Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
Somlyó Zoltán
  2016-12-30 20:31:41, péntek
 
  Somlyó Zoltán

Még nem

Még nem ment le a nap,
még nem jött föl a hold,
valami furcsa fényt
mutat az égi bolt...

Valami furcsa fényt
a láng és árny között:
fehér és fekete
félgyászba öltözött...

Ó, ez még nem sirás!
De már nem nevetés...
Már nem bölcsői dal,
de még nem temetés...

Csak szépen, lassudan
az életem felett
csöndben bealkonyult;
egyszerűn este lett...
 
 
0 komment , kategória:  Somlyó Zoltán  
Millei Lajos
  2016-12-30 12:35:50, péntek
 
  Millei Lajos

Örökkön várlak

Nincs semmi baj, Kedves, indulj csak utadon,
majd elkísér óvón vigyázó tudatom.
Míg Te dolgozol, én versekkel múlatom
a rám zuhant időt, és friss reménnyel itatom
a szomjazó álmokat.
Már nem szórok átkokat,
csak csendben ölöm a perceket,
amíg Te távol vagy,
bár türelmetlenség hempereg
a hazavárók bús kapujában.
Én örökké várlak a mában,
s ha el is vérzett a céltalan tegnap,
a holnap reményéért oda nem adlak,
mert folyvást ma kellesz nekem,
s koldusként kikönyörgött kenyerem
falánk gyomromat nem táplálja,
hogy jóllakottan haljon halált
a kereszten kínlódó, hazaváró álma.

Nincs semmi baj, menned kell, elhiszem,
de féltésből a lelkedet ellopom, elviszem,
hogy ne legyen teher majd napközben,
s józanság éljen a szemedben.
Majd megkapod, tied lesz estére,
ígérem, vigyázok fényére.
Puha leheletből rakok köré falat,
hogy védje a gondoskodó pillanat,
s betakarom pillangók szárnyával,
amelyek már rebbenni se akarnak,
s ahogy cirógatják szándékom vágyával
pihegő, megbújó lelkedet,
a közénk szorult távolság
végső pusztulásában megremeg.

Nincs semmi baj, menned kell, jól tudom,
s míg sírva osztoznak elcsókolt csókjukon
a térdeplő emlékek,
én a szemedbe nézek,
hogy lássam benne a szerethető jövőt,
és dacos hittel teszem el a zsebkendőt.
 
 
0 komment , kategória:  Millei Lajos  
Farkas Éva
  2016-12-30 12:33:02, péntek
 
  Farkas Éva

Játék mindörökké...

Szeretnék mindig játszani,
Mosolyogva, nevetve, szállni,
Álmokat kergetve élni,
Kék madarat naponta várni.

Szeretnék mindig játszani,
Karom a fény felé kitárni.
Könnyű piheként lebegve,
Újra vidám gyermekké válni.

Szeretnék mindig játszani,
És nem kételkedni semmiben.
Távolba nézni hegytetőn,
Elveszteni, ami fáj idebent.

Szeretnék mindig játszani,
Tündérmesét hallgatni este,
Ezüst holdfényben fürödve
Hinni, hogy még semmi nincs veszve.

Szeretnék mindig játszani,
Álomszerelmet, ezer csodát,
S naponta százszor köszönni,
Hogy az érzés egyszer megtalált.

Szeretnék mindig játszani,
Átjátszani ezt az életet,
S úgy menni el egy messze útra,
Hogy játszottam, amíg lehetett.
 
 
0 komment , kategória:  Farkas Éva  
Szabó Lőrinc
  2016-12-30 12:31:56, péntek
 
  Szabó Lőrinc

Egyetlen vagy

Nem! Semmiért!
Az életet?
Se aranyért, se ingyen!
Nem! Senki se! Mért?!
Nem akarhat ilyet
igaz isten.

Ez vagy, ez a test, mely
mint szent kerítés
őriz örökké;
s értsd meg: csak egyszer!
Csak most! csak itt! és
sehol soha többé!

Soha! - megtanuld.
Csak most! - ne hallgass
őrültek szavaira.
Bármily nyomorult
vagy is, te vagy csak
életed ura.

Irtóztató,
magány a harcod
idegenek között;
élj, ha ez a jó,
halj meg, ha az jobb:
nincs senkihez közöd.

De vigyázz: parancsok
öklöznek előre
könyörtelen;
s te mégy, hogy a zsarnok
másnak belőle
haszna legyen?

Meghalni? Ember!
Hogy másnak öröme
s eszköze légy?
Ne felejtsd, ami fegyver
van ellen,
mind szent s a tiéd!

Soha! - Számkivetett vagy,
de út ne felejtsd el!
Kívüled semmi sincsen:
egyetlenegy vagy
egyetlenegyszer
s oly árva, mint az isten.
 
 
0 komment , kategória:  Szabó Lőrinc  
Eino Leino
  2016-12-30 12:29:59, péntek
 
  Eino Leino

Szeretlek

Benned szikrázó halmazban hever
sosem ejtett világok ritka kincse,
kincs, mit szomjas kezem nem érhet el,
s azt sem hagyod, hogy szemem megtekintse.

Vagy csak káprázat ez? S tán nyoma sincs e
kincsnek, amivel fennen kérkedel...
Valaki rám fellegtrónusról int le,
kit én emeltem csak az égbe fel -

S hiába tettem, hisz nincs egy rövid
pillanat, mely közönyödben megingat.
Rejtélyes ujjak szorgosan szövik

életünk sötét s arany szálait.
Mosolygunk, míg az álom karja ringat
s felrettenünk, siratva álmainkat.

Ford:Képes Géza
 
 
0 komment , kategória:  Eino Leino  
Babits Mihály
  2016-12-30 12:28:01, péntek
 
  Babits Mihály

Extasis

Villámlik a villám
messze az éj.
Mélyül a mély.
Hullámlik a hullám.

Csillámlik a csilám,
hószínű tél.
Ó csupa kéj!
Zenéjit is hallám.

Hol kell járnom?
Nincs nekem álmom;
messze az éj.

Mélyül a mély.
Édes a jármom
és csupa kéj.

 
 
0 komment , kategória:  Babits Mihály  
E.E.Cummings
  2016-12-30 12:27:18, péntek
 
  E.E.Cummings

Magammal hordom a szíved

magammal hordom a szíved / a szívemben él
a szíved / el sose hagy már / bárhova kell
mennem jössz velem angyalom, bármi is ér
általad ér te drága /

nem érdekel

a sors / hisz te vagy a sorsom édes / jobb világ
se kell / hisz nincs világ tenálad szebb s igazabb /
s bármit mondott is volna eddig a holdvilág
s bármit dalolna a napsugár az is te vagy

ez az a mélységes titok mit senki sem ért
/ ez a gyökér gyökere a bimbó bimbaja
s az élt fája egének ege; mit a szív remélt
s az elme rejtett túlnövi azt ez a fa /
s ez a nagy csoda mely csillagot csillagtól elkülönít

magammal hordom szíved / a szíved hordja e szív /
 
 
0 komment , kategória:  E.E.Cummings  
Leonyid Martinov
  2016-12-30 12:25:24, péntek
 
  Leonyid Martinov

Te, nélkülem

Te,
nélkülem,
füst vagy csak lángtalan,
Te
nélkülem,
nem vagy csak láncszem, egy
nagy fénylő lánc néma szeme, melyet
magában mélybe nem eresztenek :
horgonyt fölvonni azzal nem lehet.
Te
utánam is
élhetsz, társtalan
mint az éj, ha a nappal odavan
s fönt csak beteg
csillagsereg
remeg.
Visszhangom!
Éjt-nap mondom, mint magam :
te,
nélkülem,
füst vagy csak, lángtalan!
 
 
0 komment , kategória:  Leonyid Martinov  
Harcos Katalin
  2016-12-30 12:22:42, péntek
 
  Harcos Katalin

Álmodtam veled

Mint egy gyermek, úgy voltam karodban.
Megcsókoltad finoman a számat,
fölém hajoltál gyengéden, titokban
és megpusziltad a szempillámat.

Leheleted táncot járt hajamban...
szellőként bújócskázott csintalan,
s egy óvatlan, röpke pillanatban
pajkosan megbújt a nyakamban.

Míg egyik karod ölelve tartott itt,
másik magányos vándorként útra kelt,
bejárva testem rejtek útjait,
útján titokzatos zugokra lelt.

Úgy bújtam meg riadtan benned,
mint reszkető hold sugár az éjben,
mit látni alig, mégis elvakít,
ha begyűjti sugarát szemed
ezüstösen, sápadt-fehéren.

Körülvettél biztonságoddal engem,
s nem vágytam már tüzes szenvedélyre,
csak elrejtőzni a világ elől öledben,
csak átkarolni, és szeretni végre.

Érezni, hogy itt vagy... velem lehetsz,
tudni, hogy szeretsz, és a tiéd vagyok,
látni, ahogy szemeddel rám nevetsz
s szemed fényes csillagként rám ragyog.

Öleltél, mint, ki sosem szeretett mást,
reszkető szívvel és szerelmesen...
magadhoz olyan gyengéden karoltál,
míg csókjaiddal lezártad a szemem.

Megbújtam karodba, mint egy gyermek.
Te fölém hajoltál nagy titokban,
s míg csókoltad édesen a számat
én végtelenül boldog voltam.

 
 
0 komment , kategória:  Harcos Katalin  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2016.11 2016. December 2017.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 244 db bejegyzés
e év: 3135 db bejegyzés
Összes: 9011 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1945
  • e Hét: 1945
  • e Hónap: 26784
  • e Év: 607497
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.