Belépés
taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes... Gábor Gabriella Táltos
1940.08.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 17 
Angyal őrizze álmotok!
  2016-11-20 23:56:48, vasárnap
 
  Kedves Mindannyiotoknak Jó éjszakát kívánok szeretettel!



 
 
0 komment , kategória:  Jó éjszakát!  
November
  2016-11-20 22:35:36, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Hónapok, hónapokról versek  
Novemberi nyár
  2016-11-20 22:31:46, vasárnap
 
  Gulyás Éva: Novemberi nyár





Ilyen szép, hosszú ősz nem volt régen,
Napsütés, százszorszép virít a réten.
A levelek gyönyörűek, sárgák,
A harmatot pillangók vigyázzák.

A nap lomhán kúszik az égen,
A platánok közt kandikál ki éppen.
A varjak a fagyos időt várják,
A gazdák a dús füvet kaszálják.

Sétálok, érzem az ősz illatát,
A testemet halk szellő járja át.
Az utam parkon keresztül vezet,
Gyönyörködöm, ahogy lassan megyek.

Az égbolton bárányfelhő ballag,
A templom harangja pedig hallgat,
Majd hirtelen megkondul keményen,
kong párat, majd elhalkul szerényen.

Mintha félne, hogy elmúlik az áldás,
Felejtve napsütést, ködre, fagyra vált át,
a novemberi nyárnak már vége lesz,
Lehull a levél, s az ősz már itt reked.

Forrás: Poet.hu
 
 
0 komment , kategória:  Hónapok, hónapokról versek  
Novemberi magány
  2016-11-20 22:29:57, vasárnap
 
  Schneider Alfréd: Novemberi magány






Sűrű erdő közepében egymagamban ballagok.
Fasusogást, madárdalt és vízcsobogást hallgatok.
Mind barátként üdvözölnek: - jöjj körünkbe jó ember!
S a szívemben azon nyomban májussá lesz november.

A holdon járok egymagamban és vidáman dalolok.
Barátjukként üdvözölnek a ragyogó csillagok.
Tiszta fényük a szívemet melegséggel tölti el,
májussá lesz azon nyomban a lelkembeli november.

Nagyvárosban, emberek közt fáradtan ballagok.
Nem üdvözöl engem senki, szomorúan hallgatok.
Nincsen barát, nincsen ember, csak én vagyok egyedül.
Novembernek fagyos szele kárörvendőn hegedül.

Forrás: Poet.hu
 
 
0 komment , kategória:  Hónapok, hónapokról versek  
November csodája
  2016-11-20 22:28:14, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Hónapok, hónapokról versek  
Tóparti könyörgés
  2016-11-20 22:26:35, vasárnap
 
  Dsida Jenő: Tóparti könyörgés





Ez pusztulás. Beteg világ.
Beteg világban béna ember. Zilált ligetek zörrenése. Utolsó fény. Sötét november.

Ó jöjj velem, ne hagyj magamra
e rémület vigyorba züllött időszakán! Hallom zörögni a
korhadozó, görbe küllőt,
mely a futó föld kerekét
tétován fogta eddig össze s már szétomol, hogy utasát árkok szennyében megfürössze.

Ez nem negédes jajgatás,
finomkodó poéta-lárma, de fejem fölött penge leng s fejem alatt kigyúlt a párna.

Kuszált körívet, parabólát
cirkalmoztam és léniáztam. Nem tudom hol, a számítást összezavartam,
elhibáztam
s most már nincs többé elme, hogy
a rend bogával összekösse e rámbízott, romolt világot, mely belefut az üstökösbe.

Tört homlokomon távoli
lángok visszfénye váltakozva lobban s kialszik. Irgalomtelt angyalra várok, hátha hozna

valami enyhe-lanyha mérget,
amelytől csapzott-fürtü, csúnya fejem elalvó lassusággal válladra esne s ott kihúnyna.

Vagy - fuss velem, hiszen szeretsz.
Tán gyógyulás ősparkja vár itt: szívedre bízom magamat, légy most okos és tégy akármit.

Nő vagy és voltál kisgyerek
s felsírtál bizonyára éjjel, melletted látva bábudat lyukas, tört porcellán-fejével.

Mit tettél akkor? Ó, ha most
eszedbe jut, próbáld meg újra! Mívelj csodát, tíz gyönge ujjad legyen gyógyító Isten ujja,

végy valahol varázsragasztót,
lássam magamat újra épen, e sok riadt, repedt szilánkot egy darabban és emberképpen! -

Ez itt a park s ez itt a tó.
Már nem sírok és nem menekszem, történjen bármi mindenekkel, fáradt vagyok, a padra fekszem, -

nézd: a megtestesült betegség,
gigász beteg a törpe padkán; milliárd ember várja benne, hogy könnyes kínja elapad tán

S te csak magad vagy, édesem.
Van-e szerszámod; mely kivágná e duzzadó daganatot? Tedd a világot orvossággá

és add be az emberfiának! -
meleg felhőkből adj kabátot a széthulló, szegény betegre, ki betegen is csak barátod

teremts neki tavaszt, ha tudsz,
ezer vigyázó virágméccsel s készíts teát a parki tóból, ha fuldokolva felköhécsel,

bodzateát a parki tóból,
csészéje, kristállyá meredve, maga legyen a tó kerek kavicsos-öblű, tiszta medre,

és facsarj hűs citromlevet,
savanyú fényt a sárga napból, mely óriás csészénk fölött ring-leng és bágyadtan barangol,

s a mesebeli hószín hattyút,
mely most suhogva vízbe ugrott, süllyeszd el benne olvadón, mint fehér, édes kockacukrot... -
 
 
0 komment , kategória:  Hónapok, hónapokról versek  
November
  2016-11-20 22:23:23, vasárnap
 
  Gyöngyössi János: Az esztendőben elé forduló 12 hónapok alá az 1766-ik esztendőre
(részlet)






NOVEMBER

Fordul az Hold: mivel tulajdon fénye nincs.
Kitetszel, mástól vett sugárokat úgy hints.
Elfogysz, ha csak táplál más által gyűjtött kincs.

Forrás: http://jelesnapok.oszk.hu
 
 
0 komment , kategória:  Hónapok, hónapokról versek  
November
  2016-11-20 22:21:51, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Hónapok, hónapokról versek  
Négy évszak - November
  2016-11-20 22:17:51, vasárnap
 
  Márai Sándor Négy évszak
(részlet)






November

A télbe úgy lépünk e napokban, mintha egy komor mondakör valóságosan életrekelt volna. A tél egyszerre mondakör és barlang, kissé betegség és kissé városiasság, s ugyanakkor vannak benne fókák, rozmárok, átutazó külföldi énekesek, diplomás hólapátolók, van benne kamillatea és forralt bor, s van benne fülledt és szorongó várakozás, mintha magunkra maradtunk volna a világban, egyedül sorsunkkal, mely zúzmarás és komor.

Novemberben sértődötten kezdek élni. Kezdődnek az irodalmi felolvasások, melyek untatnak, kezdődik az a csendes és szanatóriumszerű szobaélet, mikor úgy ébredünk a szürkén-nyálkás reggelre, mint a betegség napjaira, kezdődik a mesterséges fény és mesterkélt hő időszaka.

Forrás: http://jelesnapok.oszk.hu
 
 
0 komment , kategória:  Hónapok, hónapokról versek  
November dicsérete
  2016-11-20 22:16:06, vasárnap
 
  Jékely Zoltán: November dicsérete





November!

Mintha az esztendő minden jaja
ködös kavernáidba sűrűsülne,
te, évszakoknak sepulcretuma!
Halottigéző, rom-tájaidon
borzongva járok föl-le, föl-le.

A lombzúgásra, mondd, emlékszel-e?
Ó, hol van a türkiz-visszfényű sátor,
színes gyümölcsök kandi ékszere
- most, hogy a kert hörgésektől zajos
s apró nyöszörgések karától.

Egy véghetetlen, csuklyás gyászmenet
megy harminc éjt-napot vigasztalatlan,
nyomában iszonyú gyász-zene zeng -
így vivék Bocskay úr tetemét
Kassától Kolozsvárig bús csapatban.

November!
Már átitattad minden idegem,
s mintha az őskori növényi létre
emlékezném, úgy vacog a szivem,
ha öldöklő szeled cibálni kezd;
s testvérként nézek minden falevélre.
 
 
0 komment , kategória:  Hónapok, hónapokról versek  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 17 
2016.10 2016. November 2016.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 251 db bejegyzés
e év: 2929 db bejegyzés
Összes: 32631 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 204
  • e Hét: 3076
  • e Hónap: 8114
  • e Év: 137821
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.