Tandari Éva: Csak vélem teljesek ...,Hálát adok a mai napért,Szabó Gita: Egy eltévedt porszem,Radnóti Miklós: Ember, vigyázz,...,Sinka István: Ősz...,Sinka István: Vigasztaló síró embereknek, - lilagondolatok Blogja - 14.Dalai Láma, Antoine de Saint-Exupéry, Betegségek lelki okai, Chemtrail, dr Gyökössy Endre, Heinrich Heine,1956,A csend,A füves ember, Gyuri bácsi!,A magány,A magány metafizikája,A Magyar Szent Korona,A szerzői jog,A világ hírességei,Advent, Karácsony,Ady Endre,Ágai Ágnes,Albert Camus,Albert Einstein,Albert Schweitzer,Állatok, kamerák,Andrew Matthews,Anthony de Mello,Anthony Strano tanítások,Anyák napjára,Apollinaire,Áprily Lajos,Arany János,Aranyosi Ervin,Artai Zsuzsanna,Árvai Attila,Atlantisz?,Az 5G su,

Belépés

			lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s...			Papp Györgyné 1944.11.25 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 6

2016-11-09 13:50:19, szerda

	Tandari Éva Csak vélem teljesek ... ~ Szellő vagyok ; Légben szállok , zápor - cseppel karikázok , vad felleggel parolázok , felröppenek , meg-meg állok ... ~ Sugár vagyok ; Hajnalt várok , beragyogom a Világot , Reményt adok , ébren ~ álmot , könnyes arcra tiszta csókot ... ~ Pille vagyok ; Fénybe szállok , abban lejtek könnyű táncot , megérintek száz virágot : Hadd nyíljanak ki az Álmok ... ~ Ember vagyok ; Létet játszom Szellő ; Sugár ; Pille ~ szárnyon , ám az alkony földre nyom : így lesz halott Holnapom ... ~ Ember vagyok ; Vigaszt vágyom , hátha való lesz az Álom ! Könnyem szívembe zárom , s új Éjek álmait várom ... ~ Álom vagyok ; Szívre szállok , Vágyat ; Reményt ; Színt hazudok , hazudok , de Te is tudod : Csak vélem teljesek a Holnapok ...

0 komment , kategória: Tandari Éva versek

Hálát adok a mai napért

2016-11-09 11:45:45, szerda

	Hálát adok a mai napért. Emlékezz, az otthonod benned van. Ezért olyan fontos, hogy jól érezd magad, magaddal. Szeresd, fogadd el, tudd, hogy a végső elszámolás nem mások előtt, csakis Isten és közted zajlik. Köszönöm. Szeretlek Ho'oponoponoWay Magyarország

0 komment , kategória: Jó reggelt, szép napot!

2016-11-09 11:36:28, szerda

	Szabó Gita Egy eltévedt porszem Talán egy porszem hullott a szemembe, ne hidd hogy sírok, csupán csak könnyezem. érintésed még itt van a kezembe', és elbúcsúzunk mosollyal könnyeden. Talán a porszem mit felkavart a szél, apró virágát fakasztja szememnek. néma az ajkam, hozzád már nem beszél, csupán a fájó könnycseppek üzennek. Talán egy porszem, egy apró kis bogár, ne hidd hogy sírok csupán könnyem pereg, kezed még érzem bár lépted messze jár, fázom a szélben, a testem megremeg. Talán a porszem csalt könnyet szemembe, apró virága harmatként gyöngyözött lehulló szirma megbújik szívembe', ahová fájón, végleg beköltözött.

0 komment , kategória: Tigram (Szabó Gita)

2016-11-09 11:16:01, szerda

	Radnóti Miklós Ember, vigyázz, figyeld meg jól világod. Ez volt a múlt, Emez a vad jelen És mindig tudd, Hogy mit kell tenned érte Hogy más legyen. "Leginkább attól fáj az ütés Kitől simogatást várnál, S nem adhatod vissza, Mert rögtön belehalnál." Radnóti Miklós

0 komment , kategória: Radnóti Miklós

Sinka István: Ősz...

2016-11-09 10:54:18, szerda

	Sinka István: Ősz... Fű, fa, virág, dal ma mind olyan szomorú, Ó, ősz rőthajú Október, te zöld aranyú pergesd csak, pergesd ezernyi sárga, holt leveledet s mondd nekik így: Hullongjatok! S míg édes mákonyoddal ízesül új borod s drága, ritka fényt szór hideg, kába hold, jöjj, hervadt ősz s hallgasd: sír az őszi síp. Ma még úgyis szeretlek, ma még úgyis imádlak, te rőthajú kedves, képe a méla bájnak. Mert holnap már, lehet: egy holt sziget leszel te is s körötted néma roncsok vergődnek majd, te szép, te múló! Sárguló lombot, piros levelet adsz most nekem? A nyár, úgye, messze ment? Csatold le hát ragyogó övedet s várj míg lehet, Ó, ősz, te szép, te múló, te hervadt, te szent.

0 komment , kategória: Sinka István

2016-11-09 10:46:45, szerda

	Sinka István: Vigasztaló síró embereknek Óh, sírj csak magadnak ember, ki égi szándékú voltál egykor, s csillag nevetett rád és rózsa és szabadság, de te önmagadat dobtad oda rabnak a föld ködjébe, hol sárból rakott oltár fölött úszott a lelked, vitte az ábrándok hajója, az álom, mi összetörött mindíg s a káprázat tengerén elsülyedt:zátony volt ott, hol a vasszínű mennybolt áll és megsemmisült szivárvány és nem teljesűlt remény. Óh, sírj csak magadnak, miként a sárga erdő ősszel, ha elszáll belőle a sok csicseri madár, mint kavicsain patak sír, ha vizei elapadnak, és mint nemzet sír a csatát vesztett hőssel együtt, ha körűl az égig a romlás füstje száll. Sírhatsz már, mindegy, ó:embernek hazája a föld, a temető, mi tele van ismerőssel, s azok közé hull csak könnyednek violája. Rózsa nevetett rád? és szabadság? és csillag? S nem lett belőle más, csak földi ügy, halott kavargás, miről az Idő beszél, elébed tartván tükrét összetört álmaidnak. Csillag és szabadság! A földön mindenütt arról beszélnek, ahol csak ember él. Tarts velük te is, s megnyugszol egyszer, ha kipattan majd a nagy világrügy, a mosoly, s csillagaiddal együtt azt is ringatja a tenger.

0 komment , kategória: Sinka István

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 6

Kategóriák

Keresés

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum

Látogatók száma

Szótár