Belépés
koszegimarika.blog.xfree.hu
"Az ember értékét nem az esze, a műveltsége, nem a hatalma vagy a tehetsége, hanem a lényéből áradó melegség minősíti."--- "Nem az a fontos, a ... Kőszegi Marika
1955.09.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 22 
Mikulás mese
  2016-12-06 22:56:44, kedd
 
 




Télapó kincsei
"Télapó! Télapó!
Hol van a te házad?
Ki adta? Ki varrta
báránybőr subádat?

Meleg, jó szívednek
honnan van a kincse?
Zimankós hidegben
van, ki melegítse?"

Szánomat szélsebes
három pejkó húzza,
kucsmás fenyők között
kanyarog az útja.

Nagy piros szívemnek
jóság a kilincse,
s édesanyák mosolygása
a legdrágább kincse.

Hidegben nem fázom
egyetlenegyszer sem:
az ő bársony pillantásuk
átmelenget engem.
 
 
0 komment , kategória:  Télapó  
Mikulás
  2016-12-06 21:40:51, kedd
 
  Mikulás
Nagyszakállú Mikulás,
hideg van kinn, de mégis más.
A hideg, nem érdekel, senki se,
mert eljött az ajándékozás ideje.
Az izgatott várakozás öröme,
ráragad mindenkire.
Gyerekek várnak valamire.
Sok kis cipő és kis csizma,
van az ajtó elé szépen kirakva.
Csillogó szemmel kémlelik,
az ablakot, és az ajtót, ha nyílik.
Nagyot dobban kis szívük,
ha valami kintről hallatszódik.
Talán épp most érkezik
Mikulás, aki szánon közlekedik,
de az is lehet, hogy repül,
mert sok gyerek várja mindenfelől.
Ha megkapják az ajándékot,
boldogságban úsznak,
édes álmot alusznak .
/Pék Rozália/

 
 
0 komment , kategória:  Télapó  
Van zsákomban minden... Az ember nem is gondol bele
  2016-12-06 21:31:47, kedd
 
 

Van zsákomban minden...
Az ember nem is gondol bele, hogy valakinek a bőrébe, sipkája alá, szakálla mögé bújni micsoda felelősség akkor, ha olyannal találkozik, aki hisz abban a lényben akit alakítunk.
Egyszer fordult elő velem, hogy Mikulás voltam. Örömmel teljesítettem a kérést, gondoltam jó móka lesz. szakállam lesz, piros sipkám, párnával kitöltött hasam, és majd mondom: Ho-ho-ho... Aztán nem is úgy lett.
Teljes harci felszerelésben, a zsákban a szülők által összeállított ajándékokkal, és némi sajáttal megérkeztem. A két gyerkőc (egy négy és egy öt éves) kondenzcsíkot húzva fogadott. Azaz majdnem feldöntött.
A szülők kaján vigyorral, a gyerekek pedig csodálattal vezettek a fotelhez, mi arra volt hivatott, hogy pirosba bugyolált Mikulás fogadja benne a gyerekeket.
Melegem volt, a szakáll bökött, a sipak majdnem mindig leesett, a párna a hasamon meg csúszkált, de szépen kérdezgettem a gyerekeket, jók voltak-e, meg persze én tudom, hogy milyenek voltak, és a szülőktől kapott "extra" információk alapján a két csemete csak hűlt-halt, hogy bizony a Mikulás mindent tud.
Aztán persze lett, hűűű, és haaaa az ajándékok, és persze a csokik miatt, majd, egy gyerek egyik combon, a másik a másikon, és nekem is csokit kellett enni.
Aztán a nagyobbik mondani akar valamit. Amit nem mert leíratni a kis listájára, amit anyukája írt meg neki. Azt kérte, hogy ha mindent vissza ad kérhet-e valami mást helyettük. Mondom mit szeretnél helyettük kérni, de amit kaptál, az már a tiéd.
A kis lurkó csak annyit mondott:
- A papát szeretném visszakapni aki a mennybe ment.
Igen, a Mikulás gondban volt, hogy egy ötévesnek hogyan mondja el, hogy van amin nem lehet változtatni, és nem áll a Mikulás rendelkezésére, hogy ő ezt megtegye. Nehéz kérdés, a szülők, és a másik gyerek is ledermedve. Aztán lassan mondani kezdem azt, amit az imádnivaló is érteni, és elfogadni tud, hogy a papájának olyan dolga lett, amit senki más nem tud megcsinálni, csak az ő legokosabb papája. A papa, akit majd én, mint Mikulás megkeresek majd, és én is a segítségét kérem a játékkészítő manók kiképzésében. Büszke volt már, de még szomorú, ahogy belül én is. Másképp volt melegem, fogjuk rá, hogy a szemem is izzadt.
A szülők megkönnyebbültek, és amikor elköszöntünk, a kis legény érkezett, vonszolt egy szerszámos dobozt, majd mikor odaért, így szólt:
- Ezt a papa itt hagyta, biztos kell neki, elvinnéd hozzá?
- Igen, elviszem neki...
Az ember legnehezebb dolgot veszi magára akkor, ha mások tőle remélnek, bíznak, és hisznek. Sokszor semmi sincs abban a zsákban, aztán, valahogy mindig belekerül valami, ami jó. Mert akitől remélnek, maga is remélni kezd, bízni magában, hinni a jóban. Talán ilyen egy Mikulás, remélem nem hoztam rá szégyent.
Azóta sem mertem újra...
Suttogó Gabriel


 
 
0 komment , kategória:  Télapó  
Tisztítsd a csizmádat!
  2016-12-06 18:04:42, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Télapó  
Hoztam nektek fiúk, lányok
  2016-12-06 18:03:02, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Télapó  
hull a hó, hull a hó
  2016-12-06 17:59:07, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Télapó  
Virgácsot nem hozott
  2016-12-06 17:55:22, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Télapó  
Marcinak
  2016-12-06 17:53:41, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Télapó  
Boldog Mikulást Dominik!
  2016-12-06 17:51:59, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Télapó  
Levelek a Mikulásnak
  2016-12-06 13:22:44, kedd
 
 





 
 
0 komment , kategória:  Télapó  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 22 
2016.11 2016. December 2017.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 648 db bejegyzés
e év: 6874 db bejegyzés
Összes: 69029 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 9331
  • e Hét: 19536
  • e Hónap: 59148
  • e Év: 288085
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.