Regisztráció  Belépés
gabfe.blog.xfree.hu
Szeretni, bizni, remélni,minden új napnak örülni. Gab-fe edit
1952.12.06
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/26 oldal   Bejegyzések száma: 257 
Egy kis időre elköszönök tőletek,
  2016-05-11 12:40:07, szerda
 
  Egy pár hétre el kell mennem, így a blogomat nem tudom úgy írni mint eddig napi szinten, de ha módomban lesz néha majd beköszönök.. (Farkasgyepűre megyek 3 hétre)
Mivel holnap reggel már mennem kell, nem leszek itthon a hétvégi Ünnepeken sem, így most kívánok mindenkinek nagyon kellemes Pünkösdi Ünnepeket is::(bocs a régi képekért, de már nem volt időm újakat készíteni)

















 
 
18 komment , kategória:  Pünkösdre  
Johann Peter Hebel Vigasz
  2016-05-11 12:29:53, szerda
 
 



Johann Peter Hebel

Vigasz

Máris hiszem, e rossz idő,
és a vég az hamar megjő;
's akkor mondom: hagyjad menni,
ha elég, másképp fog lenni.
De ha bárhova el megyek
's nem szól ott a madárének,
gondolom, egy hangot hallok:
,,Elégedj meg!, nem is oly rossz."

Mucsi Antal

origo-haz.hu
 
 
5 komment , kategória:  versek, idézetek.  
Johann Peter Hebel Kincsesládikó
  2016-05-11 12:28:55, szerda
 
 



Johann Peter Hebel
Kincsesládikó

Válogatott történetek a Rajna-vidéki Házibarát kalendáriumának évfolyamaiból

,,Ahogy a kalendárium-évszámok haladnak előre, az ember is egyre érettebb lesz. Az ember igen - az emberiség nem." Johann Peter Hebel
Nagy írók rajongtak ezért a könyvért: Goethe, Tolsztoj, Kafka, Heidegger, Canetti. Pedig a Kincsesládikó ,,csupán" kalendáriumtörténeteket tartalmaz. De az az egyszerű és emberi hang, amin Hebel megszólal, utánozhatatlanul egyszeri. Mintha egy asztalnál ülve, meghitt baráti körben mesélne a világ dolgairól. Derűs, közvetlen, és egy pillanatra sem veszti el az arányérzékét. Ezért aztán ahol anekdotázik, ott is mély értelmű. Ahol példázatos, ott is hétköznapian közeli. Ahol humoros, ott meg, mint kapszulában a multivitamint, rejtve adagolja a morált. És amikor már bőven túl jár a hihetőség határán, olyankor is mintha végig két lábbal állna a földön. Sorolja az emberi kiválóság példáit, de legalább annyira vonzódik a csavargókhoz, a koldusokhoz, a csínytevőkhöz. Tud megható is lenni, de sohasem érzelgős. Kevés szóval sokat mond, és mindig valami felejthetetlent. - Íme egy elbeszélő, akinek szívébe ,,belefér az egész világ".

moly.hu
 
 
0 komment , kategória:  Könyvek,filmek röviden..  
256 éve született költő..
  2016-05-11 12:27:52, szerda
 
 




Johann Peter Hebel (Bázel, 1760. május 11. - Schwetzingen, 1826. szeptember 22.) német költő.

Felváltva tanítói, tanári és lelkészi pályán működött; halálakor protestáns prelátus és a konzisztórium tagja volt. Munkáit természetes humor és egészséges észjárás jellemzik, ez teszi megfoghatóvá, hogy szűkebb hazájában, az alemannok között (Svábországban, a Rajna kanyarulatánál), akiknek nyelvjárást is használta, oly nagy sikereket ért el. E sikert elsősorban Alemanische Gedichte című művének köszönheti (1803, azóta sok kiadást ért), melyet megkíséreltek az irodalmi nyelvre is lefordítani (legjobban Robert Reinick 1876, 6. kiad.), de emellett eredeti bájából sokat veszített. Tartalmukat e költemények a természetből, a póréletből merítik; az egyszerű jeleneteket Hebel valódi művészettel tudta költői színvonalra emelni. Két népies műve van ezenkivül Hebelnek, melyeknek egyes darabjai iskolai német olvasókönyveink révén nálunk is eléggé ismeretesek voltak, ezek: Der rheinländische Hausfreund (1808) és Das Schatzkästlein des rheinländischen Hausfreundes (1811). Hebel összes művei 1832-34-ben jelentek meg 8 kötetben; életrajzát Schultheiss írta meg (1831); majd Läugin (1874).

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 
 
0 komment , kategória:  Ezen a napon történt.....  
98 éve született elméleti fizikus, tudománynépszerűsítő....
  2016-05-11 12:26:12, szerda
 
 




Richard Phillips Feynman (New York, New York, USA, 1918. május 11. - Los Angeles, Kalifornia, USA, 1988. február 15.)[1] Nobel-díjas[3] amerikai elméleti fizikus, tudománynépszerűsítő, sokak szerint a 20. század, de különösen a II. világháború utáni időszak legnagyobb hatású elméje.[4] Mind a tudományos kutatás, mind pedig a tudományos ismeretterjesztés területén kiemelkedőt alkotott, így több generáció számára jelentett és jelent ma is inspirációt. A nemzetközi szkeptikus mozgalomban is úttörőként emlegetik, aki előszeretettel leplezett le csalásokat és hívta fel a figyelmet arra, hogy megfelelően kivitelezett trükkökkel a legjobb szellemi képességű embereket is be lehet csapni. Híres volt játékosságáról, de a komolyság és az őszinteség is fontos részét képezte személyiségének, élvezte az életet (például megtanult kongadobon játszani), de köztudottan irtózott a formalitásoktól.[5] Előadásai és interjúi, valamint a róla szóló életrajzi írások a mai napig is népszerűek, számos általa írt vagy róla szóló könyv kapható magyar nyelven is.[6]

bővebben itt olvasható:Link

Nobel-díj

1965-ben megosztott Fizikai Nobel-díjat kapott Sin-Itiro Tomonaga japán, és Julian Schwinger amerikai fizikusokkal közösen ,,kvantumelektrodinamikai munkásságukért, amely mélyreható következményekkel járt az elemi részecskék fizikájában"[11][12]

A jelölésre az első reakciója az volt, hogy elutasítja, mert attól félt, hogy a Nobel-díj annyira híressé teszi, hogy utána nem tud majd eleget foglalkozni a fizikával. Miután barátai figyelmeztették arra, hogy a Nobel-díj elutasítása is éppen annyira médiasztárrá tehet valakit, inkább úgy döntött, hogy elfogadta a díjat.[5]

Wikipédia..

 
 
0 komment , kategória:  Nobel dijasok röviden  
135 éve született a szuperszonikus repülés atyja......
  2016-05-11 12:23:26, szerda
 
 




Előadás közben a Jet Propulsion Laboratory, (sugárhajtás laboratórium) előadótermében

Kármán Tódor, teljes nevén szőllőskislaki Kármán Tódor, német nevén Theodore von Kármán (Budapest, 1881. május 11. - Aachen, 1963. május 6.) gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus, akit az amerikai légierő (USAF) védőszentjének becéznek, és a szuperszonikus repülés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás egyik úttörőjeként is ismernek. Tudta nélkül a német repüléstechnika alapjainak letételével a német légierő, a Luftwaffe kifejlesztéséhez is sokban hozzájárult.[m 6] Mint fizikus és alkalmazott matematikus sokban hozzájárult a hidrodinamika és a modern gázdinamika, illetve az aerodinamika huszadik századbeli fejlődéséhez. Számos kutatóintézet, valamint nemzeti és nemzetközi irányító bizottság megteremtésével, megszervezésével vagy irányításával bízták meg. Segítségét számos ország nagyra becsüli.
Kármán Tódor egy csehországi származású, nagy tekintélyt élvező budapesti zsidó család harmadik gyereke volt, a család mindkét ágában számos intellektuális előddel apja, Kármán Mór, a filozófia és a neveléstan neves budapesti egyetemi tanára volt, nagy tekintéllyel rendelkezett az egyetemi középiskolai tanárképzés gyakorlatának alakításában, s aki Szőllőskislaki nemesi nevét a közoktatásban végzett munkájáért nyerte el. Bátyja: Kármán Elemér (1876-1927) kriminálpedagógus, pszichológus, jogász.

Tódor oktatása magánúton kezdődött. A számtan volt a kedvence, és emlékezőtehetségét testvérei már korán felismerték, amikor ámulatukra hatéves korában képes volt öt- és hatjegyű számokat fejben hiba nélkül összeszorozni. Apja azonban attól tartva, hogy fia a tehetségét számtani mutatványok cirkuszi bemutatására fogja majd használni, azt kívánta, hogy humán tárgyakkal, művelődési tartalmakkal is foglalkozzék. Iskolai oktatása kilenc éves korában kezdődött a budapesti mintagimnáziumnak is nevezett M. Kir. Tanárképző Intézet Gyakorló-Főgymnasiumában.[1]

Amikor érettségizése évében, 1898-ban megnyerte az ország legjobb matematika és természettudomány tanulójának szánt országos Eötvös Loránd-díjat külföldre készült tiszta matematikát tanulni, de apja ezévi idegösszeroppanása és anyagi okok miatt Budapesten kellett maradnia. Így apja kívánságának engedve, aki fiát egy gyakorlati pálya felé igyekezett irányítani, Tódor a jó hírű Királyi József Műegyetemre (ma Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, röviden BME) annak gépészmérnöki karára iratkozott be, ahol a neves Bánki Donát professzor irányítása alatt tanult. Az egyetemet 1902-ben, 22 éves korában fejezte be kitüntetéssel.[m 7][2

Munkássága bővebben itt..
Link




 
 
0 komment , kategória:  Feltalálók,és tudósokról...   
175 éve született jogász, levéltáros, történész és író,
  2016-05-11 12:19:43, szerda
 
 



Pauler Gyula (Zágráb, 1841. május 11. - Badacsonytomaj, 1903. július 8.) jogász, levéltáros, történész és író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Országos Levéltár első főlevéltárnoka.
Édesapja, Pauler Tivadar (későbbi egyetemi tanár és miniszter) akadémiai tanár volt, édesanyja Deréky Sarolta. Iskoláit Pesten a piaristáknál végezte, azután az egyetemen jogot hallgatott; 1863-ban ügyvédi oklevelet szerzett és 1863-tól 1874-ig ügyvédkedett. Közben megnősült, elvette Lenhossék Georginát,[m 1] Lenhossék József anatómus unokahúgát. Már egyetemi tanulmányai közben komoly célok felé törekedett és történeti kérdésekkel sokat foglalkozott. Szilágyi Dezső, Hajnik Imre és Grünwald Béla voltak társai az egyetemen. Horváth Mihály volt történelmi tanulmányaiban vezetője és mentora; az ő ajánlatára választotta meg a Magyar Tudományos Akadémia 1870. május 15-én levelező tagjává, 1877. május 24-én lett rendes tag és 1899. május 5-én az igazgató-tanács tagja. 1874. október 14-én ugyancsak Horváth Mihály ajánlatára országos levéltárnoknak nevezték ki.

Ugyanakkor a külföldi levéltárak szervezetének tanulmányozására is kiküldték, így áttanulmányozta a müncheni, berlini, drezdai, brüsszeli, hágai, párizsi és a bécsi titkos állami levéltárak berendezését. 1875-ben tért vissza és kidolgozta az Országos Levéltár szervezetét és ügykörét; hozzáfogott annak újjáalkotásához. Az Országos Levéltár megkapta a magyar és erdélyi kancelláriai, magyar helytartósági és erdélyi főkormányszéki levéltárak anyagát; később a magyar kamarai levéltár, a magyar királyi kúriai, az erdélyi két országos, a fiumei kormányzósági levéltár, stb. gyűjteményeit. Pauler példásan rendezte az új anyagot és az országos levéltárat az európai tudományosság színvonalára emelte. Történészként kezdetben a Wesselényi-féle rendi szervezkedéssel, később az Árpád-kori magyar történelemmel foglalkozott.

Egyik legjelentősebb műve, a Magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt 1893-ban jelent meg. 1894-ben e művéért MTA nagydíjjal tüntették ki. Az ő javaslatára fogadták el a millennium évének az 1895-ös évet. 1895-től az Akadémia történeti osztályának elnöke volt és az akadémia megbízásából Szilágyi Sándorral együtt a honfoglalásra vonatkozó forrásokat szerkesztette, amely A magyar honfoglalás kútfői címmel 1900-ban jelent meg. 1896-ban miniszteri tanácsosi címmel tüntette ki a király. 1899 tavaszán Németországban járt kiküldetésben, a legújabb levéltári építkezéseknek tanulmányozása végett. A budapesti jogtudományi államvizsgálati bizottság tagja, 1898-tól a magyar történelmi társulat második alelnöke, a heraldikai és genealógiai társaság választmányi tagja, a Bács-Bodrog vármegyei történelmi társulat és a Hunyad vármegyei történelmi és régészeti társulat tiszteleti tagja volt. 1903. július 6-án Badacsonytomajba ment szabadságra, ahol birtoka volt, és július 8-án este 6 óra tájban vacsora közben hirtelen rosszul lett és holtan esett le a székről, szívbaja ölte meg.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 
 
0 komment , kategória:  Ezen a napon történt.....  
Kívánságom a képen....
  2016-05-11 12:14:39, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Mindenkinek  
Szép estét....
  2016-05-10 18:24:25, kedd
 
 

 
 
2 komment , kategória:  Barátaimnak  
Ma 153 éve született...
  2016-05-10 18:22:43, kedd
 
 



Kaarle Leopold Krohn (Helsingfors, Oroszország, 1863. május

10. - Sammatti, Finnország, 1933. június 19.) finn folklorista,

filológus, finnugrista, költő, a Magyar Tudományos Akadémia

tiszteleti tagja. Antti Amatus Aarnéval együtt az egyetemes

szövegfolklórkincs összehasonlító szövegfilológiai

tanulmányozását és tipologizálását elindító finn földrajzi-

történeti iskola egyik elméleti megalapozója, a Kalevala

keletkezéstörténetének újító szemléletű kutatója volt.

Julius Krohn (1835-1888) nyelvész, irodalomtörténész,

folklorista fia, Ilmari Krohn (1867-1960) zeneszerző,

zenetudós és Aino Kallas (1878-1956) írónő bátyja.

Nyelvészeti tanulmányokat folytatott a Helsinki Egyetemen.

1889-től a finn és egyetemes irodalomtörténet docense, 1898

-tól a finn és összehasonlító folklorisztika rendkívüli, 1908-tól

1928-as nyugdíjazásáig rendes egyetemi tanára volt a

Helsinki Egyetemen.

Noha nyelvészeti tanulmányokat folytatott, apja, Julius Krohn

hatására már az 1880-as években több népköltészeti

gyűjtőúton vett részt, és az elsők között jegyzett fel finn és

karél népmeséket, népi elbeszéléseket. Apja 1888-ban

bekövetkezett hirtelen halála végérvényesen megváltoztatta és

egy életre megszabta pályáját. A tudományos hagyaték

átnézésekor ismerkedett meg mélyebben a Kalevalával és a

Kanteletarral, ezeken keresztül a finn epikus és lírai

népköltészet kérdéseivel. Apja kéziratban maradt tanulmányait

kiegészítve, sok esetben tetemesen bővítve adta ki.

Munkássága legjelentősebb eredménye az apja

elgondolásainak továbbfejlesztésével kidolgozott földrajzi-

történeti iskola, amelyet később Antti Amatus Aarnéval

közösen a szövegfolklorisztikai kutatások meghatározó elméleti

alapjává tettek. Ez a voltaképpeni pozitivista szövegfilológiai

irányzat a népköltészeti alkotásokat keletkezéstörténeti

szempontból vizsgálja, az egyes szövegek és variánsaik

elterjedtségére, elterjedésére, illetve az ezt a folyamatot kísérő

szövegbeli és tartalmi változások feltérképezésére helyezi a

hangsúlyt. A földrajzi-történeti iskola elméleti alapjainak

megteremtése során alakult ki a folklóralkotások formai-

tartalmi egységeinek ma is érvényes hierarchiája (típus,

szüzsé, motívum, formula), és indult meg világszerte a

folklórműfajok tipologizálása és típuskatalógusainak

összeállítása. A kezdeményezés végső célja a lehető

legteljesebb, egyetemes folklórarchívum összeállítása volt,

amelynek alapján - összehasonlító szövegfilológiai módszerek

segítségével - az egyes szövegtípusok archetípusainak

meghatározása válik lehetségessé. A Kalevala és a finn

népmesekincs történeti rétegeinek áttekintésével Krohn élen

járt a földrajzi-történeti irányzat gyakorlati alkalmazásában.

Folklórelméleti munkássága mellett behatóan tanulmányozta a

finnugor népek hitvilágát, ráolvasásait és népszokásait, a finn

és skandináv mitológiát.

Mindemellett jelentős tudományszervező tevékenységet fejtett

ki. Élére állt a Finn Tudományos Akadémia megalapításáért

(1908) tevékenykedő mozgalomnak, vezető szerepet vállalt a

nemzetközi folklorista szövetség, a Federation of Folklore

Fellows 1907-es megalapításában és Folklore Fellows

Communication című kiadványsorozatának 1910-es

elindításában. A Virittäjä című finn nyelvészeti szaklap és a

Finnisch-ugrische Forschungen című finnugrisztikai folyóirat

alapító szerkesztője volt.

Késő romantikus stílusú, érzékeny, esetenként érzelmes

ifjúkori verseit Wäinö költői álnéven publikálta.
Társasági tagságai és elismerései

1931-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává

választották. 1917-től haláláig töltötte be a Finn Irodalmi

Társaság (Suomalaisen Kirjallisuuden Seura) elnöki tisztét.
Főbb művei
Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/26 oldal   Bejegyzések száma: 257 
2016.04 2016. Május 2016.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 257 db bejegyzés
e év: 4275 db bejegyzés
Összes: 34838 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1639
  • e Hét: 20406
  • e Hónap: 75135
  • e Év: 1077137
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.