Regisztráció  Belépés
kicsoda57.blog.xfree.hu
"Ne menj előttem! Lehet, hogy nem tudlak követni. Ne gyere mögöttem! Lehet, hogy nem tudlak vezetni. Gyere mellettem és légy a barátom!!!" Sz Jné
1957.08.28
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2016. 02.29. szökőév
  2016-02-29 13:00:15, hétfő
 
  A szökőév olyan év, amely több napot tartalmaz az év szokásos hosszánál azért, hogy a naptárt szinkronba hozza a csillagászati (tropikus évvel) vagy évszakok szerinti idővel (latinul: annus bissextilis, azaz 'szökőnapos év').

Az évszakok és a csillagászati események nem egész számú napok szerint ismétlődnek, ezért a naptár, ami ugyanannyi napot tartalmaz, minden évben elcsúszik a világ eseményeihez képest. Ha időnként beillesztünk egy plusz napot az évbe - vagy egyéb módon időnként módosítunk az év hosszán - akkor ez a csúszás korrigálható.

A szökőnapokat - melyek a naptárat hangolják össze a csillagászati év hosszával - nem szabad összekeverni a szökőmásodpercekkel vagy ,,ugrómásodpercekkel", amelyek az órát hozzák szinkronba a nap hosszával.

Tartalomjegyzék [elrejtés]
1 A Gergely-naptár
1.1 Mely évek a szökőévek?
1.2 Melyik nap a szökőnap?
2 A julián naptár
3 Kínai és héber naptár
4 Iráni naptár
5 Házassági ajánlatok
6 Lásd még
7 Külső hivatkozások
A Gergely-naptár[szerkesztés]
A világ legtöbb országában a Gergely-naptárt használják, mely 1582-ből XIII. Gergely pápától származik. Az első nikaiai zsinat (325) óta, amikor is a tavasz kezdőnapját március 21-ében állapították meg, az eltérés már 10 napra nőtt a Julián-naptár és a csillagászati naptár közt. Ezért 1582-ben Gergely pápa elrendelte, hogy október 4-e csütörtök után, október 15-e péntek következzék, hogy ezáltal az eltérést kiküszöböljék. Magyarország 1587-ben fogadta el a Gergely-naptárt: 1587. október 21-e szombat után, november 1-je vasárnap következett, és ezzel szinkronba került a legtöbb európai országgal. Ez a naptár meghatározott években a 28 napos február hónaphoz egy plusz napot ad, így az a szökőévben 29 napos lesz.

Mely évek a szökőévek?[szerkesztés]
Szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.

Ez alapján tehát szökőév 1988, 1992, 1996, 2000, 2004, 2008, 2012, 2016, 2020 és 2024. Nem szökőév 1700, 1800, 1900, 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőévek a következő esztendők: 1600, 2000 és 2400.

A Gergely-naptárban minden 400 évre 97 szökőév jut.

A Gergely-naptár alapján az év átlagos hossza 365,2425 nap. A csillagászati év hossza kb. 365,2422 nap. A kettő különbségéből fakadó eltérés alig több mint 0,0001 nap. Ez azt jelenti, hogy a Gergely-naptár kb. 3000 évente marad el 1 nappal a csillagászati naptár mögött. John Herschel (1792-1871) javasolta - másokkal egyetemben - hogy a pontosság kedvéért minden 4000. év legyen kivételesen nem szökőév, azonban ez a javaslat nem élvez támogatást, főként annak ritka alkalmazása miatt.

Melyik nap a szökőnap?[szerkesztés]
A szökőnap február 24. Ennek oka a római naptárban keresendő, amelyben Julius Caesar kihirdette, hogy ,,a március kalendasa előtti 6. nap kettőztessék meg", mely a mai naptárunk szerint február 23. napjának felel meg, melyet a szökőnap követ. Ám tévesen gyakran február 29-ét tartják szökőnapnak.

A julián naptár[szerkesztés]
A julián naptár minden 4-gyel osztható év februárjában egy plusz napot iktat be. E szabály alapján egy átlagos év hossza 365,25 nap lesz. A különbség a csillagászati évhez képest 0,0076 nap évente, ez pedig azt jelenti, hogy 130 év alatt a csillagászati év 1 nappal megelőzi a julián naptár szerinti évet.

A julián naptár az ókori egyiptomi naptáron alapul. Az egyiptomiak azonban nem használtak szökőéveket, bár ismerték magát a jelenséget, hogy a csillagászati év csak 1460 évenként esik egybe a naptári évükkel (ennyi idő alatt áll össze a kihagyott szökőnapokból egy teljes év).

Kínai és héber naptár[szerkesztés]
Mind a kínai, mind a héber naptár holdhónapokban méri az időt, és így a szökőévnek egy külön hónapja van, a szökőhónap (melyet gyakran ,,embolizmikus hónapnak" neveznek, görög szó alapján).

A kínai naptárba a szökőhónap egy bonyolult szabály alapján kerül be, ami biztosítja, hogy a 11. hónap mindig tartalmazza a téli napfordulót. A hónap mindig ugyanazt a számot kapja, mint a megelőző hónap; például ha a második hónapot követi, akkor egyszerűen ,,szökő második hónapnak" nevezik.

A héber naptárban a szökőhónap neve Adar Rishon (első Adar) és mindig Adar hónap elé kerül, melynek neve ekkor Adar Sheni (vagyis második Adar). A metonikus ciklus 19 évében ez mindig hétszer történik meg, pontosabban a ciklus 3., 6., 8., 11., 14., 17. és 19. évében.

Iráni naptár[szerkesztés]
Az iráni naptár szintén négy évente iktat be egy szökőnapot, de nagyjából 33 évente ez a periódus egy évvel meghosszabbodik, tehát ekkor a szökőévek között öt év telik el. Ez a pontosabb, ám bonyolultabb rendszer a tavaszi nap-éj egyenlőséghez igazodik. Előfordul, hogy az említett 33 éves periódusokat megtöri egy 29, vagy egy 37 éves periódus.

Házassági ajánlatok[szerkesztés]
Az 5. században Szent Patrikra és Szent Brigittára visszamenő hagyomány Írországban, hogy a nők csak szökőévekben tehetnek házassági ajánlatot.
 
 
0 komment , kategória:  február még tél van?Farsang?  
2016.02.29
  2016-02-29 12:57:50, hétfő
 
  Tudja-e, hogy miért nem február 29. a szökőnap?
ORIGO2016.02.29. 07:599
Valamennyien tudjuk, hogy a négyévente számított szökőévekben a február egy nappal hosszabb szokott lenni, úgy, mint az idei évben is. Az viszont már kevéssé ismert, hogy a hosszabb februárnak mégsem az utolsó, 29. napját tekintjük szökőnapnak. Ez utóbbi pedig nem kisebb történelmi személyiség, min Julius Caesar római államférfi nevéhez köthető.
ERRŐL TUDNIA KELL
Forrás: AFP/Anadolu Agency/Lukas Barth
Jót tehet a menekültválság az európai növekedésnek
Forrás: AFP
A Saul fia megnyerte az Oscart
Forrás: MTI/EPA/Mike Nelson
Morricone végre megkapta az Oscart
Magányos cédrus - A magyar festészet remekműve színezüsttel bevont rúdon!
www.eremkibocsato.hu
A nikaiai zsinatra volt visszavezető a naptár megcsúszása
Az évszakok, illetve a csillagászati jelenségek, események, nem egész számú napok szerint ismétlődnek. Emiatt a naptár, amely ugyanannyi napot tartalmaz, mindig egy kissé elcsúszik az ismétlődő csillagászati eseményekhez képest.

Ennek kiküszöbölésére vezették be a szökőévet,

amelynek az a lényege, hogy a naptári és a csillagászati év között mutatkozó különbséget, meghatározott időnként, egy beiktatott plusz naptári nappal szüntetik meg.



A 325-ben megtartott első nikeiai zsinaton határozták meg a március 21-i tavaszkezdet időpontját
Forrás: Wikimedia Commons
Még az ókorban, a Kr.u. 325-ben megtartott nikaiai zsinaton tették meg a tavasz kezdőnapjának március 21.-ét, amely egy csillagászati eseményhez, a tavaszi napéj-egyenlőséghez kötődik. A naptári és a csillagászati év közötti különbség azonban a 16. század második felére már tíz naptári napra hízott fel, emiatt elkerülhetetlenné vált a naptárreform, amelyet XIII. Gergely pápa 1582-es rendelete vezette be.


XIII. Gergely pápa korabeli portréja
Forrás: Wikimedia Commons
A pápa elrendelte, hogy 1582. október 4-e csütörtök után, október 15-e, pénteki nap következzék, ezáltal kiküszöbölve az évszázadok alatt felhalmozódott tíznapos eltérést.

Magyarországon csak öt évvel később, 1587-ben vezették be a Gergely-naptárat,

mégpedig úgy, hogy az október 21-i szombati napot november 1., vasárnap követte. Ma a világ legtöbb országában a Gergely-naptárt alkalmazzák.


Szökőév és szökőnap
A Gergely-naptár a naptári és a csillagászati év közti különbséget úgy küszöböli ki, hogy meghatározott évenként a normál esetben 28 napos februárhoz egy további naptári napot rendel hozzá. Az ilyen éveket nevezzük szökőévnek, ám az úgynevezett szökőnap mégsem a toldaléknap, február 29-e, mint arra többnyire gondolnánk, hanem február 24. napja.


Gergely-féle kalendárium lapja 1614-ből
Forrás: Wikimedia Commons
Ennek az első látásra szokatlan számításnak szintén az ókorba nyúlnak vissza a gyökerei,

ami a nagy római államférfi, Julius Caesar naptárreformjához köthető.

Caesar rendelte el ugyanis, hogy ,, a március kalendasa (hónapja, a szerk.) előtti hatodik nap kettőztessék meg" - ez pedig a mai naptár szerint február 23. napja, amelyet a szökőnap, azaz február 24. követ. A Gergely-naptár szerint szökőév a minden, néggyel osztható év, kivéve a 100-zal oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal is oszthatóak.


Julius Caesar bronzszobra Rómában, a Forum Romanumon. Caesar nem csak kiváló hadvezér és államférfi, hanem naptárreformer is volt
Forrás: Wikimedia Commons
A századfordulós évek közül éppen ezért csak a 400-al is osztható évek lehetnek szökőévek; ilyen volt például a 16. és 17. század fordulója, az 1600-as év, de legutóbb a millenium éve, 2000 is. A következő századfordulós szökőévre még meglehetősen sokat kell várni, legközelebb a 2400-as lesz ilyen év.

Háromezer évente egynapos csúszás
A Gergely-naptárban minden 400 évre 97 szökőév jut. A Gergely-naptár egész pontosan 365, 2425 napból, míg a csillagászati év 365,2422 napból áll. Ennek megfelelően - szemben a 16. századi naptárreformig széles körben használt Julián-naptárral -

a Gergely naptár csak 3000 évente marad el egy teljes naptári nappal a csillagászati naptár mögött.

A híres 18. századi angol csillagász John Herschel - aki az Uránusz felfedezője volt - arra tett javaslatot, hogy a pontosság érdekében minden 4000-ik év ne minősüljön szökőévnek, ám ezt a felvetést az igen csak hosszú időtáv miatt, nem támogatták.


Sir William Herschel angol csillagász Lemuel Francis Abbott által festett portréja,1785-ből
Forrás: National Portrait Gallery London
A Julián-naptárban - amely minden néggyel osztható évbe ugyancsak a februárhoz told hozzá egy plusz napot - a naptári év 365,25 napból áll.

A Julián-naptárban 130 évenként adódik ösze egy naptári nappá a naptári és a csillagászati év közötti különbség.

A kínai vagy például a héber időszámításban a naptár holdhónapokban méri az időt. Itt a szökőévnek ennek megfelelően nem szökőnapja, hanem szökőhónapja van, ami a kínaiaknál egy meglehetősen bonyolult számítás alapján kerül be a naptárba.
 
 
0 komment , kategória:  február még tél van?Farsang?  
esik az eső,hideg van
  2016-02-25 20:06:46, csütörtök
 
  még most is sok eső esik, és hideg van.

fáj a fogam egy kis napsütésre.
 
 
0 komment , kategória:  időjárás  
Egész héten és ma vasárnap is esik az eső
  2016-02-21 09:01:21, vasárnap
 
  egész elmúlt héten esett az eső, hűvös volt,
ma is vasárnapesik az eső, hideg van.
szomorkás a hangulata mindenkinek vajon?

megjöttek az árvizek is a Sajó,Bódva folyó területein.
 
 
0 komment , kategória:  időjárás  
Ma hétfőn is szakad az eső!
  2016-02-15 15:20:54, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  időjárás  
Boldog Valentin napot kívánok mindenkinek!
  2016-02-14 13:27:30, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Valentin napra  
Valentív napra!
  2016-02-14 13:25:36, vasárnap
 
   
 
0 komment , kategória:  Valentin napra  
hideg, esős nap van ma
  2016-02-13 20:32:04, szombat
 
  ma nagyon rossz idő van, hideg, esik az eső.
szombatra nem jó ez.
 
 
0 komment , kategória:  időjárás  
Krókusz
  2016-02-06 23:31:36, szombat
 
  [kep] Amint elmúlnak a kemény fagyok, kisüt a nap, és kissé felmelegszik a föld, egyszerre váratlanul kinyílnak a krókuszok sárga, fehér, lila és cirmos virágai.



Ezek élénk színeikkel a tavasz hangulatát hozzák a kertbe.

Története
Van a krókuszoknak ősszel nyíló faja is. Ilyen a lila-ibolyakék virágú valódi sáfrány (Crocus sativus L.), amely egyike a legősibb gyógynövényeknek. Eredeti hazája Kis-Ázsia és a Földközi-tenger vidéke, ahol nemcsak vadon fordult elő, hanem széleskörűen termesztették is. A virág háromágú bibéje illóolajat, karotint, festékanyagokat és zsírsavakat tartalmaz. Már az ókor orvosai ismerték görcsoldó, izgató, hurutcsillapító, szemgyógyító hatását.

Krókusz

Az i.e. 15. századtól kelmék festésére használták. Színező hatása oly erős, hogy 1: 100 000 hígításban a vizet még észrevehetően sárgára festi. Igaz, 1 kg-ban egymillió bibe van, és ennyit összegyűjteni nem kis feladat!

A valódi sáfrányt Homéroszis megemlíti. A monda szerint Zeusz főisten a sáfrány illatától ittasult meg, amikor Ida hegyén Hérával, a házasság és a születés istenasszonyával (aki mellesleg Zeusznak a testvére is volt!) a menyegzőjét tartotta. Akkor Gaea, a Föld istennője a nász helyén - szerelmük dicsőítésére - hirtelen sáfrányvirágokat növesztett körülöttük. Mindez persze nem akadályozta meg Hérát abban, hogy roppant változatos módszereket eszeljen ki hűtlenkedő férje halandó szeretőinek üldözésére. A legenda nem nélkülözi a szokásos "valóságmagot", mert a kutatások szerint a sáfrány valóban bódulatot okoz.

A középkortól kezdve a sáfrányt nemcsak kelmék és a női haj festésére használták, hanem bor és ételek színezésére is. Egy bibe egy liter vizet alaposan megfest!

Manapság a sáfrányt egy más növénnyel, a sáfrányos szeklicével, vagy más nevén a szajlórralpótolják. Ez minden nehézség nélkül megtermelhető a kiskertekben is. A háromszögletű, némileg a napraforgóhoz hasonlító, de fehér színű magját a fagyok elmúltával, április közepén kell elvetni, lehetőleg meleg fekvésű helyen. A növények gyorsan nőnek, ás másfél méter magasak lesznek. A szár végén hozzák tüskés-fészkes, narancssárga virágaikat. Ezekből - elvirágzás után - a szirmokat kell kitépni és megszárítani. A szirmok ugyanúgy használhatók bor vagy húsleves festésére, mint a valódi sáfrány.

Krókusz

Termesztése
A krókusz hagymagumós évelő növény, amelynek mintegy 80 faja él vadon és a kertekben. Leveleit már jóval a virágzás előtt kifejleszti; jellemző, hogy a levelek közepén egy erős, fehér csík fut végig. Egy hagymából egy, vagy több virág fejlődik.

A növény mindössze 8-10 cm magas. A virágok színe nagyon élénk, egyszínű vagy erezett; a hibridek a vörös kivételével minden színben előfordulnak.

Kertekben a legkedveltebbek a tavasszal nyíló krókuszok: a fehér C. fleischeri, az élénksárga, kívül vörösesbarnán csíkozott C. korolkowii, a tiszta aranysárga, kisebb virágú C. ancyrensis és a sárga virágú C. chrysanthus. Enyhe télen már február végén nyitja lila, apró virágait a C. tommasinianus. A legkésőbbi krókusz a fehér virágú C. albiflorus.

Ősszel nyitja virágait a fentebb már ismertetett jóféle (kerti) sáfrány, a C. sativus. Ennek széles cimpájú, élénk ibolyaszín virágából hosszan kiáll a vékony, háromágú narancspiros bibe. Nagyon dekoratív az ugyancsak ősszel nyíló pompás sáfrány (C. speciosus), amelynek 15-18 cm magas virágai levendulakékek, kiálló, szeldelt bibéi pedig narancsvörösek.

A krókuszok nem régen terjedtek el és váltak kedveltekké a hazai kertekben. Korábban főként Hollandiában és Angliában foglalkoztak hagyományszerűen a nemesítésükkel. Pedig érdemes volna ezeket a szép virágú növényeket minden kiskertben meghonosítani, mert kora tavaszi virágzásuk a kert első és egyben rendkívül látványos dísze. Virágzásuknak akkor szakad vége, amikor az első krókuszvirágokon megjelennek a virágport gyűjtő méhek és dongók.

A hagymagumók 0,5-2,0 cm átmérőjűek, gömb alakúak vagy kissé lapítottak, felületüket gyakran rostos réteg veszi körül.

Talajban nem nagyon válogatósak, de szeretik a laza, nem nagyon vizes területeket. A hagymagumókat teljes nyugalmi állapotukban kell a földből felszedni, és válogatás után száraz, szellős helyen tárolni a szeptemberi kiültetésükig. Ezt megelőzően a talajt fel kell ásni, ás gondosan el kell gereblyézni, hogy a viszonylag apró hagymák rögmentes földbe kerüljenek. A krókuszok hagymagumóit 10 cm mélyre ás 8-10 cm távolságra ültessük az ágyásba. A jól előkészített terület teszi lehetővé, hogy a hagymák még a tél beállta előtt gyökérzetet fejleszthessenek, és a következő tavasszal virágozhassanak.

Három évnél tovább nem érdemes a hagymákat egy helyen tartani, mert kedvező körülmények között annyira elszaporodnak, hogy túlságosan sűrűn lesznek.

A krókuszok általában jól elviselik a mi kontinentális teleinket is, de száraz, tartós zord hideg esetén előnyös, ha falombbal betakarjuk a krókuszokkal beültetett kertrészt. A lombtakarást a tél múltával természetesen össze kell szedni, mert különben a kis növénykék nem látszanak ki alóla.

Felhasználása
A krókuszokat igen szépen helyezhetjük el évelőágyakban, ahol - behúzódásuk után - a helyüket később fejlődő, nyári évelő növények töltik ki.

Ültethetjük a hagymagumókat későbben lombosodó cserjék alá is. Mire ezek kizöldülnek, addigra a krókuszok már elnyíltak, sőt elkezd a levélzetük is visszahúzódni a földbe.

Nagyon mutatósak a gyepbe telepített krókuszszigetek is. Ezek igazán üde foltjai a téli álomból ébredező kertnek. Hátrányuk, hogy a gyepet csak későn lehet kaszálni akkor, amikor a krókuszok már elvirágoztak, és leveleik is visszahúzódtak. Ez a mostanában egyre divatosabbá váló virágos gyepeknél nem jelent semmiféle hátrányt. Az állandóan nyírt "angol pázsitban" azonban tartósan nem maradnak meg.

Hajtathatjukis a krókusz hagymagumóit. Ültessük őket cserépbe vagy agyagtálba csoportosan, de ne túl sűrűn, folyami homokkal kevert komposztföldbe. Öntözzük meg alaposan az edényt, és vermeljük el a kert egy védett részén 10 cm mélyen még az ősz folyamán. Így lesz elég idejük a hagymagumóknak ahhoz, hogy gyökeret fejlesszenek.

Január végén kiszedhetjük a földből a betelepített edényt. Ettől az időtől kezdve világos helyen hajtassuk a hagymagumókat. A helyiség hőmérséklete ne legyen 10 °C-nál melegebb,mert akkor csak a levelek nőnek meg, de a virág nem fejlődik ki, esetleg alacsony (ülve) marad. Virágzás közben mérsékelten öntözzük az edényt, mert a túlöntözés megrövidíti az egyébként sem hosszú virágzási idényt.

Ajánlatos több cserépben hajtatni, lehetőleg különböző színű krókuszokat, hogy a virágzásuk időszaka hosszabb legyen.

A virágüzletekben is árulnak hajtatott krókuszokat. Ha valakit ezzel a virággal akarunk megörvendeztetni, akkor csak bimbós virágokat vásároljunk, mert a kinyílt virágok nagyon rövid életűek. [/kep]
 
 
0 komment , kategória:  amarylis virág hajtatása  
esik az eső
  2016-02-03 19:56:50, szerda
 
  esik az eső egész nap.
nincs hideg, csak nyirkos a levegő, és ködös.

 
 
0 komment , kategória:  időjárás  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2016.01 2016. Február 2016.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
29 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 10 db bejegyzés
e év: 84 db bejegyzés
Összes: 3057 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 276
  • e Hét: 660
  • e Hónap: 5355
  • e Év: 116868
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.