|
2016-11-02 21:10:24, szerda
|
| |
| |
Mint afféle vidékről Pestre került fiatalember, sokáig nem tudtam, mi az, ami ilyen idegenül érint Pesten? A város nagy volt sé tündökletes; érdekes és ízes; minden tetszett itt, csak minden olyan különösen idegen volt, mintha valahol külföldön járnék. Aztán megértettem: a város hanghordozása volt idegen. Ezek a pesti szavak, ezek a ,,bemondások", melyek oly félelmes-fölényesen hatottak, mint a ,,Mondd már", vagy a ,,Mit tagadjam", vagy ,,Ilyen fiatal", ez a különös argó, mely megfélemlített és megzavart, mintha csakugyan az okosok világába kerültem volna, ahol tudnak valamit, amit csak bennfentesek és idevalók tudhatnak... S nemcsak a jasszok használták ez argó szavait; a város minden rétegében éltek e szavak, az írók és a proletárok ajkán is. ,,Úgy éljek én..." - mondták neves, lírai költők is; bámultam őket és émelyegtem. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Emberi bölcsesség és ami marad |
|
|
|
|
|
Offline
