Regisztráció  Belépés
skorpiolilike.blog.xfree.hu
"A szeretet és a bizalom elválaszthatatlanok! Egyik sem létezik a másik nélkül." Pné Marika
2016.01.12
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
Szép estét és jó éjszakát kívánok!
  2016-11-01 20:13:43, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Napszakok  
Édesapámra -Szabó Lászlóra - emlékezve
  2016-11-01 10:06:05, kedd
 
 





 
 
0 komment , kategória:  Édesapám emlékére  
Happy HALLOWEEN
  2016-11-01 09:57:57, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  HALLOWEEN  
Pierre de Ronsard: Utolsó vers
  2016-11-01 09:56:47, kedd
 
 

Pierre de Ronsard:
Utolsó vers


Kertet, házat, hazát, itt hagyom a remek
kancsókat, korsókat, a csinnal villogókat,
haldokló hattyuként, hogy szállván úgy daloljak
mint ő, ha búcsúzik kanyargó part felett.

Vége! A szép fonál im letekeredett;
éltem, énekeltem: nevem hírben ragyoghat;
tollam az égre száll, útján a csillagoknak,
messze onnan, hol a vásár világ recseg.

Boldog ki félreáll. Még boldogabb, ki megtér
az ősi semmibe; de még boldogabb ennél,
ki angyalnak siet Krisztus körébe föl,

lenthagyván könnyedén romlandó sár-ruháit,
melyekkel itt a sors, végzet, szerencse játszik:
ki lélek már, szabad a föld nyügeitől!

Fordította: Illyés Gyula

 
 
0 komment , kategória:  Pierre De Ronsard  
Halloween...
  2016-11-01 09:54:26, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  HALLOWEEN  
Pierre de Ronsard: Csók
  2016-11-01 09:49:50, kedd
 
 

Pierre de Ronsard:
Csók


Mikor fölnyíló ajkaidnak
virágos ösvényein át
felém leheli a rózsaillat:
ajkaim a csók mámorát
szomjazva mélyen elpirulnak
és elborítanak a vágy
gyönyörével, ha rádborulnak.
Mert a csók nedvei lehullnak
a szívbe, s elcsendesitik
a szemed lángjától kigyulladt
szerelmi máglya tüzeit.

(Rónay György)

 
 
0 komment , kategória:  Pierre De Ronsard  
Pierre De Ronsard: MÁJUSI RÓZSA
  2016-11-01 09:45:47, kedd
 
 

Pierre De Ronsard:
MÁJUSI RÓZSA

Lásd májusban, amint ágán virít a rózsa:
pompája zsendülő, bimbója most fakad,
színeire az ég féltékenyen lecsap,
ha hajnal könnye hull s a tájat frissre mossa.

Bokrában kellem és szerelem bujdokol ma,
fát, kertet balzsamos illattal átitat,
hol az eső veri, hol hevével a nap,
s meghal, csüggedt fején szirom szárad sziromra.

Ily hamvas, zsendülő virág voltál te épp,
ég s föld hódolt neked csodás szépségedért,
de párkád úgy itélt: te is legyél a földé.

A sírod könnyem és gyászom díszíti már
- emez tejescsupor, amaz virágkosár -
s így tested holtan is rózsa lesz mindörökké.

(Fordította: BARANYI FERENC)
 
 
0 komment , kategória:  Pierre De Ronsard  
Vajda János: Őszi hangulat
  2016-11-01 09:38:08, kedd
 
 



Vajda János:
Őszi hangulat

Vége már a szép napoknak.
A virágok hervadoznak.
Bágyadoz a nap sugára.
Lombjai a rengetegnek
Mélabúsan integetnek:
El kell menni, ugye, nemsokára?

Közelebb megyek hozzájuk,
Hallgatom a suttogásuk,
Ha nekem is felelnének.
Ülök a füves bozótba,
Mint ki virraszt, hallgatózva,
Ágya mellett vonagló betegnek.

Az erdőnek érverése,
Hegyi patak csörrenése
Egyre lágyabb, egyre lankad.
Odafönn a gyászfelhőbe
Készül már a szemfedője,
És egyszerre majd eláll, elhallgat.

Elmerengve tépelődöm,
Mi az ember itt e földön,
És a nagy rejtély, a lélek?
E csodás, e képzelhetlen
Vég nélkül való mindenben
Elenyész-e csak egy percnyi élet?

A levegő halkan mozdul,
És a haldokló falombrul
Egy levélke hull a földre.
Ez talán az égi válasz,
E halott kép, néma. száraz?
Hátha mégis...nézem eltűnődve.

Mintha írva volna rája:
E világ egy játékkártya:
Elkeverik, meg kiosztják.
Porszem, ember, falevél, mind
Megannyi pillangó lény itt.
Újulásban forgó mulandóság...
 
 
0 komment , kategória:  Vajda János  
Kányádi Sándor: Tünemény
  2016-11-01 09:32:39, kedd
 
 



Kányádi Sándor:
Tünemény


Füstszínű falusi alkonyat vagy.
Mosolyod illatos kenyerét tétován
tördeli az emlékezés.

Hol volt, hol nem volt, volt egy lány ...
Hiába próbálok neveket
illeszteni a mosolyodhoz.

Egy fehér-homlokú házra s egy lombos
eperfára emlékszem,
s hogy jött a csorda.
Ránk bámult egy bivaly. - Mozgás, Rigó! -
húzott rá a napszítta pásztor.
És Rigó unottan tovább kolompolt.
Hangoltak a békák a libaúsztatóban;
holdat himbált a szellő a domb fölé észrevétlen.
Zizegett a nád.
Mindenre emlékszem, úgy-ahogy,
- talán még azt a zsombékot is meglelném -
csak rád, az arcodra, mozdulataidra - nem.
Vagy nem is voltál más,
csak egy soha-el-nem-felejthető mosoly,
mely minden nyári alkonyatkor
a langyos szellővel s a füst illatával
meg-megkísérti emlékezetem? -
Néha már-már látlak, érzem, amint hajad
ujjaim közé omlik, mint akkor.
De hiába, valami mindig eloroz előlem,
és alkonyatból alkonyatba menekít.

1964
 
 
0 komment , kategória:  Kányádi Sándor  
Helen Bereg: Hulló falevél
  2016-11-01 09:28:20, kedd
 
 



Helen Bereg:
Hulló falevél

talán pernye hullik
levélnek képzeli magát
melyet a fagy, a dér
vagy talán az öregség
elválaszt csonkjától
egyre peregve forog
óriás szitakötő
már nem pernye
esik lefele
s nő egyre nő
szemem elfedő
repkedő
sárgás lepedő
majd tovahullik
alá
egyre távolodva
már csak szitakötő
míg élén koppanva
megcsitul az avarban
pont lábam előtt
ő is egy lesz a sok közül
ki halálba szenderül


 
 
0 komment , kategória:  2 - Helen Bereg  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
2016.10 2016. November 2016.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 229 db bejegyzés
e év: 1345 db bejegyzés
Összes: 53361 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2776
  • e Hét: 16587
  • e Hónap: 81925
  • e Év: 212118
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.