Regisztráció  Belépés
hilon.blog.xfree.hu
"Kinek-kinek az a szép,ami az ő szívét elgyönyöríti!" /Gárdonyi Géza/ Horváth Ilon
2016.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 163 
D. Oszuskó Sarolta: Halkan suttogom
  2016-04-30 20:49:10, szombat
 
 

Itt állok sírodnál
szomorú szívemmel,
és Anyák Napjára
virágom hoztam el.

Sok éve már annak,
hogy csak itt köszöntlek,
nem mondhatom el már,
mennyire szeretlek.

Csak halkan suttogom,
szél vegye szárnyára,
repüljön el vele
széles nagy világba.

Odafent az égben
tán Te is meghallod,
és kinyújtott kézzel
fejem simogatod.

Szél borzolja hajam,
de az Te vagy tudom,
a kedves hangodat
most is egyre hallom.
 
 
0 komment , kategória:  Édesanya,nagyszülők  
Ágh István: Öregasszony
  2016-04-30 19:57:07, szombat
 
 

Nekünk nagy ez a ház fiam,
az ürességtől megreped akár a téli ég,
kicsi hízót ölünk, kicsi lábasba főzünk,
kicsi életet élünk édesem,
csak ez a világ olyan végtelen,
s te vagy legtávolabb.
Ha látom az árva tányérokat fiam,
mindig rád gondolok,
ha látom a nagy bödönöket,
a nagy fazekakat,
te jutsz eszembe.
Ha látom a harmadik ágyat,
kicsordul a könnyem,
ha végigmegyek kamrán és szobán,
világot jártam érted azt hiszem,
hogy megtaláljalak.
Ha csillag lennél, látnálak fiam,
ha csillag lennél, kisütnél minden este,
nem feküdnék le oly korán,
kiállnék a kapu elé,
ahogyan várni szoktalak.
Könnyembe rejtenélek el,
te legszebb fényű csillagom,
hosszan néznélek, hogy behunyt
szemem mögött is lássalak.
 
 
0 komment , kategória:  Édesanya,nagyszülők  
Várnai Zseni: Mama
  2016-04-30 19:47:44, szombat
 
 

Halott anyámról álmodtam az éjjel,
mióta meghalt, sokszor visszatér,
meglátogat éjjel, ha mélyen alszom,
bárhol vagyok, ő mindenütt elér.

Tudom, hogy meghalt, álmomban ha látom,
és mégis úgy jön, mintha élne még,
s azt is tudom, hogy ébredésem percén
elhalványítja őt a messzeség.

Sohasem szól, csak mosolyogva néz rám,
mintha nem volna többé már szava,
s csak bólogat, mikor fölsír belőlem:
- bocsáss meg nékem, bocsáss meg Mama!

Sokat vétettem ellened, míg éltél,
nehéz adósság nyomja lelkemet,
nem tudtalak oly végtelen szeretni,
mint te szerettél, Mama, engemet.

Egész szívem szülötteimnek adtam,
amint te tetted, ó, szegény Mama,
s hidd el, majd ők ezerszer visszaadják,
amit néked vétettem valaha.

Te értem, én meg őérettük éltem,
ők meg majd másért, bocsáss meg nekem,
én is előre megbocsátom nékik,
amit majd ők vétkeznek ellenem!
 
 
0 komment , kategória:  Édesanya,nagyszülők  
Domonkos Jolán: Édesanyám imádkozik
  2016-04-30 19:29:15, szombat
 
 

Édesanyám imádkozik
Üdvözlégy-et, Miatyánk-ot,
rózsafüzért morzsolgatva
fohászt küld az ég urához.

A szobában ül csendesen,
behunyva tartja a szemét,
úgy szeretném átölelni,
megfogni jól mindkét kezét.

Messze jár most, azt gondolom,
ellopta tőlem az Isten,
pár percig most csak az övé
az én drága, földi kincsem.
 
 
0 komment , kategória:  Édesanya,nagyszülők  
Csépe Imre: Halk vallomás
  2016-04-30 14:18:21, szombat
 
 


Itt,hol őseim alusszák álmukat
S virul felettük ezer virág,
Itt, itt akarok élni és halni!
Nem kell dicsével a nagyvilág.

Itt akarom befutni a sorsomat,
Mit kimértek rám a csillagok,
Hiába hívnak rejtelmesebb tájak,
Visszaintnek lángjukkal a pipacsok,

Visszahívnak a tarkavirágú rétek,
Fürtös akácok, langy-ölű mezők,
Illatos esték, símogató rónák,
Hol ölelni tudnak a temetők.

Ide köt az estéli harangszó,
Égkék szemével egy szőke leány,
A csöndes, kis, falusi házak,
Muskátlis ablakával valahány.

Ide ültetnek a beszédes öregek,
A házak előtti szuvas kis fapadok,
A lúdbőrző,félelmes mesék
S a mélytitkú,rózsaszín alkonyok.

Ide köt kék fátyolával a hajnal,
Láng kévéjével a deli dél,
A jegenye hegyén pihenő felhő,
Villámával a vihar, havával a tél.

Ide köt minden új és régi,
Öröm, bánat, élet és halál,
Vijjoghat fölöttem a vészmadár,
Gyáva bujdosót bennem nem talál.
 
 
0 komment , kategória:  Szülőhely,haza,otthon  
Reviczky Gyula: Arany János halálára
  2016-04-30 14:08:55, szombat
 
 




Nemrég hevült, ma sír minden magyar.
Hamar jött az örömre gyász, hamar!
Az ünnep árja még le sem lohadt,
Bú árnyékolja, népem, arczodat.
Egy hét különbség, vagy tán annyi sem.
Óh, nem gondolta akkor senki sem,
Hogy, míg a nagy lantosnak szobra támad:
Elérkezik végnapja Ossiánnak!

Mikor Petőfinek hódolt a nép,
Arany sugártól ragyogott az ég:
S hogy te lehunytad szempilláidat,
Ősz volt, hives, borongó őszi nap.
A természetnek sem volt kék ege,
Csak bús felhője, csak zúgó szele;
És sírt az ég egyhangu, méla cseppel,
Őérte, ki a végsők közt esett el.

Nem a költőért sírok. Ő mienk.
Fáradt, beteg volt. Jó, hogy megpihent.
A vén idővel versenyt szállani
Fognak dicső, mélységes álmai.
Mit szent magányban gondolt, érezett:
Azzal kezdünk egy új évezredet,
Óh, nem a dalnokért hull könnyem árja!
Az emberért! Ő szállt a sír homályba.

Dalodhoz méltó volt az életed.
Mily név illet meg? Hogy tiszteljelek?
Áldott, kit szűz erényed lelkesit.
Csak a pribék nem ontja könnyeit.
Ah, elvesztettünk! Már a sír takar.
Nem jő utánad, nem jön ily magyar!
Óh, légy velünk! Mindenha légy vezérünk!
A mig téged csodálunk: addig éljünk!
 
 
0 komment , kategória:  Költő költőnek...  
Poller Ildikó: Édesanyámhoz
  2016-04-30 05:33:45, szombat
 
 


Rád gondolok most is édesanyám,
gyermekként mindig vigyáztál reám.
Ágyamnál sírtál, ha beteg voltam,
mosolygott szemed, ha megszólaltam.

Sokat szenvedtél, amíg felnőttem,
ezért oly áldott neved előttem.
Utamat járva életem során,
járok a te tanításod nyomán.

Hálával tartozom mindig neked,
hadd tegyem boldoggá az életed.
Eddig te voltál, ki vigyázott reám,
de ezentúl én teszem ezt, ANYÁM !


 
 
0 komment , kategória:  Édesanya,nagyszülők  
Horváth Ilon: Édesanyák!-POET
  2016-04-30 05:28:55, szombat
 
 
Minden évben van egy csodás napotok
a kiemelt tisztelet jeléül,
az üde május első vasárnapján
rátok gondolunk szeretettel telve.

Mennyi kínnal, bajjal neveltetek,
sok-sok gonddal, de mégis szerényen,
kérjük hát, bocsássátok meg nekünk,
ha mindezt mi még nem háláltuk meg.

Édesanyák! Ti legszentebb asszonyok!
Rátok mosolyogjon e májusi nap,
hogy kedvetek legyen az élethez,

s érezzétek, milyen fontosak vagytok,
hiszen nélkületek árvák vagyunk...
szeretetünk legyen mindig Veletek! /51/
 
 
0 komment , kategória:  Édesanya,nagyszülők  
Horváth Ilon:Édesanyám nincs már nékem...POET
  2016-04-29 21:31:15, péntek
 
 

Édesanyám nincs már nékem,
üresen hagyta a fészket,
elszállt egykor más országba,
a tündöklő mennyországba.

Sosem dorgált kemény szóval,
szíve tele volt jósággal,
mindenkihez kedvesen szólt,
nagy bánatom, hogy ő csak volt.

Ballagok a temetőben,
fáj a szívem, szemem könnyben,
ráborulok fejfájára,
imám szálljon át hozzája.

Édesanyám figyel engem,
összekulcsolt a két keze,
arca vidám, és mosolyog,
örül, hogy most rágondolok./21/
 
 
0 komment , kategória:  Édesanya,nagyszülők  
Petőfi Sándor: Fekete kenyér
  2016-04-29 19:36:07, péntek
 
 



Miért aggódol, lelkem jó anyám?
Hogy kenyeretek barna, emiatt?
Hisz meglehet, ha nincs idehaza,
tán fehérebb kenyérrel él fiad?
De semmi az! Csak add elém, anyám,
bármilyen barna is az a kenyér!
Itthon sokkal jobb ízű énnékem
a fekete, mint máshol a fehér!
 
 
0 komment , kategória:  Édesanya,nagyszülők  
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 163 
2016.03 2016. április 2016.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 163 db bejegyzés
e év: 1302 db bejegyzés
Összes: 1783 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 350
  • e Hét: 2374
  • e Hónap: 8949
  • e Év: 81655
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.