Regisztráció  Belépés
eszter721.blog.xfree.hu
A vers valami éteri magány, amit mégis meg lehet osztani. Egyetlen pont, melyben benne csillog a világegyetem, mint pupillán a könny." (Gyurkovics Tibor) Kovács Eszter
2011.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 19 
Esti vers
  2016-05-31 23:08:58, kedd
 
  Gál Éva Emese :
ESTI VERS


Most fésüli a föld haját a szél,
Hajlanak, belejajdulnak a lombok.
Gubancos korona a sok levél,
amit címzett még soha ki nem bontott,

bár minden életben van üzenet,
s minden parányi részben ég a távlat!
Szótagokra bontja az erezet,
a méltósággal elhulló csodákat,

s minden szótag, perc másképpen törik,
másképp sárgul, barnul, bár egy gyökérrel
szívja föl az átmenet nedveit,
hogy dacoljon az értelmetlenséggel,

mert minden létnek önmaga a tétel,
s e rendből csak a semmi a kivétel!







 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Rezdülések
  2016-05-31 23:07:08, kedd
 
  Kovács Anikó :
REZDÜLÉSEK


Mint tölgyfán a moha, úgy simulok hozzád;
vagyok legszebb sötétkék ruhád,
mit antik, faragott szekrénybe akaszthatnál,
te állandó hiány...
Elgurult dió: a legszebb íz te vagy, -
feltöröm, s lásd,
veled már a rideg, kopár ősz is öröm...
Suhog a csend,
akárha hűvös szatént vasalok;
pillantásod néha komor,
haragos,
mikor - ellenem - a hit csatázik benned,
és dúlt halomban fekszik előtted tegnapod.
Rejtegetted életed titkos könyvét,
mégis szétnyílt előttem a nyári fényben,
s mikor először hozzáértem:
cseppnyit becsukódtál...
De ujjaim tovább futottak a fedélen,
s te hagytál:
mosolyodat hoztad hozzám,
a szeptemberi nap íze vetett
vak vérünkbe
oldozó fényt;
s e naptól kékké vált a múlt,
kis utcák közébe szállt,
füstté lebbentve minden rossz emléket,
s vált olyanná a világ,
akár az égi ünnepélyek...
E naptól kezdve minden szép lett,
dúsan, pompásan áradó költemény,
meg csend és zeneszó,
a legszebb Adagio,
ahol a ma a mindiggel válaszol;
mert nekünk már minden perc
szent,
és ünnep,
ereinkben boldogan zuhog
minden vértest,
és ősi szinkópát dünnyög a világ,
amelyet mi
- magunknak -
teremtettünk meg...
Azóta óarany lidérctüzekkel álmodom,
a csendes, bódult némaság befon,
s galambok puha szárnya mozdul vállamon.
Egyetlen rezdülés vagyunk.
Csak egy gyönyörű, titkos rezdülés.
De én így is vállalom.








 
 
0 komment , kategória:  Kovács Anikó  
egyetlen
  2016-05-31 23:04:54, kedd
 
  Csapó Angéla :
egyetlen


A kertben ott van minden elhullt május.
Egy szőnyeg a holnapután és a tegnap.
Az évgyűrűk letekerhetők néha,
mert minden szerelem egyszerre van.
A szívtől mért távolságuk állandó.
Egyetlen vonalba simulnak
a mindenség tenyerében.






 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Remény ?
  2016-05-31 23:02:10, kedd
 
  Farkas István :
REMÉNY ?


Álmaimból átmentett
remény éltet még
fáradt napjaimban.
Ebbe kapaszkodom, próbálom
hinni, hogy minden úgy lesz:
a vágyak beteljesülnek.
De egyre nehezebb.
Fogy az idő, az erő, a hit.
Néma lemondás hajtja
le őszülő fejem,
s szívem döbbenti a visszatérő,
súlyos gondolat:

Vajon hány perc, hány nap,
míg minden szertefoszlik?








 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A semmi közepén
  2016-05-31 23:00:08, kedd
 
  Nagy József Levente :
A SEMMI KÖZEPÉN


szentek kezében hervad a virág,
szú perceg a fában, szétmállik a kő,
a lélekből a szó mindent kirág
és a hiányban a semmi nagyra nő.

az útnak vége, még sincs ott a cél,
nem véd szivárványos ernyő, s mint eső
fejedre hull az olvadó acél -
hívnád az Istent, de nincsen térerő.

kiömlő vízként szétfut életed
és a sok cseppben már egyik sem te vagy,
bennük magadat hiába keresed.

nincs többé innen és nincsen odaát,
semmi közepén, almafa alatt,
sírdogál az Úr, s ringatja önmagát.







 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Part
  2016-05-31 22:57:40, kedd
 
  Gál Éva Emese :
PART


Lelkünk a part: tengereket ölel.
Minden hullámzás medre, menedéke,
amit a semmi nem sodorhat el,

ami saját fényével lát az égre.
Már minden távolság menekülés
a kísértésből újabb kísértésbe,

mintha üzetés lenne az egész
élet egy önámító pusztulásba,
ahol beteljesül a tévedés,

hogy végtelennek vég legyen az ára.
De lelkünk part: sziklákkal vértezett!
A sodró, nagy semmivel szembeszállva

menti meg a világtérképeket,
érjen partot az idő minden perce,
hogy révbe jusson az emlékezet,

mielőtt belehalkulna a csendbe.
Itt törik meg az égbolt gőgje is.
Az erőszakba, harcba, gyűlöletbe,

hatalomba torzult világ hamis
tajtékai torpannak, szétperegnek.
A sodrás előre vagy hátra visz,

örvény ránt, habok emelnek, temetnek,
a part rendíthetetlenül ölel.
Hozzánőttek a teherbíró medrek.

Rombolja minden, mégsem tűnik el.
A partok csak ölelnek, és szeretnek.
Így küzdenek a tenger semmivel,

s a világgal is így küzd meg a lelked.







 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Dilemma
  2016-05-31 22:56:07, kedd
 
  Fülöp Kálmán :
DILEMMA


Az egész részekre osztható.
A részben az egész benne van.
Valami mégsem törvényszerű:
én meddig oszthatom magam?






 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Harmatcsepp a fény porában
  2016-05-31 22:54:35, kedd
 
  Fülöp Kálmán :
HARMATCSEPP A FÉNY PORÁBAN


Harmatcsepp a
fény porában

bolyhos reggel
szúr a nap

bor nevet rám
a pohárból

kristály-hű
szelíd szavak

véremben egy
vén harang szól

áhítatra hív
szerény:

egy hajtásra
felkortyintom

a harmatos
finom nedűt

s rímpárokat
foltozok egy

vers kinyíló
tenyerén...






 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nem kellenek ...
  2016-05-31 22:48:34, kedd
 
  Adamis Anna :
NEM KELLENEK ...


Mondat értelem nélkül
Szavak tartalom nélkül
Jelek jelentés nélkül
Arcok tekintet nélkül
Nem kellenek!

Lépés mozdulat nélkül
Álom oltalom nélkül
Ima áhítat nélkül
Ember emberség nélkül
Nem kellenek!

Magány reménység nélkül
Falak ablakok nélkül
Igaz valóság nélkül
Való igazság nélkül
Nem kellenek!

Zene felhangok nélkül
Vonzás szemérem nélkül
Tested szerelem nélkül
Élet életed nélkül
Nem kellenek!
És neked?






 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A szerelem
  2016-05-31 22:46:35, kedd
 
  Berzsenyi Dániel :
A SZERELEM


Mi a földi élet s minden ragyogványa
Nélküled, oh boldog Szerelem érzése?
Tenger, melyet ezer szélvész mérge hánya,
Melynek meg nem szűnik háborgó küzdése.

India kincsével légyen tömve tárod,
S Caesar dicsősége ragyogjon fejeden:
Mit ér? vágyásidnak végét nem találod,
S nem lel szíved tárgyat, hol megelégedjen.

De te, édes érzés, egek szent magzatja!
Az emberi lelket bétöltöd egészen,
Bájodnak ereje az égbe ragadja:
S a halandó porból egy félisten lészen.

Te a szerencsének játékát neveted,
Mert hatalma néked semmit nem ád s nem árt;
A nagyság álképét mint bábot elveted,
S nem szab semmi földi erő néked határt.

Mosolyogva rohansz te habnak és lángnak:
Meg nem rémít ég, föld reád rohanása.
Te a bús koporsót menyasszonyi ágynak
Nézed, s elenyészik rettenetes váza.

Te a szegénységnek mohos kalyibáját
Márványpalotává tudod változtatni,
S mezei gyümölccsel rakott asztalkáját
A mennyei nektárillatban usztatni.

Tegyen mást boldoggá a sors csalfa kénye:
Nékem te légy dajkám s ápolóm, Szerelem!
Zöld myrtuskoszorúd pályám szép reménye,
S könnyel ázott kendőd légyen szemfödelem.









 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 19 
2016.04 2016. Május 2016.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 19 db bejegyzés
e év: 669 db bejegyzés
Összes: 15074 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1036
  • e Hét: 6163
  • e Hónap: 26827
  • e Év: 337042
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.