Regisztráció  Belépés
lenke1964.blog.xfree.hu
Három szóban el tudom mondani, mit tanultam az életről: mindig megy tovább. "A világ minden szépségéért sem akarnám elcserélni az egyéniségemet, még a... Varga Lenke
1964.08.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/83 oldal   Bejegyzések száma: 829 
Júliusi jeles napok, babonák, hiedelmek, szokások
  2016-06-30 20:05:35, csütörtök
 
  Július a nyár közepe. Nem véletlen, hogy a népi kalendárium nyárhónak is nevezi, de a Szent Jakab hava talán a legismertebb. Mint minden hónapban, most is vannak időjósló napok, fűződnek hozzá babonák, de egészen rendhagyó, újdonságnak számító jeles napokat is feljegyeztek júliusra.
Július az év hetedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos.

A római naptárban kezdetben ez az ötödik hónap volt.

Ennek megfelelően latinul eredetileg Quintilis (,,ötös") volt a hónap neve, csak később Julius Caesarról nevezték át júliusra.

A 18. századi nyelvújítók szerint a július: kalászonos.

Az Arvisurák szerint Áldás hava. A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi.

Egészen a 18. századig a nagyon hasonló női keresztnévből, a Júliából származtatták.

Eredetileg a neve quintilis volt, merthogy a márciussal kezdődő régi római kalendáriumban ez az ötödik hónap volt, majd i.e. 44-ben Marcus Antonius hízelgő javaslatára nevezték el júliusnak, Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született.

A 18. századi nyelvújítók elnevezése szerint a július: halászonos. A népi kalendárium Szent Jakab havának, nyárhónak, áldás havának is nevezi.

A július az aratás hónapja. Az aratás betakarításának sikerességét számos népszokás jellemzi.

Az aratást kalapemeléssel, imádsággal, fohászkodással kezdték. A munkálatokhoz szükséges eszközöket a templomkertben összegyűjtötték, ahol a pap megszentelte, majd az aratók a búzatábla szélén letérdeltek, keresztet vetettek, s elkezdődött az aratás.

Az első és az utolsó learatott búzaszálaknak nagy jelentőséget tartottak, ha az elsőből készített kévéből ettek a baromfik, akkor attól egészségesek és termékeny lettek, ha pedig az arató a derekára kötötte, elűzte a fájdalmát, az utolsó kévéből aratókoszorút készítettek, amit a gazdának adtak váltság fejében, amit ő a mestergerendára akasztott (ebből a koszorúból kimorzsolt szemeket a vetendők közé keverték tavasszal, hogy jó termés legyen), jelezve a munka végeztét.

Az aratókat elsőként meglátogató gazdát a learatott gabona szalmájával megkötözték, aki borral és pénzzel kiválthatta magát.

A legtöbb aratási szokás az aratás végéhez kapcsolódott. Egy talpalatnyi gabonát meghagytak aratatlanul, hogy jövőre is jó termésük legyen, és hogy jusson az ég madarainak is.

Aratási ünnepségeket is rendeztek, ahol az aratók aratással és búzával kapcsolatos dalokat énekeltek:

,,Arass rózsám, arass, megadom a garast.
Ha én meg nem adom, megadja galambom." (forrás:hoxa.hu)


Júliusi jeles napok:


Július 2. - Sarlós Boldogasszony napja:


A 14. századtól a római katolikus egyház e napon emlékezik meg Szűz Máriáról, aki a Keresztelő Szent János édesanyjánál tett látogatást.

Boldogasszony a várandós anyák, a szegények, a szükségben szenvedők és a halottak oltalmazója.

Magyarországon e nap az aratás kezdőnapja. A Sarlós Boldogasszony nap elnevezést azért kapta, mert régen az asszonyok az aratást sarlóval végezték.

A gabona, amiből majd a kenyér készül rendkívül fontos szerepet töltött (és tölt be ma is) a közösség életében. A bő termés, a sikeres aratás biztosította, hogy lesz elegendő élelem télre.

Az aratásnak is külön rituáléja volt, a munkát fohászkodással, imádsággal kezdték, a férfiak megemelték kalapjukat. Az aratóeszközöket a pap megszentelete. Az első learatott kévéből vett búzaszálakat a jószágnak adták, hogy a betegség elkerülje őket.

Az aratás befejezésekor egy kis darabon meghagyták a gabonát (talpon hagyták), azt mondták a szegényeknek meg a madaraknak. Az utolsó kévéből készítették az aratókoszorút, általában a gazdának vagy a földesúrnak.

A legszebb kalászokból fonták, mezei virágokkal, szalagokkal díszítették. A nagy uradalmakban az aratás befejeztével aratóbálokat rendeztek, a földesúr megvendégelte az aratókat. (forrás:unnep.mentha.hu)


Július 20. - Illés napja:

Ezen a napon, illetve e nap táján gyakoriak a viharok, ezért régen e napon munkatilalom volt, mert úgy hitték, hogy aki kint dolgozik a mezőn, abba belecsaphat a villám, a termést pedig jég éri.


Július 22. - Mária Magdolna napja:

A bűnös életből megtért Mária Magdolna ünnepe, aki hajával Krisztus lábát törölgette, ezért régen szokás volt a kislányok hajából egy keveset levágni, hogy az még hosszabbra nőjön meg. Időjárásjósló hiedelem is kötődik ehhez a naphoz, úgy hitték, hogy ezen a napon esnie kell az esőnek, hisz Mária Magdolna siratja bűneit.


Július 25. - Jakab napja:

Az első vértanúhalált szenvedő apostol. Ő a búcsújárók, utasemberek, hajósok védőszentje. Jakab napra kellett learatni a zabot, mert ami kint hagynak az elvész. Az e napi időből jósoltak a várható téli időjárásra, volt olyan település ahol az északi szélből hideg telet jósoltak.



Július 25. - Szent Kristóf napja


Kristóf azon szentek sorába tartozik, akiknek a létezését történetileg nem lehet egyértelműen igazolni. Ő az úton járók, utazók patrónusa.

Volt egy hatalmas folyó, melyen a zarándokok mindig csak nagy félelemmel tudtak átkelni. Egy remete azt ajánlotta Kristófnak, hogy hatalmas erejét itt állítsa az emberek szolgálatába, azaz ha a folyóhoz érkezik valaki és fél a víz sodrától, segítsen az átkelésben.

Egyszer egy szegényes külsejű gyermek állt kunyhója előtt, és a segítségét kérte. Kristóf szívesen teljesítette kérését, már csak azért is, mert a kicsi könnyű tehernek ígérkezett hatalmas vállainak.

Amint azonban a folyó közepe felé tartott, a teher mind nehezebb lett, mintha ólmot cipelt volna. Csaknem a víz alá merült a súlya alatt, s minden erejét össze kellett szednie, hogy átérjen a túlsó partra. A gyermek fölfedte magát, mondta, hogy ő Krisztus, és vele hordozója a világ terhét cipelte a vállain.


Július 26. - Anna napja:




(Szent Anna napja)


Szűz Mária édesanyjának ünnepe, aki a gazdasszonyok, a bányászok, a szabók, valamint a járványos betegségben szenvedők, haldoklók egyik pártfogója.

Különösen a katolikus asszonyok, a meddő-, a terhes és szülő nők védőszentje, akik hozzá fohászkodtak pártfogásért. Eredete a középkorhoz kötődik, a keddi naphoz, több helyütt a meddő asszonyok e napon böjtöltek. Ha Anna napon jó idő van, megkezdték az annabab szedését, a kender nyűvését.


Néhány magyar vonatkozású jeles nap még:


Július 22. - Nándorfehérvári diadal


Dugovics ,,mivel sehogy sem tudta megakadályozni, hogy a toronyra kitűzze a jelvényt, átnyalábolta a törököt, és a magasból a mélybe leugorva, magával rántotta."(Antonio Bonfini)

A nándorfehérvári diadal a magyar-török háborúk egyik jelentős eseménye. 1456. július 4-21. között, a keresztények (magyarok és szerbek) hősiesen védték Nándorfehérvár (a mai Belgrád) várát II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben. Július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket.

II. Mehmed július 4-én vette ostrom alá a várat, majd Hunyadi János egy július 14-én zajlott ütközetben áttörte a török hajózárat a Dunán, és csatlakozott sógora Szilágyi Mihály várat védő seregéhez. Az egyesült magyar sereg július 21-én visszaverte II. Mehmed támadását, majd július 22-én kitört a várból és a Kapisztrán János vezetése alatt álló keresztes sereg segítségével vereséget mért a török hadseregre.

Az eseményt a magyar hadtörténelem - tekintettel kivívásának körülményeire, hosszú távú következményeire, illetve nemzetközi jelentőségére - az egyik legjelentősebb magyar győzelemként tartja számon. A győzelem mintegy 70 évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását.



Július 31. - Segesvári csata- Petőfi Sándor halála


A segesvári csata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik jelentős csatája volt. 1849. július 31-én Segesvár és környékén a Bem tábornok vezette magyar csapatok vereséget szenvedtek az Alekszandr Nyikolajevics Lüders tábornok vezette orosz és az Eduard Clam-Gallas tábornok irányította osztrák hadsereggel szemben.

Bem tábornok július 1-jén Segesvárra érkezett mintegy 6000 főnyi seregével és 12 ágyúval. Itt találkozott Alekszandr Nyikolajevics Lüders sokkal nagyobb, körülbelül 12 000 főnyi seregével és 30 ágyújával.

A csata ágyúzással kezdődött, délelőtt 12 óra után, amikor is Bem lelőtte Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin tábornokot. Eleinte a magyarok voltak fölényben az osztrák és orosz csapatokkal szemben, de az egyesített seregek szétszabdalták bem seregét, majd a hatalamas fölényben lévő oroszok kiszorították a magyarokat, akik fejvesztve menekültek.

Lüders támadása olyan gyors és erős volt, hogy a magyar huszárok nem tudtak időben felkészülni.

Ez felbomlasztotta a magyar csapatok seregét. Bem és csapata menekülni kényszerült. A menekülőket a kozákok üldözőbe vették. Feltehetőleg e menekülés közben esett el többek között Petőfi Sándor is. Bem egy mocsár mellett rejtőzködve menekült meg.


Érdekességek:


Július 13. - Nagymamák Világnapja

A nagymamák sok mindenben egyedit alkotnak. Ők készítik a legfinomabb süteményeket, lekvárokat, és ők tudják a legtöbb mesét, a legtöbb verset. Ők azok, akik kiszínezik gyermekkorunkat.

A jóságos, vajszívű nagymama biztos támasz minden unoka számára. Elkényeztet, óv és véd, elhalmoz szüntelen szeretetével.

A jó öreg" nagyi minden problémára talál megoldást, nincs számára lehetetlen.




Július 5. - Macskák Világnapja


A macskák titokzatosak, szépek, aranyosak, különlegesek. Igazán megérdemlik, hogy legyen világnapjuk. Álljon itt néhány idézet a macskákról:

- A macskák alszanak, mert ez az egyetlen céljuk az életben. Az emberek alszanak, hogy legyen erejük macskájukat kiszolgálni.

- Miből áll egy kiscica? 30% bájosság 29% csínytevés 28% dorombolás 10% puha szőr 3% ártatlanság.

- A macska kicsiny állat, ami az ember egocentrizmusára vall, mert a bolha szerint a macska óriási nagy állat, legalábbis akkora, mint egy ökörnek egy százholdas legelő. (Nagy Lajos)

- A macska csupán technikai értelemben állat, egyébként egy istenség. (Robert Lynd)

- Már a legkisebb macska is valóságos műalkotás. (Leonardo da Vinci)

- A macskák hallószerve úgy lett felépítve, hogy az emberi hang, behatolván az egyik fülön, zavartalanul távozhasson a másikon. (Stephen Baker)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Szent Jakab hava
  2016-06-30 20:02:19, csütörtök
 
  Aratási szokások és hiedelmek

Július az aratás hónapja. Vallásos szertartásokkal is összekapcsolódó hiedelmekkel és szokásokkal igyekeztek biztosítani a kenyérgabona betakarításának sikerességét.
Az aratást kalapemeléssel, imádsággal, fohászkodással kezdték. A munkánál használatos eszközeiket a templomkertben gyűjtötték össze, ahol a pap megszentelte. Az aratók a búzatábla szélén letérdeltek, keresztet vetettek.
Az első learatott búzaszálnak, az első kévének nagy jelentőséget tulajdonítottak. Amelyik baromfi ebből evett egészséges és termékeny lett, ha az arató derekára kötötte, elűzte a fájdalmat, vélték a hiedelmek szerint.
A vidám hangulatú aratókat elsőként meglátogató gazdát a learatott gabona szalmájával megkötözték, aki borral, pénzzel váltotta ki magát.
Ha rosszra fordult az idő, különféle szórakoztató játékokkal múlatták az időt.
A legtöbb hagyomány az aratás végéhez kapcsolódott. Egy talpalatnyi gabonát aratatlanul hagytak, hogy jövőre is jó termés legyen, és jusson az ég madarainak is.
Ahogy az első learatott kévének úgy az utolsónak is nagy jelentőséget tulajdonítottak a hiedelmek.
Az utolsó kévéből készítették az aratókoszorút, mit a gazdának váltság ellenében nyújtottak át. Az aratókoszorú formáját illetően lehetett: koszorú, korona, csiga alakú.
A gazda az ajándék aratókoszorút a mestergerendára akasztotta, jelezve a munka végeztét, majd tavasszal a koszorúból kimorzsolt szemeket a vetendők közé keverték, a jó termés reményében.
Sokfelé aratási ünnepélyt is rendeztek, ahová az aratók aratással, búzával kapcsolatos dalokat énekeltek: Arass rózsám, arass, megadom a garast. Ha én meg nem adom, megadja galambom.
Júliusi jeles napok

Július 2. Sarlós Boldogasszony napja

A római katolikus egyház az áldott állapotban lévő Máriáról, és az Erzsébetnél tett látogatásáról emlékezik meg.
Boldogasszony a várandós édesanyák, a szegények, a betegek oltalmazója.
A magyar néphagyomány az aratás kezdőnapjaként tartotta számon.

Július 20. - Illés napja

Munkatilalom napja, a villámcsapástól való félelem miatt.
Megfigyelések igazolják, e nap táján gyakoriak a viharok.

Július 22. Mária Magdolna napja

Mária Magdolna ünnepének tartják, aki megtért a bűnös életből az evangéliumi történet szerint. Mária Magdolna hosszú hajával Krisztus lábát törölgette, így a néphagyományban szokás volt a kislányok hajából keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön.
Az időjárásjósló hiedelem szerint, esőt hozó nap, mert Mária Magdolna siratja bűneit.

Július 25. - Jakab napja

Utasemberek, búcsújárók, hajósok védőszentje.
A néphagyomány szerint Jakab napra le kell aratni a zabot, mert ami kinn marad elvész.
Az időjárásjósló hiedelem szerint a Jakab napi időjárásból a télre lehet következtetni. Ha sok a felleg sok hó lesz a télen.

Július 26. - Anna napja

Szent Anna Szűz Mária anyja. Hozzá fohászkodtak gyermekáldásért az asszonyok. A Kedd asszonyaként is emlegetett, mert a keddi napot neki szentelik.
A szabók, bányászok védőszentjükként tisztelték. Ha Anna napon jó idő van, megkezdték az annabab szedését, a kender nyűvését.
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok- NÉPSZOKÁSOK  
Júliusi népszokások
  2016-06-30 20:01:13, csütörtök
 
  Eredetileg a neve quintilis volt, merthogy a márciussal kezdődő régi római kalendáriumban ez az ötödik hónap volt, majd i.e. 44-ben Marcus Antonius hízelgő javaslatára nevezték el júliusnak, Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született.
A 18. századi nyelvújítók elnevezése szerint a július: halászonos. A népi kalendárium Szent Jakab havának, nyárhónak, áldás havának is nevezi.

A július az aratás hónapja. Az aratás betakarításának sikerességét számos népszokás jellemzi.
Az aratást kalapemeléssel, imádsággal, fohászkodással kezdték. A munkálatokhoz szükséges eszközöket a templomkertben összegyűjtötték, ahol a pap megszentelte, majd az aratók a búzatábla szélén letérdeltek, keresztet vetettek, s elkezdődött az aratás.
Az első és az utolsó learatott búzaszálaknak nagy jelentőséget tartottak, ha az elsőből készített kévéből ettek a baromfik, akkor attól egészségesek és termékeny lettek, ha pedig az arató a derekára kötötte, elűzte a fájdalmát, az utolsó kévéből aratókoszorút készítettek, amit a gazdának adtak váltság fejében, amit ő a mestergerendára akasztott (ebből a koszorúból kimorzsolt szemeket a vetendők közé keverték tavasszal, hogy jó termés legyen), jelezve a munka végeztét.
Az aratókat elsőként meglátogató gazdát a learatott gabona szalmájával megkötözték, aki borral és pénzzel kiválthatta magát.
A legtöbb aratási szokás az aratás végéhez kapcsolódott. Egy talpalatnyi gabonát meghagytak aratatlanul, hogy jövőre is jó termésük legyen, és hogy jusson az ég madarainak is.

Aratási ünnepségeket is rendeztek, ahol az aratók aratással és búzával kapcsolatos dalokat énekeltek:
Arass rózsám, arass, megadom a garast.
Ha én meg nem adom, megadja galambom."


Júliusi jeles napok:

Július 2. - Sarlós Boldogasszony napja:
A 14. századtól a római katolikus egyház e napon emlékezik meg Szűz Máriáról, aki a Keresztelő Szent János édesanyjánál tett látogatást.
Boldogasszony a várandós anyák, a szegények, a szükségben szenvedők és a halottak oltalmazója.
Magyarországon e nap az aratás kezdőnapja. A Sarlós Boldogasszony nap elnevezést azért kapta, mert régen az asszonyok az aratást sarlóval végezték.

Július 20. - Illés napja:
Ezen a napon, illetve e nap táján gyakoriak a viharok, ezért régen e napon munkatilalom volt, mert úgy hitték, hogy aki kint dolgozik a mezőn, abba belecsaphat a villám, a termést pedig jég éri.

Július 22. - Mária Magdolna napja:
A bűnös életből megtért Mária Magdolna ünnepe, aki hajával Krisztus lábát törölgette, ezért régen szokás volt a kislányok hajából egy keveset levágni, hogy az még hosszabbra nőjön meg. Időjárásjósló hiedelem is kötődik ehhez a naphoz, úgy hitték, hogy ezen a napon esnie kell az esőnek, hisz Mária Magdolna siratja bűneit.

Július 25. - Jakab napja:
Az első vértanúhalált szenvedő apostol. Ő a búcsújárók, utasemberek, hajósok védőszentje. Jakab napra kellett learatni a zabot, mert ami kint hagynak az elvész. Az e napi időből jósoltak a várható téli időjárásra, volt olyan település ahol az északi szélből hideg telet jósoltak.

Július 26. - Anna napja:
Szűz Mária édesanyjának ünnepe, aki a gazdasszonyok, a bányászok, a szabók, valamint a járványos betegségben szenvedők, haldoklók egyik pártfogója.
Különösen a katolikus asszonyok, a meddő-, a terhes és szülő nők védőszentje, akik hozzá fohászkodtak pártfogásért. Eredete a középkorhoz kötődik, a keddi naphoz, több helyütt a meddő asszonyok e napon böjtöltek. Ha Anna napon jó idő van, megkezdték az annabab szedését, a kender nyűvését.
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok- NÉPSZOKÁSOK  
Szép Ernő: Recept
  2016-06-30 19:59:14, csütörtök
 
 
Se meghalni, se nem élni
Lemondani, de remélni.

Ülni, föl-fölkelni, járni,
Várni, várni, várni.

Elaludni és álmodni,
Álmodozni, gondolkodni.

Vágyni, vágyni, elepedni,
Hagyni a szívet repedni.

Nézni, nézni, elámulni,
Csak bámulni és ámulni.

Örülni az égnek reggel,
Beszélni a gyermekekkel.

Heverészni és sétálni,
Fütyörészni és tréfálni.

Mindenkit mosollyal csalni,
Mulattatni vigasztalni.

Elfáradni és pihenni,
A könnyeket kiengedni.

A könnyeket könnyen venni,
A szenvedést elszenvedni.

Tenni venni, jönni menni,
Képzeletben messze lenni.

Túl gondolni a világon,
Túl az óperenciákon.
1884. 06. 30. - 132 éve született Szép Ernő költő, író, újságíró, színpadi szerző.
 
 
0 komment , kategória:  SZÉP VERSEK  
Nagy László: Balaton parton
  2016-06-30 19:58:43, csütörtök
 
 
Balaton parton
a nádi világban
megbújtam egyszer,
s csodaszépet láttam:
bóbitás nádon
nádiveréb-fészket,
sásbokor alján
kis vízi csibéket.
Vadruca moccant,
topogott a vízre,
barna liléit
vízi útra vitte.
Senki se látta,
csak magam csodáltam,
ott a vízpartján
még sokáig álltam.
Játszott a nádas
széllel és derűvel,
s hazaindultam
nádi hegedűvel.
 
 
0 komment , kategória:  SZÉP VERSEK  
Kálnay Adél: Kérdés
  2016-06-30 19:58:11, csütörtök
 
 
Lehet-e jónak lenni egy rossz világban,
sétálni télen kigombolt kabátban,
szalonnát szúrni fagyos ágra,
nem vadászni nyúlra fácánra,
koldus kezébe kenyeret nyomni,
csábítók között hűnek maradni,
házad kapuját kitárni,
hadd jöjjön hozzád akárki,
kisgyerek könnyét letörölni,
senkivel soha nem pörölni,
dermedt verébért hajolni porka hóba,
más baját sosem hozni szóba,
békét, nyugalmat, szépséget akarni,
adni, adni, mindig csak adni,
tökéletesre lelni egy madár dalában...
Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?

Kálnay Adél
(Ózd, 1952. február 5. -)
magyar pedagógus, József Attila-díjas költő, író.
 
 
0 komment , kategória:  SZÉP VERSEK  
Kicsinyke vágyak
  2016-06-30 19:57:43, csütörtök
 
 
Figyelj rám, mintha jel volnék,
Keress úgy, mintha nem volnék,
Vigyázz rám, mintha gyöngy volnék,
Fizess úgy, mintha szolgálnék,
Evezz úgy, mintha tó volnék,
Idébb ülj, mintha tűz volnék,
Melengess, mintha jég volnék,
Etess úgy, mintha éheznék,
Itass úgy, mintha szomjaznék,
Olvass úgy, mintha vers volnék,
Hallgass úgy, mintha dal volnék,
Szeress úgy, mintha jó volnék.

Nagy Bandó András
 
 
0 komment , kategória:  Szeretni és szeretve lenni  
Adj szót, vigaszt, ha van
  2016-06-30 19:57:09, csütörtök
 
  Adj szót, vigaszt, ha van, falatot,
derűt, tudást, vagy békítő kezet,
mindez Tiéd! Vesd másba s nézheted,
hogy nő vetésed, hozva dús kalászt,
s meggazdagítva lelked asztalát.
Csoda történik: minél többet adsz,
Te magad annál gazdagabb maradsz."
Bódás János: Elveszíthetetlen öröm c. vers
 
 
0 komment , kategória:  - GONDOLATOK- IDÉZETEK  
Amíg szép mesékkel altatnak
  2016-06-30 19:56:23, csütörtök
 
  Amíg szép mesékkel altatnak,
és csókkal zárják szemed,
amíg mosolyt csalnak ajkadra
hogy álmodban is nevess,
amíg betakarnak éjszakánként
puha takaróval,
amíg felhők fölé emelnek
néhány boldogító szóval,
addig kulcsold kezed imára
minden egyes este,
és adj hálát Istennek,
hogy ezt a sok életteli áldást
mind-mind megengedte."
/részlet, Kun Magdolna , Amíg /
 
 
0 komment , kategória:  Szeretni és szeretve lenni  
Kun Magdolna verse: Csendes léptek
  2016-06-30 19:55:56, csütörtök
 
  Csendesen lépkedem, és arra gondolok,
mily gyorsan repülnek a színes-tavaszok.
Mily gyorsan sápad el a napsugaras nyár,
s mily hamar elhervad a pipacsos határ.

Csendesen lépkedem, s kicsit könnyezem.
Megsiratom mindazt, ki már nem lehet velem.
Kinek sárgult őszi lomb már nem hull levelet,
kinek sírján szél pergeti a homokszemeket.

Az emlékezés közben elhalkul szavam,
s megköszönöm Istennek mindazt, amim van.
Mert oly sokan elmentek kiknek többé már
nem virul ez életben pipacsos határ...

 
 
0 komment , kategória:  SZÉP VERSEK  
     1/83 oldal   Bejegyzések száma: 829 
2016.05 2016. Június 2016.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 829 db bejegyzés
e év: 10128 db bejegyzés
Összes: 30080 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2287
  • e Hét: 2287
  • e Hónap: 73877
  • e Év: 596114
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.