Regisztráció  Belépés
babi610805.blog.xfree.hu
Ki viszi át a szerelmet.... Dezső Andrea
1961.08.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
Ha majd
  2016-05-25 19:32:10, szerda
 
 
Ha a szív már nem dobog érettem
Ha a kenyerem javát megettem,
Lelkem majd elhagy egy másvilágért
Testem kiállt földi megnyugvásért.

Imádkozzatok lelki békémért
Locsoljátok a hantot testvérként,
A Nap felszárítja könnyeitek
Fentről megáldalak majd bennetek.

Kegyelet virága illatozzon
Szép szívetekbe enyhülést hozzon,
Ne feledd, nincs élet halál nélkül
Emlékezz, nincs halál élet nélkül.

A köldökzsinór már rég nem éltet
Anyám szíve sem dobog már értem,
Ha eljön az idő s látom a fényt
Ott áll majd szülőm, várja gyermekét.

Örökké együtt a hosszú úton
Hát mindenki örömmel búcsúzzon,
Ne sírjatok hisz oly bárgyú dolog
A köldökzsinór fent újra csobog.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Vér a véremből
  2016-05-24 06:07:31, kedd
 
 
Testem úgy vágyta jelenléted
akartalak, követeltelek,
árva búzakalászként ringtam
hogy vérem a te véred legyen.

Kaptad tőlem legszebb ékszerem
testem csillogó kincse lettél,
kapaszkodtunk egymásba soká
s te szerető anyává tettél.

Táplált vérem oly odaadón
simogattuk egymás szép lelkét,
érezted anyai örömöm
jaj, látni vágytál s megszülettél.

Te voltál az élet s a halál
oly rövid ideig illatoztál,
hiányt szenvedett gyenge tested
nem bírtad soká és itt hagytál.

Kétszer jöttél s kétszer itt hagytál
már feladtam gyermeki vágyam,
fiatal testem hadakozott
vajon mért üres az én házam?

Édes emlőm úgy kívánt téged
harcoltam s a csatát megnyertem,
forrt a vérem izzó lávaként
ragyogott a Nap, anya lettem.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Kereslek
  2016-05-21 17:39:49, szombat
 
 
Hogy múlik az idő,
oly rég láttam arcodat,
mondd, merre jársz, hol bolyong lelked,
vajon emlékszik rám?
Vajon érzed-e a levegő illatát,
vajon nyílik-e még csókra szép szerelmes
szád?
Oly messze vagy, emléked jaj, ha fakul már,
mit ér nekem a szellő, a fényes napsugár?
Te voltál a fény az éjszaka ölében,
szebben ragyogtál mint a csillagok
fent az égen.
Ó, az elmúlás fájdalmas csendje, éke,
Ó, tünemény, halld szavam, úgy fáj
a földi lét, indulnék hozzád, kérlek segíts!
Kapaszkodom a lehetetlen rozsdás láncába,
szorít, vágyom ifjúságod dallamára.
Nem akarom a reggeli madárcsicsergést,
téged akarlak felhők felett ölelni,
nem kell a hívság, hát szólíts s én jövök
hozzád. Mondd, hogy nem feledtél s együtt
utazunk tovább.
Várok, oly rég várok, testem már tehetetlen,
csak szívem az, mi néha halk hangot ad,
várom , hogy megpihenjen, és lássam
arcodat.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Szerelemhajó
  2016-05-21 05:25:40, szombat
 
  Vitorlát bontasz s hosszú útra kélsz
csak egy pillanat s bele kap a szél.

Kikötöttem nálad szeretetem
te mégis búcsút intesz, ég veled.

Rongyos lobogóddal nyílt vizeken
ne táncolj vissza, légy könyörtelen.

Iránytűd már engem nem kereshet
büszke zászlód lengjen, elfeledlek.

Legyen veled hűs szeleknek Ura
vajon partot érsz-e, hát ki tudja?

Vesd meg lábad hol nem tombol vihar
szíved teljen békességgel hamar.

Az én kikötőm nem fogad többé
szép álmaim most váltak köddé.

Örök hullámsírba temetkezem
vitorlámat nem látja senki sem.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Keresem a szavakat
  2016-05-17 08:58:58, kedd
 
 
Keresem a szavakat
megbocsátást vársz tőlem?
figyeltem sebzett vadként
hogy táncolsz el mellőlem.

Játszottad a holnapot
csillagot nem ígértél,
még szerettél tavasszal
s már nyáron elfeledtél.

Egy csepp esőre vágyom
mely elfedné könnyeim,
őszbe forduló lelkem
bánatba temetkezik.

A telet nem kívánom
szívem is rég megfagyott,
tavasznak színes dalát
többé már nem hallhatom.

Oly kegyetlen az élet
már elfordulok tőle,
bocsánatom nem adom
hát elmegyek örökre.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Csendem
  2016-05-17 08:57:56, kedd
 
 
Vágyom a jelen reménytelen csendjét
édes lüktetését, halk suttogását,
múltamnak drágakövei fejemben
meghasadt, sikamlós hideg márvány.

Szólni nem tudok, rég tanyát vert bennem
a csendet velem vajon ki hallgatná?
dúdoljon nekem, kinek fáj a szíve
egyedül mit ér, ne válj hallgataggá.

Szentül hiszem, a falak leomlanak
hallom sírni a csobogó patakot,
átkelni rajta mért oly reménytelen?
hát nyitni kellene végre ablakot.

A csend fenséges és nem képmutató
minden ház falán ugyanúgy szólal meg,
erejét érezheted, ugye tudod
őszintén érintsd s a szív beleremeg.

Vágyom a jövő mámorító csendjét
bíztam a jelenben s megtalált engem,
kiáltani szeretnék, torkom vigad
nincsenek falak, végre emlékezem
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Randevú
  2016-05-17 08:56:52, kedd
 
 
Sötét volt az éjszaka
szánta megfáradt testem,
két karjával átölelt
pihentünk ketten csendben.

Esőt, friss szellőt hozott
kopogása dallamos,
lemosta az út porát
tüdőm tiszta s nem zajos.

Sötét gúnyája libbent
Nap sugara cicázott,
csillogott a sötét fal
a reggel bekiáltott.

Nyomban ruhát cseréltek
békésen kacsintottak,
az éjszaka elköszönt
egymástól csókot loptak.

Kegyes hozzám az élet
megélhettem e csodát,
hát szívemből akarom
ily szép nem lesz odaát.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Miért?
  2016-05-10 20:59:13, kedd
 
 
Miért szültél erre a világra?
maradtam volna édes vágyálom,
életet, sorsot ajándékoztál
ráncosodik kezem, s te nem látod.

Fájdalmam oly nehezen viselem
kibuggyan belőlem a sok miért,
mint kicsi porszem eme világban
ide-oda repít a forgószél.

Kapaszkodnék, mint újszülött állat
ki vágyja anyja édes melegét,
de kezem csak keres, egyre keres
fáj, már nem érem el anyám kezét.

Halálszagú minden körülöttem
látod, mindennap beborul az ég,
a sötétség lelkem betakarja
anyám, mondd, hát vajon látlak-e még?

Kisiklott rég a vonat s életem
kábultan fekszem, ropog már csontom,
egy napon a sebek összeforrnak
édes véred míg lehet hordozom.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Úr vagy Koldus
  2016-05-10 20:57:00, kedd
 
 
Anyák hordták szívük alatt
s ők mindannyian csecsszopók,
kik tejben vajban fürödtek
koldusnak csak pár csepp jutott.

Megrészegült világunkban
egy az Isten, hát úgy vigyázz,
párnák közt álmodsz vagy földön
gazdag vagy koldus, ne hibázz!

Elvakíthat a csillogás
gazdag vagy de lelki szegény,
a koldus álla felkopott
de a szíve az a helyén.

Választásod példás legyen
hatalmas az ki kezet nyújt,
életed éld alázattal
a jóság, az meg nem fakul.

Nincs különbség, egyek vagyunk
s lelked tiszta-e vagy hazug?
emberré csak akkor válhatsz
ha a hibáidból tanulsz.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Virágom
  2016-05-08 13:55:34, vasárnap
 
 
Te vagy az első virágszál
kiskertem csodás gyermeke,
ragyogj hát, nekem születtél
s maradj, vénülj együtt velem.

Igényes az öltözéked
könnyet nem hullatok reád,
oly kecses, büszke tartásod
bódít az illatod, s ruhád.

Darázs dongjon körülötted
szemlehúnyva figyel a Nap,
örök mécseseknek lángja
nyújtózó tested öleli majd.

Meginogsz, mert szaggat a szél
Ó, kedvesem én ott leszek,
vigyázlak, csak ringatózzál
ígérem, óvom lelkedet.

Ha már fáj, és szirmot bontasz
megőrzöm tested emlékbe,
örökre velem leszel már
fényed ragyog, míg lélegzem.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
2016.04 2016. Május 2016.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 16 db bejegyzés
e év: 175 db bejegyzés
Összes: 694 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 9
  • e Hét: 9
  • e Hónap: 1776
  • e Év: 21070
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.