Belépés
relisisi.blog.xfree.hu
"A szeretet,amely veget er,csak a szeretet arnyeka. Az igazi szeretet kezdet es veg nelkuli." /Hazrat Inayat Khan/ Braun Annamaria
1957.10.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
Csak légy jelen!
  2016-09-26 13:24:48, hétfő
 
  Csak légy jelen!

"Csinálj mindent úgy, ahogy ott van, hogy ott vagy!
Nem csak a testeddel, a lelkeddel is.
Először is nyugtasd le magadat. Lassítsd le a rohanó gondolataidat. Ne hagyd, hogy elvigyenek más felé.
Mosolyogva mondj nemet rájuk.
Ne harcolj velük, ne légy ideges rájuk, a gondolataid is a részeid. Szeresd őket is!
Mondd ki akár hangosan nekik szeretettel:
Köszönöm, de Én itt és most vagyok, és itt is maradok!
És élvezd, leld benne örömöd! Épp abban, amit csinálsz!
Ne a tegnapi beszélgetésen járjon az eszed, ne azon, hogy még mit kell megcsinálod! Ne!
Maradj jelen! A testedben most vagy jelen! Arra koncentrálj, amit épp megélsz!
És csak figyeld meg, ezekbe a pillanatokba majd mások is be akarnak jönni...

Ne hagyd!
Ne hagyd, hogy mások elvegyék a jelen pillanataidat. Tiszteld és szeresd magadat annyira, hogy meghúzod a határt és csak magaddal, a pároddal... azzal az élménnyel és személlyel vagy TELJESEN, akit és amit épp ad a pillanat.
Mert Neked ezekre a pillanatokra van szükséged. Ezeknek az átélésére. Mert Te ezekben pihensz meg. Ezekben veszel fel energiát, mert Te ezekkel az élményekkel, ezekkel az energiatöltésekkel tudsz újra bemenni majd a zajos világba.
Tehát bármit csinálsz, azt magadért tedd és élvezd, örülj minden pillanatának.
Gondolj bele hány olyan pillanat volt már az életedben, amit nem éltél meg igazán??? Mert agyon gondolkoztad magadat, mert épp valaki vagy valami mással foglalkoztál, mint kellett volna...
Ha megéled a jelen pillanataidat, nem kell majd sírnod azon, hogy mi lett volna, ha...

Ne gondolkodj, ne szórd szét az energiáid!
Csak érezd ott és úgy magad a pillanatban, hogy Téged az feltöltsön örömmel és boldogsággal!
Mert Tiéd minden pillanat öröme és boldogsága, amit megengedsz és beengedsz magadnak!"
/forras: levelben kaptam Gyongytol/
 
 
0 komment , kategória:  Természetgyógyászat  
Tisztítsd a tudatalatti elméd
  2016-09-21 14:59:17, szerda
 
  Tisztítsd a tudatalatti elméd, minden nap olvasd végig!

"Soha ne feledd: minden gondolatodnak teremtő ereje van!
Nem mindegy, mit gondolsz, nem mindegy, mit teremtesz.
Kigyógyulhatsz minden betegségből, kilábalhatsz a szükségből, élhetsz sikeresen és boldogan, megtalálhatod ideális társadat.
Soha ne hidd el, ha valaki az ellenkezőjét állítja.
Egyedül tőled függ.
És attól, hogy mennyire engeded át az irányítást a szívedben lévő isteni Fénynek..."

1. EGYSÉGTUDAT
Az élet végtelen körforgásában, ahol most vagyok, minden teljes, egész és tökéletes.
Felismerem, hogy az egyetemes teremtő erő és intelligencia elválaszthatatlan részeként létezem.
Lélek és tudatformájában bennem van az egyetemes erő és értelem. Harmónia, egészség, békesség, öröm, bőség, Igaz szó és ihletformájában áramlik át rajtam.
Felismerem, hogy gondolataim teremtő erővel rendelkeznek.
Az történik velem, amit érzek, és azzá válok, amit elképzelek. Mindenfontos lépésemet az egyetemes bölcsesség irányítja.
Ha bármikor félelem vagy aggodalom uralkodna el a tudatomon, azonnal azt gondolom: most az egyetemes bölcsesség vezérel engem, és az egyetemes bölcsesség a legjobb megoldást választja.
A bennem lévő teremtő erőt szabadon használhatom.
Teremtőerőmet a közösség javának szogá1atába állítom.
Amint ezeket az igazságokat érzem, és gondolom, meg- teremtem a tudatosság Új ciklusát, és átalakul az életem.
Az egységtudat és öröm természetes lelkiállapotom.
Világomban minden rendben van.

2. MEGBOCSÁTÁS
Szeretem magamat, ezért a régi sérelmeket elengedem és megbocsátom.
Kivétel nélkül mindenkit elengedek, akt valaha meg- sértett engem, és mindannyiuknak egészséget, boldogságot, és az élet minden örömét kívánom.
Valahányszor eszembe jut a neve valakinek, aki bántott, ezt gondolom: ,,Elengedlek. Az élet minden öröme a tiéd. Szabad vagy, és én is szabad vagyok."
A megbocsátás után szeretet, béke és nyugalom költözik a szívembe. Teremtő erőm felszabadul, és építő módon használhatom.
Együttérzéssel és megértéssel fordulok mindazok felé, akik lelkileg, szellemileg és testileg betegek.
Örömmel tölt el, ha másokért valamit tehetek.
Világomban minden rendben van.

3. ELFOGADÁS
Embertársaimat teljes szívvel elfogadom, és tartózkodom az ítélkezéstől gondolatban, szóban, és cselekedetben. Felismerem, hogy minden emberben a világegyetem végtelen intelligenciája dolgozik, és ennek az intelligenciának végtelenül sok, egymástól különböző megnyilvánulási formájával találkozhatom. Ezen erő intelligencia és szeretet minden megnyilvánulását ítélkezés nélkül elfogadom. Ha valaki idegesít vagy zavar, annak okát elsősorban magamban kutatom.
Saját világom egyetlen gondolkodója én vagyok.
Én felelek azért, amit az embertársaimról gondolok.
Egészséget, sikert, lelki békét és boldogságot kívánok minden embernek, akivel közelebbi vagy távolabbi kapcsolatba kerülök. Jókívánságaim őszinték, hisz mindezt szívem szeretetéből sugárzom.
Világomban minden rendben van.

4. JÓVÁTÉTEL
A változás életem természetes rendje. A változást örömmel fogadom.
Kész vagyok megváltozni. Kész vagyok változtatni nézeteimen, kész vagyok változtatni beszédemen.
Ha felismerem, hogy valakit megbántottam, kész vagyok bocsánatot kérni. Könnyen rászánom magam, hogy bocsánatot kérjek, mert tudom, hogy ezzel a bennem lévő feszültséget is feloldhatom. Mindig megkérdezem, van-e lehetőség arra, hogy tévedésemet jóvátegyem.
Amint ezt megteszem, magamnak is megbocsátok.
A régitől az új felé könnyű szívvel haladok.
A változást egyre jobban érzem magamon.
Örömmel élem át a jelen perceit. Életemben mind gyakoribb a belső béke és a nyugalom.
Világomban minden rendben van.

5. EGÉSZSÉG
Szeretem magamat, ezért testemnek szeretettel gondját viselem. Tápláló ételekkel és italokkal látom el, szeretettel ápolom és öltöztetem.
Figyelek a jelekre, amelyekkel testem üzen nekem, és üzeneteit mindig figyelembe veszem.
A testem szeretettel viszonozza gondoskodásomat.
Egészségtől és energiától duzzad. Tudom, hogy testem minden sejtjére kihat mindengondolatom. A panaszkodástól minden körülmények között tartózkodom. Önmagamról és másokról mindig jót gondolok. Tudom, hogy a jó gondolatok, a belső béke és a szeretet mindig egészséges testet teremtenek. Gondolataim teremtő erővel rendelkeznek, ezért valahányszor a testemre vagy annak valamely részére figyelek, gondolatban mindig egészségesnek, teljesnek, és tökéletesnek látom.
Az egészséget és szabadságot választom. Az engem is megalkotó erőnek a gyógyító szeretete most felold és eltávolít minden üledéket a testemből.
Bízom tiszta gondolataim teremtő erejében és bízom a változásban.
Boldog vagyok, mert felismerem, hogy testem tisztuló gondolataim és érzelmeim tükörképe.
Világomban minden rendben van.

6. IDEÁLIS TÁRS
Most becsületes, őszinte, lojális, hűséges, boldog és sikeres társat vonzok tapasztalataim körébe.
Ezek az értékes jellemvonások máris részemmé válnak, és a tudatalattimba merülnek.
Azt vonzom, amit tudat alatt igaznak hiszek. Ismerem a vonzás egyetemes törvényét, és a tudatalatti hitemnek megfelelő társat magamhoz vonzom.
Tudom, hogy ideális társam békéjét és boldogságát gyarapíthatom.
Szereti eszményeimet, és az övéit én is szeretni tudom.
Kapcsolatunkat kölcsönös szeretet, szabadság és nagyrabecsülés jellemzi. Az isteni szeretet olyan valakinek a személyiségén keresztül ragyog rám, akivel tökéletesen kiegészítjük egymást.
Ideális társamat megérdemlem és elfogadom.
Érzem, és hiszem, hogy életét teljessé és hiánytalanná teszem.
Világomban minden rendben van.

7. SIKER
Szeretem magamat, ezért olyan munkát végzek, amiben örömömet lelem, amiben tehetségemet és alkotóképességemet szabadon kamatoztathatom.
Olyan emberekkel és olyan emberekért dolgozom, akiket szeretek, és akik szeretnek engem, munkámért pedig bőséges ellenszolgáltatás a jutalom.
Tudom, hogy mindazt, amit embertársaim felé nyújtok, megsokszorozva visszakapom. Mindig kedves emberekkel találkozom, hisz bennük saját magamat látom.
Tehetségem és alkotóképességem birtokában olyan dolgokat teszek, amelyek belső igényeimet kielégítik.
Mindig vannak emberek, akik az én szolgáltatásaimat keresik.
Szükség van rám, ezért a felkínálkozó lehetőségekből életkoromtól függetlenül kedvem szerint válogathatok.
Munkámmal és jövedelmemmel elégedett vagyok.
Örömöm telik abban, amit csinálok.
Egy vagyok a hatalommal, amely megteremtett.
A sikerfeltételei eleve adottak bennem.
Akaratom erejével, gazdag képzelőerőm segítségével és kitartásommal életemet boldoggá és sikeressé teszem.
Bármire szól is a küldetésem, sikerre viszem. Minden élményből tanulok.
Sikerről sikerre haladok.
A múltnak nincs hatalma fölöttem, mert az Új befogadására és a változásra gondolatban és tettekben kész vagyok.
Világomban minden rendben van.

8. BŐSÉG
Azért születtem a világra, hogy egész életemet bőségben, boldogságban, szabadon és sugárzó módon éjem.
Arra születtem, hogy lelkileg, szellemileg és anyagilag növekedjem, fejlődjem. kibontakozzam, és életem minden területén tökéletesen kifejezzem és megvalósítsam önmagam.
Tudom. hogy külső világom gazdag tudatom tükörképe, és bármikor újrateremthetem, vagy megváltoztathatom. Szeretem magamat, ezért kényelmes otthonban élek, amely kielégíti igényeimet. A hazatérés gondolata mindig örömmel tölti el szívemet.
Otthonomban szeretet és harmónia uralkodik, ezért aki csak belép, részesül a szeretet gyógyító erejében.
A világegyetem határtalan gazdagságából korlátlan mennyiségben részesedem. A szépség és a bőség életem természetes része. Az élet ajándékait hálásan fogadom.
Szívből örvendek a mások sikerének, mert tudom, jut bőven mindenkinek.
Kedvelem a pénzt. Szeretem a pénzt. Tudom, hogy a Pénz a rajtam keresztül áramló energia része. Ezt az energiát bölcsen és építően használom.
A pénz folyamatosan áramlik életemben. Élvezettel osztogatom, és csodálatosan megsokszorozva visszakapom. Olyan célokra fordítom, amelyek a szépség és jóság gyarapodását segítik.
Minden döntésem a javamra válik. Saját értékemnek mindig tudatában vagyok. Bő kézzel mérem képességeimet, és bőséges anyagi áldás a jutalmam.
Jólétemért, és elmém teremtő gazdagságáért hálás vagyok.
Világomban minden rendben van.

9. BÉKE ÉS HARMÓNIA
Lényem középpontjában a szeretet végtelen forrása van, ezért békében és harmóniában élek mindenkivel, akit ismerek.
Ez a szeretet megtölti a szívemet, a testemet, a tudatomat, egész lényemet. Szétárad belőlem minden irányba, majd visszatér hozzám megsokszorozva.
Akkor érzem jól magam, ha szeretek.
Szeretem magamat, ezért teljesen a jelenben élek, minden perc szépségét felismerem. A szeretet törvényét betartom és tisztelem.
Az univerzum szeretett gyermeke vagyok, ezért a jövőmet fényesnek, boldognak, biztonságosnak tudom.
Segítek magamon, és az élet is megsegít. Rajtam kívül, akárcsak bennem, az egyetemes rend működik.
Mindent szórakozva tanulok.
Hálás szívvel, vidáman kezdem a napot. Lelkesen várom a mai eseményeket, hisz tudom, hogy életemben csak a jó kaphat helyet. Szeretet, békesség és tökéletes egészség tölti el a tudatomat és a testemet.
Szeretem azt, aki vagyok, és amit cselekszem.
Lényemmel, szeretetemmel az élet szépségét hirdetem.
Világomban minden rendben van.

10. BÖLCSESSÉG
Az élet végtelen körforgásában, ahol most vagyok, nincs kezdet, és nincs vég, csupán az anyag és a tudat állandó egymásba fordulása.
Életem téren és időn kívüli létező, tudatom teret és időt teremtő.
A szeretet törvényét szívemben ismerem.
Biztonságos magamba néznem.
Biztonságos a múltba tekintenem.
Örömmel tölt el, ha a határtalan élet elém tárul. Folyton megújul az életem.
Minden pillanata új, friss, és eleven.
Pozitív gondolkodással érem el mindazt, amit akarok.
Tudom, hogy elmémet egyedüli irányítóként bármire használhatom.
Életemet magam irányítom.
Mindenben a szépet és a jót keresem.
Gondolataimmal a szépet és a jót erősítem.
Új valóságom új gondolkodásom tükörképe.
Bízom az egyetemes erőben, bölcsességben és szeretetben, hisz tudom, hogy bármit szeretnék is tudni, feltárul előttem az, bármire van is szükségem, megkapom azt a megfelelő helyen, időben és összefüggésben.
Világomban minden rendben van.

/forras: Balogh Béla - A Tudatalatti Tízparancsolata/
 
 
0 komment , kategória:  Természetgyógyászat  
Mi is a test a lélek a Szellem?
  2016-09-19 13:40:50, hétfő
 
  Mi is a test a lélek a Szellem?
Ell olvastad e igazán figyelmesen a teremtést ? Ha igen akkor vajon érteted e valójában és értelmezted e ahogy kell? Tudod e hogy nem csak a forma az ember teremtése található benne? Hanem a Lélek köpenyed is abban van le írva hogy "született" észre veted e hogy az 5 napon ezt írja a biblia
Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket. Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: ,,Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog." Azután ezt mondta Isten: ,,Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen. A mező vadjainak, az ég madarainak s mindennek, ami a földön mozog és lélegzik, minden zöld növényt táplálékul adok." Úgy is történt. Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott. Este lett és reggel: a hatodik nap.Érted ????? ez a 5 nap!!! És a 6 nap ezután jön!!!
Azon a napon, amikor az Úristen a földet és az eget megalkotta, még nem volt a földön semmiféle vad bozót, és nem nőtt semmiféle mezei növény, mert az Úristen még nem adott esőt a földnek, s nem volt ember sem, hogy a földet művelje. Egyszer pára szállt fel a földről és megáztatta a föld egész felszínét. Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét. Így lett az ember élőlénnyé.
Felmerül akkor most hogy is van?Akkor ki az akit teremtett asszonnyá és férfivé? az 5 napon??? És mi az hogy mindent meg teremt és mégis a 6 nap semmi nincs sem állatok sem ember....semmi? akkor addig mégis mi történetet? Ez nagyon egyszerű a Teremtő tudta minden élő dolognak kell lélek és szellem.
A fizikai test teremtése az anyag világában a 6 napon veszi kezdettét és észre veted azt hogy csak az ember az akinek az ö élet leheletét adta?
A jó hírek tehát azok hogy a lelked tökéletes csak meg kell tanulnod meg tisztítani azt így ha beteg vagy ha fáj üdvözöld és ülj le . gondold át miket éltél át ami számodra fájt stb és biz abban hogy meg bocsájtással azokat képes vagy elengedni és abból tanulva magadnak is jelentsd ki szeretlek meg bocsájtok magamnak ezért mondta Jézus nem azzal szennyezed be magad amit a szádon be veszel hisz az az árnyékszékbe azaz WC kerül hanem ami a szádon ki jön mert az a szívedbe hatol. Ezt a lélek le reagálja bele szol a másik polaritás bűntudat ,lelki ismeret stb formában jelzi ne cipeld ezt ....tanulj belőle és szeretettel enged el meg bocsájtással és magadnak is bocsáss meg.
Mi emberek már általános iskolában tanuljuk a genetikát meg tanuljuk hogy vér szerinte szülőktől sok mindent öröklünk,és mégis átsiklunk azon a tényen hogy Teremtünk akik teremtette lelkünket szellemünket és testünk vázait az ö élet leheletével adót életet és naivan azt hiszük ö nem segít stb holott benned van minden ami benne is meg található benned is meg van!!!!!.Nem én mondom !! Olvasd el a bibliát !! Szerinted akkor nem vagy képes bármire? gyógyulásra? Mások segítségére? És még egy csodálatos dolog üzenet rejlik a teremtésben olvasd csak? .....nem teremt hanem ki jelenti!! Érted? A lelki szinten és szellemi síkon csupán kérned kell kijelenteni határozaton és a benned levő csoda a Mennyei Atyánk tudása ami mindenkiben meg van az meg is teremtődik ezért mondom használjátok ezt a csodát barátaim!!!
/forras: írta bíbor/
 
 
0 komment , kategória:  Érdekesség  
A magyar ABC betűi -Mit üzen neked a neved?
  2016-09-19 13:32:22, hétfő
 
  A magyar ABC betűi (ebben a felsorolásban a nagy-, és a kisbetűk egyként számítanak):

A: A házunk védelme, a betű formája adja, hogy sátorra hasonlít legjobban. Az otthon, a család fontosságát jelzi. A védelmet, a testünket (főleg kisbetű formában) is jelképezi. Ha leírod, figyelj, hogy mindkét "lába" a földet érje, biztos védelmet adjon neked ez a ház. Ugyanakkor az ,,a", a munka betűje és én-kép betű is. Írásnál pl. a mérete és formája jelzi, miként gondolkodunk magunkról, mekkorának és milyennek látjuk magunkat és hogyan viszonyulunk a munkához. Sok ,,a" betű saját szabályaihoz ragaszkodó jellemet mutathat (ez főleg belül érvényesül, még ha kifelé társasági emberként, laza személyiségként is ismerik az illetőt). Az "a" hang a szív rezgéshangja. Mikor énekeljük, szívünket nyitjuk, szívcsakránkat erősítjük. Betűkódja segít, hogy szív szinten lássuk a dolgokat, szívünkből éljünk.


B: Egyrészt a házasság betűje, a kapcsolatoké, az érzéseké, a szerelemé. Analógiát mutat a vesékkel - a grafológiában ezek megbetegedését is jelöli. A ,,b" a birtoklást is jelölheti, ahogy a betű hasa öleli a világot, a tárgyakat vagy a partnert, ezért az anyagi javakhoz való viszonyulásra is utal. Sok b betű anyagias jellemet takarhat.


C: Női jelkép, a "cica farka", nyitottság, szeszélyesség, változékonyság, a Hold analógiája mivel egyfélholdra is hasonlít. Nyitottságot mutat, nőiességet, befogadást. Ugyanakkor a családot is mutatja, mennyire fontos, hogy kiegészüljön a félkör körívvé..., mint ölelő kar. Utalhat sajátos humorérzékre, mint oldalra fordított nevető száj. Az ilyen ember, akinek sok ,,c" betűje van, szeret nevetni.


D: A szülői házhoz, különösen az anyához, az anyai mintához való kötődést mutatja. Ugyanakkor az apa és anya, családi béke fontosságát is jelző betű. Az elrendeltség, a determináció megtestesítője is. Kezdőbetűként az is jelöli, hogy viselője sokat eltűr, jól terhelhető személy. A sok ,,d" betűvel rendelkező ember szereti a szellemi kihívásokat, vállalkozó személyiség és sok feladattal érkezett.


E: A szív, a változékony érzelmek, a vonzás-taszítás, a végletek, az élet-halál, a születés előtti (méhen belüli) élmények betűje. A kicsit "elszállt" varázslatos dolgokra hajlamos, szórakozott emberek jele lehet. Az önbecsülés betűje is. Akinek túl sok van hajlamos önmaga túlértékelésére, akinek nincs, alulértékelheti önmagát. Az ,,e" a szeretet-jelző betű is. Minél több ,,e" betűnk van, annál jobban igényeljük a szeretet megnyilvánulásokat, akár általunk, akár nekünk. Ennek a magánhangzónak a rezgése a torokcsakra energiáit szólítja, ezzel segítő erőt ad nekünk, hogy kiálljunk önmagunkért és az igazságunkért.


F: A függőségeket mutathatja. Van benne játékosság, gyors felfogás, a transzendens és a tudatalatti közötti szabad átjárás, fiatalon bohémség, idősebb korban beérkezettség, nagyfokú rajongás. Férfias betű, érzelmi aspektussal fűszerezve. Férfiaknál a férfiassághoz (önmagukhoz) való viszonyt, nőknél a férfiakhoz való viszonyt jelöli. Sok ,,f" betű a női névben, sok szerelmi kalandra utalhat. A sok ,,f" betű mély érzelmek mutatója is lehet.


G: Az ösztönök betűje, az ősi természetesség, az ételek, italok, nagybetűs ÉLET kedvelése ezzel a betűvel függ össze (a G betű a Föld betűje is). Érzéki betű, a szexualitáshoz való viszonyt is jelöli. Akinek sok ,,g" betűje van, nem fél kimutatni a vonzalmát, érzelmeit. A ,,gy" betű pedig a párkapcsolatra utal. Az ilyen embernek fontos, hogy kapcsolatban éljen.


H: A légvétel betűje. A tüdővel is analóg lehet, arra figyelmeztet, hogy viselője mit "szív mellre", szabadon áramolhat-e az éltető levegő az életében. Szabadságot, kitekintő hajlamot, reménykedést is jelöl. Jelöli az otthonunkhoz való viszonyunkat is. A sok ,,h" betű olyan személyiséget takar, akinek fontos a nyugodt, támogató, otthonos háttér. Ez a betű a középpont megtalálására ösztönöz, viselőjét arra készteti, hogy mindig értse a dolgok közötti összefüggéseket.


I: A legteljesebb én, önértékelési betű. Erővonal, fallikus szimbólum egy kard, vagy akár lehet akadály is. A népnyelv arról, aki "kiteszi az i-re a pontot" azt tartja, hogy befejezi a dolgait, nem hagy félbe semmit, határozott személy. A sok ,,i" betűvel rendelkező értékeli az életet és látja a lehetőségeket. Akinek nincs, a feladata, tanulnivalója lehet az, hogy meglássa az értéket mindenben. Hajlamot mutat az ego-s viselkedésre is, főleg ha nevünk minden első betűje így kezdődik, ezért fontos, hogy kiegyensúlyozottan álljunk a dolgokhoz. Ennek a hangnak a rezgése a felső két csakra (homlok-, és koronacsakra) energiájához kapcsolódik. Segít, hogy megértsük a dolgokban rejlő magasabb összefüggéseket.


J: Az élet "jója", minden ami az életünkben a fejlődést, a boldogságot - vagy szélsőséges esetben a hedonizmust, a túlzott életigenlést jelenti, vagy hajlamot mutathat a panaszkodásra is (főleg ha a kezdőbetűk a vezetéknév és keresztnév esetében is azonosak). Ebben az esetben a sok ,,j" betű a boldogság ,,csapdája" is lehet. A ,,j" a megbocsátás betűje lehet, akinek több van, sokkal megértőbb és megbocsátóbb emberré válhat! Vágyaink betűje is, jelzi, hogy mennyi ösztönző erőnk van azokat megvalósítani.


K: A kitartás betűje, kardoskodó harcosság is van mögötte, új feltalálásokat mutathat, kíváncsiságot a rejtett összefüggésekre éles észjárást. Kreativitás és kivitelezés betűje. Akinek sok van nagyon kreatív személyiség, akinél hiányzik, lehet földhöz kötött gondolkodású, aki nehezen fogadja el az újat. A ,,k" betű segít véghezvinni a dolgainkat.


L: Az intellektus, egyfajta szellemi kényelmesség betűje, olyasvalakit jelöl, aki a tudásával szerzi meg a javait, kényelmét. Okos, tudására támaszkodik. Az ismeretek a tudás betűje. Olyan személyiséget jelez, akinek fontos a tudás megszerzése, és törekszik is erre. Segít abban is, hogy a megszerzett tudást felhasználjuk. Utal a pénzre és az anyagi javakra. A sok ,,l" betű jelezhet ebben az életben anyagi biztonságot. Az ,,ly" páros betűként a szellemi harmónia jelzője. Ezzel a betűvel rendelkező személy életében a szellemi egységre törekszik.


M: Az anyaságot jelképezi, a tápláló, ősanyai kebleket szimbolizálja, tápláló, eredendő ősi energiával lát el. Mária az ősanya. Személye gyakran szélsősége megítélés alá esik, mivel az egyetemes jót szolgálja.Az m társas kapcsolatok betűje. Három szára az én-te-ő kapcsolatot szimbolizálja. Sok ,,m" betűvel rendelkező ember a társaság központja, nőként jó anya válhat belőle.


N: Ugyancsak társas kapcsolati betű, de itt a kapcsolat két személy közötti. Az erők egyensúlya, a te és én egyenrangúságának kifejezője lehet, a kommunikációt, az egyenrangú párbeszédet jelképezheti.Az N ad a világnak, és mindezt könnyeden, játékosan teszi.


O: A második én-kép betű. A kör, a teljesség, a karikagyűrű jelképe a teljes kapcsolatot szimbolizálja, de lehet a bezártságé is, a házasságba, a munkába, vagy bármilyen cselekedetbe. A mások számára érzékelhető énünket szimbolizálja. A jó közérzet betűje. A sok ,,o" betűvel rendelkező szereti a vidámságot és a szórakozást. A végtelen kör, mely fogva tart, ugyanakkor lehetőségekhez juttat. Ezért a harmóniára törekvés jele is, az ilyen embernek nagyon fontos, hogy körülötte és benne is harmónia legyen. Ez a magánhangzó a hasi csakra rezgéseire kapcsolódik, éppen ezért a teremtő erő és a tiszta akarat erejét szólítja meg. Segít megvalósítanunk önmagunkat.


P: A nőies betű. Férfiaknál a nőkhöz való viszonyt, aktív szexualitást, erőteljességet, ösztönös kitartást mutat. Nőknél az önmaguk és saját nemük elfogadását és megértését jelenti. Nőiességük megélését.


Q: A ,,Q" betű nagyon ritka a magyar nyelven (főleg idegenből átvett nevekben található), így éppen aváratlant, a megjósolhatatlant szimbolizálja.


R: Mutatja a művészi érzéket, a színpadi megjelenést, a kisugárzást, az ezotériával kapcsolatos képességeket, a ráérzést, a transzcendensre való fogékonyságot. A karrier, egyensúly, sikert segítő betűje lehet, ha az ember tesz érte. Az ilyen embernek, akinek több ,,r" betű szerepel a nevében fontos, hogy megmutassa magát, és megélje azt, amit elképzelt.


S: Analóg a kígyóval, bölcsességet, ősiséget, csábítást, vagy érzékiséget, egyfajta hullámzást, lüktetést mutat. Szélsőségek embere lehet az, akinek nevében az ,,s" gyakran szerepel. Az ,,s" még aszerzés betűje is. A sok ilyen betűvel rendelkező embernek fontos, hogy anyagi javakat, megbecsülést szerezzen. Az ,,sz" is kapcsolati betű, de munkakapcsolatot jelez. A sok ilyen betűvel rendelkező embernek fontos, hogy a munkájában sikeresen együttműködjön másokkal (az is mit gondolnak róla), hogy együtt hozzon létre dolgokat másokkal, pl. egy csapat tagjaként.


T: A tudatosság, a vezetés, az önbizalom és önértékelés jelzője ez a betű. Az agilitást, a törekvéseket mutatja, a boldogulás esélyét a világban. Az akaraterő betűje. A sok ,,t" betű a dominanciaigényt is szimbolizálhatja, de a vezetői képességek jelzője is.


U: Az anyaméh, földi élet, a befogadás jelképe, de lehet csapda, szakadék, amibe - feladatként - beleesünk, ezért lehet a szenvedélybetegségre utaló hajlam jelzője is. Ezzel a magánhangzóval a két alsó csakrát (gyökér-, és szakrális csakra) nyithatjuk és tisztíthatjuk, ha zengetjük őket. Éppen ezért ezeket az erőket szólítja meg, a földet, földi emberi dolgainkat, és a vele kapcsolatos emberi érzelmek erejét.


V + W: Egyrészt ugyancsak a befogadásról (az alakja alapján), másrészt a kettéválásról, a szellemi megosztódásról, szétszakadásról, az ,,eredendő bűnbeesésről" szól. Kedveli a versenyeket. Előrevetíti a szociális érzékenységet, az egészségügyhöz való vonzódást is, esetleg műtéteket. Van a betűben egy kevés vadság, gyakorlatiasság, akaratosság is. A sok ,,v" betű jelölhet egy belső hiányt, amit az élet megélésével kell kitölteni.


X: A törvény, összefogás, szövetség, erők egyesítése, kereszt, megfeszítettség. Az ,,x" erejét képviselő ember (pl. Xavér) egyrészt saját szabályai szerint szeret élni, másrészt belül fel kíván rúgni minden szabályt, ezáltal lázadó jellem.


Y: Ha egyedül vizsgáljuk, a betű ereje a koncentrációt, egyesülést, válaszutat, útkeresést jelképezi.Páros betűs formában mindig a kapcsolat jelzője, így jelzi a kapcsolatra való fokozott igényt.


Z: Az őszinteség, a nyitottság, a torok-csakra betűje, olyan vonatkozásban, hogy támogatja a kommunikatív kapcsolatokat. Mutatja a verbális képességeket, a törekvést a jó kommunikációra. Ugyanakkor ez a betű a külvilág és az ember közötti harmóniát is igényli. A sok ,,z" betű ezt a törekvést jelzi. Jelöli a pontosságra, precizitásra való törekvésünket, de hajlamosít a túlzott ellenőrzésre (féltékenységre).

/forras: irás Pusztai Orsitól/
 
 
0 komment , kategória:  Érdekesség  
Mit üzen neked a neved?
  2016-09-19 13:28:30, hétfő
 
  Mikor megszületünk erre a világra, hozunk magunkkal olyan szellemi kódokat, melyek szimbólumokban (betűvel, számmal) jelzik azokat a tanulnivalókat és vállalt feladatokat, amikkel emberként szembe kell néznünk. Ilyen például a születési időpontunkban hordozott feladatkódunk és a nevünk is.

Aki egy kicsit is nyitott az okok keresésére és figyel, az tudja, hogy mindennek egyedi, sajátos rezgése van, ami meghatározott módon hat arra, akivel kapcsolatba kerül és a környezetére is.
Van egy régi mondás: nomen est omen, vagyis a név kötelez. Ez egy ősi bölcsességet rejt.
Az ősi tudások olyan tapasztalati megfigyelésen és szellemi kommunikáción alapulnak, melyek betekintést adhatnak e kódok megértésébe. Hívjuk hát segítségül ezt a bölcsességet és tárjuk fel a személyiségünkben rejlő újabb titkokat...

A nevünkben, ahogyan születési számunkban is üzenet rejlik.
A nevünk olyan előjel, mely hűen tükrözi a személyiségünkben rejlő lehetőségeket és gyengeségeket, valamint sorsunk útján való tanulnivalóinkat.

Sokszor, mikor szüleink nevet választanak nekünk, egy belső hang (az érkező lélek) súgja meg a születendő gyermek nevét. Még ha hosszas keresgélés és megbeszélés után születik is a névválasztás,semmi sem véletlen... nevünk rezgése minősít bennünket.

Most egy kis bepillantást nyerhetünk nevünk kódjaiba, jellemünk és sorsunk üzenetébe...

A név több részből áll:
Van családi és utónevünk, és van becenevünk.
Mindegyik üzen valamit.

A családi név azokat a lehetőségeket és kötelezettségeket tartalmazza, amit vállaltunk a családba való leszületéssel. Mindaz a tanulnivaló van belekódolva, melyet szüleink, testvéreink, azaz rokonaink által tanulhatunk. Valamint az is, amilyen részt vállaltunk a család esetleges karmikus feladataiban.
Amikor családnevünk megváltozik (pl. a feleség felveszi férje vezetéknevét), rezgésében feladataink és lehetőségeink is módosulnak.

Utónevünk egyéni lélekfeladatunk megjelenítője. Arról tanúskodik, mit vállaltunk, milyen személyiséggel élünk, milyen lehetőségeink vannak egyéni fejlődésünk kapcsán.

Becenevünk pedig azokat a vágyakat jelenítik meg, melyeket belső indíttatás kapcsán szeretnénk megélni, megtapasztalni. (ezért egy becenév sosem véletlen, amikor kapjuk, rólunk, belső kisugárzásunkról, érzéseinkről árulkodik)

A becézgetésnek azonban van egy mélyebb ősi titka is: a gyermek neve mögé biggyesztett - ka (- ke) szótag védelmi funkcióval bír.
A KA-csatorna léttengelyünk, tudatunk összeköttetése és folyamatossága szellemi és testi tereink között.
Ha ez a fénycsatorna akadálytalan és tiszta, az isteni fény betölt minket. Segít és védelmez erejével.
Ezért mikor becézgették a gyermeket és kimondták a neve végén a szellemi csatorna kódját (-KA, -KE), azzal elindították az áramlást, ami védelemmel és fénnyel töltötte fel az energiaterét.
Ehhez azonban a szómágia szabályai szerint a kimondott rezgésben szeretet, és jó szándék kellene legyen. Azaz a gyermeket nem gúnyból, hanem szeretetből kell becézni. Ekkor működik ez az erő védelemként.

Amikor megnézed a neved, legtöbbször az minősít a jelenben, amit most használsz, és ahogyan használod. Ha mindig Zsuzsiként mutatkozol be a Zsuzsanna helyett (és az üzeneteket, leveleket is így írod alá), akkor erre a névre is nézz rá. Ha van külön beceneved, akkor azt is figyeld meg.

Ezt az elemzést fogd fel játékként, hiszen számtalan más dolog is befolyásolja a jellemedet és viselkedésedet. Ne vegyél semmit készpénznek, egyszerűen tölts el egy kis időt gondolatban azzal, hogy megpróbálsz a név rezgésein át ismereteket szerezni magadról és másokról...


5 megjegyzés:

1. A kezdőbetűk rezgései "duplán számítanak", vagyis erősebben nyomnak a latban, így személyiségünket is erőteljesebben befolyásolják. A vezetékneved és keresztneved kezdőbetűi ezáltal erőteljesen meghatározzák a személyiségvonásokat családi és egyéni téren is.

2. A dupla betűk is nyomatékot kapnak. Ezek a duplázások akkor is érvényesek, ha egymás mellett állnak, és akkor is ha azonos név tagban kétszer szerepelnek (Attila nevében egymás mellett két t betű van, Eszter nevében például kettő e betű van, de nem egymás mellett. Mindkettő számít.)

3. Ha hiányzik betű a névből, akkor az arra utal, hogy az a rezgés most nem a legfontosabb a személyiségünkben, de jelezhet hiányosságot azon a területen, ha erre figyelünk ,megtanulhatjuk a betűhöz tartozó készség kifejlesztését. Ha különösen sokszor találkozunk valamilyen formában a nevünkből hiányzóbetűvel (pl. okmányon, rendszámon), akkor az jelzés, hogy a hozzá tartozó jellemvonást fejlesszük ki magunkban.

4. A betűk ékezetei is erősítő hatással bírnak (saját tapasztalat, a betűszimbolikában ezzel nem foglalkoznak). Pl. az A-Á esetén az ékezettől az ,,a" betű hatása erőteljesebben érvényesül.

5. A becenevet érdemes külön vizsgálni, értelmezni! Ez mutathatja meg választott énünket, vágyainkat, személyes küldetésünket.
/forras: Pusztai Orsi/
 
 
0 komment , kategória:  Érdekesség  
A nevedben rejlő kódok
  2016-09-19 13:25:11, hétfő
 
  Mikor megszületünk erre a világra, hozunk magunkkal olyan szellemi kódokat, melyek szimbólumokban jelzik azokat a tanulnivalókat és vállalat feladatokat, amikkel emberként szembe kell néznünk, ilyen a nevünk is.
A nevünk olyan előjel, mely hűen tükrözi a személyiségünkben rejlő lehetőségeket és gyengeségeket, valamint sorsunk útján való tanulnivalóinkat.

A családi név azokat a lehetőségeket és kötelezettségeket tartalmazza, amit vállaltunk a családba való leszületéssel. Mindaz a tanulnivaló van belekódolva, melyet szüleink, testvéreink, azaz rokonaink által tanulhatunk. Valamint az is, amilyen részt vállaltunk a család esetleges karmikus feladataiban.

Utónevünk egyéni lélekfeladatunk megjelenítője. Arról tanúskodik, mit vállaltunk, milyen személyiséggel élünk, milyen lehetőségeink vannak egyéni fejlődésünk kapcsán.

Becenevünk pedig azokat a vágyakat jelenítik meg, melyeket belső indíttatás kapcsán szeretnénk megélni, megtapasztalni. (ezért egy becenév sosem véletlen, amikor kapjuk, rólunk, belső kisugárzásunkról, érzéseinkről árulkodik)
/forrás: www.kristalycsakra.hu/
 
 
0 komment , kategória:  Érdekesség  
Segít kivonni az összes mérget a szervezetből
  2016-09-19 13:19:54, hétfő
 
  Készítsd el ezt a csodálatos pakolást este, és éjjel kihúzza a betegségeket a szervezetedből
Antibakteriális és javítja a vérkeringést. Segít kivonni az összes mérget a szervezetből.
A legfontosabb összetevője a hagyma. A bőrön keresztül a hagyma mélyen behatol a véráramba, és így tisztítja meg a vért.
-Először fel kell vágni a hagymát vékony szeletekre, és várj néhány percig, vagy amíg a hagyma leve megjelenik a hagyma szeleteken.
-Ezután tedd a hagymaszeleteket a lábadra.
-Ezután tekerd be a lábad egy átlátszó fóliával, és húzz rá vastag zoknit. Használj gyapjúzoknit, mert fontos, hogy meleg legyen. A fólia bent tartja a kellemetlen szagokat.

Ha a bőröd érzékeny, zsíros krémmel vagy mandulaolajjal kend be a lábad, mielőtt ráteszed a pakolást.

Reggel, amikor felkelsz, vedd le a zoknit, és távolítsd el a pakolást. Aztán mossad meg a lábad hideg vízzel, majd húzz fel megint gyapjú zoknit, hogy melegen tartsa a lábat. Ekkor a vér elkezd gyorsan keringeni.
Ez a kezelés különösen hasznos azok számára, akik a cukorbetegségtől és a rossz vérkeringéstől szenvednek. A náthát, influenzát is megszünteti, lehúzza a lázat.
 
 
0 komment , kategória:  Természetgyógyászat  
Az ember mély álomba merül,
  2016-09-11 08:58:17, vasárnap
 
  Tisztánlátó megfigyelések bőséges bizonyságát adják annak a ténynek, hogy amikor az ember mély álomba merül, finomabb testei majdnem kivétel nélkül kivonulnak a testből és az asztrális tudathordozójában maradva, ott lebegnek a test közelében. Ez a kivonulás a testből egyfajta átrendeződés, az. amire azt mondjuk, "elaludtunk". Amikor az álom jelenségét vizsgáljuk, ezt az átrendeződött állapotot vesszük alapul, és úgy figyeljük, miként viselkedik benne az Egó és annak eszközei.
A vizsgált esetekben tehát feltételezzük, hogy az ember mélyen alszik, fizikai teste (beleértve annak finomabb részét is, amit gyakran "éterikus más"-nak neveznek) nyugodtan fekszik az ágyban, és pontosan felette lebeg az Egó az asztráltestben. Ebben a helyzetben milyen a különböző testek állapota és tudatossága?

Az agy
Amikor az Egó így, az alvás idejére lemondott arról, hogy agyát ellenőrizze, ez utóbbi mégsem merült teljes öntudatlanságba, mint hinni lehetne. Különböző kísérletek igazolják, hogy a fizikai testnek van bizonyos tompa saját tudatossága, teljesen függetlenül az Egó tudatosságától és attól a tudatosságtól is, ami a testet alkotó egyedi sejtek összegződő tudatossága.
A szerző több alkalommal megfigyelte ennek a tudatosságnak hatását foghúzás közben, gázzal elkábítás esetén. (Ez Angliában volt szokásos. - A ford. megj.)
A test ilyenkor zavaros kiáltásban tör ki, kezeit bizonytalanul a szája felé kapja, világosan mutatva, hogy bizonyos fokig érzi a húzást. Mégis, amikor húsz másodperc múlva az Egó visszatér a testbe, kijelenti, hogy ő egyáltalán semmit sem érzett. A szerző természetesen tudja, hogy az ilyen mozdulatokat "reflex-mozgás"-nak szokás tulajdonítani, de azt is tudja, hogy aki ezt elfogadja magyarázatul, szokásból teszi, és nem veszi észre, hogy ebben az esetben ez csak frázis és semmit nem magyaráz meg.
Tehát ez a testi öntudat az, amely tovább él az agyban, amikor az Egó már felette lebeg. Ennek az öntudatnak természetesen sokkal gyengébb a hatalma, mint az Egóé önmagáé, úgy, hogy mindazok a fent említett okok, amelyek befolyásolhatják az agy működését, még sokkal jobban hatnak rá ilyenkor. A legcsekélyebb változás a vérellátásban most nagy szabálytalanságot okoz a működésben, ezért fordul elő, hogy a rossz emésztés, ami megzavarja a vér áramlását, olyan gyakran okoz nyugtalan alvást, vagy rossz álmokat
Még ha zavartalan is az alvás, ennek a különös, homályos tudatosságnak sok figyelemre méltó jellegzetessége van. Úgy látszik, működése nagyrészt automatikus és az eredmény összefüggéstelen, értelmetlen és reménytelenül zavaros. Látszólag képtelen megérteni egy fogalmat másképpen, mint valamilyen jelenetben, amiben maga is szerepel, ezért minden ingert, ami belülről vagy kívülről éri, azonnal érzékelt képekre fordít le. Elvont fogalmakat vagy emlékeket, mint olyanokat sehogy nem képes felfogni, ezek a számára azonnal elképzelt érzékelésekben jelentkeznek. Ha, tegyük fel, a dicsőség fogalmát sugallhatnánk ennek a testi öntudatnak, az csak egy dicsőséges lény látomása alakjában jelenhetne meg neki. Ha pedig a gyűlölet gondolata férkőzne hozzá valahogy, ez csak úgy juthatna el a tudatába, mint egy jelenet, amelyben egy képzelt alak heves gyűlöletet mutatna iránta.
Amikor álomban a gondolat valamilyen helyre irányul, az a test tudatában térbeli helyváltoztatást jelent. Éberen is, ha mondjuk, Kínára vagy Japánra gondolunk, egyszerre mintha ott lennénk gondolatban abban az országban. Mégis, ilyenkor teljesen tudatában vagyunk, hogy testünk itt áll, ahol az előbb.
Ámde álomban nincs jelen az Egó a maga egyensúlyozó ítéletével, amiért aztán minden múló gondolat, amely Kínát vagy Japánt sugalmazza, csakis a tényleges és azonnali oda-áthelyezettség képét veheti fel, vagyis az álmodó rögtön ott találja magát az illető országban - mégpedig olyan körülmények között, amilyenek emléke éppen benne él.
Gyakran megfigyelték, hogy noha álomban az efféle helyváltoztatás nagyon gyakori, az alvó mégsem mutat semmi meglepetést annak váratlansága miatt. A jelenség magyarázata igen egyszerű, ha az eddig mondottakra gondolunk. Kizárólag a fizikai agy tudatában ugyanis nem találunk semmit, ami meg tudna lepődni, mivel egyszerűen úgy fogja fel a képeket, amint azok éppen elé kerülnek. Nem képes megítélni sem a képek sorrendjét, sem pedig annak hiányát.
Az ebben a fél-tudatosságban szembetűnő rendkívüli zűrzavar másik forrása az a mód, ahogyan benne a képzettársítás működik. Mindnyájan ismerjük a képzettársítás törvényének csodálatos azonnaliságát az éber állapotban. Tudjuk, hogy egy szó, egy dallam-töredék, sőt egy virágillat is elég ahhoz, hogy régen elfelejtett emlékek láncolatát juttassa eszünkbe.
Legalább ugyanilyen élénken működik ez a törvény az alvó agyban, de sajátos korlátozással. Ott ugyanis minden ilyen gondolattársítás - akár elvont, akár konkrét - azonnal képek kombinációjává alakul. Mivel a gondolattársítás sokszor kizárólag az egyidejűségen alapul, amikor is olyan események jelentkeznek egyszerre, amelyeknek egymáshoz csak annyi közük van, hogy egymás után értek bennünket, könnyen el lehet képzelni, hogy az ilyen képek teljesen kibogozhatatlan össze­visszasága gyakori esemény. Hiszen a számuk jóformán végtelen, és a memória óriási raktárából bármi bármikor előhívható, ami aztán képek alakjába zsúfolva tolul az agyba. Természetes, hogy az ilyen álomképek sorrendjét ritkán lehet utólag jól visszaidézni az emlékezetbe, éppen azért, mert nincs semmi logikus sorrendjük, ami elősegíthetné a felidézést. Ez éppen olyan, mint hogy elég könnyű megjegyezni egy mondatot vagy verset akár egyszeri hallásra is, viszont úgyszólván lehetetlen, vagy csak bizonyos rendszerrel (mnemonikával) lehet a szavakat észben tartani akkor, ha azok minden összefüggés nélkül kerültek egymás mellé.
Még egy sajátsága e különös agytudatnak, hogy amíg különösen érzékeny külső hatásokra, például hangra vagy érintésre, addig hihetetlen mértékig fel is nagyítja azokat. Az álmok írói valamennyien sok példát mondanak el erről és mindenki maga is ismer akárhányat, ha csak kissé is foglalkozott a tárggyal.
Az ilyen történetek között gyakran elmondják annak esetét, akit kínos álmában felakasztanak, mert szűk az inggallérja. Másvalakit egy tű szúr meg, és azt álmodja, hogy párbajban szúrták le. Volt, aki egy gyenge csípést vadállat harapásának álmodott. Maury említi, hogy az ágya fejének egy kis rúdja egyszer levált és az ő nyakára esve gyengén megérintette. Mégis elég volt ahhoz, hogy borzalmas történetet álmodjon a francia forradalomról, amelyben őt a guillotinnal lefejezték.
Egy másik író pedig minduntalan azzal a homályos emlékkel ébredt, hogy zajos álmai voltak, hangos beszéddel, mennydörgő robajjal. Sokáig nem is tudott rájönni, miért. Végre nyomára jött, hogy amikor a fülét a párnára fektette, az olyan forma, bár gyengébb zúgást adott (talán a vérkeringés miatt), mint amikor valaki tengeri kagylót tart a füléhez.
Nyilvánvaló tehát, hogy egyedül ebből a testi agyból elég sok zavar és túlzás származik, ami sok álom-jelenséget megmagyaráz, bár ez csak egy tényező a többi között, amelyeket mind sorra veszünk.
Mindenki ismeri, hogy amikor az álmát el akarja mondani, milyen nehéz ez, mert sokszor egybeolvad két hely, két vagy több alak, emlék, vagy más motívum.
(A ford. megj.)

Az éterikus agy
Nyilvánvaló, hogy a szervezetnek ez a része, amely igen érzékeny minden hatásra nappal is, sokkal érzékenyebb kell legyen alvás közben. Ha a tisztánlátó ilyenkor nézi, folytonosan gondolat-áramokat lát rajta átvonulni, amelyek egyáltalán nem tőle magától jönnek, - hiszen neki nincs is meg a gondolkodó képessége, ­hanem más emberek esetleges gondolatai, amelyek állandóan itt lebegnek körülöttünk.
Az okkultizmus tanulmányozói tisztában vannak azzal, hogy valóban igaz: "a gondolatok létező valamik", mert minden gondolat belevésődik a képlékeny elementál-közegbe, létrehoz egy időlegesen élő egyedet, amelynek élettartama attól az energiától függ, amit a gondolat-impulzus adott neki. Mi tehát mások gondolatainak óceánjában élünk és akár ébren vagyunk, akár alszunk, ezek állandóan ott mutatkoznak agyunk éterikus része előtt.
Amíg aktívan gondolkodunk és így elfoglaljuk. agyunkat, ez gyakorlatilag áthatolhatatlan az állandó külső gondolat-behatás számára. De mihelyt üresen hagyjuk, azonnal átömlik rajta az összefüggéstelen gondolatok kaotikus áradata. A legtöbb gondolat hatástalanul, majdnem észrevétlenül suhan tova, azonban olykor-olykor akad egy, amely felébreszti az éterikus agy némely megszokott rezgését. Ezt az éterikus agy azonnal megragadja, felerősíti és kisajátítja - Ez a gondolat azután elindít egy másik gondolatot, míg végül egész gondolatsor támad, amíg el nem fogy és újra megindul az előbbi kósza, céltalan gondolat-áramlás az agyon keresztül ­.
Az emberek nagy többsége, ha megfigyelné, mi az, amit saját gondolatának nevez, rájönne, hogy az bizony egyáltalán nem az ő sajátgondolata, hanem egyszerűen más emberek szélnek eresztett gondolat-töredékei. Az átlagembernek láthatóan nincs is semmi uralma az elméje felett, jóformán soha nem tudja pontosan, melyik pillanatban mire gondol és miért. Ahelyett, hogy elméjét egy határozott pontra irányítaná, hagyja azt a saját kedve szerint féktelenkedni, vagy parlagon heverni, így aztán kikelhet és gyümölcsözhet benne minden gondolatcsíra, amit a szél odahordott.
Ennek az lesz az eredménye, hogy amikor az Egó néha mégis szeretne valamin következetesen és kitartóan gondolkodni, nem lesz képes rá, mert hívatlanul rátör mindenfelől a sok kóbor gondolat és ő védtelenül áll velük szemben, hiszen nem szokta meg elméje ellenőrzését. Az ilyen ember nem tudja, mi jelent az igazi koncentrált gondolat. És éppen az összpontosítás teljes hiánya, az elme és az akarat gyengesége teszi olyan nehézzé az okkult haladást az átlagember számára. Mivel pedig a világ fejlődésének mai fokán több rossz, mint jó gondolat lebeg körülötte, gyengesége tárt kapu a sokféle kísértés számára, amit pedig egy kis figyelemmel és igyekezettel egészen elkerülhetne.
Álomban persze az éterikus agy még inkább ki van szolgáltatva ezeknek a mindenféle gondolatáramoknak, mivel ilyenkor az Egó lazábban kapcsolódik hozzá. Újabb kísértelek azt az érdekes tényt hozták felszínre, hogy amikor az éterikus agyat elzárták a külső, kósza gondolatáramoktól, az mégsem marad tétlen, hanem lassan, álmatagon a régi emlékek tárházából kezd magának képeket előhívni. Amikor a kísérletekre kerül a sor, erre is hozunk példát.

Az asztrális test
Említettük már, hogy ez az a tudathordozó eszköz, amelyben az Egó az alvás idején működik, és hogy rendszerint úgy látják (akiknek van belső látásuk), amint ott lebeg az ágyban fekvő test felett. Az asztrális test megjelenése mégis igen különböző, aszerint, hogy az Egó, amelyhez tartozik, milyen fejlettséget ért el. A teljesen műveletlen és fejletlen embernél egyszerűen csak imbolygó, nagyjából tojás alakú ködforma, amelynek körvonala nagyon szabálytalan és bizonytalan. Az alak benne (a fizikai test sűrű asztrális mása) szintén bizonytalan, bár általában felismerhető.
A fejletlen asztráltest csak a durvább érzés-rezgéseket veszi át és csak néhány lépésnyire képes eltávolodni a testtől. De amint a fejlődés halad, a ködszerû tojásdad forma is mind élesebb körvonalat kap és benne az emberalak is mind pontosabb képe a nála sűrűbb anyagú fizikai testnek. Ezzel egyidejűleg növekszik a fogékonysága is, amíg végül képessé válik azonnal reagálni világának minden rezdülésére, a finomabbakra éppen úgy, mint a durvábbakra, bár a magasan fejlett ember testében természetszerűen nincs semmi annyira durva, ami az utóbbiakra válaszolhatna.
Az asztrális test mozgási szabadsága szintén növekszik a fejlődés során. Később már egészen nagy utakat is kényelmesen megtesz, földi porhüvelyétől távolabbra is és ilyenkor többé-kevésbé határozott benyomásokat is hoz magával arról, hol, milyen helyen járt és kivel mi dolga volt. Ez az asztrális test, mint korábban is, minden esetben erősen befolyásolható bármilyen gondolattal vagy sugalmazással, amely vágyat hordoz, bár némelyik asztráltestben a vágyak, amelyekre leginkább válaszol, magasabbrendűek, mint másokban.

Az Egó alváskor
Bármennyire is változik az asztráltest állapota álomban, amint lépést tart a fejlődéssel, még jobban változik lakója, maga az Egó. Amíg az asztrális eszköz még csak imbolygó ködgomolyag, addig tulajdonképpen az Egó is alszik, mint az alatta fekvő test. Nem lát, nem hall a maga finomabb világában, és ha egy-egy ahhoz tartozó eszme véletlenül mégis eléri őt, képtelen azt az agyába hozni, hogy ébredés után tudjon róla, mivel még nincs uralma az asztrális működése felett. Amikor a primitív állapotú ember egyáltalán vissza tud emlékezni az álmában történtekre, ezek majdnem kivétel nélkül pusztán fizikai benyomások, amelyeket az agy akár belülről, akár kívülről kaphatott - valami tapasztalat, amit a valódi Egó közben már el is felejthetett.
Az asztrális világban ennek az állapotnak mindenféle fokozatát meg lehet figyelni, a magáról mit sem tudó, üres felejtésbe merülttől egészen az asztrális világban tökéletesen tudatosig, bár ez utóbbi természetesen aránylag ritka. De még aki elég éber is ahhoz, hogy nem ritkán fontos tapasztalatokra bukkanjon abban a magasabb színvonalú életben, nem mindig tudja ellenőrizni agyát, nem tudja féken tartani a sok zagyva gondolatkép áramlását és bevésődését, - ahelyett, hogy arra emlékezzen, amire akar. Így azonban, ha a fizikai test felébred, csak nagyon zavaros emlékei, vagy egyáltalán semmi emléke sincs arról, ami valóban történt vele. Pedig kár, mert meglehet, hogy sok olyasmivel találkozhat, ami számára nagyon érdekes és fontos.
Nemcsak távoli, páratlanul szép vidékeket látogathat meg, hanem találkozhat, és eszmét cserélhet élő, vagy átköltözött barátaival, akik történetesen szintén éppen olyan éberek az asztrális világban. Lehet olyan szerencsés, hogy találkozhat olyanokkal, akik sokkal többet tudnak nála és tőlük figyelmeztetést, vagy tanítást kaphat. Másrészt ő is részesülhet abban a szerencsében, hogy segítsen, vigasztaljon olyanokat, akik nála kevesebbet tudnak. De kapcsolatba kerülhet különféle nem-emberi lényekkel is - természetszellemekkel, mesterséges elementálokkal (elemi lényekkel), sőt igen ritkán dévákkal is. Kerülhet mindenféle jó, vagy rossz befolyás alá, amelyek hol bátorítják, hol elrémítik.
/Forrás: regresszio.hu/
 
 
0 komment , kategória:  Természetgyógyászat  
Ego-k egymásra hatása
  2016-09-11 08:03:05, vasárnap
 
  Ego-k egymásra hatása

Minden létező érzékeli valamilyen formában a környezetét. Ami él, az mozog, mert éppen akar, enged, keres, talál... Ameddig létezik, addig van környezete is, amibe belehelyezi magát ahhoz, hogy létezhessen. A környezet megfigyelése közben az ego talál önmagánál (saját ítélete alapján) 'kisebbeket' és 'nagyobbakat', vagyis alatta és felette állókat. Azok, akik alatta állnak, kevesebbet tudnak, akik felett állnak többre képesek, mint ő (szintén egyéni ítélet, hogy miben, éppen abban, ami az ego számára fontos). Ami nála nagyobb, az "úr" (isten), ami nála kisebb, az "szolga" a számára.
Régen a napkultuszok idején, a Nap, és ilyenformán a fény volt az isten anyagi megtestesülése. Ahogy az emberiség egyre 'okosabb' lett, lefokozta ezt az urat, helyette egy megfoghatatlan, ködös istenképet kezdett imádni. (Már nem látja a Fényt, mert fokozatosan csukja le a "szemét", ez által istenképe is egyre homályosabb.) Azonban az isteniség (fényesség) lényege nem a mindenhatóságban, hanem a példamutatásban keresendő. Ami/aki képes példákkal szolgálni, az képes tanítani is.
Mindenki, akit felettünk állónak tartunk, a tanítónk, aki alattunk állónak tartja magát, az tanítványunk. Ahhoz azonban, hogy tanulni tudjunk valakitől, érzékelnünk kell valamilyen síkon. Az az istenkép (tanító) az "igazi", amit a tanítvány "meg tud fogni", utánozni tud egészen addig, ameddig önmagát megtalálja általa. Ezután új tanítót keres, vagy új istenképet épít fel magának.
Akit/amit eddig istennek (többnek) tartott, egyenrangúvá válik vele egy pillanatra (megtalálja és megérti belőle önmagát (tükör), vagyis megkapja a választ). Pontosabban egyek lesznek (ha két dolog egyforma, akkor az egy dolog), majd kettéválnak újra, és külön irányban folytatják a keresést (végtelen, egy középpont, két kör).
Persze ez az eggyéválás-érzés nem feltétlenül kétirányú, hiszen mindenki annyit lát másból, amennyit képes befogadni. Aki "Isten"-nel eggyéválik egy pillanatra, az önmaga fényét találta meg éppen a "tükörben" (bármit is nevezett istennek). Aki a Napot követte, szintén önmagát kereste a fényben, a saját "fénységét" akarta megtalálni, megtanulni általa. Az ego (fényesség) mindig egy másvalaki felé mutatott kép, vagy egy másik "arcban" meglátott önvaló. Egyetlen fényes isten sem létezhet egyedül.
A fény a sötétséget akarja megérteni, birtokba venni, a sötétség pedig a fényt akarja önmagába fogadni, a saját részévé tenni. Ez nem egyéb, mint egy "férfi" és egy "nő" násza, kiáradó és befogadó, teremtő és engedő "istenek" játéka.
Az egyik kifelé fényes és befelé sötét, a másik kifelé sötét és befelé fényes. Ugyanúgy egyek, ahogy a végtelen jele. Két "gömb", ami összeér.

Az emberi test egy egység, az azt felépítő sejtek a részei, de önmagukban ők is egységek, ego-k. Amikor az egység fizikai értelemben meghal, az őt felépítő "sejtek" szétválnak, már nem egy csoportot alkotnak. De a halál nem az ego-k megszűnése, csak a szétválásuk (ezáltal az adott egység megszűnése). Azonban attól, hogy az elhalt hámsejtek lehullanak a bőr felszínéről, a létezés még megy tovább. A személy egyidőben él és hal meg folyamatosan.

Olyan az egész, mint egy szőnyeg, amit az ego teremt önmaga számára, de ahogy lép, mögötte egyre tűnik el. Hátul mindig csak annyi van meg belőle, amennyire az ego még emlékszik, és elöl csak annyi, amennyit éppen belát a végtelenből. Ahol éppen áll, az Ő, a most. Mint egy fénygömb a sötétségben, és körülötte egy kis fényudvar.
Az egység nem darabokra szakadt, ahogy a hámsejtek esetében sem, csak "isten" megy a saját szőnyegén, hullanak le róla azok az ego-k, amikre már nincs szüksége (mint az emberről a "halott" hámsejtekre), vagy azok, amik már nem akarnak vele maradni.
"Isten" vagy nem tud róluk (az adott Most-ban) vagy előbb utóbb nem is emlékszik rájuk. Azok, amik leesnek, létrehozzák a szőnyeget (tehát "isten" elfelejtett önmagából teremt talajt magának).
Amikor az ember (atom, bármi...) meghal, kettéválik. Az egyik a teste (kis ego-k tömege) lefelé "esik", a másik fele (Ego, szellem, "isten" stb...) felfelé "száll".
Az, amit ő Én-nek nevez, a kettő közül a második, azaz az Ego. (A hátrahagyott kis egok - a test egykori felépítői - önmagukban természetesen szintén egok, hiszen alattuk is vannak kisebbek.) A Szellem (Én, Ego stb...) magával visz mindent, ami Ő, és itt hagy mindent, ami (már) "Nem-Ő". Ez utóbbiból - vagyis, amit az emberek (állatok, növények) itt hagytak - van a Föld, azaz a szőnyeg az "isten-ember" lába alatt.

Az Egység "szétválása", majd újra magára találása egy halál és egy újjászületés, hiszen az Egység mindig egy új Önmagát találja meg. Az egész folyamat oka ugyanaz, mint bármelyik másik létező esetében, vagyis a Most keresése.
Minél tisztább, tudatosabb ("fényesebb") énképet épít fel az Ego (egység), annál közelebb van ahhoz a ponthoz vagy "Kapuhoz" (Halál), ahol nincs az eddigi ismeretei szerinti dualitás.
Ahogy egy egészséges, idős ember, úgy egy magas tudatossági szintű (egészséges) szellem sem fél a "haláltól". Számára az nem más, mint egy éjszaka, amit egy újabb reggel követ.
Amikor egy ember - inkarnációk során - megtanulja a saját halálát tudatosítani, többé nincs szüksége arra, hogy az anyagi síkra szülessen. Ez az átlépés a Kapun.
Ezután az eddigi (emberi) dualitás fogalma megszűnik, hiszen már nem jelent különbséget az, ami eddig (vagyis az emberi élet és az emberi halál fogalmai). Ekkor számára egységgé válik a kettő. A "fekete" és a "fehér" összeolvad, valami "nagyobbhoz'/'kisebbhez" képest fehérnek vagy feketének látszik, és máris megvan egy újabb, megtanulnivaló dualitás (fraktál).
A gravitáció elmélete szerint, a világegyetem minden részecskéje vonzza az összes többit.
Mivel a tömegük és a távolságuk határozza meg a gravitációs erő nagyságát, úgy tűnhet, a dolog egyirányú.

Ám minden folyamat oda vissza érvényes.
A Föld vonzza magához a Holdat, és megszabja pályáját, ám a Hold is hatással van a Földre, ami sok más dolgon kívül, a bolygó felszínét borító víz mozgásából vehető észre. Az ember alkotta tárgyak is rendelkeznek ezzel a képességgel, bár vannak ennél észrevehetőbb hatásaik is.
A forma, a szín, az anyag mind meghatározó szerepet játszik abban, hogy a tárgy az energiát egyéni információkkal lássa el, azaz (az "ő"szemszögéből nézve) a megfelelő hatást váltsa ki. (ld. amulettek, talizmánok)
Ezekre az egyéni információkra minden ember máshogy reagál. Van, aki harmónikusnak tart egy piros ruhát, és van, aki rosszul érzi magát benne. Az egyéni rezgés határozza meg a tárgyra adott (általában nem tudatos) reakciót.
Minél tudatosabb valaki, annál hamarabb és annál pontosabban fogja ezeket a 'visszhangokat'. Aki felismeri ezeket a hatásokat, és beépíti ezt a tudást az életébe, minden egyes lépését képes lesz a környezetéhez igazítani, és ezáltal nem lesz szüksége arra, hogy 'harcoljon'.
Minden cselekedet válasz is valamire. Következmény, amit a körülmények, az előzmények, az emlékek, a félelmek, a remények táplálnak. Ha egy ember megvágja az ujját, akkor ezzel munkára serkenti nem csak az ott található sejteket, hanem az agy bizonyos területeit is. Az energia, vagyis az információ felébreszti a közöttük lévő útvonalon 'dolgozókat', akik áramoltatják, szállítják, továbbadják azt. A kéz nem ismeri személyesen az agyat, és mégis van kapcsolat közöttük.
Működésük, mindennapi létük függ egymástól. Mindketten csak a hozzájuk legközelebb állókat ismerik, azok is a szomszédaikat, és így tovább...Ugyanez érvényes akkor is, amikor valaki elgondol valamit, átérzi azt, majd megvalósítja fizikailag az adott dolgot.
A gondolat nem feltétlenül az ő gondolata volt, származhatott egy nem fizikai 'agytól', akinek ő a 'kezet' testesíti meg. Az 'agy' (nevezhetjük mondjuk angyalnak) elküldi az impulzust, a közöttük lévők szállítják, majd a 'kéz', ebben a példában az ember, elvégzi a feladatot.
Természetesen ők is egy 'Test' részei, ahogy a fentebbi példa keze és agya, de annyira távol vannak egymástól, hogy idő kell ahhoz, hogy az alacsonyabb tudatosságú felzárkózzon, és az Egész részének tekintse magát.

A létezés olyan, mint egy tánc, amit lehet harmonikusan (kifelé és befelé is figyelve), de lehet harcokkal és lökdösődéssel (vagy bizonytalanul, más által vonszolva) is járni. A harc oka mindig a félelem és a bűntudat. A "tiszta" létezés a jelen legteljesebb átélése, azaz a Tudatosság. Ez az Ego, (Én) vagyis egy 'fénygömb', ami mint egy holdudvart, úgy húzza magával az emlékeit, a 'félhomályt'. Minden, ami ezen a fényen kívül esik, sötétségben van, azaz ismeretlen (nem létező) az Ego számára. Ha a fény a jelen, akkor a körülötte lévő félhomály a múlt. Ezek a tudatos 'Én' és a tudattalan.
A tudattalan (vagy tudatalatti) az elfojtott, nem tudatosított emlékeket tartalmazza. (Nem csak az adott inkarnációból hozottakat...)
A jövő aszerint alakul, hogy a létező mennyire 'dobja maga elé' ezeket az emlékeket, azaz mennyire ezek (és nem a tudatos Én) irányítják a lépéseit. Az Ego a Jelenben tudatos, tehát szeretne ezektől minél hamarabb megszabadulni, így olyan lépést választ következőnek, ahol erre alkalma nyílik (pl inkarnáció). Erről a teljes személyiség (a kettő együtt) tudatosságának (azaz fényének) mértékében értesül. Minél 'kisebb' a tudatosság, az ember annál inkább a környezetében véli megtalálni a hibát.
Azonban a 'Kereső' ember már felismeri, hogy a világ 'tükör', amiben megláthatja önmagát, és ezáltal képessé válik arra, hogy észrevegye azokat a helyzeteket, amiket a karma (pontosabban a saját Tudatos része, aki úgy önálló, hogy közben tudatosan tud valaminek a része is lenni) kiegyenlítésre, feldolgozásra, elengedésre ítélt.
Minél tovább fejleszti tudatosságát, annál gyorsabban ('a fény sebességével') képes reagálni.
Aminek feldolgozása és teljes átélése korábban életeket vett igénybe, azt a tudatos Én 'birtoklásával' már akár egy pillanatba is képes besűríteni, mert az adott Jelent teljességében átéli, megtapasztalja, miáltal el is engedi.
Egy pohár felemelése is a fény sebességével történik, annak mértékében, ahogyan a műveletben résztvevő sejtek tudatában vannak önnön Fény létüknek. A Fényhez képest látszó lassúság annak eredménye, hogy az információ (energia) több 'nem tudatosságon' (sűrűségen) kell, hogy áthaladjon, mielőtt eléri célját, majd visszafordulva értesíti a 'feladót' az 'akarat' végrehajtásáról.
Annak is ez az oka, hogy az embereknek újabb életek, inkarnációk kellenek ahhoz, hogy tudatosuljanak, vagyis ráébredjenek tetteik következményére (és kilépjenek az adott körforgásból, karmából).

Egy 'Fény-lény' nem követ el (emberi fogalmakkal) hibákat, nem halmoz fel újabb karmikus terheket, mert minden emléke a felszínen van (nem cipeli magával, hanem átéli, majd elengedi azokat). Minden lépése harmóniában van a környezetével (azaz az Én a 'nem Én'-nel).
Minden dolog semleges, csak az egyén dönti el, hogyan értékeli.
Aki bűnnek tartja egy tettét, mikor ráébred annak mélységeire, az arra törekszik, hogy jóvátegye ezt a hibát. Ha úgy véli, vele követtek el bűnt, akkor azt feltételezi, tartoznak neki.
Ameddig valami jó (tetszik), addig létezik rossz (nem tetszik) is, és fordítva. Minden kiegyenlítődésre törekszik. Ez a karma, egy olyan 'kör', vagy 'kerék', amiből csak a Most (Ego) 'megfogásával' lehet kilépni.
Az Ego megérintése által megnyílik egy új út, ami olyan ezen a keréken, mint egy küllő. Aki erre rálép, eljut a kerék középpontjáig (azaz nem megy többé körbe). Ez a kapu egy magasabb dimenzióba vezet...
Amikor az Ego felismeri, hogy már ezt az új dimenziót is bejárta (teljes körré tette), már ismeri és tudja, akkor itt is meglátja a küllőt, amin eljut a kerék középponjába, ahonnan átjut egy még magasabb dimenzióba, és így tovább...
A rengeteg egy középpontból kiinduló kerék gömböt hoz létre, ami 'valakinek' (nevezhetjük például Istennek) az Ego-ja, egy Fény, aminek 'holdudvara', azaz emlékei vannak. (fraktál...)
Amikor valaki bejárja ezt a rengeteg kört, megismeri, azaz a saját Én-jének tekinti ezt a gömböt. Ebből az Én-ből kitekintve észreveszi, hogy egy olyan úton jár, ami körbe megy. Amikor erre ráébred, felismeri a küllőt, majd a középpontba érve kinyílik a kapu, és ő átlép egy másik dimenzióba...
Az emberiség (mint Egység) minden lépése ugyanúgy hatásokat, következényeket idéz elő (a környezetében), mint egy adott személy lépése. Ezek a lépések felülről nézve kiszámíthatóak, legalábbis jobban látszanak, mint 'lentről', az egyén szemszögéből.
Aki képes felülemelkedni ezen a látásmódon, az észreveheti a tettek következményeit, és a lehetséges 'végállomást' (ami akkor következik be, ha az egyén nem változtat az útján)

/forrás: alienangels.hu/
 
 
0 komment , kategória:  Természetgyógyászat  
Gondolatok énünk gyenge oldalának szeretetéról
  2016-09-11 08:00:53, vasárnap
 
  GONDOLATOK
ÉNÜNK GYENGE OLDALÁNAK SZERETETÉRÕL
Szalézi Szent Ferenc azt tanácsolja, hogy legyünk alázatosak és szeressük alantas állapotunkat. Tetszik nekem ez a tanács, mert oly sokszor épp ez az a lépés, amit meg kell tennünk, hogy "Krisztust magunkra öltsük". Azután énünk alázatos, megtört részének szeretése olyan dolog, amit közülünk egyesek hajlandók figyelmen kívül hagyni, vagy egyenesen ellenezni; ezért e szavak fontos jelzőtáblaként szolgálnak, ámbár oda irányítanak bennünket, ahol inkább nem szeretnénk kutatni.
Feljegyzett beszédei egyikében Eckhart Mester azt mondja, hogy "Énünk lebontása által fogadjuk be Krisztust, Istent, az alázatosság állapotát, a szentséget", vagy köznyelven szólva: ha az ént félretesszük, akkor Krisztust fogadjuk magunkba. A legbiztosabb módszerek egyike, amivel kicsiny énünk lebontását vagy félretevését elkezdhetjük, elesettségünk szeretése által történik.
Nemrég a büszkeségemmel küszködtem. Valamely hét folyamán a gőgöm, hiúságom vagy alacsonyabbrendûségi/felsőbbrendûségi komplexusom számtalan körülményben mutatta meg csúf arcát. Azokban a pillanatokban, amikor a hibás, megtört énemmel álltam szemben, felfedeztem, hogy megválaszthatom a magammal szembeni reakciót. A múltban gyakran ösztönösen mindjárt megostoroztam és szidtam magam, hogy oly önző vagyok, hogy nincs bennem elég becsület. Amikor felhívták a figyelmemet egy bizonyos hibámra, amivel éppen küszködtem, megpróbáltam cserbenhagyni magamat, kimenni magamból. Ezt meg lehet kísérelni kábítószerek, vagy alkohol segítségével, kényszeredett nemi élettel, kedvszegő érzésekbe való eséssel, amelyek a vállalkozó kedvet ássák alá (ami mélyen belerögződött szokás), vagy esetleg érdekfeszítő regénybe vagy filmbe való elmeneküléssel.
Az önostorozásra vagy elmenekülésre, cserbenhagyásra adott alternatív válasz a nyomorult állapotunk szeretése. Társadalmunkban ez a másfajta reakció nagyon kevés támaszra számíthat, mivel az önmagukkal és velünk szembeni reakciókat illetően a szabványos viselkedési mintáink többé-kevésbé a két legkevésbé építő módszert választották.
Ez a harmadik módszer - önmagunk szeretése - feltétel nélküli elfogadásával jár annak, amik a jelen pillanatban vagyunk. Legnemesebb formájában ez abból ered, hogy egyetértünk a Legfelsőbb azon óhajával, hogy az eget és a földet saját lelkünkbe ültesse, az arra való hajlandóság, hogy meglássuk Istent a saját testünkben.
Legmélyebbre süllyedt részünk szeretése által csökkentjük énünk önvédelmi igényét és fellazítjuk egyéniségünkre gyakorolt korlátozó markolását. Amikor elesett állapotunk önkéntes bevallásán túlmenően "Isten hatalma nagyobb dicsőségére" még aktív módon szeretjük és élvezzük is azt, akkor felszabadulunk azon szükség érzése alól, mely szerint saját tökéletességünk szerzőjének kellene lennünk, és így énünk levetésére elő van készítve az út. Ahhoz, hogy elesett állapotunkat szívesen láthassuk, bíznunk kell az Isten végtelen bölcsességében, amellyel minket saját dicsőségére képes felhasználni, függetlenül attól, hogy milyen messzire távolodtunk el tőle. Még ennél is jobb ahhoz a bizonyossághoz tartanunk magunkat, hogy "Az Atya maga szeret téged" (Jn. 12:27) még elesett állapotodban is.
Matthew Fox, Eckhart Mester egyik meditációjának átírásában üdvösségként utalt a kicsiny énünkre vonatkozó ilyen reagálásunkra. "Amikor a teremtett dolgok szépségét csodáljuk, az maga az üdvösség" - írja. "A részvét által válik a lélek áldottá" - folytatódik a meditáció - "... a részvét akkor árad ki, amikor az emberiesség és az istenség áramlik."
Fox és őelőtte Eckhart, azt sejtetik, hogy lelkünk üdvössége abban rejlik, hogy emberiességünk szépségét minden tökéletlenségében és hiányosságában is csodáljuk. A meditáció arra emlékeztet minket, hogy kötelességünk az Isteni Munkás rendelkezésére bocsátanunk emberiességünket azáltal, hogy könyörületesek vagyunk emberi énünk iránt. Hasonlóképpen a meditáció - intés, hogy gőgösen ne vegyük magunkra azt a felelősséget, hogy saját isteniségünk forrása vagyunk.
Melyik ént bontjuk le, amikor esett énünket szeretjük? Amikor gőgös énemet szeretem, akkor a gőgös énemet bontom le azáltal, hogy elolvasztom fölöttem gyakorolt hatalmát. Amikor önostorozó énemet szeretem, akkor rosszhiszemû énemet bontom le azáltal, hogy föléje emelkedek, hogy nála nagyobb vagyok. Ily módon tapasztalhatjuk meg a mondás igazságát, hogy: "az, aki benned van nagyobb, mint az, aki a világban van." Továbbá azáltal, hogy aktív módon elhatározzuk, hogy szeretni fogjuk önmagunk bármely, általunk észlelt, teremtett, tökéletlen arculatát, és akkor felszabadítjuk magunkat annak romboló körforgása alól, amely állandóan fogva tart saját kicsiny énünkben.
Ugyanabban a fönt idézett beszédben, Eckhart a léleknek Istenhez való viszonyát így fejtegeti: "A lélek valóban eltávolodhat Tőle, de amíg az ember közvetlenül Isten alatt tartja magát, addig közvetlen fogékonysága van a tiszta isteni hatás felé, és nincs alávetve semmi másnak."
"Amíg az ember közvetlenül Isten alatt tartja magát", mondja Eckhart, addig a lelke Istennel, áldással és szentséggel telik meg. Úgy találtam, hogy a közvetlenül Isten alatt maradásnak egyik legbiztosabb módja, ha önmagunk legelesettebb részét szeretjük. Mert amikor elesett részemet szeretem, akkor utat nyitok afelé, hogy Istenben jobban bízzak, mint magamban, és így szabadítom meg magamat attól, ami bennem nem akar közvetlen Isten alatt lenni; attól a részemtől, amely nem képes követni, és magát alávetni, hanem mindenhatónak képzeli magát.
Szalézi Szent Ferenc az alázat szerepéről úgy beszél, mint ami a szív Isten felé való kinyílásához szükséges bizalom ápolása. "Isten akarata az, hogy azáltal váljuk tökéletessé, hogy vele egyesülünk és amennyire csak lehetséges, őt utánozzuk. Az önmagában bízó büszke embernek oka van nem megkísérelni semmit. Az alázatos ember annál is inkább bátrabb, mert felismeri saját tehetetlenségét. Minél nyomorultabbnak tekinti magát, annál merészebb lesz, mert teljes bizalmát Istenbe helyezi, aki gyengeségünkön át örömmel mutatja meg hatalmát és adja kegyelmét nyomorúságunkban."
Az alábbi meditáció segíthet az esett én szeretése felé.
Először is keress szívedben valamit, amit sajnálsz, vagy amiért szégyelled magad - bármit, amit nem vagy képes elengedni, amivel a gyûlöletnek akár csak egy unciájával is vádolod magad. Ha ezt megtaláltad, képzeld el az Égi Szülődet (Anya, Atya vagy kétnemû Szülő) égi fényével telt testben föléd tornyosulva, aki - a tekintélyről alkotott gyermekkori elképzeléseiddel összhangban - legalább két-háromszor nagyobb nálad. Képzeld el, amint ez a Szülő figyel téged abban a pillanatban, amikor magát a hibát elköveted. Mi volt az Égi Szülőd reakciója abban a pillanatban? Esetleg valódi, szeretetteljes, nem ítélkező, részvétteljes: "A gyermekem még mindig tanul." Érezd a hatalmas, finom szeretetet, amit az Égi Szülő érzett esett éned felé abban a pillanatban és add át magad Égi Szülőd reagálása követésének abban a részedben, amelyben még van hely a fejlődésre azáltal, hogy Égi Szülőd irántad érzett szeretetét utánzod.
Legyen bennünk elég alázat, hogy feladjuk érdemtelenségünkkel dicsekvő hajlamunkat és utunk minden részén önmagunk iránt érzett határtalan szeretetben érezzük a dicsőséget az Egy Megnevezhetetlen iránt.
/forras- Fordította: Törökfalvy Edit - Megjelent: a The Quest 1991. tavaszi számában
Szerző: Elliot Robertson/
 
 
0 komment , kategória:  Természetgyógyászat  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
2016.08 2016. Szeptember 2016.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 13 db bejegyzés
e év: 55 db bejegyzés
Összes: 6499 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 177
  • e Hét: 382
  • e Hónap: 4890
  • e Év: 123657
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.