Regisztráció  Belépés
lenke1964.blog.xfree.hu
Három szóban el tudom mondani, mit tanultam az életről: mindig megy tovább. "A világ minden szépségéért sem akarnám elcserélni az egyéniségemet, még a... Varga Lenke
1964.08.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
Heltai Jenő: Szabadság
  2017-03-15 13:25:47, szerda
 
  Tudd meg: szabad csak az, akit
Szó nem butít, fény nem vakít,
Se rang, se kincs nem veszteget meg,
Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet,
A látszatot lenézi, meg nem óvja,
Nincs letagadni, titkolni valója.

Tudd meg: szabad csak az, kinek
Ajkát hazugság nem fertőzi meg,
Aki üres jelszókat nem visít,
Nem áltat, nem igér, nem hamisít.
Nem alkuszik meg, hű becsületéhez,
Bátran kimondja, mit gondol, mit érez.
Nem nézi azt, hogy tetszetős-e,
Sem azt, kinek ki volt, és volt-e őse,
Nem bámul görnyedőn a kutyabőrre
S embernek nézi azt is, aki pőre.

Tudd meg: szabad csak az, aki
Ha neve nincs is, mégis valaki,
Vagy forró, vagy hideg, de sose langyos,
Tüzet fölöslegesen nem harangoz,
Van mindene, ha nincs is semmije,
Mert nem szorul rá soha senkire.
Nem áll szemébe húzott vaskalappal,
Mindég kevélyen szembenéz a Nappal,
Vállalja azt, amit jó társa vállal,
És győzi szívvel, győzi vállal.
Helyét megállja mindég, mindenütt,
Többször cirógat, mint ahányszor üt,
De megmutatja olykor, hogy van ökle...
Szabad akar maradni mindörökre.

Szabadság! Ezt a megszentelt nevet
Könnyelműen, ingyen ajkadra ne vedd!
Tudd meg: szabad csak az, aki
Oly áhítattal mondja ki,
Mint istenének szent nevét a jó pap.
Szabad csak az, kit nem rettent a holnap.
Ínség, veszély, kín meg nem tántorít
És lelki béklyó többé nem szorít.
Hiába őrzi porkoláb s lakat,
Az sose rab, ki lélekben szabad.
Az akkor is, ha koldus, nincstelen,
Gazdag, hatalmas, mert bilincstelen.
Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják,
Hol áldozat nincs, nincs szabadság.
Ott van csupán, ahol szavát megértve
Meghalni tudnak s élni mernek érte.

De nem azért dúlt érte harc,
Hogy azt csináld, amit akarsz,
S mindazt, miért más robotolt,
Magad javára letarold,
Mert szabadabb szeretnél lenni másnál.
A szabadság nem perzsavásár.
Nem a te árud. Milliók kincse az,
Mint a reménység, napsugár, tavasz,
Mint a virág, mely dús kelyhét kitárva
Ráönti illatát a szomjazó világra,
Hogy abból jótestvéri jusson
Minden szegénynek ugyanannyi jusson.
Míg több jut egynek, másnak kevesebb,
Nincs még szabadság, éget még a seb.
Amíg te is csak másnál szabadabb vagy,
Te sem vagy még szabad, te is csak...
Gyáva rab vagy.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Törőcsik Attila: A magyar népdalok szövegvilága
  2017-03-15 12:26:59, szerda
 
  Törőcsik Attila: A magyar népdalok szövegvilága - Katonadalok
A magyar népdalok szövegei a néplélek rezdüléseit tükrözi vissza, hívebben ábrázolva egy-egy történelmi korszakot, mint a z egykori krónikák leírásai. A népdalok forrása elsősorban a szegényebb társadalmi rétegben élőktől származik (parasztok, pásztorok), ugyanakkor tekintélyes számú úgynevezett katonanótát is rejt a műfaj. Ezek kialakulása és elterjedése háborús, konfliktussal terhelt időszakokra nyúlnak vissza. Jelentés tartalmuk szerint ,,tudósíthatnak" dicsőséges eseményekről, de találkozhatunk kvázi pacifista népdal szövegekkel is. Előbbiek közé tartoznak a toborzók illetve egy-egy győztes csata után keletkezett dalok , utóbbiak halmazát egy vesztett csata utáni, a háborúból kiábrándult, a távoli az otthontól, honvágytól terhelt katonák énekei. Témájuk szerint lehetnek toborzók, sorozási nóták, katonakísérők- és siratók, kaszárnyadalok, menetdalok, csatadalok, leszerelődalok és hadifogolynóták és bújdosók.


Az aradi nagy kaszárnya dombon van

Az aradi nagy kaszárnya dombon van.
Akármerről fújja a szél, hideg van.
Fújja a szél - seje-haj -, nem szabad házasodni.
Három évig katonának kell lenni.

Katonának kell lenni a legénynek.
A gazdának csakúgy, mint a szegénynek;
De a gazda - seje-haj - győzi pénzzel, bangóval,
De a szegény siralommal, jajszóval.


A katonadalok kronológiája

A magyar katonadalok írásos rögzítése a török megszállás idejére nyúlik vissza, ekkor emelkedtek ezek a szövegek ,,világi" szintre, nőttek ki a szájhagyomány homályából a nemesség szintjére. A török kiűzését a habsburgok elnyomása követte, ami kirobbantotta a kuruc lázadást, ez időből már jelentős számú népdal maradt fenn ránk. A következő mérföldkő az 1848-49-es szabadságharc volt, benne a népszerű Kossuth-nótákkal, majd a szabadságharc leverését követő apátia ihlette strófákkal. A XX. század világháborúi ismét kitermelték a műfaj dalait, ekkor a nem túl nagy népszerűségnek örvendő Ferenc József osztrák császár oldalán hadba vonultatott magyar katonák dalai teremtek szép számmal.

Kuruc nóták

A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) a török uralom alól felszabadult Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen. A II. Rákóczi Ferenc vezette küzdelem a rendi kiváltságok védelméért, a gazdasági és társadalmi fejlődésért folyt és végül az egyenlőtlen erőviszonyok, a kedvezőtlenné váló európai politikai helyzet és az ország belső társadalmi ellentmondásai miatt bukott el. A kurucok a 17-18. századi Habsburg-ellenes felkelésekben résztvevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők. A Rákóczi-szabadságharcban résztvevő kuruc hadsereg katonáit is így hívták. A kuruc kor költészetét négy műfaji kategóriába oszhatjuk: történeti énekek, politikai dalok, vitézi énekek (Csínom Palkó) és bujdosóénekek.


Vörös bársony süvegem,
Most élem gyöngy életem,
Balogh Ádám a nevem,
Ha vitéz vagy, jer velem.

Fakó lovam a Murza
Lajta vizét átússza.
Bécs alját, ha nyargalja,
Császár azt megsiratja.


Császárt hogyha kinn kapom
Haccsérossit lecsapom.
Magát is megugratom,
Bécs várába futtatom.

Te vagy a legény, Tyukodi pajtás

Te vagy a legény, Tyukodi pajtás,
Nem olyan, mint más, mint Kuczug Balázs,
Teremjen hát országunkban jó bor, áldomás,
Nem egy fillér, de két tallér kell ide pajtás!

Szegénylegénynek olcsó a vére,
Két-három fillér egy napra bére.
Azt sem tudja elkölteni, mégis végtére
Két pogány közt egy hazáért omlik ki vére!


Bort kupámba, bort, embert a gátra,
Tyukodi pajtás, induljunk rája,
Verjük által a labancot az másvilágra,
Úgy ad Isten békességet édes hazánkra.

Bujdosóének

Bujdosóénekek, vándordalokban a szülőföldhöz való ragaszkodás és a honvágy jelenik meg. A hosszabb dalok hangja balladás; érzelemkifejező líra és epikus elbeszélés keveredik bennük. Régibb rétege a kurucdal, az újabb a népi líra műfaja, a bujdosásra kényszerült legények életéről, érzelmeiről szóló bánatos hangú panaszdal. A régi bujdosóénekek a Thököly és Rákóczi közötti, ill. a bukás (1711) utáni időszak félnépi termékei. Szerzőik személye többnyire vitatott vagy ismeretlen, lehet végvári vitéz (Buga Jakab éneke), kuruc katona (Egy bujdosó szegénylegény), kóbor diák (Szegénylegény dolga) stb. A szövegeket XVII-XVIII. századi kéziratos énekeskönyvek, kései maradványaikat pedig a szájhagyomány tartotta fenn. Legnépibbek az elbocsátott végvári vitézek bujdosóénekei (Mit búsulsz, kenyeres; Egy bujdosó szegénylegény), változataikat még a XIX. században is gyűjtötték (Ó, szegény bujdosó legény!...).

Buga Jakab éneke

Mit búsulsz, kenyeres, midőn semmid sincsen
Jó az isten, jót ád, légy jó reménységben.
Kinyilik az idő majd a jó tavaszkor,
Hová két szemünk lát, oda megyünk akkor.

Hogyne búsulnék én, én édes pajtásom,
A tömérdek gondok uralkodnak rajtam
Gondolkodásim közt se nyugtom, se álmom,
Lelkemet is bennem csak alig találom.

Kivan az oldalam, rongyos a dolmányom,
Hátam lapiczkáját veri a kalpagom,
A tömérdek folttal nehéz a nadrágom,
Zsiros ködmönkém is alig van nyakamon.

Lábárul lovamnak lehullott a patkó,
Aki még rajta van, az is csak kotyogó
Patkó nélkül pedig megromlik a jó ló,
A szegény legénynek az is nem igen jó.

A köpönyegemben sok kárt tett az eső,
Uj mondérhoz pedig a reménység késő.
Van még egy tarsolyom, de az is csak végső,
Az vigasztal mégis, hogy bajom nem első.

A farkasbőrömnek lekopott a szőre,
Palaczka, pókháló a szegen belepte.
Nem csalogat engem ifjuság öröme,
Mert szennyes az ingem, nincs, ki fehérítse.

Ej, beste az anyja! élek, amint élek,
Kivetem hasamat a jó verő fénynek.
Csak úgy dohányozom, mikor megéhezek,
Több szegény legénnyel én is eltengődek.


Krasznahorka büszke vára

Krasznahorka büszke vára,
Rászállott az éj homálya,
Magas tornyán az őszi szél
Régmúlt dicsőségről mesél.
Olyan kihalt, olyan árva
Rákóczinak büszke vára.

Harcosai rég pihennek,
A bujdosó fejedelemnek.
A toronyból késő este
Tárogató nem sír messze.
Rákóczinak dicső kora
Nem jön vissza többé soha

Verbuválás

A XIX. század első felében még a katonákat verbuválták, vagyis nótaszóval, zenével, de többnyire erőszakkal igyekeztek rábírni, hogy sokszor hat, de néha tizenkét évig is katonáskodjanak:


Megütik a dobot,
Város közepibe,
Felteszik a zászlót
Torony tetejibe.
Sok szegény embörnek
Most kell elindulni,

Sok szegény mönyecskét
Özvegyön kell hagyni.
Hervad az a rózsa,
Kinek töve nincsen,
Bágyad az a madár,
Kinek párja nincsen.



1848-as dalok

'48-as dalok a szabadságharc kiemelkedő eseményeit és személyiségeit éneklik meg. Legnépszerűbb csoportja a Kossuth-dalok. A felszabadított magyar jobbágy ekkor vált a nemzet egyenjogú tagjává és kész volt életét adni a nemzet függetlenségéért.

Esik eső karikára

Esik eső karikára,
Kossuth Lajos kalapjára.
Valahány csepp esik rája,
Annyi áldás száljon rája!

Esik eső karikára,
A német csúf kalapjára.
Valahány csepp esik rája,
Annyi mennykő vágjon rája!


Most szép lenni katonának

Most szép lenni katonának,
Mert Kossuthnak verbuválnak.
Kossuth Lajos nem lett volna,
Katona sem lettem volna,
Éljen, éljen a nemzet.

Katonák az osztrák seregben

A műfajba leginkább az Osztrák-Magyar Monarchia állandó hadseregében kötelező szolgálatot teljesítő katonák lírai költészete sorolható.

A legények regruta korukban, a sorozás és a bevonulás közti időben énekelnek legtöbbet. Sok dal szól a bevonulásról, a válás fájdalmáról. A bevonuló legényeket muzsikaszó mellett, énekelve kísérték ki a faluból. Fontos daltanulási alkalom volt maga a kaszárnyai élet. A szolgálat leteltével a leszerelő fiatalok új dalokkal tértek haza. A katonadalok szélesebb körben is elterjedtek és a katonáskodástól függetlenül is megszólalnak, tehát nem kapcsolódnak minden esetben meghatározott alkalomhoz. Népszerűségük a mai napig rendkívüli, még mindig eleven hagyománynak számítanak.

A katonadalok a katonaélet különböző szakaszairól szólnak a sorozástól a leszerelésig. Bemutatásuk is a katonaélet menetéhez igazodik. A dallamokban sok az idegen, műdalos fordulat, a ma is népszerű anyagban a felszínen ezek dominálnak. Ismertetésünk a katonadalok hagyományosabb dallamrétegére vonatkozik.
A sorozó- és újoncnóták a tavaszi sorozástól az őszi bevonulásig terjedő időszakot ölelik fel. Erre a fajtára példa egyik népszerű, általánosan ismert katonadalunk.


Ëgyes fija vagyok az anyámnak,
Mégis bësoroztak katonának.
Kihúzták rám az első cédulát,
Itt köll hanni ezt a barna kislánt.

Édësanyám kimënt a kis kertbe,
Főtekintëtt a csillagos égre:
Csillagos ég, mëgölöm magamat,
Katonának viszik a fijamat!

Édësanyám, në jöld mëg magadat,
Inkább kérd mëg a kapitány urat.
Kapitány úr maga is azt mondja:
Ëgyes fijú nem lëhet katona.

Katonának el akarnak vinni,
Göndör hajam lë akarják vágni.
Göndör hajam nem hagyom lëvágni,
Avvá fogom a hazát szolgáni!


Göndör hajam lëhullik a fődre,
Gyere, babám, szëdjed a kötődbe!
Ahán szál haj hullik a kötődbe,
Annyi százszó' jussak az eszëdbe!


A kötelező katonai szolgálat a földműves-életvitelt nemegyszer megkeserítette, mert átmenetileg bár, de a nehéz munkák elvégzésére munkaerő nélkül maradt a család. Megtörtént ugyanis, hogy az egyetlen férfi munkaerő a besorozott legény volt. Ilyen esetekben (,,egyes fiú") kérvényezni lehetett a katonai szolgálat alól való felmentést.

Vége van az aratásnak, ...

Vége van az aratásnak,
El kell menni katonának.
El kell menni, ha esik is,
Ha csak nehezen esik is.
Esik is.

Nehezen esik a járás,
Tőled, rózsám, a megválás.
Váljunk meg, rózsám, egymástól,
Mint a levél el az ágtól,
Elválik.



Fölszántom a kertem alját

Fölszántom a kertem alját,
S ne teremjen több violát,
S ne teremjen több violát,
A császárnak több katonát.

Szántottam gyepes gyökeret,
S vettem bánatot eleget.
Szántottam gyepes gyökeret,
S vettem bánatot eleget.


I. világháború

A ,,nagy háborúként" nevezett világégés (akkor még nem számozták) 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd az Osztrák-Magyar Monarchia trónjának várományosa elleni boszniai merénylettel kezdődött (casus belli). Magyarország, a Monarchia részeként - külügyeiben nem független politikai hatalomként - lépett be a háborúba. A besorozott magyar katonáknak a kormányzat a karácsonyra ígért hazatérés mellett a földosztást is kilátásba helyezte. A jutalomföld ígérete rendkívül vonzó volt a parasztság körében, s ez nagy szerepet játszott a vidéki lakosság kezdeti háborús lelkesedésének kialakításában, majd fenntartásában. A háború eleinte Szerbia ellen indult, de rövid időn belül egyre több európai állam lépett be a hadszíntérre. A katonáknak tehát le kellett mondani a gyors hazatérésről, és olyan területekre vitték őket, mint Galícia, az orosz front és a messzi Doberdó.

Azt üzenték Szerbiából csata akar lenni

azt üzenték Szerbiából csata akar lenni
készülnek a magyar bakák el is fognak menni
szólnak az ágyúk a gépfegyverek
mégsem jön a kapitányunk
meggyilkolták a trónörökösünket
azért bosszút állunk

Ezerkilencszáztizennégyben

ezerkilencszáztizennégyben
még az úristen is lenézett a földre
ferenc jóska ej-haj háborút indított
de sok édesanyát örökre megszomorított



Előüzent Ferenc Jóska

előüzent ferenc jóska
legény kell a háborúba
kedves barátom

viszik legénységnek szépit
országunknak ékességit
kedves barátom

leányok keserű búba
legények a háborúba
kedves barátom

galacvári templom alja
zászlókkal van támogatva
kedves barátom

fekete zászlók lobognak
a leányok szépen sírnak
kedves barátom

előüzent az ellenség
kössön kardot a legénység
kedves barátom


kardot kötött a legénység
sok anyának keserűség
kedves barátom


Sej haj katona se lettem volna soha

sej haj katona se lettem volna soha
ha az apám bíró nem lett volna
háromszor is felírt a császárnak
sej haj vigyék el fiamat
a nagykalapú gyereket a jóskát katonának

sej haj elvitték a fiamat
a nagykalapú gyereket a jóskát katonának
fényes szuronyt választott magának
fényes szurony rózsafa a nyele
sej haj rá van írva ferenc jóska neve


Fiumei kikötőben áll egy hadihajó

fiumei kikötőben áll egy hadihajó
közepében négy sarkában nemzeti szín zászló
fújja a szél fújja hazafelé fújja
negyvenhatos öreg bakák mennek szabadságra

pokrócomnak négy sarkába varrom a nevemet
átadom a szerelvényem a harmincheteseknek
hadd olvassa sej-haj az a bús regruta
kinek van még a kaszárnyában harminchat hónapja


istentelen tölténytáska szurony meg a puska
én már többé nem pucollak egyen meg a rozsda
sapkám félrevágom vigyázzba se állok
odahaza várnak rám a kökényszemű lányok


Kimegyek a doberdói harctérre

kimegyek a doberdói harctérre
feltekintek a csillagos nagy égre
csillagos ég merre van a magyar hazám
merre sirat engem az édesanyám

én istenem hol fogok én meghalni
hol fog az én piros vérem kifolyni
itália közepébe lesz a sírom
édesanyám arra kérem ne sírjon

feladom a levelem a postára
rátalál az édesanyám házára
olvasd anyám vérrel írott levelemet
doberdónál hagyom az életemet

édesanyám nem írok több levelet
puskagolyó lőtte el a szívemet
eltemetnek az erdei gyöngyvirágok
megsiratnak a falumbeli leányok


Esik az eső ázik a heveder

esik az eső ázik a heveder
gyenge lábomat szorítja a kengyel
bársony lekötés szorítja lovamat
nehéz karabély nyomja a vállamat

megjött a levél fekete pecséttel
megjött a muszka százezer legénnyel
százezer legény áll a harc mezején
így hát jó anyám elmasírozok én...


Valahol a Dnyeszter partján

hótakaró borítja a muszkaföldet szerteszét
megremeg a föld amerre magyar honvéd lába lép
vér folyik a hómezőre de a honvéd csak előre menetel
sötét orosz éjszakába csak a halál muzsikája énekel
édesanyám drága lelkem ne sirasson soha engem ne féltsen
legyen büszke a fiára hisz hazatérek nem sokára remélem

Don-kanyarban áll egy szomorú fűzfa

don-kanyarban áll egy szomorú fűzfa
barna kislány sírva sétál alatta
állj meg kislány barna kislány de csak ha lehet
adjál a bakának egy pohár vizet

mért ne adnék én a bakának vizet
szenvedett ő a hazáér eleget
nem szenvedtem barna kislány de most szenvedek
adj egy csókot utoljára elmegyek

don-kanyarban áll egy szomorú fűzfa
magyar baka halva fekszik alatta
bajtársai kardjaikkal ássák a sírját
odahaza magyar lányok siratják


Lemberg mellett van egy kerek erdő

Lemberg mellett van egy kerek erdő
közepébe van egy gyász temető
abba nyugszik sok szép magyar baka
eltemette gyászos Galícia

A fent idézett népdal szövegek nem csupán feltárják az utókornak az I. világháború frontjait, hanem az ott szolgálatot teljesítő katonák lelkiállapotának változásait is tükrözik. Eleinte a harci hév érhető tetten, majd lassacskán a háború valósága, a honvágy, később pedig a reménytelenség uralkodik el a dalok szerzőin.


Trianon után

Az első világháborút lezáró trianoni diktátum szétdarabolta az országot.


Horthy Miklós katonája vagyok

Horthy Miklós katonája vagyok
legszebb katonája
vígan élem katonaéletem
nincsen gondom másra
masírozok káplár úr szavára
úgy gondolok az én violámra

Honvéd áll a Hargitán

ott a rónák nyár tüzében ring a délibáb
tüzek gyúlnak vakít a fény ragyog a világ
dombok oldalán érik már a bor
valamennyi vén akácfa menyasszonycsokor
zöld arany a pázsit selyme kék ezüst a tó
csöndes éjen halkan felsír a tárogató



A történeti ének költészete nem eseménytörténeti okmánytár, hanem eszméinek, vágyainak ideális tükre, mely hangot ad a tömegelfogultságnak, ugyanakkor biztos ízléssel válogatja ki a főbb eseményeket és személyeket.

A politikai dal fontos közéleti és hadi eseményekkel, kiemelkedő egyéniségekkel foglalkozó történeti ének legközelebbi műfaji rokona, később helyettesítője is. A rövid, csattanós, mozgékony forma jellemzi őket, az időszerű, sokszor szókimondó szövegek (- Jaj, de huncut a német, Hogy a fene enné meg! - Igyunk, aki angyala van. A bankónak most döge van! - Tisza malma két közre jár: Bécsnek őröl, nekünk darál; - Gesztre megyen extravasút. Abcúg Tisza, Éljen Kossuth!) gyorsan átalakulnak; mindig korabeli divatos nép- vagy műdalra húzzák rá őket.


Kiábrándult dalok

Kimegyek a doberdói harctérre
feltekintek a csillagos nagy égre
csillagos ég merre van a magyar hazám
merre sirat engem az édesanyám

én istenem hol fogok én meghalni
hol fog az én piros vérem kifolyni
itália közepébe lesz a sírom
édesanyám arra kérem ne sírjon



Források:
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-683.html
http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/018.html
http://www.szepi.hu/nota/nepdal/szoveg/index.html

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Föl, föl vitézek, a csatára
  2017-03-15 12:23:49, szerda
 
  Föl, föl vitézek, a csatára!
A szent szabadság oltalmára!
Édes hazánkért hősi vérünk
Ontjuk, hullatjuk, nagy bátran, míg élünk!

Föl, föl, látjátok lobogómat,
Indulj utánam, robogó had!
Zeng, dörg az ágyú, csattog a kard,
Ez lelkesíti csatára a magyart!

Híres Komárom be van véve,
Klapka György a fővezére,
Büszkén kiáll a csatatérre,
Hajrá, huszárok, utánam előre!
 
 
0 komment , kategória:  Kedvenc dalaim-DALSZÖVEGEK  
Gábor Áron rézágyúja
  2017-03-15 12:23:18, szerda
 
  Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva.
Indulnak már a tüzérek messze a csatába.
Nehéz a rézágyú, fölszántja a hegyet-völgyet,
Édes rózsám, a hazáért el kell válnom Tőled.

Véres a föld, magyar tüzér vére folyik rajta.
Csak még egyszer gondolj vissza szép magyar hazádra.
Anyám, Te jó lélek, találkozom-e még véled?
Holnapután messze földre, hosszú útra térek.
 
 
0 komment , kategória:  Kedvenc dalaim-DALSZÖVEGEK  
Süvegemen nemzetiszín rózsa
  2017-03-15 12:22:42, szerda
 
  Süvegemen nemzetiszín rózsa,
Ajakamon édes babám csókja;
Ne félj, babám, nem megyek világra:
Nemzetemnek vagyok katonája.

Nem kerestek engemet kötéllel;
Zászló alá magam csaptam én fel:
Szülőanyám, te szép Magyarország,
Hogyne lennék holtig igaz hozzád!

Nem is adtam a lelkemet bérbe;
Négy garajcár úgyse sokat érne;
Van nekem még öt-hat garajcárom...
Azt is, ha kell, hazámnak ajánlom.

Fölnyergelem szürke paripámat;
Fegyveremre senki se tart számot,
Senkié sem, igaz keresményem:
Azt vegye hát el valaki tőlem!

Olyan marsra lábam se billentem,
Hogy azt bántsam, aki nem bánt engem:
De a szabadságért, ha egy íznyi,
Talpon állok mindhalálig víni.
 
 
0 komment , kategória:  Kedvenc dalaim-DALSZÖVEGEK  
A Kossuth-nóta
  2017-03-15 12:22:01, szerda
 
 

1848 áprilisától kezdve a magyar országgyűlés többször is kénytelen volt újoncok toborzását elrendelni, hiszen egyre fenyegetőbbé vált a helyzet elsősorban a délvidéki nemzetiségi villongások miatt. A szabadságharc számos katonadala Kossuth Lajos nevét emlegeti vezérként. Ennek egyik oka, hogy mind az országgyűlésben, mind a köznép körében rendkívüli hatást tudott gyakorolni híres szónoklataival. -Mint Jókai írja: "Úgy árasztani maga körül a fényt soha szónok nem tudta, mint ő."- A másik ok, hogy a Batthyány-kormány lemondásától fogva a Honvédelmi Bizottmány elnökeként, majd később, mint kormányzó ténylegesen ő volt a politikai küzdelem legfőbb vezetője.


A toborzó dalok közül legnépszerűbb a jól ismert Kossuth-nóta, amelynek többszáz szövegváltozata és jónéhány dallamváltozata ismert. A dal keletkezéséhez számos legenda fűződik, pontos dátumát azonban ma sem ismerjük. A legvalószínűbbnek tűnik 1848 szeptembere, amikor Kossuth nevezetes alföldi toborzókörútján szónoklataival buzdította a népet a harcra. Jókai Mór szerint a szónoklatokra a ceglédi, nagykőrösi és kecskeméti nép "mindnyájan el fogunk menni" felkiáltással válaszolt. Káldy Gyula így ír az 1848-as alföldi toborzások kapcsán a Kossuth nótáról: "Szeged városának akkori két tanácsosa vezetésével zeneszóval kezdték a toborzást. Reggel indultak el, s déltájban a városházához visszatérve nemcsak a zászlóalj létszáma: 1000 ember volt teljes, de azon fölül még 300-an csaptak fel. Ez volt a harmadik zászlóalj, melynek parancsnoka Damjanich János lett. Mikor a Város zászlójukat fölszentelte, énekelték először az újoncok először a régi verbunkos nótára:

Magyarország édes hazám,
Néked szült és nevelt anyám.
Négy esztendő nem a világ,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!


1938-ban így énekelték a Kossuth nótát


Ugyancsak Szegeden verbuválták a 33. zászlóaljat is, mikor az országgyűlés a 200 000 újunc toborzását elrendelte, de akkor már a következő verset alkalmazták:


Kossuth Lajos azt izente,
Hogy kevés a regimentje,
Ha még egyszer azt izeni,
Mindnyájunknak el kell menni,
Éljen a haza!


Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából jelent meg Tari Lujza szerkesztésében az a népdalgyűjtemény, amelyben a szabadságharchoz kapcsolódó népdalok valamennyi legfontosabb típusát megtaláljuk. (Magyarország nagy vitézség. A szabadságharc emlékezete a nép dalaiban. Magyar Néprajzi Társaság Budapest 1998) Ebben a szerző a Kossuth nóta keletkezésével kapcsolatban számos további forrást idéz és a dal 17 dallamváltozatát mutatja be négy fő dallamtípusba sorolva.A legáltalánosabban ismert és mára nemzeti szimbólummá vált dallam feltehetőleg az 1848-as forradalom és szabadságharc alatt keletkezett. A 19. századi köntösbe öltöztetett, de több elemében régies dallam, többek szerint Balkányi Szabó Lajos nótaszerző szerzeménye. A szöveg többnyire Kossuth Lajos nevének kimondásával indul. Az előadásmód a változatos a lírai hangvételű rubatotól a feszes indulótempóig megfigyelhető. A régebbi gyűjtésekben igen gazdag a refrének formai változatossága is.A Kossuth nóták második nagy csoportját alkotják azok a dalok, amelyek tulajdonképpen a jól ismert általános szövegek társításai más dallamokkal. Ezeknek talán legszebb példái a Vikár Béla 1903-as gyűjtéséből ismertté vált székelyföldi változatok, amelyeket keserves-, ballada- és katonakísérő szövegekkel is ismerünk. A harmadik csoportot az 1848-49-es katonaindulók közé is bekerült Egressy Benjamin szerezte népies műdal dallamára énekelt Kossuth nóták alkotják. A dallam a Ne menj rózsám a tallóra... kezdetű szöveggel vált először népszerűvé, miután Szerdahelyi József A szökött színész és katona című népszínművében 1843-ban először bemutatták. A közismert Süvegemen nemzetiszín rózsa kezdetű dal szintén e dallam sílusában íródott; különösen az első két sorban érezhető a hasonlóság.A negyedik típus egy kis hangterjedelmű, kupolás szerkezetű, népzenénk régi stílusrétegeihez sorolható dallam, amelyhez az Esik eső karikára kezdetű, eredetileg szerelmi dalként énekelt szöveg kapcsolódott. A csárdás tempóban énekelt dalt Széken gyűjtötték egymás után többen is: Volly István 1940-ben, Jagamas János 1949-ben és Lajtha László 1954-ben. A változatok csak egy-két hangban térnek el egymástól. A könnyen megjegyezhető és énekelhető dal az iskolai tankönyvekbe is bekerült és országszerte közismertté vált. Mindenképpen örvendetes lenne, az énekórákról ismert dalt az eredeti széki hangzásban is minél többen ismernénk.A Kossuth-nótát a szabadságharc leverése után betiltották (csakúgy, mint a Rákóczi- és a Klapka-indulót), azonban tudjuk, hogy titokban, vagy semmitmondó szövegekre továbbra is énekelték. "Ennek a Haynaunak az emberei járkáltak mindenfele, oszt elfogdosták, aki a Kossuth-nótát énekelte. Kossuth-kutyának hívták, aki énekelte." (Heves m.) "Énekelték a Kossuth-nótát, ahol csendőr nem volt a lakodalomban, mindég elő volt Kossuth." (Tolna m.) 1850-től kezdve megváltoztatott szöveggel újra felhangzott a Kossuth nóta, majd ezt követően egyre több dalgyűjteménybe, hangszeres zenei kiadványba is bekerült. A múlt század végétől már a tankönyvekben is megtalálhatjuk a Kossuth nótát, így az iskolai oktatásnak is része lett.1867-től kezdve a baloldali pártok kortesei a 48-as eszmékkel nyerték meg a tömegeket, s kortesnótáik rendszerint a Kossuth-nóta dallamára hangzottak el:

Kossuth Lajos azt izente,
Pécs városnak nincs követe.
Ő még most nem jöhet haza;
Jó követet kér a haza.
Éljen Irányi!

A pécsi nép érti szavát,
Szereti ez még a hazát,
Küzd, amiért ontottunk vért:
Ezernyolcszáznegyvennyolcért.
Éljen Irányi!

A Kossuth-nóta dallamára énekelt kortes szövegeket nemcsak Magyarországon, de Amerikában is énekelték. Káldy Gyula közre is adott egy New Yorkban énekelt változatot, hozzáfűzve, hogy "az amerikaiaknak annyira megtetszett a dal, hogy többfelé éneklik választások alkalmával".



Kossuth halála után újabb szövegeket fűztek a közismert dalhoz, amelyben ezt a szomorú eseményt énekelték meg:

Kossuth Lajos édesapánk,
Felesége édesanyánk.
Nyugosznak ők mind a ketten
Magyarország sírkertjében.
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!
(Méhtelek, Szatmár m.)

Forrás: neprajz.hu, Szerző:Juhász Katalin
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kossuth-nóta
  2017-03-15 12:19:38, szerda
 
 
A Kossuth-nóta az 1848-49-es szabadságharc legnépszerűbb toborzó dala volt. Több száz szövegváltozata és több dallama ismert.
Utolsó sora mára nemzeti szimbólummá vált. Sokáig a Kossuth Rádió szünetjele volt.

A nóta keletkezéséhez számos legenda fűződik, pontos dátumát azonban nem ismerjük. A legvalószínűbb 1848 szeptembere, amikor Kossuth Lajos alföldi toborzókörútján járt. Egyes vélemények szerint a dallam Balkányi Szabó Lajos nótaszerző szerzeménye, mások szerint Egressy Bénié, és Balkányi Szabó Lajos csak a szövegíró, Hulényi Ferencé, ismét mások a Rákóczi-szabadságharc idejéből eredeztetik, sőt olyan vélemény is van, hogy egy Napóleon-korabeli toborzódal átköltése.
A Kossuth-nótát több más forradalmi dallal (pl. a Rákóczi- és a Klapka-indulóval) együtt a szabadságharc leverése után betiltották, titokban, vagy semmitmondó szövegekre azonban továbbra is énekelték.
1867-től kezdve a baloldali pártok kortesei a 48-as eszmékkel nyerték meg a tömegeket, s kortesnótáik rendszerint a Kossuth-nóta dallamára hangzottak el.


Kossuth Lajos azt üzente,
elfogyott a regimentje.
Ha még egyszer azt üzeni,
mindnyájunknak el kell menni.
Éljen a magyar szabadság,
éljen a haza!

Kossuth Lajos íródeák,
Nem kell neki gyertyavilág,
Megírja ő a levelet
A ragyogó csillag mellett.
Éljen a magyar szabadság!
Éljen a haza!

Esik eső karikára,
Kossuth Lajos kalapjára.
Valahány csepp esik raja,
Annyi áldás szálljon raja.
Éljen a magyar szabadság!
Éljen a haza!
 
 
0 komment , kategória:  Kedvenc dalaim-DALSZÖVEGEK  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2017.02 2017. Március 2017.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 178 db bejegyzés
e év: 1164 db bejegyzés
Összes: 29560 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1557
  • e Hét: 14142
  • e Hónap: 65766
  • e Év: 218699
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.