|
2016-12-06 15:25:25, kedd
|
| |
| |
Néha-néha mikor írásra adom magamat, soha feltűnési vágy nem ösztökél, hanem tiszta érzés mindenek iránt.
Talán illetéktelen is vagyok, hiszen nem vagyok senki bánja, ispánja, vagy ítélő bírója. De vagyok Erdély szülöttje, kinek feje felet itt, ezen a földön, majdnem kétszáz évig károgtak a romai sasok, s még tovább lengtek felette berengők, bolgárok, tatárok, majd jó sokáig a törökök ló farkú lobogói.
Én vagyok Erdély fia, kinek ősei akkor is, mint most, együtt szenvedték a politikai ámokfutók csapásait, dúlásait, mint szenvedjük ma is magyarok, épp úgy mint a románok, székelyek, vagy svábok.
Vér özönök áztatta föld Erdély, ahol nem ismerik a nyavalygást, hol nem címek és rangok szerint mérik a becsületet. De inkább aszerint, hogy " jóféle " avagy " hitvány ".
Népek sorsát, mint mindenkiét, a körülmények is intézik, irányítják. A körülményeket helyesen látva, s helyesen megítélve, s kihasználva alakul ki a jobb és szebb jövő. A magyar és román nép jól tudjuk, mennyire egyformán méltók a különleges megbecsülésre és istápolásra mindenki részéről.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
