|
2017-02-25 19:28:09, szombat
|
| |
| |
E fiúnak az a bája,
elkíséri a libája.
Mindenhova együtt mennek,
nem adva helyt idegennek.
Látszik rajtuk, jó barátok,
csak a libán volt egy átok.
Ha az ember szépen kéri,
a fiú majd elmeséli:
- Elindultunk, én s a liba,
falu végi nagy buliba.
Az én libám durva liba,
ahol becsíp, van galiba!
Erjedt szőlő levet vedelt,
a bortól a kedve betelt,
s kezdődött a hősködése,
csőrrel mások bökdösése.
Belekötött egy paliba,
ez volt ám a súlyos hiba,
mert a Pali nagy varázsló,
kit nem húz el száz patás ló.
Varázspálca óvja, védi,
s olyan öreg, mint a Dédi.
Hatalmas a tudománya,
a tudása aranybánya.
Hát a liba ezért csípte,
na, meg mert már be volt csípve,
ám végül a liba csőre,
ráfagyott egy acél csőre.
Ettől enni-inni nem tud,
úgy elgyengül, nem megy, nem fut!
Alig telt el fertály óra,
szükség lett a varázslóra,
hogy a libát rendbe tegye,
s a rút átkát mind levegye.
Hát így történt a galiba,
s kitettük a nappaliba:
- Ki a vas csőre kíváncsi,
pénzért mutogatja Fáncsi!
A csipkedés már nem pálya,
megy a fiú és libája,
kerülik a szeszt, a jó bort,
mert az ivás fájó hóbort...
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Aranyosi Ervin versek |
|
|
|
|
|
Offline
