Belépés
taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes... Gábor Gabriella Táltos
1940.08.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
Jó éjszakát!
  2017-02-24 23:59:43, péntek
 
  Szeretettel kívánok kedves Mindannyiotoknak



 
 
0 komment , kategória:  Jó éjszakát!  
Farsang
  2017-02-24 23:59:18, péntek
 
  Illyés Gyula: Farsang





A zene harmadnapja szólt már,
harmadnapja a friss zene!
a kis parasztház harmadnapja
szinte keringett már bele!
A víg zenébe, ami nappal
megragadt még a ház körül,
de éjjel, már harmadik éje,
diadalmasan szétterült,
szétfolyt és fölszállt büszke jelként
s a kicsi ház, a tél, a hó
fölött lengett mint mesebéli
víg népekkel telt léghajó.

Örömmel, vígsággal, reménnyel
duzzadó léggömb odafent
a téli éjben s kosarában
mi a kis házban idelent,
a kis házban, hol harmadnapja
a konyha és a két szoba
a félfalunak volt etető-
itató paradicsoma
mérföldre szállott hivogatva
a káposzta, a bor szaga
s nem szállt hiába, ilyen lakzit
a környék nem látott soha!

Kamasz voltam már, serkedő
bajuszú embernyi diák,
hogy megmutassam álltam a tort,
álltam már három éjjen át,
fújtam a nótát és a füstöt,
s a sűrű füstfelhők alatt
forgattam kurjantva a tömzsi,
sikongó hajadonokat
és ittam egyre, ha egy percre
a zene el-elhallgatott
mintha temetnem kellett volna
valami nagy-nagy bánatot.

S nevettem egyre bár a bútól
majd leszakadt bent a szivem
forrón, bolondul megszerettem
a kis menyasszonyt, kit sosem
láttam azelőtt s aki itt is
zavartan és szégyenkezőn,
pirosan s egyre félszegebben
csak néha-néha tünt elő;
tétova szeme a szegénynek
s már kendőbe kötött feje
hirdette, hogy, mi már ilyenkor
megesik: megesett vele.

Néztem kerekded szöszke arcát
s úgy elfogott a fájdalom,
hogy ültömben csak végig nyultam
féltesttel ott az asztalon,
könny és kidőlt bor mosta arcom,
sírtam, minthogyha ezután
nem maradt volna, ő lett volna
a legeslegutolsó lány,
mintha megcsaltak volna, mintha
egy szép ígéret foszlana,
mintha a földön senki engem
nem szerethetne már soha.

Kint pisztolyok durrogtak egyre
hirdetve a hirt messzire
kutyák nyíttak, oh kivert ebként
nyittam volna én idebe,
nyeltem a bort, hogy csillapitsam
az őrületet, mit magam
félve figyeltem, de a bor csak
tűzre olaj volt, - magasan,
egyre dúsabban lángolt tőle
fájdalmam eladdig, amíg
ködlő szemmel már azt se tudtam
hogy a sok lány közt ő melyik.

Oh az a düh! Összefolyt minden.
Mindenre jól emlékezem,
mintha még egy alakba láttam
volna magamat mögülem.
Tudtam mit teszek s azt is tudtam,
mást teszek, amit akarok
börtönben voltam s tudtam azt is,
hogy rab vagyok, hogy vak vagyok
kapkodva forgolódtam. Hol vagy
te szép, egyetlen, drága lány!
Megnéztem mind. Nem emlékeztem.
Egyforma volt már mindahány.

Tehetetlenül, mint bűbájló
szemverés, varázslat alatt
bús mesehős kerestem azt ki
régi magamnak visszaad.
Jártam a párok közt s belül bár
csavart, fojtott a fájdalom
riadtan hallgattam a csengő
kacagást, tréfát ajkamon.
Derékon kaptam, akit értem
és roptam a táncot vele
a vad zenére, amely zengett,
bongott már harmad éjjele.

A zenére, mely itt cseng most is
fülembe és meg-megriaszt:
rajtad azóta is a vakság!
nem lelted meg ma sem magad!
A zenére, mely vad folyamként
sodort, forgatott pörgetett,
a zenére, mely végül mégis
valaki karjába vetett.
Magam sem tudom már mióta
keringtem, amikor szemem
észrevette, hogy órák óta
mindig egy lány táncol velem.

Csak szemem tudta ezt sokáig,
a szemem s még nem a szívem
A szemem s talán derekának
karcsúságáról tenyerem.
Egy lány, ugyanaz, járta vélem,
lebbent, fordult, de visszatért,
visszatért folyvást, megismertem
két vállamon már a kezét.
Ő jött velem az asztalhoz is,
mellettem ült, el nem maradt,
dugdosta, - már ahogy az illik, -
kezem elől a poharat.

Igy folyt az éj, a harmadik már,
egyre sűrűbben, vastagon.
Mintha gyötrődve egyszer kint is
jártam volna az udvaron.
Ott mondhattam el néki mindent:
holdat és csillagsereget
vélek látni szavát idézve:
«itt én is jó leszek neked!»
Ezt mondta, - búsan, vagy nevetve? -
nem tudom. Nem is szólt talán.
Se rá, se másra, semmire sem
emlékszem vissza ezután.

Reggel sápadtan, dideregve
oszolt a násznép a havon.
Az új párral a zene messze
szállt már egy zörgő fogaton.
Borzongva fürkésztem a csizmás
Nem ismertem meg közülük már,
nem ismertem már senkit itt -
Mintha akikkel együtt voltam,
az a vigadó, daloló
násznép maga is elszállt volna
egy mesebeli léghajón...

Kifosztva, idegenül, árván
tekintgettem magam köré
és botladoztam be a törpe
szánba apám, bátyám közé.
Futott a két ló, kövér combjuk
szapora változásai
mint másvilági szörnyű arcok
rettentő vigyorgásai
gúnyoltak, ugráltak előttem
amíg pillám le nem ragadt,
s köpte aztán is gyors patájuk
arcomba a havat, sarat.
 
 
0 komment , kategória:  Egyéb ünnepek, jeles napok  
Tánc a riói karneválon
  2017-02-24 23:48:10, péntek
 
 


Tánc a riói karneválon (Brazília)
(fotó: Konkoly-Thege György)
Forrás: http://jelesnapok.oszk.hu
 
 
0 komment , kategória:  Egyéb ünnepek, jeles napok  
Farsangi dal
  2017-02-24 23:45:35, péntek
 
  Ady Endre: Farsangi dal





Szép úri nép, didergő itt a fény,
Szükség van itt vidám harangozóra...
Lecsúszott vén napunk az ég ivén:
Szép úri nép, hisz ez farsangi óra,
Édes, pogány, vidám farsangi óra...

Szép úri nép, néhányan itt vagyunk,
A lelkünk vers, a lelkünk csupa ének,
A lelkünk, hej, régibb, mint mink magunk,
Nagy Pán sípjában ez vala az élet
S azóta él a vers és száll az ének...

Szép úri nép, kegyes szívvel fogadd
Az élet ez örök farsangolóit,
Ha tapsra készt', nincs nálunk boldogabb,
Akár borús, akár tréfás bohó itt,
Családjuk egy s még mindig egyre hódít.

Szép úri nép, hej, fordult a világ!...
Kihuny a gáz... Ős Hellász napja éget,
Amerre nézek, fény, dal és virág,
Olimpiának síkja, színes élet,
Virágeső hull s mámort zeng az ének...

Szép úri nép, a vér csodás, nagy úr,
A vérből az életnek titka árad,
Hiába nyit virág s az ég azúr,
Hideg a fény, a vérünk hogyha bágyadt:
A vérből az életnek titka árad...

Szép úri nép, hallatszik a zene!
Szaturnusz hív ünnepre deli népet,
Egy mennyország minden asszony szeme,
Milyen vágyó, milyen erős legények,
Éljen a vér, a kedv, a mámor, ének!...

Szép úri nép, mámorban hinni jó,
Mámorban hinni földi, boldog, édes,
Mámort tanít a tarka hisztrió,
A dal, a hit, a mámor üdvösséges,
A dal örök, csupán az óra véges...

Szép úri nép, arcod megváltozott,
Emlékezünk, mi már régente élünk:
Farsangi nap mikor leáldozott,
Óh, mint gerjedtél vágyra, dalra vélünk,
Emlékezünk, mi már régente élünk.

Szép úri nép, bágyadt a vér s ideg,
Olimpiának szentelt síkja néma,
A lelkünket fagyasztja a hideg,
Szaturnuszhoz hiába hív poéma,
Vidám, pogány, farsangi óra néma.

Szép úri nép, jambus-dal száll feléd,
Szájam sövényén egy-egy szava reszket:
Mikor eldobtad a mámor egét,
Ez a mi népünk ezer édent vesztett,
Mi vonszoljuk, hej, a te bús kereszted!

Szép úri nép, didergő itt a fény,
Szálljon csoda e kis harangozóra,
Frissülj meg, vér, te bágyadt, lomha, vén,
Fakadj ki multból, valamelyik óra,
Édes, pogány, vidám farsangi óra!...

Szép úri nép, néhányan itt vagyunk,
A szó, a dal legyen a régi máma,
Szent mámorral teljék fáradt agyunk,
Ez a világ ma itt a Pán világa,
Mi dédapánk, a nagy Pánnak világa...

Szép úri nép, ez itt egy más világ,
Az időből kitépett ez az óra,
Sirász e hely, hull reánk a virág,
A mult s jövő jöttek találkozóra
S nagy Pán vigyáz e szép találkozóra!...
 
 
0 komment , kategória:  Egyéb ünnepek, jeles napok  
Farsangi árus
  2017-02-24 23:42:32, péntek
 
 


Farsangi árus
(fotó: Törőcsik Kata)
Forrás: http://jelesnapok.oszk.hu
 
 
0 komment , kategória:  Egyéb ünnepek, jeles napok  
Kalendárium szonettekben - Farsang
  2017-02-24 23:39:50, péntek
 
  Dsida Jenő: Kalendárium szonettekben
(részlet)






Február
A farsang dícsérete

Egy sarkon, hol a lámpa fénye halvány,
egymásra torlik két fura menet,
megállnak és hosszú farkasszemet
néznek, zászlójukat kissé lehajtván.
Az egyik bűnt sirat és bűnt temet,
gyertyásan, zsolozsmával mind az ajkán,
a másik csapat maskarába varrt fán
ördögfejet visz, táncol és nevet.
Vezérük, kit már lángos kárhozat nyal,
bűnbánon látja angyalok karát
s szemét lehúnyja méla áhitattal;
míg a zarándokfő, egy vén barát,
szíve mélyén, mely zárva hét lakattal,
idézi antik istenek nyarát.
 
 
0 komment , kategória:  Egyéb ünnepek, jeles napok  
Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek
  2017-02-24 23:36:52, péntek
 
  Supka Géza: Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek
(részlet)






Karnevál herceg, avagy a halál temetése

Végigkövettük Karnevál herceg farsangi menetét, s azt hiszem, ellentmondásra nemigen kell számítanom, ha azt az első pillantásra paradoxnak mondható tételt állítom fel, hogy a karneváli menet voltaképpen halottas menet, a Halál paródiája. De nem kell ezen csodálkoznunk, ha meggondoljuk, hogy Európa középkorában nemcsak az olaszok gúnyolták ki ilyen módon a halált, hanem a franciák és a németek is. Az előbbieknél született meg az ószövetségi Makkabeus testvérek táncának mintájára a ,,danse macabre", az utóbbiaknál pedig a híres ,,Totentanz"-játékok, valamint képes- és szoborsorozatok. De amíg a német Totentanz főként a képzőművészetekre hatott termékenyítően, addig a sírásó elégetéséről szóló farsangi játék a commedia dell'arte révén voltaképpen az egész európai színművészet szülőjévé lett.

Forrás: http://jelesnapok.oszk.hu
 
 
0 komment , kategória:  Egyéb ünnepek, jeles napok  
Farsang
  2017-02-24 23:32:53, péntek
 
 


Kovács Aranka: Farsang / gyermekrajz
Forrás: http://jelesnapok.oszk.hu
 
 
0 komment , kategória:  Egyéb ünnepek, jeles napok  
Ünnepi kalendárium - Farsang
  2017-02-24 23:31:23, péntek
 
  Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)






Farsang

A vízkeresztet követő vasárnapokat az Érdy-kódex így nevezi meg: első menyegzős vasárnap, másod menyegzős vasárnap, harmad menyegzős vasárnap, meg a többi, vagyis amikor az Egyház nem tiltja a menyegzőket. Ezeket természetesen nem ezeken az Úrnak szentelt vasárnapokon tartották, de a szószékről ilyenkor hirdette ki a pap a házasulandókat. Ezzel meg is könnyítette a híveknek az időbeli tájékozódást. Ennek maradványa, hogy a szegedi, továbbá a kalocsai nép hagyományosan így nevezi meg a farsang vasárnapjait: első vasárnap, második vasárnap, harmadik vasárnap, meg a többi. Az utolsó a farsangvasárnap, húshagyóvasárnap, amelyről majd bővebben is szólunk.
 
 
0 komment , kategória:  Egyéb ünnepek, jeles napok  
Dorottya
  2017-02-24 23:26:07, péntek
 
  Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya
(részlet)







vagyis
A dámák diadalma a fársángon

Éneklem a Fársáng napjait s Dorottyát,
Ki látván a dámák bajos állapotját,
Carnevál s az ifjak ellen feltámada,
S diadalmat is nyert pártára únt hada.
Olly lármát, zerdűlést, viadalt beszéllek,
Amillyet nem láttam, miolta csak élek,
Amillyet nem említ semmi istória,
Meg nem merne tenni maga a francia:
Miként insurgála amazon módjára
Egy nagy dámatábor Carnevál hadára.
Vajha méltóképpen le tudnám rajzolni,
Millyen vitézséggel tudtak ők harcolni,
S miket vittek véghez felforrott mérgekbe. -
Hát férhet illy harag angyali szívekbe?
Igazán, hogy minden századnak a végén
Nagy dolgok esnek meg a főld kerekségén! -

Forrás: http://jelesnapok.oszk.hu
 
 
0 komment , kategória:  Egyéb ünnepek, jeles napok  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
2017.01 2017. Február 2017.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 241 db bejegyzés
e év: 4386 db bejegyzés
Összes: 32631 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1276
  • e Hét: 5790
  • e Hónap: 10828
  • e Év: 140535
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.