|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
|
|
2016-11-08 11:33:40, kedd
|
| |
| |
Link
Tudtad?
Csárdás (vagy Csárdáskirálynő) egy olyan készítmény, az olasz zeneszerző Vittorio Monti. A rapszodikus koncert darab íródott 1904, ez egy jól ismert népies darab alapuló magyar csárdás. Eredetileg komponált hegedűre, mandolin vagy zongora. Vannak szabályok zenekarra és számos szólóhangszerre. Az időtartam a darab körülbelül négy és fél perc. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Komolyzene |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-11-08 11:26:50, kedd
|
| |
| |
Medveczky Gabriella az első magyar női ejtőernyős
Medveczky (Szabó) Gabriella 1911. június 17-én született Dombóváron. Négyen voltak testvérek. Édesapja Szabó Ferenc kereskedő végigharcolta az I. világháborút. 1922-ben édesanyjuk tragikus hirtelenséggel elhunyt, az édesapa nehéz és szomorú körülmények között iskoláztatta őket. A fiúk elhelyezkedése után a Vöröskereszt hivatásos ápolónői tanfolyamára jelentkezett. A tanfolyam ideje alatt gyermektelen nagynénje, és férje dr. Medveczky György örökbefogadta.
1935-ben kapta meg oklevelét, s 1937-ig a 9. honvéd kórházban dolgozott. Ebben az évben vöröskeresztes nővéreket képeztek ki légi úton szállított sebesültek kísérésére és ellátására. Közben ejtőernyős kiképzést is kapott, melyet szigorú válogatás és vizsgálat előzött meg, így a jelentkezők közül végül csak kettőt találtak alkalmasnak a feladatra, őt és Tatár Margitot. A bátor hölgyeket Czékus Ferenc százados, a 2/1 bombázó század parancsnoka készítette fel az ugrásra.
Az ugráshoz fűzőt, erős cipőt, fehér kezeslábast, valamint fejvédőt kaptak. A kiképzés részeként először kis sportgéppel, majd - ejtőernyővel a hátukon - csapatszállító repülőgéppel végeztek szoktató repüléseket.
1937. június 11-14-e között a Magyar Vöröskereszt Egylet nemzetközi légimentő konferenciát szervezett, mely során a mátyásföldi repülőtéren sebesültszállítórepülő-bemutatót tartottak. Itt külföldi gépek is szerepeltek, de ejtőernyős ugrást csak a magyar csapat hajtott végre.
Június 12-én a MALERT HA-FKB lajstromjelű Fokker VIIB típusú gépéből először ejtőernyővel kidobták az orvosi felszerelést, majd ezt követően hajtott végre 800 méter magasból sikeres ejtőernyős ugrást dr. Lehoczky Béla honvéd főorvos, Medveczky Gabriella, Tatár Margit és egy ápoló. A sikeres földet érés után felállították és berendezték az orvosi sátrat, és a műtőt.
Medveczky Gabriella a nevezetes esemény alkalmából megkapta Légrády Ottó emlékserlegét, amely ma a budapesti Petőfi Csarnokban található repülési és űrhajózási állandó kiállításon látható.
1940-ben a nagyváradi hadikórház felállításánál kapott megbízást, később hasonló megbízással Marosvásárhelyre került. Itt ismerkedett meg férjével, Majoros László főhadnaggyal, akivel 1944-ben házasságot kötöttek. Két gyermekük született: Majoros Gábor építész és Majoros Éva orvos, aki ma Amerikában él. (Majoros László testvére Majoros János keramikus-szobrász, kétszeres Munkácsy-díjas, érdemes művész.
Medveczky Gabriella kiemelkedő szervezőkészségét dicséri, hogy a háborús visszavonulás során két nap alatt felállíttatott egy ezer ágyas tábori kórházat, ennek nagyon sok sebesült köszönhette életét. A háború alatt Németországba került, a háború után pedig a fogolytáborokban a Vöröskereszt aktuális feladatait látta el. A túlélő sebesültek és az egykori hadifoglyok kezdeményezésére a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága Florence Ninghtingale Emlékéremmel tüntette ki Medveczky Gabriellát.
A Magyar Veterán Repülők Szövetsége és az ejtőernyősök több ízben jártak tisztelgő látogatáson dombóvári otthonában, ahol mindig szíves fogadtatásra találtak.
1993-ban a rendszerváltozás után alapított Pro Oppido Dombóvár díszpolgári címmel elsőként őt tüntették ki.
Medveczky Gabriella 2001. október 8-án hunyt el, sírja a dombóvári temetőben van. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-11-08 11:17:26, kedd
|
| |
| |
1884. szeptember 18-án született Slachta Margit, az első magyar parlamenti képviselőnő, akit még az ellenzékiek is így méltattak: az egyetlen férfi a parlamentben. A rendíthetetlen Schlachta, aki 1949 elejétől már a domonkos nővérek zárdájában rejtőzött, nem ijedt meg a kommunistáktól. Beadta indulási kérelmét az 1949-es választásokon, de már csak a május 15-i szavazásra mert elmenni, s a fenyegető letartóztatás elől június 22-én éjszaka húgával egy szénásszekéren Ausztriába menekült
Lengyel származású felvidéki nemesi családban, Kassán látta meg a napvilágot. Lengyelül nemességet (szlachta) jelentő családneve németes írásmóddal Schlachtaként is előfordul, ő maga álnévként később az emigrációban a Nemes nevet használta. Tanítói, majd német-francia szakos tanári képesítésének megszerzése után az Orsolya-rend győri iskolájában, majd a budapesti tanítónőképzőben tanított. 1908-ban belépett a Farkas Edit által akkor alapított első magyar női szerzetes kongregációba, a Szociális Missziótársulatba, és elvégzett egy berlini "munkásnőtitkári" tanfolyamot. 1915-ben szociális iskolát nyitott, ettől az évtől szerkesztette A Keresztény Nő című katolikus egyesületi lapot, amely 1918-ban már Magyar Nő címmel, A keresztény feminizmus lapja alcímmel jelent meg. Ugyanabban az évben tagja lett a Keresztényszocialista Néppártnak, október végén saját mozgalmat alapított Keresztény Női Tábor néven, s benyújtotta a missziótársulattal kidolgozott, a női választójogra vonatkozó elképzeléseit. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-11-08 11:11:36, kedd
|
| |
| |
Brunszvik Teréz gondolataiból
Mit mondanál azokról, akik jó erőben állnak a hegy lábánál, vágyakozva néznek a hegycsúcsra, aztán bolyongva, lassan tévelyegnek, mert minden kő, minden nagyobb lépés miatt haboznak?
Minden ember egyformán nagy lehet a maga hatáskörében. Amennyiben a kötelességérzet vezeti, úgy a parasztember, a kocsis, a konyhalány és mindenki, akit a hivatását teljesen betölti, olyan tiszteletreméltó, mint a király, aki trónján teljesíti kötelességét.
Nem szeretem, ha grófnőnek neveznek, mivel ennek előnyeit nem akarom élvezni, engem tehát nyugtalanít, ha hallom, hogy így hívnak. Csupán ember, a szó legszebb értelmében, az akarok lenni.
A személyes szabadság lényege két szilárd ponton nyugszik: hogy minél kevesebbre legyen szükségünk, és hogy minél többre legyünk használhatóak. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-11-08 11:07:46, kedd
|
| |
| |
Egy nagy magyar honleány - Brunszvik Teréz (1775-1861)
,,Alapjában véve minden mű csekély, ha a végtelent nézzük; az számít, amit magunkból: szeretetünkből, jóindulatunkból beleviszünk."
Brunszvik Teréz alakját és tevékenységét már életében Széchenyi Istvánéhoz hasonlították: a ,,reneszánsz egyéniségű" nagyasszony (ahogy Jókai Anna nevezi), Széchenyi rokonlelkeként, ébresztője és - az ember belső értékekeit tekintve - orvosa kívánt lenni szűkebb és tágabb környezetének. Hosszú életét (1775-1861) egy olyan időszakban élte le, amelyet áthatottak az emberbarát eszmék, a felvilágosodás hite a nevelés erejében (a 18. századot a ,,nevelés évszázadának" keresztelték el a kultúrtörténészek) és a romantika lelkesedése a kiemelkedő egyéniségekért és küldetésükért. Mind Széchenyire, mind Brunszvik Terézre a kortársak számára szinte szenvedélyes tenni akarás és fáradhatatlanság volt jellemző. Egész életüket eltölthették volna a legtöbb arisztokratához hasonló szórakozásokkal, legfeljebb felületes jótékonykodással, a hivatalos címekkel megelégedve.
De minél magasabb rangban állunk, annál jelentősebbek cselekedeteink - írja a magyar óvodák útnak indítója-, és ennek jegyében született nemességét valódi, szívből jövő nemességgé igyekszik emelni. A reformkor e két kiemelkedő egyénisége abban is rokonítható, hogy nem elégednek meg a fejlődés-fejlesztés szükségességének hangoztatásával, hanem egész erejükkel a gyakorlati megvalósításra törnek.
Az Igazság papnője
1775-ben, egy július végi napon, napfelkeltekor látta meg a világot Brunszvik Antal gróf és Seeberg Anna Brunszvik Terézbárónő első gyermeke Pozsonyban, aki császári és királynői keresztanyja után a Mária Terézia nevet kapta. Anyai öröksége a szerénység és a javak szigorú beosztása, egy olyan asszony példája, aki nem restellte lovon bejárni és saját kezűleg igazgatni a família martonvásári birtokát. Apjától (akinek családja egy Magyarországon új hazát lelt német keresztes lovag leszármazottának tudta magát) pedig a nagyvonalú adakozás, a nevelés ügye iránti elkötelezettség és a széleskörű műveltség igénye hagyományozódott rá. Teréz atyja nyomdokain járva otthon volt mind az ókori filozófiában, mind a keresztény vallásos irodalomban, továbbá az amerikai szabadságeszme képviselőinek műveiben vagy akár a költészetben is. Az évek előrehaladtával egyre gyarapodott az általa elolvasott pedagógiai művek, valamint a korban divatos nevelési regények száma. Ifjúkori olvasmányai között a főhelyen találjuk Platón írásait, amelyek hatására tizenéves korukban testvéreivel egy ,,platoni respublikát" alapítanak, hogy majdan az ideálok harcosai lehessenek. A könnyen tanuló, kitűnő memóriával megáldott leányban korán megfogalmazódik, hogy valamilyen hivatás vár rá. Ahogy emlékirataiból (Félszázad életemből címmel jelent meg) megtudjuk, korán elhunyt apja emlékére egy kis piramist emeltet, és e szent helyen ,,az Igazság papnőjévé" avatja magát azzal az elhatározással, hogy nem megy férjhez, hanem a hazának és az emberiségnek áldozza magát.
A tudásra vágyó, csupa élet ifjú leány rendkívüli energiákat mozgatva kezdi kibontakoztatni sokoldalú tehetségét: jól rajzol és fest, kitűnő zenésznek, énekesnek és táncosnak számít. Amikor családjával Bécsben időzik, személyesen Beethoven ad számára zongoraórákat, sőt igen bensőséges barátság szövődik a zeneszerző és a Brunszvik testvérek között. Beethoven több művét ajánlotta valamelyik családtagnak, és valószínűleg nem egy alkalommal megfordult a martonvásári kastélyban. (Utóbb az a hír járta, hogy a muzsikus leveleiben emlegetett halhatatlan kedves Teréz lett volna, azonban a Beethoven-kutatók többsége nem osztja ezt a véleményt.) A húszas éveiben járó Teréz élvezi a társasági életet, vidám házi zenélések részese, és kérője is akad, de talán akkor érzi magát legjobban, amikor testvére gyermekei mellett tanítóskodhat.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-11-08 10:53:01, kedd
|
| |
| |
Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő
Hosszú ideig iskolázottságot, szélesebb látókört nem vártak el a nőktől, még a 19. század derekán is megrökönyödés fogadott minden olyan próbálkozást, amellyel tanulni, szakmát, hivatást szerezni, a férfiakkal egyenlő jogokat biztosítani szerettek volna
Ma természetes, hogy ha valakinek kedve, ereje, kitartása van hozzá, akkor tanulhat, diplomát szerezhet, akár férfinak, akár nőnek született. Nem volt ez mindig így. Évezredeken át szigorú tabuk vették körül a nőket, legalábbis ami a társadalmi szerepvállalásukat illeti. A kialakult jog és szokás szerint egy nő legyen kedves, szép, szelíd és engedelmes, végezze el azokat a munkákat, amelyek otthonában, a ház körül adódnak, menjen férjhez, szüljön és neveljen gyereket, de hagyjon a férfiakra minden mást, amely ennél tágabb tevékenységi kört tenne lehetővé. Iskolázottságot, szélesebb látókört nem vártak el, nem is biztosítottak számukra, sőt, még a 19. század derekán, a polgárosodás korában is megrökönyödés fogadott minden olyan próbálkozást, amellyel tanulni, szakmát, hivatást szerezni, a férfiakkal egyenlő jogokat biztosítani szerettek volna.
Furcsa belegondolni, hogy miközben éppen egy nő ült a brit világbirodalom trónján, kékharisnyának csúfolták, nőietlennek bélyegezték azokat a nőket, akik szerettek volna férfitársaikhoz hasonlóan érettségit tenni, egyetemen továbbtanulni. Nem volt könnyű dolguk azoknak, akik ezekkel a mélyen gyökerező előítéletekkel először felvették a harcot. Az úttörők egyike Hugonnai Vilma, aki Magyarország történetében az első nő, aki egyetemi diplomát szerzett, és több évtizedig tartó szívós küzdelmével kiharcolta, hogy a külföldön szerzett orvosi képzettségét hazájában is hasznosíthassa.
Sírja a budapesti Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-11-08 10:43:00, kedd
|
| |
| |
1841. augusztus 6-án született, de egyes források szerint 1842-ben látta meg a napvilágot Háromszék vidékén, esetleg Sepsiszentgyörgyön. Kecskemétről származó családja, amely 1703-ban nyert nemesi kiváltságot, a 19. század folyamán az ország különböző részeire telepedett szét. Az Erdélybe költöző ág is többfelé osztódott: Sepsiszentgyörgy, Kisenyed, Barót és Zalatna helységekbe. Szüleit és fivérét 1848 őszén a magyarok ellen felbujtott oláh parasztok meggyilkolták. A kisleány csak úgy maradt életben, hogy oláh dajkája a magáénak vallotta. Az árvát egy jószívű örmény család vette magához. Innen ered időnként használt Finnián családi neve. ,,Második apja" őrnagyi rangban végigharcolta Bem seregében az erdélyi hadjáratot.
A szabadságharc bukása után Törökországba menekül az egész család,Vidinben a kislány Flóra eltűnik és tíz évig rabszolga lesz. 1859 januárjában Samuel White Baker angol mérnök megvásárolja és feleségül veszi, ettől kezdve hűséges társa Bakernek.
Különös módon szerzett asszonyával Baker nem kívánt azonnal a hazájába utazni. Elhatározta, hogy előbb Afrikába tesznek egy vadászkirándulást. A hírlapokból arról értesült, hogy honfitársai, Grant és Speke a Nílus forrását kutatja. Végül úgy határozott, hogy vadászút helyett a Nílus forrásának felderítésére utazik feleségével, a saját költségén felszerelt expedícióval.
1861. április 15-én indulnak Kairóból, felfelé a Níluson. Kísérőik fellázadtak az embertelen körülmények miatt és majdnem megölték őket, Lady Baker türelme és rábeszélőképessége menti meg őket. Flóra és Baker gondoskodása adott új erőt Gondokoróban a végsőkig elcsigázottan visszatérő Grantnak és Speke-nek. Tőlük értesültek arról, hogy a Fehér-Nílus forrását Granték a Viktória-tóban vélik felfedezni. ,,Hátha maradt számomra is egy babérlevél a fán", reménykedett Baker és tovább folytatta útját.
1864. március 14-én jutottak el az Albert-tóhoz, melyet Baker és Sass fedezett fel, s keresztelt el Viktória királynő elhunyt férjéről. A felfedezők az Albert-tóban megtalálták a Nílus második forráságát. Ekkor úgy tűnt, hogy a Nílus forrásainak Néró óta kutatott problémája megoldást nyert. Később azonban kiderült, hogy Bakerék felfedezése nem teljes. Az évezredes Nílus-rejtélyt véglegesen csak a belga Bruckhardt-Waldecker-féle expedíció tisztázta 1934-ben. A felfedezőket nagy ünnepléssel fogadták az angol fővárosban. Bakert a királynő lovaggá ütötte, Flóráról azonban tudomást sem vett, annak ellenére, hogy hivatalosan mindenütt elismerték érdemeit ebben a szenzációs földrajzi felfedezésben.
1889-ben a wales-i herceg kérésére ismét útra keltek. Anglia szerette volna meghódítani a Szudántól délre fekvő afrikai királyságokat és ebben kérte Samuel Baker segítségét. Küldetésük csak részben sikerült, a rabszolgaságot sem sikerült teljesen megszüntetniük. A bennszülöttek csodálták Sass Flórát a szőke haja miatt, el is nevezték Hajnalcsillagnak (Myadue)emiatt.
Teljes nyugalomban és csöndben élt férjével a dél-angliai Devonshireben. Baker 1893-ban halt meg, Sass Flóra 1916-ban követte őt, a hamvaikat tartalmazó szarkofág Grimleyben, egy Worcester környéki falucska templomkertjében van elhelyezve. Utazásaik történetét, kalandjait, viszontagságait mind Sass Flóra naplójából ismerjük, amely közel száz év múlva került csak elő. Írását nem a nyilvánosság számára írta, de ennél hitelesebb és életközelibb írás a fekete kontinens életéről, gyarmatosításáról, az ott élő bennszülöttek hétköznapjairól még nem látott napvilágot.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-11-08 10:36:26, kedd
|
| |
| |
1932. szeptember 8-án leplezték le Bory Jenő szobrászművész I. világháborús emlékművét Móron.
Az avatáson jelen volt József királyi herceg, vitéz Moóly Zoltán altábornagy, vegyes-dandárparancsnok, Dózsa Jenő ezredes, csendőrkerületi parancsnok, gróf Széchényi Viktor főispán, dr. Havranek József alispán, gróf Hunyady Ferenc országgyűlési képviselő, gróf Merán Gyula.
Beszédet mondott gróf Hunyady Ferenc, majd József királyi herceg emlékezett meg a 69-es Hindenburg-bakák, és a 17-es honvédek hőstetteiről.
Az alkotást megáldotta dr. Szabó Pius tábori főesperes, Ábrahám József református lelkész, és dr. Weisz Lajos főrabbi.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-11-08 10:24:29, kedd
|
| |
| |
Nekünk Jézus itt hagyta az Ő békességét, hogy ebben éljünk.
Azt mondja az Úr, ne féljetek. Ez a békesség nem olyan,mint amit a világ ad. Ahol nincs Isten jelenléte,ott állandó békétlenség van az emberek szívében. Félnek és aggódnak a jelentől a jövőtől. Állandó stressz uralja az emberek életét. Mit tud adni a világ? Semmit, a félelmen kívül.
Ma van munkahely, de holnap?? Mi lesz, ha elküldenek,megszűnik a munkahelyem? Hogy fizetem a számláim, hogy fogok megélni? Mi lesz a gyermekeimmel. Olyan beteg vagyok, de nem merek elmenni táppénzre,mert félek, hogy kirúgnak.
Félek a gyermekem elengedni kirándulni,mert valami biztos történik vele. Félek visszamenni a lakásba,mert az szerencsétlenséggel jár... Ez a világ.
Akiknek az Úr az Istenük, azok teljesen megbíznak Benne, mert tudják, hogy Isten soha nem hagyja cserben az Ő népét. Ha felmondanak a munkahelyen, akkor is bizodalmuk van, hogy az Úr sokkal jobbat készít a számukra. Gyermekeink felől sem aggódunk,mert tudjuk, hogy Isten kezében vannak és Ő vigyáz rájuk.
Az élet minden területén az Úr békessége uralkodik, mert bizodalmunk van Őbenne.
Jöhet bármi, akkor is békesség uralkodik a szívünkben, mert az Úr kezében vagyunk és Ő gondot visel rólunk ámen |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2016. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
284 db bejegyzés |
| e év: |
2980 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3206
- e Hét: 6242
- e Hónap: 15425
- e Év: 68133
|
|
|
Offline
