Regisztráció  Belépés
sacimama.blog.xfree.hu
Fordulj el a rossztól és tégy jót, keresd a békét és azt kövesd!" Zsolt 33,15 Németh Jenőné Saci
1952.06.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
Történet a Rossz Papról
  2016-10-31 23:47:35, hétfő
 
 

Történet a Rossz Papról


Élt egyszer egy ősi településen egy Rossz Pap. Annyira rossz volt, hogy a nép még a nevét is elfelejtette és valamiért a papot a háta mögött csak ekképp emlegették: Rossz Pap. Voltak olyanok is, akik azt mondták, hogy Farizeus fajzatnak kell nevezni, de valamiért mégsem tett így a közösség. Még a püspökhöz írott számtalan levélben is, amelyek megírására soha sem szűntek meg vodkával megtisztelni az Írnokot, akinek minduntalan kék volt a jobb keze a tintától, nem tudtak rájönni a pap vezetéknevére. Csak keservesen kiáltottak: “Püspök atya, szabadíts meg bennünket ettől a Rossz Paptól!".

A Rossz Pap a közösség véleménye szerint mindenben lelkiismeretlen volt. Olyan hosszan tartotta a szolgálatot, hogy a szerencsétlen öregasszonyoknak már minden témájuk kimerült a gazdaságot illetően, és nem maradt más hátra, mint hallgatni az istentisztelet énekeit, amitől majd rettenetesen fájt a fejük. De a nyelvét sem tudta visszatartani - amint csak meglátta felebarátja bűnét, minden előzmények nélkül elkezdett méltatlankodni! Minden szégyen és lelkiismeret nélkül azt mondja: “Tartsatok bűnbánatot!". Sőt a pokol kínjaival fenyeget! És milyen lovon jár minden nap a temploma a dologtalanja - mivel nem akadt más dolga, kitellett az idejéből, hogy minden nap a templomban szolgáljon! Más papoknak bezzeg elég volt vasárnap! Még az egyház gondnokának sem volt ilyen lova! Nesze neked, szegénység!

De a legundorítóbb dolgot ez a Rossza Pap egyszer az ambónról mondta. Ahelyett, hogy, mint az illik egy rendes paphoz, a mindent megbocsájtásról a végtelen irgalomról beszélt volna, kijött, és felemelvén a keresztet, mintha csak kiabálna, az egész népnek ezt mondta: “Aki, ha csak még egyszer is, pogány szórakozás végett Marcsához megy, azt az Úr keményen megfenyíti, én pedig nem engedem őt a Kehelyhez!".

Ki látott még ekkora szemtelenséget egy szent rendben lévő személytől?
Ki is mondhatná meg, hogy még meddig kellett volna elszenvedniük e szegény falu lakóinak ezt a Rossz Papot, mígnem egyszer szörnyű szerencsétlenség érte őket. Pestis ütötte fel a fejét: még nem haltak meg az emberek, de úgy jártak, mint a bódult legyek, nem voltak képesek semmilyen munkára. Kimerültségükben a fájdalom és a gyengeség következtében sírva a földre zuhantak. Az istenszerető népnek eszébe jutott, hogy el kellene menni a templomba, könyörgő ájtatosságot szolgálni, hogy az Úr kegyelmezzen népének. De hát hogyan is - hiszen nincs más pap a faluban, csak a Rossz Pap. Nem volt mit tenni - elmentek, hogy megkeressék.
Nincs sehol! A templom zárva, amire eddig fényes nappal sohasem volt példa. Elmentek a házához - a galambok búzát csipegetnek, a ló eloldva legel, a cellában a mécses eloltva. A Rossz Pap meg sehol!

Hova tűnhetett? Addig keresték, míg végül megtalálták. A falu határában, egy sűrűségben fekszik a Rossz Pap, kezei kereszt alakban széttárva. Közelebb mentek hozzá, megnézték - fekszik, de már nem él... Szemei zárva és ajkán boldog mosoly! Amikor a nép meglátta, hogy a Rossz Papjuk halva fekszik, azonnal megkönnyebbülést éreztek.

Ó! - mondták az emberek. Hogy hogyan is nem jöttünk rá erre korábban, hogy az ő bűnei miatt vert bennünket az Isten! Most, hogy meghalt, máris jobban érezzük magunkat! Lám, méltatlan volt!
És a jóságos, istenfélő nép, jól kiméltatlankodta magát, majd abbahagyta. Mindenki ment dolgára: a férfiak elmentek, hogy a Rossz Papnak sírt ássanak, az asszonyok a tort készítették elő, a vénasszonyok imádkoztak, hogy az Úr ne égesse meg teljesen a bűnös lelkét, abban a pokolban, amelyről beszél nekik. A gondnok a lóval foglalkozott, hogy a jó állat el ne vesszen, és Marcsának is akadt dolga...

Ott maradt fekve, egymaga a Rossz Pap, várva, amíg elkészítik számára az új hazát.
Pontosabban, majdnem egyes-egyedül. Volt még ott két angyal, akiket az emberek nem láttak.
Egyik a test felett lebegett, és egy lángoló könyvbe jegyezte fel a Rossz Pap utolsó szavait. A lángoló tekercsre izzó betűkkel véste rá:

"Uram! Ha áldozatot akarsz, végy el engem, bűnöst, aki méltó vagyok a pokolra, de gyermekeimet kíméld meg, hadd éljenek még, hogy bűnbánatot tarthassanak, Uram!".
A másik pedig, fénylett, mint a villám, gyönyörű és fényes volt, a magasba szállt a felhők közé, felemelte szárnyait és kezeit, így imádkozott:

"Dicsőség néked, Úr Jézus, hogy meghallgattál engem, méltatlant. Légy mindig Irgalmas gyermekeimhez, mint Irgalmas és Emberszerető...".


Forrás: Hodigitria.wordpress.com Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A szív rejtett dolgai
  2016-10-31 23:46:05, hétfő
 
  Miután saját hibámon kívül, néhány évre arra kényszerültem, hogy felhagyjak a főpapi szolgálattal, egyszer a virrasztó istentisztelet alkalmával, az Evangélium olvasásakor, nyugtalanság lett rajtam úrrá, mint amikor ez embernek valami miatt rossz előérzete van.

Nyugalmamat az evangélium szavai zavarták meg, melyeket én magam is sokszor olvastam: Simon, Jónás fia, szeretsz-e engem jobban ezeknél?... Legeltesd juhaimat. Ez az Istentől jött, a megújulást forszírozó felhívás, hatalmasan megrázott engem. Annyira, hogy az istentisztelet végéig remegett egész testem, majd egész éjjel le sem tudtam hunyni a szemem. Nagyjából másfél hónapig, valahányszor ez a szokatlan esemény eszembe jutott, könnyhullatásig megrázott.

De ne gondolják a szkeptikusok, hogy én önmagamat hangoltam rá erre az állapotra a félbeszakadt főpapi szolgálatom miatt, valamint, hogy a lelkiismeret gyötörjön. Ezzel ellentétben, abban az időben minden figyelmemet betegségem, és az elközelgő műtétem kötötte le. Normális lelkiállapotban voltam, távol állt tőlem az izgalom.

A magvetőről szóló példabeszédben azt mondja az Úr, hogy az Isten Szava, amely el van hintve az ember szívében, és ha a szív tiszta, megőrzi azt, vagy pedig a gonosz kilopja belőle, amennyiben a szív nem képes, vagy méltatlan őrizni azt.

A szív által valósulnak meg a lélek magasabb funkciói - hit az Istenben és az iránta való szeretet. A szívbéli hit ugyanis megigazulásra, a szóbeli megvallás az üdvösségre szolgál. (Róm. 10, 10).

Szívünkkel imádkozunk, és az imádkozás egyik hatalmas formája a szótlan kiáltás az Istenhez. Így imádkozott Anna is - Sámuel próféta anyja - amikor fiát kérte Istentől. Sion hegyén így szólt Isten Mózeshez: Miért kiáltozol Hozzám? - pedig ő szavak nélkül imádkozott, ajkai nem mozogtak.

Valahol egy könyvben ezt olvastam: egyik alkalommal egy lángoló lélekhez így szólt az angyal ,,Mit művelsz te valójában?" Te a mennyek udvarát himbálod, és ott a te kiabálásodon kívül semmi más nem hallható". Noha ez a lélek, hasonlóan Mózeshez, egyetlen szót sem szólt: csak a szíve volt nyugtalan és ez a nyugtalanság elegendő volt ahhoz, hogy megrengesse a Menny magasságát.


Érsek Luke Voyno-Yasenetsky

Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A szeretet nem utánozható
  2016-10-31 21:18:19, hétfő
 
  Az égvilágon mindent utánozhatunk és meghamisíthatunk, csak a szeretetet nem. Szeretetet nem lehet lopni, utánozni, a szeretet csak olyan szívben lakozik, amely mindenestől képes odaadni magát.

(Hermann Hesse)
 
 
0 komment , kategória:  Α - Ω Erosz  
Mindennapi ima – az Istenre néző ablak
  2016-10-31 20:43:57, hétfő
 
 
Link




"Ha az ember, Isten iránti szeretetéből fakadóan nincs elmerülve az önmaga miatti gondokban, valamint az Isten jótéteményei felől sem gyötrik őt kétségek, tudatosítva azt, hogy Isten gondoskodik róla, - az ilyen remény igaz és bölcs.

Amikor azonban az ember önmaga erejéből igyekszik megoldani dolgait, és Istenhez csak akkor fordul imában, amikor bajba kerül, és saját erejéből azzal megbirkózni képtelen, és Isten segítségében kezd reménykedni, - az ilyen remény puszta és hazug.

Ugyanis az igazi reménység egyedül Isten Országát keresi.

Az ember szíve addig nem talál békére, amíg nincs birtokában az ilyen reménynek.

Ez a remény pedig békét hoz számára és örömmel tölti életét".

Szárovi Szent Szerafim

Link

 
 
0 komment , kategória:  Sz - Szárovi Szent Szerafim  
Az imádság lelki lélegzés
  2016-10-31 01:34:28, hétfő
 
  Az imádság élő víz, amellyel szomjúságát csillapítja a lélek. Az imádság lelki lélegzés. Amikor imádkozunk, a Szent Lelket lélegezzük be, mert a Szent Lélekben imádkozunk (Jud 1,20). Így minden egyházi imádkozás a Szent Lélek lélegzése, lelki levegő a világossággal együtt, lelki tűz, lelki táplálék és lelki ruházat.

Amikor imádkozol az Úrhoz, szíved szemeivel nézz magadba, a tulajdon lelkedbe: az Úr ott van, gondolataidban és szíved igaz rezdüléseiben, de rajta kívül is mindenütt. ,,Közel van hozzád az Ige, a te szádban és a te szívedben" (Róm 10,8), nemcsak az égben és az alvilágban.

Az Isten igazság, ezért imádságomnak igaznak kell lennie, miként az életemnek is.

Az Isten világosság, imádságomat a lélek és a szív világosságából kell felajánlanom.

Az Isten tűz, imádságomnak és életemnek is lángolónak kell lennie.

Az Isten szabad, ezért imádságomban szabadon kell kiöntenem szívemet.

Micsoda gazdagsága ez az emberi léleknek! Imádság által elérhetem az Istennel való egyesülést, és Ő nálam időzik.

Kronstadti Szent János

 
 
0 komment , kategória:  I - IMÁK  
Milyen szépek az imádságaink!
  2016-10-30 10:40:37, vasárnap
 
 

Link




Milyen szépek az imáink!
De megszoktuk a szövegét. Úgy kellene vennünk, mintha először hallanánk és először mondanánk
imádkozó lélekkel őket.

Az imának mindig őszintének és szabadnak kell lennie, nem pedig erőtlennek és gúzsba kötöttnek a megszokástól és az ismétléstől.

Legyen az ima a lélek szabad és tudatos kiöntése Isten színe előtt. Mert Isten állandó odafordulást vár tőlünk az imában, hogy - mivel elvadultunk és elfordultunk Tőle - magához vonjon, megtisztítson és átöleljen szeretetével. Hiszen így tesznek a jó szülők is rossz útra tért gyermekeikkel.

Kronstadti Szent János:
Az imádságról

Link

 
 
0 komment , kategória:  I - IMÁK  
Kötelességed imádkozni az elhunytak lelkéért
  2016-10-30 02:17:45, vasárnap
 
 
Kronstadti Szent János: Az imádságról


Az imádság élő víz, amellyel szomjúságát csillapítja a lélek. Az imádság lelki lélegzés. Amikor imádkozunk, a Szent Lelket lélegezzük be, mert a Szent Lélekben imádkozunk (Jud 1,20). Így minden egyházi imádkozás a Szent Lélek lélegzése, lelki levegő a világossággal együtt, lelki tűz, lelki táplálék és lelki ruházat.

Amikor imádkozol az Úrhoz, szíved szemeivel nézz magadba, a tulajdon lelkedbe: az Úr ott van, gondolataidban és szíved igaz rezdüléseiben, de rajta kívül is mindenütt. ,,Közel van hozzád az Ige, a te szádban és a te szívedben" (Róm 10,8), nemcsak az égben és az alvilágban.
Az Isten igazság, ezért imádságomnak igaznak kell lennie, miként az életemnek is. Az Isten világosság, imádságomat a lélek és a szív világosságából kell felajánlanom. Az Isten tűz, imádságomnak és életemnek is lángolónak kell lennie. Az Isten szabad, ezért imádságomban szabadon kell kiöntenem szívemet. Micsoda gazdagsága ez az emberi léleknek! Imádság által elérhetem az Istennel való egyesülést, és Ő nálam időzik.
Milyen szépek az imádságaink! De megszoktuk őket. Úgy kellene vennünk, mintha először hallanánk és mondanánk őket.

Az imának mindig őszintének és szabadnak kell lennie, nem pedig erőtlennek és gúzsbakötöttnek a megszokástól és az ismétléstől. Legyen az ima a lélek szabad és tudatos kiöntése Isten színe előtt. Mert Isten állandó odafordulást vár tőlünk az imában, hogy - mivel elvadultunk és elfordultunk Tőle - magához vonjon, megtisztítson és átöleljen szeretetével. Hiszen így tesznek a jó szülők is rossz útra tért gyermekeikkel.

Hamar meghallgatja Isten két vagy három ember közös imáját, akik szívből, együtt imádkoznak. Ez tapasztalati tény.
Imádságod közben ne figyelj az ellenség kísértésére, hanem helyezd szívedet szilárdan az ima szavaiba, azzal a bizonyossággal, hogy azokban a Szent Lélek kincsi vannak elrejtve: az igazságosság, a világosság, az élő tűz, a bűnök bocsánata, a szív békéje és öröme, élet és üdvösség.

Imádság idején higgyed szilárdan, hogy minden gondolatod, minden szavad valósággá válhat, mert Istennél semmi sem lehetetlen (Lk 1,37) És ügyelj a szavakra, mert értékük van. ,,Minden hiábavaló szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján" (Mt 12,36).

Ha valaki imádság alatt erőtlenné válna, lélekben és testben gyöngének érezné magát, és álom környékezné, tegye fel magának a kérdést: Kivel társalogsz, én lelkem? És ha felidézi magában az Úr képét, összeszedi magát, és könnyek között újra kezdheti imádságát. Ha nem mersz magas rangú emberekkel figyelmetlenül, szórakozottan beszélni, nehogy megsértsd őket, hogyan merészelsz az Úr előtt unottan és hanyagul szólni?

Egyetlen alkalmat se szalasszatok el, hogy imádkozzatok másokért. Az Úr gyönyörködve tekint szeretetünk imájára. Ezen felül a másokért mondott ima magának az imádkozónak is hasznos, mert megszilárdítja a hitet, a reménységet, az Istenbe vetett bizalmat, és eltölt bennünket szeretettel Isten és a felebarát iránt.

Tudd, hogy neked is kötelességed imádkozni az elhunytak lelkéért, nemcsak a papoknak. Nagy súllyal esik latba az Úr előtt a hit és a szeretet imája az elhunytakért.



Kronstadti Szent János
 
 
0 komment , kategória:  I - IMÁK  
Harmónia föld és sír között
  2016-10-30 01:25:19, vasárnap
 
  Link



November 1. Mindenszentek ünnepe

,,Mondják, hogy a szentek élete bánatos élet: nem szeretheti a virágos földet, a kék eget, az illatos rózsát, a csillámló márványt, nem mosolyog és a halállal álmodik. Ellenkezőleg: szereti ezeket! De mivel az ég elborul, a rózsa elhervad, a márvány elporlik, - szeretete ezeken túl terjed, és harmóniát teremt föld és sír, idő és örökkévalóság, rózsanyílás és elmúlás között."

Prohászka Ottokár

Link

 
 
0 komment , kategória:  Ü - Mindenszentek  
Mindenszentek ünnepe - reménybeli ünnep
  2016-10-30 00:17:11, vasárnap
 
 
Link



Mindenszentek ünnepe

a mi saját - reménybeli - ünnepünk is ez a nap, mert mindnyájan arra vagyunk teremtve, hogy
egykor a mindenszentek közösségében éljünk a mennyben.

Ezekben a napokban amikor a temetőket járjuk, gyakran gondolunk a megdicsőült és a szenvedő egyház (a halál utáni tisztulás állapotában lévők) tagjaira, de arról megfeledkezünk, hogy már most is, mi is (a küzdő egyház tagjai ), hozzátartozunk a szentek közösségéhez.

Esztendőről esztendőre ez az ünnep rá akar döbbenteni bennünket arra. hogy megkeresztelkedésünk óta már mi is mindnyájan „szentek vagyunk (1Kor 6. 11), és az Egyházban mindenki meg van híva az életszentségre. Jézus mindenegyes tanítványát, bármi is legyen rangjuk vagy állapotuk, együttesen és egyénenként, különbségtétel nélkül hívja az életszentségre:

Legyetek tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes(Mt 5, 48). Az apostol szava szerint: „Az az Isten akarata, hogy szentek legyetek(1Tessz 4,3). Sőt mindent megkaptuk és megkapunk ahhoz, hogy szentek tudjunk lenni.

A keresztségben megkaptuk a megszentelő kegyelmet, az isteni élet részesei lettünk a Szentlélek által, vagyis a „szentség csíráját szinte életünk kezdetétől fogva magunkban hordozzuk. De ezt az ajándékba kapott megszentelődést Isten segítségével mindnyájunknak személyesen kell kibontakoztatnunk. A megszentelő kegyelem „Istennek tetszővé tesz bennünket, de a hit, a remény és a szeretet teszi tökéletesíti az Istennel való egységünket.

János apostollal együtt gondoljunk arra, hogy már „most Isten gyermekei vagyunk, de még nem nyilvánvaló, hogy mivé leszünk(1Jn 3,2).

Az ünnep prefációja szerint „a szentek nagyszerű példája sarkall minket, és imádsággal is
közbenjárnak értünk. Mindkettőre szükségünk van: a biztató példára és a közbenjáró imádságra.
Különösen is rászorulunk a szentek közbenjárására, hogy amit saját erőnkkel el nem érhetünk, azt közbenjárásukra Isten ajándékba adja meg nekünk.


(Dolhai Lajos: Mindenszentek in:Vigília: 2000. október 29. LVI. évf. 44. (2727.))

 
 
0 komment , kategória:  Ü - Mindenszentek  
Alleluja, nekem minden nap bingóm van
  2016-10-29 15:50:27, szombat
 
 
Sokan lutrinak tartják az imádságot és azt gondolják róla, hogy az éppen olyan, mint a fortuna. Húzok egyet a félkarú rablón aztán lesz, ami lesz.
Éppen így. Mondok egy imát, húzok egyet -ha van egyáltalán - az öregisten fülén, aztán próba szerencse. Ha nincs jackpot, akkor csak elrabolta ő is az időmet és a csalódással együtt elrabolta az eddig is bizonytalan hitemet.

Még az öregisten se jött be, hát ebbe a templomi szerencsebarlangba sem jövök és nem próbálok meg imádkozni többet.

PEDIG MINDEN NAP VAN JACKPOT!

Ámde van egy elve is. Ha ötvenest dobsz be, annyit kapsz vissza. Ha százast, százast kapsz vissza. Ha mindent bedobsz, mindent odaadsz, akkor dől számodra is elérhető módon megállíthatatlanul a Kegyelem a mennyei kaszinóból.

Ha nem így teszel, akkor maradsz továbbra is sovány szerencsemalac ,,osztjónapot" és durcásan azt gondolod Isten kibabrált veled mert nem osztott neked jó lapot.

"Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is." (Lk 6,38)
Jn3.34. Isten nem mértékkel, hanem túláradóan adja a Szentlelket.

ALLELUJA! NEKEM MINDEN NAP BINGÓM VAN!!! DŐL A LÉ AZ ÉLŐ VÍZ PEDIG ÁRAD ÉS ÁRAD ÉS ÁRAD az imák pedig sorra meghallgattatnak! ALLELUJA!

Sirák Fia: Aki szívből szolgálja, azt elfogadja az ÚR, az ilyenek imádsága a felhőkig hatol. (Évk.30. vas.)


Földi Tibor
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
2016.09 2016. Október 2016.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 23 db bejegyzés
e év: 711 db bejegyzés
Összes: 3945 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 486
  • e Hét: 486
  • e Hónap: 10118
  • e Év: 218365
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.