Regisztráció  Belépés
szatucsek.blog.xfree.hu
Mond el egy vonalnak, mi az a gömb! Szatucsek Tibor
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
Burai
  2016-09-30 14:21:38, péntek
 
  Évtizedekkel ezelőtt elkövetett emberölések felidézésével bizonyíthatjuk: a kegyetlen férfi gyilkosok mindig is gyakran választották áldozatuknak a gyengébb nőt.

Ha valaki hosszabb időt szán arra, hogy elolvassa az internetes újságok gyilkossági híreket kommentáló írásait, legszívesebben magára zárná a lakását. A hozzászólók ugyanis vagy a halálbüntetés mielőbbi visszaállítását követelik (a vadabbak kínzással egybekötve!), mások azért keseregnek, mert szerintük soha ennyi támadás nem érte még a nőket.

Nem vitatható: valóban durva és kegyetlen bűncselekmények gyakran rázzák meg a közvéleményt. Ám hozzá kell tenni: efféle támadások a múltban is előfordultak, sőt mi több: olyan borzalmas tragédiákat jegyzett fel a magyar bűntörténelem is, amelyeket még ma is csak elszörnyülködve lehet újra olvasni. Bűnügyi kutatásaim során számos ilyen esetre bukkantam, és most induló sorozatomban néhány ilyen ügyet teszek közzé - kegyelettel emlékezve az áldozatokra. És remélve: nőolvasóink a cikkeket olvasva felfigyelnek azokra a hibákra, amiket nem követhetnek el.

Tibi, akit Árpádnak hívtak

Barátai csak Tibinek szólították, ám születésekor, 1931-ben Árpád, egészen pontosan Burai Árpád néven anyakönyvezték azt a férfit, aki az 1960-as évek egyik legkegyetlenebb magyarországi mészárlását hajtotta végre - a szakértői vélemények szerint - maximum egy óra leforgása alatt. Ám abból kiindulva, hogy az áldozatok egyike sem tudott kimenekülni a házból, arra is következtethetünk: olyan gyorsan járt Burai kezében a gyilkos szerszám, olyan rövid idő alatt ejtett halálos sebet mindegyik nőn, hogy még ennyi időre sem volt szüksége ahhoz, hogy öt emberrel végezzen.

Burai Árpád nem az egész országot megdöbbentő véres gyilkossággal kezdte bűnözői pályafutását. Mint a bírósági iratok bizonyítják, már a II. világháború után, vagyis 14 éves korában úgy döntött a csekély szellemi képességekkel, de annál nagyobb fizikai erővel bíró suhanc, hogy bűnözésből tartja fönn magát. Egyike volt a piti tolvajoknak, 1945-től az utolsó letartóztatásáig tizenhatszor állt a törvény előtt. Az első időszakban csak olyan lopásokat tudtak rábizonyítani, amelyek nem rengették meg még a legkisebb rendőrőrsöt sem, ám idővel előbújt Buraiból az a fékezhetetlen agresszivitás és szinte ép ésszel fel sem fogható gátlástalanság, ami később az ötszörös gyilkossághoz is elvezetett.

A gyöngébbekre támadt

Huszonöt éves volt 1956-ban, amikor már súlyos testi sértés miatt került rács mögé, majd kapott büntetést - az egyébként családjában és barátai, ismerősei körében is mind agresszívebben viselkedő Burai - többek között hivatalos személy elleni erőszak, garázdaság, önbíráskodás miatt is. Vert ő mindenkit, aki a közelébe került, de mint feljegyezték róla: leginkább azokra támadt, akikről pontosan tudta, fizikailag gyöngébbek nála. Így például kegyetlenkedett első házasságából származó kislányával, mint ahogy feleségei is rettegve menekültek előle. Már ha tudtak. Burai második felesége, immár teherbe esve Buraitól, hitte azt, hogy megfékezheti ezt az ámokfutót, ám a férfi úgy összeverte, hogy 1964-ben súlyos testi sértés miatt került ismét rács mögé.

,,Mézeshetek" - összevert újasszonnyal

Hihetnénk, az ilyen embernek már olyan híre van a világban, hogy asszony nincs, aki a közelébe merészkedne. Ám a józan észt Burai esetében is felülírta a mindent elvakító szerelem. 1966 augusztusában szabadulva Burai már újfent az utcákat járta, és megismerkedett a néhány hónapos kislányát egyedül nevelő Cs. Nagy Edittel, akit annyira el tudott bűvölni, hogy a nő pár nappal később már házasságkötő teremben fogadta meg: kitart férje mellett jóban, rosszban.

De csak pár napnak kellett eltelnie ahhoz, hogy Edit belássa: ezt a fogadalmát nem tudja megtartani. Férje ugyanis már a ,,mézeshetek" alatt úgy összeverte, hogy az asszonyt kórházba kellett szállítani. A nő annyira rettegett férjétől, hogy gyógyulása után nem is mert hazamenni, úgy hitte, ha egy ismerősénél húzza meg magát, megmenekülhet Burai fékevesztett haragjától. Sajnos nem lett igaza. Burai megtudta, hogy Edit Mezőtúron egy özvegyasszonynál, Fazekasnénál lakik. Szeptember 13-án este aztán rajta is ütött a házon, hogy mint elhagyott férj, megtorolja sérelmét.

Baltával a fejekre

Ám ekkor a felesége és annak kisgyermeke mellett még a szállásadó és két nő is a házban töltötte az idejét, és Burai senkinek nem kegyelmezett. Baltával ütötte agyon egy kivétellel mindegyikőjüket. De nem elégedett meg azzal, hogy kioltja életüket, szinte s felismerhetetlenségig szétverte a nők fejét. Feleségére például tizennégyszer sújtott le az éles szerszámmal, míg a nyolchónapos csecsemőt a brutális férfi a falhoz csapta, így repesztve meg annak koponyáját. Editet egyébként még össze is rugdosta, sőt ugrált is a testén. A helyszíni szemle során az is kiderült, hogy az első sebet minden áldozata a fején kapta, majd a földre zuhanó nőket már ott csapkodta a baltával Burai.

A holttesteket csak három nappal később fedezte fel egy szomszédasszony, aki azonnal értesítette a rendőrséget. Az áldozatok névsorát átvizsgálva nem volt nehéz Buraiban meglelni az első számú gyanúsítottat. Pár napon belül el is fogták a férfit, aki a kihallgatás során végig tagadott, és még a bíróság is azt állította, hogy azért akarják őt küldeni az akasztófára, mert már sokszor ült börtönben, és mert cigány. Természetesen szó sem volt efféle előítéletről (egyébként családja is mélyen megvetette), számos bizonyítékot sorakoztattak fel Burai bűnössége mellett.

Így például a gyilkosságnál viselt ingét - amit nem volt nehéz felismerni a tanúknak, hiszen Burainak egyetlen inge volt - öccse kútjában találták meg úgy, hogy az ingbe rejtve rábukkantak a gyilkos fegyverre is. A helyszínen talált nyeles fésűről is kiderült, Buraié volt, és a férfi a gyilkosság időpontjára nem tudott semmilyen elfogadható alibit felmutatni.

Bár elszántan védekezett az utolsó pillanatig, sorsát nem kerülhette el: Burai Árpád, kit barátai csak Tibinek hívtak, akasztófán lógva vethetett utolsó pillantás a földi világra.
[batyi-zoltan, 2012. 08. 27. 13:00]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Megállj! Ez itt a holtak birodalma...
  2016-09-29 17:11:56, csütörtök
 
  " Ez a szöveg figyelmezteti a Párizs belvárosa alatt kanyargó katakombalabirintus látogatóit. A háromszáz kilométernyi rendszer milliók nyughelye. Az alagutak egykor bányák voltak, már a rómaiak is innen termelték ki az építkezésekhez szükséges mészkövet, aztán amikor beszakadással fenyegettek a járatok, egyszerűen lezárták őket, és szó szerint alvilágként, haramiák búvóhelyeként működtek.

Az 1700-as években végleg megtelt a rohamosan gyarapodó város közkedvelt, az Aprószentekről elnevezett temetője, és már úgy sem bírta a terhelést, hogy a kétszáz évesnél régebbi sírokat rendszeresen kiürítették, lakóikat tömegsírokba költöztették.

Az 1780-as tavasz nagy esőket hozott, amitől bedőlt néhány, a temető mellett álló épület pincéje, s a víz emberi maradványokat sodort magával. A botrány során XV. Lajos egyik tanácsnokának eszébe jutottak az itáliai kapucinusoknál látott katakombatemetők, és előállt az ötlettel, hogy az Aprószentekben nyugvókat át kéne költöztetni a város alatti labirintusba, a területet pedig építkezésre használni. Az idea 1785 februárjában szökkent szárba, ekkor kezdték meg az Aprószentek kihantolását - a vallásos liturgia tiszteletben tartása mellett két évig tartott, míg nyolcszáz lovas kocsival új nyughelyére szállították kétmillió ember maradványát.

A sikeren felbuzdulva a városvezetés további 17 temető, 600 templom, 100 kolostor és 45 vallási közösség temetkezési helyének felszámolását rendelte el. Az átszállításokkal 1814-re végeztek, majd egészen 1860-ig temettek a katakombákba.

A halál föld alatti birodalma az első perctől kezdve vonzotta a fény városának dekadens lakóit és látogatóit: már az 1800-as évek elejétől szerveztek hideglelős túrákat a szűk, föld alatti folyósokon. A katakombák emblematikus arculatát az első bejárásokat szervező politikus és tudós, Louis-Étienne Héricart de Thury alakíttatta ki. A folyosókra górált csontokat halmokba rendezték, a koponyákból kereszt és szív alakú formákat raktak ki."
[civilhetes]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
A jobbágyrendszer megszüntetése...
  2016-09-28 11:20:59, szerda
 
  1848.07.23 - 25. A Radetzky vezette osztrák csapatok döntő győzelme Custozzánál a magára maradt piemonti sereg fölött. Károly Albert szárd király elhagyja Milánót.
1848.07.23. A frankfurti gyűlés 342:31 arányban törvénybe iktatja a Poznani Nagyhercegség megosztását ("Lengyelország új felosztása"), azonban a hercegséget egészében (valamint Nyugat- és Kelet-Poroszországot) csatolják a Német Szövetséghez.
1848.07.31. Szulejmán pasa török alakulatai átkelnek a Dunán. (Román fejedelemségek)
1848.08. A Kereskedelmi Bank kibocsátja az első kétforintos magyar bankjegyet.
1848.08. Batthyány Lajos miniszterelnök elrendeli nemzetőrség szervezését.
1848.08.05. A Kereskedelmi Bank kibocsátja az első kétforintos magyar bankjegyet. (Megkezdődik a ,,Kossuth bankók" nyomása. Szept. 5, után ötforintos pénzjegyeket is kibocsátanak.
1848.08.06. A kormány lemond, helyét 3 tagú helytartóság veszi át, vállalván, hogy török kívánságra módosítja az új politikai berendezkedést. (Román fejedelemségek)
1848.08.06. Az osztrák csapatok visszafoglalják Milánót, és helyreállítják Lombardiában az osztrák uralmat.
1848.08.09. Angol-francia közvetítéssel osztrák-piemonti fegyverszünet Vigevanóban (majd békekötés Milánóban) a status quo ante bellum alapján. Ezzel az egész félszigeten helyreáll az abszolutizmus.
1848.08.12. Az udvar visszaköltözik Bécsbe.
1848.08.22. Havasalföldi kormányküldöttség érkezik Isztanbulba, melyet azonban a Porta nem fogad. (Román fejedelemségek)
1848.08.23. után Megkezdődik az önálló magyar honvédzászlóaljak felállítása.
1848.08.26 - 29. A képviselőház és a felsőház elfogadja az újoncállítási törvényjavaslatot.
1848.08.26. Miután a Dánia elleni támadás során Jütlandig jutó porosz csapatokat Anglia és Oroszország együttes ultimátuma megállította, Malmőben dán-porosz fegyverszünetet kötnek. A Német Szövetség és Dánia egyaránt elismeri a schleswig-holsteini kormányt.
1848.08.27. Az osztrák kormány emlékiratban figyelmezteti az uralkodót arra, hogy az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium felállítása törvénytelen, mert az ellentmond a Pragmatica sanctiónak, ezért meg kell szüntetni.
1848.08.27. A magyar kormány Fiume átengedése fejében elfogadná a horvátok széles autonómiáját.
1848.08.27. A magyar kormány határozatot hoz Horvátország teljes autonómiájának elismeréséről.
1848.08.29. Batthyány miniszterelnök és Deák Ferenc Bécsbe utaznak, hogy tisztázzák a magyar és a bécsi kormány közötti nézetkülönbségeket.
1848.08.31. Az ausztriai birodalmi gyűlés törvényt fogad el a jobbágyi viszony és földesúri joghatóság megszüntetéséről.
1848.08.31. A bécsi kormány Magyarországot osztrák tartománnyá nyilvánítja.
1848.08.31. Jelačić bevonul Fiuméba, amelyet Horvátországhoz csatolnak.
1848.09. Görgey Artúr a Csepel-sziget parancsnokaként elfogatja és a rögtönítélő haditörvényszék ítélete alapján kivégezteti a Jellasichcsal összejátszó Zichy Ödön grófot.
1848.09.02 - 09.07. II. Ferdinánd ágyúztatva töri meg a forradalmi Messinát ("bombakirály").
1848.09.02. Hódmezővásárhely : A vásárhelyi kerületben 18 tagú bizottság alakul az újoncozás megkezdésére.
1848.09.04. V. Ferdinánd visszahelyezi báni méltóságába a korábban hivatalosan felfüggesztett Jellasicsot.
11848.09.05. Az idegileg összeomlott Széchenyi Istvánt a döblingi elmegyógyintézetbe viszik.
1848.09.07. A jobbágyrendszer megszüntetésének kihirdetése Bécsben.
1848.09.08. házasságkötésük első évfordulóján Petőfi Sándor és felesége nagy kirándulást tettek a Zugligetben, amelyről a költő két versében is megemlékezett.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Temetők : Debrecen
  2016-09-27 12:23:14, kedd
 
  "A középkori magyar települések lakossága, a katolikus szokás és törvények szerint a templomokban, illetve körötte temette el halottait. A hitújításig nem volt ez másként Debrecenben sem, ahol a 16. században kerültek lakott területeken kívülre a temetők. A város korabeli szerkezetéből és szervezettségéből adódott, hogy a meglehetős önállóságú utcák1 a hozzájuk közelebb eső városárkon túl jelölték ki az ún. ,,utcai" (protestáns) temetőket. Gyakorlatilag körbe ölelték a lakott területet a kegyeleti parkok, amelyek többnyire utcájuk nevét viselték. A város keleti határban lévőről, a Czegléd (Kossuth) utcairól lelhető fel a legkorábbi írásos feljegyzés: 1572-ben már ,,nagy temető"-ként említik az iratok.
1716/17-ben a Debrecenbe visszatelepült katolikusok részére a Szent Anna utcai kapun kívül, az akkori diószegi országút két ága, a mai Vágóhíd és Budai Ézsaiás utca között, a Homokkert mellett jelöltek ki temetkezési helyet. Ez a katolikus temető később katonai temetőrésszel is bővült. A 19. sz. harmadik évtizedében a többivel együtt bezárt kegyeleti parkban ma is áll az 1774-ben épült barokk stílusú műemlék temetőkápolna. A felekezeti temetők sora 1844-ben a Homokkert délnyugati végén létesült izraelita temetővel bővült. Ez a sírkert az egyetlen ma is működő felekezeti temető Debrecenben.
A városban időről-időre végigsöprő ragályos betegségekben elhunytak részére igen sokszor kellett járványtemetőről gondoskodni, így pl. még 1739-ben is négy jött létre a Mester, Péterfia, Csapó és Várad utcai kapukon kívül. A közegészségügyi szempontok miatt a lakott területtől viszonylag távoli helyeken kijelölt sírhelyeket azonnal be is zárták. Csupán egyik-másik került több évtized múlva rendes használatba.
1777-ben 6 működő kegyeleti hellyel számoltak a városi nyilvántartásokban. (Hatvan utcai, Péterfia utcai, a Boldogfalvi, vagy Varga (másképp Várad) utcai, Csapó utcai, Cegléd utcai ,,nagy" temetők a reformátusok részére és a Szent Anna utcai római katolikus temető.) Ezek ma többnyire beépített lakónegyedek, illetve kis részük kegyeleti park, mint a Hatvan utcai temetőkertből megmaradt Csokonai-síremlék környéke, és a katolikus temetőkápolna dombja. A temetők - mai értelemben - való fenntartására utaló írásos emléket alig ismerünk. A felhagyott temetőrészeken idővel újra temetkeztek, vagy ha nyilvánvaló lett a ,,telítettség", akkor a régi közvetlen szomszédságában új földrészeket vettek használatba." [Felekezeti és járványtemetők]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Ítélet a kétszeres gyermekgyilkos ügyében...
  2016-09-26 20:56:52, hétfő
 
  "A Fővárosi Bíróság pénteken ítéletét hirdetett Bodgál Zoltán bűnügyében, akit a Fővárosi Főügyészség aljas indokból, több emberen elkövetett emberöléssel vádolt.
A sokszorosan büntetett előéletű Bodgál Zoltán csaknem 18 esztendőt töltött börtönben, de szabadulása után életmódján semmit sem változtatott Idejét csavargással töltötte, nem dolgozott, s csak esetenként vállalt alkalmi munkát.
Június 16-án az építők napján a Népligetben ünnepség volt, ahol megjelent Bodgál Zoltán is. Blázsik István 12 éves tanuló szüleivel ugyancsak a Népligetben szórakozott. A kisfiút szülei a céllövöldéhez engedték, s mivel pontosan célzott, a közelben állók felfigyeltek rá. Bodgál szintén próbálkozott, de kevés sikerrel, ezért felajánlotta a gyermeknek szórakozzanak együtt. Pénzt adott Blázsik Istvánnak, aki eredménnyel lőtt tovább, s több nyereménytárgyat szerzett. Bodgál később magával csalta a gyermeket Csepelre, s ott egy bisztróban málnaszörppel kínálta. Onnan egy bokros, akácos helyre csalta, ahol meg akarta rontani. A gyermek ellenállt, mire Bodgál megfojtotta, s testét elásta. Augusztus 23-án levelet írt a kisfiú szüleinek, amelyben közölte, ne keressék gyermeküket, mert megölte.
Szeptember 10-én Csepelen az egyik bisztróban borozott. A helyiség előtt várakozott az alig 13 éves Nagy József. Bodgál beszédbe elegyedett a kisfiúval, majd elcsalta arra a helyre, ahol korábbi áldozatával járt. A gyermekkel erőszakoskodni kezdett, majd megfojtotta. A kisfiú holttestét egy kézzel kapart gödörbe húzta be.
Az elmeorvosi (szakértői vélemények szerint Bodgál Zoltán sem a bűncselekmények elkövetése idején, sem ez idő szerint nem szenved elmebetegségben. Beszámíthatóságát gyengeelméjűség, illetve tudatzavar sem korlátozta. Büntetőjogi felelősségre vonásának tehát nincs akadálya.
A budapesti Fővárosi Bíróság széles körű bizonyítási eljárás alapján állapította meg a tényállást és Bodgál Zoltán bűnösségét. Bodgált aljas indokból, több emberen elkövetett emberölés miatt halálra ítélte. Az ítélet ellen védelmi fellebbezést; jelentettek be." (MTI)
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Még mindig a forrongó Európa...
  2016-09-25 12:31:55, vasárnap
 
  1848.06.12 - 06.17. Miután Bécs visszautasítja egy független cseh nemzeti kormány felállítását, pánszláv ("pünkösdi") felkelés tör ki Prágában, amelyet Windischgrätz csapatai gyorsan levernek, feloszlatva a pánszláv kongresszust.
1848.06.12. A szerb határőr-katonaság fegyveres harcba kezd Magyarország ellen.
1848.06.12. A karlócai ütközet az első fegyveres összeütközés a Délvidéken.
1848.06.21. Merénylet a havasalföldi uralkodó ellen. Csernovichban emigráns moldvai forradalmi bizottság alakul. Az olténiai Izlazban népgyűlésen forradalmi proklamációt olvasnak fel, mely az idegen (orosz) protektorátus megszüntetését, a jogegyenlőséget, felelős kormányzati rendszert, a jobbágyság felszabadítását követeli. Ideiglenes kormányt alakítanak. (Román fejedelemségek)
1848.06.21. A havasalföldi forradalom kirobbanása.
1848.06.23 - 06.26. A párizsi munkások fegyveres felkelése, amelynek leverése az európai forradalmi hullám fordulópontjának bizonyul.
1848.06.23. Az uralkodó elfogadja a követeléseket, elismeri az új kormányt. (Román fejedelemségek)
1848.06.23. Forradalmi megmozdulás Bukarestben.
1848.06.26. Gh. Bibescu fejedelem lemond és Brassóba távozik. Megszületnek az első kormányrendeletek. (Román fejedelemségek)
1848.06.26. A forradalmi erők nyomására lemond és Erdélybe emigrál Gheroghe Bibescu, Havasalföld fejedelme. Neofit metropolita vezetésével alakul új kormány.
1848.06.26. Prágában a felkelés letörése nyomán feloszlatják az ideiglenes kormányt (Cseh Nemzeti Bizottság) és a nemzetőrséget.
1848.06.27. A románok lugosi gyűlése a Temesközben román autonóm terület felállítását követeli, s cserébe a magyar kormánynak felajánlja a forradalom fegyveres támogatását.
1848.06.28. Elrendelik a politikai foglyok szabadon bocsátását. (Román fejedelemségek)
1848.06.29. A horvát szábor diktátori hatalommal ruházza fel Jellasicsot.
1848.07. Az első népképviseleti országgyűlés Pesten megszavazza a 200 000 újoncot és 42 millió Ft hitelt.
1848.07.01. Puccsisták letartóztatják a kormányt, de a nép kiszabadítja a fogságból. (Román fejedelemségek)
1848.07.03. A havasalföldi Islazban Bălcescu és társai megfogalmazzák a forradalom követeléseit ("Islazi Kiáltvány"). Fő követelés a statútumok rendszerének eltörlése és az orosz védnökség megszüntetése. A szervezők ideiglenes kormányt alakítanak, majd a forradalmi Bukarestbe vonulnak.
1848.07.04. A magyar kormány a belső rend helyreállításához köti az itáliai hadjárathoz adandó katonai segítséget. A népképviseleti országgyűlés megnyitása.
1848.07.05. Pesten megnyílik az első magyar népképviseleti országgyűlés.
1848.07.08. A kormány megszünteti a cigányrabszolgaságot. (Román fejedelemségek)
1848.07.11. Kossuth híres beszéde az ország védelméről.
1848.07.11. A képviselőház Kossuth Lajos nagy hatású felszólalása után közfelkiáltással megszavazza a honvédelem céljaira a 200 000 újoncot és 42 millió Ft hitelt.
1848.07.11. Az orosz és török csapatok közeledtéről tendenciózusan terjesztett rémhírre a kormány elmenekül Bukarestből. Az otthon maradó Neofit metropolita-kormányelnök visszaállítja a régi rendszert. (Román fejedelemségek)
1848.07.11. Kossuth előterjesztésére az országgyűlés 200 ezer újoncot és 42 millió forintot ajánl fel az ország védelmére.
1848.07.13. Bukaresti népmegmozdulás nyomására újból forradalmi kormány alakul. (Román fejedelemségek)
1848.07.22. Bécsben összeül az első választott, egykamarás parlament.
Custozzánál az osztrákok legyőzik az olaszokat. (Fegyverszünet a régi határok fenntartásával: augusztus 09.)
1848.07.22. Összeül az osztrák alkotmányozó birodalmi gyűlés.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Református temető : Kiskunhalas
  2016-09-24 19:17:04, szombat
 
  "1778-ban a városon kívül, attól keletre lévő dombos területen jelölték ki az újabb temetkezési helyet a reformátusok részére. Helyét körülárkolták és fákkal ültették be. Területe nagyjából téglalap alakú volt. Eredetileg 6700 négyszögöl volt.

A kiskunhalasi öreg temetőbe 1778. március 19-én temették az első halottat.

A temetőt 1801-ben bővítették. Hosszabbik oldala kelet-nyugat irányú, a rövidebb észak-dél irányú. Korábban délről a Vásártér, Fasor utca, ma Kossuth utca, nyugatról üres tér, ma Hősök ligete, északról a Kötönyi út, ma Kárpát utcák határolták. A temető keleti oldala a mai vasúttól keletre volt. Területének nagysága: 48 kataszteri hold 900 négyszögöl, kb. 28 hektár. A későbbiekben a területét utakkal táblákra osztották, majd az idők folyamán többször csökkentették 1880 és 1975 között.

1880-ban, mikor a MÁV állomás épületét és az északról bevezető sínpályát építették, a temető keleti részéből vettek erre igénybe egy részt. 1882-ben a kisajátításkor 7 hold 955 négyszögölért fizetett a város kártérítést. Ez a területcsökkentés nem érintette fájdalmasan a lakosságot, mert ide akkor még nem temettek.

1912-ben Silling Ede polgármester az ,,A+2994-es helyrajzi szám" területrészen a temetést megtiltotta, beteltség miatt. Ekkor már 134 éve temetnek ide.

Ezt követően, 22 év múltán, 1934-ben a jeltelen és gondozatlan sírokat felszámolták, kiürítették. A maradványokat a temető keleti végén, a jelenlegi 73. számú táblában közös sírba helyezték. A sír ma is látható, emlékkővel jelölve. A megjelölt és gondozott sírok helyükön maradtak. A kiürített területre gyümölcsfákat ültettek. Ezek gondozását a rajta lévő terméssel együtt, ellenszolgáltalás nélkül, egyházi alkalmazásban állóknak, főként tanároknak adták használatra. 1948-tól Ván Benjamin református lelkipásztor, valamint a presbitérium határozata alapján ismét elkezdtek ide temetni.

A Kossuth utcát a MÁV állomástól a Hősök ligetéig északról a református temető határolta. Az 1947. augusztus 3-án kelt 10704/47 számú határozatával a Délpestvármegyei Földhivatal kisajátított a Kossuth utcával párhozamosan a temetőből egy csíkot, házhelyek részére. Így és ott alakult ki a Kossuth utcai villasor.

1950-ben a Földhivatal 1302/95-os határozatával a nyugati, a Hősök ligete felőli oldalból sajátítottak ki területet, két társasház építése céljából. Később itt építették fel a városi víztornyot. Ezt 1963. augusztus 20-án adták át. Ezzel megszűnt a temető bejárata, mely körülbelül ott volt, ahol a felépített lakások déli vége van. Itt állott a ,,halottbúcsúztató", közismert nevén az ,,oratórium." Az új bejáratot a lakások északi végén, a mai víztorony mellet alakították ki. Itt helyezték el az ,,oratóriumot" is. A köréje ültetett fák ma is mutatják helyét. Ebben az időben építették a benzinkutat a temetőhöz tartozó terület északnyugati sarkán. Ezen a területen kb. 1 katasztrális holdon állt a temetőcsősz háza.

1972. július 31-én kelt 417-2/1972 számú határozatával a Kiskunhalasi Városi Tanács Végrehajtó Bizottság Igazgatási Osztálya értesítette a református egyházat újabb temetői terület kisajátításáról, ,,magánerőből történő társasházépítés céljára". Az érintett terület 7 katasztrális hold, 813 négyszögöl volt. Ezen eljárás ellen is felemelte tiltakozó szavát az egyház és a lakosság. E területen is folyamatos temetkezés volt.

A Kiskunhalasi Református temetőben 1975. június 12-én még temettek, június 30-án lezárták, novemberben már exhumáltak.

Az Országos Műemléki Felügyelőség 12971. számú határozatával 1979. augusztus 21-én a megmaradt temető teljes területét műemlékileg védetté nyilvánította, a benne található értékek megóvása céljából. Indoklás: ,,Tekintettel arra, hogy az érintett építmény építészeti, történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti, néprajzi szempontból jelentős és hatásosabb védelme megkívánja."

A Nemzeti Kegyeleti Bizottság 2001. július 4-én a Nemzeti Sírkert részévé minősítette a temetőt."
[Acenter]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Hadisírgondozás Monoron...avagy egy elhagyatott honvédsír...
  2016-09-23 11:58:01, péntek
 
  Véget ért a honvéd sír felújítása. Kedves barátom kezdeményezésére fogtunk hozzá és tegnapi nappal végeztük el a munkát.
Szép cikket is írt Szőnyi Attila barátom a sír történetéről Ajánlom szíves figyelmükbe, figyelmetekbe!
vitéz Kiss Zsolt hadnagy
Most vasárnap, május utolsó vasárnapja, nem csak gyermeknap! Szinte teljesen eltűnt a köztudatból a "Hősök napja", vagy a "Hősök emlékünnepe" kifejezés. Pedig közel 100 éves törvény határozza meg a kereteit. Fontos ezt tudnunk, mikor gyakran már azon vesszük észre magunkat, hogy idegen kereskedelmi érdekek szerint éljük meg ünnepnapjainkat, vagy mikor mások mondják meg, mire kell emlékeznünk. Van elég sok olyan emlék-, és ünnepnap, ami saját népünkből, történelmünkből, kultúránkból merít. Hagyományainkkal egyetemben tartsuk, üljük, és éljük meg ezeket, attól függően, hogy emlék-, gyász-, vagy éppen ünnepnapról van szó!
"A magyar hősök emlékünnepét május utolsó vasárnapján tartják azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezve, akik az életüket áldozták Magyarországért.
Az elesett magyar hősök emlékezetét először az I. világháború idején, 1917-ben iktatták törvénybe,[2] Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezésére. Abban az időben állt fel a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság, melynek feladata a települések emlékmű-állítási programjának lebonyolítása volt. Az egyik legismertebb alkotás az összes elesett első világháborús katonára emlékeztető hősök emlékköve, melyet 1929-ben avattak fel a budapesti Hősök terén a Millenniumi emlékmű előtt.
A Hősök emlékünnepét az 1924. évi XIV. törvénycikk[3] rögzítette, mely kimondta, hogy ,,minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját (...) a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli". Ennek ellenére az ünnepet 1945-től, a kommunista időszakban nem tartották meg.
A rendszerváltás után újra lehetett ünnepelni az elesett magyar katonákat, majd a 2001-ben elfogadott LXIII. törvény[1] a korábbi ünnep körét hivatalosan is kibővítette mindenkire, ,,akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért." (Wikipédia)
Monoron is lesz vasárnap megemlékezés, de ezen esemény apropóján hadd meséljek el egy történetet!
Történt ugyanis, hogy akik többször megfordultak a monori református temetőben, a tavalyi évben több síron láthattunk felszólító leveleket, hogy a kedves hozzátartozó rendezze a sír tulajdonjogát, az úgynevezett sírmegváltást. A Monori Nagytemplomi Református Egyház igyekezett (és mai napig igyekszik) rendezni temetői adatbázisát. Több éves, sőt évtizedes hiányosságot igyekeznek pótolni, több-kevesebb sikerrel. Az még jobban megbonyolítja a helyzetet, hogy sok olyan sír van, mely meg lett váltva, csak éppen nincs hozzá köthető személy, mert vagy meghalt már azóta ő is, vagy különböző okokból nem szerepel a nyilvántartásban. De igen sok sírnál nem jelentkezett senki, semmilyen formában, mivel több sírhoz mára már nem köthető semmilyen hozzátartozó. Ezek a sírok, minden jó szándék ellenére, jogilag akár következmények nélkül felszámolhatóak, és valljuk meg őszintén, amikor temetést kell intézni, bizony percek alatt kell döntést hozni, hogy az elhunytat lehetőleg valahová oda temessék, ahol a közelben már nyugszanak a családból!
Ekkor jöttünk rá az Egyházban, hogy gyakorlatilag veszélybe kerülhetnek olyan régi sírok, melyek koruk miatt értéket képviselnek, de évtizedek alatt kihaltak a hozzátartozók.
A Monor Nagytemplomi Református Egyház Presbitériuma ekkor bölcsen és belátóan azt a határozatát hozta, mely kimondja, hogy az Egyház kezelésébe tartozó monori református temetőben lévő azon sírok, melyek valamilyen értéket képviselnek, "Védett sír" besorolásba kerülnek. Ez különböző okokból történhet meg, például egyházi vonatkozás miatt kerülnek védett kategóriába (lsd. egykori lelkész-, és egyházfi- sírok), vagy egyéb, nem egyházi vonatkozás miatt, például a honvédsírok.
Így a monori református temető 6. parcella 1. sorának 3. sírja, mely egy, a II. világháborúban elesett monori honvéd 60 éve gazdátlanul álló, és ezáltal lassan, de biztosan az enyészet hatalmába kerülő sírja is "Megőrzendő! Védett katonasír." besorolást kapott a temetői nyilvántartásában.
Miért is?
A II. világháború sok monori áldozatot szedett, és egy egész férfinemzedék volt részese a harcoknak. De igen kevés holttest ért haza Monorra, így aztán a helyi temetőkben nem sok katonai síremléket találunk. Én személy szerint 2 sírról tudok a református temetőben, amelyen fel is van tüntetve, hogy a háborúban elesett, hősi halált halt katona van oda eltemetve. (A katolikus temetőt nem ismerem.)

A fentebb említett sír felirata pedig igazán szívhez szóló. Valahogy össze is foglalja a XX. századi magyar tragédiák egyikét. Így szól:
"Minden Isten akarata szerint történt
Fiatal 23 éves életemet adtam Magyarországért
Ifj. Buzás János 1921-1944

Drága egyetlen jó fiunk! Aludj csendesen! Álmodd meg e szerencsétlen, gyűlölködő földi világban el nem ért, földöntúli, örök boldogságod! Isten veled!"

És ide lett eltemetve a hősi halált halt honvéd édesanyja is, alig 11 évre rá. A sírnak onnantól nem volt gazdája. Megváltva újonnan nem lett. Elmondásokból tudjuk, hogy időről-időre egy szál virágot helyezett rá valaki, de karban nem tartották. (Ami, ha belegondolunk, nem is meglepő, mert nem volt ildomos emlékezni "felszabadító hőseink" ellenségeire.) Így aztán a sír pusztult.
Időről-időre páran kimentünk a sírhoz, gyertyát gyújtottunk, és csendben emlékeztünk arra a fiúra, aki egy volt a monori fiúk közül, aki végigjárta a cserkész-levente-honvéd utat, az élete elején volt még, egyedüli fiúként a csonka családban, és meghalt. És vele magva szakadt családjának. És ki nem mondva tudtuk, hogy emléke is elvész, mikor az igen nehezen olvasható szöveggel ellátott sír is elvész.
Idén páran úgy döntöttünk, hogy ezt a sírt valahogy megpróbáljuk megmenteni az utókornak. Nem kért minket senki. Csak úgy éreztük, Széchenyi gondolata igaz:
"Ha tudni akarod, egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit!"
És a magunk módján elkezdtük a munkát. Eleinte csak apránként, sepregetve, gereblyézve takarítottunk. Egy-egy ember magányos kis akcióiból lett végül szervezett munka. Aztán, ahogy meséltünk ismerőseinknek erről a dologról, egyre több segítséget kaptunk. Olyan helyről, ahonnan talán nem is számítottunk rá. "Ügy" lett a dologból, olyan ügy, melyet érdemes támogatni. Ekkor éreztem azt, amit hiába mondok olyan embernek, aki nem hisz Istenben, hogy ezen a munkán Isten áldása van! És lettek szakmunka felajánlások, természetbeni felajánlások, munkaerő-, és idő felajánlások. És még nem végeztünk teljesen!
Ma ez a sír úgy áll a monori temetőben, hogy most vasárnap szégyenérzés nélkül emlékezhetünk arra a hősi halált halt honvédre, aki nem statisztikai szám maradt, hanem a munka során nevet, arcot, sorsot kapott. Aki egy volt közülünk.
Szeretném, ha tudná a világ, hogy ebben a munkában hála, és köszönet jár Bokros Károlynak (Bk Karcsi), Sipos Bencének ( Bence Sipos), Bereczki Gábornak ( Gabor Bereczki), Kampfl Márknak ( MrKampfl Márk) és a Hungránit Bt. munkatársainak), "vitéz úrnak" ( Kiss Zsolt ) és feleségének ( Kiss Mária-Magdolna). Külön köszönet Szabó Lászlónak a virágokért! És személyesen köszönöm feleségemnek ( Szőnyi-Tóth Miléna), hogy ezt az agymenésemet (is) nemcsak elviselte, hanem ötleteivel, tanácsaival, szerető türelmével támogatott a szervezésben, valamint a megvalósításban!
Köszönet jár mindazoknak, akik imádságban hordoztak bennünket, vagy akár csak gondoltak ránk, és lélekben velünk voltak.
Személyesen köszönöm még a Kelet Pest-megyei Vitézi Rend monori tagjainak is, hogy mind szellemi, mind fizikai támogatásukat adták! Kérlek titeket vitéz Kiss László Sándor, és vitéz Kiss Zsolt, hogy az országos hadisír jegyzékbe is juttassátok el a képeket, és magát a hírt, hogy vannak még jó emberek, akik hajlandóak önzetlenül kiállni egy jó ügy mellett! (Ezt a fentebb felsorolt résztvevők egyike mondta... wink hangulatjel )
Nos. Elnézést, hogy sok időt raboltam ezzel a kis történettel! Nem nagy sztori. De a mi történetünk.
És még valami: Van még védendő sír. Lehet folytatni, ha valakinek tetszik ez a kezdeményezés! wink hangulatjel

[© 1992-2013. Vitézi Rend]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
A felgyújtott Európa...
  2016-09-21 10:06:29, szerda
 
  1848.05.14. A magyar Batthyány-kormány két követet akkreditál a frankfurti nemzetgyűlésbe, osztrák követelésre azonban szeptemberben Frankfurtban visszavonják mandátumukat.
1848.05.15 - 17. Az erdélyi és magyarországi románok első nemzeti gyűlése Balázsfalván a román nemzet valódi elismerését követeli, autonómia formájában. Román Nemzeti Bizottságot hoznak létre Andrei Şaguna vezetésével, Nagyszeben központtal. A petíciót Şaguna püspök viszi Bécsbe.
1848.05.15. Újabb tömegtüntetések Bécsben. Eredménye: a kormány kibővíti a választójogot és új alkotmányt ígér.
1848.05.15. Nápoly visszavonja csapatait a piemonti háborúból.
1848.05.15. A második bécsi felkelés követeli Ausztria szövetségi állammá alakítását a parlamentarizmus elvei alapján. Az osztrák udvar május 17-én Bécsből Innsbruckba menekül.
1848.05.15. A kormány határozata 10 ezer önkéntes toborzásáról.
1848.05.18. Ünnepélyes keretek között a frankfurti Szent Pál-székesegyházban megnyitják az első német nemzetgyűlést.
1848.05.18. Frankfurt am Mainban megnyílik a Német Szövetség - zömmel liberálisokból álló - össznémet alkotmányozó nemzetgyűlése.
1848.05.22. Havasalföldi ,,forradalmi bizottság" alakul; a 22 pontos programban a jobbágyfelszabadítás is szerepel. (Román fejedelemségek)
1848.05.22. Berlinben megnyílik a porosz alkotmányozó gyűlés. A lengyelek a választáson nem vettek részt. 1848.05.23. A poznani küldöttek a frankfurti gyűlés elé terjesztik "Lengyelország" helyreállítására vonatkozó következtetéseiket, azzal, hogy a német többségű területeket átengedik Németországnak.
1848.05.26. Újabb megmozdulások Bécsben. A fővárosban a hatalom néhány hétre a Közbiztonsági Bizottság kezébe kerül.
1848.05.29. Az utolsó erdélyi rendi gyűlés Kolozsváron kimondja Magyarország és Erdély unióját, június 10-én a király szentesíti az egyesülést kimondó törvénycikkeket.
1848.05.30. A kolozsvári országgyűlés kimondja az uniót Magyarországgal.
1848.05.30. Az utolsó erdélyi rendi országyűlés Kolozsvárott kimondja az uniót Magyarországgal.
1848.05.30. Az erdélyi országgyűlés kimondja Magyarország és Erdély unióját.
1848.06. Hódmezővásárhely : A központi raktárakból 1576 fegyvert osztanak ki a megye nemzetőrei között.
1848.06. Prágában forradalmi fölkelés robban ki.
1848.06. Hám János az esztergomi érsek.
1848.06.01. Hódmezővásárhely : Ezen a napon tartott népgyűlésen mondják ki először a rendezett tanács megalakításának szükségességét.
1848.06.02 - 06.12. A cseh nemzetgyűlés ideje alatt a Habsburg Birodalom szláv népeit képviselő F. Palackỳ kezdeményezte kongresszus Prágában ("első szláv kongresszus"), amely elfogadja a szláv népek egyenjogúságon alapuló demokratikus szövetségének programját, a Habsburg Monarchia ilyen értelmű föderatív átalakítását (ausztroszlávizmus). A frankfurti parlament -amelynek munkájában Prága elveti a részvételt - a javaslatot visszautasítja: okt. 27-i döntése szerint a német és nem német területek csak perszonálunióban egyesülhetnek (Bécs ezt elutasítja).
1848.06.02 - 12. Prágai szláv kongresszus.
1848.06.04. Megvonják a Poznani Nagyhercegséget német és német és lengyelrészre osztó demarkációs vonalat.
1848.06.05 - 09. A választott horvát szábor ülésen jóváhagyja a birodalom nemzeti és föderalista alapú átszervezését, benne a "Háromegy Királyság" (Horvátország, Szlavónia, Dalmácia) helyreállítását. Jelačić jún. 6-án a száborban egységes szerbhorvát nemzetről beszél.
1848.06.06. Az erdélyi országgyűlés elfogadja a jobbágyfelszabadításról szóló törvényt. A volt jobbágyok, az úrbéres földek tulajdonosai lettek.
1848.06.10. V. Ferdinánd felfüggeszti tisztségéből J. Jellasics horvát bánt, Ezt
1848.06.10. Az uralkodó Jelačićot felfüggeszti báni tisztéből, valamint szentesíti az unióról szóló erdélyi törvénycikket, a döntést a horvát szábor érvényteleníti.
1848.06.10. V. Ferdinánd szentesíti az erdélyi uniót és felfüggeszti Jellasicsot báni hivatalából.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Plusz egy kivégzett
  2016-09-20 14:05:07, kedd
 
  "Az újratemetés óta is alig esett róla szó, hogy június 16-án végezték ki a 39 esztendős újpesti nemzetőrt, Gábor Pétert is. 1957. november 9-én tartóztatták le, első fokon a Fővárosi Bíróság Kisrákói Gyula vezette tanácsa szervezkedésben való részvétel és egyéb vádak alapján 12 évi és 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte 1958. március 10-én. Ezt a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Vágó Tibor (kilenc halálos ítélet, köztük Mansfeld Péter pere, akit kilenc nappal 18. születésnapja után, március 21-én végezték ki 1959-ben) elnökletével súlyosbította halálos ítéletre 1958. június 12-én. Gábor Péterrel június 16-án 7 óra 27 perckor végzett a hóhér."
[Az utolsó szó jogán: "hite" szerint ítélt Vida]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
2016.08 2016. Szeptember 2016.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 29 db bejegyzés
e év: 313 db bejegyzés
Összes: 1029 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 312
  • e Hét: 2244
  • e Hónap: 5293
  • e Év: 14913
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.