Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/23 oldal   Bejegyzések száma: 224 
Bort, búzát, békességet!
  2016-12-31 14:07:11, szombat
 
  Kedves Barátaim, Látogatóim!

Elérkeztünk 2016 utolsó napjára. Köszönöm mindenki látogatását.
Kívánok mindenkinek erőt, egészséget, jó szerencsét,
boldog új esztendőt Isten gazdag áldásával!

"Jóságnak fénye ragyogjon át
Minden magyar ház ablakán,
Legyen szívünkben szeretet és béke,
Ez töltse be otthonunk s hazánk! "

Köszöntsük az új évet és egymást reménységgel és szeretettel.

Minden kedves Látogatómnak, Barátomnak erőt, egészséget,
sok örömöt kívánok az eljövendő esztendőben és bort, búzát, békességet!






Az alábbi linkre kattintva nagyobb felbontású változatban nézhető meg
az általam szerkesztett kép. Aki akarja, innen könnyebben tudja
elmenteni:


Link

Mihi legújabb videójával kívánok vidám, szép szilvesztert:


ÚJÉVI IMÁDSÁG CSÁKVÁRY Z SZELECZKY Z MIHI 2016


Link







Az alábbi linkre kattintva nagyobb felbontású változatban nézhető meg
az általam szerkesztett kép. Aki akarja, innen könnyebben tudja
elmenteni:


Link








 
 
0 komment , kategória:  Ünnepnapokra  
Újévi köszöntők
  2016-12-31 13:37:52, szombat
 
  Az alábbi újévi köszöntőket képre írtam.

Innen tölthetik le vagy nézhetik meg nagyobb változatban: Link























































Az ablakban a madárkás változat:











 
 
0 komment , kategória:  Ünnepnapokra  
Kovács Kálmánné Nóri újévi kívánságai
  2016-12-31 13:19:34, szombat
 
  Kedveseim!


Elmúlt a 2016-os esztendő, hozott, és vitt amit kellett, hiszen nincs jó
és rossz. Élethelyzetek vannak, és tapasztalások. Rajtunk múlik, hogy
egy-egy eseményt, egy -egy találkozást hogyan akarunk megélni. Hagyjuk
feltörni szívünkből a magyar élni akarás derűjét, vagy megadjuk magunkat
a globalizáció lehúzó, pusztító akaratának.

Az elballagó év sok bajt, megpróbáltatást elénk vetett, de ha
megfigyelitek, az év végére letisztultak a folyamatok, és eredményekké
váltak az életünkben. Ez a letisztult állapot fog folytatást nyerni a
ránk következő esztendőben is. Rajtunk múlik, mit választunk, mit
akarunk megélni!

Mindig legyetek tudatában annak, hogy Napatyánk megszületett Álom
havának 21. napján, és ez az éltető fény a kikelet ígérete. Mindig
velünk van, és mérhetetlenül szórja ránk. A világosságában lássuk meg
életünk útját, és éljük meg létünk szépségét!

Napatyánk Fénye és Égi Anyánk éke legyen veletek életetek összes
hátralévő napjaiban.


TündérNóri


Kovács Kálmánné, TündérNóri két versét képre írtam:





Innen letölthető vagy nagyobb méretben megtekinthető:


Link
 
 
0 komment , kategória:  Őshitünk+KovácsKálmánné írásai  
„Még jőni kell, még jőni fog egy jobb kor...”
  2016-12-31 12:56:21, szombat
 
  Hamarosan ismét egy újesztendőbe lépünk, ámde a régi alapkérdéssel: mikor és hogyan is következik be az oly áhított korszakváltás? Vagy talán a minden eresztékében recsegő-ropogó mai világunkat nem kellene már felváltania egy valódi idealizmust, követhető eszméket és eszményeket adónak? Vagy nem ezt hirdette már Vörösmarty Mihály is Szózata látomásában: ,,Még jőni kell, még jőni fog / Egy jobb kor, mely után / Buzgó imádság epedez / Százezrek ajakán."?





Nem tény, folytathatjuk a kérdezést, hogy minden Isten ellen lázadó hatalom előbb-utóbb elbukik? S ez alól pont az 1789-es francia forradalom óta gladiátorszerepben tetszelgő liberalizmusé lenne csak kivétel? S nem vagyunk már talán bukása végső stádiumában, ennek jeleként nem mérgeznek talán soha nem látott mértékben mindenben és mindennel? Nem kézzelfogható napi bizonyság erre a még magyarnak mondott üzletláncokban is a bizonyítottan rákkeltő aszpartammal mérgezett édesipari termékek árusítása, s pláne ennek módja, az, hogy az ezt tartalmazó termékekre már rá is ráírják: ,,A gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhat!"?

Lehet tehát, hogy ma már alig álcázzák magukat a mindezekért felelősök? S mégis, nem számolnak azzal, hogy azért mindig is lesznek túlélők, utóvédharcosok, akik minduntalan megkísérlik a szellemi-fizikai önellátást, még ha persze nem is kerülnek ilyetén a tömegmédiumok reflektorfényébe? Akik, legyenek akármennyire is politikailag inkorrektekként megbélyegzettek, sőt félreállítottak, valahogy mindvégig kitartanak elveik mellett? Akiket akárhányszor elgáncsolnak, mindig talpra állnak, akik olyanok, mint Wass Albert versének (Előhang) embere, aki az Istennek nem márványból, hanem ezer meg ezer apró csillámló homok-szemcséből, azokat köddel összekötve épít oszlopot, amit hiába gúnyolnak ki, sőt döntenek le akárhányszor, mindig újra felépíti? Akik ehhez példaképeket keresnek a történelemben, örökösen talpra állókat, erkölcsi-szellemi oszlopépítőket, akiket hiába gáncsoltak el egykoron, sőt vették el akár földi életüket is, holtukban is hirdették a Szózat iménti látomását?

Vajon véletlen, hogy ők az ilyen példaképeket leginkább éppen a köztudatból elég régóta száműzött néhai közéleti személyiségeinkben találják meg, mint a százhuszonegy éve, 1895. január 1-én született vitéz Endre Lászlóban?

E kérdésre feleletet keresve lássuk most tehát az ő pályáját! Abonyban látta meg a napvilágot Endre Zsigmond ottani szolgabíró, később felsőházi tag és Gullner Irma gyermekeként. A gimnáziumot Kiskunfélegyházán, az egyetemet Budapesten végezte. 1918-ban jogi doktor lett. Fiatalon nősült: neje, Fábry Karolina, Fábry Sándor nyugalmazott békési főispán és az Arad-Csanádi Vasúttársaság igazgatója leánya. Két gyermekük született: Zsigmond 1919-ban és Mária 1924-ben. Házassága azonban felbomlott. 1944-ben Dr. gróf Crouy-Chanel Katalint vette el.

Mielőtt közszolgálati pályára lépett volna, végigharcolta az első világháborút: 1915-től honvédhuszárként az északi harctérre került, ahol többször megsebesült. Közhivatali tevékenysége 1918-ban kezdődött. Ekkor választották meg Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási gyakornokának, majd 1919-ben a temesrékási, 1920-ban a gödöllői járás szolgabírájának. 1923-tól 1938-ig a gödöllői járás főszolgabírája, 1938 és 1944 között a vármegye alispánja. 1944 áprilisától a Sztójay-kormány belügyminisztériumának adminisztratív államtitkára. 1944. október 25-én Szálasi Ferenc a hadműveleti területek kormánybiztosává nevezte ki.

Politikai pályára 1921-ben lépett, amikor Prónay Pál vezérletével komoly eredményeket ért el a nyugat-magyarországi felkelésben. Ezt követően számos szervezet (Magyar Országos Véderő Egyesület, Ébredő Magyarok Egyesülete, Kettőskereszt Vérszövetség, Etelközi Szövetség) meghatározó egyénisége. A harmincas években kapcsolatokat szeretett volna létrehozni a különféle nemzeti pártok, mozgalmak között, de mivel egyiket sem tartotta céljainak teljesen megfelelőnek, 1937 tavaszán megalakította a Fajvédő Szocialista Pártot. Ugyanezen év augusztusában elfogadta a Szálasi Ferenc irányította Nemzeti Akarat Pártja programját. Pártja ettől kezdve a ,,Magyar Nemzetiszocialista Párt" nevet viselte. Szálasit vezérnek tekintette, akivel ,,életszerződés"-t kötött: ,,A szerződést Isten, haza, nemzet, magyarság és kormányzóhűség szellemében és valóságában kötöttük Budapesten, 1937. augusztus 1-én a magyar nemzetiszocializmus egyesítése napján." A pártból csupán alispánná választása miatt lépett ki.

Alispáni munkája során a földalatti szabadkőművesség, a kommunista és szociáldemokrata propaganda fogásait mind rendszeresebben tárta fel, amiért a baloldali sajtó állandó céltáblájának számított már akkor is személye. Például Lévai Jenő már 1925-ben cikkezett ,,Az Est"-ben ellene, aztán 1946-ban pedig már könyvet írt ,,Endre László, a háborús bűnösök listavezetője" címmel.

A szovjet előrenyomulás várható következményeivel számolva 1945 március 31-én elhagyta országunkat, és Bajorországban telepedett le, ám egy kommunista ügynök, Boschkor Károly, 5000 dollárért átadta Himler Mártonnak, aki pedig Péter Gábornak, következésképpen amerikai fogságba került. A ,,Szövetséges Ellenőrző Bizottság" kiadta a budapesti ,,Népbíróság"-nak, hogy halálra ítélje és felakassza. De miért? A bizottság tagjai a magyarországi zsidóság összegyűjtésével és kitelepítésével, kirablásával, valamint közhivatali visszaélésekkel vádolták. Bűnéül rótták fel fajvédő politikáját és A zsidókról írt könyvét, amely 1945-ben tiltólistára került, akárcsak a ,,Hatalom és igazság" című, a Népszövetséget leleplező tanulmánya, valamint egy előszavával ellátott és általa szerkesztett honismertető kiadvány (Ezer év Pest vármegye földjén) és egy fordítása franciából (Léon de Poncins: A forradalom titkos erői). S ha már műveinél tartunk: nem került ugyan 1945-ben tiltólistára, mégis csaknem fellelhetetlen Nyugatmagyarország sorsa című műve, amelyet kiegészít Képek a nyugatmagyarországi felkelésből című tanulmánya, amely A Cél című, dr. Méhely Lajos által jegyzett folyóiratban jelent meg (1928. január-február).

A Népbíróságok Országos Tanácsa 1945. december 17-én és 18-án hallgatta ki. (A tárgyalás jegyzőkönyvét Az Endre-Baky-Jaross per című, Karsai László és Molnár Judit szerkesztette, 1994-ben megjelent dokumentumgyűjtemény tartalmazza.). Nem kért kegyelmet. Az utolsó szó jogán 1946. január 3-án beszélt, amelyben fenntartotta korábbi álláspontját: a zsidóság a többi faj és nép erkölcsétől, szellemétől teljesen idegen, ezért elkülönítendő, majd kitelepítendő. Ennek alátámasztásaként hivatkozott Ravasz László református főpásztor korábbi nyilatkozatára is: ,,Üljön csak fel egy Nyíregyházáról érkező III. osztályú kocsiba. Hatvan-hetven hernyósapkás, kaftános zsidó utazik benne: szájukból habzik a jiddis. Az ember kérdi magától: hát ezek magyarok? Ez Árpád és Arany János népe?" Leszögezte: ,,Szükség van a zsidóság kitelepítésére, hogy az olyan körülmények között élhessen, hogy a maga szellemiségét és befolyását az őt befogadó népek kárára ne érvényesíthesse: szükség van arra azonban, hogy olyan keretek közt és olyan körülmények közt történjék ez a kitelepítés, hogy az összes érdekelt államok, az összes európai államok részt vegyenek ennek a tervnek keresztülvitelében magának a zsidóságnak bekapcsolásával s ezen a módon olyan otthonhoz, olyan nemzeti államhoz kell őket juttatni, amelyhez boldogulásuk minden feltételét megtalálják." E célt kívánta szolgálni bevallása szerint többek között a többedmagával 1942-ben alapított Zsidókérdést Kutató Magyar Intézet is.

Amint ,,Az Endre-Baky-Jaross-per dokumentumkötetből kiderül, az ellene lefolytatott perben nem sikerült ténylegesen rábizonyítani, hogy akár főszolgabíróként, alispánként, akár kormánybiztosként oktalanul büntetett volna bárkit is. Mégis, 1946. január 7-én ,,kötél általi halál"-ra ítélték. A kivégzést 1946. március 29-én reggel hajtották végre a Markó utcai fegyház udvarán. Utolsó éjszakáján a pálosoktól kért gyóntatóatyát, de e kívánságát nem tudták teljesíteni és így a fogház lelkésze, Páter Karvas Levente ment be hozzá.

Újságíró kortársai közül Fiala Ferenc és Marschalkó Lajos könyvében, a Vádló bitófákban azt olvassuk róla, hogy ,,korrekt, puritán jellemű ember volt, és mindig a törvények alapján járt el", függetlenül attól, milyen származású volt az, aki visszaélt azokkal. De a pályakezdő politikus vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre sem vallott másként az Előörs 1928. szeptember 30-i számában:

,,Vitéz Endre Lászlóra úgy nézzetek, atyámfiai, hogy ez a fiatal főszolgabíró a legtisztább egyéni megtestesülése a háborút járt nemzedék színe-javának. Ennek a típusnak kellő érvényre jutása és széles körben ható szuggesztiója nélkül nincs új Magyarország. Az alföldi magyar úri birtokos sarj ama ritka és szerencsés összetételű példánya ő, akin megérzik a pusztai nevelés, a magyar föld állandó közelsége, a földnek és népnek ösztönös, szinte áhítatos szeretete, a régi megyei úriember kitűnő, szívós fizikuma, természetes kedvessége, tapintata, de semmi a megyei dzsentri gőgjéből, merev előítéleteiből, kasztszerű elzárkózásából. Egészében: vitéz Endre László az új, cselekedni tudó magyarság és a népi erőkre épülő új Magyarország bátor pionírja."

Vagy idézhetjük még a kor vezető konzervatív publicistái közül Milotay Istvánt és Oláh Györgyöt is. Milotay szerint - amint a Magyarság 1929. április 4-i számában olvassuk - ,,a magyar ifjúság egy régi, szebb korának példája ő. Járását az ország legkitűnőbb közigazgatási egységévé, minden tekintetben közigazgatási példává és mintajárássá emelte. A szegénység minden bajáról azonnal értesül s mindenütt azonnal ott van, ahol a szegénység felüti a fejét." Oláh pedig mindezt azzal egészítette ki az Új Magyarság 1938. január 12-i számában, hogy ,,az ő népszerűsítését régen elvégezte már az a sajtó, amely másfél évtizede oly makacsul marja és rágalmazza. A nagy nyugati nacionalista forradalmak előtt megvalósította a maga kis birodalmában a nemzeti szervezkedés sok-sok eszméjét. Anya- és csecsemővédő otthonai, tejszövetkezetei, szociális intézményei mintául szolgáltak a nemzeti társadalomban. Télen-nyáron éveken át járta ő a járás legutolsó kis faluit is." De működéséről magasabb politikai körökben szintúgy elismeréssel adóztak, így Scitovszky Béla belügyminiszter szintén elismerte (a Nemzeti Ujság 1931. február 26-i számában), hogy a gödöllői járás neki köszönhetően ,,egyike a legjobban vezetett főszolgabíróságoknak".

Közvetlenül halála előtt, 1946. március 21-én kelt búcsúlevelében így fogalmazott:

,,A Cion bölcseinek jegyzőkönyvei valóban igazak. Az ő kezükben van valóban a világuralom megvalósulása és elpusztít az útjából mindent, ami az új világállam felépítésében nekik akadályt jelent. Ami tehát most folyik, az nem igazságszolgáltatás, hanem preventio és megtorlás egyben. Elpusztítása nemcsak azoknak, akik valamit csináltak, hanem azoknak is, akik valamit csinálhatnának vagy csinálhattak volna. Megerősít abban a feltevésemben és meggyőződésemben, hogy helyes úton jártam, hogy igazat hirdettem, s hogy mindaz a sok gáncs és lekicsinylés, mely rémlátásnak igyekezett feltüntetni megállapításaimat, hiábavaló és értelmetlen volt. Jobban örültem volna, ha nekik van igazuk. Tovább haladnak a mélypont felé. De egyszer csak túljutnak rajta. S ha most nem is, de évek, vagy rövid évtizedek múlva, ha bekövetkezik a fordulat, újra azok ellen fordul majd a milliók dühe, kik a mostani vérengzést csinálják."

Olvasóinkra bízzuk az idézet értékelését, miként a mostani újévnyitó írásunk elején feltett kérdéseink megválaszolását is. Legyenek azok bármilyenek, eggyel azonban mindnyájuknak számolniuk kell, magának a Szózatnak a látomásával: ,,Még jőni kell, még jőni fog / Egy jobb kor, mely után / Buzgó imádság epedez / Százezrek ajakán."


Forrás : Link


Ifj. Tompó László írásai a Hunhíren: Link
 
 
0 komment , kategória:  ifj.Tompó László írásai  
Humor
  2016-12-31 12:52:43, szombat
 
  Fölébred a székely nagyot nyújtózik, s azt mondja:
- Hej anyjuk, olyan szépet álmodtam!
- Mit?
- Álmomban Bukarestben jártam.
- És? Mi ebben a szép?
- Az, hogy útlevél kellett hozzá.

Megkérdezték Áron bácsit, hogy mit csinálna, ha megnyitnák a határt.
- Szaladnék száz métert, aztán felmásznék az első fára.
- Miért?
- Hogy a mögöttem jövők ne tapossanak le.

A szegény székely gazda elvesz egy csúnya lányt, akiről az a hír járta, hogy dolgos teremtés.
De a lányt bántotta a kinézete, ezért egyre csak ezt hajtogatta:
- Jaj nekem, jaj nekem, hogy én milyen csúnya vagyok!
A gazda bólogatott egy ideig, majd így szólt:
- Ne sajnáltasd már magad Bözsi, hiszen te csak akkor látod magad, ha a tükörbe nézel.
De mit szóljak én, aki egész nap látlak!

Két székely atyafi utazik a vonaton. Jön a kalauz, és rászól az egyikre:
- Ez a láda két ember helyét elfoglalja, tessék feltenni a csomagtartóra!
- Nem teszem! - feleli kurtán az atyafi.
A kalauz hívja az ellenőrt, aki szintén felszólítja, hogy rakja fel a ládát.
- Nem teszem -, makacskodik tovább az atyafi.
A következő állomáson felhívnak egy rendőrt.
Ő is ráparancsol a kemény fejű székelyre, hogy tegye fel a ládát.
- Nem teszem - mondja konokul.
- És miért nem?
- Mert nem az enyém.
- Hát kié?
- A komámé - mutat a szemközt ülőre.
A rendőr, az ellenőr és a kalauz egyszerre nekitámad a másik atyafinak:
- A magáé? Hát akkor miért nem tette fel?
- Én? Nekem senki se szólt! - mondja csodálkozva a koma.

- Meghalt a komám.
- Hallottam.
- Kár, mert valami fontosat akartam neki mondani.
- Fontosat?
- Hát!
- Aztán mi lett vóna az a fontos?
- Komám vigyázz, mert dől a fa...

Az öreg székely felöntött a garatra az út menti kocsmában. Hazafelé a szekéren rá-bízza magát a lovára. Meglátja a rendőr a bakon szendergő kocsist, és megállítja a fogatot.
- Bátyám, maga olyan részeg, hogy majd lefordul a kocsiról. Ebből még baleset lesz. A jelenlegi állapotát látva mit szólna, ha elvenném a lovát?
A székely megrántja a vállát, s közli:
- Mit szólhatnék! Rendőr vejem még úgysem volt!

Egy termetes székely asszonyság magyarországi látogatásáról
két sonkát akar átcsempészni a határon, s a kocsi-ülés alá dugja.
Kérdi tőle a vámos:
- Van valami elvámolnivalója?
- Van, két sonkám.
- Hol?
- Rajta ülök...
- Akkor jó - nevet a vámos. - Továbbmehet.

A lány a gyóntatószékben megvallja bűneit. Elmondja, hogy az ördög apródonként vitte a kísértés útjára, mert először csak megtetszettek egymásnak. Aztán beszélgettek, majd később a legény megcirógatta, még később pedig meg is csókolta. Végül levette a lábáról.
- De lányom - fakadt ki az öreg plébános -, amikor a heverőre feküdtetek, legalább akkor tudnotok kellett volna, hogy nagy bűn, amit elkövettek!
- Tudtuk mi azt plébános úr, de akkor már vétek lett volna abbahagyni!

XX. század elején az öreg székely felment a városi hivatalba, hogy a peres ügyét intézze. Ügyvédet - vagy ahogy akkoriban nevezték - fiskálist keresett, de a szó sehogyan sem jutott az eszébe. Ezért így fordult a portáshoz:
- Én azt az embert keresem, aki pénzért hazudik!


 
 
0 komment , kategória:  HUMOR  
Wass Albert: Pogány újévi köszöntő
  2016-12-30 22:32:23, péntek
 
  Wass Albert : Pogány újévi köszöntő

"Hej emberek! Markomban sűrű
fekete vérrel telt kupa!
Ezzel köszönt rátok egy rongyos,
világgá űzött árva kobzos
utolsó Koppány-unoka!

Borra nem telt. Így hát kupámat
megtöltöttem bús magyar vérrel.
Hozzátok szólok emberek!
Héj, testvéreim, emberek
öt világrészen szerte-széjjel!

Ím alvadt vérrel telt kupámat
e rút világon végigöntöm
s magyar vér mellett, ahogy illik,
az újesztendőt ősi módra
zord táltos-szóval fölköszöntöm!

Babonát mondok, szörnyű átkot!
Vad mágiát, mely megfogan:
megátkozom azt, aki vigad!
Ki bort iszik, asszonyt ölel,
békében él és boldogan!

Mert jaj, véres nép ma az én népem!
Ordas vadak tépik a testét!
S kik elfordulnak tőle, hogy ne lássák:
átok marja ki két szemük világát
s pusztuljanak, ha gyászát elfeledték!

Méreggé változzék a bor minden pohárban
és tébolyult sikollyá a kacaj!
És szörnyű vész és halálhörgés légyen
és minden földi otthon porrá égjen
és minden céda ember benne égjen,

ki tudni arról semmit nem akar:
hogy miként pusztul börtönben, kínban, vérben,
egy részvétlen világ közepében,
magára hagyott népem, a magyar!"


(Új Hungária, 1949. december 30.)








Az alábbi linkre kattintva nagyobb felbontású változatban nézhető meg
az általam szerkesztett kép. Aki akarja, innen könnyebben tudja
elmenteni:


Link
 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Emlékezzünk Karaul táltos üzenetére!
  2016-12-30 22:29:24, péntek
 
  "Szólok minden igaz magyarhoz,
aki itt van testével, tiszta lelkével, igaz tenni akarásában.

A füves pusztán végigsuhan az Ős Turáni lélek,
hát ma itt vagyunk, és erről beszélünk,
és ezért gyújtunk együtt tiszta lélekkel szertüzet,
hogy szívünk lelkünk és fohászunk felszálljon a hetedik égbe.
Ott, ahol a dicső múltú Ősök, a mindhalálig Hősök,
akik Zászlót, Esküt, Hazát soha nem cseréltek,
de mindhalálig az Ősi Honért éltek.

Merjél hazádban magyar lenni,
napkelettől napnyugtáig,
és ha azt látod, hogy gyalázzák családod, hazádat,
dobbants oda, hogy NEM TŰRÖM!!!!!

Nincs annyi pénz, nincs annyi kincs, ami felérne azzal,
amit Őseink nékünk igaz szóval meghagytak.
Hűség, Bátorság, Becsület,
ez a magyar lelke és vezérlő szelleme..."

(Karaul táltos Kurultaj 2008)







Az alábbi linkre kattintva nagyobb felbontású változatban nézhető meg
az általam szerkesztett kép. Aki akarja, innen könnyebben tudja
elmenteni:


Link
 
 
0 komment , kategória:  Őshitünk+KovácsKálmánné írásai  
Arany János : Alkalmi vers
  2016-12-30 22:23:59, péntek
 
  Arany János: Alkalmi vers

Az uj évet (ócska tárgy!)
Kell megénekelnem,
Hálálkodva, ahogy illik,
Poharat emelnem.
Mit van mit kivánni még
Ily áldott időben? -
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.

Olcsó legyen a kenyér,
A gabona áros;
Jól fizesse a tinót
S nyerjen a mészáros,
Mérje pedig szöszön-boron,
Font kijárja bőven.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.

Senkinek a nyakára
Ne vigyenek kontót;
Valaki csak ráteszen,
Nyerje meg a lottót;
Annyi pénzünk legyen, hogy!
Még pedig pengőben.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.

Szegény ember malacának
Egy híja se essék;
Messze járjon dög, halál,
Burgonya-betegség;
Orvos, bakó a díját
Kapja heverőben.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.

Tücski-hajcski baromnak
Sokasuljon lába;
Boci járjon mezőre,
Gyermek iskolába;
Gyarapodjék a magyar
Számra, mint erőben.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.

Kívül, belül maradjon
Békében az ország;
A vásárra menőket
Sehol ki ne fosszák.
Béke legyen a háznál
És a szívredőben.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.

A biró is, mint eddig,
Tisztét jól betöltse:
Víz kedviért a babát
Soha ki ne öntse;
Emberiség, igazság
Egyik serpenyőben.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.

Zenebona, babona,
Huzavona vesszen!
Visszavonás, levonás
Minket ne epesszen.
Legyen egység, türelem,
Hit a jövendőben.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.

Nagy uraink (ha élnek)
Nőjenek nagyobbra;
Áldozzanak, legyen is mit,
Mégse üssék dobra;
Nemzetiségünk mellett
Buzogjanak hően.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.

Író pedig írónak
Szemét ki ne ássa, -
Ne is legyen az idén
Napfogyatkozása
Jó erkölcs-, eszme-, hírnév-,
S előfizetőben.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.

Mire üssek még pohárt?
Asszonyi hűségre?
Barátság-, polgár-erény-,
Vagy mi más egyébre?
Hiszen ezek közöttünk
Vannak kelendőben.
Tudj' Isten, mi minden nincs
Ez uj esztendőben!

1853







Az alábbi linkre kattintva nagyobb felbontású változatban nézhető meg
az általam szerkesztett kép. Aki akarja, innen könnyebben tudja
elmenteni:


Link
 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Sinka István : Sárcsillag
  2016-12-30 22:20:05, péntek
 
  Sinka István: Sárcsillag

Szállj énekem az esti tájba
most s majd a jövendő hazába.
Nehogy egykor ott elfelejtsék
a nagy rablót, kit Sz-nek hívnak.
Nevét az idők el ne rejtsék,
s tudják, akik majd akkor írnak.
Ez az ember a mocsár fia,
de nem farkas, csak gyászfigura.

Ez a bús ember irgalmatlan,
a lelke üszkös, akár a katlan.
Tán nincs is lelke e szeplősnek,
mert egy országra való búnak
keserűje, és minden ősnek
kínja kell neki koszorúnak.
Vad igénye van e latornak:
népsírás. A könnyek ha folynak.

Hogy megvakult-e? vagy elvakult?
Sárcsillag ő, ki fertőkbe hullt.
Hogy történt, hogy e kékmennyboltos
országban ma ő az egyetlen
kiszolgáló szomorú boltos?
Rövidárus. Vissza nem retten.
Él csak bolondul, víg napokkal,
s együtt árul a tolvajokkal.

Kiért az ég könnyet nem teremt,
sirassuk el mi az esztelent,
hisz mi búza-emberek vagyunk,
s szétzúz bennünket a nagy malom.
De mi így is emberit adunk,
s e részünk is égi szánalom.
Szánjuk őt, ki élve sírba tért.
Hull a könnyünk minden emberért.

1949






Az alábbi linkre kattintva nagyobb felbontású változatban nézhető meg
az általam szerkesztett kép. Aki akarja, innen könnyebben tudja
elmenteni:

Link
 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Mihályfalvi János legújabb videói
  2016-12-30 22:12:51, péntek
 
  SZÉKELY ÜZENET - SZÉKELY NAGYMAMA - MIHI - 2016


Link


SAJÓ SÁNDOR - KARÁCSONYI ÉNEK - MIHI - 2016


Link


MAGYAR VAGYOK - PÓSA LAJOS - SZOKOLYAI DALÁRDA - MIHI - 2016


Link


MOST MÉG - BENKŐ PÉTER - CSERNÁK JÁNOS - MIHI - 2016


Link


Mihi eddig megjelent videói a YouTube-on :


Link







Mihi honlapjai változatlanul itt elérhetők:
Azonos tartalommal!

http://www.igazsagok-gazsagok.info/

http://magyarigazsag.serverdomain.info/

http://magyarigazsag.serverdomain.li/
 
 
0 komment , kategória:  MIHÁLYFALVI JÁNOS, MIHI  
     1/23 oldal   Bejegyzések száma: 224 
2016.11 2016. December 2017.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 224 db bejegyzés
e év: 1855 db bejegyzés
Összes: 22634 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3026
  • e Hét: 25452
  • e Hónap: 134809
  • e Év: 1794176
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.