|
2016-12-03 18:34:24, szombat
|
| |
| |
Ne légy olyan kritikus! (2)
,,Mert aki szeretne örülni az életnek, és jó napokat látni, óvja nyelvét a gonosztól..." (1Péter 3:10)
Isten kezelésbe vette Mózest, amikor hibát követett el. Az egyik vétke miatt nem is mehetett be az Ígéret földjére. Azt azonban Isten nem engedte, hogy más is bírálja Mózest - nem tehette ezt még nővére, Mirjám sem. Mit tanulhatunk meg ebből?
1) Mind hajlamosak vagyunk az ítélkező lelkületre. Mirjámnak nagyszerű tulajdonságai voltak. Ő mentette meg Mózest kisgyermek korában, és ő írt egy dicsőítő éneket, amivel Izráel a Vörös-tengeren való átkelést ünnepelte. De kritikus hozzáállásáért nagy árat fizetett - leprás lett.
2) A neheztelés kritikát szül. ,,Egyszer Mirjám és Áron Mózes ellen beszélt a kúsi asszony miatt, akit feleségül vett" (4Mózes 12:1). De valóban ez volt az igazi probléma? Nem. ,,Ezt mondták: Vajon csak Mózes által beszélt az Úr? Nem beszélt-e miáltalunk is?" (2. vers). Mózes felesége csak figyelemelterelés volt, az igazi kérdés Mózes sikere volt. Panaszkodásuk oka az volt: ,,Miért neki jár minden figyelem?"
3) Ha bármikor sikert érsz el, kritizálni fognak. A Biblia azt mondja: ,,Mózes pedig igen alázatos volt" (3. vers), de még ő sem tudta megúszni a fájdalmat, amit önjelölt kritikusai okoztak. Ez veled sincs másként, amíg élsz, mindig lesz valaki, aki hibát fog találni abban, amit teszel. Söpörd le magadról, és menj tovább!
4) Ha kritizáltál, bánd meg! Amikor Áron elismerte: ,,esztelenül vétkeztünk", Isten megkegyelmezett Mirjámnak, és meggyógyította. A legtöbben a kritizálást gyengeségnek fogjuk fel, Isten szemében azonban kifejezetten bűn. A bűnre pedig egyetlen megoldás van: meg kell bánni és többé nem elkövetni.
,,... esztelenül vétkeztünk!" (4Mózes 12:11)
Amikor Mirjám bírálta öccsét, Mózest a felesége miatt, az Úr meghallotta, és leprával verte meg.
Talán olyan családban nőttél fel, ahol mindig mindenkiben a hibát keresték, és most ugyanezt hallod a saját hangodban, amikor a gyermekeiddel beszélsz. Nem tudod élvezni Isten áldásait, mert úgy lettél programozva, hogy folyton ellenőrizz, szőrszálhasogatóan viselkedj, és véleményt formálj - általában negatívat.
A Biblia azt mondja: ,,aki szeretne örülni az életnek, és jó napokat látni, óvja nyelvét a gonosztól, és ajkait, hogy ne szóljanak álnokságot" (1Péter 3:10).
A kritizálás definíciója (a másokban észrevett hibákkal foglalkozni anélkül, hogy jó tulajdonságaikat tekintetbe vennénk) elgondolkodásra kellene, hogy késztessen. Először is itt van az ,,észrevett" szó. Érzékelésünk gyakran nem pontos, mindig vannak olyan körülmények, melyeket nem értünk. Aztán következik a ,,foglalkozni". Hajlamosak vagyunk úgy végigmenni az életen, hogy azt mondjuk: ,,ez nem helyes" vagy ,,én ezt nem így csinálnám."
Azt mondod, te egy elemző gondolkodású ember vagy, hogy Isten ilyennek teremtett? Rendben van. A gond abból következik, ha leragadsz egy megfigyelésednél, és folyton azzal foglalkozol, nem tudod félretenni. ,,De hogyan tudnék segíteni valakinek, ha nem foglalkozom azzal, amit tesz?" - kérdezed.
Ezért olyan fontos a definíció utolsó része: ,,anélkül, hogy jó tulajdonságaikat tekintetbe vennénk." Nem baj, ha valakinek a hibáival foglalkozunk, mindaddig, amíg ezt nem ítélkező módon tesszük, hanem segítő szándékkal, megoldást keresve. Azt jelenti ez, hogy nyugodtan megbeszélhetjük a dolgot egy harmadik féllel is? Csak akkor, ha így tudjátok befejezni a beszélgetést: ,,Imádkozzunk ezért, tartsuk titokban, és igyekezzünk segíteni!"
Bob Gass * Mai Ige Link  |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
Offline
