|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
|
|
2016-11-20 22:53:55, vasárnap
|
| |
| |
A Győri Könyvszalon vasárnapi napján voltam el két könyvbemutatón egy-egy kifeszítő órában. A pódium színpadnak nevezett elkerített területre ugyanis döbbenetes mód ömlött be a gyerekzsivaj, a bőgés, az ordítás. Alig vártam, hogy vége legyen mindennek és kiszabaduljak ebből a bolondokházából. Úgyhogy a további eseményekről, mint a megyei napilap és egy kiadó által meghirdetett és Magyar Radírnak elnevezett országos novellaíró versenyről nem tudok, de az általam kitalált Kisalföld Radírról tudok, mit írni.
Konkrétan a napilap Mosonmagyaróvári oldalán nem megjelent/ kiradírozott, az 1956-os emlékévhez kapcsolódó írásokról.
Az oldal szerkesztője a kezéből se tette le a radírt, amikor a városban ötvenhatos kiállításról, előadásról vagy konferenciáról jelent volna meg írás.
Mosonmagyaróváron még ennyi történész, kutató, egyéb ötvenhatos előadó, mint 2016-ban soha nem volt és soha nem is lesz! Nemcsak Ötvenhat miatt, de maguk miatt is, Ők szintén, egyesével megérdemelték volna, ha nevük leírása mellett halvány érdeklődést tanúsított volna irántuk és előadásuk témája iránt az újság. Mert ezért van.
Ideírom az Emlékévben Mosonmagyaróváron előadást, bemutatót tartott történészek, kutatók, jogászok, ügyvédek, ( a helyieket direkt nem) stb ... nevét:
Erdős Kristóf kétszer
Jobbágyi Gábor
Zétényi Zsolt
Soós Viktor
Szakolczai Attila
Perger Gyula
Horváth Miklós
Horváth József
Lehet magyar radírozni, de inkább a kisalföldi radírt kéne letenni.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-11-20 16:44:38, vasárnap
|
| |
| |
Már másodszor hallottam Jobbágyi Gábortól, hogy Magyar Kati felszökött Pestre. Először azt gondoltam, hogy elszólás volt, de másodjára? Itt is észrevételezem. Magyar Kati nem felszökött Pestre, hanem ott élt, ott tanult. Íme egy rövid összefoglaló írás a tizenhat éves hősi halált halt óvári diáklányról:
In memoriam Magyar Katalin (1940-1956)
Magyar Katalin önfeláldozó hősiessége és tragikus halála az 1956-os magyar forradalom hősiességének és véres eltiprásának szimbóluma. A fiatalon, mindössze 16 évesen hősi halált halt lány tragikus sorsa egybefonódott Mosonmagyaróvár és az ország 1956-os történelmével.
Magyar Katalin 1940. április 20-án született Budapesten. Családja Mosonmagyaróváron élt, édesapja a Magyaróvári Akadémia Tangazdaságában dolgozott. 1946 őszén kezdte meg általános iskolai tanulmányait az egykori II. számú Állami Leányiskolában, a mai Bolyai iskola egyik jogelődjében. Általános iskolai tanulmányait 1954. június 23-án fejezte be, ezt követően a budapesti Török Pál utcai Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban folytatta tanulmányait- képzőművész szeretett volna lenni.
Az októberi forradalom, és szabadságharc Budapesten érte az akkor már harmadikos gimnazista Magyar Katalint. Az október 23-án útjára induló forradalmi megmozdulásokat leverni akaró karhatalom, és a szovjet hadsereg beavatkozásának következtében egyre több sebesült ellátása hatalmas kihívás elé állította az amúgy is ellátási nehézségekkel küzdő egészségügyi ellátást.Szerte az országban önkéntesek százai igyekeztek megsegíteni sebesült honfitársaikat. Ki mivel tudott: véradással, gyógyszerrel, élelmiszerrel, pénzzel, vagy, ahogy azt Magyar Katalin is tette: önfeláldozó, segítő munkával, hiszen osztálytársaival önkéntes ápolóként dolgozott a Tétényi úti kórházban, ahol a többi önkénteshez hasonlóan a szovjet csapatok november negyedikei beavatkozásának, és a Budapestért folyó elkeseredett harcokban megsérült szabadságharcosokat és szovjet katonákat igyekezett menteni, kórházba szállítani a sérülteket.
1956. november 7-én a mentőautót, amin szolgált, egy 9 éves, súlyosan sérült kisfiúhoz riasztották a Liszt Ferenc térhez. A mentőautóban hárman ültek: egy munkáslány, Katona Sándor, a mentőautó sofőrje, és Magyar Katalin. A harcok elől egy mellékutcába húzódó mentőautót egy orosz tank géppuskasorozata találta el, aminek következtében a kisfiút halálos lövés érte, Katalin pedig súlyosan megsebesült. A második- halálos- találat akkor érte, amikor a sofőr a segítségére sietett. Magyar Katalint három nappal később november 10-én temették el a Tétényi úti kórház díszkertjében, ahonnan családja 1957 tavaszán szállította haza Mosonmagyaróvárra a hős diáklány földi maradványait.
Írta: Varga Bálint, történelem tanár
Mosonmagyaróvár, 2016. október
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-11-20 06:13:13, vasárnap
|
| |
| |
Filmajánló, 2016. 11.20. vasárnap 10 óra Echo TV
Kínyó Ferenczy Tamás: Rácsos egyetem
Középkorú férfiak, egy gépészmérnök, egy történész, egy fröccsöntő egy országgyűlési képviselő, egy klinikai pszichológus, egy építésvezető valamint egy nyugalmazott középiskolai igazgató. Életük közös pontja, hogy mindnyájukat elítélték 1958-ban a Középiskolások Forradalmi Bizottságában való részvételért. Letöltötték a büntetésüket, megbélyegzettként élték tovább életüket évekig, míg szorgalommal és kitartással sikerült normális, eredményes életet élniük. Mi is volt a Középiskolások Forradalmi Bizottsága? Ifjonti lelkesedéssel, hévvel létrehozott ellenálló mozgalom, melyben nem a hősiesség és tudatosság dominált. A következményekkel senki sem számolt, pedig azok igen súlyosak voltak. Nemcsak a börtönben töltött időszak, de az utána következő évek, valamint a sokukban máig mélyen élő félelem? A forradalomnak és következményeinek egy napjainkban is kevéssé ismert szeletét mutatja be ez a film a maga letisztult, egyszerű eszközeivel.
Rendező: Kínyó Ferenczy Tamás
Operatőr: Vékás Péter
In.: port.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2016. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
59 db bejegyzés |
| e év: |
538 db bejegyzés |
| Összes: |
2731 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 520
- e Hét: 1971
- e Hónap: 6852
- e Év: 28905
|
|
|
Offline
