2017-01-18 01:44:01, szerda
|
|
|
Kádárék Magyaróvárott sietve emlékművet állítottak az ávósoknak, akik száz és egynéhány tüntetőt legéppuskáztak. Az emlékműre Fodor József szerzett verset:
,,Óh, az a nap a szívembe csap / Midőn a csőcselék / A párt felszentelt csillagát / Lábával zúzta szét. / És folyt a vér, / Hótiszta vér, / Könyvek hamvát vitte a szél... / Akkor is tudtam: Lenin él! / »Ávós kutya! Gaz Kucsera!« / Hallom a söpredék / Ordítását, s a hang ma is / Fájós szívembe tép. / De nem akadt egy pillanat, / Hogy lettem volna ingatag! / Tudtam, a párt / A párt, az él! / Jön még a kutyára dér! / Szent halálotok, hős fiúk, / »Ávós kutyák« - ítél, / Igaz ember, vagy talmi gaz, / Ki rólatok beszél. / Mert a hazában az lehet csak, / Az lehet igaz, / Kiben hullástok emléke / Örökmécsesként virraszt."
Tegnap óta ennek a versnek a címét, megjelenését keresem Fodor József köteteiben illetve különböző antológiákban. Egyenlőre nem találtam sehol.
A verset Faludy György: Jegyzetek a kor margójára c. könyv 90-94. oldalán, a Fodor József című jegyzetben a neten is megtalálni. Sajnos címet nem közöl.
Az Irodalmi Újság online feltöltései között viszont az 1957. november 1-jei száma nem található.
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|