Regisztráció  Belépés
dorotea55.blog.xfree.hu
"Széttéphetetlen kötelék a szeretet, mi köztünk él. Életünk szépség és küzdés, összeköt bennünket a hűség." Gy Marcsi
1954.01.30
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 78 
Egy csepp emberség
  2016-12-31 07:34:58, szombat
 
  Koltay Gergely- Egy csepp emberség

Ahol egy kisleány fut át a szivárvány alatt.
Ahol az ifjak alkonyatkor szerelmet vallanak.
Ahol az erdőben két öreg tölgy egymásnak bólogat.
Ott még: egy csepp emberség maradt.
Ahol a szobrászvéső márványon magától szalad.
Ahol felhők fölött a repülők egymásnak kacsintanak.
Ahol a konyhában a kisgyereké a legjobb falat.
Ott még: egy csepp emberség maradt.
Ahol a Királyok mindig igazat mondanak.
Ahol gazdagok szegénynek kenyeret osztanak.
Ahol az utolsó ölelésben őszinte a vigasz.
Ott még: egy csepp emberség maradt.
Ahol megszűnik a világon a gyűlölet, s harag.
Ahol egy akkord nyomán a falak végleg leomlanak.
Ahol reggel a Rádiótól jókedvű lesz a nap.
Ott még: egy csepp emberség maradt.
Ahol érezni, a kimondott szó nem röpke pillanat.
Ahol az élet érték, s mögötte ezernyi áldozat.
Ahol az orvos, a fizikus, a tanár szava, nem csupán panasz.
Ott még: egy csepp emberség maradt.
Ahol a publikum, s a színész együtt várja a tavaszt.
Ahol a költő tudja, a kő marad, s a víz szalad.
Ahol utolsó esélyünk a kimondott gondolat.
Ott még: egy csepp emberség maradt.
Ahol a kereskedő ajándékként könyveket ad.
Ahol van még marék föld - s lesz, ki majd arat.
Ahol nyelved, neved értik, ahol lehetsz önmagad.
Ott még: egy csepp emberség maradt.
Ahol a szeretet hídja hozzád vezet, soha le nem szakad.
Ahol szavak szállnak az Égbe. Ahol a lélek szabad.
Ahol mécsesek égnek a szellemért, ahol őszinték a szavak.
Ott lesz a mi temetőnk, hol egy csepp emberség marad.
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Erdős Olga - Ji-King
  2016-12-31 07:30:12, szombat
 
  Erdős Olga - Ji-King


Lehet-e
kérdőjellé formálni a szorongást,
ős, kínai jelektől várni a csodát,
három érmével játszani a sorssal
- fej vagy írás alapon,
több értelmű mondatokban
fellelni az egyetlen kiutat,
keresni valódi válaszokat,
és leginkább,
ezeréves bölcsességgel szabadon
elfogadni, mit az Élet ad,
lehet-e, mondd?


Link


 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Alkonyati zsoltár
  2016-12-31 07:28:35, szombat
 
  Link





Baranyi Ferenc
Alkonyati zsoltár

Harangszó a te szerelmed, égre száll a hangja,
ha elhal zengése bennem, mi szólít magasba?

Szilaj mén a te szerelmed, messze földre vágtat,
fáradt lábam nem követhet, nem futhat utánad.

Fogoly lesz a megkötött ló, amíg el nem oldom,
fogyó csókom laza béklyó, nem léssz tőle foglyom.

Ám karom még pányvahurok, kezessé tesz téged,
rabbá mégsem igázlak, ha ölellek.
Csak védlek.
 
 
0 komment , kategória:  Baranyi Ferenc  
Vágyak és soha
  2016-12-31 07:26:54, szombat
 
  Babits Mihály
Vágyak és soha

Gyermek kívánnék lenni, tiszta gyermek
kit nem zavarnak semmi bús szerelmek
s amilyen talán nem valék soha.

A nő szeme, élettel égve telten
rejtett mocsokkal undorítja lelkem:
az élet tiszta nem lehet soha.

Az élet piszkos, csak a semmi tiszta,
az élet mélyén ég a vágyak piszka
s a semmit nem kívánhatom soha.

Ó ezek az emésztő pincelángok,
hogy mint a mécses, lángban egyre rángok
s tán ellobbanni nem tudok soha.

Hogy vágyamat születve már utálom
s utálva vágyom; és ha lesz halálom,
vágyam halálát nem hiszem soha.

Immár a végtelen vágyára vágyom
s bár végtelen sok, véges mind a vágyam
s végesből nem lesz végtelen soha.

Gyermek kívánnék lenni, tiszta gyermek,
kit nem zavarnak semmi bús szerelmek
s amilyen talán nem valék soha.




Link


 
 
0 komment , kategória:  Babits Mihály  
Ha itt nem találsz
  2016-12-31 07:23:48, szombat
 
  Váci Mihály
Ha itt nem találsz

Ha itt nem találsz, keress meg ott.
Újra kell kezdeni mindent,
minden szót újra kimondani.
Újra kezdeni minden ölelést,
minden szerelmet újra kibontani.
Újra kezdeni minden művet
és minden életet
kezünket mindenkinek
újra odanyújtani

Újra kezdeni mindent e világon,
megteremteni, ami nincs sehol,
de itt van mindnyájunkban
mégis,
belőlünk sürgetve dalol,
újra hiteti, hogy eljön
valami, valamikor, valahol.



Link


 
 
0 komment , kategória:  Váci Mihály  
Az év négy szakasza
  2016-12-31 07:19:48, szombat
 
  Link




Bezerédj Amália
Az év négy szakasza

Kikelet.

Egy évben van négy szakasz,
Elkezdjük most a tavaszt.
Mikor jő a kikelet,
Elfelejtjük a telet.
Fák és füvek zöldülnek.
Kis madarak fütyülnek.
Szép virágok nyilanak;
Méhek mézet hordanak.
A mezőt szántják, vetik,
A kertet beültetik.

Nyár

Nyár felváltja a tavaszt,
Hévsége sokszor hervaszt.
Fa és virág szomoru;
De jő égi háboru,
S a levegő megtisztul,
Rét és mező felvidul.
Ez időben munkálnak,
Aratnak és kaszálnak.
Hogy legyen miből élni,
Télre ne kelljen félni.

Ősz.

Most az ősz következik,
Nagy hévség elenyészik.
Mit kaszáltak, arattak
S összetakaritottak,
Elrakták kamarákba,
Padlásokra s pajtákba.
Melyet mindegyik szeret:
Szőlővel jóllakhatunk;
Bort préselni láthatunk.

Tél.

Az ősz is ekkép elmult,
És a falevél lehullt.
A tél már házba szorit,
Mindent fagygyal elborít;
Semmit jót kinn nem hagyott.
Fű és virág elfagyott,
Nem lát a szem már zöldet,
Hó fedte be a földet,
Hogy alatta alhassék,
Termés után nyughassék:
Mig tavasz nem sokára
Felkölti uj munkára.


Link







Bezerédi Bezerédj Amália Krisztina (Szentivánfa, 1804. április 15. - Máriavölgy, 1837. szeptember 21.) a kisdedóvás buzgó terjesztője.
A nemesi származású bezerédi Bezerédj család sarja. Apja, Bezerédj György (1779-1863) 1802-ben kötött házasságot mezőszegedi Szegedy Antóniával (1782-1842) és a Vas megyei Szentivánfán (jelenleg Uraiújfalu része) kezdték meg életüket. Apai nagyszülei bezerédi Bezerédj Péter (1754-1812), insurgens kapitány, és a barkóczi Rosty családból való barkóczi Rosty Magdolna (1762-1799) voltak. Anyai nagyszülei mezőszegedi Szegedy Ignác (1736-1796), zalai alispán, királyi tanácsos és barkóczi Rosty Katalin Rozália (1753-1787) voltak.

Szegedy Antónia testvére annak a Szegedy Rózának, aki Kisfaludy Sándor dunántúli földbirtokos, költő szerelme, múzsája és felesége volt. A kámi birtok, ahol Kisfaludy Sándor élt, így került később a Bezerédj család tulajdonába. Kisfaludy Sándor mintaképe volt a 16 évvel fiatalabb testvérének, Kisfaludy Károlynak, akit ő ösztönzött az írásra. Így a Kisfaludy-család révén a zene mellett a költészet, a színjátszás, az irodalom és a festészet szeretete is jelen volt Szegedy Antónia és a Bezerédj család életében. 1804. április 15-én Szentivánfán világra jött elsőszülött gyermekük: Amália. Az évek során további hat gyermekük született: Konstanczia (1806-1836), Antónia (1807-1888), Etelka (1809-1891), Lujza (1810-1872), László (1813-1871), és Elek (1823-1894). A hét testvér közül Amália, mint a legidősebb, kiválóan zongorázott, hárfázott, énekelt. A magyar nyelven kívül írt, olvasott, beszélt németül, franciául, angolul és latinul. Édesanyja a gyakori szülések miatt sokat betegeskedett, így 10-12 éves korában már nevelői szerepet is be kellett töltenie fiatalabb testvérei mellett.



Link



Született: 1804. április 15.
Szentivánfa
Elhunyt 1837. szeptember 21. (33 évesen)
Máriavölgy, Szlovákia

1815-16-ban a szerdahelyi ágból származó Bezerédj István a veszprémi kúriában volt joggyakornok, s rajzolni és festeni tanította. Mély barátság, majd szerelem alakult ki kettejük között.

1821-ben lépett házasságra Bezerédj Istvánnal. 1834. május 7-én Pozsonyban világra jött gyermekük, ahogy Deák Ferenc nevezte, a ,,diétai kisleány". 1834. május 8-án keresztelték meg a kislányt, aki a Floriana Maria Anna Elisabeth Antónia nevet kapta. A kislányuknak választott névvel, a Flóra, Flóri, Floricza, Flórika név meghonosítói lettek Magyarországon.


Pedagógiai munkássága

Első volt, ki a magyar irodalomban a gyermekvilággal foglalkozott. Férje biztatta, javasolta, hogy a német nyelv helyett magyar nyelven írjon.
Rejtőzködve, álnév alatt, már 1825-26-ban megpróbálkozott egy zenedarabjának kiadatásával. A Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből c. gyűjteményes kötetben meg is jelent a 31. számú sorszám alatt A. d. B betűkkel első zenei műve, a Verbunkos kotta.
1835-ben, Malby álnév alatt először jelent meg nyomtatásban irodalmi műve A remeték címmel.

Bezerédj Amália leghíresebb, legnagyobb hatású munkája a Flóri könyve, mely az első magyar nyelvű verses, képes, kottás daloskönyvünk volt, s hosszú éveken keresztül különös jelentőséggel bírt. Bezerédj Amália Flóri könyve a Hidján (Szedres-Hidjapuszta) létrehozott óvoda-iskola 3-8-9 éves gyermekeinek íródott. 1837-ben bekapcsolódott a tolnai óvóképző és "példányóvoda" megszervezésébe is. 1837. szeptember 8-án a gyengélkedő, tüdőbeteg Amália gyógyulást remélve Máriavölgybe utazott. Szeptember 21-én hosszan tartó szenvedés után hunyt el Máriavölgyben. A stomfai plébános temette el, majd később a hidjai temetőben helyezték végső nyugalomra. Bezerédj István, felesége korai halála után, annak kéziratait sajtó alá rendezte. 1839/1840-ben sorra jelentette meg felesége irodalmi hagyatékát, köztük a Flóri könyvét is.





Link



Bezerédj Amália és leánya Flóra, akinek Bezerédj Amália a ,,Flóri könyve" című gyermekvers kötetet írta. Dombormű a szekszárdi Bezerédj István-szobor talapzatán.


Művei

A. d. B.: Verbunkos kotta. 31. sz. nóta. Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből (1823-1832) V. füzet. szerk: Ruzitska Ignác Nemzeti Múzeum Fol. Hung.1136.
Malby: A remeték. Szemlélő a Tudományok, Literatúra, Művészet, Divat és Társasélet körében. Kiadja és szerkeszti: Kovacsóczy Mihály, Kassa, 1835. (Újabb kiadása a Budapesti Árvízkönyv. II. kötetében (szerk.: Eötvös József, 1839. 161-211. p.) jelent meg).
Flóri könyve. Sok szép képekkel, földrajzokkal és muzsika melléklettel. Pest, 1836. (Leánya számára írta. Ism. Figyelmező 1839.) (Újabb kiadásai 1840., 1841., 1845., 1816., 1853., 1856., 1859., 1864. és 1887. Uo.)
Földesi estvék. Olvasó könyv a´ magyar ifjúság számára. Heckenast, Pest, 1840. 220. p. (Ism. Figyelmező.)
Novellen und Erzählungen I-II. Aus hinterlassenen Papieren der Frau. Leipzig, Brockhaus, 1840.
Virágregék. Emlény c. almanach. Karácsoni, újesztendei és névnapi ajándék. Heckenast, Pest, 1840. 97-98. p.
Bezerédj Amália: Fantasie. (német nyelvű költemény) Iris. Taschenbuch, Pest, 1840.
Forrás: Wikipédia
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Ez a mi otthonunk
  2016-12-28 18:14:36, szerda
 
 
Szakáli Anna: Ez a mi otthonunk

Ez a mi otthonunk,
hol követjük őseink árnyát.
Hol két nagy folyó csobogja
az élet himnuszát.
Hol ezüstben áll a nagytó,
mikor a Hold hinti fényét,
s aranyra vált ragyogása,
ha nyugvó Nap hoz esti békét.
Hol avar nép rejti titkát;
miénk e hon áldott hantja,
hun és magyar is mi vagyunk,
álnok, ki ezt eltagadja...

Tanú rá a tó, a hegyek,
itt éltek ők, a régiek,
itt pihennek föld-hazában,
álmuk őrzik az Égiek.
Kik voltak ők? A bátrak.
Kik háborgó tavunkon jártak.
Ismerték Emesét, ősanyánkat,
Medvetoros évben itt ültek lakomát,
számolták a Hold, az év napját,
halottaikat kincsekkel temették,
mert holtában is tisztelték,
ki közülük elment.

Otthonuk volt nekik is ez a hely,
hol ,,népek harcától zajló tengeren*"
párducként űzték a rájuk rontó ellent.
Pedig az ember egy vér.
Csak a hatalom képes
éket vetni népek közé,
hogy egyiket emelje másik fölé,
de semmi sem állandó.
S ami régi, mint az avar, mulandó.
Elporlik. Mint leomló falak,
melyek semmivé lesznek
egy évszázad alatt.

Ám a jelek fölbukkannak újra.
Rovással írt tekercsek,
vésett kövek, veretek,
rajtuk sólymok repülnek
föl a Napba, felhő magasába,
hol a lélek szivárványa emel
régi népnek égi koszorút.
Csillagok mutatta úton,
ló taposta ősi nyomon
táltos épít kőemléket.

Égi tűznek lobog lángja,
szerbe-körbe, karikába,
emelt karral, emelt fővel,
mennybe mentek szálló füsttel...
Őrzők helyett, őrzők vagyunk!
Megidézünk a rovással,
megigézünk szertűz-lánggal,
lássátok meg mivé lettünk;
vizek partján várost vetünk,
s benne örökös mementó:
Megőrizzük azt, ami méltó.
S évezredes küzdelmeink
nem vesznek kárba,
ha otthonunkból
ajtót nyitunk a világra.
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Ha már nem leszek
  2016-12-28 18:11:57, szerda
 
  Link
Tánczos Katalin honlapja

Link



Tánczos Katalin
Ha már nem leszek

Ha én már nem leszek veled,
a versem melletted marad,
és miként a hang,
fény, vagy tengermély,
veled maradnak álmaim, és gyötrelmeim
És néha majd
felszítják benned a reményt,
hogy Istentől láthatatlan
visszatérek -
az új tavasszal, a viharral, záporokkal,
És a madárcsicsergéssel.


Tánczos Katalin
ISTEN ELJÖN KARÁCSONYKOR

Ma tegyétek le mindannyian a fegyvert,
Halálmezőn szorongó harcosok,
Ne legyen ma sem győzelem, sem megvert.
A gyűlöletben tobzódó új időknek
Szíve mélyén, ma békedal zokog.
Ma tedd le a tollat a sarokba
Ember, bánaton búsongó lelkű költő.
Nem jár az ember mindig marakodva.
Ma itt a Karácsony. Szelídre dermed egyszer
Rohanó láb, tolongó, dühöngő emberöltő.
Sötét talárod tedd ma nyugalomba
Földi bíró, pihenni hagyd a vétkest
Börtönében, lásd a napra lomha
Éjszaka száll, kis ágya előtt a kisgyermek
Rab apjának sírva pihenést esd.
Ma csendet intsen ajkad, szörnyű szónok,
Izgága hangú gyűlöletet szító.
Vedd szívedbe a béke szót, ha szólok,
És add tovább az emberekhez.
Dal legyél ma, lelket andalító.
Ne zúgjatok sóhajba zárt remények,
A rossz sors porába kegyetlenül eltiportak.
Nem tartanak örökkön a sötét éjek,
A hosszú éjszakát felváltja majd a hajnal.
Minden mára biztosan eljön a holnap.
Ma minden utcát hóval terít az ég.
Ma minden ajtón békét kopog az Isten.
Ilyenkor a hajléktalanokat is megsegíti
az Isten.
A kicsi Jézus mosolyogva tárja szét
Apró kis kezét, és hullajtja ránk az áldást,
Hogy gondráncot szelídre simítson,
És minden fájdalmas jajt
vigaszra édesítsen az Isten



Link






Tánczos Katalin
Újévi kérésem a jó Istenhez

Térdre borulok előtted az új esztendő pirkadatával,
Megújulok, érzem,
Felemelem Hozzád tiszta szívem, lelkem.
Te ébresztettél reggelre fel,
Te adtad, Istenem, megérnem az újév hajnalát.
Térdre borulok a jóemberek körében,
És Téged áldalak,
Mert egy újév kezdődik előttünk,
Új életet kell az idén kezdenünk.
Istenem, tanítsál meg arra, hogy jó szívvel éljek,
És jó úton járjak szüntelen.
Világítsd meg szívemben a hitnek oltárát,
Hadd legyen ez nekem kifogyhatatlan vezérvilágom,
Ha az életemre sötétség borul.
Add, Istenem, hogy akikért Te munkálkodni hívtál,
Ne fáradjon el mellettem soha,
Gyenge életemnek adj jó erőt, kitartást,
Nélküled én összeroskadnék, érzem,
A Te segítséged megerősít engem.
Kérlek szépen vegyed védelmed alá a gyengéket,
Nekünk nincs segítség nélküled.
Takarj be szereteted jóságával,
Ha nagy veszély fenyeget és lebeg fejünk felett,
Emeljél fel, ha szívünk roskadoz.
Add, Istenem, hogy boldog évünk legyen!



Tánczos Katalin
EGY HAJLÉKTALAN ARSPOÉTIKÁJA

Sokat dalolnak csengő kacajoknak
Napsugárnak, holdfényes éjnek,
Csendmosolynak mi száz világot ér meg.
Mámoroknak, amik álmodó agyakban
Körbe kavarognak.
Sokat dalolnak kedélyes dáridóknak
Táncos hajnalt köszöntő virradásnak,
(Milyen sok az éjszaka, amit ébren ér a másnap!)
Karneválos vigyorgó nóta mellett
Vígan mulatóknak.
Sokat dalolnak fehér ruhájú télnek,
Zöld tavasznak aranykalászú nyárnak,
Tarka ősznek, ahol vén szelek zenélnek
Szerenádot a fáradó erőknek,
Amik újulásra várnak.
Sokat dalolnak gyémántkoronáknak,
Selyemruháknak, varázslatos szemeknek,
Ahol égi fények, pokol tüzek remegnek,
Sokat dalolnak gyönyört ívó ajaknak,
Amely gyöngyöző kelyhet kínál a vágynak.
Én hallgatón, máglyát rakok a földön,
És rajta ágyazok tavasznak, nyárnak, ősznek.
Amíg a téllel, halálra kergetőznek.
Napnak éjnek, aranynak, drágakőnek.
Lágy selyemnek, mosolynak, szép szemnek,
És a lelkem tüzét e kínhalomra töltöm.
Ég a máglyán a sok ócska földi érték.
Ha gyászdalukat a lángok elzenélték,
Én hamvukat szívem felé szétszitálom,
Végül Istenhez imádkozom.


Link





Tánczos Katalin
FELJAJDULÁSOM

A szenvedésről szeretnék kisírni
Jajhúrokon sikongó éneket,
A szenvedésről, amely nyomorék karommal
Percek alatt kimart agyamból éveket.
A fájdalomról szeretnék most kiáltani,
Amely szívemből meleg, bő vért csapolt,
És kínjaimnak sötétbíbor borával
Ül szívemen most vad, garázda tort.
Hívnám az orkánt, ordítson a jajról,
Amely a sátrát szívemben verte fel,
És tűzfelleget sűrít vidám egemre,
Szivárványos, szelíd mennyéletembe
Pokolvihart, halálnapot kever.
De mégsem zúghat az orkán
Gyötört szívem fájó sípjain,
Hogy glóriáznék templomodban, Isten?
Ha összetörné zordon viharával
orgonám a kín.





Tánczos Katalin, a hajléktalan versíró
Link




A Pusztaszeri út és a Szépvölgyi út kereszteződésében van a Daubner cukrászda és itt szokott egy hajléktalan asszony reggelente újságot árulni!
Mindenkinek van egy kedvenc "hajléktalanja", akit rendszeresen támogat, nekünk Ő volt!!
És így múltidőben!!!
Ez a hölgy nem csak a hajléktalan újságot árulta, de saját verseit is odaadta kézírással, kifogástalan helyesírással!
Sok éves kapcsolat és beszélgetés következtében mindent tudtunk már róla, és mindenféle "jóval" láttuk el, amikor csak lehetett.
Egyszer büszkén mutatta az újságban megjelent versét is, ami nekünk kéziratban már régen megvolt!
A hölgy neve Táncos Katalin volt, mert már hosszú ideje csak múltidőben beszélhetünk róla!
Amikor ezt itt olvastam, bizony könnyek jöttek a szemembe, Kati néni miatt és nem egy plagizáló erkölcsi n/h/ulla miatt!
Most már biztos, hogy előkeresem a kéziratot!!!
Bár ez már Katinénit nem támasztja fel!!!
Tánczos Katalin inkább hasonlít egy rőzsegyűjtő anyókához, mint egy fővárosi koldushoz. A bőszen tülkölő autósok még csak nem is sejtik hogy a hozzájuk baktató néni verseket ír.
- Tizenegy évig laktam Óbudán, de el kellett adni a lakást. A férjem rákos lett, és nem tudtam tovább fenntartani - sóhajt Kati néni. - Leköltöztünk vidékre. Nem sokkal később meghalt a férjem, a lakást pedig odaajándékoztam egy ötgyerekes családnak, és kivettem Pesten egy albérletet. Eleinte egy étteremben dolgoztam, de elvesztettem az állásomat és kitettek onnan is.
,,Az én miatyánkom" című könyvemet a napokban adják ki. Most, 15-én lesz a könyvbemutató. A hajléktalanok életéről szól. Talán a sorsom is jobbra fordul, ha megveszik az emberek.

Link
Kati néni tisztelője küldte ezt a blogbejegyzést és hozzáfűzte saját gondolatait:

" Eddig az idézet.

Ír? Már csak írt! Ahányan idézték, nagyon sokszor híres nevek alatt (Papp Lajos, Kányádi Sándor stb.) az Én Miatyánkom c. versét, annak a jogdíjából nem, hogy lakást, vehetett, de palotát építhetett volna. Már mennyei lakhelyről néz minket,.

Legyen békés a fenti sorok olvasása számodra - az Ég és Föld Urának Lelke legyen Veled! "
Link



Tánczos Katalin versei
Az én Miatyánkom (241.)

Az imádság vers szerzője! A tévedések további terjesztésének elkerülésére!

Mikor a szíved már csordultig tele,
Mikor nem csönget rád, soha senki se,
Mikor sötét felhő borul életedre,
Mikor kiket szeretsz, nem jutsz az eszükbe.
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, reményteljesen,
S fohászkodj:
MIATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN!

Mikor a magányod ijesztőn rád szakad,
Mikor kérdésedre választ a csend nem ad,
Mikor körülvesz a durva szók özöne,
Átkozódik a "rossz", - erre van Istene!
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne roppanj bele!
Nézz fel a magasba, és hittel rebegd:
Uram!
SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED!

Mikor mindenfelől forrong a "nagyvilág",
Mikor elnyomásban szenved az igazság,
Mikor szabadul a Pokol a Földre,
Népek homlokára Káin bélyege van sütve,
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne törjél bele!
Nézz fel a magasba, - hol örök fény ragyog,
S kérd: Uram!
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD

Mikor beléd sajdul a rideg valóság,
Mikor életednek nem látod a hasznát,
Mikor magad kínlódsz, láztól gyötörve,
Hisz bajban nincs barát, ki veled törődne!
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne keseredj bele!
Nézz fel a magasba, - hajtsd meg homlokod,
S mondd: Uram!
LEGYEN MEG A TE AKARATOD

Mikor a "kisember" fillérekben számol,
Mikor a drágaság az idegekben táncol,
Mikor a "gazdag" milliót költ: hogy "éljen",
S millió szegény a "nincstől" hal éhen,
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne roskadj bele!
Nézz fel a magasba, - tedd össze két kezed,
S kérd: Uram!
ADD MEG A NAPI KENYERÜNKET!

Mikor életedbe lassan belefáradsz,
Mikor hited gyöngül, - sőt - ellene támadsz,
Mikor: hogy imádkozz, nincs kedved, sem erőd,
Minden lázad benned, hogy - tagadd meg "ŐT",
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne egyezz bele!
Nézz fel a magasba, s hívd Istenedet!
Uram! Segíts!
S BOCSÁSD MEG VÉTKEIMET!

Mikor hittél abban, hogy téged megbecsülnek,
Munkád elismerik, lakást is szereznek,
Mikor verítékig hajszoltad magad,
Később rádöbbentél, hogy csak kihasználtak...!
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne ess kétségbe!
Nézz fel a magasba, sírd el Teremtődnek:
Uram!
MEGBOCSÁTOK AZ ELLENEM VÉTKEZŐKNEK!

Mikor a "nagyhatalmak" a BÉKÉT TÁRGYALJÁK,
MIKOR A BÉKE SEHOL! csak egymást gyilkolják,
Mikor népeket a vesztükbe hajtják,
S kérded: miért tűröd ezt ISTENEM, MI ATYÁNK?!
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, s könyörögve szólj!
Lelkünket kikérte a "rossz", támad, s tombol!
URAM! MENTS MEG A KÍSÉRTÉSTŐL!
MENTS MEG A GONOSZTÓL!
AMEN!

UTÓHANG:

S akkor megszólal a MESTER, keményen - szelíden,
Távozz Sátán - szűnj vihar!
BÉKE, s CSEND legyen!

Miért féltek kicsinyhitűek?

BÍZZATOK ! Hisz' én megígértem Nektek!
Pokoli hatalmak rajtatok erőt nem vesznek
Hűséges kis nyájam, ÉN PÁSZTOROTOK vagyok,
S a végső időkig - VELETEK MARADOK!
Link








Tánczos Katalin
SZÍVEM UJJONGÁSA

Fejem jótevőm keblére lehajtom,
Hogy halljam e szívtenger moraját.
Gyönyörbe merengek az ős csoda parton:
Hol az Isteni szó szelíd emberi jajba
Lágyan suhan át.
Szívem liliom kelyhét sosem rágja
Szomjas szívű vágy, bíborajkú szipoly.
Nem kínoz a vénség tűzdala, vádja.
Dalolásom nem veszi vércsesikoly.
Nyisd meg Jótevőm mélyét keblednek,
Érezze szívem hangod gyönyörét,
Mit mézel a földön sajgó lelkemnek,
Isten szerelemtől telt szívű ég.
Már hallom léptei kopogását.
Belőle zenél nekem a szeretet,
Isteni dal! Sosem hallja a mását,
Kinek útja önzéseken át vezetett.
Hallom: e dalban mint zokog Ádám,
Mint zeng bele Isten égi vigaszt;
Hogy hördül bűn gyönyörében a sátán,
Pokoli himnusza jajra riaszt.
Hallom egy vad orgiadal
Mint veri fel szelíd éjszaka csendjét;
Kén-fáklya mezőben üszök ravatal:
Jajgat a vér, a fájdalom, a veszteség,
Nincs mentség!
allok halk epedést, sóhajba fúló
Prófétakiáltást, sok jajt,
A messiási jövő sosem múló Lelki uralmát, amely e büszke világot
Szelíd Isten igába kényszeríti majd.
Egyszer csak halkul a múlt, jövő szava szólal,
Hitvallók hite, lágy liliomdal,
Mennyre mosolygó vértanú-sóhaj
Borul e szívre szelíd hatalommal.
Hallom Jótevőm szíve verését,
Nincsen erőm elvenni fejem,
Nem csalogathat semmi dicsőség,
Sem tudomány, sem szűz szerelem,
Ha ez Isteni szív szelíd gyönyörét
Örökre-örökre dalolja nekem.


TÁNCZOS KATALIN : RAKD EL A VERSEMET

Tedd el a versemet, a fiókodba mélyen,
Ha talán szeretted is, tedd el, és felejtsd el,
Bocsáss meg nem bírok az ősi szenvedéllyel,
Rímeket csiszolok olykor gyermeki kedvvel.

De te, bár legszentebb érzelem, mely a fürge
Ügyeskedést hevíti csak, hogy mindenki lássa,
És ötvözött szavakat fon koszorúba fűzve
Az örök emberi lélek felmutatása:

Te nézd játék után mikor hétköznapok
Soroznak engem is be loholó katonának,
És mint a többi, én is a garasért szaladok
És olyan egyszerűen sír fel a lelkem te utánad.

Nézd meg csak egyszer a jó ember szíve tájét,
Amikor szavak híján fellendül a karja,
Amíg a boldogságodért rebegi az esti imáját
Csak szűköl, mint a kutya és az ég kapuját kaparja.


TÁNCZOS KATALIN: IRGALOM
2004. OKTÓBER
VERS I. DÍJ

A padon elgyötörten üldögélek,
Nyújtom felétek sovány két kezem.
Irgalom, irgalom, adjatok világot.
Mert szegény vagyok, nem érnek a fények.
Kételkedem magamban, bennetek kételkedem,
Nézek, de mégsem látok.
A szeretetlenség vert szívemre csend bilincset
Kiáltanék, de nincs ma hangom
Szótlan jajom nem jár szívetekben,
Hogy szánalomból adjatok cseppnyi kincset
Szegény magamnak, bár a kezem kitartom:
Fogadjatok be engem!
A szeretetlennek ki hallja szörnyű szóját.
Viharnak vadult szelek, ha róják
A mélyeket? Vagy álmok szelíd dalát,
Ha csendesül a jajj? Vagy az égi kérlelést?
A megnemértés halálos szúja rág.
És vert szívemen, megláttam
A halálos sátáni rést.
Fényt szememnek, szavakat ajkamnak.
Süket fülemnek hangot adjatok!
A koldus áldás kegyelme rajtatok.
És, ha nem adsz, meztelenre fosztva
Nyújtom feléd kincses világ, a két kezem:
Add nekem rongyodat, hisz ősi végzetem,
Hogy rongyokat szőjek a Királypalástnak, Másnak.




TÁNCZOS KATALIN: SZENTESTE ISTENÉRT BÚSULOK
2004. DECEMBER
VERS II. DÍJ

Bús homlokom, mint szárnyaszegett madárka
Gondterhesen béna kezembe hajtom.
Lelkem ma újból kínok ekéje járja,
És fájdalomföld borít föléje hantot.
Zokogok, mint rögbe botló, kicsi gyermek,
Felhőbe mártom könnyes két szemem,
Míg körülöttem virágok énekelnek:
Bennem a vágyak sötéten szárnyra kelnek,
És erényszikláimon letörve elvéreznek.
Küszködöm, és a fájdalmamat hordom szemérmesen:
Ne lássa harcom, ne hallja soha senki.
Mindhiába, rejtekben nem maradhat soha semmisem.
Ha rám tekintenek vonagló, sápadt ajkam,
Küszködése harci riadóját némán a szívem bezengi.
Óh, én tudom erényeink égboltozat igája,
Hogy nehezül le vállainkra néha.
Szegénység sóhajfakasztó gálya
A mi sorsunk. Mardossa álmainkat
Örömszipolyozó, szürkeszárnyú héja.
Mondom neked: ültem viharban szirten,
Vert a hullám, és zsongott a szívem, fejem,
A mélybe néztem le, mégis üdvözülten,
És álltam vihart, villámot, égzengést.
Benső erőm kísértetéjes tengeren
Ekkor így szól jótevőm: bár üvölt a kínok árja.
Kéz a kézben utamra jöjj velem:
És a szirtet bátran állja,
Míg hullámjáró Istennek arca.
A nagyvízen mosolyogva meg jelen.



TÁNCZOS KATALIN : A HÁLÁS VAKEMBER
2005. FEBRUÁR
VERS II. DÍJ

Színtelen szemmel, mereven nézőn
Énekel a vak az utcasarkon

Körülzsibongja a vidám gyereksereg
Hallgatja a hajnal, bámulja az alkony,
Hogy énekel a vak az utcasarkon.
Reggeltől estig van sok hallgatója,
Mégsem apad ki soha dala, szava.
Kopott kalapját forinttal, rézgombbal
Tölti irgalom, és gyerekcsúfolódás,
Amíg a vak énekes mélabúsan nótáz.
Nincs csörrenés, amit ne köszönne gonddal.
Micsoda kegyetlenek lázongok én magamban,
Nem meritek fel butuska gyerekésszel,
Nagy baját szegény világtalannak?
Aki a nyomorultat megcsúfolja hétszer,

Jajt mond a föld is, jajt az ég is annak!
Kegyetlenek, így lázongok én magamban.
A sötét est jó éjszakát köszönt a vaknak.
A játékosok gyorsan elszaladnak.
A földre leülve kalapját ölébe rakva,
Számol a vak és nem gerjed haragra,
Amikor a pénzből a gombot kiválogatja.
Zsebébe térnek a gombok is, a forint is.
Ahogy útra kel a szívemet halk sóhaj repíti.
Megállítom. Hahó. Te koldus ember,
Add ide a gombokat, amit az utcatréfa
Vak szemeddel visszaélve, léha
Gondolattal a kalapodba vetett,
Mindegyikért forintot adok cserébe.
A két szem ablak sötétre van betéve.
De szürke arca szavamra olyan mosolydús.
A Jó Isten áldja suttog felém a koldus.
De a pénze nekem még sem kell,
Hiszen annyi jó kedv tapad a sárga gombokon.
Hogyha arról a napsugarat lebontom.
És meleg tavasznak lelkemre hintem én.
Nincs boldogabb ember nálam a földtekén.
Azóta, ha hozzám betekint az alkony
Elgondolkodom, hogy milyen bölcse szólt egyszer
A vak ember az utcasarkon.


Link






Link
Tánczos Katalin honlapja




Tánczos Katalin: Az én Miatyánkom
Link
Mi atyánk ki vagy a mennyekben
 
 
0 komment , kategória:  Tánczos Katalin  
Angyali gondolatok…
  2016-12-28 17:37:35, szerda
 
  Aranyosi Ervin
Angyali gondolatok...

Nézem a sok embert, valamit keresnek!
Ám nincs eredménye, amíg nem szeretnek!
Hiába a sok dísz, gazdag, szép ajándék,
mikor más célt szolgál, mögöttük a szándék.
Pénzben mért szeretet, anyagias vágyak,
görbe tükrei egy eltorzult világnak.
A mosoly, az öröm, egymás ölelése,
- önző világunkban, vajon nem kevés-e?
Vajon hová bújt el az igazi érték,
a szív gazdagságát, sosem pénzben mérték.
Figyelmet és időt kéne többet adni,
minden körülményben embernek maradni!
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Új évi remények
  2016-12-27 22:24:51, kedd
 
 
Horváth M. Zsuzsanna
Új évi remények

Új évi remények, távoli célok,
elgondolkozom...
vajon az új esztendő mit hoz.
Szeretetet, békét, nyugalmas éltet?
Szegényeknek, éhezőknek,
boldogabb, reményteli évet?
A kitűzött cél elérhető legyen,
ne fázzon, éhezzen, felnőtt és gyermek.
Szívekbe költözzön a szeretet angyala.
Földünkön mindenütt jóságvirágok nyíljanak.
Új évi kérések, szeretetteli évek,
vágyakozással teli, remény szőtte élet.



 
 
0 komment , kategória:  Horváth M. Zsuzsanna  
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 78 
2016.11 2016. December 2017.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 78 db bejegyzés
e év: 837 db bejegyzés
Összes: 9011 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1075
  • e Hét: 14629
  • e Hónap: 48895
  • e Év: 355385
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.