Regisztráció  Belépés
tbt63.blog.xfree.hu
Az itt található versek, saját szellemi tulajdonomat képezik! Felhasználásukhoz az engedélyem szükséges! Tarsoly Beke Tamás Tarsoly Beke Tamás
1966.05.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
B.Ú.É.K. 2017 !
  2016-12-31 13:43:04, szombat
 
  Ezzel az elnyűhetetlen kabaréval köszönöm az egész éves figyelmeteket!

https://www.youtube.com/watch?v=5F_2Wbj3VrU

Baráti szeretettel : Tarsoly Beke Tamás 2016.12.31.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Imádkozom értünk
  2016-12-30 13:16:11, péntek
 
  Hol az álmaim élnek
ott élsz te is ...csendesen
hol szárnyra kapnak
vágyak, s remények...
ott imádkozom
értünk kedvesem!


Tarsoly Beke Tamás 2016.12.29.
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Karácsonyi fohász
  2016-12-19 08:11:21, hétfő
 
  Karácsony van, hófehér a táj,
Engedj el ma mindent mi fáj!
A csillagoktól leszakad az ég.
Énekeljünk együtt a gyermekekért!

Legyen minden gyermek áldott!
Áldja meg az Isten a Karácsonyt!
s Szent Karácsony szent éjjelén
a szent szellem szálljon belém!

Tarsoly Beke Tamás


 
 
0 komment , kategória:  Versek  
A karácsonyi csoda...
  2016-12-16 12:54:37, péntek
 
  Szent este volt. Odakinn nagy pelyhekben hullott a hó, s a kis város házait tejfehér hótakaró borította. Üresek voltak az utcák...síri csend honolt. Az ég sötétkék bársonyára telihold kúszott fel, s körötte milliárd csillag ragyogott meseszerűen. Én a jó meleg szoba zúzmarás ablakából csodáltam a téli tájat. A kandallómban pattogott a tűz, finom meleget bocsájtva rám. Észre se vettem a magányomat, e sok szépség látván. Sétára támadt kedvem, valami belső kényszer miatt. Gyorsan felöltöztem hótaposó, sál, sapka, nagykabát... s már ropogott is a friss hó a talpam alatt. Komótosan andalogtam az elhagyatott utcákon, rád gondoltam, hiányodért sóhajtottam, amikor az egyik kapu alatt valami sötét foltot véltem látni. Közelebb mentem és kirajzolódott egy mózeskosár formája előttem, benne egy békésen szunnyadó, tűzpiros orcájú kisgyerekkel. Egy éves lehetett. Gondolkodás nélkül felkaptam a kosarat, hisz ki tudja mióta lehetett a földön, féltettem, nehogy áthűljön a gyerek, s futottam vele hazáig. Szívem a torkomban dobogott, a jeges levegőtől köhögni kezdtem, de nem álltam meg. Megtörtén a karácsonyi csoda, gondoltam magamban, amiért oly sokat imádkoztam, most végre bekövetkezett...egy kisgyerek....valaki odarakta az utcán elém, lehet hogy egy ember, de az is lehet, hogy az istenek.

Ezekkel a gondolatokkal téptem fel kisházam ajtaját és a jó meleg szobába siettem.
Addigra már a kisded is felsírt, hisz észrevette ,,Zalán futásomat..." kivettem óvatosan a kosárból és a kandalló előtt leterített meleg plédre fektettem. A sírást azonnal abba hagyta és négykézláb állva nézte a ropogó tüzet, kikerekedett szemekkel. Boldog voltam. Tejet melegítettem, de cumis üvegem nem lévén a biciklis italtartómba öntöttem. Némán teltek a következő percek, némán és boldogan. Az izgatottságtól remegő térdemen ülve itta meg a finom tejecskét, majd karjaimba vettem és alig hallhatóan énekelni kezdtem...egy régi altató dalt:

,,Lehunyja kék szemét az ég,
lehunyja sok szemét a ház,
dunna alatt alszik a rét -
aludj el szépen, kis Balázs...."

Mire az altató végére értem, már az igazak álmát aludta a kisded, rögtönzött kis ágyikót csináltam neki közel a kandalló tüzéhez, én leültem mellé a földre , s néztem őt szeretettel megtelt szívvel, boldogan. Hirtelen elfelejtettem azt a sok magányos évet, amióta elhagytál, elmentél, amióta elragadott tőlem a halál...

Hamar virradni kezdett, Karácsony másnapja volt, s én a legboldogabb ember voltam
a földön, hacsak egy-két órára is, hisz tudtam, nem maradhat nálam a kisgyerek a törvények miatt. Azok az átkozott törvények. Nagy szükségem lett volna egy kisgyerekre, az őszinte szeretetére, az ölelésére, s ki tudja, talán neki is rám! A kisbaba még aludt, amikor kalácsot gyúrtam, sütöttem.... de az édes illatokra kinyitotta tengerkék szemét. Nem tudta hol van, minden idegen volt számára, hát természetesen bömbölni kezdett. Felkaptam az ölembe és táncolni kezdtem vele, suttogtam, hogy nincs semmi baj, minden rendben van és sírása hüppögésbe csendesedett. Lecsókoltam szemeiről krokodilkönnycseppjeit és akkor kellemetlen szagot éreztem . Vén fejemmel rájöttem, valószínűleg tisztába kellene tenni ezt a csöppséget. Hoztam egy lavor kéz meleg vizet, beleültettem, s szemmel láthatóan annyira élvezte a pancsikolást, még a sírást is elfeledte. Gőzölgő kalács és meleg tej volt a reggelink. Reggeli után a kandalló előtti plédre telepedtünk. Játszottam vele négykézláb a pléden, kergettük egymást. Hamar elfáradt a kisgyerek, és egyre nagyobbakat pislogott.
Már bántam, hogy idén nem állítottam karácsonyfát. A kisgyerek biztosan rácsodálkozna. A régi díszek ott lapultak a padláson és nem hagyott nyugodni a gondolat, fát kell állítanom. Az udvarban volt egy ember magasságú fenyőm. Csodálatos ezüst fenyő volt, meseszerű formája, minden ágát büszkén viselte. Amíg elszenderedett a jóllakott kisbaba, én észrevétlen betakartam, majd kiosontam az udvarra és kivágtam a fenyőt. Egy vizesvödröt teleraktam homokkal és abba állítottam bele, mint gyermekkoromban.
A kandallótól távolabb eső sarokba állítottam be a fát. A padlásról lehoztam mindenféle régi díszt és lábujjhegyen, csendben díszíteni kezdtem. Talán még levegőt is elfelejtettem olykor venni. Még csillagszórókat is találtam, amit ráerősítettem az ágak végére. Csodálatos érzés kerített hatalmába, az az igazi karácsonyi boldogság érzése. Örömöm határtalan volt, amikor meggyújtottam pár csillagszórót, s a kisgyerek felébredt. Felült és tátott szájjal bámulta a karácsonyi csodát. Csillogó szemében visszatükröződtek a gömbök fényei. Ekkor tapsolni kezdett és fura ujjongó, gügyögő hangok jöttek ki a száján. Boldog voltam. Ez ám a karácsony! Ez ám az ajándék!

Ekkor valami sötét árnyat láttam az ablakom alatt, ami hirtelen eltűnt. Valami rossz érzés kerített hatalmába, ki lehetett, mit akart. Egy kicsit később, amikor épp az ebédhez készültünk,
kopogtattak az ajtómon. A gyámügytől jött egy szigorú tekintetű nő, felmutatta az igazolványát és
közölte, bejelentést kaptak, hogy egy kisbabát láttak nálam a szomszédok, a környezetemben mindenki tudja, hogy egyedül élek. Régóta magányosan. Felelősségre vont, hogy kié a gyermek.
Elmeséltem mindent szomorúan, hogy találtam rá szent estén, a hóesésben. Mire feleszméltem
a gyámügyes már messze járt a kis karácsonyi csodámmal.

Ismét egyedül maradtam a szobámban, de mégis maradt itt valami. Egy tiszta gyermek illata keveredett a friss fenyő illatával, s annak a pár együtt töltött órának az emléke, mind-mind nálam maradt. Abban reménykedtem, hogy te is láttad az égből ezt a karácsonyi csodát, ami velem történt, de az is lehet, hogy te vezettél a mózeskosárhoz tegnap este Szerelmem. Nem akartad, hogy úgy haljak meg, mint aki nem érezte egy kisded púder illatát, hogy ne halljam az angyali gügyögését...hogy ne érezzem mit jelent a család... milyen az, amikor megfeledkezve önmagunkról, csak a másiknak akarunk örömöt okozni! Köszönöm Szerelmem...

Beleültem a hintaszékembe, kockás pléddel takartam be fázós, öreg lábaimat és a fenyő díszeinek csillogásában gyönyörködtem, ahogy a kandalló tüze megvilágította....mintha megállt volna az idő.

/Tarsoly Beke Tamás 2016 december/
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Édesanyám
  2016-12-16 08:18:56, péntek
 
  Messze szálltál, fel az égbe,
s engem itt hagytál a földön "emlékbe..."

/Tarsoly Beke Tamás/
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
A stigma
  2016-12-03 18:28:12, szombat
 
  https://www.youtube.com/watch?v=kjOhOKDtXts&index=22&list=PLHG5Zdav2nDDBQ uvaU7X4uByIW_KSJ1K7  
 
0 komment , kategória:  Versek  
Horňák Marek A Csillagszóró /Tarsoly Beke Tamás/
  2016-12-03 18:25:16, szombat
 
  https://www.youtube.com/watch?v=kTmLBOErjjg&index=18&list=PLHG5Zdav2nDDBQ uvaU7X4uByIW_KSJ1K7  
 
0 komment , kategória:  Versek  
Tarsoly Beke Tamás- Csillagszoró
  2016-12-03 18:24:16, szombat
 
  https://www.youtube.com/watch?v=C5acBBqXWYc&index=14&list=PLHG5Zdav2nDDBQ uvaU7X4uByIW_KSJ1K7  
 
0 komment , kategória:  Versek  
A szeretet fénye
  2016-12-03 18:19:48, szombat
 
  Csend szállt az öreg földre
varázslatos, angyali csend,
felhő takarta csillagok között
csak az ezüst hold dereng,
betekint minden ablakon
hol gyertya fényét látja
s karácsonyi varázslatát
titkon a földre bocsájtja..
majd boldogan kúszik vissza az égre,
de ma este nincs szükség holdfényre
mert a legerősebb fény, a szeretet fénye
ma rászáll minden ember didergő szívére....


(Tarsoly Beke Tamás 2015.karácsonya)
 
 
3 komment , kategória:  Versek  
Hiába vártalak
  2016-12-03 09:05:08, szombat
 
  Vártalak tegnap, vártalak nagyon
ónos esőben, őszi alkonyon
hittem, hogy eljössz, meglátogatsz
sivár világomba kis reményt adsz
ó, hogy vártalak, a szívem úgy zakatolt
enni nem tudtam, hát ittam egy kis bort
mi a fejembe szállt, s megríkatott nagyon
hiába vártalak tegnap...az őszi alkonyon...

Tarsoly Beke Tamás
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2016.11 2016. December 2017.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 10 db bejegyzés
e év: 64 db bejegyzés
Összes: 631 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2
  • e Hét: 182
  • e Hónap: 962
  • e Év: 16488
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.