Regisztráció  Belépés
szatucsek.blog.xfree.hu
Mond el egy vonalnak, mi az a gömb! Szatucsek Tibor
1901.01.01
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
Temetői séták II. : Szolnok
  2016-11-30 18:53:26, szerda
 
  "A hősök két parcellája csak egyik állomása volt szolnoki temetőtúránknak, ahol Kósa Károly helytörténésszel, Gajdos Jenő temetőgondnokkal és fotósunkkal eredtünk a város múltjának nyomába. A temetők, a história már becsukott lapjai ugyanis rengeteg érdekességet jelentenek a bennük kószáló érdeklődő számára. Régi, már csak könyvekből, megsárgult újságokból ismert nevek, de nem egyszer sajnos egykori beszélgetőpartnereink, ismerőseink tekintenek ránk a végtelen sorban sorakozó sírkövekről. A régi itáliai templomok mintájára emelt szép istenháza mellett belépve jutunk a csend és békesség honába, aminek lakói, ha szólni tudnának, a város múltjának legalább száz esztendejéről mesélhetnének az érdeklődőknek. A náluk régebbi szolnokiak is velünk vannak, csak valahol az utcák, házak alatt, mert végső szállásukat befedte a terjeszkedő város. Csupán olyan emlékek maradtak utánuk, mint az a bejárattal szemben magasodó kőkereszt, amelyet eredetileg 1858-ban állíttatott a város a búzapiaci temetőben. Onnan került száz éve jelenlegi helyére.
A hősi emlékműhöz Gajdos Jenő temetőgondnok vezetett el bennünket.
- A búzapiac a mai Gábor Áron térrel azonos - jegyzi meg a helytörténész a kereszt láttán. A feszületnél szerény, de ízléses emlékmű, kettétört oszlop emlékeztet a második világháború magyar hőseire, de nem messze tőle önkényuralmi jelkép, vörös csillag magasodik a fák fölé, jelezve, hogy a temetők valóban a múlt összes lenyomatát őrzik. Mögötte cirill betűs névsorok néznek ránk a pázsittal fedett parcellákról. ,,Szergej, Iván, Nyikoláj, Ott pihennek csendesen," írta róluk egykor a pártállam költője. Az elesett katona már nem ellenfél, maga is áldozat, de nevük, tetteik számbavétele mellé odakívánkozik a kérdés: hol vannak a mi katonáink, övezi-e őket ugyanakkora megbecsülés, mint ami itt nekik kijárt?
Az orosz parcelláról eszünkbe jutott egy évtizedekkel ezelőtt hallott régi történet.
- Odajött hozzám két orosz davajgitárral, elesett társukat cipelve. Rám parancsoltak, hogy ássam meg a temetőben a sírját, persze igyekeztem. Utána a hantra ráraktak egy fakeresztet, az egyik bement a Járműjavítóba, egy kisebb ablakkal tért vissza, amit rákötöztek a keresztre, hogy védje a feliratot. Engem meg szélnek eresztettek, amit igyekeztem sürgősen kihasználni - mesélte évtizedekkel ezelőtt egy már akkor is korosabb szolnoki. Talán ez az ablakos katona is ott van a többi között. A szolnoki köztemető egyébként eredetileg felekezeti nyughely volt, bár minden szolnokit ide temettek. A katolikusba ékelődik bele a református, meg az izraelita felekezet megboldogultjainak végső szállása, míg a Kőrösi út végén még egy kisebb református temető is található. A jókora sírkertben bandukolva különös élmény a feliratok böngészése.
Stőgermayer Antalnak, az Aranylakat egykori tulajdonosának síremléke.
Hatalmas jólétről, a világi életben betöltött fontos pozícióról árulkodó míves síremlékek váltakoznak a szép kivitelű, de átlagos emlékekkel, le egészen az öröklét nagyon szerény megfogalmazásáig. Közben a neveket böngészve kiderül, hogy a ma ismert nevek, a közelmúlt szereplőinek jó része a szerényebb feliratokon olvasható, a régi nagyokat jobban elsodorta a történelem. Érdekes olyanokkal szembetalálkozni, mint a méteres válláról híres vízipólós, civil foglalkozása szerint rendőr, mert ha ő fogadta a szolnoki állomáson a hírhedt pénteki fekete vonatot, hát azon csend honolt Mátészalkáig.
Közben, ahogy haladunk, az egyébként szépen rendezett sorokat, ápolt növényeket kopár mező váltja fel, apró dombokkal, kövekkel. Itt nyugszanak az elmúlt bő félszáz esztendő pár naposan eltávozott kisdedei, régen úgy hívták a hasonló helyeket, hogy aprószentek temetője. Elhanyagoltságukat pusztán egy viszonylag új kereszt oldja, amiről Gajdos Jenő tud bővebbet.
- Félegyházi Török Imrével, volt kollégámmal állíttattuk, hogy legyen hol rájuk emlékezni - mondja. A közvetlen indítékot egy nagyon idős ember látogatása jelentette, aki élete alkonyán jött el ide sikertelenül keresni régen elhunyt kistestvérét.
- Most már ezek előtt a gyermekek előtt is van hol leróni a kegyeletet, amit a kereszt lábánál látható gyertyák is igazolnak.
Közben Kósa Károly a főút mentén néhány elhagyott sírra hívja fel a figyelmünket. Szamuelyék 1919-es vérengzésének áldozatai nyugszanak az időtől megviselt kövek alatt, akiknek nevei a Tisza Szálló emléktábláján, illetve az itt felállított új emléken olvashatóak. Diáktól huszártisztig mindenki akadt közöttük, az egyik, már hiányos táblán pedig Stőgermayer Antalnak, az Aranylakat vendéglő egykori tulajdonosának neve olvasható.
Kósa Károlytól megtudtuk, hogy a szakácskönyvszerző amatőr festőművész és szenvedélyes halász vendéglős emlékét egy Golgota kép is őrzi a Vártemplomban. Egykor még nekem is volt szerencsém egy nagyon idős emberhez, aki gyerekként látta a kivégzéseket. Szamuelyék a temető kerítésénél, mostani nyughelyüktől nem messze lőtték agyon őket és Stőgermayer a sortűz előtt levette télikabátját, odadobta egy nézelődő toprongyos embernek, hogy őt szolgálja tovább. A halálhírtől felesége szívrohamot kapott és követte férjét a sírba."
[Szathmáry István]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
A Neander-völgyi...
  2016-11-29 13:57:34, kedd
 
  1855.12.15. Klapka György emigrációban közreadja a magyar-délszláv-román államszövetség megteremtésére vonatkozó javaslatát.
1855.12.16. A szövetségesek által egyeztetett osztrák ultimátum Oroszországnak a békefeltételekről: 1. a cár helyett az összes nagyhatalom lesz Szerbia, Havasalföld és Moldva protektora; 2. szabad hajózás a Duna-deltában; 3. semmiféle hadihajó nem hajózhat be a Fekete-tengerre, amelyet Oroszország és a Porta demilitarizál (hadiflottáik és parti erődjeik felszámolása); 4. Oroszország lemond a szultán ortodox alattvalóinak protektori jogáról; 5. Oroszország átengedi Moldvának a Duna menti besszarábiai területeket.
1856. Hild József tervei alapján felépült a Fácán vendégfogadó a Zugligetben, ami az 1940-es évekig a környék egyik legnépszerűbb üdülő-szórakozóhelye volt.
1856. Németországban megtalálják a Neander-völgyi ősember leleteit.
1856. Scitovszky János hercegprímás felszenteli az esztergomi bazilikát. Az ünnepségen mutatják be Liszt Esztergomi miséjét.
1856. A Goldberger-család kékfestő manufaktúrája gyárrá alakul.
1856. A József Polytechnikum létrehozása
1856. A. M. Rotschild báró megbízást ad Zepharovich osztrák geológusnak a peklenicai előfordulás tanulmányozására (Az 1870-es években a M. Kir. Földtani Intézet végeztet itt kiterjedt geológiai felméréseket)
1856. Hódmezővásárhely : Az év folyamán az epreskertet jelölik ki a tűzoltószerek és vízipuska állomáshelyéül. A város 6 különböző pontján vízipuska színek épülnek.
1856. Elkészül a Belső-Finnországot a Finn-öböllel összekötő stratégiai jelentőségű Saimaa-csatorna, amely erősíti a keleti finn területek és Szentpétervár kereskedelmi kapcsolatait.
1856.01. Hódmezővásárhely : Száz forintos részjegyeket bocsátanak ki egy városi színház építésére.
1856.01.16. Az orosz cár elfogadja az osztrák ultimátumot.
1856.02.01. Oroszország, Anglia, Franciaország és Törökország képviselőinek bécsi találkozója az osztrák ultimátum alapján a békekonferencia előkészítésére. A bécsi előzetres béke a krími háború végét jelenti.
1856.02.25. Összeül a párizsi héthatalmi békekonferencia (Oszmán Birodalom, Oroszország, Anglia, Franciaország, Ausztria, Poroszország, Piemont).
1856.03.19. II. Sándor deklarálja a háború befejezését.
1856.03.25. Kiegészítő párizsi nagyhatalmi szerződésben Oroszország lemond Montenegró patronálásáról, amely ezzel kiszolgáltatottá válik a Portával szemben.
1856.03.26. Párizsban a Portát képviselő Ali pasa az Oszmán Birodalom integráns részének deklarálja Montenegrót.
1856.03.30. A krími háborút lezáró párizsi békeszerződésben a nagyhatalmak kollektíven garantálják az Oszmán Birodalom integritását, és a hatti-humájunt tudomásul véve, felveszik az európai nemzetközi jog hatáskörébe tartozó államok közé (a nagyhatalmak tanácsába), kimondják a Fekete-tenger demilitarizálását és semlegességét (minden állam kereskedelmi hajója szabadon használhatja, hadihajóik azonban nem, Oroszország és a Porta tíz-tíz hadihajót tarthat a partvidék védelmére), ugyancsak demilitarizálják az orosz kézen lévő Aland-szigeteket, a Tengerszorosokat lezárják minden külföldi hadihajó elől, Moldvát tengeri kijárathoz juttatva neki ítélik Besszarábiának a Dunára és a Prutra támaszkodó délnyugati sávját, így Oroszország elveszti a Duna-deltát is, a szabad Duna-hajózás biztosítására csak nemzetközi bizottságot hoznak létre. A román fejedelemségeket kollektív védelme alá helyezik. A háborúban semleges Szerbia már-már függetlenséggel felérő autonómiát kap. A békével Oroszország kiszorul Európából, a kontinens hegemón hatalma Franciaország lesz (bár igényét az összes európai kérdés megtárgyalására elutasítják.
1856.03.30. A párizsi békekonferencián részt vevő hatalmak aláírják a krími háborút lezáró békeokmányt.
1856.04.15. Osztrák-francia-angol kiegészítő szerződés, amelynek értelmében casus bellinek tekintenek egy az Oszmán Birodalom elleni orosz támadást.
1856.05.26. Hódmezővásárhely : Bartha Sándor polgármester lemond tisztségéről.
1856.05.27. (és júl. 23.) Cári amnesztia a lengyel katonaszökevényeknek.
1856.05.31. I. Dániel montenegrói fejedelem a Porta párizsi deklarációja miatt tiltakozik a nagyhatalmaknál, egyúttal javaslatot tesz a montenegrói-török határ megvonására.
1856.07.02. Hódmezővásárhely : A megyefőnök Beszedits Antalt nevezi ki polgármesternek.
1856.08.31. Scitovszky hercegprímás I. Ferenc József jelenlétében felszenteli az esztergomi főszékesegyházat.
1856.12.21. 802 pillangós utcai gázlámpa gyulladt ki Pesten.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Jogalkalmazás, anno...
  2016-11-28 17:48:21, hétfő
 
  "A Pr.Cr.48. cikkében (8. §) a súlyos bűntettekre elrendelt módon "végezték ki Pesten kard által a hitvesölő Pan Katalint. Mint már láttuk, fejét és kezét a kerékre tűzték, ez a kerékbetörést jelképezte. A kivégzés előtti kézlevágás a csonkítás egyetlen példája a városi joggyakorlatban. Az osztrák kódexből következően a kerék valahol az út mellett állhatott, s a holttestet a vesztőhelyen temették el. Kard által vesztette életét a gyermekölő Kovács Kata is, de kivégzésének módjáról nincs közelebbi adat. Egy becsületsértési ügy azonban érdekes jogszokás emlékét tartotta fenn. Tempi pesti polgár azzal gyalázta polgártársát, hogy gyilkos; ezzel rászolgált, hogy lenyakazzák és fejét a lába közé (vagy elé) tegyék. A jogszokást erősen valószínűsíti az a tény, hogy a kilenc évtizeddel később kivégzett magyar jakobinusok csontvázait is ugyanígy találták meg 1914-ben. A kötél általi halálra szóló ítélet végrehajtásának a vesztőhely felállítása volt a feltétele, így Pesten 1694-ben, Budán csak 1699 után kerülhetett rá sor. A szokásostól eltér Busik János esete, akit — minthogy a lopást gyújtogatással halmazatban követte el — egy máglyán felállított rögtönzött bitófán végezték ki majd testét hamuvá égették. Ez a jelképes tűzhalál pontosan megfelelt a Pr. Cr. 48. cikke 1. § 4. pontjának.
A halálos ítélet végrehajtásának rendjét is az osztrák jog szabta meg. A Pr. Cr. 51. cikke értelmében kihirdették az ítéletet az elítéltnek, majd a tanács színe előtt még utoljára kihallgatták. A Bödör-ügyben saját lopásairól faggatták ki a tettest, majd másnap a bíró, a jegyző és két tanácsos felvette a jegyzőkönyvet, mely egy bűntársra terhelő adatokat tartalmazott. A Kandó-ügyben az adminisztráció rendelte el, hogy a kivégzés előtt ugyancsak a bűntársakra vonatkozóan vallassák ki az elítéltet, majd szögezzék nevüket a bitófára, ha hirdetményi idézésre nem jelennének meg. Mindegyik esetben papot küldtek az elítélthez, hogy gyóntassa meg, és adjon neki lelki vigaszt; Busik ügyében az adminisztráció külön kiemelte, hogy maga választhatja meg a gyóntatót. Hogy pálcát törtek a halálra szánt fölött, arra nincs adat, de valószínű. A Bödör-ügyben mindenesetre tudjuk, hogy az ítélet közlése után harmadnapon a városházán, szabad ég alatt, délelőtt 9 és 10 óra közt még egyszer kihirdették azt, majd Bödört átadták a hóhérnak, és a polgárság kikísérte a bitófához. A büntetésnek az elrettentés volt a célja, ezért egy-egy kivégzés nagy nyilvánosság mellett folyt le. A későfeudalizmus az elítélt utolsó útját pompázatos népünnepéllyé fejlesztette. Hogy a végrehajtás mennyi idő múltán kövesse az ítélethirdetést, arra egy darabig nem volt szabály; Pan Katalint pl. a bíróságról egyenesen a vesztőhelyre vitték."
[Bónis György]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Egykori temetők I. : Szolnok
  2016-11-27 20:09:25, vasárnap
 
  "Szolnok városmagja egykor a Tisza és a Zagyva találkozásánál volt. Itt épült az első ispánsági templom, a mai Vártemplom előde. Őseink sokáig a templomok körül, a ,,cinterem"-ben temetkeztek, Vártemplomunk körül mégis kevés temetkezésre utaló jelet találtak. (A vár vízikapuja mellett a Rákóczi szabadságharc idejére keltezhető férfi és női sírokat fedeztek fel 1973-ban.) Kicsit keletebbre (a Verseghy út és Városmajor út találkozásánál) azonban sorosan elhelyezett középkori sírokat ástak ki 1952-ben, a TITÁSZ telepének építésekor. A szűk területű vár katonái és civil lakói itt kaphatták meg a végtisztességet. Evlia Cselebi, török utazó 1665 táján csaknem ugyanitt, tehát a régi Zagyva-torkolat közelében, a MÁV Kórház telke és a Tisza között írja le a törökök temetkezési helyét: ,,a vár melletti szigetkert sétahely; ennek négy oldalát a Zagyva folyó keríti be. Itt van a vértanúk temetője is. Onnan a hídon átmenve, a Zagyva átelleni oldalán megszámlálhatatlan kert és liget van." (A Zagyva jelenlegi medrét várároknak ásták. Eredeti medre már csak a régi térképeken látható. Cselebi idejében volt egy harmadik, valószínűleg szintén ásott ága is.)
A többi adat már mind a város terjeszkedésének fő irányába, nyugatra mutat. Az 1552. évi török ostromot ábrázoló Siebmacher-metszet a mai Tisza Szálló közelében is templomot ábrázol. A szálló építésekor XII-XIII. századból való körmeneti keresztet, illetve keletelt sírokat tártak fel a régészek.
A török kiűzése után német katonák laktak a városban. Ők a Katonaváros északi szélén, a mai Móra Ferenc utca (a későbbi DOMUS áruház épülete) környékén helyezték nyugovóra halottaikat.
Az Eötvös tér közelében állt a Szolnokon élő görögök kápolnája, melyet elhunytjaik nyughelye övezett.
A Szentháromság (1950-ig ferences, a köznyelvben belvárosi nagy-) templom mellett, a Belvárosi Általános Iskola helyén is sírkert volt 1770-ig, amikor a törvény előírta, hogy településeken belül nem állhat temető.
Ekkor már egy évtizede temetkeztek a ma Gábor Áron nevét viselő téren is. A terület később búzapiacul szolgált. Az 1920-as években már így panaszkodott Vörös István: ,,Itt volt a régi város temetője. Az esti órákban ott futballozó lármás suhancok nem is gondolják, hogy a tér közepén álló vörösmárvány kereszt körül jó száz év előtt elhalt, sok viszontagságot átélt öreg szolnokiak alusszák örök álmukat. Még egy évtizeddel ezelőtt is bekerített, fás, árnyékos liget volt ott. Nincs ott ma se fa, se árnyék, se kegyelet."
A ferences templom hajója alatt 1752-ben kripta készült. 1780-ban négy folyosót építettek benne, melyekben fülkék sorakoztak egymás mellett a koporsók befogadására. Az itt pihenő lelkipásztorok és híveik földi maradványai közé helyezték el 1849. január 9-én Meszlényi Rudolf és Kossuth Zsuzsanna egy éves fiát, Rudolfot is. Apja Fehér vármegye 1848. évi országgyűlési követe, édesanyja pedig Kossuth Lajos legifjabb nővére, Zsuzsanna volt. Mivel nem volt ajánlatos Pesten maradniuk, ezért Windischgräetz bosszúja elől a már elkészült vasúton Szolnokig utaztak, s Debrecenbe, a kijelölt ideiglenes fővárosba készültek. A kis Rudolf a hideg tél áldozata lett, s őt temették utolsóként a nagytemplom kriptájába. A lejáratot 1874-ben földdel tömték be. Azután csak 1947 augusztusában nyitották ki, amikor Sípos István építész a nagytemplom lábazati és oldalfalát renoválta. Ennek ellenére a kripta 1993. évi felnyitásakor a sírokat kirabolva, a csontokat feldúlva találták. Ezután a kriptát felújították, a csontokat osszáriumban helyezték el, s 1995-től újra kezdték a temetéseket is."
[Kósa Károly]


 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Budai vízvezeték...
  2016-11-26 11:52:13, szombat
 
  1854.10.25. Az orosz felmentő sereg elleni balaklavai ütközet, az angol lovasság meddően hősies lovasrohamával.
1854.11.05. Orosz vereség az inkermani csatában.
1854.11.30. Szaid pasa koncessziót ad a francia Lesseps Ferdinándnak a Szuezi-csatorna megépítésére.
1854.12.02. Ausztria az oroszellenes blokkhoz csatlakozva szövetségi szerződést köt Angliával és Franciaországgal ("decemberi szövetség"), amelynek értelmében újabb orosz támadás esetén megvédi a fejedelemségeket. A háborúba azonban nem lép be. Poroszország -- amely a Német Szövetség nélkül nem kíván harcolni - semleges marad.
1854.12.15. Megszűnik az ostromállapot Erdélyben.
1854.12.16. A három szövetséges hatalom nyíltan csatlakozásra szólítja fel Poroszországot, amely azonban továbbra is semleges marad.
1855. Elkészült a svábhegyi kápolna, a későbbi Szt. László templom.
1855. épült a budai vízvezeték.
1855. Parkes feltalálja a celluloidszalagot. Hughes szabadalmaztatja a betűnyomó távírót.
1855. Császári nyílt parancs rendeli el Magyarországon az országos kataszteri földmérést, valamint új telekkönyvi rendszer bevezetését.
1855. Spitzer Gerzson kékfestő üzeme leég.
1855. Óbuda kataszteri felméréséhez térkép készül.
1855. Az év folyamán Győri András evangélikus tanító magán-leányiskola nyitására kap engedélyt. - Nyizsnyay Gusztáv dalköltő letelepedik Hódmezővásárhelyen. - A Tisza árvize közvetlenül fenyegeti a várost.
1855. Minden településfajtánál megkezdődött a levelek házhoz kézbesítése, a magyarországi vasútvonalakon megindult a rendszeres mozgóposta-forgalom.
1855. Megalakul a Magyar Hitelbank.
1855. meghal I. Miklós cár. Utódja II. Sándor (-1881)
1855. II. Theodor lesz Abesszínia császára (-1868)
1855.01.26. Piemonti-francia szerződés, amelynek értelmében a Szárd Királyság 15 ezer katonával belép az Oroszország elleni háborúba. III. Napóleon e lépéssel Ausztriára kíván nyomást gyakorolni (Poroszország helyett tehát a Habsburgok halálos ellensége lép be a háborúba).
1855.02.08. A Német Szövetség csupán védelmi háborúra hajlandó, bár Ausztria javaslatára katonai kontingenst szavaz meg a krími háborúba.
1855.03.02. Meghal I. Miklós cár.
1855.03.02. / 02.18. I. Miklós cár halála. Utódja II. Sándor (1855-1881) lesz.
1855.03.15 - 06.04. A nagyhatalmak eredménytelen bécsi konferenciája, amelyen kudarcot vall II. Sándor kísérlete, hogy elődje katonapolitikáját folytassa ("diplomáciai Szevasztopol").
1855.04. Az MTA elnökévé Dessewffy Emilt, alelnökévé Eötvös Józsefet választják.
1855.04.23. I. Danilo fejedelem a törvény előtti egyenlőségen és a magántulajdon védelmén alapuló új törvénykönyvet léptet életbe Montenegróban.
1855.05.24. Az Azovi-tengerre betörő szövetséges flotta beveszi Kercset, másnap pedig Jenikalét; lerombolják többek között Mariupolt, Berdjanszkot, Taganrogot.
1855.06.07 - 06.18. A szövetségesek sikertelen kísérlete az ostromlott Szevasztopol bevételére.
1855.08.16. A traktiri vereséggel kudarcot vall az orosz kísérlet Szevasztopol felmentésére. Másnap megkezdődik a város végső ostroma.
1855.08.18. I. Ferenc József konkordátumot köt a római Szentszékkel.
1855.09.08. Elesik Szevasztopol (349 napos ostrom után) . Erődítményeit felrobbantják, az orosz flottát elsüllyesztik. A félsziget azonban orosz kézen marad.
1855.10.14. A szövetségesek elfoglalják Kinburn erődjét a Dnyepernél.
1855.11.21. Svédország a stockholmi szerződésben kötelezi magát, hogy a szövetségesek egyetértése nélkül egyetlen kikötőt sem ad át Oroszországnak az Északi-tengeren. A háborúba már korábban megpróbálták bevonni, de I. Oszkár király erre csak egy 50 ezres szövetséges haderő akkor finnországi partraszállása és Finnország visszaadása esetén lett volna hajlandó, amit nem kap meg.
1855.11.28. A novemberi török vereségek után az orosz hadsereg elfoglalja a kaukázusi Karszot.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Fa a határban...
  2016-11-25 20:33:15, péntek
 
  ,,Hogy a két városi hatóság Ordinarius", vagy csak elsőfokú fórum volt, azt mindenki számára láthatóan a pallosjog, a ius gladii gyakorlása döntötte el. Pest tanácsának egy keltezetlen, a kilencvenes évek derekára tehető felterjesztése jellemzően mondja, hogy a város pallosjoga nemcsak a joghatóság jelvényeiből, hanem az ország törvényeiből is kitűnik. Magyarán: ha a város határában ott emelkedett az akasztófa, ha a város hóhéra néha leütötte egy-egy elítéltnek a fejét, akkor büntető joghatóságát mindenki nyilván ismerte. Ebbe az irányba egyszerre indultak el a kiváltságok visszaszerzéséért küzdő városok, de nem egyszerre érték el céljukat. Pest ebben is elöl járt, sikerét a jelek szerint bátor kezdeményezésének köszönhette. Míg Mosel 1693 őszén a kiváltságok ügyében Bécsben tárgyalt, letartóztatták és a városi kancelláriában kihallgatták Pan Katalint, aki megölte férjét. Az asszonyt jó három hónap múlva már halálra is ítélték, s a vesztőhelyen lefejezték.
A tanácsjegyzőkönyv nem ok nélkül jegyezte be a végrehajtás leírása után: ,,Welches die erste Execution so bey diesser neuen burgerschafft verrichtet werden."
Bár a pesti bűnügyi iratok (Acta Criminalia), melyekre a jegyzőkönyv nemegyszer utal, sajnos nem maradtak fenn, az ügy aránylag gyors elintézése és a kamarai igazgatóság említésének teljes hiánya arra vall, hogy ezt az ügyet a városi tanács a pallosjogra való igénye alapján, saját elhatá-rozásából folytatta le, kihasználva persze a katonai parancsnokság relatív távolságát is. Ugyancsak hiányzik a kamarai főhatóság említése a pesti vesztőhely nemsokára bekövetkezett létesítésénél is, míg a budai bitófa ügyében jelentős levelezés maradt ránk."
[Bónis György]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Honvéd temető : Debrecen
  2016-11-24 20:58:08, csütörtök
 
  "A Honvédtemető helyét a Nagysándor József tábornok által vezényelt maréknyi honvédsereg és a tízszeres túlerőben lévő orosz katonaság közötti egyenlőtlen harc helyszíne határozta meg. A városközponttól 4-5 kilométerre lefolyt ütközet a Köntösgát (mai Balmazújvárosi út) északi és déli legelőin, a Nagyerdőig húzódó Nyulas legelőjén, illetve a Köntöskert, valamint a Csigekert északi kerítésénél (sáncainál) folyt le. A hadszínteret a város felől a Mester utcai kapun kívül az akkori Újvárosi országúton lehetett leggyorsabban elérni. Ez az út a mai református templom telkénél kezdődött és a mai Honvédtemető utca vonalán futott kifelé a Csigekert nyugati peremén. A kertség után érte el a Köntösgátnak nevezett töltést, a mai Balmazújvárosi utat, amely a Tócó hídján át vezetett kifelé a városból.

Ma már nehéz eldönteni, vajon milyen mértékben volt tudatos a Honvédtemető helyének kiválasztása. Lehettek-e, illetve milyen mélyek voltak a történeti ismeretek a hely múltjáról? Ismerték-e azokat a térképet, amelyek itt ,,Pestises Temető"-t ábrázolnak 1812-ben?

Az bizonyos, végképp nem ismerhették azokat a ma is tartó vitákat, találgatásokat, amelyek egy sok évszázaddal korábbi, a város nyugati felében létezett Szent Mihály utca nevéből kiindulva éppen a Csigedomb, illetve a mellette volt Csige-tava közelében temetőt, illetve a sáncon (várost övező védőárkon) belül, a város északnyugati részén középkori egyházat is feltételezett. Sem régészeti kutatás, sem írásos emlék nem ad kétséget kizáró bizonyítékot az állítások igazolására, vagy cáfolatára. Zoltai Lajostól tudjuk, még a 18. századi jegyzőkönyvekben is előfordult a Szent Mihály utca neve. Elgondolkodtató a tény, mi késztethette a város lakosságát, évszázadnál nagyobb idővel a hitújítás után, hogy a Szent Mihály utca és a Szent Mihály dombja esetében a ,,szent" előtagot megőrizze, amikor a Szent Anna, a Szent Miklós, a Szent András nevekből már régen elkopott? Igen valószínű, hogy Debrecenben is Szent Mihálynak, a halottak védőszentjének neve hajdani temetőhelyre utal. Úgy látszik a néplélekben igen mélyen összekapcsolódott a temető, a temetkezés és Szent Mihály személye, ezt még 4-5 emberöltő sem volt képes kiirtani. (Az írásokban említett Szent Mihály utca a sáncon belüli valamelyik - talán a mai Mester - utca volt, a domb pedig minden bizonnyal Csige dombjának másik neve lehetett, ugyanis a Csigekertet szinte egyidejűleg nevezték a Csige tavánál lévőnek és Szent Mihály dombja alattinak.) Fentiekből nem túl merész következtetés a Csige dombján igen régi temetőhelyet gondolni.

Az 1849. augusztus 2-án lezajlott ütközet után az orosz parancsnokság háromnapi szabadrablást engedélyezett a győztes katonának, és addig a csata terét teljesen elzárta. A megszálló parancsnokság a csata utáni negyedik napon adott utasítást a városi hatóságnak az elesettek eltemetésére.

Debrecen város tisztségviselőinek sajnálatosan nagy gyakorlata volt a járványok kezelésében, mivel a debreceni csata előtt nem egészen két évtizeddel, 1831-ben 2152 ember esett ragályos betegség áldozatául az akkor harmincezernyi lakosú Debrecenben. E speciális temetkezési helyeket a városon kívül, a homokdombok táján jelölték ki és a járványtól való félelem miatt azonnal le is zárták és többnyire később sem vonták a ,,rendes" temetők sorába. A városvezetésnek 1849-ben is a fokozott járványveszélyt kellett azonnal elhárítania az augusztusi rekkenő hőségében. A hely kiválasztásánál bizonyára nem lehetett idejük tudatos temetőtervezésre, pláne történeti előzmények felkutatására.

A csatában elhunytak eltemetésével megbízott Szabó Márton mezőrendőrkapitány a harctér közelében, a Csigekert nyugati sarkánál a Csigedomb oldalába ásott közös sírba temettette el a 112 honvéd és a 634 orosz katona földi maradványait.8 A források némileg ellentmondásosak az ott elhantoltak számát illetően. Abban viszonylagos az egység, hogy a csata utáni negyedik napon és azt közvetlen követő napokban ide temetetteken túl több ezerre tehető a városszerte berendezett kórházakban elhunyt orosz katonák száma. Az ő temetésükről nincs pontos adat, de feltételezhető, hogy ebben a járványtemetőként létesült új temetőben helyezhették őket is végső nyugalomra. Ezt látszik igazolni a néhány évvel későbbi várostérkép, amely a Honvédtemetőt ,,Muszka Temető" felirattal jelzi.

1849. augusztus elején kb. háromezer orosz katona feküdt betegen Debrecenben a szükségből kórházakká alakított épületekben. A nagyobb részben kolerás betegek a város nagyobb épületeiben, így a Kollégiumban, a Szent Anna templommal egybeépített piarista rendházban, a mai Iparkamara utcai bíróság helyén volt hajdani ferencesrendi kolostorban (akkor dohányabaldó), a Piac utcai Bekné-féle bérházban (a később kétemeletesre átépített mai Tisza-palota),11 a Csapó utcai Oláh-féle házban (a közelmúltig tűzoltó laktanya) és még további, leginkább városi tulajdonban álló épületekben voltak elhelyezve. A hónap közepére a betegek számának növekedése miatt, Drevenyák Ferenc királyi biztos parancsára a Külső-vásárban lévő kőből, és fából készült árusításra és raktározásra szolgáló ,,sátrakat" felnyittatták és a kirendelt munkásokkal, ácsokkal 1000 beteg részére átalakíttatták. A létrejött kórházi kapacitás már három nap után, 25-én szűkös lett, így az újabb 500 beteg elhelyezésére magánházakat és újabb boltokat is igénybe kellett venni. Az orosz csapatok pár hónap alatt, hosszabb-rövidebb itt-tartózkodással, hatalmas létszámmal vonultak át a városon. Csupán a betegeik maradtak itt, akik még 1850 áprilisában is a debreceni kórházakban feküdtek. Az utolsó orosz katona 1850. július 23-án halt meg Debrecenben."
[http://gis.erda.hu]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Krím megtámadása
  2016-11-22 16:30:44, kedd
 
  1854.04. Angol-francia deszantcsapatok szállnak partra Várnában.
1854.04.- 07. A francia expedíciós sereg sikertelen dobrudzsai támadása, elsősorban Szilisztra ellen. Ezután a szövetségesek a Krím megtámadása mellett döntenek.
1854.04.06. Új közigazgatási rendelet Magyarországon.
1854.04.09. Franciaország, Anglia, Poroszország és Ausztria bécsi jegyzőkönyve garantálja az Oszmán Birodalom integritását, és követeli Oroszországtól a fejedelemségek kiürítését.
1854.04.10. Angol-francia szövetségi szerződés Bécsben a Porta támogatására az orosz támadással szemben.
1854.04.14. Brit csapatok szállnak partra Konstantinápolynál.
1854.04.20. Osztrák-porosz védelmi és támadási szerződés Berlinben, amely szerint casus bellinek tekintik a fejedelemségek orosz bekebelezését, valamint az orosz haderő átkelését a Balkánon..
1854.04.22. Az angol-francia hajóraj Odesszát bombázza.
1854.05. A szövetségesek blokád alá vonják Rigát, s a Finn-öbölben, Ekenäsnél összecsapnak az oroszokkal.
1854.05.01. Magyarországon, Felső-Itáliában és Galíciában megszüntetik az ostromállapotot. Ezzel véget ér a katonai diktatúra az Osztrák Császárságban.
1854.05.01. Megszűnik a kivételes állapot Magyarországon.
1854.05.23. Kihirdetik Magyarországon az osztrák bányatörvényt a fenntartott ásványok közé sorolja a földszurkot. Ezt megerősíti az 1861. évi országbírói értekezlet is. 1870-ben a bitumen fogalmába tartozónak sorolták az aszfaltot, a földi- vagy hegyiviaszt, az éghető palákat és a kőolajat. 1887-ben ezt az éghető földgázra is kiterjesztették.
1854.05.25. A középnémet államok bambergi konferenciája szigorú semlegességet deklarálva - a porosz számításokat keresztülhúzva - visszautasítja a részvételt a krími háborúban.
1854.06.03. Berlin megkérdezése nélküli, egyoldalú osztrák ultimátum Oroszországhoz a fejedelemségek kiürítése érdekében.
1854.06.14. Osztrák-török szövetségi szerződés, amely a két fejedelemség megszállásáról is rendelkezik. Ezzel felbomlik az 1849-es orosz-osztrák szövetség.
1854.06.20. Császári nyílt parancs az erdélyi úrbéri viszonyok felszámolásáról és a kárpótlásról.
1854.06.22. Az orosz csapatokat (a szilisztrai vereség után) visszavonják a Duna-deltától.
1854.06.26. Az angol-francia hajóraj deklarálja Kronstadt és Szentpétervár blokádját. Kronstadt azonban ellenáll, így nem sikerül az orosz főbáros ellen fordulni.
1854.07.04. Az osztrák ultimátum és a fekete-tengeri szövetséges flottademonstráció hatására I. Miklós visszarendeli csapatait a román fejedelemségekből .
1854.07.04. Nyolcvanezer osztrák katona vonul fel a román fejedelemségek határánál. Egyidejűleg a Monarchia megállapodik a német államokkal Közép-Európa semlegességében.
1854.07.22. Anglia és Franciaország hosszasan formálódó négypontos békefeltételének deklarálása: 1. a dunai fejedelemségek az egyoldalú orosz protektorátus helyett francia-angol-osztrák-orosz-porosz ellenőrzés alá kerülnek, s ideiglenesen Ausztria szállja meg őket; 2. az öt nagyhatalom együttesen gyakorol védnökséget az Oszmán Birodalom keresztény alattvalói fölött; 3. az öt nagyhatalom a szabad hajózás érdekében kollektíven ellenőrzi a Duna torkolatát; 4. az 1841-es Tengerszoros-egyezményt gyökeresen megváltoztató egyezményt kötnek a szultánnal.
1854.07.24. A Német Szövetség csatlakozik az áprilisi osztrák-porosz szövetséghez
1854.08. A szövetségesek blokád alá vonják a Fehér-tengert, és támadást indítanak a megerősített szolovezi kolostor ellen.
1854.08.02. Oroszország az angol-francia nyomás és Ausztria ingadozása miatt abbahagyja Szilisztra áprilisban megindított ostromát és teljesen kivonja csapatait a román fejedelemségekből.
1854.08.08. Anglia, Franciaország és Ausztria bécsi megállapodása az oroszokkal kötendő béke négypontos feltételéről (azaz Ausztria csatlakozik a négypontos megállapodáshoz). I. Miklós a békefeltételeket elutasítja.
1854.08.08. A szövetségesek partra szállnak az Aland-szigeteken.
1854.08.20. Ausztria mozgósít (Poroszország nem).
1854.08.22. Ausztria a Porta egyetértésével és hadaival közösen megszállja az oroszok által kiürített román fejedelemségeket.
1854.08.31. A szövetséges hajóraj lövi a kamcsatkai Petropavlovszkot, és blokád alá vonják a szibériai kikötőket.
1854.09.14. Napóleon moszkvai bevonulásának évfordulóján - a hadtörténet eddig legnagyobb tengeri manővereként - 64 ezres angol-francia-török csapat száll partra a Krím-félszigeten, Jevpatorijánál (a háború teljében a szövetségesek 175 ezer katonájával - közülük 100 ezer francia- 150 ezer orosz áll szemben).
1854.09.14. Angol és francia csapatok szállnak partra a Krím-félszigeten.
1854.09.20. Az Alma melletti ütközetben a szövetségesek fényes győzelmet aratnak, ami megnyitja az utat Szevasztopol felé.
1854.09.25. Megkezdődik Szevasztopol ostroma.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
A kínai módszer...
  2016-11-21 20:14:38, hétfő
 
  "A kínai módszer egyetlen anyaggal, az állatok elaltatásánál is használatos pentobarbitállal operál. Hogy ez jobb módszer, vagy nem, arról lehet mindenfélét olvasni a neten. Az elítéltnek semmiképp sem jó, csak meghal itt is. Sokkal érdekesebb azonban a végrehajtás módja. Ugyanis túl drága volt Pekingbe, vagy más tartományi székhelyekre küldözgetni az elítélteket, akiket őrizni kell, hiszen mégiscsak halálra ítélt nehéz (na jó, legyen kemény) fiúkról van szó.
Ezért feltalálták a kivégzőbuszt. Ez egy teljesen szokványos külsejű rendőrségi csapatszállító furgon, ahol azonban belül egy falra szerelt, lehajtható ágy van, meg az infúzióhoz való felszerelés. Kamera, monitorok, és már kész is van. Reggel kimegy vidékre, letud három helyszínen hat melót, estére otthon van.
A kivégzés fájdalmasságával kapcsolatban nem sokat tudni. Más miatt van gond. Ahogyan a régi magyar jogban, a testet nem adják ki a hozzátartozóknak. Nem is temetik jeltelen sírba, hanem nagyon hamar kremálják. Emberi jogi szervezetek szerint azonban csak azután, hogy minden használható szervét eladták. Hivatalosan ezt mindenki cáfolja."
[A hóhér és kötele]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Temető a Nagytemplom körül III. : Kalocsa
  2016-11-19 16:15:42, szombat
 
  "Ókeresztények?

Ha esetleg valóban későromai koriak a sírok, akkor kiderülhet, hogy ez egy őskeresztény temető, amivel a sírok tájolása is összhangban lenne.

HA ÉLT ITT KÉSŐ RÓMAI, ŐSKERESZTÉNY NÉPESSÉG, AZ RENDKÍVÜL NAGY SZENZÁCIÓ VOLNA, ÚJRA KELLENE MIATTA ÍRNI KALOCSA TÖRTÉNETÉT, DE PANNÓNIÁÉT IS ÚJ FEJEZETTEL KELLENE KIEGÉSZÍTENI.

Hiszen ez a tény a várost legalább egy időszakra egyből Pannónia Keleti Kapujának rangjára emelné, és az egyik legősibb, egyszersmind talán a mai Kalocsánkkal kontinuitást is mutató Kárpát-medencei keresztény várossá tenné.

A RÓMAI JELENLÉTNEK EGYÉBKÉNT VANNAK NYOMAI A TÁRGYI KULTÚRÁNKBAN IS, ÉS NYELVI EMLÉKET IS LEHET EMLÍTENI, A TELEPÜLÉS SZÖVETE PEDIG SZINTÉN A RÓMAIAKRA UTALÓ, KARAKTERES MORFOLÓGIAI JEGYEKET ŐRIZ.

Ezekre majd egy alkalommal még visszatérünk.

Rómaiak Kalocsán?

A fönti hipotézist azonban más római, illetve ókeresztény emlékeknek is meg kellene erősíteniük.
Ha elő is kerülnek ilyenek, nagyobb számban várhatóan nem ezen a helyen kell várnunk megjelenésüket. Ha ugyanis volt itt római jelenlét, amit a városi legendárium mellett számos közvetett bizonyíték is valószínűsít [ezekről majd más alkalommal írunk - A szerk.], akkor a Forumnak teljesen máshol kellett lennie.

Egészen pontosan valahol a cardo és decumanus, azaz a négyzet alaprajzú, erődített várost négy negyedre szelő, nagyjából É-D-i, illetve K-Ny-i futású utak kereszteződésénél állhatott. Talán annak a környékén, ahol a korai pogány, később esetleg krisztianizált templomnak is kötelező jelleggel állnia kellett, ott bukkanhatnak föl majd újabb leletek, amire a város tervei alapján szintén éveken belül sor kerülhet.

[Ezekre is visszatérünk még, addig a város térképét nézegetve találgassák, hol lehetett volna ez! Jó móka!]

Összefoglalva:

LEGALÁBB 900-1000 ÉVES SÍROKAT TÁRTAK FÖL A NAGYTEMPLOM MELLETT, AMELYEK KELETELÉSE ŐSI MAGYAR, VAGY KERESZTÉNY HAGYOMÁNYOKAT MUTATHAT. A KORUKAT EGYELŐRE NEM TUDJUK, DE AHHOZ KÉPEST, HOGY LEGALÁBB MILYEN RÉGRŐL KELL SZÁRMAZNIUK, ELÉG KIS MÉLYSÉGBŐL KERÜLTEK ELŐ.

A csontokat még az ősszel összecsomagolták és elszállították. Remélhetőleg elemzések céljából, és az elvégzett vizsgálatok alapján a tudósok megnyugtatóan tisztázzák majd a temető eredetét, korát, és a csontokat az eredeti helyükre visszatemetve, egykori kultúrájuknak megfelelő szertartás szerint helyezik majd őket örök nyugalomba.

A TEMETŐBEN TALÁLT SÍROK AZ EDDIG MEGISMERTEK ALAPJÁN LEHETNEK KÉSŐ RÓMAI KORI KERESZTÉNY TEMETKEZÉSI HELYEK IS.

Ezek kora 1400-1800 év körül kellene, hogy legyen. Esetleg - ha ne adj' Isten Heribert Illig kitalált középkorról szóló elmélete igazolást nyerne - ez mintegy 300 évvel csökkenthet, így 1100-1500 éves kellene, hogy legyen. A leletek kora szénizotópos vizsgálatokkal megállapítható.

Mi még nem, de a régészek, illetve a leleteket a társtudományok módszereivel vizsgáló szakemberek már tudhatják a válaszokat, hiszen valószínűleg már sok mindent megállapítottak az előkerült leletekről, így e csontokról is.

[KALOhírek]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
2016.10 2016. November 2016.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 28 db bejegyzés
e év: 313 db bejegyzés
Összes: 1029 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 312
  • e Hét: 2244
  • e Hónap: 5293
  • e Év: 14913
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.