Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/29 oldal   Bejegyzések száma: 280 
Őszi tájon...
  2016-09-30 21:44:04, péntek
 
 
Szabolcska Mihály:

Őszi tájon...


Őszi tájon járok elmerengve,
S gondolok a saját életemre,
Valami nagy, biztató varázs van
E mosolygó őszi elmúlásban.

Hajlik a nap csendes alkonyatra,
Az árnyékot messze nyújtogatja..
S mintha onnan valamit várnának:
Kelet felé húzódnak az árnyak.

A sárguló harasztok tövébe:
Sarjadozik egy-egy zöld levélke;
Előlege egy más kikeletnek,
Biztatása csüggedő szívemnek.

S őszi alkony, őszi tájék képe
Elringat egy édes merengésbe...
És kibékít a nagy elmúlással:
Minden élet folytatódik mással!

Örökre itt semmi el nem múlik,
Az árnyék az éjszakába nyúlik,
De reggelre gyönyörű sors vár rá:
Átváltozik hajnali sugárrá.

Én lelkem te, ne félj a haláltól,
Új élet lesz minden elmúlásból.
Örök és jó a mindenek Atyja,
S a változást keze igazgatja!






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - S*  
Őszi hangulat...
  2016-09-30 20:35:44, péntek
 
 

Wass Alber:

Őszi hangulat...


Mikor a hervadás varázsa
megreszket minden őszi fán,
gyere velem a hervadásba
egy ilyen őszi délután!

Ahol az erdők holt avarján
kegyetlen őszi szél nevet,
egy itt felejtett nyár-mosollyal
szárítsuk fel a könnyeket!

Hirdessük, hogy a nyári álom
varázsintésre visszatér,
s a vére-vesztett őszi tájon
csak délibáb-varázs a vér!

Hirdessük,hogy még kék az égbolt,
ne lásson senki felleget,
hazudjuk azt, hogy ami rég volt,
valamikor még itt lehet!

Ha mi már nem tudunk remélni,
hadd tudjon hinni benne más;
hogy ezután is lehet élne,
hogy tréfa csak az elmúlás!

A nyári álmok szemfedője
övezze át a lelkedet,
amíg a tölgyek temetője
hulló levéllel eltemet!






 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert  
Amikor a kezed nyújtod felém...
  2016-09-30 20:33:55, péntek
 
 

Fodor Emese

Amikor a kezed nyújtod felém...


Amikor a kezed nyújtod felém,
Én ölelő karomat tárom eléd.

Amikor Te szíved adod nekem,
Én életemet adom kincsem.

Mikor Te megpihensz mellettem,
Én kitárom Neked lelkem,

S én Neked adom a holdat,
Mely beragyogja az eget,
S a csillagokat hozom le Tenéked,
Hogy szíved ezzel teljen meg.

Mikor Te mellettem vagy,
A szívem mindig megpihen.

S mikor távol vagy,
Figyelő szemem Rád tekint,
S hosszú utadon kísér aggódva,
S ölelő karom örökké Téged segít.
 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - F*  
Te vagy...
  2016-09-30 20:32:44, péntek
 
 


Maszong József :

Te vagy...


Te vagy a napfény,
a Hold ragyogása,
mindent elsöprő
csókok varázsa.

Te vagy a tűz,
a lobogó-láng,
perzselő szerelem,
megannyi érzelem,
éji ragyogás.

Te vagy a kéz,
mi gyengéd, ölelő,
bánatot elsöprő,
örömet szerző.

Te vagy a menedék,
ha háborog lelkem,
az élet viharában
nyugalmam
kebleden lelem.
 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Szeretni akarlak!
  2016-09-30 20:31:34, péntek
 
 
Nagy Krisztina :

Szeretni akarlak!


Csak szeretni akarlak, csendben nyugalomban.
Érezni akarlak, féltőn karjaimban.
Hozzád bújni, elmondani örömöm, bánatom.
Megsúgni azt, te vagy a holnapom.

Már nem számít a tegnapnak sötétlő nyomora.
Jelenünk van, a múlt már ostoba.
Beteg szívem, erőre kap mézszínű szerelmedben.
Nem félek, életem kezedben.

Csak szeretni akarlak, lelkedbe olvadni, elbújni ott...
Együtt lesni, a közös holnapot!








 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - N*  
Szép gondolatok...
  2016-09-30 20:29:14, péntek
 
 


"Ha az egész életedet azzal töltöd, hogy a viharra vársz, soha nem fogod élvezni a napsütést."


Morris Langlo West







 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Útnak eresztve...
  2016-09-30 20:28:02, péntek
 
 

Németh Zoltán Church:

Útnak eresztve...


Halott levelek hullnak a fákról,
- úsznak el, a patak vizén messze -
mesélhetnének az elmúlásról,
arról, milyen így útnak eresztve.

Vagy a tavaszról, miből létük pattant,
- ahogy erősödtek élettel telve -
madárrománcról, mi zengve harsant,
és titokként maradt közöttük rejtve.

Arról, hogy szerették a nyári záport,
- amint mosta ereik közt a szeplőt -
hogy kapaszkodtak, ha a szél táncolt,
s várták az őszt, az ezer színnel festőt.

De hiába vágytak a téli kegyre,
- úsznak némán, gyökerüktől távol -
csak a patak az, mi locsog egyre,
hírvivőként az elmúlásról...







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - N*  
Őszies önbiztatás...
  2016-09-30 20:26:19, péntek
 
 

Mezei István:

Őszies önbiztatás...


Őszire váltott a nyári ég,
A ködben búsuló őszikék
Már csak a te szemedtől várják,
Idézzed kettőnk ifjúságát.

Mintha már az élet sem kéne,
Se vers, se dal, se lágy zene,
De a születő őszi szélben
A szerelem illatát érzem,
Mert biztos, hogy van még haladék,
Ha a karjaidba omlanék.
Ne fuss idő tova lihegve!

Bújj hozzám nyaranta, telente!
Bonts ki magad mindent levetve!
Csókolj, mintha mindig lehetne!
Szeress, mint a mindenség lelke!
De lehet, hogy ez már semmi más,
Csak egy őszies önbiztatás.







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Elmerültem benned...
  2016-09-30 20:21:02, péntek
 
 


Sütő Barnabás:

Elmerültem benned...


Léted tavába csobbant a lelkem,
Szemeid tükrében megláttam magam;
Zúgó hullámokkal feleseltem,
Ittam belőled és elakadt szavam.

Hát mily világ ez és miféle álom,
Mely darabokra törte szívemet?
Mert azt akarom, hogy örökké fájjon,
Üvöltsön bennem, mint a fergeteg;

Dobjon magasba, húzzon a mélybe,
Szakítson kétfelé, én azt is hagyom;
Bátran nézek a halál szemébe,
Hogyha szívedet szívemben tudhatom.

Elmerültem, és nem fáj semmi már.
Mert szerelmünk előtt nincsen határ.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - S*  
Csak...
  2016-09-30 20:17:34, péntek
 
 


Bozzay Margit

Csak...


Csak keresünk. Mindig... mindig... egyre...
Valamit...
Valakit...
Magunk sem tudjuk, hogy mit, talán,

Csak kinyujtjuk vágyva a kezünk
Remegve...
Félve...
Valami szép, szomorú csoda után...

Csak várunk... Várunk... egyre várunk...
Könnyesen...
Kitartón...
S az ifjúságunk közben elszalad,

Csak nézünk. Nézünk... messze nézünk
S előttünk...
Mögöttünk...
Semmi... semmi... semmi sem marad....
 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - B*  
     1/29 oldal   Bejegyzések száma: 280 
2016.08 2016. Szeptember 2016.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 280 db bejegyzés
e év: 3738 db bejegyzés
Összes: 10296 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 834
  • e Hét: 4637
  • e Hónap: 21370
  • e Év: 301101
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.