hémán és Jedutun, hogy megszólaltassák a trombitákat, a cintányérokat és az igaz Isten énekének kísérő hangszereit;Jedutun fiai pedig a kapunál voltak.43És elment az egész nép, ki-ki a maga házába. Dávid pedig visszatért, hogy megáldja a saját házát.

17. fejezet
1Történt pedig, hogy miután Dávid a maga házába költözött, így szólt Dávid Nátán prófétához:,,Íme, én cédrusból készült házban lakom, de Jehova szövetségének ládája sátorlapok alatt van."2Nátán akkor ezt mondta Dávidnak:,,Tedd meg mindazt, ami a szívedben van, mert az igaz Isten veled van."3Azon az éjszakán pedig Isten szava így szólt Nátánhoz:4,,Menj, és mondd meg Dávidnak, az én szolgámnak:Ezt mondja Jehova:Nem te építesz nekem házat lakhelyül.5Hisz nem laktam én házban attól a naptól fogva, hogy felhoztam Izraelt, mind a mai napig, hanem sátorból sátorba, egyik hajlékból a másikba mentem.6Mindazon idő alatt, amikor ott jártam egész Izrael között, vajon mondtam-e egyetlen szóval is Izrael bírái valamelyikének, akiknek parancsot adtam népem terelgetésére:,,Miért nem építettetek nekem házat cédrusból?"7Most tehát így szólj az én szolgámhoz, Dávidhoz:Ezt mondja a seregek Jehovája:Én hoztalak el a legelőről, a nyáj mögül, hogy vezetője légy népemnek, Izraelnek.8Veled leszek, bármerre jársz is, és kiirtom előled összes ellenségedet;nevet szerzek neked, amilyen a nagyok neve a földön.9Helyet jelölök ki népemnek, Izraelnek. Elültetem őket, és a maguk helyén fognak lakni, és nem háborgatják őket többé. Nem fogják megint kifárasztani őket az igazságtalanság fiai, mint ahogy először tették,10azoktól a napoktól fogva, hogy bírákat rendeltem népem, Izrael fölé. Meg fogom alázni minden ellenségedet. És megmondom neked:,,Házat is épít számodra Jehova."11És úgy lesz, hogy amikor betelnek a te napjaid, hogy elmenj, és ősatyáiddal légy, én fölemelem magodat teutánad, aki az egyik fiad lesz, és megszilárdítom királyi uralmát.12Ő fog nekem házat építeni, én pedig megszilárdítom a trónját időtlen időkre.13Én atyjává leszek, ő pedig fiammá lesz. Szerető-kedvességemet nem vonom meg tőle, mint ahogy megvontam azt elődödtől.14Időtlen időkig megtartom őt házamban és királyságomban, s trónja is fennmarad időtlen időkig."15Nátán pedig pontosan e szavak és e látomás szerint beszélt Dáviddal.16Dávid király ezután bement, leült Jehova előtt, és így szólt:,,Ki vagyok én, ó, Jehova Isten, és mi az én házam, hogy eljuttattál idáig?17Sőt, mintha csekélység volna ez szemedben, ó, Isten, még a távoli jövőre nézve is szólsz a te szolgád házáról, és olyan embernek tekintesz, aki feljebb emelkedhet, ó, Jehova Isten!18Mit tudna még Dávid mondani neked szolgád megtiszteltetéséről, amikor te jól ismered szolgádat.19Ó, Jehova!A te szolgádért és szíved szerint cselekedted mindezeket a nagy dolgokat, megismertetve minden nagy tettedet.20Ó, Jehova! Senki sincs hozzád hasonló, és nincs Isten rajtad kívül mindarra nézve, amit füleinkkel hallottunk.21Mely nemzet az a földön, amelyik olyan volna, mint a te néped, Izrael, amelyért elment az igaz Isten, hogy megváltsa magának mint népet, hogy nevet szerezz magadnak nagy tettek és félelmetes dolgok által, nemzeteket űzve el a te néped elől, amelyet megváltottál Egyiptomból?22Aztán népeddé tetted Izraelt, a te népedet időtlen időkre, és te, ó, Jehova, te lettél Istenük!23Most pedig, ó, Jehova, legyen a szó, amelyet szolgádról és a házáról szóltál, megbízható időtlen időkig, és cselekedj úgy, ahogy beszéltél.24Legyen megbízható, és legyen nagy a te neved időtlen időkig, és így beszéljenek:A seregek Jehovája, Izrael Istene, Isten Izrael felett, és maradjon fenn előtted Dávidnak, a te szolgádnak háza.25Mert te, Istenem, kinyilatkoztattad a te szolgádnak, hogy házat szándékozol építeni neki. Ezért keresett alkalmat a te szolgád, hogy imádkozzon színed előtt.26Most azért, ó, Jehova, te vagy az igaz Isten, és te ígéred ezt a jót szolgád felől.27Határozd most el, és áldd meg a te szolgád házát, hogy fennmaradjon előtted időtlen időkig;hiszen te, ó, Jehova, megáldottad, és időtlen időkig áldott az!"

18. fejezet
1Történt aztán, hogy Dávid megverte és behódoltatta a filiszteusokat, és elvette a filiszteusok kezéből Gátot meg alárendelt városait.2Aztán megverte Moábot, és a moábiták sarcfizető szolgái lettek Dávidnak.3Dávid még megverte Hadadézert is, Cóba királyát Hamátban, amikor az elindult, hogy kiterjessze hatalmát az Eufrátesz folyóig.4Dávid ezenkívül zsákmányolt tőle ezer szekeret, foglyul ejtett hétezer lovast és húszezer gyalogost. Dávid akkor valamennyi szekérhúzó ló lábának inát szegte, de száz szekérhúzó lovat meghagyott belőlük.5Amikor a damaszkuszi szírek segítségére siettek Hadadézernek, Cóba királyának, Dávid megvert a szírek közül huszonkétezer embert.6Dávid ezután helyőrségeket állított Szíriába, Damaszkuszba, és a szírek sarcfizető szolgái lettek Dávidnak. Bármerre járt is Dávid, Jehova mindig megsegítette őt.7Dávid ezenkívül elvette azokat az aranyból készült kerek pajzsokat, amelyek Hadadézer szolgáinál voltak, és elvitte azokat Jeruzsálembe.8Tibhátból és Kúnból, Hadadézer városaiból igen sok rezet vitt el Dávid. Salamon abból készítette el a réztengert, az oszlopokat és a rézeszközöket.9Amikor Tóu, Hamát királya hallotta, hogy Dávid megverte Hadadézernek, Cóba királyának egész haderejét,10azonnal elküldte a fiát, Hadórámot Dávid királyhoz, hogy megkérdezze hogyléte felől, és kifejezze elismerését azért, hogy harcolt Hadadézer ellen, és megverte őt(Hadadézer ugyanis harcedzett ellenfele volt Tóunak); és volt nála mindenféle arany-, ezüst- és réztárgy.11Dávid király ezeket is Jehovának szentelte azzal az ezüsttel és arannyal együtt, amelyet elvitt az összes nemzettől, Edomtól, Moábtól, Ammon fiaitól, a filiszteusoktól és Amálektől.12Abisai, Céruja fia pedig tizennyolcezer edomitát vert meg a Só-völgyben.13Így aztán helyőrségeket állított Edomba, és az edomiták mind Dávid szolgái lettek. Bármerre járt is Dávid, Jehova mindig megsegítette őt.14És Dávid uralkodott egész Izrael felett. Bírói döntéseket hozott, és igazságot szolgáltatott egész népének.15Joáb, Céruja fia volt a sereg vezére, Josafát, Ahilud fia pedig emlékíró volt.16Cádók, Ahitub fia, és Ahimélek, Abjátár fia, papok voltak, Savsa pedig titkár volt.17Benája, Jójada fia a kereteusok és a peleteusok fölé volt rendelve;Dávid fiai pedig az elsők voltak a király oldalán.

19. fejezet
1Történt aztán, hogy meghalt Náhás, Ammon fiainak a királya, és a fia kezdett uralkodni helyette.2Dávid akkor így szólt:,,Szerető-kedvességgel fogok bánni Hánunnal, Náhás fiával, mert az apja is szerető-kedvességgel bánt velem."Dávid tehát követeket küldött, hogy vigasztalják meg őt az apja miatt. El is jutottak Dávid szolgái Ammon fiainak földjére, Hánunhoz, hogy megvigasztalják.3Ammon fiainak fejedelmei azonban így szóltak Hánunhoz:,,Talán bizony apádat tiszteli Dávid a szemedben azzal, hogy vigasztalókat küldött hozzád?Nem inkább azért jöttek hozzád a szolgái, hogy átkutassák, feldúlják és kikémleljék az országot?"4Hánun erre fogta Dávid szolgáit, leborotválta őket, és felében levágta ruháikat az ülepükig, majd elküldte őket.5Később elmentek némelyek, és beszámoltak a férfiakról Dávidnak, ő pedig azonnal elküldött eléjük, mert nagyon megaláztattak azok a férfiak. És így szólt a király:,,Maradjatok Jerikóban, míg jól megnő a szakállatok. Azután térjetek vissza."6Idővel Ammon fiai látták, hogy bűzössé lettek Dávid előtt. Hánun és Ammon fiai ezért küldtek ezer ezüsttalentumot, hogy szekereket és lovasokat fogadjanak bérbe Mezopotámiából, Arám-Maákából és Cóbából.7Bérbe fogadtak tehát harminckétezer szekeret, és Maáka királyát a népével együtt. Azok erre eljöttek, és letáboroztak Medeba előtt;Ammon fiai is egybegyűltek városaikból, aztán hadba vonultak.8Amikor Dávid meghallotta ezt, nyomban elküldte Joábot és az egész sereget meg a vitézeket.9És Ammon fiai kivonultak, csatarendbe álltak a város bejáratánál, az odaérkezett királyok pedig külön voltak a mezőn.10Amikor Joáb látta, hogy elöl is, hátul is roham készülődik ellene, azonnal kiválasztott néhányat Izrael összes válogatott embere közül, és felsorakoztatta őket a szírekkel szemben.11A nép többi részét fivérének, Abisainak a kezére bízta, hogy ők Ammon fiaival szemben sorakozzanak fel.12Azután így szólt:,,Ha a szírek túl erősek lesznek velem szemben, te légy az én megmentőm;ha azonban Ammon fiai lesznek túl erősek veled szemben, akkor én mentelek meg téged.13Légy erős, hogy bátrak legyünk népünkért és Istenünk városaiért!Jehova pedig majd megteszi, ami jó a szemében."14Akkor Joáb a vele levő néppel együtt előrenyomult a csatába a szírek elé, és azok megfutamodtak előle.15Ammon fiai pedig látták, hogy a szírek megfutamodtak, és maguk is menekülni kezdtek a testvére, Abisai elől, aztán bementek a városba. Joáb később bement Jeruzsálembe.16Amikor a szírek látták, hogy vereséget szenvedtek Izraeltől, követeket küldtek, és elhozatták a Folyó vidékén levő szíreket, élükön Sofákkal, Hadadézer seregének a vezérével.17Amikor ezt jelentették Dávidnak, ő azonnal egybegyűjtötte az egész Izraelt, átkelt a Jordánon, eljutott hozzájuk, és felsorakozott ellenük. Amikor Dávid csatarendbe állt a szírekkel szemben, azok harcba szálltak ellene.18Ámde megfutamodtak a szírek Izrael elől, Dávid pedig hétezer szekérhajtót és negyvenezer gyalogost ölt meg a szírek közül. Sofákot, a sereg vezérét is halálra adta.19Mikor aztán Hadadézer szolgái látták, hogy vereséget szenvedtek Izraeltől, nyomban békét kötöttek Dáviddal, és a szolgálatába álltak. Szíria azután már nem akart azzal próbálkozni, hogy megmentse Ammon fiait.

20. fejezet
1örtént pedig az esztendő fordultakor, abban az időben, amikor hadba vonulnak a királyok, hogy Joáb vezette a harcoló sereget, és elpusztította Ammon fiainak országát. Elment, ostrom alá vette Rabbát, míg maga Dávid Jeruzsálemben maradt. És megverte Joáb Rabbát, és lerombolta.2Dávid pedig levette Malkám fejéről a koronát. Egy talentum arany súlyúnak találta, és drágakövek voltak benne. Ez Dávid fejére került. Óriási zsákmányt hozott el a városból.3Elhozta a benne levő népet is, és kőfűrésszel, éles vasszerszámokkal meg fejszével dolgoztatta őket. Így tett Dávid Ammon fiainak minden városával. Végül Dávid és az egész nép visszatért Jeruzsálembe.4Történt ezután, hogy háború tört ki Gézerben a filiszteusok ellen. Ekkor terítette le a husatita Szibbekai Sippait, aki a refaiták szülöttei közé tartozott, úgyhogy legyőzettek.5Újra háború tört ki a filiszteusok ellen, és Elhanán, Jáir fia leterítette Lahmit, a gáti Góliát testvérét, akinek a lándzsanyele olyan volt, mint a takácsok zubolyfája.6És újra háború tört ki Gátban. Volt ott akkor egy rendkívül termetes ember, akinek hat-hat ujja volt kezein is, lábain is, tehát huszonnégy. Ő is a refaiták szülötte volt.7Állandóan gúnyolta Izraelt. Végül aztán Dávid testvérének, Simeának a fia, Jonatán leterítette.8Ezek a refaitáktól születtek Gátban;és elestek Dávid keze által és szolgái keze által.




  
 
0 komment , kategória:  1 Krónikák könyve/Ószövetség  
2Krónikák 11–15-ig terjedő fejezetei
  2016-09-28 21:34:52, szerda
 
  2Krónika 11. fejezet

1Amikor Roboám megérkezett Jeruzsálembe, mindjárt egybegyűjtötte Júda házát és Benjámint, száznyolcvanezer válogatott embert, akik harcra termett, életerős férfiak voltak, hogy hadakozzanak Izrael ellen, és visszaszerezzék a királyságot Roboámnak.2Ekkor Jehova szava így szólt Semájához, az igaz Isten emberéhez:3,,Mondd meg Roboámnak,Salamon fiának, Júda királyának, és egész Izraelnek Júdában meg Benjáminban:4Ezt mondja Jehova:Ne menjetek föl, és ne harcoljatok testvéreitek ellen. Térjen vissza mindenki a házába, mert az én akaratomból történt ez."Így hát engedelmeskedtek Jehova szavának, visszatértek, és nem mentek Jeroboám ellen.5Roboám pedig Jeruzsálemben lakott, és megerősített városokat épített Júdában.6Így újjáépítette Betlehemet, Étámot és Tékoát,7Bét-Cúrt, Szokót és Adullámot,8Gátot, Marésahot és Zifet,9Adoráimot, Lákist és Azekát,10Córát, Ajjalont és Hebront, melyek megerősített városok voltak Júdában és Benjáminban.11Aztán megerősítette az erődített helyeket, és vezetőket helyezett oda, továbbá élelmiszer-, olaj- és borkészleteket is,12és nagy pajzsokat meg lándzsákat minden egyes városba;igen-igen megerősítette ezeket. Júda és Benjámin az övéi maradtak.13A papok és a léviták, bárhol voltak egész Izraelben, melléje álltak minden területükről.14A léviták ugyanis elhagyták legelőiket és birtokukat, majd Júdába és Jeruzsálembe mentek, mivelhogy Jeroboám és fiai eltávolították őket Jehova előtti papi tisztségükből.15-Ő ugyanis papokat rendelt ki magának a magaslatokhoz, a kecske formájú démonokhoz meg a borjakhoz, melyeket készített. - 16Őket követve azok is, akik Izrael minden törzséből Jehovának, Izrael Istenének keresésére adták szívüket, Jeruzsálembe mentek, hogy áldozzanak Jehovának, ősatyáik Istenének.17Erősítették Júda királyságát, és támogatták Roboámot, Salamon fiát három évig, mert Dávid és Salamon útján jártak három éven át.18Akkor Roboám feleségül vette Mahalátot, aki Jerimótnak, Dávid fiának és annak az Abihailnak volt a leánya, aki Isai fiának, Eliábnak volt a leánya.19Ez idővel fiúkat szült neki: Jeust, Semáriát és Zahámot.20Őutána elvette Maákát, Absolon unokáját. Ez szülte neki idővel Abiját, Attait, Zizát és Selomitot.21Roboám pedig jobban szerette Maákát, Absolon unokáját minden feleségénél és ágyasánál;mert tizennyolc feleséget vett magának, és hatvan ágyast, úgyhogy huszonnyolc fiút és hatvan leányt nemzett.22Roboám így aztán Abiját, Maáka fiát tette fővé, vezetővé a testvérei között, mert királlyá akarta tenni őt.23De értelmesen cselekedett, és szétosztott a fiai közül némelyeket Júda és Benjámin egész földjére, minden megerősített városba; ellátta őket bőségesen élelemmel, és sok feleséget szerzett nekik.

12. fejezet
1És történt, hogy amint Roboám megerősödött és a királysága megszilárdult, elhagyta Jehova törvényét, és vele együtt egész Izrael is.2Történt pedig Roboám király ötödik évében, hogy Sisák, Egyiptom királya fölvonult Jeruzsálem ellen (ugyanis hűtlenek voltak Jehovához),3mégpedig ezerkétszáz szekérrel és hatvanezer lovassal;nem volt száma a népnek, amely kijött vele Egyiptomból - líbiaiak, szukkiak és etiópok.4Elfoglalta Júda megerősített városait, és végül eljutott egészen Jeruzsálemig.5Semája próféta ekkor elment Roboámhoz és Júda fejedelmeihez, akik Sisák miatt egybegyűltek Jeruzsálemben, és így szólt hozzájuk:,,Ezt mondja Jehova:Ti elhagytatok engem, ezért én is elhagytalak titeket, hogy Sisák kezébe kerüljetek."6Erre Izrael fejedelmei és a király megalázták magukat, és ezt mondták:,,Jehova igazságos!"7Amikor Jehova látta, hogy megalázkodtak, Jehova szava így szólt Semájához:,,Megalázták magukat. Nem hozok rájuk pusztulást, hanem rövidesen menekvést adok nekik, és nem zúdul dühöm Jeruzsálemre Sisák keze által.8Ámde a szolgáivá lesznek, hogy megismerjék, mi a különbség az én szolgálatom és az országok királyságainak szolgálata között."9Sisák, Egyiptom királya így feljött Jeruzsálem ellen, és elvitte Jehova házának kincseit, és a király házának kincseit. Mindent elvitt;elvitte az aranypajzsokat is, amelyeket Salamon készített.10Roboám király ezért rézpajzsokat készített helyettük, és rábízta őket a királyi ház bejáratánál őrt álló kengyelfutók vezetőire.11Valahányszor a király Jehova házába ment, eljöttek a kengyelfutók, és hordozták ezeket, majd visszavitték a kengyelfutók őrszobájába.12Mivel megalázta magát, Jehova haragja visszatért tőle, és nem akart teljes pusztulást hozni rájuk. Volt azért jó is Júdában.13Roboám király pedig mindinkább megerősítette hatalmát Jeruzsálemben, és uralkodott;negyvenegy éves volt Roboám, amikor uralkodni kezdett, és tizenhét évig uralkodott Jeruzsálemben, abban a városban, amelyet Jehova kiválasztott Izrael összes törzse közül, hogy oda helyezze a nevét. Anyját, aki ammonita volt, Naámának hívták.14De Roboám azt tette, ami rossz, mert nem szilárdította meg szívét arra, hogy Jehovát keresse.15Roboám dolgai, mind az elsők, mind az utolsók, vajon nincsenek megírva Semája próféta és Iddó látnok szavai közt származási jegyzék formájában?És háborúk dúltak Roboám és Jeroboám között minden időben.16Végül Roboám nyugodni tért ősatyáihoz, és eltemették Dávid városában. A fia, Abija kezdett uralkodni helyette.

13. fejezet
1Jeroboám király tizennyolcadik évében kezdett Abija uralkodni Júda felett.2Három évig uralkodott Jeruzsálemben;anyját, aki Uriel leánya volt Gibeából, Mikájának hívták. És háború volt Abija és Jeroboám között.3Abija elindult a háborúba egy négyszázezer harcra termett vitézből, válogatott emberből álló hadsereggel. Jeroboám pedig csatára sorakozott ellene nyolcszázezer válogatott emberrel, bátor vitézzel.4Abija ekkor fölkelt Cemáraim hegyén, amely Efraim hegyvidékén van, és így szólt:,,Hallgassatok meg, ó, Jeroboám és egész Izrael!5Nemde tudnotok kellene, hogy Jehova, Izrael Istene Dávidnak adott királyságot Izrael felett időtlen időkre, neki és fiainak, a sószövetség által?6De Jeroboám, Nébát fia, Salamonnak, Dávid fiának szolgája fölkelt és föllázadt ura ellen.7Mihaszna férfiak, semmirekellő emberek gyülekeztek köréje. Végül erősebbnek bizonyultak Roboámnál, Salamon fiánál, amikor Roboám fiatal és bátortalan szívű volt, és nem állt meg velük szemben.8Ti most úgy gondoljátok, hogy megállhattok Jehova királyságával szemben, amely Dávid fiainak kezében van, mert nagy sokaság vagytok, és veletek vannak az aranyborjúk, amelyeket Jeroboám készített nektek istenekül.9Nemde elűztétek Jehova papjait, Áron fiait és a lévitákat? Nemde papokat szereztek magatoknak, miként az országok népei? Bárki, aki eljött, és megtöltötte kezét hatalommal egy fiatal bika és hét kos által, papja lett azoknak, amik nem istenek.10Nekünk azonban Jehova az Istenünk, és mi nem hagytuk el őt, hanem papok szolgálnak Jehovának, Áron fiai, és a léviták is a munkában.11Reggelről reggelre, estéről estére égő felajánlásokat füstölögtetnek Jehovának, meg illatos füstölőszert;a kenyérsorok a színarany asztalon vannak, ott van az arany lámpatartó és lámpái, hogy meggyújtsák őket estéről estére, mert mi eleget teszünk a Jehova Istenünk előtti kötelezettségünknek, de ti elhagytátok őt.12Íme, velünk van az élen az igaz Isten az ő papjaival és a jelt adó trombitákkal, hogy harci riadót harsogjanak ellenetek. Ó, Izrael fiai, ne hadakozzatok Jehova ellen, ősatyáitok Istene ellen, mert nem jártok sikerrel!"13Jeroboám pedig elküldött egy csapatot, hogy lesbe álljanak mögöttük, így aztán ők maguk Júda előtt voltak, a lesben állók meg mögöttük.14Amikor a júdabeliek megfordultak, íme, elöl is, hátul is csata készülődött. Ekkor Jehovához kiáltottak, s a papok közben hangosan trombitáltak.15Júda emberei harci kiáltásban törtek ki, és az történt, hogy amikor Júda emberei harci kiáltást hallattak, az igaz Isten megverte Jeroboámot és egész Izraelt Abija és Júda előtt.16Izrael fiai menekülni kezdtek Júda elől, Isten pedig a kezükbe adta őket.17Abija és népe megverték őket igen nagy öldökléssel, és hullottak, akiket megöltek Izraelből:ötszázezer válogatott ember esett el.18Így Izrael fiai megaláztattak abban az időben, de Júda fiai, mivel ők Jehovára, ősatyáik Istenére támaszkodtak, erősebbnek bizonyultak.19Abija pedig üldözte Jeroboámot, és elfoglalt tőle városokat:Bételt annak alárendelt városaival, Jesánát annak alárendelt városaival és Efrajint annak alárendelt városaival.20Jeroboámnak nem is volt többé hatalma Abija napjaiban;Jehova csapással sújtotta őt, és meghalt.21Abija azonban egyre erősebb lett. Idővel vett magának tizennégy feleséget, és nemzett huszonkét fiút meg tizenhat leányt.22Abija egyéb dolgai, igen, útjai és szavai, meg vannak írva Iddó próféta fejtegetésében.

14. fejezet
1Végül Abija nyugodni tért ősatyáihoz, és eltemették őt Dávid városában. A fia, Asa kezdett uralkodni helyette. Az ő napjaiban nem volt háborúság tíz évig.2Asa azt tette, ami jó és helyes Jehovának, az ő Istenének szemében.3Így hát eltávolította az idegen oltárokat és a magaslatokat, összetörte a szent oszlopokat, és kivágta a szent rudakat.4Ezenkívül meghagyta Júdának, hogy keressék Jehovát, ősatyáik Istenét, és tartsák meg a törvényt és a parancsolatot.5Ennek megfelelően eltávolította Júda minden városából a magaslatokat meg a füstölőszertartókat, és uralkodása alatt háborítatlan maradt a királyság.6Aztán megerősített városokat épített Júdában, mert háborítatlan volt az ország, és nem hadakoztak ellene ezekben az években, mert nyugalmat adott neki Jehova.7Ezért ezt mondta Júdának:,,Építsük meg e városokat, vegyük körül őket fallal, lássuk el tornyokkal, kétszárnyú ajtókkal és reteszekkel. Az ország még itt fekszik előttünk, mert kerestük Jehovát, a mi Istenünket. Kerestük, és ő mindenfelől nyugalmat ad nekünk."Építkeztek tehát, és sikerrel jártak.8Asának végül Júdából háromszázezer fős hadserege volt, nagy pajzzsal és lándzsával fölszerelkezve. Benjáminból pedig a kis pajzsot viselők és az íjat hajlítók kétszáznyolcvanezer főt tettek ki. Ezek valamennyien bátor és vitéz emberek voltak.9Később az etióp Zerah kivonult ellenük egymillió fős hadseregével és háromszáz szekérrel, s eljutottak egészen Marésahig.10Asa erre kivonult ellene, és csatarendbe álltak a Cefáta-völgyben, Marésahnál.11Asa ekkor Istenéhez, Jehovához kiáltott, és ezt mondta:,,Ó, Jehova, ha segítségre van szükség, nincs különbség előtted a sok között és az erőtlenek között. Segíts meg minket, ó, Jehova Istenünk, mert rád támaszkodunk, és a te nevedben jöttünk e sokaság ellen. Ó, Jehova, te vagy a mi Istenünk! Ne engedd, hogy a halandó ember erős legyen veled szemben!"12Jehova erre megverte az etiópokat Asa előtt és Júda előtt, és az etiópok elmenekültek.13Asa pedig a vele levő néppel együtt egészen Gérárig üldözte őket, és hullottak az etiópok, mígnem senki sem maradt életben közülük, mert szétzúzattak Jehova előtt és tábora előtt. Ezek után igen nagy zsákmányt vittek magukkal.14És megvertek minden várost Gérár körül, mert rettegés fogta el azokat Jehova miatt, és az összes várost kifosztották, mert sok minden volt, amit el lehetett onnan rabolni.15A jószágtartók sátrait is lerombolták, úgyhogy sok-sok nyájat elhajtottak, és tevéket, majd visszatértek Jeruzsálembe.

15. fejezet
1Azáriára, Oded fiára pedig leszállt Isten szelleme,2ezért kiment Asa elé, és így szólt hozzá:,,Hallgassatok meg, ó, Asa és egész Júda és Benjámin! Jehova veletek van, amíg vele vagytok;ha keresitek őt, engedni fogja, hogy megtaláljátok, de ha elhagyjátok, elhagy titeket.3Hosszú napokon át volt Izrael igaz Isten nélkül, tanító pap nélkül, és Törvény nélkül.4De amikor nyomorúságukban Jehovához, Izrael Istenéhez tértek, és keresték őt, akkor engedte, hogy megtalálják őt.5Azokban az időkben nem volt békéje sem az elmenőnek, sem a megérkezőnek, mert nagy zűrzavar volt az országok minden lakója között.6Összezúzattak, nemzet állt nemzettel szemben, város várossal szemben, mert maga Isten okozott zűrzavart közöttük mindenféle nyomorúsággal.7Ti azonban legyetek bátrak, és ne hagyjátok hanyatlani kezeteket, mert tetteitek jutalommal járnak!"8Amint Asa meghallotta ezeket a szavakat és Oded próféta próféciáját, felbátorodott, és hozzáfogott, hogy eltávolítsa az utálatosságokat Júda és Benjámin egész földjéről, és a városokból, amelyeket elfoglalt Efraim hegyvidékén, s felújítsa Jehova oltárát, amely Jehova előcsarnoka előtt állt.9Egybegyűjtötte egész Júdát és Benjámint, továbbá a náluk levő, Efraimból, Manasséból és Simeonból való jövevényeket, ugyanis sokan átpártoltak hozzá Izraelből, amikor látták, hogy vele van Jehova, az ő Istene.10Összegyűltek tehát Jeruzsálemben a harmadik hónapban, Asa uralkodásának tizenötödik évében.11Azon a napon áldozatot mutattak be Jehovának a zsákmányból, melyet hoztak:hétszáz marhát és hétezer juhot.12És szövetségre léptek, hogy keresni fogják Jehovát, ősatyáik Istenét teljes szívükből és teljes lelkükből,13s hogy aki nem keresi Jehovát, Izrael Istenét, annak halállal kell lakolnia, kicsinynek és nagynak, férfinak és nőnek egyaránt.14Megesküdtek tehát Jehovának fennhangon, örömkiáltás közepette, trombitaszó és kürtzengés mellett.15Egész Júda örvendezett az eskü miatt, mert teljes szívükből esküdtek, és teljes örömmel keresték őt, ezért engedte, hogy megtalálják őt;és Jehova továbbra is nyugalmat adott nekik mindenfelől.16Asa király még nagyanyját, Maákát is megfosztotta úrnői méltóságától, mert az egy borzalmas bálványt készített a szent rúd számára. Asa ezután kivágta borzalmas bálványát, porrá zúzta, és elégette a Kidron völgyében.17A magaslatok nem tűntek el ugyan Izraelből, de Asa szíve teljes volt élete minden napján.18Bevitte az igaz Isten házába az atyja által megszentelt és a maga által megszentelt dolgokat: ezüstöt, aranyat és különféle eszközöket.19És nem volt háború Asa uralkodásának harmincötödik évéig.


  
 
0 komment , kategória:  2 Krónikák könyve/Ószövetség  
1Krónikák 11–15-ig terjedő fejezetei
  2016-09-28 21:20:54, szerda
 
  Krónikák 10. fejezet

1Idővel az izraeliták mind egybegyűltek Dávidhoz Hebronba, és ezt mondták:,,Íme, mi csontod és húsod vagyunk.2Tegnap is, és azelőtt is, akkor is, amikor Saul volt a király, te voltál az, aki ki- és bevezette Izraelt, és Jehova, a te Istened így szólt hozzád:Te fogod terelgetni népemet, Izraelt, és te leszel népemnek, Izraelnek a vezetője."3Izrael vénei tehát mindnyájan elmentek a királyhoz Hebronba, és Dávid szövetséget kötött velük Hebronban Jehova előtt. Ezután fölkenték Dávidot Izrael királyává, Jehova szava szerint, amelyet Sámuel által közölt.4Később Dávid és egész Izrael elment Jeruzsálembe, azaz Jebuszba; ott pedig a jebusziták lakták a földet.5És Jebusz lakói így szóltak Dávidhoz:,,Nem fogsz te ide bejutni."Ennek ellenére Dávid elfoglalta Sion erődjét, más szóval Dávid városát.6Dávid ezt mondta:,,Aki elsőként sújt le a jebuszitákra, az főember és fejedelem lesz."És Joáb, Céruja fia ment fel elsőként, és főember lett.7Dávid pedig letelepedett a nehezen megközelíthető helyen. Ezért nevezték azt Dávid városának.8És építeni kezdte a várost körös-körül, a Dombtól fogva egészen a körülötte fekvő részekig, Joáb pedig életre keltette a város többi részét.9És Dávid egyre nagyobbá lett, mert a seregek Jehovája vele volt.10Ezek pedig Dávid vitézeinek a főemberei, akik szilárdan kitartottak mellette a királyságában egész Izraellel együtt, hogy királlyá tegyék őt Jehova Izraelre vonatkozó szava szerint.11Ez Dávid vitézeinek a névsora: Jásobeám, egy hakmonitának a fia;ő volt a feje a háromnak. Háromszáz ember fölött suhogtatta lándzsáját, akik egyszerre ölettek meg.12Utána következett Eleázár, az ahóhita Dodó fia. Ez is egyike volt a három vitéznek.13Ő volt Dáviddal Pas-Dammimnál, ahova a filiszteusok egybegyűltek a harcra. Volt ott egy földdarab tele árpával;és a nép megfutamodott a filiszteusok elől.14Ő azonban odaállt a földdarab közepére, megmentette azt, és vágta a filiszteusokat, úgyhogy Jehova nagy megmentést szerzett.15És lementek egyszer hárman a harminc főember közül a sziklához, Dávidhoz, Adullám barlangjába, miközben a filiszteusok tábora Refaim völgyében táborozott.16Dávid ekkor a nehezen megközelíthető helyen tartózkodott, a filiszteusok egyik helyőrsége pedig Betlehemben volt.17Egy idő után Dávid ezt mondta sóvárogva:,,Ó, bárcsak ihatnék a betlehemi víztároló vizéből, mely a kapunál van!"18Erre az a három utat tört a filiszteusok táborába, és vizet húzott a betlehemi víztárolóból, amely a kapunál van. Már hozták is, és odavitték Dávidnak;de Dávid nem akart inni belőle, hanem kiöntötte Jehova elé,19aztán így szólt:,,Távol legyen tőlem az én Istenemért, hogy ezt megtegyem! Hát a vérét igyam ezeknek a férfiaknak a lelkük árán?Hiszen lelkük kockáztatásával hozták."És nem akart inni belőle. Ezeket tette a három vitéz.20Abisai, Joábnak a testvére pedig feje lett a háromnak, és háromszáz megölt felett suhogtatta lándzsáját. Hírneve volt, akárcsak a háromnak.21A három között nagyobb tisztelet övezte őt, mint a két másikat, és a vezetőjük lett, de az első hárommal nem ért fel.22Ami Benáját, egy vitéz embernek, Jójadának a fiát illeti, aki sok tettet vitt véghez Kabcéelben, ő terítette le a moábi Áriel két fiát. Ő volt az, aki lement, és leterítette az oroszlánt a vizesveremben a hóesés napján.23Ő terítette le a rendkívül termetes, öt könyök magas egyiptomi férfit is. Az egyiptomi kezében lándzsa volt, mint amilyen a takácsok zubolyfája, de ő lement hozzá egy bottal, kiragadta a lándzsát az egyiptomi kezéből, és tulajdon lándzsájával ölte meg.24Ezeket tette Benája, Jójada fia, és nevet szerzett a három vitéz között.25Noha őt nagyobb tisztelet övezte, mint a harmincat, az első hárommal nem ért fel;Dávid pedig a testőrsége élére állította.26A hadsereg vitézei voltak: Asáhel, Joábnak a testvére, Elhanán, a betlehemi Dodó fia,27a haróri Sammót, a pelóni Hélec,28Ira, a tékoai Ikkés fia, az anatóti Abiézer,29a husatita Szibbekai, az ahóhita Ilaj,30a netófai Maharai, Héled, a netófai Baánah fia,31Itai, a Benjámin fiainak Gibeájából való Ribai fia, a piratoni Benája,32a Gaás völgyeiből való Húrai, az arbáti Abiel,33a baharumi Azmávet, a saálbóni Eljahba,34a gizóni Hásem fiai, Jonatán, a harári Ságé fia,35Ahiám, a harári Sákár fia, Elifál, Ur fia,36a mekérai Héfer, a pelóni Ahija,37a kármeli Hecró, Naárai, Ezbai fia,38Jóel, Nátán testvére, Mibhár, Hagri fia,39az ammonita Célek, a beróti Naharai, Céruja fiának, Joábnak a fegyverhordozója,40a jitrita Ira, a jitrita Gáreb,41a hettita Uriás, Zabád, Ahlai fia,42Adina, a rúbenita Siza fia, a rúbeniták egyik főembere, akivel harmincan voltak;43Hanán, Maáka fia, és a mitnita Josafát,44az astaróti Uzzija, Sáma és Jeiél, az aróeri Hótám fiai,45Jediáel, Simri fia, és testvére, a tíci Jóha,46a mahávi Eliel, Jeribai és Josávia, Elnaám fiai, és a moábita Jitma;47Eliel, Obed és a mecóbájai Jaásiel.

12. fejezet
1És ezek azok, akik Dávidhoz mentek Ciklágba, amikor még nem mozoghatott szabadon Saul miatt, Kís fia miatt; a vitézek közé tartoztak, és segítettek a harcban,2íjjal voltak fölfegyverkezve, jobbjukkal is, baljukkal is köveket hajítottak és nyilakat lőttek az íjjal. Saul testvérei közül valók voltak, Benjáminból.3A főember, Ahiézer és Joás, a gibeai Semáa fiai;Jeziel és Pelet, Azmávet fiai;Beráka és az anatóti Jéhu;4a gibeoni Ismája, aki vitéz férfi volt a harminc között és a harminc felett;Jeremiás, Jaháziel, Johanán és a gedérai Jozabád;5Eluzai, Jerimót, Beália, Semária és a hárifi Sefátia;6Elkána, Issija, Azarel, Joézer és Jásobeám, kórahiták;7továbbá Joéla és Zebádia, a gedori Jerohám fiai.8Gád fiai között is voltak, akik elkülönültek, és Dávid oldalára álltak a nehezen megközelíthető helyen a pusztában;bátor és erős emberek voltak, harcra termett katonák, akik készenlétben tartották a nagy pajzsot és a lándzsát;arcuk oroszlánarc volt, és olyan gyorsak voltak, mint a gazellák a hegyeken.9Ézer volt a főember, Abdiás a második, Eliáb a harmadik,10Mismanna a negyedik, Jeremiás az ötödik,11Attai a hatodik, Eliel a hetedik,12Johanán a nyolcadik, Elzábád a kilencedik,13Jeremiás a tizedik, Makbannai a tizenegyedik.14Ezek Gád fiai közül valók voltak, a sereg fejei. A legkisebb felért százzal, a legnagyobb meg ezerrel.15Ezek keltek át a Jordánon az első hónapban, amikor az mindenütt elöntötte partjait, aztán elűzték a völgyek minden lakóját, keletre és nyugatra.16Benjámin és Júda fiai közül is elmentek néhányan egészen a nehezen megközelíthető helyig, Dávidhoz.17Dávid erre kiment eléjük, megszólalt, és ezt mondta nekik:,,Ha békés szándékkal jöttetek hozzám, hogy segítsetek nekem, akkor egy lesz a szívem veletek. De ha azért, hogy eláruljatok ellenségeimnek, holott semmi galádság nem tapad kezemhez, akkor legyen gondja rá ősatyáink Istenének, és teremtsen rendet!"18Ekkor szellem szállt Amásaira, a harmincnak főemberére:,,Tiéd vagyunk, ó, Dávid, és veled vagyunk, ó, Isai fia! Béke, béke neked, és béke a te segítődnek!Mert megsegített téged Istened."Erre magához fogadta őket Dávid, és a csapatok főemberei közé helyezte őket.19Manasséból is pártoltak át Dávidhoz, amikor a filiszteusokkal együtt harcba ment Saul ellen;de nem segített nekik, mert tanácsot tartva a filiszteusok szövetséges fejedelmei, elküldték őt, mondván:,,A mi fejeink árán fog átpártolni az ő urához, Saulhoz."20Amikor Ciklágba ment, ezek pártoltak át hozzá Manasséból: Adnah, Jozabád, Jediáel, Mikáel, Jozabád, Elihu és Cilletai;Manassé ezreinek fői.21Ők voltak segítségére Dávidnak a rablócsapattal szemben, mert mindnyájan erős vitézek voltak;és vezérek lettek a seregben;22mert bizony napról napra mentek az emberek Dávidhoz, hogy segítsenek neki, mígnem nagy tábora lett, mint amilyen Isten tábora.23És szám szerint ennyien voltak a hadra felszereltek fői, akik Dávidhoz mentek Hebronba, hogy neki adják át Saul királyságát Jehova parancsa szerint.24Júda fiai, akik nagy pajzsot és lándzsát hordoztak:hatezer-nyolcszázan, fölszerelkezve, hogy hadba vonuljanak.25Simeon fiai közül:hétezer-egyszázan, a sereg erős vitézei.26A léviták fiai közül:négyezer-hatszázan.27Jójada volt a vezetőjük Áron fiainak, és háromezer-hétszázan voltak vele.28Ezenkívül az ifjú Cádók, az erős vitéz, és ősatyáinak háza, huszonkét vezető ember.29Benjámin fiai, Saul testvérei közül:háromezren;addig többségük szigorúan őrizte Saul házát.30Efraim fiai közül:húszezer-nyolcszáz erős vitéz, hírneves emberek, ősatyáik háza szerint.31Manassé fél törzséből:tizennyolcezren, akiket név szerint kijelöltek, hogy elmenjenek, és királlyá tegyék Dávidot.32Issakár fiai közül, akik fel tudták ismerni az időket, hogy megértsék, mit kell tennie Izraelnek:főembereik kétszázan, és minden testvérüknek az ő utasításaikat kellett követnie.33Zebulonból a hadba vonulók, a minden harci eszközzel csatasorba állók:ötvenezren;nem kettős szívvel sereglettek Dávidhoz.34Naftaliból:ezer vezér, és velük együtt nagy pajzzsal és lándzsával harminchétezren.35Dán fiai közül a csatasorba állók: huszonnyolcezer-hatszázan.36Áserből a hadba vonulók, hogy csatasorba álljanak:negyvenezren.37A Jordánon túlról Rúben fiai közül, Gád fiai közül és Manassé fél törzséből, minden hadi eszközzel:százhúszezren.38Mindezek harcosok voltak, akik együtt sereglettek csatasorba;teljes szívvel mentek Hebronba, hogy királlyá tegyék Dávidot egész Izrael felett;és a többi izraelita is mind egy szívvel azon volt, hogy királlyá tegyék Dávidot.39Ott maradtak Dáviddal három napig, ettek és ittak, mert a testvéreik előre gondoskodtak róluk.40Még akik a szomszédságukban voltak, egészen Issakárig, Zebulonig és Naftaliig, azok is hoztak szamarakon, tevéken, öszvéreken és marhákon élelmet, lisztből készült ennivalót, aszaltfüge-lepényt és mazsolalepényt, bort, olajat, marhát és juhot minden mennyiségben, mert örvendezés volt Izraelben.

13. fejezet
1És Dávid tanácsot tartott az ezrek és a százak elöljáróival és minden vezetővel,2majd így szólt Dávid Izrael egész gyülekezetéhez:,,Ha jónak látjátok és elfogadható a mi Istenünk, Jehova előtt, küldjünk el többi testvérünkhöz Izrael valamennyi vidékére, és a papokhoz meg a lévitákhoz is városaikba és azok legelőire, hogy gyűljenek egybe hozzánk.3És hozzuk át magunkhoz a mi Istenünk ládáját." Ugyanis nem törődtek azzal Saul napjaiban.4Erre az egész gyülekezet azt mondta, hogy így kell tenni, mert helyesnek látszott ez az egész nép szemében.5Dávid tehát egybegyűjtötte az egész Izraelt az Egyiptom-folyótól egészen Hamát széléig, hogy elhozzák az igaz Isten ládáját Kirját-Jeárimból.6Akkor Dávid és egész Izrael fölvonult Baálába, Kirját-Jeárimba, amely Júdához tartozik, hogy felhozzák onnan az igaz Istennek, a kerubokon ülő Jehovának ládáját, amely az ő nevéről neveztetik.7Csakhogy az igaz Isten ládáját föltették egy új szekérre, Abinádáb házából;Uzzah és Ahió vezették a szekeret.8Dávid és az egész Izrael pedig teljes erejéből ünnepelt az igaz Isten színe előtt;énekekkel, hárfákkal, húros hangszerekkel, tamburinokkal, cintányérokkal meg trombitákkal.9Idővel aztán eljutottak egészen Kidon szérűjéig. Uzzah akkor kinyújtotta a kezét, hogy megfogja a ládát, mert a bikák majdnem felborították.10Jehova haragja ekkor fellángolt Uzzah ellen, úgyhogy lesújtott rá, mert kinyújtotta kezét a ládára. És ott halt meg Isten színe előtt.11Dávidot pedig elöntötte a harag, mivelhogy Jehova kitört Uzzah ellen;és annak a helynek Pérec-Uzzah lett a neve;így hívják mind a mai napig.12Dávid azon a napon megijedt az igaz Istentől, és így szólt:,,Hogyan vigyem el magamhoz az igaz Isten ládáját?"13És nem vitte el Dávid magához a ládát Dávid városába, hanem elvitte azt a gáti Obed-Edom házába.14Az igaz Isten ládája Obed-Edom háznépénél maradt, az ő házában három hónapig;és Jehova áldása volt Obed-Edom háznépén és mindenén.

14. fejezet
1Hírám, Tírusz királya pedig követeket küldött Dávidhoz, továbbá cédrusfát meg falépítőket és famunkásokat, hogy házat építsenek neki.2Dávid felismerte, hogy Jehova megszilárdította őt mint Izrael királyát, mert felettébb felmagasztaltatott a királysága az ő népe, Izrael miatt.3És még vett magának Dávid feleségeket Jeruzsálemben, s még nemzett Dávid fiúkat és leányokat.4Ezek a nevei a Jeruzsálemben született gyermekeinek:Sammua, Sobáb, Nátán és Salamon,5Ibhár, Elisua és Elpélet,6Nógah, Néfeg és Jáfia,7Elisáma, Beéljáda és Elifélet.8És a filiszteusok meghallották, hogy Dávid fölkenetett egész Izrael királyává. Akkor fölvonultak mind a filiszteusok, hogy megkeressék Dávidot. Amikor Dávid hírét vette ennek, kivonult ellenük.9A filiszteusok pedig megérkeztek, aztán ott portyáztak Refaim völgyében.10Dávid akkor megkérdezte Istent:,,Fölvonuljak-e a filiszteusok ellen, és kezembe adod-e őket?"Jehova erre így szólt hozzá:,,Vonulj föl, és én bizonyosan kezedbe adom őket."11Dávid tehát fölment Baál-Perácimba, és ott megverte őket. Akkor ezt mondta Dávid:,,Az igaz Isten áttört ellenségeimen kezem által, mint ahogy rést ütnek a vizek."Ezért nevezték el azt a helyet Baál-Perácimnak.12Ott is hagyták az isteneiket, Dávid pedig parancsot adott, és elégették azokat tűzben.13Később a filiszteusok újra a völgyben portyáztak.14Dávid akkor ismét megkérdezte Istent, és az igaz Isten most ezt mondta neki:,,Ne vonulj föl utánuk. Kerüld meg őket, ne menj egyenesen ellenük;a bákabokrok előtt támadj rájuk.15És ha majd menetelés zaját hallod a bákabokrok teteje felől, akkor vonulj ki a harcra, mert az igaz Isten kivonul előtted, hogy megverje a filiszteusok táborát."16Dávid pedig pontosan azt tette, amit megparancsolt neki az igaz Isten, és vágták a filiszteusok táborát Gibeontól Gézerig.17Dávid híre minden országban elterjedt, és Jehova rettegést bocsátott minden nemzetre, hogy rettegjenek tőle.

15. fejezet
1Ő pedig házakat épített magának Dávid városában, ezenkívül helyet készített az igaz Isten ládájának, és sátrat állított fel neki.2Akkor így szólt Dávid:,,Senki sem hordozhatja az igaz Isten ládáját, csak a léviták, mert Jehova őket választotta ki arra, hogy hordozzák Jehova ládáját, és hogy időtlen időkig szolgálják őt."3Dávid azért egybegyűjtötte egész Izraelt Jeruzsálembe, hogy felvigyék Jehova ládáját a helyére, amelyet elkészített neki.4És összegyűjtötte Dávid Áron fiait meg a lévitákat;5Kehát fiai közül Urielt, a vezetőt, és testvéreit;százhúszan voltak;6Mérári fiai közül Asáját, a vezetőt, és testvéreit;kétszázhúszan voltak;7Gersom fiai közül Jóelt, a vezetőt, és testvéreit;százharmincan voltak;8Elicáfán fiai közül Semáját, a vezetőt, és testvéreit;kétszázan voltak;9Hebron fiai közül Elielt, a vezetőt, és testvéreit; nyolcvanan voltak;10Uzziel fiai közül Amminádábot, a vezetőt, és testvéreit;száztizenketten voltak.11Dávid ezenkívül elhívta Cádók és Abjátár papokat, továbbá a lévita Urielt, Asáját, Jóelt, Semáját, Elielt és Amminádábot,12és így szólt hozzájuk:,,Ti vagytok a léviták atyai házainak fői. Szenteljétek meg magatokat, ti és testvéreitek, és vigyétek fel Jehovának, Izrael Istenének ládáját arra a helyre, amelyet készítettem neki.13Mivel első ízben nem tettétek, Jehova Istenünk kitört ellenünk, mert nem a szokáshoz híven kerestük őt."14Így hát megszentelték magukat a papok és a léviták, hogy felvigyék Jehovának, Izrael Istenének a ládáját.15És vitték a léviták fiai az igaz Isten ládáját, úgy, ahogy Mózes megparancsolta Jehova szava által, a vállukon, a rajtuk levő rudakon.16Dávid ekkor szólt a léviták vezetőinek, hogy állítsák föl testvéreiket, az énekeseket az éneket kísérő hangszerekkel, húros hangszerekkel, hárfákkal és cintányérokkal, hogy zengedezzenek, hadd szóljon az örvendezés hangja.17A léviták erre fölállították Hémánt, Jóel fiát;a testvérei közül Asáfot, Berekia fiát;Mérári fiai közül, a testvéreik közül Etánt, Kúsája fiát;18velük voltak a testvéreik a második rendből:Zakariás, Bén, Jaáziel, Semirámót, Jéhiel, Unni, Eliáb, Benája, Maáséja, Mattitja, Elifélehu, Miknéja, továbbá Obed-Edom és Jeiél, a kapuőrök;19az énekesek:Hémán, Asáf és Etán, réztányérokkal, hogy zengedezzenek;20Zakariás, Aziel, Semirámót, Jéhiel, Unni, Eliáb, Maáséja és Benája, alamótra hangolt húros hangszerekkel;21Mattitja, Elifélehu, Miknéja, Obed-Edom, Jeiél és Azaziás, seminitre hangolt hárfákkal, mint vezetők;22Kenániás, aki a léviták vezetője volt a láda hordozásánál - az ő irányítása alatt vitték -, mert hozzáértő ember volt;23Berekia és Elkána, akik kapuőrök voltak a ládánál;24Sebánia, Josafát, Netánel, Amásai, Zakariás, Benája és Eliézer papok, akik hangosan trombitáltak az igaz Isten ládája előtt, továbbá Obed-Edom és Jehija, akik kapuőrök voltak a ládánál.25Dávid, Izrael vénei és az ezrek vezetői voltak azok, akik mentek, hogy fölvigyék Jehova szövetségének ládáját Obed-Edom házából örvendezés közepette.26És történt, hogy amikor az igaz Isten megsegítette a lévitákat, amint vitték Jehova szövetségének ládáját, akkor feláldoztak hét fiatal bikát és hét kost.27Dávid pedig finom szövetből készült palástot viselt, éppúgy, mint mindazok a léviták, akik a ládát vitték, meg az énekesek, és Kenániás, aki irányította az énekeseket annak hordozásában;és Dávidon lenvászon efód volt.28És az izraeliták mindnyájan örömkiáltások és kürtszó mellett, trombiták és cintányérok kíséretével vitték fel Jehova szövetségének ládáját, miközben hangosan zengették húros hangszereiket és hárfáikat.29És történt, hogy amikor Jehova szövetségének ládája eljutott egészen Dávid városáig, Mikál, Saul leánya letekintett az ablakból, és meglátta Dávid királyt, amint ugrál és ünnepel;és kezdett megvetést érezni iránta szívében.


  
 
0 komment , kategória:  1 Krónikák könyve/Ószövetség  
Kedves barátaim, látogatóim, jó reggelt, szép napot!
  2016-09-28 00:29:16, szerda
 
 









 
 
0 komment , kategória:  SajátszerkesztésűNapszakKépeim  
2016. szeptember 28., szerdai Napiszöveg
  2016-09-28 00:18:07, szerda
 
  "A szeretet erős, mint a halál"
(Ének 8:6NWTégy engem mint pecsétet a szívedre, mint pecsétet a karodra! Mert a szeretet erős, mint a halál, és a kizárólagos odaadáshoz való ragaszkodás hajthatatlan, mint a seol. Lángjai tűznek lángjai, Jah lángja).

A keresztény házasságok legfőbb
jellemzője a szeretet. De milyen
szeretet fűzi össze a férjet és a fele-
séget? (1János 4:8NWAki nem szeret, nem ismerte meg az Istent, mert az Isten szeretet). Olyan szeretet,
amelyet a családtagok éreznek egymás
iránt? (Példabeszédek 5:15-20NWIgyál vizet a saját tárolódból, és olyan vizet, mely a saját kutadból tör elő.16Hát ajtódon kívül folyjanak-e forrásaid, és a közterekre patakvizeid?17Egyedül tieid legyenek, és ne az idegenekéi veled. 18 Legyen áldott a forrásod, és örvendezz ifjúságod feleségével!19Szeretetre méltó szarvasünő, bájos kőszáli kecske ő. Kebleitől ittasodj meg minden időben, szerelmétől ússz mámorban mindenkor! 20 Miért úsznál mámorban, fiam, idegen nővel, s miért ölelnéd keblét idegennek?). A házastár-
sak közti igaz, megingathatatlan sze-
retet mindegyiket magában foglalja,
De a szeretetet kifejezésre is kell
juttatni! Ezért nagyon fontos, hogy
a házaspárok a rohanó hétköznapok-
ban is kimutassák az egymás iránti
szeretetüket. Ez nagyon hozzá-
járul ahhoz, hogy a házasságuk bol-
dog legyen, és biztos alapokon álljon.
Azokban a kultúrákban, melyekben
megszokott az elrendezett házas-
ság, és a menyasszony és a vőlegény
szinte alig ismerik egymást az eskü-
vő előtt, a házaspároknak fontos ész-
ben tartaniuk, hogy a szavaikkal is ki
kell fejezniük a vonzalmukat, ha sze-
retnék, hogy elmélyüljön a szerete-
tük, és megerősödjön a házasságuk.
w15 1/15 5:9



  
 
0 komment , kategória:  .Napiszöveg jw.org  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2016.08 2016. Szeptember 2016.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 162 db bejegyzés
e év: 1175 db bejegyzés
Összes: 7492 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 393
  • e Hét: 2559
  • e Hónap: 4172
  • e Év: 42662
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.